Blog

Mikor teljesít szerződésszerűen a webáruház?

Lassan egy éve már életbe lépett a fogyasztó és vállalkozás közötti, az áruk adásvételére, valamint a digitális tartalom szolgáltatására és digitális szolgáltatások nyújtására irányuló szerződések részletes szabályairól szóló 373/2021. (VI. 30.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. rendelet) mely új rendelkezéseket vezetett be a szerződésszerű teljesítésre vonatkozóan, melyeket a Polgári Törvénykönyv vonatkozó szabályaival együtt kell alkalamazni. A kormányrendelet két európai uniós irányelvet ültet át a magyar jogrendbe: a 2019/771 EU irányelv az áruk adásvételére irányuló szerződésekre, a 2019/770 EU irányelv pedig a digitális tartalom szolgáltatására és digitális szolgáltatások nyújtására irányuló szerződésekre határoz meg egységes szabályokat.

Annak meghatározása, hogy mikor teljesít szerződésszerűen a vállalkozás fontos egyrészt azért, hogy a fogyasztó tudja mit várhat el a vásárolt terméktől, továbbá azért, hogy megállapítható legyen a vállalkozás felelőssége is a nem megfelelő teljesítés esetén.

A szerződésszerűség szubjektív követelményei

Az általános követelmények között a Korm. rendelet 5. § (2) bekezdése akként rendelkezik, hogy “Ahhoz, hogy a teljesítés szerződésszerűnek minősüljön a szerződés tárgyát képező szolgáltatásnak

a) meg kell felelnie a szerződésben foglalt leírásnak, mennyiségnek, minőségnek, típusnak, valamint rendelkeznie kell a szerződésben meghatározott funkcionalitással, kompatibilitással, interoperabilitással és egyéb, a szerződés szerinti jellemzőkkel;

Az értékesített terméknek tehát meg kell felelnie az eladó és a fogyasztó között létrejött adásvételi szerződésben meghatározott követelményeknek. Ilyen követelmény többek között az áruk mennyisége, minősége, típusa, leírása. A weboldalon szereplő termékleírásoknak fontos szerepe van, az ott megadott jellemzőkkel (méret, forma, szín) ugyanis rendelkeznie kell a terméknek. A termék lényeges tulajdonságairól még a szerződéskötés előtt kell tájékoztatni a fogyasztót. Amennyiben a termékleírás nem megfelelő, a vásárló olyan terméket rendelhet meg, mely valójában nem felel meg az elképzeléseinek.

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2019/771 IRÁNYELVE értelmében “A funkcionalitás arra utal, hogy az áru céljára tekintettel hogyan tudja betölteni funkcióját. Az interoperabilitás fogalma arra vonatkozik, hogy az áru képes-e, és milyen mértékben képes olyan hardverrel vagy szoftverrel együttműködni, amely eltér attól, amellyel az azonos típusú árukat általában együtt használják. Sikeres együttműködésnek minősülhet többek között például az, ha az áru képes arra, hogy az említett eltérő szoftverrel vagy hardverrel információt cseréljen, és felhasználja a kicserélt információt.”

b) alkalmasnak kell lennie a fogyasztó által meghatározott bármely célra, amelyet a fogyasztó legkésőbb a szerződés megkötésekor a vállalkozás tudomására hozott, és amelyet a vállalkozás elfogadott;

Ez azt jelenti, hogy ha a vásárlás előtt a fogyasztó annak kérdez utána a webshopnál, hogy az általa kiválasztott termék az adott célra megfelel- e, úgy az arra adott válasz szintén köti a vállalkozót.

c) rendelkeznie kell a szerződésben meghatározott valamennyi tartozékkal, használati útmutatóval – ideértve az üzembe helyezésre vonatkozó utasítást, a telepítési utasítást, valamint az ügyfélszolgálati támogatást

A termékek piacfelügyeletéről szóló 2012. évi LXXXVIII. törvény módosításával 2021. július 16-tól minden nem élelmiszer termékhez közérthető és egyértelmű, magyar nyelvű használati és kezelési útmutatót kell mellékelni.

E követelménynek úgy is megfelelhet a webshop ha a termékek mellett letölthető formátumban, vagy külön menüpontban tájékoztatja a vevőket az útmutató tartalmáról, vagy elérési helyéről.

d) biztosítania kell a szerződésben meghatározott frissítéseket.

