A digitális tartalom és az elállás
Ez a bejegyzés azoknak a webáruházaknak szól, akik digitális tartalmat
A webáruházat működtető vállalkozások számára kevésbé népszerű, de annál inkább fontos a vásárlói panaszok kezelésének kérdése.
Első körben különbséget kell tennünk a webshop felé jelzett termékkel kapcsolatos minőségi kifogások (leggyakrabban szavatossági panaszként említjük, de ide tartoznak a jótállási igények is) és a vállalkozás működésével kapcsolatos panaszok között.
Egy mindkettőre ugyanúgy igaz: kezelni kell, és bizonyos esetben jegyzőkönyvet is kell készíteni róluk.
Az alábbiakban a kétféle panasz jegyzőkönyvezéséről lesz szó.
Fontos, hogy a vásárló webshop felé történő jelzését jól ítéljük meg, nem mindegy ugyanis, hogy a vásárolt terméket elállási jogára hivatkozva küldené vissza, vagy azért, mert nem elégedett azzal.
Ez azért fontos, mert eltérő szabályok szerint kell eljárni a két esetben.
Amennyiben a vásárló elállási szándékát jelzi a webshop felé és kéri vissza a vételárat, akkor arra 14 napon belül jogosult a termék átvételétől számítva, és ez esetben amint jelezte a vásárló elállási szándékát 14 napon belül vissza kell részére téríteni a vételárat. Más teendő nincs.
Abban az esetben viszont, ha a vásárló azt jelzi a webshop felé, hogy a termék nem jól működik, hiányos, vagy mást kapott, mint ami a webáruház oldalán szerepelt, akkor azt minőségi kifogásként kell kezelni.
Ez utóbbi esetben pedig a vásárló panaszáról jegyzőkönyvet kell felvenni. Ennek szabályait külön jogszabály határozza meg, a fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés keretében eladott dolgokra vonatkozó szavatossági és jótállási igények intézésének eljárási szabályairól szóló 19/2014. (IV. 29.) NGM rendelet (továbbiakban: NGM rendelet).
Az NGM rendelet meghatározza, hogy milyen tartalmi elemeknek kell szerepelnie a jegyzőkönyvben:
A 4. § (1) bekezdése értelmében:
„A vállalkozás a fogyasztó nála bejelentett szavatossági vagy jótállási igényéről jegyzőkönyvet köteles felvenni, amelyben rögzíti
a) a fogyasztó nevét, címét,
b) a fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés keretében eladott ingó dolog megnevezését, vételárát,
c) a szerződés vállalkozás általi teljesítésének időpontját,
d) a hiba bejelentésének időpontját,
e) a hiba leírását,
f) szavatossági vagy jótállási igénye alapján a fogyasztó által érvényesíteni kívánt jogot, továbbá
g) az (5) bekezdés szerinti eset kivételével a szavatossági vagy jótállási igény rendezésének módját vagy az igény, illetve az az alapján érvényesíteni kívánt jog elutasításának indokát.
Ugyanezen szakasz (2) bekezdése kimondja továbbá, hogy „Ha a vállalkozás szavatossági vagy jótállási kötelezettségének a fogyasztó által érvényesíteni kívánt jogtól eltérő módon tesz eleget, ennek indokát a jegyzőkönyvben meg kell adni.”
Nagyon fontos, hogy a jegyzőkönyvnek tájékoztatást kell tartalmaznia arról, hogy fogyasztói jogvita esetén a fogyasztó a vármegyei (fővárosi) kereskedelmi és iparkamarák által működtetett békéltető testület eljárását is kezdeményezheti.
A jegyzőkönyv átadására a jogszabály nem állapít meg konkrét határidőt, hanem úgy rendelkezik, hogy: „A jegyzőkönyv másolatát haladéktalanul, igazolható módon a fogyasztó rendelkezésére kell bocsátani” Ennek alapján tehát a lehető legrövidebb időn belül szükséges azt megküldeni részére.
A jegyzőkönyv felvétele és annak megküldése nemcsak azért fontos, mert a fogyazstóvédelmi hatóság vagy akár a békéltető testület vita esetén különösen figyel arra, hogy a jegyzőkönyv elkészült-e, hanem a vállalkozás számára is megkönnyíti a bizonyítást adott esetben.
Érkezhetnek a webáruházhoz olyan vásárlói jelzések is, melyek nem minősülnek minőségi kifogásnak, tehát a vásárló nem szavatossági vagy jótállási igényét kívánja érvényesíteni, hanem a vállalkozás működésével kapcsolatban van panasza.
Erről lehet szó akkor, ha például a webáruház által megadott határidőn belül nem érkezik meg a vásárlóhoz a termék, vagy a fogyasztó elállási jogát gyakorolta, és nem kapta vissza időben a termék vételárát, vagy az ügyfélszolgálat nem elérhető.
