A WEBÁRUHÁZI MEGRENDELÉSEK VISSZAIGAZOLÁSA

A fogyasztó megrendelése

A webáruházban leadott megrendelés-visszaigazolás szabályainak részletezése előtt röviden kitérünk arra, hogy azt mi előzi meg az elektronikus úton történő szerződéskötés folyamatában.

A webáruházi megrendelések visszaigazolása

A webáruház termékkínálata jogi értelemben felhívás ajánlattételre – melyet a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény (Fttv.) vásárlásra felhívásként nevesít -, nem pedig vételi ajánlat.

A vételi ajánlatot a fogyasztó teszi meg azzal, hogy a webáruház által kínált termékekből választ és azt megrendeli, de ezzel még nem jön létre a szerződés.

A szerződés a webáruház és a fogyasztó között a fogyasztó vételi ajánlatának a vállalkozás által történő elfogadásával, azaz a megrendelés tartalmát megerősítő visszaigazolással jön létre.

Ahhoz tehát, hogy a webáruházban történő megrendelés után létrejöjjön kötelem a két fél között és a feleknek teljesítési kötelezettségük legyen, szükség van a vállalkozás részéről jogszabályoknak megfelelő megrendelés-visszaigazolásra, melynek szabályait az alábbiakban részletezzük.

Meddig kell visszaigazolni a megrendelést?

Elsőként nézzük meg, mit írnak elő a jogszabályok arra vonatkozóan, hogy meddig kell visszaigazoli a fogyasztó által leadott megrendelést.

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) az elektronikus úton történő szerződéskötés különös szabályai között a 6:84. § (2) bekezdésében azt rögzíti, hogy „Az elektronikus utat biztosító fél köteles a másik fél szerződési jognyilatkozatának megérkezését elektronikus úton késedelem nélkül visszaigazolni.”

Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény (a továbbiakban: Ektv.) 6. § (2) bekezdése pedig akként rendelkezik, hogy „A szolgáltató köteles az igénybe vevő megrendelésének megérkezését az igénybe vevő felé elektronikus úton haladéktalanul visszaigazolni. Amennyiben e visszaigazolás az igénybe vevő megrendelésének elküldésétől számított, a szolgáltatás jellegétől függő elvárható határidőn belül, de legkésőbb 48 órán belül az igénybe vevőhöz nem érkezik meg, az igénybe vevő mentesül az ajánlati kötöttség vagy szerződéses kötelezettség alól.”

A Ptk. és az Ektv. előbbi rendelkezései alapján a vállalkozásnak késedelem nélkül de legkésőbb 48 órán belül tehát azt kell visszaigazolni, hogy a fogyasztó megrendelése hozzá beérkezett. Ezt általában egy automatikus válasz – email útján történik, tehát még nem a vételi ajánlat elfogadásáról van szó.

A webáruház a megrendelés befogadásáról, annak feldolgozásáról szóló visszaigazolást, és magát a vételi ajánlatot elfogadó, és szerződést keletkeztető visszaigazolást küldheti két külön visszaigazolásban. Ez azért célszerűbb, mert vállalkozásnak lehetősége van még a szerződés teljesítésének feltételeit ellenőrizni (pl. termék valóban elérhető, az ár megfelelő, fogyasztó által megadott adatok megfelelőek) a kötelezettségvállalás előtt. A megrendelés beérkezését visszaigazoló, és a szerződés tartalmát még nem tartalmazó visszaigazolással ugyanis még nem jön létre felek között kötelem, vállalkozásnak sem keletkezik teljesítési kötelezettsége.

A fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződés tehát a fogyasztó vételi ajánlatának elfogadásáról szóló visszaigazolással jön létre. Az elektronikus jognyilatkozatok akkor válnak hatályossá, ha azok a másik fél számára elérhetővé válnak, azaz emailben történő visszaigazolás esetén akkor, ha a másik fél annak tartalmához levelezőrendszerében hozzáfér.

