Ahogy azt már korábban megírtuk 2026.03.01. napjával módosult az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet, mely módosítások érintették a webshop ÁSZF-ket, jótállási jegy mintákat és a gyakorlati működést is.
AFogyasztó Barát állandó megbízott ügyvédje, dr. Ilcsik Tilla ingyenes webináriumot tartott a Fogyasztó Barát webshopok számára a jótállási szabályok fenti változásairól. Az előadást több mint 280 webshop tulajdonos követte élőben online, és nagyon sok kérdés is érkezett az előadás közben.
Az előadás teljes egészében ezen a linken nézhető vissza, de ebben a blogbejegyzésben összefoglaltuk a webinár legfontosabb tartalmait, valamint az előadáson elhangzott legfontosabb kérdéseket és válaszokat, hogy a webinár anyaga azokhoz is eljusson, akik nem látták az élő közvetítést, vagy nincs idejük visszanézni az előadást.
Az előadás három részből állt, az első körben a kötelező jótállás alapszabályairól volt szó bemelegítésként, majd következett a 2026.03.01. napján hatályba lépett változások ismertetése. Az előadás harmadik részében pedig az előadás alatt érkezett kérdések megválaszolására került sor.
1. Az alapok: mi az a jótállás, és miben más, mint a kellékszavatosság?
Tilla az előadást azzal kezdi, hogy helyreteszi a fogalmakat, ismerteti a kötelező jótállás alapszabályait.
A jótállás lényege, hogy az eladó fokozott felelősséget vállal: azt garantálja, hogy a termék az átadáskor hibátlan, és a jótállási idő alatt is az marad. A bizonyítás terhe végig a kereskedőn van: ha a vevő hibát jelez a termékkel kapcsolatban, a jótállási idő alatt végig az eladónak kell bizonyítania, hogy a hiba nem gyártási eredetű, hanem az később, például nem rendeltetésszerű használat miatt keletkezett.
Külön kiemelésre kerül, hogy a magyar jogban helyesen „jótállás” a kifejezés, nem „garancia”; a „garancia” szó használatát a hatóság kifogásolhatja a weboldalakon, mert nem ez a jogi kategória.
Az előadás fontos része a jótállás és kellékszavatosság megkülönböztetése:
Jótállás: csak új, 10/2024. (VI. 28.) IM rendeletben meghatározott tartós fogyasztási cikkekre vonatkozik, 10.000 Ft értékhatár felett.
Kellékszavatosság: minden termékre vonatkozik, akár használtakra is, értékhatárra tekintet nélkül.
A két intézménynél a vevői igények ugyanazok: elsődlegesen javítás vagy csere, másodsorban árleszállítás vagy a vételár visszatérítése.
A előadásban Tilla kitér arra, hogy a jótállási idők a termék árához igazodnak, és a minimum jótállási idő már 2 év (250.000 Ft-ig), 250.000 Ft felett pedig 3 év. A jótállás kezdő napja főszabály szerint a termék átadásának a napja, üzembe helyezendő terméknél pedig az üzembe helyezés napja az irányadó.
2. A legnagyobb változás: a KKV-k is bekerülnek
A jótállás alapvető szabályainak ismertetése után az előadás a változásokkal folytatódott. 2026. március 1-től a kötelező jótállás már nem csak magánszemély fogyasztókra, hanem a KKV-kra is kiterjed.
A KKV akkor jogosult a jótállási jogokra, ha nem a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körében jár el, hanem végfelhasználóként, kiskereskedelmi forgalomban vásárolja a terméket. A rendelet logikája az, hogyha kiskereskedelmi forgalomban vásárol a KKV tartós fogyasztási cikket, akkor ezt jellemzően saját használatra veszi, és ezért a fogyasztókhoz hasonló védelem illeti meg.
Az előadás során Tilla ismerteti a KKV-kra vonatkozó közelmúltban bekövetkezett változásokat is előzményként:
2025. augusztus 22.
A Ptk. módosításával a hibás teljesítéssel kapcsolatos fogyasztóvédelmi szabályok már a mikro-, kis- és középvállalkozásokra (KKV-ra) is kiterjednek.
Mit jelentett ez?
Hibás teljesítési vélelem: Ha a hiba a teljesítést követő 6 hónapon belül jelentkezik, vélelmezni kell, hogy már az átadáskor is fennállt.
