Webshop reklamáció | Fogyasztó Barát

Reklamációkezelés a webshopokban– összefoglaló a Fogyasztó Barát szakmai webinárjáról

Ilcsik Tilla — Mon, 22 Jun 2026 06:58:25 +0000

A Fogyasztó Barát második webináriumán dr. Ilcsik Tilla, a Fogyasztó Barát állandó megbízott ügyvédje a webshopokat érintő panaszkezelési és reklamációkezelési szabályokat mutatta be. Az előadást több mint 300 webshop tulajdonos követte élőben online, és nagyon sok kérdés is érkezett az előadás közben.

Az előadás célja az volt, hogy a webáruházak érthető, gyakorlati útmutatást kapjanak arról, hogyan kell jogszerűen kezelni a vásárlói panaszokat, minőségi kifogásokat, valamint mire kell figyelniük az ügyfélszolgálati kommunikáció során..

Az előadás teljes egészében ezen a linken nézhető vissza, de ebben a blogbejegyzésben összefoglaltuk a webinár legfontosabb tartalmait, valamint az előadáson elhangzott legfontosabb kérdéseket és válaszokat, hogy a webinár anyaga azokhoz is eljusson, akik nem látták az élő közvetítést, vagy nincs idejük visszanézni az előadást.

Miért fontos a panaszkezelési szabályok ismerete a webshopok számára?

Egy webáruház működése során előbb-utóbb minden vállalkozás találkozik vásárlói panaszokkal, reklamációkkal vagy hibás termékre vonatkozó bejelentésekkel. Ezek kezelése nemcsak ügyfélkapcsolati kérdés, hanem kifejezetten jogi kötelezettségekkel is jár.

Az előadás egyik fontos üzenete az volt, hogy a panaszkezelés nem merül ki abban, hogy a webshop válaszol a vásárló e-mailjére. Bizonyos esetekben jegyzőkönyvezési kötelezettség, határidők betartása, indokolási kötelezettség, valamint fogyasztóvédelmi tájékoztatási kötelezettség is felmerülhet.

A nem megfelelő panaszkezelés önmagában is fogyasztóvédelmi problémát jelenthet, akkor is, ha egyébként a webshop álláspontja a konkrét vitában helytálló lenne.

Panasz vagy minőségi kifogás?

A webinárium első felének témája az volt, hogy különbséget kell tenni a fogyasztói panasz és a minőségi kifogás között.

Fogyasztói panasz lehet például, ha a vásárló a kiszolgálással, kommunikációval, szállítással, ügyintézéssel vagy a webshop működésével kapcsolatban jelez problémát. ilyenkor a Fgyt. szerinti panaszkezelés szabályai szerint kell eljárni

Minőségi kifogásról akkor beszélünk, ha a vásárló azt állítja, hogy a termék hibás, nem megfelelően működik, nem azt kapta amit megrendelt. Ilyenkor már a kellékszavatosság, vagy jótállás szabályai szerint kell eljárni.

Dr. Ilcsik Tilla az előadásban hangsúlyozta, hogy a webshopnak már a bejelentés beérkezésekor azonosítania kell, hogy milyen típusú ügyről van szó, mert ettől függ, milyen határidők és milyen eljárási szabályok alkalmazandók.

Miért fontos a reklamáció helyes besorolása?

A webinárium elején elhangzott, hogy a webshopok jellemzően vásárlóbarát módon próbálják kezelni a vitás helyzeteket. Ez érthető, hiszen senki sem szeretne hosszadalmas levelezést, hatósági ügyet vagy elégedetlen vásárlót.

Ugyanakkor önmagában a jó szándék nem elég. Ha egy ügy később fogyasztóvédelmi hatóság vagy békéltető testület elé kerül, akkor a vállalkozásnak igazolnia kell, hogy megfelelően kezelte a beérkezett reklamációt, betartotta a határidőket, elkészítette a szükséges dokumentumokat, és megfelelő tájékoztatást adott a fogyasztónak.

Ezért kulcskérdés, hogy a webshop már a bejelentés beérkezésekor felismerje: a vásárló a vállalkozás működését kifogásolja, vagy magával a termékkel van problémája.

Fogyasztói panasz: amikor a vásárló a vállalkozás működését kifogásolja.

Panaszról akkor beszélünk, ha a fogyasztó a vállalkozás magatartását, tevékenységét, mulasztását, ügyintézését vagy működését kifogásolja.

Ilyen lehet például, ha a termék nem érkezik meg időben, a vásárló nem kapja vissza határidőben a pénzét, nem kap számlát vagy jótállási jegyet, nem megfelelően kezeli az ügyfélszolgálat a megkeresését, vagy a webshop hibás árazással, készlethiánnyal, illetve félreérthető tájékoztatással kapcsolatban kerül vitába a vásárlóval.

Ezekben az esetekben nem feltétlenül a termék hibájáról van szó, hanem arról, hogy a fogyasztó a webshop eljárását vagy kommunikációját sérelmezi.

Hogyan tehet panaszt a vásárló?

Az előadásban elhangzott, hogy a fogyasztó panaszt tehet szóban és írásban is. Szóbeli panasz lehet például a telefonon vagy személyesen tett panasz, míg írásbeli panasz érkezhet e-mailben, postai úton, vásárlók könyvébe tett bejegyzésként (ha van üzlete is a webshopnak), vagy akár a weboldalon biztosított panaszkezelő űrlapon keresztül is.

A panasz kezelésének módja attól függ, hogy szóban vagy írásban érkezett-e.

Szóbeli panasz esetén főszabály szerint azonnal meg kell próbálni kivizsgálni és orvosolni a problémát. Ha ez sikerül, és a fogyasztó elfogadja a megoldást, akkor az ügy lezárható. Dr. Ilcsik Tilla ugyanakkor azt javasolta, hogy ilyen esetben is érdemes rövid írásos visszaigazolást küldeni a vásárlónak arról, hogy a panasz rendezésre került.

Jegyzőkönyvezési kötelezettség a szóbeli panasznál, valamint az írásbeli panasz szabálya

Ha a szóbeli panasz nem rendezhető azonnal, vagy a fogyasztó nem fogadja el a vállalkozás válaszát, akkor jegyzőkönyvet kell felvenni. Telefonos panasz esetén a panaszt egyedi azonosítóval is el kell látni, a jegyzőkönyvet pedig az érdemi válasszal együtt kell megküldeni a fogyasztónak.

Ilyenkor a továbbiakban az írásbeli panaszkezelés szabályait kell alkalmazni, vagyis a vállalkozásnak 30 napon belül érdemi választ kell adnia.

Írásbeli panasz: 30 napos válaszadási határidő

Írásbeli panasz esetén nincs külön jegyzőkönyv-felvételi kötelezettség. Ha a fogyasztó e-mailben vagy más írásos formában jelzi a panaszát, akkor a vállalkozásnak írásban kell válaszolnia, igazolható módon 30 napon belül.

A válasznak érdeminek kell lennie. Ez azt jelenti, hogy nem elegendő egy rövid, sablonos elutasítás. A webshopnak ki kell térnie arra, hogy mit vizsgált meg, milyen álláspontra jutott, és miért fogadja el vagy utasítja el a fogyasztó panaszát.

Ha a fogyasztó több dolgot is kifogásol, akkor azokra külön-külön is reagálni kell.

Hároméves iratmegőrzési kötelezettség

Az előadásban szó volt arról is, hogy a szóbeli panaszról felvett jegyzőkönyvet, az írásbeli panaszt és az arra adott választ három évig meg kell megőriznie a vállalkozásnak. Ez azért fontos, mert egy későbbi fogyasztóvédelmi eljárásban a vállalkozásnak tudnia kell igazolni, hogyan kezelte az ügyet.

A panaszkezelés tehát nemcsak arról szól, hogy a webshop válaszol a vásárlónak, hanem arról is, hogy a teljes ügyintézés később visszakereshető és bizonyítható legyen.

Mi történik, ha a panaszt elutasítja a webshop?

Ha a vállalkozás elutasítja a fogyasztó panaszát, akkor ezt meg kell indokolnia. A válaszból ki kell derülnie, hogy a webshop miért jutott arra az álláspontra, hogy a panasz nem megalapozott.

Emellett a fogyasztót tájékoztatni kell arról is, hogy hova fordulhat, ha nem ért egyet a vállalkozás válaszával. A panasz jellegétől függően szóba jöhet a fogyasztóvédelmi hatóság vagy a békéltető testület.

Dr. Ilcsik Tilla az előadásban külön kiemelte, hogy a két szerv szerepe eltérő. A fogyasztóvédelmi hatóság azt vizsgálja, hogy a vállalkozás betartotta-e a fogyasztóvédelmi szabályokat, például megfelelően tájékoztatta-e a fogyasztót, felvette-e a szükséges jegyzőkönyvet, és határidőben válaszolt-e.

A békéltető testület ezzel szemben a konkrét fogyasztói jogvita rendezésében segít. Elsődleges célja az egyezség létrehozása, de bizonyos esetekben kötelezést tartalmazó határozatot is hozhat.

Minőségi kifogás: amikor a termékkel van gond

A reklamációk másik nagy csoportja a minőségi kifogás.

Minőségi kifogásról akkor beszélünk, ha a fogyasztó magával a termékkel kapcsolatban jelez problémát. Például azt állítja, hogy a termék hibás, sérült, törött, hiányos, nem működik megfelelően, vagy nem azt kapta, amit megrendelt.

Ez már nem általános panaszkezelési kérdés, hanem szavatossági vagy jótállási igényként kezelendő. Erre külön szabályok vonatkoznak.

