FOGYASZTÓ VAGY VÁLLALKOZÁS VÁSÁROLT WEBSHOPJÁBAN? MEGNÉZZÜK MI A KETTŐ KÖZÖTT A KÜLÖNBSÉG.

A hétköznapi szóhasználatban fogyasztónak szokás hívni mindenkit, aki terméket vásárol, valamilyen szolgáltatásra előfizet.

Ez lehet az oka annak, hogy sokszor elbizonytalanodhat a webáruházat üzemeltető is abban, hogy fogyasztónak minősül-e a vásárlója jogi szempontból. Nem minden vásárló fogyasztó, és bizony nem ugyanazok a jogok illetik meg a webáruházban vásárlók egy részét, mint a többit.

Fogyasztó fogalma a Ptk. szerint

Ahhoz, hogy világossá tegyük mi a különbség vásárló és vásárló között a szerződéskötés során, valamint a teljesítést követő jogérvényesítések körében, a fogyasztó jogi fogalmát kell figyelembe venni.

Ehhez a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényt (Ptk.) kell megnéznünk, mely az alábbiak szerint definiálja az értelmező rendelkezései között azt, hogy ki az a fogyasztó:

8:1. § [Értelmező rendelkezések]

3.fogyasztó: a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül eljáró természetes személy;

Az Fgytv. ugyan kicsit részletesebben határozza meg a fogalmat, de ez a lényegen nem változtat: a fogyasztó leegyszerűsítve az, aki magánszemélyként vásárol, és nem fogyasztó az, aki céges adószámra kéri a számlát, azaz jogi személyként (pl. cégként vásárol) szerződik a webáruházzal.

Ez természetes azért fontos, mert az e-kereskedelemre is vonatkozó jogszabályok (pl.: a Ptk.) sok esetben külön speciális szabályokat határoznak meg a fogyasztókra vonatkozóan, és vannak olyan jogszabályok, melyek viszont kizárólag a fogyasztókkal megkötött szerződésekre vonatkoznak (pl.. 45/2014. (II.26.) Korm. rendelet, 151/2003. (IX.22.) Korm. rendelet).

Ezeket a szabályokat nem kell alkalmaznia a webshopnak a céges vásárlóinál

Az alábbiakban nézzük meg azokat a leggyakrabban szóba kerülő szabályokat, jogintézményeket, melyek nem vonatkoznak a jogi személy vásárlókra.

Elállás

A webshop rendeletként is ismert 45/2014. (II.26.) Korm. rendelet elnevezésében is benne van, hogy az csak a fogyasztó és vállalkozások közötti szerződéses viszonyra határoz meg szabályokat.

E rendelet határozza meg az elállás szabályait is, mely jog tehát csak a fogyasztókat, a természetes személy vásárlókat illeti meg.

Cégeknek nincs elállási joga. Dönthet úgy persze a webáruház (tehát nem jogszabály kötelező előírása alapján), hogy minden vásárlójának biztosítja ezt a jogot, így a céges vevőinek is.

Jótállás

A jótállásnak két fajtája van. A jogszabályon alapuló kötelező jótállás, melynek szabályait a 151/2003. (IX.22.) Korm. rendelet határozza meg, és a szerződésen alapuló jótállás.

A jogszabályon alapuló jótállás csak a fogyasztókkal megkötött szerződések keretében eladott tartós fogyasztási cikkekre vonatkozik, tehát a jogi személy vásárlók számára nem kell jótállást biztosítani az általuk vásárolt tartós fogyasztási cikkekre. Ahogy az elállást, úgy a jótállást is azonban önként biztosíthatja a webáruház a céges vásárlói számára. Ez esetben azonban a jótállás feltételeit szabadon meghatározhatja, tehát nem kötelező a rendelet szabályai szerint eljárnia.

Nem szabad azonban elfelejteni, hogy a céges vásárlókat is megilleti a kellékszavatosság, melynek időtartama 1 év (fogyasztók esetében 2 év).

Kellékszavatosság, bizonyítási kötelezettség

Ahogy előzőekben írtuk a vállalkozások egymás közötti szerződéskötése esetén a jogi személy vásárlót kellékszavatosság illeti meg. Tehát egy cég is jelezheti minőségi kifogását az eladó felé a vásárolt termékkel kapcsolatban.

Míg azonban a fogyasztónak más dolga nincs is a hiba jelzése után (mert a bizonyítási kötelezettség 1 évig az eladón van) addig a jogi személy vásárlónak bizonyítania kell azt, hogy a hiba oka már a teljesítéskor fennállt, tehát a bizonyítási teher ilyen esetben a vevőn van.

A 3 munkanapos cseregarancia

A 3 munkanapos cseregaranciaként ismert szabályt a kötelező jótállásról szóló rendelet (151/2003. (IX.22.) ) tartalmazza, így e szabályt is csak a fogyasztók esetében kell alkalmazni, a cégek nem tarthatnak igényt a három munkanapon belüli cserére a fogyasztási cikk meghibásodása esetén.

Itt jegyezzük meg azonban azt is, hogy a fogyasztókat ez a jog csak értelemszerűen a jótállás köteles tartós fogyasztási cikkek esetében illeti meg.

A Fogyasztó Barát végleges megoldás webshopja számára!

Ha Önnek is gondot okoz a gyakran és sokszor áttekinthetetlenül változó jogszabályok követése, és a webshop ÁSZF-e jogszerűen tartása, akkor váltson most, használja a Fogyasztó Barát ÁSZF SABLON & GENERÁTORT! A rendszerrel a mindenkor hatályos jogszabályok szerint tudja tájékoztatni a vásárlóit, a jogszabályváltozásoknál pedig már Ön helyett fog dolgozni, és automatikusan frissül!