Bejelentési határidő: A hiba felismerésétől számított 2 hónapon belül közölt hibát késedelem nélkül közöltnek kell tekinteni.
Kellékszavatosság: A KKV 2 éven belül érvényesítheti igényét (használt termékeknél is minimum 1 év), szemben a korábbi 1 éves határidővel.
Eltérés tilalma: A jótállási és szavatossági szabályoktól nem lehet hátrányosan eltérni.
Termékszavatosság: A KKV közvetlenül a gyártótól is kérheti a javítást vagy cserét
2026. január 1.
2026.01.01. napjától már a KKV-k is fordulhatnak a békéltető testületekhez a vitás ügyeikkel kapcsolatban.
Mit jelentett ez? A KKV-k az alternatív vitarendezést képviselő békéltető testületi eljárásba vonása a bírósági útnál hatékonyabb opciót kínál jogaik érvényesítésére.
2026. március 1.
2026. március 1-jétől a kötelező jótállás kiterjed a szakmájukon és üzleti tevékenységükön kívül eljáró KKV-kra is.
A végeredmény: Ma már szinte nincs különbség egy magánszemély és egy végfelhasználó KKV reklamációkezelése között.
3. Ki számít KKV-nak?
Az előadás röviden kitér arra is, hogy a KKV-minősítés külön jogszabály alapján dől el. Nem csak klasszikus gazdasági társaság lehet KKV, hanem például egyéni vállalkozó, ügyvédi iroda vagy szövetkezet is. A meghatározás létszám- és árbevétel-/mérlegfőösszeg-kritériumokhoz kötött, és az is elhangzik, hogy 25% feletti állami vagy önkormányzati tulajdonrész kizárhatja a KKV-minősítést.
Az előadó hangsúlyozza, hogy a gyakorlatban ez nem mindig egyszerű, mert kapcsolt vállalkozásoknál az adatok összeadódhatnak, és önmagában az egyszerű beszámoló-adat nem feltétlenül ad teljes képet.
4. A legnagyobb gyakorlati probléma: honnan tudja a webshop, hogy KKV vásárol?
Az előadás következő részeként Tilla rátér a webshopokat leginkább foglalkoztató kérdésre. Honnan tudhatja egy webáruház, hogy a nála adószámmal vásárló KKV-nak minősül?
Tilla őszintén elmondja, hogy itt még nincs teljesen kiforrott gyakorlat, és maga is egyeztetett jogalkotóval, valamint békéltető testületekkel ebben a kérdésben. A szabály tehát megszületett, de a mindennapi végrehajtása még nem teljesen tiszta.
A fő gyakorlati tanácsa:
- a vásárláskor nem reális minden rendelésnél KKV-minősítést ellenőrizni,
- ezért nem az a cél, hogy a webshop „nyomozzon” minden megrendelő után,
- inkább akkor érdemes kérni az igazolást, amikor a KKV ténylegesen jótállási igénnyel jelentkezik.
Felmerül megoldásként egy előzetes nyilatkoztatás a kosárfolyamatban, de az előadó szerint ez nem bombabiztos:
- valaki elfelejti bejelölni, de amennyiben KKv-nak minősül akkor nyilatkozat nélkül is megilletik a jótállási jogok a jogszabály alapján,
- más meg bejelöli, miközben valójában nem KKV, akkor a nyilatkozat ellenére nem fogja megilletni a jótállási jogok ha nem minősül KKV-nak.
Az is fontos, hogy bár a KKV-k jótállási jogokat kapnak, a fogyasztóvédelmi hatóság nem vizsgálja a vállalkozás–vállalkozás közötti jogviszonyokat; ugyanakkor a KKV-k békéltető testülethez fordulhatnak.
5. Hol a határ: mit nem kapnak meg a KKV-k?
Az előadó hangsúlyozza, hogy a KKV-k nem váltak fogyasztóvá. Kifejezetten csak a hibás teljesítéshez kapcsolódó jogok körében kaptak fogyasztói jogokat.
A legfontosabb kizárás:
- nem illeti meg őket a 14 napos elállási jog továbbra sem.
Vagyis attól, hogy fogyasztókkal azonos jótállási és szavatossági jogokat kapnak, még nem küldhetik vissza indoklás nélkül a terméket csak azért, mert meggondolták magukat.
