VÁLTOZNAK A GARANCIA SZABÁLYAI 2021-TŐL

Kit érint a legújabb változás?

Mindenkit, aki a kötelező jótállás alá eső terméket értékesít. Ezek listáját a cikk végén letölthető PDF, és a 151/2003. (IX.22.) kormányrendelet 2021. január 1. napjától hatályos állapotának melléklete tartalmazza.

Érdemes azonban azoknak is módosítani a webshopon lévő tájékoztatókat, akik nem forgalmaznak jótállás köteles terméket, mert a tapasztalat szerint a fogyasztóvédelmi ellenőrzések során általánosságban megkövetelik a jótállásra vonatkozó tájékoztatás meglétét ezekben a webshopokban is, mivel a 45/2014 kormányrendelet ezt előírja.

Mik a főbb változások?

1. A termék árától függően sávos lett a jótállási idő (1-2-3 év)
2. E-jótállási jegy is kiállítható
3. Pontosított javítási határidők
4. A fogyasztó dönt, hova fordul javításért
5. A csomagolás megőrzése nem kötelező jótállás érvényesítéséhez
6. Pontosan meghatározzák a szakvélemény kötelező tartalmi elemit

Mi az a jótállás/garancia?

Az újdonságok részletezése előtt célszerűnek látszik röviden bemutatni a jótállás intézményéti. A köznyelvben garanciaként használt fogalom szabatos jogi megfelelője a jótállás. Noha a vásárlók többsége a garancia szót érti és ismeri, a webshop általános szerződési jótállásként kell hivatkozni és bemutatni.

A jótállás két fajtáját ismerjük:

1. jogszabályon alapuló kötelező jótállás (ennek változnak a szabályai 2021 januártól)
2. a szerződés teljesítéséért vállalt jótállás, amelyet a vállalkozás a szerződés megfelelő teljesítéséért a jogszabályi kötelezettségén túlmenően vagy annak hiányában önként vállal (ezzel most nem foglalkozunk)

A jótállás az eladó fokozott felelősségvállalása a hibás teljesítésért. A jótállás kedvező helyzetbe hozza a vásárlót: neki elég csak a hiba tényét bizonyítania, és az eladónak (a jótállásra kötelezettnek) kell bizonyítania, hogy a hiba nem állt fenn már a termék eladásakor is: ez a hibás teljesítés vélelme. A fokozott felelősségvállalás a kellékszavatossághoz képest értendő, hiszen az eladó a kellékszavatossággal és a jótállással is azt „garantálja”, hogy az általa eladott dolognak nincs – és a jótállás vagy a kellékszavatosság ideje alatt nem is lesz – hibája.

A jótállás időtartama alatt tehát végig a jótállásra kötelezettnek kell bizonyítania, hogy nem teljesített hibásan, míg a két éves kellékszavatosság esetében ez csak az első hat hónapig van így (ezt követően a vásárlónak kell bizonyítania, hogy a termék azért romlott el, mert eleve hibás volt, rejtett hibája volt).

Ha tehát a dolog a jótállás időtartama alatt meghibásodik, akkor a törvény vélelmezi, hogy a jótállásra kötelezett hibásan teljesített, ezért neki kell bizonyítania, hogy hiba oka a teljesítés után keletkezett (pl. a hibát a nem rendeltetésszerű használat okozta). Ha ezt nem sikerül bizonyítania – független szakértői véleménnyel, ennek kötelező tartalmi elemit is meghatározza januártól a jogszabály -, akkor köteles a terméket javítani vagy kicserélni, és ha ezekre nem képes, akkor a vevő jogosult árleszállítást kérni, a terméket a jótállásra kötelezett költségén kijavíttatni, vagy – végső soron – elállni a szerződéstől.

Lássuk tehát, hogy ehhez képest mi változik 2021 januárjától!

A termék árától függően sávos jótállási idő (1-2-3 év)

A jótállás időtartama a termék árától függően sávos lett:

10 000 forintot elérő, de 100 000 forintot meg nem haladó eladási ár esetén egy év

100 000 forintot meghaladó, de 250 000 forintot meg nem haladó eladási ár esetén két év

250 000 forint eladási ár felett három év.

A jótállási határidő a fogyasztási cikk fogyasztó részére történő átadása, vagy ha az üzembe helyezést a vállalkozás vagy annak megbízottja végzi, az üzembe helyezés napjával kezdődik.

A fogyasztási cikk kijavítása esetén a jótállás időtartama meghosszabbodik a javításra átadás napjától kezdve azzal az idővel, amely alatt a fogyasztó a fogyasztási cikket a hiba miatt rendeltetésszerűen nem használhatta.

Elektronikus jótállási jegy – akár emailben vagy letölthető formában

Természetesen továbbra is lehetőség van papír alapú jótállási jegy kiállítására és átadására, de a vállalkozás mostantól dönthet úgy is, hogy jótállási jegyet elektronikus úton – e-mailben, vagy letölthető dokumentumként – adja át a fogyasztó részére. Az e-jótállási jegy lehet akár a számla is, ha annak tartalma megfelel a jótállási jegyre vonatkozó előírásainak (a jótállási jegy kötelező tartalmi elemit lásd itt, 3. §).

Lehetséges a jótállási jegyet elektronikus dokumentumként nem közvetlen megküldéssel átadni, hanem letöltést biztosító elérési cím formájában a fogyasztó rendelkezésére bocsátani, de ez esetben az elektronikus jótállási jegy letölthetőségét a jótállási idő végéig biztosítani kell.

A vállalkozás a jótállási jegy elektronikus úton történő átadására legkésőbb a termék átadását vagy üzembehelyezését követő napon köteles.

