A 14 napos elállási jog szabályai 14 pontban webshopoknak
A 14 napos elállási jog az egyik leggyakoribb téma a
Mielőtt rátérünk arra, hogy a Fogyasztó Barát a jogsértést megállapító jogerős határozatokban milyen jótállással kapcsolatos hibákkal, megtévesztő tájékoztatásokkal találkozott, célszerű röviden ismertetni a jótállás fogalmát.
Mi az a jótállás?
A garancia szó az, amit a legtöbben ismernek, ennek a jogi megfelelője a jótállás. A jótállás az eladó fokozott felelősségvállalása a hibás teljesítésért. Az eladó jótáll azért, hogy az általa értékesített terméknek nincs hibája, illetve nem is lesz a jótállás alatt. Ha a termék a jótállási idő alatt meghibásodik, az eladónak kell bizonyítania, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett.
Több határozatban is megállapította a Hatóság, hogy a webáruházak a fogalmakat (jótállás, kellékszavatosság, termékszavatosság) nem pontosan használják, a jótállás és a kellékszavatosság jelentése közötti különbség nem világos és egyértelmű. Az általunk átnézett 100 webshop felének tájékoztatását nem találta megfelelőnek a Hatóság, mert egyáltalán nem, vagy hiányosan tájékoztatta vásárlóit a fogalmakról, az érvényesíthető jogokról, az igényérvényesítési határidőkről.
A kötelező jótállás 2021. január 1. napjától életbe lépett új szabályait a “Változnak a garancia szabályai 2021-től“ című blog bejegyzésünkben összefoglaltuk, melyeket érdemes megnézni, hiszen sok webshop még nem vezette át ezeket a változásokat a Hatóság megállapításai szerint.
Az alábbiakban részletezzük milyen jogsértő webáruházi tájékoztatások fordulnak elő a jótállással kapcsolatban.
1. Jótállás köteles termékek
Az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló 151/2003. (IX.22.) kormányrendelet (továbbiakban: Rendelet) melléklete tartalmazza a kötelező jótállás alá eső termékeket.
Aki tehát ide sorolható terméket árul, köteles a jótállással kapcsolatos tájékoztatást megadni a vásárlói számára.
Több webáruház ÁSZF-je is tartalmazta „a webáruházban forgalmazott termékek nem tartoznak az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló jogszabály hatálya alá” mondatot, ugyanakkor a Hatóság a próbavásárlás alkalmával megállapította, hogy árusítanak olyan terméket a webáruházban, mely a kötelező jótállás alá tartozik, mégsem ismertetik vásárlóikkal a jótállási feltételeket.
Itt jegyezzük meg, hogy azoknak is érdemes tájékoztatást adni a jótállásról, akik valóban nem árusítanak ilyen termékeket, hiszen a tájékoztatási kötelezettséget a 45/2014 kormányrendelet előírja valamennyi webshop számára!
A jogsértő webáruházak között volt olyan is, amely úgy tájékoztatta vásárlóit, hogy a nyomtatóval együtt értékesítendő nyomtató kellékek nem tartoznak a jogszabály szerint jótállási kötelezettség alá! A Hatóság megállapította azonban, hogy a nyomtatóval együtt árusított tintapatronok és tonerek jogi sorsuk szempontjából a készülékkel együtt kötelező jótállás alá tartoznak. |
2. Jótállás csak számlával?
4 esetben állapította meg azt a jogsértést a Hatóság, hogy a webáruház számlát kér a jótállás érvényesítéséhez.
A jótállásból eredő jogok a jótállási jeggyel érvényesíthetőek! Itt jegyezzük meg azt is, hogy a jogszabály külön kimondja, hogy a fogyasztási cikk felbontott csomagolásának a fogyasztó általi visszaszolgáltatása nem feltétele az érvényesítésnek!
Ugyanakkor, ha nem kap jótállási jegyet a vásárló, a jótállásból eredő jogok az ellenérték megfizetését igazoló bizonylattal érvényesíthetőek!
3. Ki köteles jótállásra?
A 100-ból 8 webshop megtévesztő tájékoztatást adott arra vonatkozóan, kinél érvényesítheti a vásárló jótállási igényét. Ezek a webshopok a gyártót jelölték meg, mint kötelezettet, illetve úgy tájékoztattak, hogy az általuk forgalmazott termékekhez a garanciát, a gyártók magyarországi importőrei biztosítják.
Ezzel szemben a jótállásra az a vállalkozás köteles, aki a fogyasztó részére közvetlenül értékesít.
4. Elmarad a jótállási jegy
A megvizsgált webshopok közül 7 nem adott jótállási jegyet. 2021 január 1. napjától pedig már elektronikus úton, tehát emailben vagy letölthető dokumentumként is átadható az a fogyasztó részére!
Sőt, az e- jótállási jegy lehet maga a számla is ha az megfelel a jótállási jegyre vonatkozó előírásoknak. Ha nem közvetlen megküldéssel adja át a jótállási jegyet a webshop, akkor letöltést biztosító elérési cím formájában lehet azt a fogyasztó rendelkezésére bocsátani, melyet a jótállási idő végéig biztosítani kell!