Az előadás másik fontos gyakorlati eleme a saját használat vs. ipari használat kérdése. Ha a terméket nem rendeltetésszerűen, ipari jelleggel, vagy olyan környezetben használják, amire az nem alkalmas, akkor a kereskedő szakvéleménnyel, vizsgálattal bizonyíthatja, hogy a hiba oka nem gyártási eredetű. Ebben nagy szerepet kap a pontos termékleírás és a használati útmutató.
6. Jegyzőkönyv a KKV-knál: nem kötelező, de erősen ajánlott
Az előadás egyik gyakorlati tanácsa, hogy a magánszemély fogyasztók minőségi kifogásánál kötelező jegyzőkönyvezési szabály nem vonatkozik a KKV-kra, de ettől még célszerű náluk is jegyzőkönyvet felvenni. Ennek oka egyszerű: később bizonyítható vele,
- hogy a kereskedő foglalkozott a panasszal,
- mit vizsgált,
- milyen indokkal utasította el vagy teljesítette az igényt.
Ez különösen fontos lehet békéltető testületi eljárásban.
7. Jótállási jegy: mi változott?
Az előadás másik fő témája a jótállási jegy 2026.03.01. napjával bekövetkezett változásai.
7.1. Az értékhatár változása
Korábban 50.000 Ft alatt nem kellett külön jótállási jegyet adni; ezt a küszöböt 03.01. napjával 100.000 Ft-ra emelték. Ilyenkor a számla lehet a jótállási jegy, de csak akkor, ha tartalmazza a szükséges tájékoztatást és a jótállási jogokra vonatkozó adatokat.
7.2. Kitöltve kell átadni
A jótállási jegyet nem üresen, hanem kitöltve kell átadni. Ez az előadásban külön kiemelt gyakorlati figyelmeztetés.
7.3. Kötelező termékazonosító
Új elem, hogy ha nincs a terméknek gyártási száma, akkor valamilyen termékazonosítót kötelező feltüntetni. Nem elég a név és típus; kell valamilyen egyedi vagy egyértelmű azonosító is a beazonosíthatóság miatt.
7.4. Szerviz- és javítószolgálati adatok
Újdonság, hogyha van olyan javítószolgálat vagy szerviz, ahová a fogyasztó közvetlenül fordulhat, akkor annak nevét, címét, telefonját, e-mailjét is fel kell tüntetni a jótállási jegyen.
7.5. A jótállási idő kezdete és az átadás napja
A jótállási jegyen szerepeltetni kell azt a napot is, amikor a jótállási idő kezdődik, vagyis tipikusan a termék átadásának napját. Ez webshopoknál azért nehéz, mert a kiszállítást sokszor külső futár végzi, és az átvétel pontos napja a kereskedőnél nincs rögtön kéznél. Az előadó szerint a reális megoldás az elektronikus jótállási jegy, amelyet a kézbesítési visszaigazolás után lehet megküldeni, már a tényleges átvételi dátummal.
7.6. Üzembe helyezés
Újdonság az is, hogy nemcsak az eladó vagy megbízottja, hanem más, üzembe helyezésre jogosult szakember által végzett beüzemelés is releváns lehet a jótállási idő kezdete szempontjából. Vagyis ha a vevő külön szakemberrel helyezteti üzembe a terméket, ennek dokumentálása fontossá válik.
7.7. Papír vagy elektronikus forma
Az előadás végi kérdésekből az is kiderül, hogy a jótállási jegy lehet
- papír alapú,
- elektronikus,
- vagy akár a számla is betöltheti ezt a szerepet, ha megfelel a kötelező tartalomnak.
Nem kell mindhárom egyszerre; a lényeg, hogy a vevő kapjon jótállási jegyet.
Tilla arra is figyelmeztet, hogy a gyártó saját jótállási jegye nem feltétlenül helyettesíti az eladóét. A gyártó által vállalt önkéntes jótállás és a kereskedő jogszabály szerinti kötelező jótállása nem ugyanaz.
8. Szigorodó és pontosított határidők
8.1. 15 napos törekvési szabály (ami nem változott)
Általános szabály, hogy a kereskedőnek törekednie kell arra, hogy a javítást vagy cserét 15 napon belül megoldja. Ha ez nem tartható, a fogyasztót tájékoztatni kell a várható időről. Az előadó ugyanakkor hozzáteszi, hogy ez a szabály a KKV-kra nem vonatkozik.
