A digitális tartalom és az elállás
Ez a bejegyzés azoknak a webáruházaknak szól, akik digitális tartalmat
A 151/2003. (IX.22.) Korm. rendelet 1. számú melléklete, mely a tartós fogyasztási cikkek termékkategóriáját tartalmazza 2024. július 1. napjáig hatályban marad.
2024. május 7. napján 23:00 órakor hatályba lépett egy kormányrendelet (101/2024. (V. 7.) Korm. rendelet), melynek 2. alcíme módosította az április 23. napján elfogadott „A fogyasztóvédelemmel összefüggő kormányrendeletek módosításáról szóló 93/2024. (IV. 23.) Korm. rendelet módosítása” rendelet 1. számú mellékletet 2024. május 8. napjával hatályon kívül helyező szakaszát, és annak hatályba lépését 2024. július 1. napjára módosította.
A legutóbb 2024. január 1. napjával kellett minden webáruház ÁSZF-ét módosítani a békéltető testületek eljárásában és felépítésében bekövetkezett változások miatt.
Nem sokáig kellett várni az újabb – webáruházakat is érintő – fogyasztóvédelmi tárgyú jogszabályi rendelkezések változására, 2024. május 8. napjával ugyanis ismét webshop ÁSZF-eket érintő jogszabályváltozások lépnek hatályba, melyek fontos fogyasztói jogok, a jótállás és az elállás szabályait érintik.
A fogyasztóvédelemmel összefüggő kormányrendeletek módosításáról szóló 93/2024. (IV. 23.) Korm. rendeletet 2024.04.23. napján kihirdették, és a webáruházak ÁSZF-ét érintő módosításokat már 2024. május 8. napjával át kell vezetni, de életbe lépnek olyan változások is, melyek a vállalkozások mindennapi működését érintik.
A Fogyasztó Barát ügyfeleinek nincs teendője az ÁSZF módosítását illetően, hiszen minden jogszabályváltozáskor automatikusan frissülnek a szolgáltatást használók dokumentumai. A blog bejegyzés azonban nekik is szól, hiszen bemutatásra kerülnek a változások részletesebben is, továbbá ÁSZF-et nem, de a mindennapi működést érintő új szabályokról is szó lesz.
Annak a webáruház tulajdonosnak, aki még nem bízta másra az ÁSZF-ének karbantartását, most figyelnie kell, mert rövid idő áll rendelkezésre a módosítások áttanulmányozására és azok alkalmazására, a webáruházának ÁSZF-ébe történő átvezetésére.
2024.05.08. napjával módosul az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet (továbbiakban: Rendelet), valamint a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól szóló 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. rendelet), az ÁSZF-et érintő minden változást már ettől a naptól át kell vezetni az ÁSZF-ekben.
Az alábbiakban összefoglalóan, majd részletezve is ismertetjük a rendkívül rövid időn belül életbe lépő változásokat.
Nézzük meg részletesebben első körben az ÁSZF-eket érintő változásokat.
A legfontosabb változás, hogy minimum 2 év jótállást kell biztosítani a tartós fogyasztási cikkekre.
A Rendelet jelenleg hatályos 2. § (1) bekezdése értelmében 10.000 és 100.000 Ft közötti termékek esetén egy év jótállást kell vállalnia az eladó vállalkozásnak, ez azonban megszűnik, és minimum 2 év lesz a jótállás, azaz:
jótállást kell vállalnia a vállalkozásoknak.
A Rendelet 1. számú melléklete, mely jelenleg a kötelező jótállás alá eső tartós fogyasztási cikek kategóriáit sorolja fel hatályát veszti, és azok a kötelező jótállás alá tartozó tartós fogyasztási cikkek termékcsoportjainak megnevezéséről szóló miniszteri rendeletben fognak külön szerepelni. Ez a rendelet a blogbejegyezés írásakor még csak tervezet szintjén ismert.
A Rendelet azon szakaszai, melyek az eladó vételár visszafizetési kötelezettségéről rendelkeznek kiegészítésre, pontosításra kerülnek. Jelenleg a Rendelet a vásárló által bemutatott nyugtán szereplő ár visszafizetéséről rendelkezik, de ez kiegészül azzal, hogy vállalkozás köteles elsősorban a jótállási jegyen, annak hiányában a fogyasztó által bemutatott, a fogyasztási cikk ellenértékének megfizetését igazoló bizonylaton szereplő vételárat visszafizetni. Ez kisebb pontosítás, azonban figyelni kell arra, hogy az ÁSZF-ben is az új rendelkezés szerinti tájékoztatás szerepeljen.
