SÉRÜLT CSOMAGOK. ELŐÍRHATJA A WEBSHOP ÁSZF AZ ÁTVÉTELKORI ELLENŐRZÉST?

Gyakori probléma, hogy a termék kiszállítása után a vásárló jelzi, hogy az sérült. Ilyenkor nehéz helyzetbe kerül mind a kettő fél, hiszen vita alakulhat ki azzal kapcsolatban kit terhel ilyenkor a felelősség. Mit tehet vagy kell tennie a webshopnak, aki már átadta a terméket, és mi várható el a vásárlótól?

A kárveszély átszállásáról, azaz arról, hogy mikortól viseli a termékben bekövetkezett károkat a vásárló írtunk részletesen. Ezt itt elolvashatja: A kárveszély átszállása

A webshop ÁSZF előírhatja -e a vásárlónak a termék átvételkori ellenőrzését?

Jogosan kérdezte már tőlünk ezt több vállalkozás is, hiszen megoldást keresnek arra az esetre, ha a termék a szállításkor megsérül. Mindenkinek érdeke, hogy az átadáskor kiderüljön, ha van látható hiba a terméken, és azt jelezzék is egymásnak a felek jegyzőkönyv formájában. Ugyanakkor ezt előzetesen, a vásárló számára kötelezettségként előírni sajnos nem lehet.

Ezzel kapcsolatban a leggyakoribb hiba, ha a vállalkozás azt foglalja az ÁSZF-ébe, hogy „utólagos reklamációt nem fogad el”, vagy a „Webáruházunk semmilyen felelősséget nem vállal a szállítás közben esetlegesen előforduló károkért!”, vagy olyan kikötést tesz, miszerint ha nem ellenőrizte a terméket a vásárló az átvételkor, akkor már nem élhet szavatossági panasszal.

Az sem megfelelő, ha azt írja elő a vállalkozás, hogy mennyiségi ellenőrzésre köteles a vásárló az átvételkor, és ha ezt nem teszi meg és jegyzőkönyv felvételére nem kerül sor az átadáskor a hiányról, akkor már nem is élhet panasszal.

Az ilyen kikötések ugyanis tisztességtelen szerződési feltételnek minősülnek.

A Ptk. 6:102. § értelmében (1) „Tisztességtelen az az általános szerződési feltétel, amely a szerződésből eredő jogokat és kötelezettségeket a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a szerződési feltétel alkalmazójával szerződő fél hátrányára állapítja meg.

A Ptk. előírja, hogy a vásárlónak kötelessége ellenőrizni a szolgáltatás megfelelőséget?

Igen, a Ptk. 6:127. § (1) bekezdése előírja, hogy „A jogosult késedelem nélkül köteles meggyőződni arról, hogy a szolgáltatás minősége és mennyisége megfelelő-e.”

A fogyasztónak tehát kötelezettsége késedelem nélkül ellenőrizni, hogy a megérkezett termék nem sérült-e. Ez a rendelkezés azonban nem értelmezhető úgy, hogy a vásárlónak a teljesítés helyén és időpontjában kellene már minőségi és mennyiségi szempontból ellenőriznie a teljesítést.

Erre tekintettel az eladó tehát nem zárhatja ki a fogyasztó igényérvényesítését arra az esetre, ha csak a futár távozása után észleli, hogy a csomag hiányos, vagy a termék sérült.

A Ptk. fenti szakaszának (2) bekezdése pedig kimondja: „A dolog átvétele során nem kell vizsgálni azokat a tulajdonságokat, amelyeknek a minőségét tanúsítják, vagy amelyekre jótállás vonatkozik.”

Ez viszont azt jelenti, hogy például a tartós fogyasztás cikkek esetében, melyekre jogszabály szerint jótállásra köteles az eladó a termék hibája esetén a vállalkozásnak kell azt bizonyítania, hogy a hiba oka, tehát a sérülés az átvételt követően keletkezett. A jótállás teljeskörű, azaz a termék mindenféle hibájára kiterjed, így arra is ha átadáskor már sérült a termék.

Amennyiben nem kötelező jótállás alá eső termékről van szó, nem lehet eltekinteni az azonnali ellenőrzéstől, ez tehát a fogyasztó felelőssége, de ebben az esetben is a kellékszavatossági szabályok alapján az 1 éven belül felsimert hiba esetén az ellenkező bizonyításáig úgy kell tekinteni, hogy a termék eleve hibás volt, kivéve ha ez a dolog természetével vagy hiba jellegével összeegyeztethetetlen. Tehát az eladónak kell bizonyítani azt, hogy nem volt hibás teljesítés.

A fentiek alapján tehát a webáruház nem kötheti ki azt ÁSZF ben, hogy kötelező megvizsgálni az átvételkor a terméket, és ha aláírja a vásárló, hogy nem talált sérülést akkor már nem érvényesítheti jótállási vagy szavatossági jogait.

A Budapesti Békéltető Testület ajánlása a csomagok kézbesítése során tanúsítandó magatartásról

A Budapesti Békéltető Testület Az interneten rendelt csomagok kézbesítése során tanúsítandó körültekintő fogyasztói és vállalkozói magatartásról címmel ajánlást adott ki (3/2019. számú ajánlás), melyben – a címéből kiolvashatóan – kitér mind a fogyasztók mind a vállalkozásoktól elvárható eljárásra a csomagok átadás-átvétele során.

A vállalkozásokra nézve azt ajánlja, hogy a webáruházak és az általuk megbízott futárcégek egyeztessék a kiszállítási határidőket. A termék átvételét azzal is segítsék a webáruházak, hogy a vásárlót a kiszállítás pontos dátumáról értesítsék, akár a kiszállítást megelőző napon.

Hangsúlyozza, hogy nem fogyasztóbarát az a gyakorlat, amely során a vállalkozás egyáltalán nem értesíti a fogyasztót a várható szállítási határidőről, a konkrét kiszállítás időpontjáról és ennek következtében a kézbesítésre annak időpontjára vonatozó előzetes egyeztetés nélkül kerül sor.

Fontos, hogy a szerződött futárcégek tegyék lehetővé azt, hogy a fogyasztó ténylegesen ellenőrizhesse a csomagolás sérülésmentességét és csak akkor írassák vele azt alá. Ha a csomag jellege folytán könnyen ellenőrizhető annak tartalma, akkor célszerű a kibontást is megvárni, hogy a termék sérülésmentességéről is meggyőződjön a vásárló.

Az ajánlás felhívja a figyelmet arra, hogy nem követelhető meg a fogyasztótól, hogy írja előre alá a sérülésmentes átvétel tényét, ha arról valójában nem tudott meggyőződni. A fogyasztó számára biztosítani kell legalább a külső csomagolás ellenőrzését, mielőtt arra vonatkozóan aláírna.

A vásárlókat jó gyakorlat tájékoztatni arról, hogy hogyan járjanak el az átvételkor, és lehetőség szerint ellenőrizzék a csomagolás épségét, továbbá lehetőségük van kárfelvételi jegyzőkönyv felvételére, kötelezettségként azonban a fentiekben leírtak miatt ezt nem lehet előírni!

Az ajánlást teljes terjedelmében itt tudja elolvasni.