A KELLÉKSZAVATOSSÁG SZABÁLYAI 5+1 PONTBAN

Sokszor keveredik a jótállás és kellékszavatosság fogalma, azok szabályai a vállalkozások körében, ami nem csoda, hiszen sok ponton hasonló jogintézményekről van szó, és végső soron ugyanazt a célt szolgálják, az úgynevezett hibás teljesítés „orvoslását”.

Az alábbiakban 5 + 1 pontban röviden összefoglaljuk milyen szabályok vonatkoznak a kellékszavatosságra, és milyen kötelezettségei vannak Önnek, mint eladónak.

1. Hibás teljesítés, rejtett hiba

Azzal kezdjük, hogy pontosítjuk mi az a hibás teljesítés, és mire vonatkozik a kellékszavatosság.

A Ptk. azt mondja, hogy a kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatás a teljesítés időpontjában nem felel meg a szerződésben vagy jogszabályban megállapított minőségi követelményeknek. Hibás teljesítésről tehát akkor beszélünk, ha a termék az átadáskor nem felel meg a szerződésben, vagy a jogszabályokban meghatározott minőségi követelményeknek.

 

A vállalkozások sokszor elfelejtik, hogy nem arról van szó, hogy a két évig a termék bármely hibája esetén kötelesek eljárni. Első körben azt kell megvizsgálnia a kötelezettnek, hogy a jelzett hiba fennállt-e a teljesítéskor, azaz az általa eladott termék valóban hibás volt-e már az átadáskor. Beszélhetünk-e úgynevezett rejtett hibáról, azaz olyan hibáról, amely már a teljesítéskor is fennállt de azt a vásárló csak később vette észre. A kellékszavatosság tehát csak a teljesítéskor már fennálló hibákra vonatkozik.

2. Mely vásárlókat illeti meg és mely termékek esetében?

A kellékszavatossági jogok minden vásárlót megilletnek és minden termékre vonatkoznak.

A kellékszavatossági jogok nemcsak a fogyasztókat (ellentétben a jótállásal), hanem a fogyasztónak nem minősülő vásárlókat is megilletik. Amennyiben tehát cég vásárol Öntől, akkor azt is megilletik a kellékszavatossági jogok. Különbség:  A fogyasztókat 2 évig, a nem fogyasztókat 1 évig illeti meg e jog.

A kellékszavatosság nem tesz különbséget a termékek között, azaz értékhatártól és a termék fajtájától függetlenül minden termékre vonatkozik, sőt a használt termékek esetében is van kellékszavatosság annyi különbséggel, hogy a fogyasztók esetében a kellékszavatosság ideje 1 évre csökkenthető. 

3. Bizonyítás – mikor keletkezett a hiba

Ahogy fentebb már írtuk, a kellékszavatosság a teljesítéskor fennáló hibák esetén áll fenn. A bizonyítandó kérdés tehát minden esetben az, hogy a hiba fennált-e már a teljesítéskor. A hibás teljesítési vélelem alapján a fogyasztókkal kötött szerződés esetében 1 évig vélelmezni kell, hogy a hiba már a teljesítéskor is megvolt. A jogszabály tehát a fogyasztó mellett áll, hiszen abból indul ki, hogy a termék 1 évig felismert hibája már a teljesítéskor is meg volt.

Ez tehát azt jelenti, hogy az eladón áll a bizonyítási teher egy évig, azaz neki kell az ellenkezőjét bebizonyítania: a termék az átadáskor nem volt hibás. Meg kell tehát vizsálnia, hogy mi a hiba oka, és azt kell bizonyítania, hogy pl. az észelt hiba a nem rendeltetésszerű használatra vezethető vissza és az nem gyártási eredetű.

4. Érvényesítés, költségviselés

A fogyasztó a kellékszavatossági jogait a vásárlástól számított két évig érvényesítheti. A jótállási igényt elsősorban jótállási jeggyel, a kellékszavatossági jogokat pedig a számlával tudja érvényesíteni a vásárló.

Fontos azonban megjegyezni, hogy ilyenkor a vásárlónak azt kell bizonyítania, hogy a terméket mikor és kitől vette, tehát valójában egy megrendelés visszaigazolása elegendő lehet a kellékszavatossági jogok érvényesítéséhez.

