Black Friday és karácsonyi akciók a webshopokban – ezekre kell figyelni!
Az év vége felé sok webáruház kínálja kedvezményesen termékeit, és
A webáruházban leadott megrendelés-visszaigazolás szabályainak részletezése előtt röviden kitérünk arra, hogy azt mi előzi meg az elektronikus úton történő szerződéskötés folyamatában.
A webáruház termékkínálata jogi értelemben felhívás ajánlattételre – melyet a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény (Fttv.) vásárlásra felhívásként nevesít -, nem pedig vételi ajánlat.
A vételi ajánlatot a fogyasztó teszi meg azzal, hogy a webáruház által kínált termékekből választ és azt megrendeli, de ezzel még nem jön létre a szerződés.
A szerződés a webáruház és a fogyasztó között a fogyasztó vételi ajánlatának a vállalkozás által történő elfogadásával, azaz a megrendelés tartalmát megerősítő visszaigazolással jön létre.
Ahhoz tehát, hogy a webáruházban történő megrendelés után létrejöjjön kötelem a két fél között és a feleknek teljesítési kötelezettségük legyen, szükség van a vállalkozás részéről jogszabályoknak megfelelő megrendelés-visszaigazolásra, melynek szabályait az alábbiakban részletezzük.
Elsőként nézzük meg, mit írnak elő a jogszabályok arra vonatkozóan, hogy meddig kell visszaigazoli a fogyasztó által leadott megrendelést.
A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) az elektronikus úton történő szerződéskötés különös szabályai között a 6:84. § (2) bekezdésében azt rögzíti, hogy „Az elektronikus utat biztosító fél köteles a másik fél szerződési jognyilatkozatának megérkezését elektronikus úton késedelem nélkül visszaigazolni.”
Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény (a továbbiakban: Ektv.) 6. § (2) bekezdése pedig akként rendelkezik, hogy „A szolgáltató köteles az igénybe vevő megrendelésének megérkezését az igénybe vevő felé elektronikus úton haladéktalanul visszaigazolni. Amennyiben e visszaigazolás az igénybe vevő megrendelésének elküldésétől számított, a szolgáltatás jellegétől függő elvárható határidőn belül, de legkésőbb 48 órán belül az igénybe vevőhöz nem érkezik meg, az igénybe vevő mentesül az ajánlati kötöttség vagy szerződéses kötelezettség alól.”
A Ptk. és az Ektv. előbbi rendelkezései alapján a vállalkozásnak késedelem nélkül de legkésőbb 48 órán belül tehát azt kell visszaigazolni, hogy a fogyasztó megrendelése hozzá beérkezett. Ezt általában egy automatikus válasz – email útján történik, tehát még nem a vételi ajánlat elfogadásáról van szó.
A webáruház a megrendelés befogadásáról, annak feldolgozásáról szóló visszaigazolást, és magát a vételi ajánlatot elfogadó, és szerződést keletkeztető visszaigazolást küldheti két külön visszaigazolásban. Ez azért célszerűbb, mert vállalkozásnak lehetősége van még a szerződés teljesítésének feltételeit ellenőrizni (pl. termék valóban elérhető, az ár megfelelő, fogyasztó által megadott adatok megfelelőek) a kötelezettségvállalás előtt. A megrendelés beérkezését visszaigazoló, és a szerződés tartalmát még nem tartalmazó visszaigazolással ugyanis még nem jön létre felek között kötelem, vállalkozásnak sem keletkezik teljesítési kötelezettsége.
A fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződés tehát a fogyasztó vételi ajánlatának elfogadásáról szóló visszaigazolással jön létre. Az elektronikus jognyilatkozatok akkor válnak hatályossá, ha azok a másik fél számára elérhetővé válnak, azaz emailben történő visszaigazolás esetén akkor, ha a másik fél annak tartalmához levelezőrendszerében hozzáfér.
Az Ektv. fent idézett 6. § (2) bekezdése alapján amennyiben a webshop nem igazolja vissza a megrendelést a hozzá történő beérkezést követő 48 órán belül, a fogyasztó mentesül az ajánlati kötöttség alól, azaz a továbbiakban nem követelhető tőle a szerződés teljesítése. Így például, ha a megrendelés visszaigazolása nélkül később mégis kiküldésre kerül a megrendelt termék, azt nem köteles átvenni a fogyasztó, hiszen nem jött létre szerződés a felek között.
Fontos tehát, hogy a megrendelés visszaigazolása – legalább a megrendelés beérkezésének visszaigazolása – késedelem nélkül de legkésőbb 48 órán belül megérkezzen a másik félhez.
