A WEBSHOP KÖTELEZETTSÉGEI TERMÉKHIBA ESETÉN. ÖSSZEFOGLALÓ.

Több posztunkban is írtunk már a hibás teljesítés következményeiről, így a jótállás és a kellékszavatosság szabályairól is. A leggyakrabban visszatérő kérdések azzal kapcsolatosak tapasztalataink szerint, hogy milyen kötelezettségei vannak a webshopnak akkor, ha jelzi a vásárló a nála vásárolt termék hibáját.

Mi az hogy hibás teljesítés? Kinek a feladata a bizonyítás? Kinek a költsége a bizonyítás és a termék oda-vissza szállítása? Jótállás vagy kellékszavatosság szabályai szerint kell eljárni? Cég vagy fogyasztó?

Ezekre próbálunk meg most érthető válaszokat adni egy posztban, majd a könnyebb áttekinthetőség miatt táblázat formájában is feltüntetjük a legfontosabb tudnivalókat a hibás teljesítés kezelésével kapcsolatban.

1. Hibás teljesítés

A Ptk. 6:157. § (1) bekezdése értelmében:

A kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatás a teljesítés időpontjában nem felel meg a szerződésben vagy jogszabályban megállapított minőségi követelményeknek. Nem teljesít hibásan a kötelezett, ha a jogosult a hibát a szerződéskötés időpontjában ismerte, vagy a hibát a szerződéskötés időpontjában ismernie kellett.”

A hibás teljesítés a szerződésszegés egyik esete. Az eladó akkor teljesít hibásan, ha a terméket vagy szolgáltatást nem a szerződésnek, vagy a jogszabályban foglalt minőségi követelményeknek megfelelően adja el, vagy nyújtja. Tehát amennyiben a webshop által eladott termék minősége megefelel ugyan a jogszabályi követelményeknek, de a termékleírásban szereplő jellemzőkkel nem rendelkezik, vagy nem azt a terméket kapta a vásárló mint amit megrendelt, az is hibás teljesítés.

A hibás teljesítés a teljesítéskor fennálló hibát jelenti, ami nem feltételnül jelentkezik a termék átadásakor, vagyis úgynevezett rejtett hiba állhat fenn (a vállalkozás sem tudta, hogy a termék hibás). Sokszor van félreértés abban a kérdésben, hogy beszélhetünk-e hibás teljesítésről abban az esetben, ha a vásárló csak később jelzi a hibát és nem az átadást követően. Attól még, hogy a vásárló csak vásárlást követő pl. 6 hónappal később jelzi a hibát, még lehet szó hibás teljesítésről, hiszen a teljesítéskor már fennálló hiba lehet, hogy csak később jelentkezik, később lesz felismerhető, azaz úgynevezett rejtett hibáról beszélünk.

Az, hogy egy tartós fogyasztási cikkre több évig jótállást kell vállalnia az eladónak, vagy egyéb termékek esetén két évig élhet szavatossági jogaival a vásárló, nem azt jelenti, hogy a termék bármely hibája miatt az eladót terheli a felelősség. A teljesítéskori hiba az, amiért felel az eladó, azaz azért, hogy hibás terméket adott-e el. 

2. Jótállás vagy kellékszavatosság? Cégek vagy fogyasztók?

Még mindig sok kérdést kapunk azzal kapcsolatban, hogy pl. egy textil árura vonatkozik-e a jótállás, vagy, hogy a céges vásárlónak kell -e jótállási jegyet adni.

A kellékszavatosság minden termékre, minden vásárlóra vonatkozik értékhatártól függetlenül. A fogyasztónak minősülő vásárlókat 2 év kellékszavatosság, a fogyasztónak nem minősülő vásárlókat, azaz pl. a cégeket 1 év kellékszavatosság illeti meg.

A jótállás azonban csak a tartós fogyasztási cikkekre vonatkozik, ha azok értéke meghaladja a 10.000 Ft -ot. A tartós fogyasztási cikkek körét a 2024.07.01. napjától hatályos 10/2024. (VI.28.) IM rendelet 1. számú mellékletében találjuk meg.