Minőségi kifogás esetén mindig kell jegyzőkönyv

A webináriumon Tilla hangsúlyozta, hogy minőségi kifogás esetén minden esetben jegyzőkönyvet kell felvenni.

Ez eltér a panaszkezelés szabályaitól. Panasznál csak bizonyos esetekben szükséges jegyzőkönyv, minőségi kifogásnál viszont minden alkalommal.

A jegyzőkönyvben rögzíteni kell többek között a fogyasztó adatait, a termék megnevezését, vételárát, a teljesítés időpontját, a hiba bejelentésének idejét, a hiba leírását, valamint azt, hogy a fogyasztó milyen igényt kíván érvényesíteni. Például javítást, cserét, árleszállítást vagy más igényt kér-e.

Ha a vállalkozás már a jegyzőkönyv felvételekor tud nyilatkozni az igényről, akkor ezt is rögzíteni kell. Ha a fogyasztó által kért megoldástól eltérő módon kívánja rendezni az ügyet, azt indokolni kell.

Az előadásban arról is volt szó, hogy minőségi kifogás esetén a jegyzőkönyvet haladéktalanul át kell adni vagy meg kell küldeni a fogyasztónak.

Webshopoknál ennek legkézenfekvőbb módja az e-mailes megküldés. Fontos, hogy ez ne napokkal később, és főleg ne a 30 napos panaszválaszadási határidő logikája szerint történjen. A jegyzőkönyv célja ugyanis az, hogy a minőségi kifogás beérkezése és tartalma már az ügy elején dokumentált legyen.

Ha a vállalkozás a bejelentéskor még nem tud nyilatkozni arról, hogy a fogyasztói igény teljesíthető-e, akkor erről 8 napon belül külön értesítenie kell a fogyasztót.

Miért fontos a dokumentáció?

A webinárium egyik visszatérő gondolata az volt, hogy a jegyzőkönyvezés és a dokumentáció nem puszta adminisztrációs teher.

Ha a fogyasztó később hatósághoz vagy békéltető testülethez fordul, a vállalkozásnak tudnia kell igazolni, hogy a minőségi kifogást megfelelően kezelte. Be kell tudni mutatni a jegyzőkönyvet, az érdemi választ, az esetleges szakvéleményt, a határidők betartását, és azt is, hogy a fogyasztót megfelelően tájékoztatták.

A megfelelő dokumentáció tehát a webshopot védi egy későbbi vitás helyzetben.

Az előadás során érkezett kérdések a panaszkezeléssel kapcsolatban

Az előadás végén sok gyakorlati kérdés is érkezett. Ezek jól mutatták, hogy a panaszkezelés és a minőségi kifogások kezelése a mindennapi webshopos működésben gyakran bonyolult helyzeteket eredményez. Az alábbiakban a legfontosabbakat ezek közül felsoroljuk:

Panaszkezeléssel kapcsolatos kérdések:

Kell-e reagálni a Google-értékelésekre vagy Facebook-kommentekre?

Ha egy Google-értékelés vagy közösségi médiás hozzászólás konkrét panaszt tartalmaz, akkor azt érdemes komolyan venni, és írásbeli panaszként értelmezni. Nem minden negatív vélemény minősül automatikusan jogi értelemben panasznak, de ha a fogyasztó konkrét kifogást fogalmaz meg, akkor arra célszerű reagálni.

Át lehet-e irányítani a telefonon panaszkodó vásárlót e-mailre?

Ha a vállalkozás telefonon fogadja a megkeresést, és a fogyasztó ott szóban panaszt tesz, akkor nem lehet arra kérni, hogy inkább írja meg e-mailben.

A fogyasztó szóban és írásban is tehet panaszt. Ha tehát a vállalkozás telefonon fogadja a panaszt, azt a szóbeli panasz szabályai szerint kezelni kell.

Más kérdés, hogy a vállalkozás nem köteles telefonos panaszügyfélszolgálatot fenntartani. Ha azonban a telefonos csatorna működik, és azon panasz érkezik, akkor azt nem lehet figyelmen kívül hagyni.

A minőségi kifogásokkal (termék reklamációkkal) kapcsolatos kérdések:

Kell-e jegyzőkönyvet felvenni, ha a termék hibját telefonon jelzi a vásárló?

Igen. Minőségi kifogás esetén nem az számít, hogy a fogyasztó telefonon, e-mailben vagy más módon jelzi a problémát. Ha a bejelentés tartalma alapján a termékkel kapcsolatos hibáról van szó, a minőségi kifogásról jegyzőkönyvet kell felvenni.

A jegyzőkönyvet nem a fogyasztónak kell kitöltenie. A vállalkozás a vásárló által elmondottak alapján rögzíti a szükséges adatokat, majd a jegyzőkönyvet igazolható módon megküldi a fogyasztónak.

Ha a hiba pontosabb megítéléséhez fotóra vagy további információra van szükség, az kérhető a vásárlótól, de ez nem helyettesíti automatikusan a jegyzőkönyvezési kötelezettséget.

Mi a helyzet, ha a vásárló csak annyit ír, hogy „rossz a termék”?

A webshopnak ilyen esetben is törekednie kell arra, hogy tisztázza, pontosan mi a fogyasztó problémája.

Ha a vásárló nem fogalmazza meg érthetően, hogy mi a hiba, akkor érdemes udvariasan visszakérdezni, és kérni, hogy írja le pontosabban a problémát. Például nem működik a termék, sérülten érkezett, hiányos volt a csomag, vagy más konkrét hiba merült fel.

Önmagában az, hogy a vásárló elégedetlen vagy nem tetszik neki a termék, nem feltétlenül jelent minőségi kifogást. Ha viszont termékhibát állít, azt már a minőségi kifogás szabályai szerint kell kezelni.

Ki viseli a visszaküldés és bevizsgálás költségét?

Ha a termék ténylegesen hibás, akkor a hibás teljesítéssel összefüggő költségek főszabály szerint a vállalkozást terhelik (pl. csere költsége, javítás költsége, szakvélemény költsége).

Ha azonban a bevizsgálás alapján kiderül, hogy a termék nem hibás, vagy a hiba például nem rendeltetésszerű használatból ered, akkor a feleslegesen felmerült költségek megtérítése a fogyasztóval szemben érvényesíthető lehet.

Mi történik, ha a vásárló nem fogadja el a javítást vagy cserét, hanem azonnal pénzt kér vissza?

Hibás teljesítés esetén a fogyasztó főszabály szerint első körben javítást vagy cserét kérhet. A vételár visszatérítése nem automatikusan az első lépés.

Ha a termék javítható vagy cserélhető, a vállalkozás nem köteles azonnal visszatéríteni a teljes vételárat csak azért, mert a vásárló ezt szeretné.

Természetesen lehetnek olyan esetek, amikor a hiba jellege, az ismételt sikertelen javítás vagy csere, illetve a körülmények alapján már nem várható el a fogyasztótól, hogy továbbra is elfogadja a javítást vagy cserét.

Összegzés

A Fogyasztó Barát panaszkezelési webináriuma gyakorlati oldalról mutatta be, hogy a webshopoknak hogyan kell kezelniük a vásárlói reklamációkat.

A legfontosabb tanulság, hogy már az ügy elején tisztázni kell: panaszról vagy minőségi kifogásról van-e szó. Panasznál a vállalkozás működésével, ügyintézésével vagy kommunikációjával kapcsolatban merül fel kifogás, míg minőségi kifogásnál a vásárló magával a termékkel kapcsolatban jelez hibát.

A két esetben eltérő szabályok vonatkoznak a jegyzőkönyvezésre, a határidőkre és a válaszadásra. A megfelelő dokumentáció, az indokolt válaszadás és a határidők betartása nemcsak jogszabályi kötelezettség, hanem a webshop saját védelmét is szolgálja.

Dr. Ilcsik Tilla ügyvéd előadásának egyik fő üzenete az volt, hogy a vásárlóbarát hozzáállás mellett a jogszerű, átlátható és dokumentált panaszkezelésre is figyelni kell. Ez segíthet abban, hogy a webshopok a vitás helyzeteket ne csak gyorsan, hanem szabályosan és később is igazolható módon kezeljék.

The post Reklamációkezelés a webshopokban– összefoglaló a Fogyasztó Barát szakmai webinárjáról first appeared on Fogyasztó Barát.

Karácsony utáni fogyasztói igények – Így kezeld jogszerűen a visszaküldéseket webshopként

Ilcsik Tilla — Tue, 25 Nov 2025 09:08:15 +0000

Az ünnepek után sok webshop szembesül a megnövekedett termékvisszaküldésekkel, termék csere kérésekkel és hibabejelentésekkel.

De pontosan mire köteles a webáruház, és mikor nem kell teljesíteni a vásárlói kéréseket?

Összegyűjtöttük a leggyakoribb karácsony utáni helyzeteket – elállás, megajándékozott által jelzett igény, hibás termék – és tisztázzuk, milyen jogi kötelezettségek vonatkoznak a webshopot üzemeltetőkre.

Nem köteles minden esetben cserélni a webshop

Amennyiben a termékkel kapcsolatban nincs minőségi kifogás, hanem a vásárló egyszerűen rossz méretet, színt rendelt, vagy csak másikat szeretne helyette, akkor a webshopnak nincs jogi kötelezettsége a cserére. Nem köteles tehát akkor cserélni a terméket a vállalkozás, ha az egyébként hibátlan.

Sok webshop ennek ellenére biztosítja ezekben az esetekben is a cserét. Ez jó marketing eszköz, és növelheti a vásárlói elégedettséget.

Ilyenkor azonban fontos, hogy a vásárlót emailben tájékoztassuk arról, hogy

milyen feltételekkel tudjuk biztosítani a cserét,
milyen költségek merülnek fel (pl. szállítás),
és milyen határidővel tudjuk teljesíteni.