Mi a következménye annak, ha a webáruház nem igazolja vissza időben a megrendelést?

Az Ektv. fent idézett 6. § (2) bekezdése alapján amennyiben a webshop nem igazolja vissza a megrendelést a hozzá történő beérkezést követő 48 órán belül, a fogyasztó mentesül az ajánlati kötöttség alól, azaz a továbbiakban nem követelhető tőle a szerződés teljesítése. Így például, ha a megrendelés visszaigazolása nélkül később mégis kiküldésre kerül a megrendelt termék, azt nem köteles átvenni a fogyasztó, hiszen nem jött létre szerződés a felek között.

Fontos tehát, hogy a megrendelés visszaigazolása – legalább a megrendelés beérkezésének visszaigazolása – késedelem nélkül de legkésőbb 48 órán belül megérkezzen a másik félhez.

Megjegyezzük, hogy a webáruháznak már a szerződéskötést megelőzően tájékoztatnia kell a fogyasztót a fentiekben írt 48 órán belül visszaigazolási kötelezettségről és annak következményeiről.

Mit tartalmazzon a megrendelés-visszaigazolás? Mi hozza létre a szerződést?

A fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól szóló 45/2014. (II.26.) Korm. rendelet (Korm. rendelet) 18. § -a értelmében a távollévők között kötött szerződés megkötését követően – ésszerű időn belül, de az áru adásvételére irányuló szerződés esetén legkésőbb az átadáskor, a szolgáltatás nyújtására irányuló szerződés esetén legkésőbb a szolgáltatás teljesítésének megkezdésekor – a vállalkozás tartós adathordozón visszaigazolást ad a fogyasztónak a megkötött szerződésről.

A Korm. rendelet értelmében a visszaigazolás tartalmazza azokat a 11. § a)-w) pontjaiban felsorolt adatokat, melyekről a vállalkozásnak szerződéskötést megelőzően már tájékoztatnia kellett a fogyasztót.

Fontos felhívni a figyelmet arra, hogy amennyiben ezen (lentiekben felsorolt) adatokat az előzetes tájékoztatás keretében nem küldte meg a webáruház (azaz csak előzetesen közzétette pl. honlapon) a fogyasztónak, akkor a megrendelés-visszaigazoláskor kell megküldeni azokat a részére!

A jogszabály értelmében tehát az alábbi adatokat kell tartalmaznia a visszaigazolásnak:

  1. szerződés szerinti áru vagy szolgáltatás lényeges tulajdonságait, az adathordozónak és az árunak vagy szolgáltatásnak megfelelő mértékben;

  2. a vállalkozás nevét;

  3. a vállalkozás székhelyének postai címét, telefonszámát és elektronikus levelezési címét, továbbá az arra vonatkozó tájékoztatást, ha a vállalkozás egyéb olyan online kommunikációs eszközre vonatkozó elérhetőséget is rendelkezésre bocsát, amely biztosítja a fogyasztó számára az adatok tartós adathordozón történő tárolását (beleértve a levelezés dátumát és időpontját is), valamint annak a vállalkozásnak a nevét, postai címét és azonosító adatait, akinek a nevében eljár;

  4. a vállalkozás üzleti tevékenysége helyének postai címét, és annak a vállalkozásnak a postai címét, akinek a nevében eljárunk, akihez a fogyasztó a panaszait címezheti, ha e cím a székhely címtől eltér;

  5. a szerződés szerinti áruért vagy szolgáltatásért járó ellenszolgáltatás adóval megnövelt teljes összegét vagy – ha az áru vagy szolgáltatás jellegéből adódóan az ellenértéket nem lehet előre ésszerűen kiszámítani – annak számítási módját, valamint az ezen felül felmerülő valamennyi költséget (így különösen a fuvardíj vagy a postaköltség), vagy ha e költségeket nem lehet ésszerűen előre kiszámítani, annak a ténynek a feltüntetését, hogy további költségek merülhetnek fel;