8.2. 8 napos csere szabályának bővítése
Korábban a 8 napos csere/visszafizetési kötelezettség az első kijavítási igényhez kötődött. A módosítás lényege, hogy ez már nem csak az első hibára, hanem a jótállási idő alatt bármikor felmerülő hibára irányadó, tehát ismételt hibánál is alkalmazni kell. Ha a csere nem lehetséges, akkor vissza kell téríteni a vételárat.
8.3. A 30 napos szabály kiterjesztése
A korábbi szabály a kijavítási igényhez kötötte a 30 napos határidőt. A jogszabályváltozással ez a szabály már akkor is irányadó, ha a vevő más jótállási igénnyel fordul az eladóhoz, nem csak kifejezetten javítást kér. Ha 30 nap alatt nem rendeződik a helyzet, akkor a terméket 8 napon belül cserélni kell, vagy ha csere nincs, akkor a vételárat vissza kell fizetni.
8.4. A három munkanapos csere pontosítása
A szabály lényege maradt: ha a vevő az átvételtől számított 3 munkanapon belül olyan hibát jelez, amely a rendeltetésszerű használatot akadályozza, akkor csere illeti meg. A módosítás abban áll, hogy most már egyértelművé teszi a jogszabály 2026.03.01. napjától: ezt a cserét 8 napon belül kell teljesíteni, ha pedig csere nem lehetséges, a vételárat haladéktalanul vissza kell téríteni.
A kereskedő ilyenkor nem vizsgálhatja, mi okozta a hibát, hanem csak azt, hogy a hiba valóban akadályozza-e a rendeltetésszerű használatot.
9. A kérdések-válaszok blokk legfontosabb tanulságai
Az előadás közben a résztvevők feltehették kérdéseiket írásban, melyek megválaszolására az előadás végén került sor. Ezekből a kérdésekből gyűjöttük ki azokat, melyek hasznosak lehetnek minden webshop tulajdonosnak.
9.1. A KKV-k új jogállásával kapcsolatos kérdések
Kérdés:
Kinek kell bizonyítania, hogy a vásárló valóban KKV, és nem viszonteladásra vásárol? Mondható-e, hogy ez az ügyfél feladata? A webshop nem akar „magánnyomozóként” eljárni.
Válasz lényege:
Az előadó szerint nem a kereskedő feladata nyomozni. A rendelet logikája alapján, ha a vállalkozás kiskereskedelmi forgalomban vásárol, tehát nem nagykerből, akkor azt vélelmezni kell, hogy saját használatra veszi a terméket.
Ugyanakkor a webshop a vásárlás pillanatában sokszor nem tudja biztosan megállapítani:
- hogy a vevő valóban KKV-e,
- vannak-e kapcsolt vállalkozásai,
- milyen adatok alapján minősül annak,
- egyéni vállalkozó esetén még nehezebb lehet az ellenőrzés.
Az előadó álláspontja ezért az, hogy nem a rendeléskor, hanem akkor érdemes kérni az igazolást, amikor a vevő ténylegesen jótállási igényt jelent be. Ekkor lehet tőle kérni például:
- beszámolót,
- vagy nyilatkozatot arról, hogy KKV-nak minősül.
Plusz fontos részlet:
Az előadó megjegyzi, hogy a békéltető testület is a KKV-tól várja a KKV-minőség igazolását, amikor azt vizsgálja, hogy jogosult-e az eljárásra. Ebből arra következtet, hogy ugyanez a logika az eladó oldalán is alkalmazható lehet az igénybejelentéskor.
Gyakorlati tanulság:
- A webshopnak nem kell előzetesen minden vevőt átvilágítania.
- Az igazolás bekérése az igényérvényesítéskor a legéletszerűbb.
- A bizonyítás terhe ebben a kérdésben inkább a KKV-ra tolódik
Kérdés:
Mit jelent a „saját használat”, ha a KKV üzletszerűen használja a terméket? Hol a határ a saját használat és az üzleti/ipari használat között? Például ha egy asztalos vesz szerszámot.