A 14 nap letelte után nem köteles elfogadni az elállást a webshop

A termék visszavételére sem köteles a webshop akkor, ha a termék átvételétől számított 14 nap már letelt és ez alatt az idő alatt nem jelezte a vásárló, hogy mégsem kell neki a termék. A 14 nap naptári napot jelent, tehát beletartozik a hétvége, a munkaszüneti nap és az ünnepnapok is.

Vannak webshopok akik figyelemmel a karácsonyi ajándékozásokra hosszabb időt is biztosítanak az elállásra. Ez szintén jó marketing eszköz, viszont figyelni kell arra, hogy a kibővített elállás feltételei rögzítésre kerüljenek az ÁSZF-ben és a weboldalon is. Azaz tájékoztassuk a vásárlókat arról, hogy pontosan mennyi idejük van jelezni azt, ha szeretnék visszaküldeni a terméket, és hogy a visszaküldés költsége kit terhel majd.

Elállás a megajándékozott részéről

Mi történik akkor, ha nem a vásárló, hanem a megajándékozott szeretne elállni?

Az elállási jogot a jogszabály szerint az a fogyasztó gyakorolhatja, aki a webshoppal szerződést kötött, azaz aki a rendelést leadta. Ha a terméket ajándékba vették, az elállási jog ezért jogilag a vásárlót illeti meg, nem a megajándékozottat.

A gyakorlatban ugyanakkor a webáruház dönthet úgy, hogy a megajándékozott jelzését is elfogadja – különösen, ha rendelkezésre állnak a rendelés azonosításához szükséges adatok, vagy a vásárló kifejezetten hozzájárul ahhoz, hogy helyette a megajándékozott intézze az elállást.

Ha a termék hibás - karácsony után is kötelező foglalkozni vele

A fentiektől eltérően, amennyiben a vásárló azt jelzi, hogy a termék hibás, vagy nem pontosan azt kapta amit megrendelt, a webáruháznak nincs döntési lehetősége, hanem jogszabályi előírások határozzák meg azt, mi ilyenkor a teendője a jelzett minőségi kifogással.

Hibás termék esetén első körben kijavítást vagy cserét kérhet a vásárló a kellékszavatosság vagy a jótállás szabályai szerint. Amennyiben hibás a termék nem kötelezhetjük a vásárlót a „levásárlásra”, ilyen lehetőséget a jogszabályok nem határoznak meg. Amennyiben pedig a termék ára a vásárlás óta megemelkedett akkor a vásárlótól nem kérhető a különbözet és fordítva: a fogyasztó sem kérheti vissza a különbözetet ha időközben a termék olcsóbb lett.

Fontos azt is megjegyezni, hogy a vásárlónak nem szükséges rögtön az átvételkor jeleznie azt, hogy a termékkel gondja van, azaz sajnos a minőségi kifogással foglalkoznunk kell akkor is, ha csak az ünnepek után jelzi számunkra a panaszát.

A megajándékozott is jelezheti a hibát?

Igen.

Jótállás esetén

A jótállásból eredő jogokat a termék mindenkori tulajdonosa érvényesítheti. A Ptk. kifejezetten kimondja ugynis, hogy a jótállásból eredő jogokat a dolog tulajdonjogának átruházása esetén az új tulajdonos érvényesítheti a jótállást vállaló kötelezettel szemben.
Ez azt jelenti, hogy ha a terméket ajándékba adták, akkor a megajándékozott is jogosult a hibát bejelenteni és jótállási jogait gyakorolni.

Ehhez azonban neki is szüksége lesz a vásárlást igazoló dokumentumokra (jótállási jegy, vagy számla).

Kellékszavatosság esetén

A jogszabályok szerint a kellékszavatossági jogokat a szerződő fél, vagyis az eredeti vásárló gyakorolhatja.
Jogilag tehát a hibás teljesítéssel kapcsolatos kellékszavatossági igények azt illetik meg, aki a terméket megvásárolta, önmagában a dolog tulajdonának átruházásával azonban az eredeti tulajdonost megillető kellékszavatossági jogok nem szállnak át az új tulajdonosra. Annak azonban nincs akadálya, hogy a jogosult (a terméket megvásárló) a kellékszavatossági igényét másra átruházza.

Amennyiben tehát a megajándékozott rendelkezik a vásárlás tényét igazoló dokumentummal (pl. a számlával), akkor a webáruháznak foglalkoznia kell a minőségi kifogással.

Kibontott termék esetén is kell foglalkozni a hibával?

Igen! Ahogy az elállás sem utasítható el azért, mert a terméket kibontották, és az eredeti csomagolással már nem rendelkezik a vásárló, úgy a minőségi kifogás elutasításának indoka sem lehet az, hogy a termék csomagolása már nincs meg.

3 munkanapos cseregarancia

Sok fogyasztó tévesen úgy tudja, hogy jogosult a termék cseréjét kérni 72 órán belül akkor is, ha annak egyébként nincs hibája. Fontos azt tisztázni, hogy a 3 munkanapos csere intézménye csak a jótállás köteles ún. tartós fogyasztási cikkekre vonatkozik (tehát pl. ruházati termékekre nem). Az azonnali csere kötelezettség pedig ezen termékek esetében is csak akkor terheli a webshopot, ha a termék meghibásodik ez idő alatt és a hiba a rendeltetésszerű használatot akadályozza.

Ne felejtsük el a jegyzőkönyvezést a minőségi kifogások jelzésekor

Amennyiben a vásárló jelezte, hogy a termék hibás, akkor minden esetben fel kell venni a jegyzőkönyvet a jelzett minőségi kifogásáról és azt meg kell küldeni részére. Fontos, hogy a jelzett panaszt dokumentáltan kezeljük, egy esetleges hatósági ellenőrzés esetén ugyanis minden esetben ellenőrzik a jegyzőkönyv meglétét a hatóságok.

The post Karácsony utáni fogyasztói igények – Így kezeld jogszerűen a visszaküldéseket webshopként first appeared on Fogyasztó Barát.

Változás a jótállási jegyek átadásában! 2025.01.01.

Ilcsik Tilla — Mon, 30 Dec 2024 14:58:59 +0000

2025.01.01. napjával módosul az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet. A változások a jótállási jegyek átadásával kapcsolatos szabályokat érintik. Az alábbiakban összefoglaljuk mi változik az új év első napján.

50 ezer alatti termék esetén nem kötelező jótállási jegyet adni

A legjelentősebb változás, hogy a Korm. rendelet a módosítás következtében kiegészül egy új szakasszal, így 2025. január 1. napjától a Korm. rendelet 3/A. §-a értelmében a vállalkozások nem kötelesek jótállási jegy kiállítására amennyiben a fogyasztási cikk eladási ára nem haladja meg az 50 000 forintot. Ez esetben a vásárlók a jótállásból eredő jogaikat a számlával tudják érvényesíteni.

Fontos, hogy az új rendelkezés ellenére azonban a fogyasztókat tájékoztatni kell:

a termék átadásakor arról, hogy a jótállásból eredő jogokat az ellenérték megfizetését igazoló bizonylattal érvényesíthetik,
a fogyasztási cikk azonosítására alkalmas megnevezéséről és típusáról, valamint – ha van – gyártási számáról,
a fogyasztó jótállásból eredő jogairól, azok érvényesíthetőségének határidejéről, helyéről és feltételeiről, továbbá
az arról, hogy fogyasztói jogvita esetén a fogyasztó a vármegyei (fővárosi) kereskedelmi és iparkamarák által működtetett békéltető testület eljárását is kezdeményezheti.

A mi értelmezésünk szerint a fentiek alapján a fogyasztó részére átadott számla egészítendő ki a fenti tájékoztatásokkal, amennyiben az 50 ezer alatti értékű termékhez a vállalkozás nem ad át jótállási jegyet.

Már nemcsak a webáruházak adhatják át elektronikus úton a jótállási jegyet

A jelenleg hatályos Korm. rendelet 3. § (5) bekezdése alapján a vállalkozás a jótállási jegyet a távollévők között kötött szerződés esetén elektronikus úton is átadhatja a fogyasztó részére. Jelenleg tehát ez az átadási mód csak a távollévők közötti ügyletek esetén elérhető.

Ez a bekezdés úgy módosul január 1. napjától, hogy a vállalkozás a jótállási jegyet – a fogyasztó eltérő kérése hiányában –elektronikus úton is átadhatja a fogyasztó részére. Azaz kikerült a távollévők közötti szerződések kitétel a rendelet szövegéből, és bekerült az „eltérő kérés hiányában” szövegrész, azaz a módosítás hatályba lépésével már minden vállalkozás alkalmazhatja az elektronikus úton történő átadást, kivéve, ha a vásárló kéri a papír alapon a jótállási jegyet.

The post Változás a jótállási jegyek átadásában! 2025.01.01. first appeared on Fogyasztó Barát.

Mikor teljesít a webshop? Ezt kell feltüntetni a számlán és a jótállási jegyen!

Ilcsik Tilla — Fri, 08 Nov 2024 12:28:26 +0000

Sokan úgy tudják, hogy az online értékesítés esetén akkor minősül teljesítettnek az ügylet a webshop részéről, amikor a vállalkozás a vásárló részére a számlát kiállítja, vagy amikor a futárszolgálat részére átadja a terméket.

A teljesítés időpontja azonban az, amikor a vásárló a terméket átveszi. Ennek azért van jelentősége, mert a fogyasztói jogok gyakorlására – így az elállási jog, a kellékszavatossági jogok, vagy a jótállási jogok – nyitva álló határidő a termék átvételével kezdődik. Az elállási jog a termék átvételétől (nem a megrendeléstől) számított 14 napig illeti meg a vásárlót, a 2 éves kellékszavatosság a termék átvételével kezdődik, és ha jótállás köteles terméket értékesít a vállalkozás, akkor a jótállási idő sem a megrendeléssel, vagy a jótállási jegy megküldésével, hanem a termék átvételével kezdődik.

