A 2026. évben az előző évekhez képest kimelkedően sok, webshopokat is érintő jogszabályváltozás lép hatályba. Még március 1. napján módosultak a kötelező jótállás szabályai, az év második felében pedig további jelentős változások lépnek hatályba. Jelen bejegyzés ez utóbbiakat foglalja össze bemutatva, hogy az egyes új szabályok mikortól alkalmazandók és milyen teendőket jelentenek a webshopok számára.
A változások között vannak valódi technikai fejlesztést is igénylő új kötelezettségek, új reklamációkezelési szabályok, kötelezően megjelenítendő uniós tájékoztatók, valamint olyan terminológiai módosítások is, amelyek elsősorban a webshopok ÁSZF-ének frissítését teszi szükségessé.
Az egyes változások részletes jogi és technikai követelményeit korábbi részletes bejegyzéseinkben dolgoztuk fel, melyek az egyes összefoglalók végén érhetők el.
1. Az elállási funkció (elállás gomb)
2026. június 19-től a fogyasztók számára lehetővé kell tenni, hogy az elállási/felmondási jogukat közvetlenül a webshop felületén keresztül is gyakorolhassák.
Ez az új online elállási forma nem váltja fel az eddigi elállási nyilatkozati formákat (elállási nyilatkozat -minta, email, postai út, telefon) az online elállási funkció ezek mellett jelenik meg új, kötelező elállási lehetőségként.
Kire vonatkozik?
Azokra a vállalkozásokra, amelyek:
- fogyasztókkal kötnek távollévők közötti szerződést (pl. webáruház),
- és a fogyasztót az adott szerződés tekintetében elállási jog illeti meg.
Nem kizárólag a hagyományos termékeket értékesítő webshopok lehetnek érintettek. A kötelezettség online megrendelhető szolgáltatásoknál is felmerülhet, ha a fogyasztónak elállási vagy felmondási joga van.
Kire nem vonatkozik?
Nem vonatkozik:
- a kizárólag vállalkozásoknak értékesítő B2B webshopokra;
- valamint azokra az esetekre, amelyekben a fogyasztót jogszabály alapján nem illeti meg elállási jog.
Utóbbi körbe tartozhat például az egyedileg gyártott, romlandó termékek értékesítése vagy meghatározott időpontra szóló szabadidős szolgáltatás nyújtása. Fontos, hogy ha az elállás joga feltételekkel gyakorolható, pl. a higiéniai termékeknél a csomagolás megbontása előtt, vagy ha nem kizárólag elállás alól kizárt terméke van a webshopnak, akkor kötelező biztosítani az elállási funkciót.
Mikortól alkalmazandó?
2026. június 19-től.
Ettől a naptól az érintett webshopokban az online elállási funkciónak már ténylegesen elérhetőnek és működőképesnek kell lennie.
Mit jelen ez a webshopok számára?
Az elállási funkciót az „Elállás a szerződéstől” szöveggel, jól láthatóan és könnyen hozzáférhető módon kell megjeleníteni.
Az online űrlapon a fogyasztónak legalább az alábbiakat kell tudnia közölni:
- az elállási szándékát;
- a nevét;
- az érintett szerződés vagy rendelés azonosító adatait;
- azt az elektronikus elérhetőséget, amelyre az elállás visszaigazolását kéri.
Az adatok megadását követően a fogyasztó az „Elállás megerősítése” feliratú megerősítő funkcióval tudja megküldeni a nyilatkozatot.
Az elküldést követően a webshopnak indokolatlan késedelem nélkül, tartós adathordozón – a gyakorlatban jellemzően e-mailben – átvételi elismervényt kell küldenie a fogyasztónak. Ennek tartalmaznia kell az elállás tartalmát, továbbá a nyilatkozat megküldésének napját és időpontját is.
Mely jogszabályról van szó?
Az online elállási funkció szabályait a 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet 22. § (1a)–(1c) bekezdései tartalmazzák.
A magyar szabályozás alapja az (EU) 2023/2673 irányelv, amely módosította a fogyasztói jogokról szóló 2011/83/EU irányelvet.
Gyakorlati kérdések
Elég ha már van online elállási űrlapja a webshopnak?
Csak akkor, ha az űrlap az elállási funkció minden jogszabályi követelményét teljesíti, ideértve a külön megerősítést és az átvételi elismervény megküldését is. Az új kötelezettség előtt azonban nem volt szigorú előírás az online nyilatkozati formára, tehát a meglévő megoldásokat mindenképp felül kell vizsgálni.
Kötelező megadni az elállás indokát?
Nem. A 14 napos elállási jog gyakorlását nem kell indokolnia a fogyasztónak, így nem jogszerű azt az űrlapon sem bekérni.
Csak bejelentkezés után lehet elérhető a funkció?
