Minden EU tagállamnak 2026. július 31. napjáig kell átültetni és hatályba léptetni a „javításhoz való való jogról szóló irányelv”-ként (R2R, right to repair) is ismert Európai Parlament és a Tanács (EU) 2024/1799 irányelv (továbbiakban: Irányelv) szabályait, amelynek célja az áru értékesítését követően a javítás, valamint az újrafelhasználás előmozdítása mind az eladó felelősségi körén belüli, mind pedig az azon kívüli hibák esetén.
A szabályozással a hosszú távú cél az lenne, hogy a még használható termékeket ne kelljen lecserélni vagy kidobni, hanem azok javítással hosszabb ideig használatban maradhassanak.
Az Irányelv szabályainak a magyar nemzeti jogba történő átültetésére a jelenleg még csak tervezetként elérhető “az áruk javításának előmozdítását célzó intézkedésekről és egyes fogyasztóvédelmi tárgyú kormányrendeletek módosításáról“ szóló kormányrendelettel valósul majd meg várhatóan 2026. július 31. napjával, bár a jelenleg közzétett tervezet szerint a rendelet eladókat érintő rendelkezései 2026. augusztus 31-én lépnének hatályba.
A tervezet alapján a változások a fogyasztóknak árut értékesítő minden webshopot is érintenek majd, ezért a webáruházak ÁSZF-ek és reklamációkezelési folyamatok felülvizsgálata is szükségessé válik.
Mit jelentenek az új szabályok az eladók számára?
Az Irányelv két területen hoz változást. Egyrészt bizonyos, uniós javíthatósági követelményekkel érintett termékek gyártói számára külön javítási kötelezettséget ír elő az Irányelv arra az esetre, amikor a hiba már nem tartozik az eladó kellékszavatossági felelősségébe.
Másrészt az eladó felelősségi körébe tartozó hiba esetén pedig a javítás előmozdítása érdekében a fogyasztóval szerződő eladók – így a webáruházak – hibás teljesítéssel kapcsolatos kellékszavatossági ügyintézésében is új szabályok jelennek meg.
Elsőként azt nézzük meg, hogy az eladó vállalkozások milyen új kötelezettségekkel számolhatnak ha a termék hibája már az átadáskor fennállt.
A közzétett magyar jogszabálytervezet a fogyasztói adásvételi szerződésekre is irányadó 373/2021. (VI. 30.) Korm. rendeletetet több ponton módosítja. A változások minden eladó vállalkozásra vonatkoznak majd, akik fogyasztók részére árut értékesítenek.
A javíthatóság is a termékkel szemben elvárható tulajdonsággá válik
A jelenleg hatályos szabályok alapján a terméknek rendelkeznie kell azzal a minőséggel, teljesítménnyel és azokkal az egyéb jellemzőkkel, amelyeket a fogyasztó az azonos típusú termékeknél észszerűen elvárhat. A magyar jogszabály tervezet a teljesítés szerződésszerűségének általános követelményei között a funkcionalitás mellett külön is megjeleníti a tartósságot és a javíthatóságot.
Ez természetesen nem azzal járna, hogy a jövőben minden árunak korlátlanul vagy bármilyen költséggel javíthatónak kell lennie. A javíthatóságot az adott termék jellege, az azonos típusú termékek szokásos tulajdonságai, valamint a gyártó, az eladó vagy az értékesítési lánc más szereplőjének nyilvános kijelentései alapján kell megítélni.
A változás gyakorlati jelentősége ugyanakkor az lehet, hogy a javíthatóság hiánya bizonyos esetekben önmagában is szerepet kaphat annak megítélésében, hogy a termék megfelelt-e a szerződésszerű teljesítés követelményeinek. Emiatt az eladóknak érdemes lesz különösen körültekintően kezelniük a termék javíthatóságára, alkatrészellátására vagy várható élettartamára vonatkozó termékleírásokat és reklámállításokat.
Kijavítás esetén 12 hónappal meghosszabbodik a kellékszavatosságra vonatkozó kétéves helytállási idő
A legfontosabb változás mely az eladó vállalkozásokat érinti, hogy amennyiben az áru kijavítására kerül sor, a kellékszavatosságra vonatkozó helytállási idő egyszer tizenkét hónappal meghosszabbodik.
A 12 hónapot az Irányelv alapján hozzá kell adni az árura vonatkozó fennmaradó helytállási időhöz.
Ennek az lesz az eredménye, hogy az eladónak fennmarad a felelőssége ezen meghosszabbítást is már magában foglaló helytállási idő alatt minden olyan hibáért, amely az áru átadásának időpontjában fennállt, és amely – a meghosszabbodást is magában foglaló – fennmaradó helytállási időn belül válik felismerhetővé.