Miért fontos ezt tudni? Azért, mert előfordulhat, hogy a fogyasztóvédelmi hatóság próbavásárlás során azt is ellenőrzi, hogy milyen tartalmú számlát, jótállási jegyet kapott, és azon mi szerepel a teljesítés dátumaként.

A számla kiállítása - a teljesítés dátuma

Az online értékesítés esetén több időpontról is beszélünk. Először megtörténik a megrendelés, majd a fizetés a vásárló részéről, ehhez képest pedig pár nappal később az eladó átadja a futárszolgálatnak a terméket, a futárszolgálat azt kézbesíti, a vásárló pedig átveszi.

A teljesítés napja a fentiek közül az, amikor a vásárló átvette a terméket.

A számlázás szabályos módja ennek megfelelően az lenne, ha a megrendelést követően előlegszámlát, (az összeg beérkezését követően eladó teljesíti a megrendelést azzal, hogy átadja a futárnak a terméket, majd amikor a vásárló átvette a terméket akkor minősül teljesítettnek az ügylet), majd a termék átvétele után egy végszámlát állítana ki, amin a teljesítés dátuma a termék átvételének napja lenne.

Ezt a számlázási módszert azonban sokan nem használják, és pl. az online bankkártyás fizetés esetén egy számlát állít ki a webshop, így viszont a teljesítés dátuma a megrendelés lesz és nem az ügylet zárásának (termék átvétel) tényleges dátuma.

Ebben az esetben azonban egy hatósági ellenőrzés esetén azt kifogásolhatja a fogyasztóvédelem, hogy a számlán a teljesítés dátuma az korábbi mint a termék átvételének a napja, ezzel pedig lerövidül a fogyasztó igényérvényesítési határideje.

Az alábbiakban idézünk egy jogsértést megállapító határozatból melyben a hatóság kifogásolta a számla tartalmát ezzel kapcsolatban:

„A megküldött számla vizsgálata során a Kormányhivatal az alábbiakat állapította meg:

A mellékelt számlán a teljesítés időpontjaként szintén a megrendelés napja, vagyis 2024. július 15. került feltüntetésre. A termék kiszállítása 2024. július 16. napján történt meg. Azzal, hogy vállalkozás a számlán egy nappal korábbi teljesítési időt ad meg, és egyéb ezzel kapcsolatos megjegyzést nem tesz, az elállási jog gyakorlásának igazolásául a fogyasztó hátrányára egy nappal rövidebb idő áll rendelkezésre.”

Az idézett hatósági megállapítás „egyéb ezzel kapcsolatos megjegyzést nem tesz” rész arra, utal, hogy a számlán (amennyiben azon a teljesítés dátumaként a megrendelés dátuma szerepel) szükséges egy megjegyzést elhelyezni azzal, hogy a fogyasztói jogok a termék átvételének napjával kezdődnek.

Jótállási jegy - a termék átvételének napja

A fenti probléma a jótállási jegyek esetében is fennállhat. A jótállási jegy kötelező tartalmi eleme a termék átvételének napja, hiszen a jótállási idő a termék átvételével kezdődik. Amennyiben a vállalkozás a jótállási jegyet a termékkel együtt küldi meg a vásárlónak, értelemszerűen nem tudja arra felvezetni a termék átvételének napját, mert akkor még arról nincs információja. Ilyen esetben előfordul, hogy rászámolnak pár napot a megrendeléshez képest, de ez nem pontos és a vállalkozás számára is kevésbé előnyös.

A jobb megoldás ez esetben is az, hogy a jótállási jegyen egy megjegyzésben feltüntetésre kerül az, hogy a jótállás kezdete a termék átvételének napja.

Aki elektronikus úton adja át a jótállási jegyet annál nem merül ez fel problémaként, hiszen a jogszabály (151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés) azt mondja, hogy a jótállási jegyet legkésőbb a termék átadását követő napon kell kiállítani és megküldeni a vásárló számára, így azon már fel tudja tüntetni a termék átvételének napját a futárszolgálat értesítése alapján.

Az alábbiakban a jótállási jegy ezzel kapcsolatos tartalmára vonatkozó hatósági megállapításból idézünk:

„A megküldött jótállási jegy vizsgálata során a Kormányhivatal az alábbi megállapítást tette:

A mellékelt jótállási jegyen a termék átadásának vagy üzembehelyezésének időpontjaként a vállalkozás 2024. július 15. napját tüntette fel. A termék kiszállítása 2024. július 16. napján történt meg. Azzal, hogy a vállalkozás a jótállási jegyen egy nappal korábbi termék átadási napot ad meg, és egyéb ezzel kapcsolatos megjegyzést nem tesz, a szavatossági/jótállási idő kezdetét a fogyasztó hátrányára tévesen jelöli meg.”

A fentiek alapján nézze át Ön is a számlázási gyakorlatát, valamint a jótállási jegyeit, és figyeljen arra, hogy a fogyasztókat tájékoztassa e dokumentumokon is arról, hogy a fogyasztói jogok érvényesítési határideje mikortól kezdődik!

The post Mikor teljesít a webshop? Ezt kell feltüntetni a számlán és a jótállási jegyen! first appeared on Fogyasztó Barát.

Termékcsere a webshopokban. Mikor kötelező és mikor nem?

Ilcsik Tilla — Fri, 30 Aug 2024 12:09:13 +0000

Ebben a bejegyzésben azokról az esetekről lesz szó, amikor a webáruházban vásárolt termék cseréjére kerülhet sor.

Nem mindegy, hogy a vásárló szavatossági, jótállási jogával élve kéri a cserét, jótállás köteles terméket kíván 3 munkanapon belül cserélni, vagy egyszerűen csak elállás helyett másik terméket kér a vásárolt helyett.

Tartson velünk és vegyük végig mikor és miért kötelező, vagy mikor csak lehetőség a termékcsere a webáruházban.

A csere mint jótállási, szavatossági jog

Azt bizonyára Ön is tudja, hogy a termék hibája esetén a vásárló első körben a termék kijavítását vagy kicserélését kérheti. A kicserélés – a kijavítás mellett – tehát a másik ún. első lépcsőbe tartozó választható kellékszavatossági, jótállási jog.

A vásárló döntheti el, melyik jogával kíván élni, azonban ez nem mindig van így, a Ptk. ide vonatkozó rendelkezése ugyanis azt írja elő, hogy a jogosult választása szerint kérheti a dolog kijavítását vagy kicserélését, kivéve, ha a választott kellékszavatossági jog teljesítése lehetetlen, vagy ha az a kötelezettnek – másik kellékszavatossági igény teljesítésével összehasonlítva – aránytalan többletköltséget eredményezne, figyelembe véve a szolgáltatás hibátlan állapotban képviselt értékét, a szerződésszegés súlyát és a kellékszavatossági jog teljesítésével a jogosultnak okozott érdeksérelmet. ( Ptk. 6:159. § (2))

Nem dönthet tehát a vásárló a szavatossági jogokról, ha a választott kellékszavatossági – jelen blog témájánál maradva a csere – lehetetlen, mert pl. nem gyártják már az adott terméket, vagy ha a csere a vállalkozásának aránytalan többletköltséget eredményezne, tehát a csere pl. költségesebb mint a javítás.

Amennyiben azonban a termék cseréjére kerül sor, akkor az eredeti termékkel mindenben megegyező terméket kell adni a vásárlónak, ugyanis ha az eltér az eredetitől, akkor a vásárló nem köteles elfogadni a cserét.

Amennyiben tehát az Ön számára költséghatékonyabb a javítás, akkor jogosult e szavatossági jog szerint eljárni. Fordítva is igaz ez: ha ugyan a vásárlója a termék javítását kérte, de az Ön számára kevésbé költséges a termék kicserélése, akkor eljárhat ennek megfelelően.

A 3 munkanapos csere

A jótállás köteles termékek vonatkozásában van egy speciális szabály a cserére vonatkozóan.

Ezt a szabályt a 151/2003. (IX. 22. ) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. rendelet) 7. §-az alábbiak szerint határozza meg:

„Ha a fogyasztó a fogyasztási cikk meghibásodása miatt a vásárlástól (üzembe helyezéstől) számított három munkanapon belül érvényesít csereigényt, a vállalkozás nem hivatkozhat a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:159. § (2) bekezdés a) pontja értelmében aránytalan többletköltségre, hanem köteles a fogyasztási cikket kicserélni, feltéve, hogy a meghibásodás a rendeltetésszerű használatot akadályozza.

A szabály azt a célt szolgálja, hogy a vásárlást követően rövid időn belül felmerülő probléma esetén a vásárló igényt tarthasson a termék azonnali cseréjére, és sajnos ez esetben az eladó nem hivatkozhat az előzőekben ismertetett Ptk.-ban rögzített okokra. Hiába kerül tehát többe vállalkozásunknak a termék cseréje – például árleszállítás jobban megérné – kötelesek vagyunk azt megtenni, és nem hivatkozhatunk a Ptk. előző pontban írt szabályára. Amennyiben tehát a vásárlója három munkanapon belül érvényesíti csereigényét, akkor az Ön vállalkozása nem hivatkozhat arra, hogy ez többletköltséget eredményez, és inkább javítana, hanem köteles a hibás terméket cserélni.

A jogalkotó e rendelkezése azon a vélelmen alapul, hogy ezen idő alatt nem a vásárló oldalán merül fel a cserére okot adó körülmény.