  6. határozatlan időre szóló vagy előfizetést magában foglaló szerződés esetében arról szóló tájékoztatást, hogy az ellenszolgáltatás teljes összege a számlázási időszakra vonatkozó valamennyi költséget tartalmazza. Ha az ilyen szerződés átalánydíjas, arról szóló tájékoztatást, hogy az ellenszolgáltatás teljes összege egyúttal a teljes havi költséget is jelenti. Ha az összes költséget nem lehet előre kiszámítani, a fogyasztót tájékoztatni kell az ellenszolgáltatás összegének kiszámításának módjáról;

  7. a szerződés megkötéséhez alkalmazott, távollévők közötti kommunikációt lehetővé tévő eszköz használatának díját, ha azzal összefüggésben az elektronikus hírközlési szolgáltató által a hívó fél számára az előfizetői szerződésben meghatározott díjon felül további díj terheli a fogyasztót, vagy a telefonhívás, üzenetküldés emelt díjas szolgáltatás igénybevételével jár;

  8. a teljesítés feltételét, így különösen a fizetést, a fuvarozást és a teljesítési határidőt, valamint a vállalkozás panaszkezelési módját;

  9. a fogyasztót megillető elállási és felmondási jog gyakorlásának határidejét és egyéb feltételeit (különösen e jogok gyakorlásának módját), valamint a Korm rendelet 2. melléklet szerinti nyilatkozat-mintát;

  10. arról szóló tájékoztatást, hogy, az elállási és felmondási jog gyakorlása esetén az áru visszaküldésének költségét a fogyasztónak kell viselnie, ha a vállalkozás nem vállalta e költség viselését, és az áru postai küldeményként nem küldhető vissza;

  11. arról szóló tájékoztatást, hogy a fogyasztó a Korm. rendelet 26. § szerint köteles megtéríteni a vállalkozás ésszerű költségeit, ha a Korm. rendelet 13. § vagy a 19. § esetén a teljesítés megkezdését követően gyakorolja a Korm. rendelet 20. § szerinti felmondási jogát;

  12. arról szóló tájékoztatást, ha a Korm. rendelet 29. § alapján a fogyasztót nem illeti meg a az elállási és felmondási jog, illetve azokról a körülményekről, amelyek teljesülése esetén a fogyasztó elveszíti az elállási ill. felmondási jogát;

  13. a kellékszavatosságra és a termékszavatosságra vonatkozó jogszabályi kötelezettségeket;

  14. az értékesítés utáni ügyfélszolgálati és egyéb szolgáltatásokról, valamint a jótállás fennállásáról és annak feltételeiről szóló tájékoztatást;

  15. tájékoztatást arról, hogy rendelkezésre áll-e a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény szerinti magatartási kódex, illetve a magatartási kódexről történő másolatkérés módjáról;

  16. adott esetben a szerződés időtartamát, és ha a szerződés határozatlan időre szól vagy a szerződés a határozott idő elteltét követően határozott időre meghosszabbodik vagy határozatlan idejűvé alakul át, a szerződés felmondásának feltételeit;

  17. arról szóló tájékoztatást, ha a szerződés szerinti áruért vagy szolgáltatásért járó ellenszolgáltatás automatizált döntéshozatal alapján a fogyasztó személyére szabott;

  18. a fogyasztó kötelezettségeinek szerződés szerinti legrövidebb időtartamát;

  19. a fogyasztó által a vállalkozás kérésére fizetendő vagy biztosítandó letét vagy egyéb pénzügyi biztosíték nyújtását és annak feltételeit;

  20. digitális elemeket tartalmazó áru, digitális tartalom és digitális szolgáltatás működését, valamint az alkalmazandó műszaki védelmi intézkedéseket;

  21. digitális elemeket tartalmazó áru, digitális tartalom és digitális szolgáltatás bármilyen vonatkozó kompatibilitását és interoperabilitását a vállalkozástól észszerűen elvárható ismereteknek megfelelően;

  22. a jogszabályi előírás vagy a vállalkozás döntése alapján a vállalkozásra nézve kötelező peren kívüli panaszkezelési módot és vitarendezési mechanizmus igénybevételének lehetőségét, valamint az ehhez való hozzáférés módját;

  23. a békéltető testülethez fordulás lehetőségéről szóló tájékoztatást, a vállalkozás székhelye szerint illetékes békéltető testület nevét és székhelyének postai címét.