Ennek a gyakorlati alapja, hogy korábbi jogszabály módosítás miatt, 2023. június 25. napjától a jótállási jegyen a termék vételárát is fel kell tüntetni.
Kisebb, de mindenképp ÁSZF-et is érintő pontosítása a Rendeletnek, hogy a vásárló a jótállási igényét nem érvényesítheti, hanem bejelentheti a vállalkozás székhelyén, bármely telephelyén, fióktelepén és a vállalkozás által a jótállási jegyen feltüntetett javítószolgálatnál közvetlenül.
A Rendeletnek változik az a rendelkezése is, mely a fogyasztási cikk három alkalommal történő kijavítását követő meghibásodás esetén követendő eljárást szabályozza. Amennyiben a fogyasztási cikk a jótállási időtartam alatt három alkalommal történő kijavítást követően ismét meghibásodik, – a fogyasztó eltérő rendelkezése hiányában – a vállalkozás köteles a fogyasztási cikket nyolc napon belül kicserélni.
A Rendelet szövegéből törlésre került az, hogy a fogyasztó a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:159. § (2) bekezdés b) pontja alapján igényelheti a vételár arányos leszállítását, vagy a fogyasztó a fogyasztási cikket a vállalkozás költségére jogosult kijavítani vagy mással kijavíttatni.
Fontos változás, hogy a Korm. rendelet 24. §-a, mely az elállással érintett termék vásárló által történő visszaküldéséről rendelkezik kiegészül a (4) bekezdéssel, mely szerint a fogyasztó a jövőben jogosult arra, hogy – amennyiben a webáruház rendelkezik üzlethelyiséggel is, ahol a terméket értékesíti – az elállással érintett terméket a webáruház üzletébe visszavigye, tehát nem szükséges a vállalkozás címére visszaküldeni, annak költségét viselni.
Fontos, hogy ez az új fogyasztói jog is szerepeljen a webáruház ÁSZF-ében, annak érdekében, hogy a vásárlók előzetes tájékoztatást kapjanak a termék visszaküldésének e formájáról.
A Korm. rendelet 3. számú mellékletének minta tájékoztatóján belül a termékszavatosságról és a jótállásról szóló tájékoztatások szövegei módosulnak 2024.05.08. napjával.
A Korm. rendelet 11. § (5) bekezdése értelmében a vállalkozás a kellékszavatosságra és a termékszavatosságra vonatkozó jogszabályi kötelezettségről és a jótállás fennállásáról és annak feltételeiről szóló előzetes tájékoztatást a 3. mellékletben foglalt mintatájékoztató útján is megadhatja.
Amennyiben tehát a webáruház ÁSZF-e e tájékoztató alapján adta meg eddig a tájékoztatását, módosítani szükséges az ÁSZF-ét az új szövegezés szerint.
A minta tájékoztatónak azonban vannak olyan változásai is, melyeket annak a webshopnak is át kell vezetnie az ÁSZF-én, aki nem a mintatájékoztató szövegét alkalmazza egy az egyben.
Ugyanazon hiba miatti igények érvényesítése párhuzamosan:
A termékszavatosság körében a minta tájékoztató jelenleg hatályos szövege szerint a fogyasztó ugyanazon hiba miatt kellékszavatossági és termékszavatossági igényt egyszerre, egymással párhuzamosan nem érvényesíthet. Termékszavatossági igényének eredményes érvényesítése esetén azonban a kicserélt termékre, illetve kijavított részre vonatkozó kellékszavatossági igényét a gyártóval szemben érvényesítheti.
Ez módosul arra, hogy ugyanazon hiba miatt a vállalkozással szemben kellékszavatossági és a gyártóval szemben termékszavatossági igényt egyszerre, egymással párhuzamosan is érvényesíthet. Termékszavatossági igényének eredményes érvényesítése esetén a kicserélt termékre, illetve a termék javítással érintett részére vonatkozó kellékszavatossági igényét a továbbiakban már csak a gyártóval szemben érvényesítheti.
A jótállás körében is a fentiekhez hasonlóan módosul a minta tájékoztató, és míg a jelenleg hatályos szöveg szerint ugyanazon hiba miatt kellékszavatossági és jótállási igényt, illetve termékszavatossági és jótállási igényt egyszerre, egymással párhuzamosan nem érvényesíthet a fogyasztó, addig a 2024.05.08. napjától hatályos szöveg szerint ugyanazon hiba miatt kellékszavatossági és jótállási igényt, valamint termékszavatossági és jótállási igényt egyszerre, egymással párhuzamosan is érvényesíthet. Ha viszont egy adott hiba miatt egyszer sikerrel érvényesítette a fogyasztó a hibás teljesítésből eredő igényét (például a vállalkozás kicserélte a terméket), ugyanezen hiba tekintetében más jogi alapon erre már nem tarthat igényt.
