JOGSÉRTŐ WEBÁRUHÁZAK – 6 LEGGYAKORIBB HIBA A WEBSHOPOK JÓTÁLLÁSÁNÁL

Mi az a jótállás?

Mielőtt rátérünk arra, hogy a Fogyasztó Barát a jogsértést megállapító jogerős határozatokban milyen jótállással kapcsolatos hibákkal, megtévesztő tájékoztatásokkal találkozott, célszerű röviden ismertetni a jótállás fogalmát.

A garancia szó az, amit a legtöbben ismernek, ennek a jogi megfelelője a jótállás. A jótállás az eladó fokozott felelősségvállalása a hibás teljesítésért. Az eladó jótáll azért, hogy az általa értékesített terméknek nincs hibája, illetve nem is lesz a jótállás alatt. Ha a termék a jótállási idő alatt meghibásodik, az eladónak kell bizonyítania, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett.

Több határozatban is megállapította a Hatóság, hogy a webáruházak a fogalmakat (jótállás, kellékszavatosság, termékszavatosság) nem pontosan használják, a jótállás és a kellékszavatosság jelentése közötti különbség nem világos és egyértelmű. Az általunk átnézett 100 webshop felének tájékoztatását nem találta megfelelőnek a Hatóság, mert egyáltalán nem, vagy hiányosan tájékoztatta vásárlóit a fogalmakról, az érvényesíthető jogokról, az igényérvényesítési határidőkről.

A kötelező jótállás 2021. január 1. napjától életbe lépett új szabályait a “Változnak a garancia szabályai 2021-től“ című blog bejegyzésünkben összefoglaltuk, melyeket érdemes megnézni, hiszen sok webshop még nem vezette át ezeket a változásokat a Hatóság megállapításai szerint.

Az alábbiakban részletezzük milyen jogsértő webáruházi tájékoztatások fordulnak elő a jótállással kapcsolatban.

1. Jótállás köteles termékek

Az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló 151/2003. (IX.22.) kormányrendelet (továbbiakban: Rendelet) melléklete tartalmazza a kötelező jótállás alá eső termékeket.

Aki tehát ide sorolható terméket árul, köteles a jótállással kapcsolatos tájékoztatást megadni a vásárlói számára.

Több webáruház ÁSZF-je is tartalmazta „a webáruházban forgalmazott termékek nem tartoznak az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló jogszabály hatálya alá” mondatot, ugyanakkor a Hatóság a próbavásárlás alkalmával megállapította, hogy árusítanak olyan terméket a webáruházban, mely a kötelező jótállás alá tartozik, mégsem ismertetik vásárlóikkal a jótállási feltételeket.

Itt jegyezzük meg, hogy azoknak is érdemes tájékoztatást adni a jótállásról, akik valóban nem árusítanak ilyen termékeket, hiszen a tájékoztatási kötelezettséget a 45/2014 kormányrendelet előírja valamennyi webshop számára!

A jogsértő webáruházak között volt olyan is, amely úgy tájékoztatta vásárlóit, hogy a nyomtatóval együtt értékesítendő nyomtató kellékek nem tartoznak a jogszabály szerint jótállási kötelezettség alá! A Hatóság megállapította azonban, hogy a nyomtatóval együtt árusított tintapatronok és tonerek jogi sorsuk szempontjából a készülékkel együtt kötelező jótállás alá tartoznak.

2. Jótállás csak számlával?

4 esetben állapította meg azt a jogsértést a Hatóság, hogy a webáruház számlát kér a jótállás érvényesítéséhez.

A jótállásból eredő jogok a jótállási jeggyel érvényesíthetőek! Itt jegyezzük meg azt is, hogy a jogszabály külön kimondja, hogy a fogyasztási cikk felbontott csomagolásának a fogyasztó általi visszaszolgáltatása nem feltétele az érvényesítésnek!

Ugyanakkor, ha nem kap jótállási jegyet a vásárló, a jótállásból eredő jogok az ellenérték megfizetését igazoló bizonylattal érvényesíthetőek!

