Blog

GYIK: Ezeket kérdezték tőlünk – a szavatosságról, a jótállásról!

A Fogyasztó Barát ügyfeleinek lehetősége van a jogi szakmai ügyeket vivő dr. Németh Ádám ügyvédi irodától jogi tanácsadás keretén belül kérdéseket feltenni a jogi szövegek tartalmára vonatkozóan, illetve ahhoz kapcsolódóan.

Fogyasztó Barát Gyakran Ismételt Kérdések GYIK

Ezekből a kérdésekből összeszedtük azokat, amelyek a leggyakrabban fordulnak elő, vagy amelyek olyan problémára világítanak rá, amelyek érdekesek lehetnek minden webshop üzemeltető számára.

A mostani bejegyzésünkből kiderül milyen problémákkal szembesülnek a vállalkozások, ha kiderül hibás az eladott termék, illetve, hogy a jótállás szabályainak értelmezésével kapcsolatban milyen kérdések merülnek fel bennük!

Tartson velünk, hátha van, amit Ön is megkérdezett volna!

1. Meddig kell visszaküldeni a vásárlónak a hibás terméket?

A vásárlónak a termék meghibásodása esetén a hibát maximum kettő hónapon belül közölnie kell, de az nem teljesen világos, hogy a közléstől számítva mennyi ideje van visszajuttatnia webshopom részére a terméket. A visszaküldést is 2 hónapon belül le kell bonyolítania?

A fogyasztót kizárólag az elállási jog kapcsán köti a visszaküldési határidő, melyet a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól szóló 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet 24. § (1) bekezdése szabályoz. A kellékszavatosság esetében a Ptk. 6:162. § (2) bekezdése szerint valóban a 2 hónapon belül közölt hibát késedelem nélkül közöltnek kell tekinteni. Azonban a Ptk. -ban nincs arra vonatkozó előírás, hogy mennyi időn belül kell visszaküldenie a terméket a fogyasztónak. Mivel a fogyasztó és a vállalkozás között a kellékszavatosság elévülési ideje 2 év, így ezen a határidőn belül gyakorolhatja a szavatossági jogát a fogyasztó.

2. Kinek a költsége a hibás termék visszaküldése?

Mi logikusan azt gondolnánk, hogy az ügyfélnek saját költségén kell visszaküldenie az érintett terméket, majd ezután a saját költségünkön küldjük neki a csere darabot. A vásárlói elálláshoz hasonlóan. Sok helyen látom feltüntetve, az alábbi szöveget: „A garanciális hiba esetén az oda-vissza szállítás költsége a vásárlót terheli, vagyis téged.”Egy hasonlót be tudnánk tenni a mi ÁSZF-ünkbe is?

A kötelező jótállás esetében a rendelet azt mondja, hogy:A rögzített bekötésű, illetve a 10 kg-nál súlyosabb, vagy tömegközlekedési eszközön kézi csomagként nem szállítható fogyasztási cikket – a járművek kivételével – az üzemeltetés helyén kell megjavítani. Ha a kijavítás az üzemeltetés helyén nem végezhető el, a le- és felszerelésről, valamint az el- és visszaszállításról a vállalkozás, vagy – a javítószolgálatnál közvetlenül érvényesített kijavítás iránti igény esetén – a javítószolgálat gondoskodik.Ha önként vállalt garanciáról beszélünk, akkor az eladó szabadon meghatározhatja az érvényesítés feltételeit, előírhatja azt is, hogy a szállítás költségét kinek kell állnia. Ha a Ptk. szerinti szavatosság keretében kér valaki javítást, akkor pedig a vállalkozást terheli a költség, ha jogos volt az igény, ha nem volt jogos, akkor a vásárlót.

3. Jótállás alkatrészekre is?

Kérdés, hogy a termékben megtalálható, nem eltávolítható/cserélhető/javítható akkumulátorra mennyi ideig kell garanciát vállalni (régebben, ha jól tudom max. 6 hónap volt)?

Ez a szabály már nem él, az alkatrészekre a termékkel együtt kell a jótállást vállalni, de pl. egy akkumulátor esetében ha elromlik, minden esetben vizsgálni kell, hogy az a használat miatt romlott-e el, vagy nem volt megfelelő a töltés, stb.