Ezt a szabályt csak a fogyasztók felé kell alkalmazni.

Kötelező 8 napon belüli csere a jótállás köteles termékek javítása után

A Korm. rendelet meghatározza azokat az eseteket, amikor az eladó ugyan a javítással megpróbálta szerződésszerűvé tenni a teljesítést, azonban – mivel az nem vezetett eredményre – mégis köteles kicserélni a terméket.

Ha nem javítható a termék

Amennyiben a termék első javításakor az eladó részéről megállapítást nyer, hogy a termék nem javítható, akkor értelemszerűen cserélni kell a terméket 8 napon belül, ha erre nincs lehetősége a vállalkozásnak, akkor a vételárat kell a vásárló részére visszafizetni (Korm. rendelet 5. § (5) bekezdése).

Ha háromszor már kijavította a terméket, és 4. alkalommal is meghibásodik

Amennyiben a jótállás köteles terméket a jótállási idő alatt már háromszor javították, és az negyedik alkalommal is meghibásodik, akkor az eladó köteles a terméket 8 napon belül kicserélni, ha ez nem lehetséges, akkor a vételárat kell visszafizetni a vásárlónak (Korm. rendelet 5. § (6) bekezdése).

Ha már 30 napja nem kerül sor a kijavításra

Amennyiben a kijavításra, az erre vonatkozó igény közlésétől számított 30 nap alatt sem kerül sor, akkor az eladó nem húzhatja tovább az időt, köteles a terméket a harmincnapos határidő eredménytelen elteltét követő 8 napon belül kicserélni (Korm. rendelet 5. § (7) bekezdése).

Cseretermék a javítás idejére?

Amíg a termék javítás alatt áll lehet, hogy jelezte már vásárlója azt, hogy a javítás idejére biztosítson az eredetivel azonos terméket számára.

Erre az eladó nem köteles, nem kell tehát csereterméket biztosítani a kijavítás idejére.

Csere vagy elállás? Nem hibás a termék: Kötelező-e cserét biztosítania a webshopnak?

Gyakran keveredik a vásárlók fejében az elállási jog és a termékcsere lehetősége.

Fontos tisztázni, hogy az elállási jog nem termékcserére jogosítja a vásárlót, hanem az eredeti állapot helyreállítására, azaz e jog gyakorlásakor a terméket vissza kell juttatnia az eladóhoz és jogosult a vételárat visszakapni.

Előfordulhat azonban, hogy a vásárlója nem a vételárat kérné vissza, azaz nem az indoklás nélküli elállási jogával kíván élni, hanem – mert pl. rossz méretet rendelt, vagy másik termék tetszett meg neki a webshopban – egy másik termékre kívánja cserélni a megvásárolt terméket.

Amennyiben nem hibás a termék, tehát a vásárló nem a vállalkozás hibája miatt akar másik terméket, akkor nem köteles az eladó vállalkozás kicserélni a terméket, de természetesen biztosíthat ilyen lehetőséget vásárlóinak.

A nem hibás termékek cseréjének szabályait, eljárási menetét az eladó vállalkozás meghatározhatja (meghatározhatja, hogy a cserével kapcsolatos költségek a vásárlót terhelik, ha nem vállalja azt át az eladó) ezzel biztosítva a vásárlói számára azt a lehetőséget, hogy egy újabb rendelés leadása nélkül másik terméket kapjon az eredeti helyett.

The post Termékcsere a webshopokban. Mikor kötelező és mikor nem? first appeared on Fogyasztó Barát.

Mit kell tartalmaznia a jótállási jegynek?

Ilcsik Tilla — Fri, 02 Aug 2024 12:32:01 +0000

Mikor kell Önnek jótállási jegyet adni? Mi az ami nem maradhat le a jótállási jegyről?

Összefoglaljuk a fenti kérdésekre adott válaszainkat.

Mikor kell adni jótállási jegyet?

A legtöbb webshop üzemeltető már rutinszerűen adja át a termékeivel együtt a jótállási jegyet. Van, aki azonban még mindig megfeledkezik erről a dokumentumról, vagy nem biztos abban, hogy mely termékeihez kell mellékelni, nem tudja, hogy milyen adatoknak kell szerepelnie rajta.

Ahogy azt korábban megírtuk, 2024.07.01. napjától új rendelet tartalmazza a kötelező jótállás alá eső tartós fogyasztási cikkeket. A kötelező jótállás alá tartozó tartós fogyasztási cikkek körének meghatározásáról szóló 10/2024. (VI.28.) IM rendelet 1. számú melléklete sorolja fel azokat a termékköröket, melyek esetében az eladónak jótállási jegyet kell átadnia a vásárló számára, mivel e termékek esetén a fogyasztót jótállási jogok illetik meg.

Amennyiben tehát a fenti jogszabály mellékletében megtalálható az Ön által értékesített termék, akkor köteles jótállási jegyet adni hozzá. A vásárlója a jótállási jeggyel tudja majd jótállási jogait érvényesíteni (annak hiányában a számlával).

A kötelező jótállás szabályait változatlanul a 151/2003. (IX.22.) Korm. rendelet tartalmazza, így a Korm. rendelet 3. § (1) bekezdése meghatározza azt is, hogy mikor kell átadni a vásárlónak a jótállási jegyet. A vállalkozás köteles a fogyasztási cikkel együtt vagy – távollévők között kötött szerződés esetén – legkésőbb a fogyasztási cikk átadását vagy üzembe helyezését követő napon a jótállási jegyet a fogyasztó rendelkezésére bocsátani olyan formában, amely a jótállási határidő végéig biztosítja a jótállási jegy tartalmának jól olvashatóságát.

Mi legyen rajta a jótállási jegyen?

A jótállási jegy kötelező tartalmi elemeit szintén a Korm. rendeletben találjuk, melynek 3. § (3) bekezdése tételesen felsorolja azokat a tételeket, melyek nem maradhatnak le a jótállási jegyről.

A jótállási jegyen fel kell tüntetni:

a) a vállalkozás nevét, címét,

b) a fogyasztási cikk azonosítására alkalmas megnevezését és típusát, valamint – ha van – gyártási számát,

c) a gyártó nevét, címét, ha a gyártó nem azonos a vállalkozással,

d) a szerződéskötés, valamint a fogyasztási cikk fogyasztó részére történő átadásának vagy – a vállalkozás vagy közreműködője általi üzembe helyezés esetén – a fogyasztási cikk üzembe helyezésének időpontját,

e) a fogyasztó jótállásból eredő jogait, azok érvényesíthetőségének határidejét, helyét és feltételeit, továbbá

f) az arról szóló tájékoztatást, hogy fogyasztói jogvita esetén a fogyasztó a vármegyei (fővárosi) kereskedelmi és iparkamarák által működtetett békéltető testület eljárását is kezdeményezheti,

g) a vállalkozás bélyegzőlenyomatát és a kiállítás során a képviseletében eljáró személy aláírását az elektronikus úton átadott jótállási jegy kivételével, valamint

h) a fogyasztási cikk fogyasztó által fizetett vételárát.

További kötelező tartalmi elem, hogy a jótállási jegynek utalnia kell arra, hogy a jótállás a fogyasztó jogszabályból eredő jogait nem érinti.

A fenti felsorolásból jól látható, hogy elég sok információt kell, hogy tartalmazzon a jótállási jegy, és azon nemcsak az eladó vállalkozás és a termék adatainak kell szerepelnie, hanem a fogyasztó jótállásból eredő jogainak és azok érvényesíthetősége feltételeinek is.

Amennyiben árul a webáruháza olyan terméket, amelynek üzembe helyezésére külön szakértelemre van szükség, vagy amelyek használata megkívánja az időnkénti karbantartást, akkor a Korm. rendelet szabályai alapján Ön, mint jótállásra kötelezett meghatározhat bizonyos feltételeket a jótállás érvényesítéséhez. Ezeket a feltéteket azonban a jótállási jegyen szükséges feltüntenie. (Javasolt tehát a jótállási jegyen helyet biztosítani a szakszerű beszerelés igazolására, a szakember részéről történő karbantartás elvégzésének igazolására)

Ne felejtse el a jótállási szabályokat érintő jogszabályváltozások esetén a jótállási jegy mintáját is átnézni, az elmúlt időszakban is többször kellett frissíteni a jótállási jegy mintákat a hatályba lépő jogszabályváltozások miatt.

A Fogyasztó Barát ügyfelei számára elérhető letölthető formában jótállási jegy minta, mely a fenti kötelező elemeket mind tartalmazza a hatályos jogszabályok alapján, mindig naprakészen.

Egy régebbi posztunkban megírtuk, hogy melyek a leggyakoribb félreértések a webáruház üzemeltetőknél a jótállási jegyekkel kapcsolatban. Abban a blogbejegyzésben kitértünk olyan gyakori hibákra, melyeket jelen írás most nem érintett. Amennyiben még nem olvasta el, akkor ide kattintva megteheti.

The post Mit kell tartalmaznia a jótállási jegynek? first appeared on Fogyasztó Barát.

A kicserélt, vagy kijavított termék jótállási idejének változása

Ilcsik Tilla — Fri, 26 Jul 2024 10:55:23 +0000

A jótállás időtartamát a 151/2003. (IX.22.) Korm rendelet (továbbiakban: Korm. rendelet) határozza meg a tartós fogyasztási cikk eladási árától függően 2, vagy 3 évben.

Ez alatt az idő alatt, azaz a jótállás időtartama alatt a fogyasztó érvényesítheti jótállási jogait. A jogszabályban megállapított 2 vagy 3 év tehát az úgynevezett elévülési ideje a jótállási jogai érvényesíthetőségének.