Ha a termék nem javítható: csere vagy vételár visszafizetés nyolc napon belül

Ha a jótállási időtartam alatt a fogyasztási cikk első alkalommal történő javítása során a vállalkozás részéről megállapítást nyer, hogy a fogyasztási cikk nem javítható, a fogyasztó eltérő rendelkezése hiányában a vállalkozás köteles a fogyasztási cikket nyolc napon belül kicserélni. Ha a fogyasztási cikk cseréjére nincs lehetőség, a vállalkozás köteles a vételárat nyolc napon belül a fogyasztó részére visszatéríteni.

Ha a termék javítható, de 15 nap alatt nem – tájékoztatási kötelezettség

A vállalkozásnak továbbra is „törekednie kell” a termék 15 napon belüli javítására. Újdonság, hogy ha a javítási idő a 15 napot meghaladja, akkor a vállalkozás a fogyasztót legkésőbb a 15. napon tájékoztatni köteles a javítás várható időtartamáról (ezt a tájékoztatást a fogyasztóvédelem ellenőrizheti). A tájékoztatás történhet elektronikus úton is, ha ehhez a fogyasztó előzetesen hozzájárult.

Ha a termék 30 napon belül nem javítható: 8 napon belül csere vagy vételár visszafizetés

Ha a fogyasztási cikk kijavításra a kijavítási igény vállalkozás részére való közlésétől számított harmincadik napig nem kerül sor, – a fogyasztó eltérő rendelkezése hiányában – a vállalkozás köteles a fogyasztási cikket a harmincnapos határidő eredménytelen elteltét követő nyolc napon belül kicserélni. Ha a fogyasztási cikk cseréjére nincs lehetőség, a vállalkozás köteles a  vételárat a harmincnapos kijavítási határidő eredménytelen elteltét követő nyolc napon belül a fogyasztó részére visszatéríteni.

Ha negyedszer is elromlik a termék: 8 napon belül csere vagy vételár visszafizetés

Ha a jótállási időtartam alatt a fogyasztási cikk három alkalommal történő kijavítást követően ismét meghibásodik – a fogyasztó eltérő rendelkezése hiányában -, a vállalkozás köteles a fogyasztási cikket nyolc napon belül kicserélni. Ha a fogyasztási cikk kicserélésére nincs lehetőség, a vállalkozás a vételárat nyolc napon belül a fogyasztó részére visszatéríteni.

A háromszori javítás nem ugyanazon hibára vonatkozik!

A fogyasztó dönt, hova fordul javításért

A 2021. január 1-et követően vásárolt, kötelező jótállás alá tartozó termékek esetében a fogyasztó a kijavítás iránti igényét választása szerint a vállalkozás székhelyén, bármely telephelyén, fióktelepén és a vállalkozás által a jótállási jegyen feltüntetett javítószolgálatnál közvetlenül is érvényesítheti.

A csomagolás megőrzése nem kötelező jótállás érvényesítéséhez

Régi vitát zárt le a jogalkotó azzal, hogy kimondta – tekintettel a fogyasztóvédelmi vizsgálatok során gyakran tapasztalt azon jogsértésre, hogy a vállalkozás megköveteli a termék eredeti csomagolásának megőrzését a jótállás érvényesítéséhez -, hogy a jótállásból eredő jogok a jótállási jeggyel érvényesíthetőek, amelynek nem tehető feltételévé a fogyasztási cikk felbontott csomagolásának a fogyasztó általi visszaszolgáltatása.

A szakvélemény kötelező tartalmi elemi

Akár a kellékszavatossági időszak első hat hónapjáról van szó, akár a jótállás teljes időtartamáról, ha a fogyasztó által hibásnak jelzett termékkel kapcsolatban a vállalkozásnak az az álláspontja, hogy nem rejtett hibáról van szó, hanem a hibát a fogyasztó okozta például a nem rendeltetésszerű használattal, úgy a hibás teljesítési vélelem miatt ezt a vállalkozás köteles szakvéleménnyel bizonyítani. A szakvélemény kötelező tartalmi elemét a jogszabály így határozza meg:

• megrendelő neve és címe;
• üzlet neve és címe;
• vizsgálat tárgya;
• vizsgálati díj összege;
• vizsgálati díj fizetésére kötelezett;
• termék beérkezésének időpontja;
• vásárlás időpontja;
• minőségi kifogás bejelentésének időpontja;
• fogyasztó kifogása;
• vizsgálati módszerek;
• vizsgálat megállapításai indokolással ellátva;
• tájékoztatás;

A szerviz értesítési kötelezettsége

A javítószolgálat januártól köteles igazolható módon értesíteni a kereskedőt a termék kijavítását követő öt munkanapon belül a javítás elvégzéséről, illetve ha a termék nem javítható, akkor annak tényéről. Úgyszintén értesíteni köteles a kereskedőt a szerviz, ha a termék javítása előreláthatóan tizenöt napnál hosszabb időt vesz igénybe, vagy ha a termék javítása nem lehetséges harminc nap alatt. E kötelezettség teljesítését a fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzi.

Hogyan érinti ez a webáruházak általános szerződési feltételeit?

A vonatkozó kormányrendelet 11. § (1) bekezdés n) pontja szerint a szerződés megkötését megelőzően a vállalkozás köteles világosan és közérthető módon tájékoztatni a fogyasztót – egyebek mellett – a jótállás fennállásáról és annak feltételeiről mégpedig oly módon, hogy „a jótállásra vonatkozó tájékoztatást a kellékszavatosság, a termékszavatosság és a jótállás fogalmak pontos és megfelelő használatával köteles megadni olyan módon, hogy a fogyasztó számára világos és egyértelmű legyen az e fogalmak jelentése közötti különbség”. Ennek a tájékoztatásnak a legtöbb webshop az ÁSZF-ben tesz eleget, ezért szükséges elvégezni a módosításokat.