A kötelező jótállás csak a fogyasztókat illeti meg, jogi személy vásárlókat nem (ez utóbbiak esetében önként vállalhat az eladó jótállást).

3. Jegyzőkönyv felvétele minden esetben

Amennyiben egyértelmű, hogy a vásárló nem elállási jogával él, hanem azt jelzi a webshop felé, hogy a termék nem jól működik, hiányos, vagy mást kapott, mint ami a webáruház oldalán szerepelt, akkor azt minőségi kifogásként kell kezelni.

Ebben az esetben pedig a vásárló panaszáról jegyzőkönyvet kell felvenni. Ennek szabályait külön jogszabály határozza meg, a fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés keretében eladott dolgokra vonatkozó szavatossági és jótállási igények intézésének eljárási szabályairól szóló 19/2014. (IV. 29.) NGM rendelet (továbbiakban: NGM rendelet).

A jegyzőkönyv kötelező elemeit és egyéb szabályait ebben a posztban foglaltuk össze: Kötelező jegyzőkönyvezése a panaszoknak a webshopokban

Ha a jegyzőkönyv elkészült, akkor haladéktalanul és igazolható módon azt meg kell küldeni a vásárló számára.

Amit rögzít az NGM rendelet, hogy ha a vállalkozás a fogyasztó szavatossági vagy jótállási igényének teljesthetőségéről annak bejelentésekor nem tud nyilatkozni, álláspontjáról, igén elutasítása esetén az elutasítás indokáról és a békéltető testülethez fordulás lehetőségéről 5 munkanapon elül igazolható módon kell értesíteni a fogyasztót. 

A vállalkozásnak tehát 5 munkanapon belül el kell döntenie, hogy milyen módon kezeli a minőségi kifogást és erről értesítenie kell a vásárlót.

4. Termék visszajuttatása az eladóhoz, költségek

Ahhoz, hogy az eladó el tudja dönteni, hogy a termék hibája milyen jellegű, és azt milyen módon tudja orvosolni, vissza kell, hogy kapja a terméket. Ptk. 6:166. § -a úgy rendelkezik, hogy a szavatossági kötelezettség teljesítésével kapcsolatos költségek a kötelezettet terhelik.

A termék eladóhoz történő visszaszállításának költsége tehát az eladót terheli mind a jótállás, mind pedig a kellékszavatosság esetében. Arra van lehetőség, hogy a vásárló maga visszaküldi és megelőlegezi a szállítás költségét, de ha hibás valóban a termék, akkor meg kell részére téríteni a szállítás költségét.

A jótállás esetében a 151/2003. (IX.22.) Korm. rendelet külön előírja, hogy a rögzített bekötésű, illetve a 10 kg-nál súlyosabb, vagy tömegközlekedési eszközön kézi csomagként nem szállítható fogyasztási cikket az üzemetetés helyén kell megjavítani, ha ez nem lehetséges akkor a le-és felszerelésről, valamint az el-és visszaszállításról a vállalkozás vagy a javítószolgálat gondoskodik. 

5. Bizonyítás: Hibás vagy nem hibás?

Kellékszavatosság (mely 2 év) esetében 1 évig az eladónak kell azt bizonyítani, hogy a termék nem volt a teljesítéskor hibás.

Jótállás esetében a jótállás időtartama (2 vagy 3 év az értékhatártól függően) alatt végig az eladónak kell bizonyítania, hogy a termék nem volt a teljesítéskor hibás.

Ahogy a termék visszaszállításának a költsége, úgy adott esetben a termék bevizsgálásának a költsége is az eladó vállalkozást terheli, tekintettel a bizonyítási kötelezettségére.

6. Vásárló jogai. Kérhet-e egyből vételár visszafizetést?

Mind a kellékszavatosság mind pedig a jótállás esetében első körben kijavítást vagy kicserélést kérhet a vásárló. Második körben pedig árleszállítást vagy pedig elállhat (vételár visszafizetés) a szerződéstől.

Nem kérheti tehát egyből vissza a termék árát a vásárló. 

