A digitális tartalom és az elállás
Ez a bejegyzés azoknak a webáruházaknak szól, akik digitális tartalmat
Amennyiben a webáruház vásárlója jelezte, hogy a termék amit kapott hibás, két dolog történhet. Az egyik, hogy Ön a fogyasztó igényének megfelelően – elismerve a hibát – jár el, és például kicseréli vagy kijavítja a hibás terméket.
Abban az esetben viszont, ha tudja, hogy az Ön vállalkozása nem teljesített hibásan, joga és kötelezettsége is a fogyasztó állításának ellenbizonyítása, azaz, hogy a termék az eladáskor hibátlan volt. De pontosan hogy is van ez?
Nézzük meg a lentiekben a két jogintézmény, a jótállás és a kellékszavatosság esetében hogyan alakul az Ön bizonyítási kötelezettsége!
A bizonyítási kötelezettség másképp alakul a két esetben, nem mindegy tehát, hogy melyik jogintézményről van szó.
A jótállás köteles termékek esetében a jótállás teljes időtartama alatt az eladó csak abban az esetben mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja a hiba oka a teljesítés után keletkezett, azaz például a vásárló nem rendeltetésszerűen használta a terméket.
A Ptk. 6:171. § (1) bekezdése így rendelkezik: Aki a szerződés teljesítéséért jótállást vállal vagy jogszabály alapján jótállásra köteles, a jótállás időtartama alatt a jótállást keletkeztető jognyilatkozatban vagy jogszabályban foglalt feltételek szerint köteles helytállni a hibás teljesítésért. Mentesül a jótállási kötelezettség alól, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett.
Ha azonban kellékszavatosságról beszélünk, akkor a főszabály az, hogy a fogyasztónak kell bebizonyítania igazát, azaz hogy a termék már a vásárláskor hibás volt. A fogyasztói szerződésekre irányadó szabály (főszabály alóli kivétel szabály) szerint azonban a Ptk. 6:158. § -a szerinti hibás teljesítési vélelméből kell kiindulni ami azt jelenti, hogy a teljesítéstől számított 1 éven belül felismert hiba esetén vélelmezni kell, hogy a hiba oka már a teljesítéskor is megvolt. Ez azt jelenti, hogy az eladó ebben az esetben akkor mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a hiba a teljesítés után keletkezett.
A fentieket összefoglalva, a jótállás esetén annak teljes időtartama (1, 2 vagy 3 év) alatt végig a jótállásra kötelezettnek kell bizonyítania, hogy nem teljesített hibásan, míg a két éves kellékszavatosság esetében ez csak az első 1 évig van így (ezt követően a vásárlónak kell bizonyítania, hogy a termék azért romlott el, mert eleve hibás volt, rejtett hibája volt).
A fent leírt hibás teljesítési vélelem – ahogy már írtuk – egy kivétel lényegében a főszabály alól. A vélelem érvényesülésének két feltétele van: az első a dolog természete, a második pedig a hiba jellege. Amennyibe a hiba a dolog természetével vagy a hiba jellegével összeegyeztethetetlen, akkor a vélelemre vonatkozó szabály nem alkalmazható!
Ez azt jelenti, hogy a fogyasztót akkor terheli bizonyítás a kellékszavatosság esetében, ha a dolog természetével vagy a hiba jellegével összeegyeztethetetlen a fentiekben írt vélelem.
Tegye rendbe most a webshopja ÁSZF-ét, hogy az megfeleljen a májusi jogszabályváltozásoknak, és használja ki a Fogyasztó Barát minden funkcióját!
Ha Ön is szeretne a webshopokat érintő jogszabályváltozásokról értesülni, és ehhez hasonló összefoglalót kapni, iratkozzon
fel a hírlevelünkre!
Ez a bejegyzés azoknak a webáruházaknak szól, akik digitális tartalmat
A fogyasztó elállása esetén a webáruháznak nemcsak kötelezettségei, hanem jogai
Az év vége felé sok webáruház kínálja kedvezményesen termékeit, és