A következőkben arról lesz szó, hogy hogyan változik a jótállási idő abban az esetben, ha a jótállás ideje alatt a terméket cserélni vagy javítania kell a vállalkozásnak.

Abban az esetben, ha a jótállás köteles termék kijavítására, vagy kicserélésére kerül sor, akkor a jótállási idő megváltozik, egyes esetekben meghosszabbodik, más esetben pedig újrakezdődik a termék egészére, vagy annak egy része tekintetében.

A jótállási idő újraindul

A Ptk. 6:163. § (5) bekezdése a kellékszavatosság körében akként rendelkezik, hogy „A dolognak a kicseréléssel vagy a kijavítással érintett részére a kellékszavatossági igény elévülése újból kezdődik. Ezt a szabályt kell alkalmazni arra az esetre is, ha a kijavítás következményeként új hiba keletkezik.”

A jótállás esetében is irányadó a kellékszavatosságnak a fenti Ptk. szabálya, és amennyiben a jótállás köteles termék egy alkatrészét kicseréli vagy kijavítja vállalkozása, akkor a termék e része tekintetében a jótállási idő újrakezdődik.

Ennek oka, hogy maga a kijavítás, vagy a kicserélés az elévülési időt megszakította, és a cserével vagy a kijavítással érintett rész vonatkozásában a jótállási igény elévülési ideje újraindul.

Abban az esetben pedig, ha a termék egészének kicserélésére kerül sor, azaz a vásárló egy új terméket kap, akkor a termék egészére nézve újraindul a jótállási idő.

Van, amikor meghosszabbodik a jótállási idő

Az előző esetekben a jótállási idő a termék egésze, vagy annak egy része vonatkozásában újraindult, de van, amikor a jótállási idő meghosszabbodik és az eladó vállalkozásnak tovább kell helyt állnia a 2, vagy 3 évnél.

A Ptk. 6:163. § (4) bekezdése értelmében: „Nem számít bele az elévülési időbe a kijavítási időnek az a része, amely alatt a
jogosult a dolgot rendeltetésszerűen nem tudja használni.”

A Korm. rendelet 2. § (4) bekezdése értelmében: „A fogyasztási cikk kijavítása esetén a jótállás időtartama meghosszabbodik a javításra átadás napjától kezdve azzal az idővel, amely alatt a fogyasztó a fogyasztási cikket a hiba miatt rendeltetésszerűen nem használhatta.”

Ebben az esetben tehát arról van szó, hogy a Ptk. és a Korm. rendelet is speciális szabályt alkalmaz az elévülési idő számítására, és azt mondja, hogy az elévülési időbe nem számít bele a kijavítási idő, mivel ez idő alatt a vásárló a terméket nem tudta rendeltetésszerűen használni. Ennek következménye, hogy az elévülési idő a kijavítási idővel meghosszabbodik.

A kijavítási idő az a hiba közlésétől a kijavítás elvégzésig tartó időtartamot jelent. Annak a körülménynek nincs jelentősége, hogy a vásárló már a hiba közlése előtt sem tudta használni a terméket, tehát a hiba közlésétől számított kieső időt kell alapul venni.

The post A kicserélt, vagy kijavított termék jótállási idejének változása first appeared on Fogyasztó Barát.

A webshop kötelezettségei termékhiba esetén. Összefoglaló.

Ilcsik Tilla — Fri, 19 Jul 2024 10:56:22 +0000

Több posztunkban is írtunk már a hibás teljesítés következményeiről, így a jótállás és a kellékszavatosság szabályairól is. A leggyakrabban visszatérő kérdések azzal kapcsolatosak tapasztalataink szerint, hogy milyen kötelezettségei vannak a webshopnak akkor, ha jelzi a vásárló a nála vásárolt termék hibáját.

Mi az hogy hibás teljesítés? Kinek a feladata a bizonyítás? Kinek a költsége a bizonyítás és a termék oda-vissza szállítása? Jótállás vagy kellékszavatosság szabályai szerint kell eljárni? Cég vagy fogyasztó?

Ezekre próbálunk meg most érthető válaszokat adni egy posztban, majd a könnyebb áttekinthetőség miatt táblázat formájában is feltüntetjük a legfontosabb tudnivalókat a hibás teljesítés kezelésével kapcsolatban.

1. Hibás teljesítés

A Ptk. 6:157. § (1) bekezdése értelmében:

„A kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatás a teljesítés időpontjában nem felel meg a szerződésben vagy jogszabályban megállapított minőségi követelményeknek. Nem teljesít hibásan a kötelezett, ha a jogosult a hibát a szerződéskötés időpontjában ismerte, vagy a hibát a szerződéskötés időpontjában ismernie kellett.”

A hibás teljesítés a szerződésszegés egyik esete. Az eladó akkor teljesít hibásan, ha a terméket vagy szolgáltatást nem a szerződésnek, vagy a jogszabályban foglalt minőségi követelményeknek megfelelően adja el, vagy nyújtja. Tehát amennyiben a webshop által eladott termék minősége megefelel ugyan a jogszabályi követelményeknek, de a termékleírásban szereplő jellemzőkkel nem rendelkezik, vagy nem azt a terméket kapta a vásárló mint amit megrendelt, az is hibás teljesítés.

A hibás teljesítés a teljesítéskor fennálló hibát jelenti, ami nem feltételnül jelentkezik a termék átadásakor, vagyis úgynevezett rejtett hiba állhat fenn (a vállalkozás sem tudta, hogy a termék hibás). Sokszor van félreértés abban a kérdésben, hogy beszélhetünk-e hibás teljesítésről abban az esetben, ha a vásárló csak később jelzi a hibát és nem az átadást követően. Attól még, hogy a vásárló csak vásárlást követő pl. 6 hónappal később jelzi a hibát, még lehet szó hibás teljesítésről, hiszen a teljesítéskor már fennálló hiba lehet, hogy csak később jelentkezik, később lesz felismerhető, azaz úgynevezett rejtett hibáról beszélünk.

Az, hogy egy tartós fogyasztási cikkre több évig jótállást kell vállalnia az eladónak, vagy egyéb termékek esetén két évig élhet szavatossági jogaival a vásárló, nem azt jelenti, hogy a termék bármely hibája miatt az eladót terheli a felelősség. A teljesítéskori hiba az, amiért felel az eladó, azaz azért, hogy hibás terméket adott-e el.

2. Jótállás vagy kellékszavatosság? Cégek vagy fogyasztók?

Még mindig sok kérdést kapunk azzal kapcsolatban, hogy pl. egy textil árura vonatkozik-e a jótállás, vagy, hogy a céges vásárlónak kell -e jótállási jegyet adni.

A kellékszavatosság minden termékre, minden vásárlóra vonatkozik értékhatártól függetlenül. A fogyasztónak minősülő vásárlókat 2 év kellékszavatosság, a fogyasztónak nem minősülő vásárlókat, azaz pl. a cégeket 1 év kellékszavatosság illeti meg.

A jótállás azonban csak a tartós fogyasztási cikkekre vonatkozik, ha azok értéke meghaladja a 10.000 Ft -ot. A tartós fogyasztási cikkek körét a 2024.07.01. napjától hatályos 10/2024. (VI.28.) IM rendelet 1. számú mellékletében találjuk meg.

A kötelező jótállás csak a fogyasztókat illeti meg, jogi személy vásárlókat nem (ez utóbbiak esetében önként vállalhat az eladó jótállást).

3. Jegyzőkönyv felvétele minden esetben

Amennyiben egyértelmű, hogy a vásárló nem elállási jogával él, hanem azt jelzi a webshop felé, hogy a termék nem jól működik, hiányos, vagy mást kapott, mint ami a webáruház oldalán szerepelt, akkor azt minőségi kifogásként kell kezelni.

Ebben az esetben pedig a vásárló panaszáról jegyzőkönyvet kell felvenni. Ennek szabályait külön jogszabály határozza meg, a fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés keretében eladott dolgokra vonatkozó szavatossági és jótállási igények intézésének eljárási szabályairól szóló 19/2014. (IV. 29.) NGM rendelet (továbbiakban: NGM rendelet).

A jegyzőkönyv kötelező elemeit és egyéb szabályait ebben a posztban foglaltuk össze: Kötelező jegyzőkönyvezése a panaszoknak a webshopokban

Ha a jegyzőkönyv elkészült, akkor haladéktalanul és igazolható módon azt meg kell küldeni a vásárló számára.

Amit rögzít az NGM rendelet, hogy ha a vállalkozás a fogyasztó szavatossági vagy jótállási igényének teljesthetőségéről annak bejelentésekor nem tud nyilatkozni, álláspontjáról, igén elutasítása esetén az elutasítás indokáról és a békéltető testülethez fordulás lehetőségéről 5 munkanapon elül igazolható módon kell értesíteni a fogyasztót.

A vállalkozásnak tehát 5 munkanapon belül el kell döntenie, hogy milyen módon kezeli a minőségi kifogást és erről értesítenie kell a vásárlót.

4. Termék visszajuttatása az eladóhoz, költségek

Ahhoz, hogy az eladó el tudja dönteni, hogy a termék hibája milyen jellegű, és azt milyen módon tudja orvosolni, vissza kell, hogy kapja a terméket. A Ptk. 6:166. § -a úgy rendelkezik, hogy a szavatossági kötelezettség teljesítésével kapcsolatos költségek a kötelezettet terhelik.

A termék eladóhoz történő visszaszállításának költsége tehát az eladót terheli mind a jótállás, mind pedig a kellékszavatosság esetében. Arra van lehetőség, hogy a vásárló maga visszaküldi és megelőlegezi a szállítás költségét, de ha hibás valóban a termék, akkor meg kell részére téríteni a szállítás költségét.