4. Használt termékek és a jótállás

Használt terméket is értékesítünk a webáruházunkban, gondolom nem ugyanolyan garanciális feltételek vonatkoznak rájuk, mint egy új termékre?

A használt termékek esetében nincs kötelező jótállás, valamint a Ptk. szerinti kellékszavatosság is levihető 1 évre.

5. Elektronikus vagy papír alapú jótállási jegy?

Lehetősége van a vállalkozónak papír alapú jótállási jegy kiállítására is ha egyébként elektronikus úton szokta? Bekerülhet ez a mondat az ÁSZF-ünkbe? „A vásárlásról szóló számlát és a 10.000 Ft értéket meghaladó termékekhez a jótállási jegyet a Vásárló részére emailben küldjük meg, a rendelés feladását követő 1 munkanapon belül. Az Eladó fenntartja a jogot, hogy technikai probléma esetén papír alapú számlát és jótállási jegyet állítson ki, és küldjön meg a Vásárló részére.”

Igen, a jótállási jegyre vonatkozó kiegészítés rendben van.

6. Jótállási jegy kötelező elemei

Úgy hallottam jótállási jegyet kell minden termékhez adni. Nekem a rendszer küld automatikusan jótállási jegyet a rendelés leadása után a vásárlónak, ahogyan küldi az emailben csatolva az elállási nyilatkozatot. Jó így, vagy nekem kellene minden termékhez megszerkeszteni, kitölteni és külön kiküldeni? Ha nem én gyártom a terméket, akkor a gyártó nevét, adatait is fel kell tüntetni a Jótállási jegyen?

A kötelező jótállás alá eső termékeknél kell küldeni jótállási jegyet. Erre egy kitöltetlen jótállási jegy nem megfelelő (és a gyártói sem), mivel abban fel kell tüntetni a termék beazonosításához szükséges adatokat.

A jótállási jegy kötelező elemeit a 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet 3. § (3) bekezdése sorolja fel. A gyártó neve és címe (amennyiben nem azonos a vállalkozással) is feltüntetendő adat!

7. Hibás termék: vételár visszafizetés vagy csere?

A szerviz adott egy igazolást az ügyfélnek hogy az eszköz nem javítható. A problémánk hogy ügyfelünk azt írta hogy szeretné kérni a vételár visszafizetését. A kérdésünk az lenne hogy adhatunk automatikusan cserét az ügyfelünknek úgy, hogy ő kéri a vételár visszafizetését ? ,,Ha a jótállási időtartam alatt a fogyasztási cikk első alkalommal történő javítása során az Eladó részéről megállapítást nyer, hogy a fogyasztási cikk nem javítható, a vásárló eltérő rendelkezése hiányában az Eladó köteles a fogyasztási cikket nyolc napon belül kicserélni.” Mi szeretnénk kicserélni, csak ugyebár ő kifizetést kér. Nem tudjuk ebben az esetben mit jelent hogy a ,,fogyasztó eltérő rendelkezése hiányában”?

A 151/2003. (IX.22) kormányrendelet 5. § (5) bekezdése értelmében ha a fogyasztási cikk nem javítható, a fogyasztó eltérő rendelkezése hiányában a vállalkozás köteles a fogyasztási cikket nyolc napon belül kicserélni. Ha a fogyasztási cikk cseréjére nincs lehetőség, a vállalkozás köteles a fogyasztó által bemutatott, a fogyasztási cikk ellenértékének megfizetését igazoló bizonylaton – az általános forgalmi adóról szóló törvény alapján kibocsátott számlán vagy nyugtán – feltüntetett vételárat nyolc napon belül a fogyasztó részére visszatéríteni.”

A hivatkozott bekezdés főszabály szerint a fogyasztó eltérő rendelkezése hiányában a javítás/kicserélés eszközeit alkalmazza. Azonban, mivel ebben az esetben a fogyasztó eltérően nyilatkozott, így a fogyasztási cikk ellenértékének kifizetését igazoló bizonylaton feltüntetett vételárat 8 napon belül vissza kell a fogyasztónak adni Összefoglalva: Amennyiben nem vezet megoldásra a csere lehetősége és azt a fogyasztó határozottan elutasítja, úgy a termék árát vissza kell fizetni.