AZ ELÁLLÁSRÓL ÁLTALÁBAN

A netes vásárlással kapcsolatban már sokaknak eszébe jut az a bizonyos 14 nap, illetve, hogy a termék visszaküldhető akkor is, ha az amúgy hibátlan. Az elállás a szerződés megszüntetését jelenti mégpedig egyoldalú jognyilatkozattal. De mi a lényege ennek a jognak a távollévők között megkötött szerződések esetében és milyen szabályok szerint gyakorolható?

Korábbi posztjainkban már részleteztük mi a feladata a webáruháznak és a fogyasztónak az elállás esetén, melyeket érdemes itt, illetve itt elolvasni jelen bejegyzés után, ha még nem tette.

A mostani írás a fogyasztót megillető elállási jog általános szabályairól szól.

Az elállási jog

Az elállási jog általában akkor illeti meg az egyik felet, ha a másik fél szerződésszegést követ el. A webáruházban történő vásárlás esetén azonban más okból biztosítja a szerződés megszüntetésének ezt a formáját a jogszabály.

Az elállási jog a távollévők között megkötött szerződések esetén egy olyan fogyasztót védő intézmény, mely a szerződéskötés speciális jellegéből adódik. A webáruházban történő rendelés során ugyanis a fogyasztó nem tudja a terméket megvizsgálni, kézbe venni, lényegében „látatlanban” vásárolja meg azt, még akkor is, ha a termékleírás részletes.

Ezt a helyzetet oldja meg az a plusz jogosultság, amit elállási jognak hívunk, mely lehetőséget ad a vásárlónak arra, hogy bizonyos határidőn belül indoklás nélkül visszaküldje a terméket és visszakapja annak vételárát.

A jog gyakorlásának fontos eleme, hogy indoklás nélkül gyakorolható, tehát nem számít miért nem felelt meg a termék a fogyasztónak, így lényegében használatra alkalmas, hibátlan termék is visszaküldhető csak mert például annak a színe nem megfelelő. Ez a jog annak ellenére, hogy a fogyasztót védi, a netes vásárlások elterjedését is elősegíti, hiszen bátrabban rendelnek a fogyasztók annak tudatában, hogy meggondolhatják magukat amennyiben mégsem felel meg elképzeléseiknek a vásárolt termék.

A fogyasztót megillető elállási jog szabályait a fogyasztó és vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól szóló 45/2014. (II.26.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. rendelet) szabályozza.

Korm. rendelet 20. § (1) bekezdése értelmében: „Az üzlethelyiségen kívül kötött és a távollévők között kötött szerződés esetén a fogyasztót a (2) bekezdésben meghatározott határidőn belül indokolás nélküli elállási jog illeti meg. ”

A fenti szakasz (2) bekezdése meghatározza milyen határidőn belül jogosult a fogyasztó elállni a szerződéstől. A 14 napos határidőt általában mindenki ismeri, de az már nem mindig egyértelmű, hogy mikortól kell számítani, illetve hogy mi a helyzet akkor, ha több terméket vásárolt a fogyasztó vagy olyan árut rendelt, ami több darabból áll és nem egyszerre kapja kézhez.

A jogszabály értelmében tehát a fogyasztó az elállási jogát áru adásvételére irányuló szerződés esetén

az árunak az átvételétől,
több áru adásvételekor, ha az egyes áruk szolgáltatása eltérő időpontban történik, az utoljára szolgáltatott árunak az átvételétől,
több tételből vagy darabból álló áru esetén az utoljára szolgáltatott tételnek vagy darabnak az átvételétől,
ha az árut meghatározott időszakon belül rendszeresen kell szolgáltatni, az első szolgáltatásnak átvételétől

számított tizennégy napon belül gyakorolhatja.

A (3) bekezdés pedig kimondja, hogy áru adásvétele esetén az elállási jogát a szerződés megkötésének napja, és az áru átvételének napja közötti időszakban is gyakorolhatja a fogyasztó.

Hogyan gyakorolható?