Amennyiben a fogyasztó a nem tárgyi adathordozón nyújtott digitális adattartalom tekintetében nyilatkozott annak tudomásulvételéről, hogy a beleegyezésével megkezdett teljesítést követően elveszíti indokolás nélküli elállási/felmondási jogát az erre vonatkozó visszaigazolást is meg kell küldeni a fogyasztó részére.

Milyen formában történjen a megrendelés visszaigazolása?

Jelen poszt végén fontosnak tartjuk, hogy kitérjünk arra is, milyen formában kell a fogyasztó számára megküldeni a megrendelés-visszaigazolást.

A magyar és az uniós szabályozás is egyértelműen fogalmaz e tekintetben.

A Korm. rendelet 18. § -a értelmében “A távollévők között kötött szerződés megkötését követően – ésszerű időn belül, de az áru adásvételére irányuló szerződés esetén legkésőbb az átadáskor, a szolgáltatásnyújtására irányuló szerződés esetén legkésőbb a szolgáltatás teljesítésének megkezdésekor – a vállalkozás tartós adathordozón visszaigazolást ad a fogyasztónak a megkötött szerződésről.”

A jogszabály a tartós adathordozó fogalmát használja, ami olyan eszközt jelent, mely a “címzett számára lehetővé teszi a neki címzett adatoknak az adat céljának megfelelő ideig történő tartós tárolását és a tárolt adatok változatlan formában és tartalommal történő megjelenítését. Ilyen eszköz különösen a papír, az USB kulcs, a CD-ROM, a DVD, a memóriakártya, a számítógép merevlemeze és az elektronikus levél.”

Az Európai Parlament és a Tanács 2011/83/EU irányelve hasonlóképpen határozza meg a tartós adathordozót: „bármely olyan eszköz, amely lehetővé teszi a fogyasztó vagy a kereskedő számára a személyesen neki címzett adatoknak a jövőben is hozzáférhető módon és az adat céljának megfelelő ideig történő tárolását, valamint a tárolt adatok változatlan formában történő megjelenítését.”

Mindkét meghatározás fontos eleme az, hogy tartós adathordozó olyan eszköz amivel az adatok változatlan formában, tartalommal és ideig történő megjelenítése lehetséges. Ebből az következik, hogy nem felel meg a jogszabályoknak az, ha az adatokat a vállalkozás a megrendelés visszaigazolásakor a fogyasztó részére egy weboldalunkra mutató linken keresztül adja csak meg. A megfelelő módja a tartós adathordozón való közlésnek az például ha a visszaigazoló email csatolmányaként adjuk meg a fenti tartalmakat.

Töltse ki adatait

Generálja a dokumentumokat

Fogyasztó Barát - beágyazó kódok

Illessze be a kódokat a webshopjába

Nincs több dolga vele

Általános Szerződési Feltételek

Adatkezelési Tájékoztató

Képes Fogyasztói Tájékoztató

Automatikusan frissül

Oldja meg végleg!

Tegye rendbe most a webshopja ÁSZF-ét, hogy az megfeleljen a májusi jogszabályváltozásoknak, és használja ki a Fogyasztó Barát minden funkcióját!

Iratkozzon fel a hírlevélre!

Ha Ön is szeretne a webshopokat érintő jogszabályváltozásokról értesülni, és ehhez hasonló összefoglalót kapni, iratkozzon
fel a hírlevelünkre!