A jótállás esetében a 151/2003. (IX.22.) Korm. rendelet külön előírja, hogy a rögzített bekötésű, illetve a 10 kg-nál súlyosabb, vagy tömegközlekedési eszközön kézi csomagként nem szállítható fogyasztási cikket az üzemetetés helyén kell megjavítani, ha ez nem lehetséges akkor a le-és felszerelésről, valamint az el-és visszaszállításról a vállalkozás vagy a javítószolgálat gondoskodik.

5. Bizonyítás: Hibás vagy nem hibás?

Kellékszavatosság (mely 2 év) esetében 1 évig az eladónak kell azt bizonyítani, hogy a termék nem volt a teljesítéskor hibás.

Jótállás esetében a jótállás időtartama (2 vagy 3 év az értékhatártól függően) alatt végig az eladónak kell bizonyítania, hogy a termék nem volt a teljesítéskor hibás.

Ahogy a termék visszaszállításának a költsége, úgy adott esetben a termék bevizsgálásának a költsége is az eladó vállalkozást terheli, tekintettel a bizonyítási kötelezettségére.

6. Vásárló jogai. Kérhet-e egyből vételár visszafizetést?

Mind a kellékszavatosság mind pedig a jótállás esetében első körben kijavítást vagy kicserélést kérhet a vásárló. Második körben pedig árleszállítást vagy pedig elállhat (vételár visszafizetés) a szerződéstől.

Nem kérheti tehát egyből vissza a termék árát a vásárló.

A kijavítás, illetve kicserélés vonatkozásában az NGM rendelet kimondja, hogy a vállalkozásnak törekednie kell arra, hogy a kijavítást vagy kicserélést legfeljebb tizenöt napon belül elvégezze. Abban az esetben, ha a kijavítás vagy a kicserélés időtartama meghaladja a 15 napot, akkor köteles a vállalkozás arról tájékoztatni a fogyasztót, hogy várhatóan mikor tudja azokat elvégezni.

Hibás teljesítés

Kellékszavatosság

Jótállás

Kivel szemben érvényesítheti a vásárló?

Forgalmazó (eladó vállalkozás)

Itt fontos megjegyezni, hogy a gyártói jótállástól függetlenül kell az eladó vállalkozásnak jótállást vállalnia a jogszabályban meghatározottak szerint

Ki érvényesítheti?

A fogyasztónak minősülő vásárló és a nem fogyasztónak minősülú vásárló is.

Csak a fogyasztónak minősülő vásárló.

Mely termékekre vonatkozik?

Minden termékre értékhatártól függetlenül

Csak a 10/2024. (VI.28.) IM rendelet 1. számú mellékletében meghatározott tartós fogyasztási cikkek esetében, melyek értéke a 10.000 Ft összeget meghaladja.

Meddig érvényesítheti a vásárló igényét?

A fogyasztónak minősülő vásárló 2 évig. A fogyasztónak nem minősülő vásárló 1 évig.

A fogyasztónak minősülő vásárló

10.000-250.000 Ft értékű termék esetén 2 évig,
250.000 Ft érték feletti termék esetén 3 évig élhet a jótállási jogaival.

Kit terhel a bizonyítási kötelezettség?

Fogyasztónak minősülő vásárló esetén 1 évig az eladót terheli a bizonyítási kötelezettség, azt követően a vásárlót.

Fogyasztónak nem minősülő vásárló esetén a vásárlót terheli a bizonyítási kötelezettség.

A jótállás időtartama alatt végig az eladót terheli a bizonyítási kötelezettség.

Gyakorolható jogok

Kijavítás

Kicserélés

Vételár leszállítása

Elállás (vételár visszafizetés)

The post A webshop kötelezettségei termékhiba esetén. Összefoglaló. first appeared on Fogyasztó Barát.

Új jogszabály a jótállás köteles termékekre! – Itt vannak a kibővített jótállás köteles termékkategóriák

Ilcsik Tilla — Sat, 29 Jun 2024 11:17:37 +0000

Ahogy korábbi posztunkban megírtuk, 2024. május 8. napján jelentős változások léptek hatályba a 151/2003. (IX.22.) Korm. rendeletben (továbbiakban: Korm. rendelet), melyek a webshopot üzemeltető vállalkozásokat is érintette. Az egyik legfontosabb módosítás az volt, hogy a minimum jótállási idő 2 évre emelkedett.

A Korm. rendelet további változásait ebben a bejegyzésben foglaltuk össze, mindenképp olvassa el, ha lemaradt róla.

2024. július 1. napjától új rendelet tartalmazza a jótállás köteles termékek körét

A vállalkozások számára a jótállás körében 2024. július 1. napjával újabb fontos változás lép életbe, ugyanis a Korm. rendelet 1. számú melléklete, mely a kötelező jótállás alá eső termékkategóriákat sorolja fel hatályát veszti, és életbe lép a kötelező jótállás alá tartozó tartós fogyasztási cikkek körének meghatározásáról szóló 10/2024. (VI.28.) IM rendelet (továbbiakban: IM rendelet), melynek 1. számú melléklete tartalmazza a tartós fogyasztási cikkek kibővített termékköreit.

2024. július 1. napjától tehát már nem a Korm. rendelet mellékletében, hanem az IM rendelet 1. számú mellékletében találjuk meg a kötelező jótállás alá tartozó fogyasztási cikkek felsorolását.

Jelentős változás nem következett be a jótállás köteles termékek körében, de az IM rendelettel pár új termék is bekerült a jótállás köteles termékek közé (ezeket vastagon szedetten jelezzük a lenti felsorolásban), és pár termék pedig kikerült a jótállási kötelelezettség alól.

A kötelező jótállás alá tartozó fogyasztási cikkek köre

Az alábbi termékkategóriákat sorolja fel az új jogszabály 1. számú melléklete, vastagon szedtük tehát azokat, melyek újként kerültek be:

háztartási készülék, így különösen hűtőszekrény, fagyasztó, kombinált hűtőszekrény, villanytűzhely, mosógép, centrifuga, szárítógép és ezek bármely kombinációja, mosogatógép, vasaló, vízmelegítő, tüzelő-, fűtő-, légkondicionáló- és egyéb légállapot-szabályozó berendezés, porszívó, gőzzel működő tisztítógép, szőnyegtisztító-gép, padlósúroló- és fényesítőgép, varrógép, kötőgép, villanybojler, szivattyú;
villamos energiával működtetett konyhai kisgép, így különösen mikrohullámú sütő, kenyérsütő, kenyérpirító, kávéfőző, kávédaráló, tejhabosító, vízforraló, konyhai robotgép, turmixgép, elektromos húsdaráló, grillsütő, olajsütő, ostyasütő, fánksütő, gofrisütő, szendvicssütő, elektromos palacsintasütő, elektromos pizzasütő, forrólevegős sütő, elektromos főzőedény, elektromos serpenyő, elektromos popcornkészítő, elektromos kontaktgrill, forgónyárs, mini tűzhely, rizsfőző készülék, tésztafőző, tojásfőző, ételpároló, gyümölcsaszaló;
gázkészülék, így különösen tűzhely, konvektor, gázkazán, gázbojler, gázgrill, gázzsámoly, gázsütő, gázperzselő, gázlámpa;
motoros kerti gép és nem motoros kertészeti eszköz, így különösen kapálógép, gyepszellőztető, fűnyíró, fűkasza, tologatós fűnyíró, kerti traktor;
motoros kézi szerszám, így különösen láncfűrész, fúrógép, ütvefúrógép, sarokköszörű, körfűrész, gyalu;
közlekedési eszköz, így különösen kerékpár, elektromos kerékpár, roller, elektromos roller, quad, motorkerékpár, segédmotoros kerékpár, személygépkocsi, lakóautó, lakókocsi, utánfutós lakókocsi, utánfutó;
motoros vízi jármű;
jogszabályban foglaltak szerint nyílt kategóriába sorolt pilóta nélküli légijármű;
nyílászáró, így különösen ablak, bel- és kültéri ajtó, garázsajtó;
árnyékolástechnikai eszköz, így különösen kézi vagy motoros meghajtású redőny, reluxa, napellenző, szalagfüggöny;
kaputelefon, kamerás megfigyelőrendszer;
garázskapu- és egyéb kapumeghajtás, vezérlés;
biztonsági riasztó- és jelzőberendezés;
elektronikus hírközlő végberendezés, így különösen telefon, mobiltelefon, telefax-készülék, több funkciós készülék;
híradástechnikai készülék, így különösen üzenetrögzítő, kihangosító készülék, műholdvevő és AM Micro antenna rendszerek és ezek részegységei, televízió, projektor, rádió, autórádió, rádiós ébresztőóra, műholdas helymeghatározó, játékkonzol, Blu-ray lejátszó és -író, asztali médialejátszó, egyéni hangrendszer, keverőasztal, erősítő, hangszóró, hangfal, mikrofon és fülhallgató, head-set;
információtechnikai készülék, így különösen asztali számítógép, laptop, notebook, tablet, PDA, monitor, fényképezőgép, film- és hangfelvevő kamera, videokamera és camcorder, diktafon, fotónyomtató, film- és diaszkenner, MP3 és MP4 lejátszó, hordozható médialejátszó, e-könyv olvasó, pendrive, memóriakártya, számológép, zsebszámológép;
irodatechnikai berendezés, így különösen fénymásoló, nyomtató, szkenner, iratmegsemmisítő, laminálógép;
írásvetítő és filmtechnikai berendezés, így különösen film- és írásvetítő, filmnagyító, filmelőhívó- és filmfeldolgozó készülék;
világítástechnikai termék, így különösen lámpatest, fényforrás;
villamos energiával működtetett szépségápolási eszköz, így különösen hajszárító, hajformázó, testszőrnyíró gép, epilátor, villanyborotva;
mérőműszer, generátor, tápegység, akkumulátor-töltő;
lőfegyver;
sporteszköz, vadászathoz és horgászathoz kapcsolódó eszköz;
bel- és kültéri bútor, fekvőmatrac;
a 24. pontba nem tartozó fürdőszobai berendezési tárgy, kültéri kád, valamint bel- és kültéri medence, így különösen szappanadagoló, csaptelep, zuhanyfej, zuhanykészlet, vécé, bidé, piszoár, öblítőtartály, mosdókagyló, zuhanytálca, zuhanyfal, zuhanyajtó, zuhanykabin, fürdőkád, bel- és kültéri masszázsmedence;
napkollektor, napelemrendszer;
villamos energiával működtetett játék, így különösen játék hoverboard, játék elektromos roller, pilóta nélküli játék légijármű;
gyermekmegfigyelő berendezés, így különösen légzésfigyelő, szívhangfigyelő, bébiőrző;
bel- és kültéri gyermekjáték, különösen hinta, csúszda;
gyermekgondozási cikk, így különösen pelenkázó- vagy mosdató-állvány, babakocsi, magas és asztalra szerelhető etetőszék, biztonsági gyermekülés;
egészségmegőrző és gyógyászati termék és eszköz, így különösen elektromos masszírozó, elektromos fogkefe, mágneses termék, fényterápiás eszköz, inhalátor, lázmérő;
gyógyászati segédeszköz;
látásjavító eszköz, így különösen szemüveg, valamint napszemüveg;
optikai eszköz, így különösen távcső, látcső, mikroszkóp, teleszkóp;
hangszer;
óra és ékszer;
kedvtelésből tartott állatok villamos energiával működtetett felszerelése, így különösen etető, itató, szőrnyírógép, nyakörv, ajtó, nyomkövető, alomtálca;
kötelező jótállás alá tartozó tartós fogyasztási cikk tartozéka, alkotórésze.