A funkciónak az elállási időszak alatt könnyen hozzáférhetőnek kell lennie. Ezért különösen problémás lehet, ha a vendégként vásárló fogyasztó nem tudja elérni.
Az ÁSZF-et is módosítani kell?
Igen. Az ÁSZF-ben az elállás gyakorlásának módjai között az új online funkciót és annak elérhetőségét is ismertetni kell.
Bővebben
Az online elállási funkció pontos követelményeiről és gyakorlati megvalósításáról külön cikkünkben írtunk:
Kötelező az online elállási gomb a webshopokban 2026. június 19-től
2. A javításhoz való jog és új kellékszavatossági szabályok
A javításhoz való jog szabályozása két eltérő területen hoz változást.
Egyrészt módosul a fogyasztóval szerződő eladó – így a webshop – kellékszavatossági ügyintézése. Másrészt meghatározott termékek esetén külön javítási kötelezettség terhelheti a gyártót akkor is, ha a hiba már nem tartozik az eladó kellékszavatossági felelősségébe.
A szabályozás célja, hogy a még javítható termékek hosszabb ideig használatban maradjanak, és a fogyasztók számára a javítás valódi alternatívát jelentsen a termék cseréjével vagy új termék vásárlásával szemben.
A webshopok szempontjából két területet kell elkülöníteni:
- az eladó kellékszavatossági felelősségébe tartozó hibák kezelését;
- az egyes gyártókat bizonyos termékek esetében terhelő, azon túli javítási kötelezettséget.
Az eladói kellékszavatossági ügyintézést érintő legfontosabb változások:
- a fogyasztót a szerződésszerűvé tétel előtt tájékoztatni kell a kijavítás és a kicserélés közötti választás lehetőségéről, és tájékoztatni kell arról is, hogy kijavítás esetén az elévülési idő meghosszabbodik;
- a vállalkozás a javítás idejére díjmentesen csereárut kölcsönözhet;
- a csereáru felújított áru is lehet;
- a vállalkozás a fogyasztó kifejezett kérésére felújított áruval is teljesítheti a cserét;
- kijavítás esetén a kellékszavatossági igény elévülési ideje egy alkalommal tizenkét hónappal meghosszabbodik.
Kire vonatkozik?
Az új kellékszavatossági szabályok azokra a vállalkozásokra vonatkoznak, amelyek:
- fogyasztóknak értékesítenek;
- és a szerződés tárgya áru.
Ez tehát általánosan érinti a fogyasztóknak terméket értékesítő webshopokat, de a fizikális üzleteket is.
A hibás teljesítésen túli külön javítási kötelezettség azonban ennél szűkebb körű: csak meghatározott, uniós javíthatósági követelményekkel érintett termékek gyártóit, illetve bizonyos esetekben az importőrt vagy más helytállásra köteles szereplőt terheli.
Kire nem vonatkozik?
Nem vonatkozik:
- a kizárólag vállalkozások közötti B2B értékesítésre;
- az önállóan értékesített szolgáltatásokra;
- valamint önmagában a külön értékesített digitális tartalmakra és digitális szolgáltatásokra.
Mikortól alkalmazandó?
A magyar végrehajtási szabályokat tartalmazó 114/2026. (VII. 23.) Korm. rendelet 2026. augusztus 31-én lép hatályba.
Az eladók kellékszavatossági ügyintézését érintő rendelkezéseket azonban a 2026. július 31. után kötött szerződésekre kell alkalmazni.
Mit jelent ez a webshop számára?
A webshopnak felül kell vizsgálnia:
- az ÁSZF kellékszavatossági tájékoztatását;
- a reklamációk fogadásának és kezelésének folyamatát;
- az ügyfélszolgálati válaszsablonokat;
- a javítások nyilvántartását;
- az elévülési határidők követését;
- valamint a fogyasztónak a javítás vagy csere előtt adott tájékoztatást.
Különösen fontos, hogy az új tájékoztatást ne csak általánosságban az ÁSZF tartalmazza. A fogyasztót a konkrét szavatossági ügyben, az áru szerződésszerűvé tétele előtt is tájékoztatni kell választási lehetőségéről és a kijavításhoz kapcsolódó határidő-hosszabbodásról.
Mely jogszabályról van szó?
A változás uniós alapja az (EU) 2024/1799 irányelv, a magyar szabályokat pedig a 114/2026. (VII. 23.) Korm. rendelet tartalmazza.
A rendelet többek között módosítja a fogyasztó és vállalkozás közötti, az áruk adásvételére, valamint a digitális tartalom és digitális szolgáltatás nyújtására irányuló szerződések részletes szabályairól szóló 373/2021. (VI. 30.) Korm. rendeletet.
Gyakorlati kérdések
Minden javítás után meghosszabbodik 12 hónappal szavatossági idő?
