Mit ellenőrizhet a webshop ÁSZF mellett a fogyasztóvédelem?
A fogyasztóvédelmi ügyben eljáró hatóságok ellenőrzési programjában minden évben vannak olyan
Az utóbbi időben előtérbe kerültek az izgalmas, csalókról szóló történetek, melyek rávilágítanak arra, hogy mennyire hamis lehet az online világ. A valóság azonban az, hogy az online tér annyira biztonságos, amennyire tudatosan használjuk! Mindennek a kulcsa a tájékozottság. Mit tehetünk például az ellen, hogy megkárosítsanak az interneten?
Az internetes közeg olykor hajlamossá teheti az embert arra, hogy a névtelenségbe és az arctalanságba burkolózzon, esetleg hamis képet mutasson önmagáról, bármilyen értelemben. Mert a valós kontaktusok hiánya, a virtuális tér azt az érzetet keltheti, hogy a tetteinknek nincs következménye, a felelősséget nem kell vállalnunk. A valóságban azonban ez nem így van. Ezt bizonyítja, hogy egyre több szabályozás, törvény védi az internetes felhasználókat.
A Tinder csalóhoz hasonló esetek, mégha nem is ennyire extrém, nagy ívű és nagy összegekről szóló átverések formájában, de könnyen és gyakran előfordulhatnak. Ilyen helyzetektől csak a megfelelő elővigyázatosság és a bizalmatlanság mentheti meg a közösségi oldalak felhasználóit. Unalomig ismételt figyelmeztetés, mely azonban még így sem ért elégszer célba: soha ne add ki idegennek a személyes adataidat, a lakcímedet, és mondanunk sem kell, hogy a bankszámlaadataidat sem!
Azonban az interneten szörföző átlag felhasználókra nem a csábító Tinder milliomosok jelentik a leggyakoribb veszélyt. Hanem az egyszerű online vásárlások, azon belül is kifejezetten a magánszemélyek közötti vásárlásokra gondolunk. A fogyasztó és vállalkozás közötti internetes vásárlásokat nagyon alaposan szabályozza a jog, de a magánszemélyek közötti ügyletek még mindig rizikósak lehetnek, akár mindkét oldalról. Ilyen esetekről mindannyian hallhattunk történeteket. Hiszen kinek nincs olyan ismerőse, akit még nem próbáltak megkárosítani internetes magánszemélytől történő vásárlás során? Legjobb esetben csak egy kis bosszúsággal megússzuk: nem jön el a csomagért, esetleg nem adja fel a még ki nem fizetett árut, vagy épp egy kicsit flegmán viselkedik az illető. Örüljünk, ha megúsztuk ennyivel, hiszen sokan ennél jobban megégették magukat.
Nagyon fontos, hogy a jog megkülönbözteti a vállalkozás és fogyasztó, valamint a fogyasztó és fogyasztó közötti vásárlásokat. Utóbbi két természetes személy közötti vásárlást jelent, és más jogszabályok érvényesek rá, mint a vállalkozótól történő vásárlásokra. De nézzük részletesen.
Ha két természetes személy köt egymással üzletet, akkor az általános rendelkezéseken túl semmilyen más, extra biztonságot nyújtó szolgáltatás nem illeti meg a vevőt. Sőt, ne csak a vevő szemszögéből nézzük a dolgot, hiszen az extra szabályozások hiányában ő is kiszolgáltatott, sok olyan példát láttunk már, ahol az eladót csapták be.
Használt termék vásárlásakor is él az úgynevezett szavatossági jog. Az eladó szavatolja, hogy a termék minden hibájáról tájékoztatta az eladót, vállalja a felelősséget. Ezért ha mégis hibás a termék, az eladó, még ha magánszemély is, őt terheli a termék kicserélése vagy javíttatása, esetleg a vételár visszatérítése.
A magánszemélyek közötti megállapodás esetén ha vitás helyzet adódik, akkor nehéz bizonyítani az igazunkat. Az ilyen szerződés ugyanis szóbeli megállapodásnak minősül, hiszen készül hivatalosan szerződés. Az ilyen helyzetekből eredő jogvitákat bíróság rendezi. Ilyenkor nehézkes lehet bizonyítani a megállapodás tartalmát.
Senki számára nem ismeretlenek az online piacterek, a sok bonyodalom, melyet egy-egy magánfelhasználók közötti vásárlás szült. Gyakoriak az olyan csalók, akik nem létező termékkel seftelnek, az internetről letöltött fotókkal hirdetnek, és előreutalást kérnek a vevőtől, majd pedig eltűnnek. Vannak kifejezetten internetes vásárlásokra szakosodott bűnözők. Ilyen eseteknek általában rendőrségi feljelentés szokott lenni a vége, azonban az ügy vagy megoldódik, vagy nem. Jellemző, hogy ha több károsult fog össze, akkor fel lehet pörgetni az ügyet.
Mások pedig egyszerűen csak a már említett, olykor hívogató névtelenség és arctalanság mögé bújva engednek meg maguknak olyan dolgokat, melyet személyesen talán nem mernének megtenni.
Mit tehetünk ezek ellen az esetek ellen? A legfontosabb, hogy légy elővigyázatos. Vigyázni kell az álprofilokkal, ha például közösségi oldalon vásárolsz. Friss profil esetében gyanakodni lehet, illetve olyan esetben ha nagyon kevés információt árul el magáról az illető, főleg, ha a termékkel kapcsolatban is szűkszavú. Többféle termékfotót kérni, esetleg élő videót, bár még ez is csak arra garancia, hogy a termék létezik, és láthatóan jó állapotban van az illetőnél. A legjobb a személyes vásárlás, találkozó lehet, ilyenkor lehetőséged van megnézni, hogy mit vásárolsz.
Sokan pont a magánszemélyek közötti kétes ügyletek miatt félnek online vásárolni. Még mindig nincs benne a köztudatban, hogy a vállalkozó és magánszemély közötti vásárlásokat alapos és részletes jogszabály szabályozzák, ezért ilyen tranzakciók esetén mind a vásárló, mind az eladó nagyobb biztonságban van.
A jogszabályok szabályozzák a webshopos vásárlás körülményeit. Nagyon jól bemutatja például a fogyasztóvédelmi szabályozások szemléletét a 2013. évi V. törvény 6:100-as pontja, mely a fogyasztó és a vállalkozó közötti szerződésnek azon kikötéseit semmisnek nyilvánítja, amely a fogyasztó hátrányára tér el az általános rendelkezéstől.
Milyen rendelkezések védik a vásárló jogait webshopos vásárláskor? Nézzünk néhány példát!
A fogyasztóvédelmi ügyben eljáró hatóságok ellenőrzési programjában minden évben vannak olyan
Amikor lead a vásárló egy megrendelést a webshopban és az
Mielőtt a vásárló leadja a webáruházban megrendelését, tudnia kell, hogy