Válasz lényege:
Az előadó azt mondja, hogy a rendelet önmagában abból indul ki: ha a KKV kiskereskedelmi forgalomban vásárol, akkor megillethetik a fogyasztói jellegű jogok. Ugyanakkor ha a termék leírása szerint például:
- háztartási célra való,
- nem szakmai használatra tervezték,
- nem bírja az intenzív üzemi terhelést,
akkor a jótállási igény elutasítható lehet, ha bizonyítható, hogy a terméket túlhasználták vagy nem a rendeltetésének megfelelően alkalmazták.
Gyakorlati tanulság:
Itt a kulcs:
- a termékleírás,
- a használati útmutató,
- és a későbbi bizonyíthatóság.
Tehát a KKV önmagában nem veszít jogot, de az üzleti túlhasználat miatt az igénye megbukhat.
9.2. A jótállási jeggyel kapcsolatban feltett kérdések
Kérdés:
Ha elektronikus a jótállási jegy, nehezen megoldható, hogy a futár rögzítse az átadás napját. Mi a teendő? Tényleg a futárnak kell igazolnia az átadást? Elektronikus jótállási jegynél ez hogy működik?
Válasz lényege:
Az előadó szerint a gyakorlatban maradjon az elektronikus jótállási jegy. Kifejezetten azt mondja, hogy szerinte elképzelhetetlen, hogy a futár majd ténylegesen ráírja vagy rögzíti az átadás napját a jótállási jegyen. Ezért a jól működő gyakorlati megoldás az, hogy a jótállási jegyet elektronikus úton adják át, mert így a kereskedő a saját rendszerében jobban tudja kezelni az átadás időpontját.
Gyakorlati üzenet:
- Nem érdemes olyan rendszerre építeni, amely a futár kézi közreműködésére támaszkodik.
- E-kereskedelemnél az elektronikus átadás a legéletszerűbb megoldás.
Kérdés:
A jótállási jegyet papíron kell küldeni, vagy digitálisan is elég?
Válasz lényege:
Az előadó szerint több megoldás is elfogadható:
- papír alapon küldik ki,
- maga a számla tölti be a jótállási jegy szerepét, ha megfelel a kötelező tartalomnak,
- vagy elektronikusan küldik ki.
Nem kell minden formában egyszerre átadni. A lényeg az, hogy legalább egy érvényes formában eljusson a vásárlóhoz.
Gyakorlati tanulság:
A digitális átadás önmagában is elég lehet, ha tartalmilag rendben van és igazolható az átadás.
Kérdés:
Mi a teendő a gyártó által mellékelt jótállási jeggyel? Elég-e az, vagy kell saját?
Válasz lényege:
Az előadó szerint a gyártó által adott dokumentum nem feltétlenül helyettesíti azt a jótállási jegyet, amelyet az eladónak kell kiállítania. Ennek több oka van:
- a gyártói jótállás gyakran önként vállalt jótállás,
- ez nem ugyanaz, mint az eladót terhelő jogszabály szerinti kötelező jótállás,
- az eladói jótállási jegyen az eladó saját adatai is szerepelniük kell.
Az előadó kifejezetten azt mondja, hogy nem keverné össze a kettőt. Ha a gyártó ad is saját jótállási jegyet, attól még az eladónak külön, saját jótállási jegyet kell kiállítania, és csak azt szabad kiküldeni, ami megfelel a magyar jogszabályoknak.
Gyakorlati tanulság:
- A gyártói füzet hasznos lehet, de nem biztos, hogy elegendő.
- Tartalmilag ellenőrizni kell.
- Az eladónak saját felelőssége van a megfelelő jótállási jegy kiállításában.
Kérdés:
Ha a jótállási jegyet az átvétel után küldik, kell-e hozzá elektronikus aláírás vagy időbélyeg?
Válasz lényege:
Az előadó szerint nem kötelező:
- sem aláírni a jótállási jegyet,
- sem pecséttel ellátni,
- sem elektronikus aláírást használni.
Gyakorlati jelentés:
Ez jelentős adminisztratív könnyítés az online értékesítőknek.
Kérdés:
A szerviz neve, telefonszáma, e-mail címe csak opcionális, vagy kötelező elem a jótállási jegyen?
Válasz lényege:
Az előadó szerint kötelező feltüntetni, nem csak lehetőség. Kifejezetten mondja, hogy a szerviz nevét, telefonszámát és e-mail címét is fel kell tüntetni.
