A WEBSHOP KÖTELEZETTSÉGEI TERMÉKHIBA ESETÉN. ÖSSZEFOGLALÓ.

A Ptk. 6:157. § (1) bekezdése értelmében:

„A kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatás a teljesítés időpontjában nem felel meg a szerződésben vagy jogszabályban megállapított minőségi követelményeknek. Nem teljesít hibásan a kötelezett, ha a jogosult a hibát a szerződéskötés időpontjában ismerte, vagy a hibát a szerződéskötés időpontjában ismernie kellett.”

A hibás teljesítés a szerződésszegés egyik esete. Az eladó akkor teljesít hibásan, ha a terméket vagy szolgáltatást nem a szerződésnek, vagy a jogszabályban foglalt minőségi követelményeknek megfelelően adja el, vagy nyújtja. Tehát amennyiben a webshop által eladott termék minősége megefelel ugyan a jogszabályi követelményeknek, de a termékleírásban szereplő jellemzőkkel nem rendelkezik, vagy nem azt a terméket kapta a vásárló mint amit megrendelt, az is hibás teljesítés.

A hibás teljesítés a teljesítéskor fennálló hibát jelenti, ami nem feltételnül jelentkezik a termék átadásakor, vagyis úgynevezett rejtett hiba állhat fenn (a vállalkozás sem tudta, hogy a termék hibás). Sokszor van félreértés abban a kérdésben, hogy beszélhetünk-e hibás teljesítésről abban az esetben, ha a vásárló csak később jelzi a hibát és nem az átadást követően. Attól még, hogy a vásárló csak vásárlást követő pl. 6 hónappal később jelzi a hibát, még lehet szó hibás teljesítésről, hiszen a teljesítéskor már fennálló hiba lehet, hogy csak később jelentkezik, később lesz felismerhető, azaz úgynevezett rejtett hibáról beszélünk.

Az, hogy egy tartós fogyasztási cikkre több évig jótállást kell vállalnia az eladónak, vagy egyéb termékek esetén két évig élhet szavatossági jogaival a vásárló, nem azt jelenti, hogy a termék bármely hibája miatt az eladót terheli a felelősség. A teljesítéskori hiba az, amiért felel az eladó, azaz azért, hogy hibás terméket adott-e el.