A Ptk. kellékszavatosságra irányadó szabályai szerint kijavítás esetén csak a kijavítással érintett részre kezdődik újra a kellékszavatossági igény elévülése. Az új rendelkezés megfogalmazása ezzel szemben nem kizárólag a javított részre, hanem általában az áru kellékszavatossági idejére vonatkozó egyszeri, 12 hónapos meghosszabbítást ír elő. Ez alapján a hosszabbítás az egész termékre kiterjedhet, miközben a kijavított részre vonatkozó jelenlegi kedvezőbb szabály továbbra is alkalmazható marad.
Az eladónak a kijavítás előtt külön tájékoztatást kell adnia a javítás lehetőségéről és a +12 hónap helytállási időről
Az új szabályok alapján az eladónak az áru szerződésszerűvé tétele előtt tájékoztatnia kell a fogyasztót arról, hogy kellékszavatossági igénye alapján – a vonatkozó jogszabályi feltételek között – kijavítást vagy kicserélést igényelhet.
A jelenleg hatályos kellékszavatossági szabályok alapján jelenleg is elsősorban javítás vagy csere között választhat a fogyasztó, a szabályozás újdonsága az, hogy az eladó vállalkozás tájékoztatási kötelezettségének köre bővül: a kellékszavatossági igény érvényesítése esetén a vállalkozás még az áru szerződésszerűvé tételét megelőzően köteles lesz tájékoztatni a fogyasztót nemcsak a kijavítás és kicserélés közötti választás lehetőségéről, hanem arról is, hogy a kijavítás választása esetén 12 hónappal tovább köteles helytállni a vállalkozás a kellékszavatosság körében.
Véleményünk szerint ennek a tájékoztatási kötelezettségnek tehát nemcsak az ÁSZF-ben kell megjelennie: a tervezet megfogalmazása alapján az eladónak az adott szavatossági ügyben, még a kijavítás vagy kicserélés teljesítése előtt kell a fentiekről tájékoztatnia a fogyasztót.
A szabály nem azt jelenti, hogy a fogyasztó minden esetben korlátozás nélkül dönthet a kijavítás és a kicserélés között. A választás továbbra is a kellékszavatossági szabályok keretei között történhet. A változás lényege az, hogy a fogyasztó a kijavítás mellett szóló új jogkövetkezmény ismeretében hozhassa meg a döntését.
Díjmentes csereáru biztosítható a javítás idejére
A fogyasztók támogatása és a javítás ösztönzése érdekében a vállalkozás – az adott árukategória sajátosságaitól függően – csereárut kölcsönözhet a fogyasztónak, például ha a javítást nem végzik el észszerű időn belül, vagy ha az jelentős kényelmetlenséggel jár. A csereáru felújított áru is lehet. A csereáru biztosítása továbbra sem kötelezettség, de ha azt az eladó biztosítja, akkor díjmentesen kell a fogyasztó rendelkezésére bocsátania.
Ez különösen olyan termékeknél lehet életszerű, amelyek hosszabb ideig tartó kiesése jelentős kényelmetlenséget okozna a fogyasztónak.
Felújított termék is adható csere esetén – de csak a fogyasztó kérésére
A felújított áruk újrafelhasználását ösztönzi az az új szabály is, amely szerint jogorvoslatként alkalmazott csere esetén a fogyasztó kifejezett kérése az eladó felújított árut is a fogyasztó rendelkezésére bocsáthat.
Az eladó tehát nem dönthet egyoldalúan úgy, hogy az újonnan vásárolt hibás áru helyett automatikusan felújított terméket ad.
A gyártói javítási kötelezettség: nem minden termékre
Az Irányelv a fenti, eladókat érintő szabályok mellet a gyártókra vonatkozó új javítási kötelezettséget vezet be. A gyártókra vonatkozó szabályozás elsősorban azokra az esetekre kíván megoldást adni, amikor a termék hibája már nem tartozik az eladó hibás teljesítésért fennálló felelősségi körébe, a termék azonban még javítható. A fogyasztó ilyen esetben – a jogszabályban meghatározott termékeknél – közvetlenül kérheti a javítást az arra kötelezett gazdasági szereplőtől.
Nem minden termékre vonatkozik a javítási kötelezettség
Az Irányelv nem vezet be általános javítási kötelezettséget valamennyi fogyasztási cikkre. A kötelezettség csak azokra a termékekre vonatkozik, amelyekre valamely uniós jogszabály már konkrét javíthatósági követelményeket állapít meg. A jelenlegi uniós szabályozás alapján az érintett termékkörök közé tartoznak többek között:
- a háztartási mosógépek és mosó-szárítógépek;
- a háztartási mosogatógépek;
- a hűtőkészülékek;
- az elektronikus kijelzők;
- a hegesztőberendezések;
- a porszívók;
- a szerverek és adattároló termékek;
- az okostelefonok, egyéb mobiltelefonok, vezeték nélküli telefonok és táblagépek;
- a háztartási szárítógépek;
- a könnyű közlekedési eszközök – például egyes elektromos kerékpárok és rollerek – akkumulátorát tartalmazó termékek.
