Az alábbiakban röviden összefoglaltunk egy jogsértést megállapító hatósági határozatnak az előzetes tájékoztatási kötelezettségre vonatkozó megállapításait és az érintett vállalkozás által arra adott válaszát.
A fogyasztóvédelmi hatóság a jogsértést megállapító döntésében kifogásolta, hogy az érintett vállalkozás nem tájékoztatta vásárlóit többek között arról, hogy az elállás indoklás nélkül gyakorolható.
A vállalkozás válaszában azzal indokolta általánosságban az előzetes tájékoztatások elmaradását, hogy a jogokat és kötelezettséget a jogszabályok rögzítik, mely vonatkozik a felekre, így azokat szükségtelen neki külön feltüntetni. Válaszában úgy nyilatkozott továbbá, hogy az ÁSZF nem kell, hogy tartalmazza az összes jogszabály tételes és a webshop működésével kapcsolatos minden körülményre kiterjedő ismételt leírását. “Attól maga a szabály sem erősebbé, sem ismertebbé nem válik a fogyasztó részére, hogy megismétlésre kerül az ÁSZF-ben. “
Ez utóbbi mondatra is reagálva a Hatóság hangsúlyozta, hogy a fogyasztók pont, hogy az adott ÁSZF alapján ismerhetik meg ezen rendelkezéseket, hiszen a vásárlás során meg kell ismerni és el kell fogadni az ÁSZF tartalmát. A vásárló nem fogja a jogszabályokat olvasni, nem fogja azokban megkeresni mely szakaszok vonatkoznak rá, milyen jogai és kötelezettségei vannak, hanem a vállalkozásnak kell ezekről előzetesen tájékoztatást nyújtania.
Arra a hatósági megállapításra, miszerint az elállási jogról szóló tájékoztatás nem megfelelő, mert nem tájékoztat a webshop arról, hogy a fogyasztó elállási jogát indokolás nélkül gyakorolhatja, úgy reagált a vállalkozás, hogy a webáruház felsorolta azokat az eseteket amikor elállhat a vásárló, azaz mely esetekben milyen módon jogosult a fogyasztó elállni a szerződéstől. Az elállási jogát nem korlátozta az ÁSZF, ezért az is egyértelmű, hogy a fogyasztó indokolás nélkül gyakorolhatja ezen jogát. A Vállalkozás egyértelműen tájékoztatta a fogyasztót az elállási jogról az ÁSZF vonatkozó pontjában, míg a jog gyakorlásának egyéb korlátozó elemei nem kerültek felsorolásra, tehát ebből következően a fogyasztó ezen jogát korlátozástól mentesen gyakorolhatja.
A Hatóság válaszában felhívta a vállalkozás figyelmét, hogy az indokolás nélküliség az elállási jog lényegi eleme, amelyről a Vállalkozásnak a Korm. rendelet 11. § (1) bekezdés i) pont előírásainak megfelelően tájékoztatnia kell a fogyasztót még a vásárlás előtt.
Megjegyezte, hogy “bár az információs társadalom korában élünk, még mindig elég széles fogyasztói réteg ismerkedik fokozatosan az online vásárlás szabályaival, így az elállás jogával is.” A jogszabály alapján a Vállalkozásnak biztosítania kell a lehetőséget a fogyasztónak, hogy előzetesen megismerhesse az elállási jog gyakorlásának szabályait. A Hatóság jelen esetben nem az elállási jog gyakorlását, hanem az előzetes tájékoztatási hiányosságokat kifogásolta.
A jogszabályok által előírt előzetes tájékoztatási kötelezettség lényege, hogy a vásárlók megismerjék jogaikat, kötelezettségeiket a webáruházon keresztül, a vásárlás körülményeiről megfelelő információt kapjanak mielőtt online rendelésbe kezdenek.
Fontosnak tartjuk megjegyezni, hogy a vállalkozásokat kötelező jogszabályi rendelkezések betartása a webáruházak érdeke is, hiszen a jogait ismerő vásárló fog biztonsággal rendelni, vásárolni, és nagyobb bizalmat fektet az olyan webshopokba, akik ezekről a jogairól világosan és egyértelműen tájékoztatja.