A vállalkozás a jótállási jegy elektronikus úton történő átadására legkésőbb a termék átadását vagy üzembehelyezését követő napon köteles.
A Hatóság megállapítása szerint “a jótállási jegy át nem adásával a webáruház súlyosan sérti a fogyasztók megfelelő tájékoztatáshoz fűződő érdekét, mivel a jótállási jegy tartalmazza az igényérvényesítési lehetőségeket és annak feltételeit, mely alapján a fogyasztó eldönti, hogy gyakorolja-e jogát az áruval kapcsolatban. A vásárló a termék esetleges meghibásodása esetén – a jogai ismeretének hiányában nem érvényesíti a jogszabály által biztosított jótállási igényét, ezáltal sérül a jogérvényesítéshez való érdeke is.”
5. A garanciális javítás ideje
A fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés keretében eladott dolgokra vonatkozó szavatossági és jótállási igények intézésének eljárási szabályairól szóló 19/2014. (IV. 29.) NGM rendelet értelmében a vállalkozásnak törekednie kell arra, hogy a kijavítást vagy kicserélést legfeljebb tizenöt napon belül elvégezze. Ennek ellenére volt olyan webáruház, aki a garanciális javítások, átvizsgálások átfutási idejét 1-2 hétre adta meg, és arról is tájékoztatta a fogyasztókat, hogy a szervizek fenntartják a jogot arra, hogy ez az időtartam indokolt esetben ennél hosszabb is lehet.
Ha a kijavítás időtartama a tizenöt napot meghaladja, akkor a vállalkozás a fogyasztót tájékoztatni köteles a kijavítás vagy a csere várható időtartamáról. Nem megfelelő tehát a fenti tájékoztatás!
6. Sávos jótállási idő
Az igényérvényesítési határidőre vonatkozóan több webshop is ellentmondásosan, vagy megtévesztően tájékoztatta a fogyasztókat, a 2021. január 1. napjától hatályos sávos jótállási idő szabályait pedig nem alkalmazza, és gyakori a “Termékeinkre 1 év garanciát (jótállást) vállalunk.” általános tájékoztatás.
A sávos jótállás azt jelenti, hogy a termék árától függ, mennyi ideig érvényesíthető az:
A jótállás időtartama:
- 10 000 forintot elérő, de 100 000 forintot meg nem haladó eladási ár esetén egy év,
- 100 000 forintot meghaladó, de 250 000 forintot meg nem haladó eladási ár esetén két év,
- 250 000 forint eladási ár felett három év.
Végül fontos megemlíteni, hogy a jótállási idő kezdetére vonatkozóan is gyakran a számla és a jótállási jegy dátumát adják meg a webshopok, ugyanakkor a jótállási határidő a fogyasztási cikk fogyasztó részére történő átadása, illetve az üzembe helyezés napjával kezdődik!
A Fogyasztó Barát végleges megoldás webshopja számára!
Ha Önnek is gondot okoz a gyakran és sokszor áttekinthetetlenül változó jogszabályok követése, és a webshop ÁSZF-e jogszerűen tartása, akkor váltson most, használja a Fogyasztó Barát ÁSZF SABLON & GENERÁTORT! A rendszerrel a mindenkor hatályos jogszabályok szerint tudja tájékoztatni a vásárlóit, a jogszabályváltozásoknál pedig már Ön helyett fog dolgozni, és automatikusan frissül!
Töltse ki adatait
Generálja a dokumentumokat
Illessze be a kódokat a webshopjába
Nincs több dolga vele
Általános Szerződési Feltételek
Adatkezelési Tájékoztató
Képes Fogyasztói Tájékoztató
Automatikusan frissül
Minimális szövegbevitellel (pl. a megrendelés menete), adatok megadásával (pl. cégadatok), és a program által felajánlott lehetőségek kijelölésével (pl. van-e regisztráció, a visszaigazolás módja, stb.) gyorsan és egyszerűen generálhatunk dokumentumokat PDF, HTML, WIDGET és EMBED formátumban. A beillesztő kód bemásolásával az ÁSZF megjelenik a webshopban, és minden jogszabályváltozáskor automatikusan frissül.
Oldja meg végleg!
Tegye rendbe most a webshop ÁSZF-ét, várja felkészülten a jogszabályváltozásokat, és használja ki a Fogyasztó Barát minden funkcióját!
Iratkozzon fel a hírlevélre!
Ha Ön is szeretne a webshopokat érintő jogszabályváltozásokról értesülni, és ehhez hasonló összefoglalót kapni, iratkozzon
fel a hírlevelünkre!
A KKV-k is élhetnek fogyasztói jogokkal hibás teljesítés esetén 2025.08.22. napjától
A Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (továbbiakban: Ptk.) 2025.08.22. napjával történő módosításával
Készpénzzel a webshopban – Itt vannak a pontos részletek.
2025.07.01. napjától a webáruházaknak is kötelező biztosítani a fogyasztók számára