Legutóbbi bejegyzésünkben írtunk arról, hogy a 2024. évben milyen témákban számíthatnak fogyasztóvédelmi ellenőrzésre a webshopot üzemeltető vállalkozások. Az ellenőrzési tervből az derül ki, hogy az előző évekhez hasonlóan ebben az évben is kiemelten fontos ellenőrzési terület a jótállás és a kellékszavatosság szabályainak helyes alkalmazása a webshopoknál.
Az alábbiakban megnézzük, melyek azok a – leggyakrabban előforduló – tájékoztatások, vagy gyakorlatok melyek jogsértőek ezen fogyasztói jogok tekintetében.
1. Egyes szavatossági, jótállási jogok kizárása
A vonatkozó jogszabályok egyértelműek a tekintetben, hogy a fogyasztókat milyen jogok illetik meg hibás teljesítés esetén. Ha a webshop egyes szavatossági vagy jótállási jogokat kizár, tehát például előre kiköti, hogy csak kijavítást vállal, az jogsértő.
Itt persze megjegyezzük, hogy kivétel az, ha az adott, fogyasztó által választott szavatossági jog teljesítése lehetetlen, vagy ha az a kötelezettnek – másik kellékszavatossági igény teljesítésével összehasonlítva – aránytalan többletköltséget jelent.
2. Nem tartjuk be a szavatossági, jótállási jogok sorrendjét
A jogszabály felsorolja, hogy a szavatossági, jótállási jogokat milyen lépcsőben gyakorolhatja a fogyasztó. Éppen ezért nem jogszerű, ha a vállalkozás e sorrendet nem tartja be, és mondjuk arról tájékoztatja a vásárlóját, hogy első körben pl. csak kijavítást vagy árleszítállítást biztosít, és cserét nem kérhet a vásárló.
3. Akciós termékekre nem biztosítjuk ezeket a jogokat
Fontos, hogy csak az ismert hibákra nem vonatkoznak az eladó kötelezettségei (tehát ha a vásárlót előzetesen tájékoztattuk a hibáról), egyéb hibák tekintetében nem mentesül a vállalkozás a hibás teljesítéssel járó kötelezettségek alól. Jogsértő, ha arról tájékoztatjuk a vásárlókat, hogy a leértékelt, vagy akciós termékekre nem vonatkozik a jótállás vagy a kellékszavatosság.
4. Jótállási időt egységesen 1 évben határozzuk meg
Figyelni kell arra, (sajnos még mindig sok helyen találkozni ezzel a jogsértő tájékoztatással), hogy már 2021. január 1. óta a sávos jótállási idő szabályai szerint kell eljárnunk, azaz a jótállási idő már nem 1 év egységesen, hanem a termék árától függően 1,2 vagy 3 év.
5. Az igényérvényesítéssel kapcsolatos költségeket a vásárlóra terheljük
Gyakori kérdés, hogy ha hibás a termék, akkor kinek a költsége annak visszajutattása az eladóhoz. Mivel eladó köteles viselni az igényérvényesítésel kapcsolatos költségeket, jogsértő, ha kikötjük, hogy a hibás termék visszajutattása a vásárló költsége, különösen figyelni kell erre azoknál a jótállás köteles termékeknél, melyek pl. a rögzített bekötésűek, illetve a 10 kg nál nehezebbek, vagy a tömegközlekedési eszközön kézi csomagként nem szállíthatók, hiszen ezek esetében a 151/2003. (IX.22.) Korm. rendelet szerint, ha nem az üzemeltetés helyén végzi el a kijavítást a vállalkozás, akkor a le- és felszerelésről és az el – és visszaszállításról is az eladónak kell gondoskodni!
6. Előírjuk az eredeti, bontatlan csomagolás meglétét igényérvényesítéskor
Ahogy az elállási jog gyakorlása során sem követelhető meg az eredeti csomagolás, úgy a jótállási és a kellékszavatossági jogok esetében is jogsértően járunk el, ha arról tájékoztjuk vásárlóinkat, hogy jótállási vagy szavatossági igényüket csak a termék eredeti dobozában történő visszavitel esetén fogadjuk el.
7. A hiba bizonyítását kérjük a vásárlótól
Hibás teljesítés esetén az eladó köteles bizonyítani, hogy a termék az átadáskor hibátlan volt, éppen ezért jogsértő, ha ennek ellenére a vásárlóknak szóló tájékoztatóban a hiba bizonyítására szólítjuk fel a fogyasztókat.
8. A jótállással és kellékszavatossággal kapcsolatos kereskedelmi kommunikáció
A jótállási jogok, és a kellékszavatossági jogok a fogyasztót jogszabály alapján illetik meg. Nem lehet tehát ezen jogokról úgy tájékoztatni a vásárlókat, mintha azok az eladó kedvezményei lennének. Fontos – és ez nem csak a vásárlók érdeke – , hogy a vásárlókat úgy tájékoztassuk ezekről a jogokról, hogy tisztában legyenek a jogszabályok által biztosított jogaikkal, kötelezettségeikkel és egyértelmű legyen számukra a két jogintézmény (jótállás és kellékszavatosság) közötti különbség.