Nem. Kijavítás esetén az elévülési idő egy alkalommal tizenkét hónappal meghosszabbodik.
Csak a kijavított hibára vonatkozik a +12 hónap?
Nem. Az új szabály a termékre vonatkozó kellékszavatossági felelősségi időt hosszabbítja meg egyszer 12 hónappal. Ez alatt más jellegű hiba miatt is lehet igényt érvényesíteni, feltéve, hogy az jogilag hibás teljesítésnek minősül.
Kötelező gazdaságtalan javítást végezni?
Nem. A javítás továbbra sem követelhető, ha lehetetlen vagy a cseréhez képest aránytalan többletköltséget okozna.
A július 31. előtt megvásárolt termékekre is alkalmazni kell?
Nem. Az új szabályokat a július 31. napját követően megkötött szerződésekre kell alkalmazni.
Kötelező csereárut adni a javítás idejére?
Nem. A vállalkozás díjmentesen kölcsönözhet csereárut, de ez lehetőség, nem általános kötelezettség.
Elég az ÁSZF-et módosítani?
Nem. Az új szabályokat a konkrét reklamációkezelésbe és az ügyfélszolgálati folyamatokba is be kell építeni. A fogyasztót még a szerződésszerűvé tétel előtt tájékoztatni kell a javítás és csere lehetőségéről, valamint arról, hogy javítás esetén a kellékszavatossági idő 12 hónappal meghosszabbodik.
Hol és milyen formában kell megadni ezt a tájékoztatást?
Az jogszabály azt írja elő, hogy a tájékoztatást még azelőtt kell megadni, hogy az eladó megkezdi az áru szerződésszerűvé tételét (cseréjét, javítását), a tájékoztatás formáját nem határozza meg.
Webshopként azonban bizonyíthatósági okból célszerű írásban megtenni, például:
- e-mailben;
- a reklamációs ügyfélszolgálati felületen;
- a jegyzőkönyv fogyasztónak átadott példányában;
Egy kizárólag telefonon elhangzó tájékoztatás később nehezen bizonyítható.
Bővebben
A javításhoz való jog hátteréről, a gyártói kötelezettségről és az érintett termékkörökről részletesen külön cikkünkben írtunk:
A javításhoz való jog: új kötelezettségek a gyártók és a webáruházak számára
3. A harmonizált értesítés GARAN címke
2026. szeptember 27-től két új, egységes uniós tájékoztatási elem jelenik meg:
- a harmonizált értesítés, amely a fogyasztók jogszabályon alapuló kellékszavatossági jogaira hívja fel a figyelmet;
- a GARAN címke, amely a jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelő, tartósságra vonatkozó gyártói kereskedelmi jótállást jelöli.
A harmonizált értesítés és a GARAN címke két különböző tájékoztatási forma, ezért az alkalmazási körük sem azonos.
A harmonizált értesítés az értékesítés helyén kötelezően megjelenítendő, egységes uniós tájékoztató. A GARAN címke ezzel szemben csak olyan konkrét termékhez kapcsolódik, amelyre a gyártó a teljes árura, többletköltség nélkül és két évet meghaladó időtartamra tartóssági jótállást vállal.
Kire vonatkozik?
Ezek az új tájékoztatási elemek a webáruházakat és a fizikális üzleteket is érinti.
A harmonizált értesítés azokat a vállalkozásokat érinti, amelyek fogyasztóknak árut értékesítenek.
A GARAN címke csak azoknál a konkrét termékeknél alkalmazandó, amelyekre a gyártó:
- a teljes termékre;
- többletköltség nélkül;
- két évet meghaladó időtartamra
tartóssági jótállást vállal, és erről az eladót tájékoztatja.
Kire nem vonatkozik?
Nem vonatkozik a kizárólag B2B értékesítésre.
A harmonizált értesítés nem vonatkozik az önálló szolgáltatásokra vagy önálló digitális tartalmakra vonatkozó általános tájékoztató.
GARAN címkét pedig nem kell minden terméknél megjeleníteni. Nem elegendő hozzá például egy kétéves gyártói jótállás, egy fizetős garanciakiterjesztés vagy kizárólag egy alkatrészre vonatkozó jótállási vállalás.
Mikortól alkalmazandó?
2026. szeptember 27-től.
Az (EU) 2024/825 irányelv alapján a tagállamoknak ettől a naptól kell alkalmazniuk az új szabályokat. A harmonizált értesítés és címke pontos megjelenését meghatározó (EU) 2025/1960 bizottsági végrehajtási rendelete szintén ettől a naptól alkalmazandó.
Mit jelent ez a webshop számára?
A fogyasztóknak árut értékesítő webshopnak meg kell oldania a hivatalos harmonizált értesítés jól látható online megjelenítését.
Emellett fel kell mérnie, hogy az általa forgalmazott termékek között található-e olyan, amelyhez GARAN címkével jelölendő gyártói tartóssági jótállás kapcsolódik.