A kijavítás, illetve kicserélés vonatkozásában az NGM rendelet kimondja, hogy a vállalkozásnak törekednie kell arra, hogy a kijavítást vagy kicserélést legfeljebb tizenöt napon belül elvégezze. Abban az esetben, ha a kijavítás vagy a kicserélés időtartama meghaladja a 15 napot, akkor köteles a vállalkozás arról tájékoztatni a fogyasztót, hogy várhatóan mikor tudja azokat elvégezni.

Hibás teljesítés

                                                                        Kellékszavatosság

Jótállás

Kivel szemben érvényesítheti a vásárló?

Forgalmazó (eladó vállalkozás)

Forgalmazó (eladó vállalkozás)

Itt fontos megjegyezni, hogy a gyártói jótállástól függetlenül kell az eladó vállalkozásnak jótállást vállalnia a jogszabályban meghatározottak szerint

Ki érvényesítheti?

A fogyasztónak minősülő vásárló és a nem fogyasztónak minősülú vásárló is.

Csak a fogyasztónak minősülő vásárló.

Mely termékekre vonatkozik?

Minden termékre értékhatártól függetlenül

Csak a 10/2024. (VI.28.) IM rendelet 1. számú mellékletében meghatározott tartós fogyasztási cikkek esetében, melyek értéke a 10.000 Ft összeget meghaladja.

Meddig érvényesítheti a vásárló igényét?

A fogyasztónak minősülő vásárló 2 évig. A fogyasztónak nem minősülő vásárló 1 évig.

A fogyasztónak minősülő vásárló

  • 10.000-250.000 Ft értékű termék esetén 2 évig,
  • 250.000 Ft érték feletti termék esetén 3 évig élhet a jótállási jogaival.

Kit terhel a bizonyítási kötelezettség?

Fogyasztónak minősülő vásárló esetén 1 évig az eladót terheli a bizonyítási kötelezettség, azt követően a vásárlót.

Fogyasztónak nem minősülő vásárló esetén a vásárlót terheli a bizonyítási kötelezettség.

A jótállás időtartama alatt végig az eladót terheli a bizonyítási kötelezettség.

Gyakorolható jogok

Kijavítás

Kicserélés

Vételár leszállítása

Elállás (vételár visszafizetés)

A Fogyasztó Barát végleges megoldás webshopja számára!

Ha Önnek is gondot okoz a gyakran és sokszor áttekinthetetlenül változó jogszabályok követése, és a webshop ÁSZF-e jogszerűen tartása, akkor váltson most, használja a Fogyasztó Barát ÁSZF SABLON & GENERÁTORT! A rendszerrel a mindenkor hatályos jogszabályok szerint tudja tájékoztatni a vásárlóit, a jogszabályváltozásoknál pedig már Ön helyett fog dolgozni, és automatikusan frissül!

Töltse ki adatait

Generálja a dokumentumokat

Fogyasztó Barát - beágyazó kódok

Illessze be a kódokat a webshopjába

Nincs több dolga vele

Általános Szerződési Feltételek

Adatkezelési Tájékoztató

Képes Fogyasztói Tájékoztató

Automatikusan frissül

Minimális szövegbevitellel (pl. a megrendelés menete), adatok megadásával (pl. cégadatok), és a program által felajánlott lehetőségek kijelölésével (pl. van-e regisztráció, a visszaigazolás módja, stb.) gyorsan és egyszerűen generálhatunk dokumentumokat PDF, HTML, WIDGET és EMBED formátumban. A beillesztő kód bemásolásával az ÁSZF megjelenik a webshopban, és minden jogszabályváltozáskor automatikusan frissül.

Oldja meg végleg!

Tegye rendbe most a webshop ÁSZF-ét, várja felkészülten a jogszabályváltozásokat, és használja ki a Fogyasztó Barát minden funkcióját!

Iratkozzon fel a hírlevélre!

Ha Ön is szeretne a webshopokat érintő jogszabályváltozásokról értesülni, és ehhez hasonló összefoglalót kapni, iratkozzon
fel a hírlevelünkre!