Ezek tehát nem minőségi kifogások, hanem az úgynevezett fogyasztói panaszok, melynek fogalmát és kezelésének szabályait nem a fenti NGM rendelet, hanem a Fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény ( Fgytv.) szabályozza.
Az Fgytv. 2. §-ának 28. a pontja értelmében:
panasz: a fogyasztó vállalkozással szemben előterjesztett, a vállalkozásnak, vagy a vállalkozás érdekében vagy javára eljáró személynek az áru fogyasztók részére történő forgalmazásával, értékesítésével közvetlen kapcsolatban álló magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó, egyéni jog- vagy érdeksérelem megszüntetésére irányuló kifogása, a kellékszavatossági, termékszavatossági vagy jótállási igény kivételével.
A panaszt a fogyasztó szóban és írásban is jelezheti a webshop felé.
Amennyiben a webshophoz szóban érkezett a panasz akkor a jogszabály alapján azonnal meg kell azt vizsgálni és orvosolni kell. Ha erre nincs lehetőség, vagy a szóban közölt panasz megoldása a fogyasztó számára nem megfelelő, azaz nem ért egyet a panasz rendezésének módjával, akkor a webshopot üzemeltető vállalkozásnak jegyzőkönyvet kell felvennie magáról a panaszról és az azzal kapcsolatos álláspontjáról. A jegyzőkönyvet pedig, ha személyesen közölte a fogyasztó a szóbeli panaszt akkor helyben át kell adni részére, ha telefonon érkezett a panasz akkor az írásbeli panasz szabályai szerint kell eljárni.
A panaszról felvett jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az alábbiakat:
a) a fogyasztó neve, lakcíme,
b) a panasz előterjesztésének helye, ideje, módja,
c) a fogyasztó panaszának részletes leírása, a fogyasztó által bemutatott iratok, dokumentumok és egyéb bizonyítékok jegyzéke,
d) a vállalkozás nyilatkozata a fogyasztó panaszával kapcsolatos álláspontjáról, amennyiben a panasz azonnali kivizsgálása lehetséges,
e) a jegyzőkönyvet felvevő személy és – telefonon vagy egyéb elektronikus hírközlési szolgáltatás felhasználásával közölt szóbeli panasz kivételével – a fogyasztó aláírása,
f) a jegyzőkönyv felvételének helye, ideje,
g) telefonon vagy egyéb elektronikus hírközlési szolgáltatás felhasználásával közölt szóbeli panasz esetén a panasz egyedi azonosítószáma.
A jegyzőkönyvezés tehát kötelező a minőségi kifogások esetében minden esetben, valamint a szóbeli panaszok esetében. A fogyasztóvédelmi hatóság minden esetben azt fogja nézni első körben, hogy rögzítésre került-e a vásárló panasza. A jegyzőkönyv ugyanis egy bizonyíték arra, hogy a vállalkozás a panaszt befogadta és azt kezelte.
A fentiekben írt panaszok rögzítésére szolgáló jegyzőkönyvekre alaki követelmény nincs, a jogszabályok csak a tartalmi elemeket határozzák meg.
A Fogyasztó Barát szolgáltatását használók számára rendelkezésre áll mind a kétféle panasz felvételére vonatkozó jegyzőkönyv minta letölthető formában, mely a kötelező tartalmi elemeket tartalmazza.
Ha Önnek is gondot okoz a gyakran és sokszor áttekinthetetlenül változó jogszabályok követése, és a webshop ÁSZF-e jogszerűen tartása, akkor váltson most, használja a Fogyasztó Barát ÁSZF SABLON & GENERÁTORT! A rendszerrel a mindenkor érvényes jogszabályok szerint tudja tájékoztatni a vásárlóit, a jogszabályváltozásoknál pedig már Ön helyett fog dolgozni, és automatikusan frissül!
Minimális szövegbevitellel (pl. a megrendelés menete), adatok megadásával (pl. cégadatok), és a program által felajánlott lehetőségek kijelölésével (pl. van-e regisztráció, a visszaigazolás módja, stb.) gyorsan és egyszerűen generálhatunk dokumentumokat PDF, HTML, WIDGET és EMBED formátumban. A beillesztő kód bemásolásával az ÁSZF megjelenik a webshopban, és minden jogszabályváltozáskor automatikusan frissül.
Tegye rendbe most a webshop ÁSZF-ét, várja felkészülten a jogszabályváltozásokat, és használja ki a Fogyasztó Barát minden funkcióját!
Ha Ön is szeretne a webshopokat érintő jogszabályváltozásokról értesülni, és ehhez hasonló összefoglalót kapni, iratkozzon
fel a hírlevelünkre!
Ez a bejegyzés azoknak a webáruházaknak szól, akik digitális tartalmat
A fogyasztó elállása esetén a webáruháznak nemcsak kötelezettségei, hanem jogai
Az év vége felé sok webáruház kínálja kedvezményesen termékeit, és