A felkészülés során célszerű:
- információt kérni a gyártóktól és beszállítóktól;
- nyilvántartani a tartóssági jótállások feltételeit és időtartamát;
- külön termékadat-mezőt kialakítani az érintett jótállásokhoz;
- megoldani a GARAN címke termékhez kapcsolódó megjelenítését;
- felülvizsgálni a termékoldalakat és a checkout folyamatot.
A magyar rendelettervezet szerint a fogyasztó figyelmét közvetlenül a megrendelés véglegesítése előtt is fel kell hívni a megfelelő tartóssági jótállásra, ha a gyártó az ehhez szükséges információt a kereskedő rendelkezésére bocsátotta.
A harmonizált értesítés és címke hivatalos grafikája nem alakítható át szabadon a webshop arculatához. Online értékesítésnél a hivatalos digitális, színes változatot kell használni.
Mely jogszabályról van szó?
Az új tájékoztatási kötelezettségek uniós alapját az (EU) 2024/825 irányelv adja.
A harmonizált értesítés és a harmonizált címke formáját, tartalmát és megjelenési követelményeit a Bizottság (EU) 2025/1960 végrehajtási rendelete határozza meg.
A magyar szabályokat a 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet módosításával kerülnek bevezetésre.
Gyakorlati kérdések
Minden webshopnak ki kell tennie a harmonizált értesítést?
Minden olyan webshopnak, amely fogyasztóknak árut értékesít.
Az értesítést az ÁSZF-ben kell elhelyezni?
Nem. Az értesítést az értékesítési felületen jól látható és könnyen hozzáférhető módon kell megjeleníteni.
Át lehet alakítani a webshop arculatához?
Nem. A hivatalos értesítés szövege, grafikai elemei, arányai és QR-kódja kötött.
Minden termékhez kell GARAN címke?
Nem. Csak az előírt feltételeknek megfelelő gyártói tartóssági jótállással rendelkező termékekhez.
A webshopnak saját magának kell felkutatnia a gyártói jótállásokat?
A kötelezettség akkor áll fenn, ha a gyártó a szükséges információt a kereskedő rendelkezésére bocsátotta. Ettől függetlenül a webshopnak érdemes időben adatot kérnie a gyártóktól és beszállítóktól.
Bővebben
A harmonizált értesítés és a GARAN címke pontos alkalmazási feltételeiről külön cikkünkben írtunk:
Új kötelező tájékoztatások a webshopokban: harmonizált értesítés és GARAN címke
4. Vármegye helyett ismét megye az ÁSZF-ben
Mi változik?
2026. október 1-jétől az Alaptörvényben a „vármegye” elnevezés helyébe ismét a „megye” elnevezés lép. Az Alaptörvény módosításához kapcsolódóan számos törvényt is módosítanak annak érdekében, hogy az új terminológia a teljes jogrendszerben megjelenjen.
A változás nem alakítja át a közigazgatás szervezetrendszerét, és a hatóságok feladatait vagy hatásköreit sem módosítja, elnevezésbeli változásról van szó.
A változás a webshopok szempontjából azért fontos, mert az ÁSZF-ekben szerepelnie kell:
- a békéltető testületek elnevezéseinek és illetékességi területeinek;
- a fogyasztóvédelmi hatóságok megnevezéseinek.
Mikortól alkalmazandó?
2026. október 1-jétől.
Magyarország Alaptörvényének tizenhetedik módosítása ezen a napon vezeti vissza a „megye”, illetve „megyei” elnevezést.
Mit jelent ez a webshop számára?
Át kell vizsgálni:
- az ÁSZF panaszkezelési fejezetét, azon belül a fogyasztóvédelmi hatóságokra vonatkozó tájékoztatást;
- a békéltető testületek felsorolását
- valamint a panasz elutasítására használt válaszsablonokat.
Mely jogszabályról van szó?
A változás alapját Magyarország Alaptörvényének tizenhetedik módosítása teremti meg. A módosítás a „vármegyékre” és „vármegyei” elnevezések helyébe a „megyékre”, illetve „megyei” kifejezéseket lépteti 2026. október 1-jétől.
Az Alaptörvény módosításához kapcsolódó T/405. számú törvényjavaslat számos ágazati törvényben vezetné át az új elnevezéseket. A javaslat a cikk készítésekor még nem kihirdetett törvény.
A javaslat többek között módosítja:
- a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvényt, vagyis az Fgytv.-t;
- a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvényt, vagyis a Kit.-et.
Az Fgytv. tervezett módosítása érinti többek között a békéltető testületeket és illetékességi területüket felsoroló 2. mellékletet: az egyes regionális békéltető testületekhez tartozó „vármegyék” helyett „megyék” szerepelnének.
