A fogyasztók előzetes tájékoztatásának fontosságáról már sokszor írtunk. A webáruház szerződéskötést megelőző tájékoztatási kötelezettségét a jogszabályok azért írják elő, mert a vásárló így tud eligazodni a netes vásárlás speciális szabályai között oly módon, hogy előzetes tájékoztatást kap jogairól, kötelezettségeiről.
A tájékoztatási kötelezettség elmaradása jogsértő, de emellett a vállalkozás számára is hátrányos következményei lehetnek.
Nézzünk erre néhány példát:
1 éve van elállni a vásárlójának? Igen, ha nem tudja, hogy a jogszabály szerint alapesetben mennyi ideje lenne!
A fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól szóló 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 11. § (1) i) pontja alapján az elállási jog gyakorlásának határidejéről és egyéb feltételeiről vállalkozása köteles tájékoztatni a fogyasztót.
A Korm. rendelet külön cím alatt szabályozza (A fogyasztót megillető elállási vagy felmondási jogra vonatkozó tájékoztatás elmulasztásának jogkövetkezménye) annak következményét, ha elmarad a fenti tájékoztatás.
A Korm. rendelet 21. § (1) bekezdése akként rendelkezik, hogy “Ha a vállalkozás a 11. § (1) bekezdésének i) pontjában meghatározott tájékoztatási kötelezettségének nem tett eleget, a 20. § (2) bekezdésében meghatározott elállási határidő tizenkét hónappal meghosszabbodik.”
Igen, ha nem kapott tájékoztatást a vásárlója arról, hogy 14 napja van elállni, akkor ez a határidő számára 12 hónapra meghosszabbodik!
Amennyiben a vállalkozása tájékoztatta a vásárlót, az elállásra vagy a felmondásra nyitva álló határidő az e tájékoztatás közlésétől számított tizennegyedik napon jár le!
Nagyon fontos tehát, hogy előre tájékoztasson a 14 napos elállási határidőről.
Elálláskor sérült terméket kap vissza, de nem számíthat fel értékcsökkenést? Igen, ha nem tudta meg Öntől vásárlója milyen jogai és kötelezettségei vannak elállás esetén!
A Korm. rendelet 25. §-a értelmében a fogyasztó csak az áru jellegének, tulajdonságainak és működésének megállapításához szükséges használatot meghaladó használatból eredő értékcsökkenésért felel.
Tehát, ha az Ön vásárlója az elállás alatt oly mértékben használta a terméket, hogy abban kár keletkezett, akkor jogosult értékcsökkenést felszámítani! Ez olyan szabály, mely a vállalkozást védi arra az estre, ha a terméket az elállás után csak csökkentett áron tudná eladni.
A fenti szakasz azonban úgy folytatódik, hogy nem felel a fogyasztó az értékcsökkenésért, ha a vállalkozás a 11. § (1) bekezdésének i) pontjában előírt tájékoztatási kötelezettségének nem tett eleget! Azaz, ha Ön nem tájékoztatta megfelelően az elállás szabályairól, akkor a fogyasztón az sem kérhető számon, hogy sérült terméket küld vissza!
Elállás esetén a vásárló költsége a termék visszaküldése! Kivéve ha…
Kivéve, ha Ön vállalta annak költségét. Ezt bizonyára Ön is tudja.
Másik kivétel, ha ugyan Ön nem vállalta át, de nem is tájékoztatta arról a vásárlókat, hogy a jogszabály szerint őket terheli ez a költség.
A Korm. rendelet 11. § (1) j) pontja írja elő, hogy tájékoztatni szükséges a vásárlót arról, hogy az elállási jog gyakorlása esetén az áru visszaküldésének költségét a fogyasztónak kell viselnie, ha a vállalkozás nem vállalta e költség viselését, és – a távollévők között kötött szerződés esetében – a áru postai küldeményként nem küldhető vissza!
Ha azonban erről nem tájékoztatta a fogyasztót, akkor nem is köteles azt megfizetni!
Nem kérheti vásárlójától a szállítás költségét vagy az egyéb vásárlással járó többletköltséget, ha nem is tudta a vásárlója, hogy neki kell azt fizetni!
Gondoljon csak bele. Kap egy számlát amin olyan tételek is vannak melyekről nem tudott, melyekkel nem számolt előre. Kifizeti?
A netes vásárlás során is tudnia kell előre a vásárlónak, hogy neki mennyibe fog kerülni a rendelés a termék árán felül!
A Korm. rendelet 11. § e) pontja rögzíti, hogy a szerződés szerinti áruért vagy szolgáltatásért járó ellenszolgáltatás adóval megnövelt teljes összegéről vagy – ha az áru vagy szolgáltatás jellegéből adódóan az ellenértéket nem lehet előre ésszerűen kiszámítani – annak számítási módjáról, valamint az ezen felül felmerülő valamennyi költségről (így különösen a fuvardíjról vagy a postaköltségről), vagy ha e költségeket nem lehet ésszerűen előre kiszámítani, annak a ténynek a feltüntetéséről, hogy további költségek merülhetnek fel tájékoztatnia kell a fogyasztót még a szerződéskötés előtt!
A 11. § (2) bekezdése rendelkezik arról, hogy ha a vállalkozás nem tett eleget a fenti e) pontban meghatározott valamennyi járulékos költségre (vagy az előzőekben említett j) pontban meghatározott költségre) vonatkozó tájékoztatási követelménynek, a fogyasztó nem köteles megfizetni e költségeket.