Gyakorlati tanulság:
A jótállási jegy kötelező tartalmi elemeit nem érdemes minimalista módon kezelni; a szervizadatok hiánya kockázatot jelenthet.
9.3. Általános, jótállással kapcsolatos kérdések
Kérdés:
Milyen esetben lehet előírni, hogy a készüléket szakember üzemelje be, például kaputelefon vagy kamerás riasztó esetében?
Válasz lényege:
Az előadó szerint a főszabály az, hogy a jótállás érvényesítését nem lehet önkényesen plusz feltételhez kötni, de ha a feltétel:
- indokolt, és
- nem jelent aránytalan terhet a fogyasztóra,
akkor előírható. Példaként olyan terméket említ, amely csak akkor működik megfelelően, ha szakszerűen szerelik be. Kaputelefon vagy kamerás riasztó esetén szerinte akár indokolt is lehet szakember általi beüzemelést előírni, mert ezekhez valóban kellhet szakértelem.
Fontos árnyalat:
Az előadó ezt részben szakmai-műszaki kérdésnek tekinti, tehát nem mond általános, minden termékre azonos szabályt. A logika az, hogy ha a termék jellege miatt laikus által nem várható el a szakszerű beüzemelés, akkor a szakember-kötelezettség védhető.
Mit érdemes ebből megjegyezni?
- Nem lehet rutinszerűen mindenre ráírni, hogy „csak szakemberrel”.
- De műszakilag érzékeny, speciális termékeknél ez jogszerű lehet.
- Ennek ésszerűnek és arányosnak kell lennie.
Kérdés:
Öntözéstechnikai termékeknél a nem megfelelő vízminőség miatt fellépő hiba esetén kell-e cserélni? Ha a termék hibája abból ered, hogy a vízminőség nem megfelelő, például túl vasas a víz, akkor kell-e cserélni?
Válasz lényege:
Az előadó szerint ilyen esetben a megoldás alapja az lehet, hogy a kereskedőnek előzetesen tájékoztatnia kell a vásárlót arról, milyen körülmények között használható a termék, illetve hogy bizonyos vízminőség romlást, kopást vagy hibát okozhat. Nem a vásárló hibája, ha ezt előre nem tudta, ezért a megfelelő előzetes tájékoztatás kulcsfontosságú.
Gyakorlati tanulság:
A termékspecifikus korlátokat és környezeti feltételeket minél pontosabban le kell írni a termékoldalon és a tájékoztatókban.
A Fogyasztó Barát végleges megoldás webshopja számára!
Ha Önnek is gondot okoz a gyakran és sokszor áttekinthetetlenül változó jogszabályok követése, és a webshop ÁSZF-e jogszerűen tartása, akkor váltson most, használja a Fogyasztó Barát ÁSZF SABLON & GENERÁTORT! A rendszerrel a mindenkor érvényes jogszabályok szerint tudja tájékoztatni a vásárlóit, a jogszabályváltozásoknál pedig már Ön helyett fog dolgozni, és automatikusan frissül!
Töltse ki adatait
Generálja a dokumentumokat
Illessze be a kódokat a webshopjába
Nincs több dolga vele
Általános Szerződési Feltételek
Adatkezelési Tájékoztató
Képes Fogyasztói Tájékoztató
Automatikusan frissül
Minimális szövegbevitellel (pl. a megrendelés menete), adatok megadásával (pl. cégadatok), és a program által felajánlott lehetőségek kijelölésével (pl. van-e regisztráció, a visszaigazolás módja, stb.) gyorsan és egyszerűen generálhatunk dokumentumokat PDF, HTML, WIDGET és EMBED formátumban. A beillesztő kód bemásolásával az ÁSZF megjelenik a webshopban, és minden jogszabályváltozáskor automatikusan frissül.
Oldja meg végleg!
Tegye rendbe most a webshop ÁSZF-ét, várja felkészülten a jogszabályváltozásokat, és használja ki a Fogyasztó Barát minden funkcióját!
Iratkozzon fel a hírlevélre!
Ha Ön is szeretne a webshopokat érintő jogszabályváltozásokról értesülni, és ehhez hasonló összefoglalót kapni, iratkozzon
fel a hírlevelünkre!