Ez a kritérium a digitális elemeket tartalmazó áruk esetében fontos, mely fogalmat a Korm. rendelet vezetett be az úgynevezett okos eszközökre.

A szerződésszerűség objektív követelményei

A Korm. rendelet (3) bekezdése a fentiek mellett további követelményeket támaszt, melyeket az Irányelv objektív követelményeknek nevez.

A szerződés tárgyát képező szolgáltatásnak

a) alkalmasnak kell lennie azokra a célokra, amelyeket azonos típusú szolgáltatás esetén jogszabály, műszaki szabvány vagy műszaki szabvány hiányában az irányadó magatartási kódex előír;

b) rendelkeznie kell a fogyasztó által ésszerűen elvárható azon mennyiséggel, minőséggel, teljesítmény– és egyéb jellemzőkkel – különösen a funkcionalitás, a kompatibilitás, a hozzáférhetőség, a folyamatosság és a biztonságosság tekintetében -, amely azonos típusú szolgáltatás esetén szokásos, figyelembe véve a vállalkozás, annak képviselője vagy az értékesítési láncban résztvevő más személy a szolgáltatás konkrét tulajdonságaira vonatkozó nyilvános – különösen hirdetésben vagy címkén tett – kijelentését;

Ez utóbbi azt jelenti, hogy a vállalkozásoknak figyelni kell arra, hogy a fogyasztóknak szóló hirdetésekben milyen jellemzőkkel reklámozzák a terméket.

c) rendelkeznie kell a fogyasztó által észszerűen elvárható tartozékokkal és útmutatókkal – ideértve a csomagolást, illetve az üzembe helyezésre vonatkozó utasítást -; és

d) meg kell felelnie a vállalkozás által a szerződéskötést megelőzően mintaként, modellként bemutatott vagy próbaverzióként elérhetővé tett szolgáltatás tulajdonságainak, leírásának.

A digitális termékekre vonatkozó további előírások

A Korm. rendelet 8. § (1) bekezdése akként rendelkezik, hogy “Digitális elemeket tartalmazó áru esetében a vállalkozásnak biztosítania kell, hogy a fogyasztó értesítést kapjon az áru digitális tartalmának vagy az azzal kapcsolatos digitális szolgáltatás olyan frissítéseiről – ideértve a biztonsági frissítéseket is -, amelyek az áru szerződésszerűségének fenntartásához szükségesek, valamint biztosítania kell, hogy a fogyasztó meg is kapja azokat.”

A vállalkozásnak kell tehát biztosítania a fenti kötelezettségeket függetlenül attól, hogy az áruhoz kapcsolódó digitális tartalmat vagy szolgáltatást a vállalkozás vagy egy harmadik fél szolgáltatja. Így például az áruhoz tartozó applikációk tekintetében is a vállalkozást terhelik a fenti szabályok akkor is, ha azt amúgy nem ő fejlesztette. Ez nehéz helyzetet teremt azon vállalkozások számára akik nem maguk fejlesztették az applikációt, hanem harmadik féltől szerezték azt be. A közvetlenül eladót terhelő kötelezettségek miatt a gyártóval/fejlesztőkkel kötött megállapodásokat érdemes átvizsgálni, hogy biztonsággal tudják értékesíteni a digitális tartalmat.

A vállalkozásnak nem csak biztosítania kell a frissítéseket, hanem tájékoztatnia is kell a fogyasztót a frissítések elérhetőségéről, és figyelmeztetni kell a telepítés elmulasztásának következményeiről.

A Korm. rendelet fenti szakaszának (3) bekezdése pedig kimondja, hogy ha a fogyasztó nem telepíti észszerű határidőn belül a rendelkezésére bocsátott frissítéseket, a vállalkozás nem felel az áru hibájáért, ha az kizárólag a vonatkozó frissítés alkalmazásának hiányából fakad, feltéve, hogy a vállalkozás tájékoztatta a fogyasztót a frissítés elérhetőségéről és a telepítés fogyasztó általi elmulasztásának következményeiről, és a frissítés fogyasztó általi telepítésének elmulasztása vagy a frissítés fogyasztó általi helytelen telepítése nem a vállalkozás által biztosított telepítési útmutató hiányosságának tudható be.