A termékszavatosságról szóló tájékoztatónak egyéb részei pontosításra kerültek, így míg a jelenleg hatályos szöveg szerint a termékszavatossági igényt kizárólag az ingó dolog gyártójával vagy forgalmazójával szemben gyakorolhatja a fogyasztó, addig a módosítást követően a tájékoztató szövege szerint a termékszavatossági jogait a termék előállítójával vagy forgalmazójával (a továbbiakban együtt: gyártó) szemben gyakorolhatja, és törlésre került a kizárólag szó.
A bizonyításra vonatkozóan az új szöveg szerint a termékszavatossági igény érvényesítése esetén a fogyasztónak kell bizonyítania, hogy a termékhiba a gyártó általi forgalomba hozatal időpontjában fennállt, a jelenleg hatályos szöveg csak annyit tartalmaz, hogy a termék hibáját termékszavatossági igény érvényesítése esetén a fogyasztónak kell bizonyítania.
A jótállásról szóló tájékoztató jelenleg csak a vállalkozás jótállási kötelezettség alóli mentesülésére vaontkozó tájékoztatásra ad minta szöveget, a módosítással azonban kiegészül ez a rész a jótállásból eredő jogok gyakorlásával, az új sávos jótállási idővel, a jótállás érvényesítésének feltételeivel kapcsolatos tájékoztatásokkal.
A jelenleg hatályos Rendelet alapján a jótállás érvényességéhez, valamint a jótállásból eredő jogok érvényesítéséhez a vállalkozás a rendeletben foglaltakon túl további követelményt nem támaszthat a fogyasztóval szemben, kivéve, ha a fogyasztási cikk megfelelő üzembe helyezése más módon nem biztosítható és a követelmény teljesítése nem jelent aránytalan terhet a fogyasztó számára.
Ez a rendelkezés kiegészül azzal, hogy a „helyezés” szó helyébe a „helyezése vagy üzemben tartása” szöveg lép, mellyel egyértelmű lesz, hogy nemcsak a beüzemelés, hanem az üzemben tartás, így péládul az időszakonkénti karbantartás, felülvizsgálat is előírható a jótállás feltételéül. Ennek természetesen indokolhatónak és valósnak kell lennie adott termék esetében.
Jelenleg úgy szól a Rendelet a jótállási jegy átadásával kapcsolatban, hogy azt a termékkel együtt kell a fogyasztó rendelkezésére bocsátani. A Rendelet erre vonatkozó rendelkezése kiegészül azzal, hogy a távollévők közötti szerződés esetében legkésőbb a fogyasztási cikk átadását vagy üzembe helyezését követő napon kell a jótállási jegyet a fogyasztó rendelkezésére bocsátani.
A módosítások alapján a jövőben az elektronikusan kiállított jótállási jegy esetben nem kötelező sem elektronikus aláírást elhelyezni a jótállási jegyen, sem az eladó aláírását és bélyegzőlenyomtatát elhelyezi a jótállási jegyre. Ezzel egyszerűbb lesz elektronikus jótállási jegyet kiállítani.
2024.08.21. napjával jelentősen módosul az adatok végleges hozzáférhetetlenné tételét lehetővé tevő alkalmazás biztosításával kapcsolatos eljárási szabályok meghatározásáról szóló a 726/2020. (XII. 31.) Korm. rendelet.
Már 2024.05.08. napjával kiegészítésre kerül a jogszabály a csomagküldő kereskedelem fogalmával, valamint pontosításra kerül a fogyasztó fogalma, azaz, hogy ki részére kötelező átadni az adattörlő kódot.
A legjelentősebb változás, hogy 2024.08.21. napjával a jogszabály kötelezettje lesz az úgynevezett online számlázási funkcióval rendelkező program működtetője is a kereskedő mellett. Az online számlázási funkicóval rendelkező program működtetője az a személy vagy szervezet, aki vagy amely felhasználói számára a hálózaton keresztül elérhető, számlázási szolgáltatás igénybevételét biztosítja, és akinek vagy amelynek a tárgyévet megelőző évben legalább 1000 online számlaadat-szolgáltatást teljesítő ügyfele volt, akik vagy amelyek a tárgyévet megelőző évben legalább 100 000 online számlaadat-szolgáltatást teljesítettek.
A módosítás következtében az adattörlő kódot az online számlázási funkcióval rendelkező program működtetője rögzíti, ha a kereskedő online számlázási funkcióval rendelkező programmal állítja ki a vásárlás megtörténtét igazoló számviteli bizonylatot.