Az elállás közölhető szóban és írásban egyaránt. A Korm. rendelet 22. § (1) bekezdése alapján a fogyasztó ezt megteheti annak 2. számú mellékletében található nyilatkozat-minta használatával, vagy az elállásra vonatkozó egyértelmű nyilatkozat útján. A lényeg az, hogy a nyilatkozata egyértelmű legyen a webáruház számára, kifejezett nyilatkozat hiányában, a termék egyszerű visszaküldésével nem lehet elállni a szerződéstől. A termék átvételének megtagadása sem tekinthető elállásnak.

A Korm. rendelet fenti szakaszának (2) bekezdése értelmében: „A vállalkozás internetes honlapján is biztosíthatja a fogyasztó számára a 20. §-ban meghatározott jog (1) bekezdés szerinti gyakorlását. Ebben az esetben a vállalkozás tartós adathordozón haladéktalanul visszaigazolja a fogyasztói nyilatkozat megérkezését.”

Az elállási jog határidőben érvényesítettnek tekintendő, ha a fogyasztó a nyilatkozatát a 14 napos határidő lejárta előtt elküldi, tehát nem kell, hogy 14 napon belül meg is kapja a webáruház, elég ha a 14 napon belül elküldi azt. Az elállás esetén a fogyasztónak utalnia kell arra, hogy a jogszabály szerinti indoklás nélküli elállási jogát gyakorolja, nem pedig a hibás teljesítéssel összefüggő szavatossági jogával él.

Részleges elállás? Igen erre is van lehetősége a fogyasztónak. Ha több terméket vásárolt a webáruháztól, de csak az egyiket kívánja visszaküldeni, úgy lehetősége van a szerződéstől részlegesen elállni. Az elállás jogát a termékek esetében önállóan is lehet gyakorolni!

Tájékoztatás elmulasztása

Ugyan a fogyasztót megillető jogról van szó, melynek szabályos gyakorlása rajta múlik, a webáruház feladata, hogy e jog gyakorlásának szabályairól tájékoztatást adjon. Ez nemcsak azért fontos, mert a jogszabály a kötelező tájékoztatás keretén belül ezt is előírja a webáruháznak, továbbá mert a fogyasztó is így kap megfelelő tájékoztatást jogának gyakorlásához, hanem mert a tájékoztatás elmulasztása komoly következménnyel jár, többek között azzal, hogy az elállási jog határideje 365 napra meghosszabbodik! Ez a gyakorlatban igen csak előnytelen helyzetet teremt a webáruháznak ezért mindenképp figyelni kell a részletes, világos, határidőkre is figyelmeztető tájékoztatásra.

A Korm. rendelet 21. § (1) alapján tehát: „Ha a vállalkozás a 11. § (1) bekezdésének i) pontjában meghatározott tájékoztatási kötelezettségének nem tett eleget, a 20. § (2) bekezdésében meghatározott elállási határidő tizenkét hónappal meghosszabbodik.”

A fenti szakasz (2) bekezdés pedig kimondja: „Ha a vállalkozás a 20. § (2) bekezdésében meghatározott határidő lejártát követő tizenkét hónapon belül megadta a fogyasztónak az (1) bekezdésben meghatározott tájékoztatást, az elállásra vagy a felmondásra nyitva álló határidő az e tájékoztatás közlésétől számított tizennegyedik napon jár le.”

Van, amikor mégsem állhat el a fogyasztó

Vannak olyan esetek, amikor nem illeti meg a fogyasztót az elállási jog. A jogszabály felsorolja tételesen azokat az eseteket, ahol ésszerűtlen lenne a termék jellege, az értékesítés körülményei miatt, ha a fogyasztó indoklás nélkül elállhatna a szerződéstől.

