Az Ektv. 5. § (2) b) pontja értelmében a fogyasztót arról is tájékoztatni kell, hogy a szerződés írásba foglalt szerződésnek minősül-e. Éppen ezért, tudnunk kell, hogy a webshopja által kötött szerződés minek minősül, és azt az ÁSZF-ben rögzíteni szükséges.
Miért fontos tudni webáruházként, hogy írásban vagy nem írásban köt-e szerződést?
A leggyakoribb hibák ezzel kapcsolatban
A Fogyasztóvédelmi Hatóság sokszor állapítja meg, hogy a webáruház szerződéskötés feltételeire vonatkozó tájékoztatása ellentétes információkat tartalmaz arról, hogy a megkötött szerződés írásba foglalt szerződésnek minősül-e.
Ez abból fakad általában, hogy míg a vállalkozás az ÁSZF-ében az szerepel, hogy elektronikus úton megkötött szerződést köt a vevővel, addig a webshop más tájékoztatásában már az áll, hogy írásban megkötött szerződés jön létre a felek között.
“A megkötött szerződés írásban megkötöttnek minősül/ nem minősül annak. “
A leggyakoribb hiba, hogy a webáruház egy valahonnan letölthető ÁSZF mintát alkalmaz, és egyszerűen benne marad mind a kettő opció, mely nem egyértelmű, ezáltal félrevezető a fogyasztók számára és megtévesztő tájékoztatásnak minősül.
Mi akkor a valóság?
az Ektv. 5. § (2) bekezdés b) pontjában foglalt kötelezettség ellenére maga az Ektv. nem határozza meg azt, hogy a szolgáltató mi alapján minősíti a szerződést írásba foglaltnak.
A webáruházban leadott megrendelések nem írásban, hanem ráutaló magatartás formájában tett jognyilatkozatnak minősülnek.
A fogyasztóvédelmi hatóság több jogsértést megállapító határozatában is rögzítette a fenti mondatot, kiegészítve azzal, hogy “a fogyasztót ennek megfelelően tájékoztatni kell arról, hogy a szerződés ráutaló magatartás útján kerül megkötésre, továbbá hogy a szerződés iktatásra kerül-e. Mindez a későbbi tájékozódás, esetleges jogérvényesítés hatékonyabb lebonyolítását szolgálja, ezáltal teljesítése a fogyasztó teljes körű tájékoztatáshoz fűződő érdekét szolgálja.”