Megjegyezzük, hogy a webáruháznak már a szerződéskötést megelőzően tájékoztatnia kell a fogyasztót a fentiekben írt 48 órán belül visszaigazolási kötelezettségről és annak következményeiről.
A fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól szóló 45/2014. (II.26.) Korm. rendelet (Korm. rendelet) 18. § -a értelmében a távollévők között kötött szerződés megkötését követően – ésszerű időn belül, de az áru adásvételére irányuló szerződés esetén legkésőbb az átadáskor, a szolgáltatás nyújtására irányuló szerződés esetén legkésőbb a szolgáltatás teljesítésének megkezdésekor – a vállalkozás tartós adathordozón visszaigazolást ad a fogyasztónak a megkötött szerződésről.
A Korm. rendelet értelmében a visszaigazolás tartalmazza azokat a 11. § a)-w) pontjaiban felsorolt adatokat, melyekről a vállalkozásnak szerződéskötést megelőzően már tájékoztatnia kellett a fogyasztót.
Fontos felhívni a figyelmet arra, hogy amennyiben ezen (lentiekben felsorolt) adatokat az előzetes tájékoztatás keretében nem küldte meg a webáruház (azaz csak előzetesen közzétette pl. honlapon) a fogyasztónak, akkor a megrendelés-visszaigazoláskor kell megküldeni azokat a részére!
A jogszabály értelmében tehát az alábbi adatokat kell tartalmaznia a visszaigazolásnak:
Amennyiben a fogyasztó a nem tárgyi adathordozón nyújtott digitális adattartalom tekintetében nyilatkozott annak tudomásulvételéről, hogy a beleegyezésével megkezdett teljesítést követően elveszíti indokolás nélküli elállási/felmondási jogát az erre vonatkozó visszaigazolást is meg kell küldeni a fogyasztó részére.
Jelen poszt végén fontosnak tartjuk, hogy kitérjünk arra is, milyen formában kell a fogyasztó számára megküldeni a megrendelés-visszaigazolást.
A magyar és az uniós szabályozás is egyértelműen fogalmaz e tekintetben.
A Korm. rendelet 18. § -a értelmében “A távollévők között kötött szerződés megkötését követően – ésszerű időn belül, de az áru adásvételére irányuló szerződés esetén legkésőbb az átadáskor, a szolgáltatásnyújtására irányuló szerződés esetén legkésőbb a szolgáltatás teljesítésének megkezdésekor – a vállalkozás tartós adathordozón visszaigazolást ad a fogyasztónak a megkötött szerződésről.”
A jogszabály a tartós adathordozó fogalmát használja, ami olyan eszközt jelent, mely a “címzett számára lehetővé teszi a neki címzett adatoknak az adat céljának megfelelő ideig történő tartós tárolását és a tárolt adatok változatlan formában és tartalommal történő megjelenítését. Ilyen eszköz különösen a papír, az USB kulcs, a CD-ROM, a DVD, a memóriakártya, a számítógép merevlemeze és az elektronikus levél.”
Az Európai Parlament és a Tanács 2011/83/EU irányelve hasonlóképpen határozza meg a tartós adathordozót: „bármely olyan eszköz, amely lehetővé teszi a fogyasztó vagy a kereskedő számára a személyesen neki címzett adatoknak a jövőben is hozzáférhető módon és az adat céljának megfelelő ideig történő tárolását, valamint a tárolt adatok változatlan formában történő megjelenítését.”
Mindkét meghatározás fontos eleme az, hogy tartós adathordozó olyan eszköz amivel az adatok változatlan formában, tartalommal és ideig történő megjelenítése lehetséges. Ebből az következik, hogy nem felel meg a jogszabályoknak az, ha az adatokat a vállalkozás a megrendelés visszaigazolásakor a fogyasztó részére egy weboldalunkra mutató linken keresztül adja csak meg. A megfelelő módja a tartós adathordozón való közlésnek az például ha a visszaigazoló email csatolmányaként adjuk meg a fenti tartalmakat.
Tegye rendbe most a webshopja ÁSZF-ét, hogy az megfeleljen a májusi jogszabályváltozásoknak, és használja ki a Fogyasztó Barát minden funkcióját!
Ha Ön is szeretne a webshopokat érintő jogszabályváltozásokról értesülni, és ehhez hasonló összefoglalót kapni, iratkozzon
fel a hírlevelünkre!
Az év vége felé sok webáruház kínálja kedvezményesen termékeit, és
Az elállási jog az egyik legfontosabb fogyasztói jog az online
Sokan úgy tudják, hogy az online értékesítés esetén akkor minősül