A kereskedő adja át az adattörlő kódot a fogyasztó részére a kereskedő NAV felé tett, erre vonatkozó kifejezett nyilatkozata esetén, valamint ha a kereskedő nem online számlázási funkcióval rendelkező programmal állítja ki a vásárlás megtörténtét igazoló számviteli bizonylatot.
A jogszabály módosításának következtében az adattörlő kód fogyasztó részére történő átadásáért a kereskedő és az online számlázási funkcióval rendelkező program működtetője egyetemlegesen felel majd 2024.08.21. napjától.
A módosítás hatályba lépésével nemcsak a kereskedő, hanem az online számlázási funkcióval rendelkező program működtetője részére is ad át a NAV adattörlő kódot.
Ha a kereskedő online számlázási funkcióval rendelkező programmal állítja ki a vásárlás megtörténtét igazoló számviteli bizonylatot, a bizonylaton az adattörlő kódot az online számlázási funkcióval rendelkező program működtetője rögzíti.
Az online számlázási funkcióval rendelkező program működtetője köteles az online számlázási szolgáltatást úgy nyújtani, hogy a szolgáltatás emberi beavatkozás nélkül azonosítsa a rendelet hatálya alá tartozó tartós adathordozót, és automatikusan szolgáltassa az adathordozóhoz az adattörlő kódot.
A kereskedő felel az adattörlő kód fogyasztó részére történő átadásának elmulasztásáért, ha az online számlázási funkcióval rendelkező program működtetője bizonyítja, hogy a kereskedő a tartós adathordozó megjelöléséhez olyan megjelölést használt, amelyet az online számlázási funkcióval rendelkező program nem volt képes felismerni.
Ez tehát azt jelenti, hogy az online számlázási funkcióval rendelkező program működtetője mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kereskedő a tartós adathordozó megjelöléséhez olyan megjelölést használt, amelyet az online számlázási funkcióval rendelkező program nem volt képes felismerni.
A kereskedő akkor mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a tartós adathordozó megjelöléséhez olyan megjelölést használt, amelyet az online számlázási funkcióval rendelkező program felismert, vagy azért nem ismert fel, mert online számlázási szolgáltatás emberi beavatkozás nélkül nem volt képes azonosítani a tartós adathordozót.
A jelenleg hatályos jogszabály arra kötelezi a tartós adathordozót értékesítő webáruházakat, hogy a honlapjuk nyitó oldalán, valamint a tartós adathordozó termékek adatlapján is jelenítse meg a jogszabály melléklete szerinti tájékoztatást.
A módosítás hatályba lépésével a tartós adathordozó termékleírásában jól látható módon kell közzétennie a vállalkozásnak a 2. melléklet szerinti új tájékoztatót, az 1. számú melléklet szerinti tájékoztatót pedig a kereskedőknek a tartós adathordozó eszközöket tartalmazó részlegén köteles jól látható módon, információs táblán közzétenni.
Ha Önnek is gondot okoz a gyakran és sokszor áttekinthetetlenül változó jogszabályok követése, és a webshop ÁSZF-e jogszerűen tartása, akkor váltson most, használja a Fogyasztó Barát ÁSZF SABLON & GENERÁTORT! A rendszerrel a mindenkor hatályos jogszabályok szerint tudja tájékoztatni a vásárlóit, a jogszabályváltozásoknál pedig már Ön helyett fog dolgozni, és automatikusan frissül!
Minimális szövegbevitellel (pl. a megrendelés menete), adatok megadásával (pl. cégadatok), és a program által felajánlott lehetőségek kijelölésével (pl. van-e regisztráció, a visszaigazolás módja, stb.) gyorsan és egyszerűen generálhatunk dokumentumokat PDF, HTML, WIDGET és EMBED formátumban. A beillesztő kód bemásolásával az ÁSZF megjelenik a webshopban, és minden jogszabályváltozáskor automatikusan frissül.
Tegye rendbe most a webshop ÁSZF-ét, várja felkészülten a jogszabályváltozásokat, és használja ki a Fogyasztó Barát minden funkcióját!
Ha Ön is szeretne a webshopokat érintő jogszabályváltozásokról értesülni, és ehhez hasonló összefoglalót kapni, iratkozzon
fel a hírlevelünkre!
Ez a bejegyzés azoknak a webáruházaknak szól, akik digitális tartalmat
A fogyasztó elállása esetén a webáruháznak nemcsak kötelezettségei, hanem jogai
Az év vége felé sok webáruház kínálja kedvezményesen termékeit, és