Fontos arra is kitérni, hogy a hibás teljesítéssel kapcsolatos költségek, tehát így például a termék eladóhoz történő visszaküldésének költsége kit terhel. A Ptk. 6:166. § (1) bekezdése értelmében „A szavatossági kötelezettség teljesítésével kapcsolatos költségek a kötelezettet terhelik.” Ez tehát azt jelenti, hogy amennyiben a  vásárló jelzi, hogy a termék hibás, akkor a kivizsgálás céljából az eladóhoz történő visszaküldés költsége az eladót terheli.

5. Mit kérhet a fogyasztó? Szavatossági jogok.

A jogszabály meghatározza a kellékszavatossági jogok körét és azok sorrendjét is. Nem kérheti tehát a vásárló egyből vissza a pénzét amennyiben van lehetőség a termék javítására vagy kicserélésére.

Első körben tehát kijavítást vagy kicserélést kérhet a vásárló (eladó néhány napon belül ki tudja javítani a hibát, vagy tud cserélni), második körben a vételár arányos leszállítására van lehetőség, végső soron pedig elállhat a szerződéstől, azaz visszakaphatja a vételárat. Ez utóbbi kellékszavatossági jog esetében azonban megjegyzendő, hogy a Ptk. alapján jelentéktelen hiba esetén nincs helye elállásnak. 

6. Az eladó válasza

Nem szabad elfelejteni, hogy amikor beérkezik egy minőségi kifogás, akkor arról jegyzőkönyvet kell felvenni. Ez fontos a későbbi bizonyítás miatt is, ugyanis ez igazolja azt, hogy foglalkozott az eladó a panasszal.

Erről ebben a bejegyzésünkben írtuk részletesebben.

A fenti szavatossági jogokból kiindulva az Eladó vállalkozásnak – amennyiben megállapítja, hogy a termék valóban hibás – ki kell javítania, vagy ki kell cserélnie a terméket. Ezzel kapcsolatban a 19/2014. (IV. 29.) NGM rendelet azt írja elő, hogy a vállalkozásnak törekednie kell arra, hogy a kijavítást vagy kicserélést legfeljebb tizenöt napon belül elvégezze. Ha a kijavítás vagy a kicserélés időtartama a tizenöt napot meghaladja, akkor a vállalkozás a fogyasztót tájékoztatni köteles a kijavítás vagy a csere várható időtartamáról. 

Amennyiben a termék kijavítására vagy kicserélésre nincs lehetőség, akkor amennyiben a  termék amúgy használható, akkor a  vételár adott részét vissza kell téríteni, vagy a termék visszavétele mellet a vételárat vissza kell fizetni.

Ha a vállalkozás azt állapítja meg, hogy a termék hibája nem rejtett hiba, azaz az átadáskor nem állt fenn, akkor elutasíthatja a vásárló minőségi kifogását. Fontos, hogy az elutasítást minden esetben indokolni szükséges.

A Fogyasztó Barát végleges megoldás webshopja számára!

Ha Önnek is gondot okoz a gyakran és sokszor áttekinthetetlenül változó jogszabályok követése, és a webshop ÁSZF-e jogszerűen tartása, akkor váltson most, használja a Fogyasztó Barát ÁSZF SABLON & GENERÁTORT! A rendszerrel a mindenkor hatályos jogszabályok szerint tudja tájékoztatni a vásárlóit, a jogszabályváltozásoknál pedig már Ön helyett fog dolgozni, és automatikusan frissül!

Töltse ki adatait

Generálja a dokumentumokat

Fogyasztó Barát - beágyazó kódok

Illessze be a kódokat a webshopjába

Nincs több dolga vele

Általános Szerződési Feltételek

Adatkezelési Tájékoztató

Képes Fogyasztói Tájékoztató

Automatikusan frissül

Minimális szövegbevitellel (pl. a megrendelés menete), adatok megadásával (pl. cégadatok), és a program által felajánlott lehetőségek kijelölésével (pl. van-e regisztráció, a visszaigazolás módja, stb.) gyorsan és egyszerűen generálhatunk dokumentumokat PDF, HTML, WIDGET és EMBED formátumban. A beillesztő kód bemásolásával az ÁSZF megjelenik a webshopban, és minden jogszabályváltozáskor automatikusan frissül.

Oldja meg végleg!

Tegye rendbe most a webshop ÁSZF-ét, várja felkészülten a jogszabályváltozásokat, és használja ki a Fogyasztó Barát minden funkcióját!

MEGNÉZEM

Iratkozzon fel a hírlevélre!

Ha Ön is szeretne a webshopokat érintő jogszabályváltozásokról értesülni, és ehhez hasonló összefoglalót kapni, iratkozzon
fel a hírlevelünkre!

FELIRATKOZOM
További BLOG bejegyzések