3. Ki köteles jótállásra?

A 100-ból 8 webshop megtévesztő tájékoztatást adott arra vonatkozóan, kinél érvényesítheti a vásárló jótállási igényét. Ezek a webshopok a gyártót jelölték meg, mint kötelezettet, illetve úgy tájékoztattak, hogy az általuk forgalmazott termékekhez a garanciát, a gyártók magyarországi importőrei biztosítják.

Ezzel szemben a jótállásra az a vállalkozás köteles, aki a fogyasztó részére közvetlenül értékesít.

4. Elmarad a jótállási jegy

A megvizsgált webshopok közül 7 nem adott jótállási jegyet. 2021 január 1. napjától pedig már elektronikus úton, tehát emailben vagy letölthető dokumentumként is átadható az a fogyasztó részére!

Sőt, az e- jótállási jegy lehet maga a számla is ha az megfelel a jótállási jegyre vonatkozó előírásoknak. Ha nem közvetlen megküldéssel adja át a jótállási jegyet a webshop, akkor letöltést biztosító elérési cím formájában lehet azt a fogyasztó rendelkezésére bocsátani, melyet a jótállási idő végéig biztosítani kell!

A vállalkozás a jótállási jegy elektronikus úton történő átadására legkésőbb a termék átadását vagy üzembehelyezését követő napon köteles.

A Hatóság megállapítása szerint “a jótállási jegy át nem adásával a webáruház súlyosan sérti a fogyasztók megfelelő tájékoztatáshoz fűződő érdekét, mivel a jótállási jegy tartalmazza az igényérvényesítési lehetőségeket és annak feltételeit, mely alapján a fogyasztó eldönti, hogy gyakorolja-e jogát az áruval kapcsolatban. A vásárló a termék esetleges meghibásodása esetén – a jogai ismeretének hiányában nem érvényesíti a jogszabály által biztosított jótállási igényét, ezáltal sérül a jogérvényesítéshez való érdeke is.”

5. A garanciális javítás ideje

A fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés keretében eladott dolgokra vonatkozó szavatossági és jótállási igények intézésének eljárási szabályairól szóló 19/2014. (IV. 29.) NGM rendelet értelmében a vállalkozásnak törekednie kell arra, hogy a kijavítást vagy kicserélést legfeljebb tizenöt napon belül elvégezze. Ennek ellenére volt olyan webáruház, aki a garanciális javítások, átvizsgálások átfutási idejét 1-2 hétre adta meg, és arról is tájékoztatta a fogyasztókat, hogy a szervizek fenntartják a jogot arra, hogy ez az időtartam indokolt esetben ennél hosszabb is lehet.

Ha a kijavítás időtartama a tizenöt napot meghaladja, akkor a vállalkozás a fogyasztót tájékoztatni köteles a kijavítás vagy a csere várható időtartamáról. Nem megfelelő tehát a fenti tájékoztatás!

6. Sávos jótállási idő

Az igényérvényesítési határidőre vonatkozóan több webshop is ellentmondásosan, vagy megtévesztően tájékoztatta a fogyasztókat, a 2021. január 1. napjától hatályos sávos jótállási idő szabályait pedig nem alkalmazza, és gyakori a “Termékeinkre 1 év garanciát (jótállást) vállalunk.” általános tájékoztatás.

A sávos jótállás azt jelenti, hogy a termék árától függ, mennyi ideig érvényesíthető az:

A jótállás időtartama:

10 000 forintot elérő, de 100 000 forintot meg nem haladó eladási ár esetén egy év,
100 000 forintot meghaladó, de 250 000 forintot meg nem haladó eladási ár esetén két év,
250 000 forint eladási ár felett három év.

Végül fontos megemlíteni, hogy a jótállási idő kezdetére vonatkozóan is gyakran a számla és a jótállási jegy dátumát adják meg a webshopok, ugyanakkor a jótállási határidő a fogyasztási cikk fogyasztó részére történő átadása, illetve az üzembe helyezés napjával kezdődik!