A termékkör nem végleges: az Európai Bizottság az újabb uniós javíthatósági követelmények elfogadásával párhuzamosan bővítheti a mellékletet.
A kötelezettség terjedelmét az adott termékre vonatkozó uniós szabály határozza meg.
Mit kell biztosítania a kötelezettnek?
Az új szabályok alapján a javításra kötelezett gazdasági szereplő a fogyasztó kérésére díjmentesen vagy észszerű díj ellenében, észszerű időn belül köteles elvégezni a javítást. A feladat teljesítéséhez javítószolgálatot vagy más alvállalkozót is igénybe vehet, vagyis nem szükséges saját szervizhálózatot működtetnie. Ha a javítás lehetetlen, a javítási kötelezettség nem áll fenn; ilyen esetben felújított termék is felajánlható a fogyasztónak.
A szabályozás emellett előírja, hogy a szükséges pótalkatrészeket és tartozékokat olyan észszerű áron kell kínálni, amely nem tartja vissza a fogyasztót a javítástól. A javítás irányadó díját szabadon hozzáférhető honlapon kell közzétenni, továbbá a fogyasztót egyértelműen tájékoztatni kell az érintett termékekről, a javítási kötelezettség időtartamáról, feltételeiről és a javítást végző szolgáltatóról.
A javítás önmagában amiatt sem tagadható meg majd a gyártó részéről, hogy a terméket korábban független javító vagy más személy már megvizsgálta vagy javította.
A gyártó díjmentesen, könnyen hozzáférhetően, egyértelműen és érthetően köteles majd tájékoztatni a fogyasztókat:
- a javítási kötelezettséggel érintett árukról
- a javítási kötelezettség tartalmáról és időtartamáról
- a javítási szolgáltatás elérhetőségéről, szükség esetén a javítást végző alvállalkozás
megnevezéséről, székhelyéről, telefonszámáról, és elektronikus levelezési címéről, - a teljesítés feltételeiről
- az áru javításáért felszámítandó irányadó díjról.
Az Irányelv részeként az Európai Bizottság létrehozza az európai online javítási platformot is, amelynek célja, hogy a fogyasztók könnyebben találjanak javítószolgálatokat, felújított termékeket értékesítő vállalkozásokat, illetve közösségi javítási kezdeményezéseket. A platformhoz a javítószolgálatok önkéntesen csatlakozhatnak, a fogyasztók számára pedig díjmentesen lesz elérhető.
Nem mindig a gyártó lesz a tényleges javításra kötelezett
Az Irányelv elsődlegesen a gyártókat kötelezi a javításra, ugyanakkor ha a javításra kötelezett gyártó az Európai Unió tagállamában nem rendelkezik székhellyel vagy fiókteleppel akkor a javítási kötelezettséget:
- a meghatalmazott képviselője teljesíti.
- ha a gyártó nem rendelkezik meghatalmazott képviselővel, akkor az érintett áru importőre teljesíti,
- importőr hiányában az érintett áru forgalmazója teljesíti.
A meghatalmazott képviselő, az importőr és a forgalmazó a javítási kötelezettségnek nem köteles személyesen eleget tenni, a teljesítéshez alvállalkozót is igénybe vehet.
Mikor érintheti a gyártókra előírt kötelezettség a webáruházat?
Egy webáruház egyszerre több minőségben is eljárhat:
- a fogyasztóval szemben mindig eladó;
- közvetlen, Unión kívüli beszerzés esetén importőr lehet;
- saját márkanév alatt értékesített terméknél akár gyártónak is minősülhet.
Ezért attól, hogy egy webshop értékesítette a terméket, még nem feltétlenül terheli a gyártói javítási kötelezettség. Ha azonban a webáruház közvetlenül az Európai Unión kívülről hozza be a terméket, vagy saját márkája alatt hozza azt forgalomba, a javítási kötelezettség már közvetlenül is rá hárulhat.
Összefoglaló
Az Európai Unió a fenntarthatóbb fogyasztásra, a körforgásos gazdaságra és a zöld átállás előmozdítására vonatkozó célkitűzéseit úgy kívánja megvalósítani, hogy az Irányevvel a gazdaságban érintett minden piaci szereplőre új kötelezettségeket határoz meg a fogyasztók számára pedig új jogosultságokat biztosít annak érdekében, hogy a javítás kerüljön előtérbe a cserével vagy a visszatérítésssel szemben.
Kérdés, hogy az eddigiekhez képest mennyivel több fogyasztó fogja ezen új szabályok bevezetésével választani a javítást a termék cseréje helyett figyelmbe véve, hogy a mai fogyasztói kultúrában sokszor a termék cseréje vált a megszokott megoldássá.
Ennek sikerét nagymértékben befolyásolja majd, hogy a javítás az új szabályok következtében valóban gyorsabbá, kiszámíthatóbbá és költséghatékonyabbá válik-e, és így tényleges alternatívát jelent-e majd az új termék megvásárlásával szemben.