A Korm. rendelet 29. § (1) bekezdése értelmében:

Nem gyakorolhatja elállási jogát a fogyasztó:

a) szolgáltatás nyújtására irányuló szerződés esetében a szolgáltatás maradéktalan teljesítése után, azonban ha szerződés fizetési kötelezettséget keletkeztet a fogyasztó számára, csak akkor, ha a teljesítés a fogyasztó kifejezett előzetes beleegyezésével és annak a fogyasztó általi tudomásulvételével kezdődött meg, hogy elveszíti elállási jogát, amint a vállalkozás maradéktalanul teljesítette a szerződést;

b) olyan áru vagy szolgáltatás tekintetében, amelynek ára, illetve díja a pénzpiac vállalkozás által nem befolyásolható, a 20. § (2) bekezdésében meghatározott határidő alatt is lehetséges ingadozásától függ;

c) olyan nem előre gyártott áru esetében, amelyet a fogyasztó utasítása alapján vagy kifejezett kérésére állítottak elő, vagy olyan áru esetében, amelyet egyértelműen a fogyasztó személyére szabtak;

d) romlandó vagy minőségét rövid ideig megőrző áru tekintetében;

e) olyan zárt csomagolású áru tekintetében, amely egészségvédelmi vagy higiéniai okokból az átadást követő felbontása után nem küldhető vissza;

f) olyan áru tekintetében, amely jellegénél fogva az átadást követően elválaszthatatlanul vegyül más áruval;

g) olyan alkoholtartalmú ital tekintetében, amelynek tényleges értéke a vállalkozás által nem befolyásolható módon a piaci ingadozásoktól függ, és amelynek áráról a felek az adásvételi szerződés megkötésekor állapodtak meg, azonban a szerződés teljesítésére csak a megkötéstől számított harmincadik napot követően kerül sor;

h) a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – olyan vállalkozási szerződés esetében, amelynél a vállalkozás a fogyasztó kifejezett kérésére keresi fel a fogyasztót sürgős javítási vagy karbantartási munkálatok elvégzése céljából;

i) lezárt csomagolású hang-, illetve képfelvétel, valamint számítógépes szoftver példányának adásvétele tekintetében, ha az átadást követően a fogyasztó a csomagolást felbontotta;

j) hírlap, folyóirat és időszaki lap tekintetében, az előfizetéses szerződések kivételével;

k) nyilvános árverésen megkötött szerződések esetében;

l) lakáscélú szolgáltatás kivételével szállásnyújtásra irányuló szerződés, fuvarozás, személygépjármű-kölcsönzés, étkeztetés vagy szabadidős tevékenységekhez kapcsolódó szolgáltatásra irányuló szerződés esetében, ha a szerződésben meghatározott teljesítési határnapot vagy határidőt kötöttek ki;

m) a nem tárgyi adathordozón nyújtott digitális tartalom tekintetében, ha a vállalkozás a fogyasztó kifejezett, előzetes beleegyezésével kezdte meg a teljesítést, és a fogyasztó e beleegyezésével egyidejűleg nyilatkozott annak tudomásul vételéről, hogy a teljesítés megkezdését követően elveszíti a 20. § szerinti jogát, továbbá a vállalkozás a 12. § (2) bekezdés vagy a 18. § szerint visszaigazolást küldött a fogyasztó részére.

A járulékos szerződések sorsa elállás után

A Korm. rendelet értelmében járulékos szerződés az olyan fogyasztói szerződés, amely távollevők között vagy üzlethelyiségen kívül kötött szerződéshez kapcsolódó egyéb áru értékesítésére, vagy szolgáltatás nyújtására irányul, amelyet a vállalkozás vagy a vállalkozással kötött megállapodás alapján harmadik személy nyújt.

A Korm. rendelet kitér arra is, mi történik a járulékos szerződésekkel, ha elállás esetén az eredeti állapot helyreállítására kerül sor. A fogyasztó által megtett elállási nyilatkozat nem csak a webáruházzal megkötött szerződést szüntetni meg, hanem a járulékos szerződéseket is, így például a hitelszerződéseket.

Ha tehát járulékos szerződés is kapcsolódik ahhoz a szerződéshez amitől elállt a fogyasztó, akkor az elállás a járulékos szerződést is megszünteti.

A webáruház viseli ennek minden költségét, azaz nem követelhető a fogyasztótól a szerződés megszüntetéséből eredő kár, és egyéb költség sem követelhető tőle.

A webáruház továbbá köteles a járulékos szerződésben részt vevő harmadik személy szerződő felet a fogyasztó elállásáról haladéktalanul értesíteni.