Az IM rendelet a tartós fogyazstási cikkek között már nem tartalmazza az alábbi termékeket, azaz e termékek már nem jótállás kötelesek:

elektromos rotyogtatófazék
lemezjátszó, szalagos és kazettás magnó, CD-felvevő és lejátszó, DVD-felvevő és lejátszó,
nemes és félnemes szőrmésbőrből készült szőrmeruházati termékek

Az IM rendeletben nem szerepel a drón, azonban a pilóta nélküli légijármű megnevezést használja, melybe bele tartoznak a drónok is.

The post Új jogszabály a jótállás köteles termékekre! – Itt vannak a kibővített jótállás köteles termékkategóriák first appeared on Fogyasztó Barát.

A kellékszavatosság szabályai 5+1 pontban

Ilcsik Tilla — Fri, 14 Jun 2024 12:55:18 +0000

Sokszor keveredik a jótállás és kellékszavatosság fogalma, azok szabályai a vállalkozások körében, ami nem csoda, hiszen sok ponton hasonló jogintézményekről van szó, és végső soron ugyanazt a célt szolgálják, az úgynevezett hibás teljesítés „orvoslását”.

Az alábbiakban 5 + 1 pontban röviden összefoglaljuk milyen szabályok vonatkoznak a kellékszavatosságra, és milyen kötelezettségei vannak Önnek, mint eladónak.

1. Hibás teljesítés, rejtett hiba

Azzal kezdjük, hogy pontosítjuk mi az a hibás teljesítés, és mire vonatkozik a kellékszavatosság.

A Ptk. azt mondja, hogy a kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatás a teljesítés időpontjában nem felel meg a szerződésben vagy jogszabályban megállapított minőségi követelményeknek. Hibás teljesítésről tehát akkor beszélünk, ha a termék az átadáskor nem felel meg a szerződésben, vagy a jogszabályokban meghatározott minőségi követelményeknek.

A vállalkozások sokszor elfelejtik, hogy nem arról van szó, hogy a két évig a termék bármely hibája esetén kötelesek eljárni. Első körben azt kell megvizsgálnia a kötelezettnek, hogy a jelzett hiba fennállt-e a teljesítéskor, azaz az általa eladott termék valóban hibás volt-e már az átadáskor. Beszélhetünk-e úgynevezett rejtett hibáról, azaz olyan hibáról, amely már a teljesítéskor is fennállt de azt a vásárló csak később vette észre. A kellékszavatosság tehát csak a teljesítéskor már fennálló hibákra vonatkozik.

2. Mely vásárlókat illeti meg és mely termékek esetében?

A kellékszavatossági jogok minden vásárlót megilletnek és minden termékre vonatkoznak.

A kellékszavatossági jogok nemcsak a fogyasztókat (ellentétben a jótállásal), hanem a fogyasztónak nem minősülő vásárlókat is megilletik. Amennyiben tehát cég vásárol Öntől, akkor azt is megilletik a kellékszavatossági jogok. Különbség: A fogyasztókat 2 évig, a nem fogyasztókat 1 évig illeti meg e jog.

A kellékszavatosság nem tesz különbséget a termékek között, azaz értékhatártól és a termék fajtájától függetlenül minden termékre vonatkozik, sőt a használt termékek esetében is van kellékszavatosság annyi különbséggel, hogy a fogyasztók esetében a kellékszavatosság ideje 1 évre csökkenthető.

3. Bizonyítás – mikor keletkezett a hiba

Ahogy fentebb már írtuk, a kellékszavatosság a teljesítéskor fennáló hibák esetén áll fenn. A bizonyítandó kérdés tehát minden esetben az, hogy a hiba fennált-e már a teljesítéskor. A hibás teljesítési vélelem alapján a fogyasztókkal kötött szerződés esetében 1 évig vélelmezni kell, hogy a hiba már a teljesítéskor is megvolt. A jogszabály tehát a fogyasztó mellett áll, hiszen abból indul ki, hogy a termék 1 évig felismert hibája már a teljesítéskor is meg volt.

Ez tehát azt jelenti, hogy az eladón áll a bizonyítási teher egy évig, azaz neki kell az ellenkezőjét bebizonyítania: a termék az átadáskor nem volt hibás. Meg kell tehát vizsálnia, hogy mi a hiba oka, és azt kell bizonyítania, hogy pl. az észelt hiba a nem rendeltetésszerű használatra vezethető vissza és az nem gyártási eredetű.

4. Érvényesítés, költségviselés

A fogyasztó a kellékszavatossági jogait a vásárlástól számított két évig érvényesítheti. A jótállási igényt elsősorban jótállási jeggyel, a kellékszavatossági jogokat pedig a számlával tudja érvényesíteni a vásárló.

Fontos azonban megjegyezni, hogy ilyenkor a vásárlónak azt kell bizonyítania, hogy a terméket mikor és kitől vette, tehát valójában egy megrendelés visszaigazolása elegendő lehet a kellékszavatossági jogok érvényesítéséhez.

Fontos arra is kitérni, hogy a hibás teljesítéssel kapcsolatos költségek, tehát így például a termék eladóhoz történő visszaküldésének költsége kit terhel. A Ptk. 6:166. § (1) bekezdése értelmében „A szavatossági kötelezettség teljesítésével kapcsolatos költségek a kötelezettet terhelik.” Ez tehát azt jelenti, hogy amennyiben a vásárló jelzi, hogy a termék hibás, akkor a kivizsgálás céljából az eladóhoz történő visszaküldés költsége az eladót terheli.

5. Mit kérhet a fogyasztó? Szavatossági jogok.

A jogszabály meghatározza a kellékszavatossági jogok körét és azok sorrendjét is. Nem kérheti tehát a vásárló egyből vissza a pénzét amennyiben van lehetőség a termék javítására vagy kicserélésére.

Első körben tehát kijavítást vagy kicserélést kérhet a vásárló (eladó néhány napon belül ki tudja javítani a hibát, vagy tud cserélni), második körben a vételár arányos leszállítására van lehetőség, végső soron pedig elállhat a szerződéstől, azaz visszakaphatja a vételárat. Ez utóbbi kellékszavatossági jog esetében azonban megjegyzendő, hogy a Ptk. alapján jelentéktelen hiba esetén nincs helye elállásnak.

6. Az eladó válasza

Nem szabad elfelejteni, hogy amikor beérkezik egy minőségi kifogás, akkor arról jegyzőkönyvet kell felvenni. Ez fontos a későbbi bizonyítás miatt is, ugyanis ez igazolja azt, hogy foglalkozott az eladó a panasszal.

Erről ebben a bejegyzésünkben írtuk részletesebben.

A fenti szavatossági jogokból kiindulva az Eladó vállalkozásnak – amennyiben megállapítja, hogy a termék valóban hibás – ki kell javítania, vagy ki kell cserélnie a terméket. Ezzel kapcsolatban a 19/2014. (IV. 29.) NGM rendelet azt írja elő, hogy a vállalkozásnak törekednie kell arra, hogy a kijavítást vagy kicserélést legfeljebb tizenöt napon belül elvégezze. Ha a kijavítás vagy a kicserélés időtartama a tizenöt napot meghaladja, akkor a vállalkozás a fogyasztót tájékoztatni köteles a kijavítás vagy a csere várható időtartamáról.

Amennyiben a termék kijavítására vagy kicserélésre nincs lehetőség, akkor amennyiben a termék amúgy használható, akkor a vételár adott részét vissza kell téríteni, vagy a termék visszavétele mellet a vételárat vissza kell fizetni.

Ha a vállalkozás azt állapítja meg, hogy a termék hibája nem rejtett hiba, azaz az átadáskor nem állt fenn, akkor elutasíthatja a vásárló minőségi kifogását. Fontos, hogy az elutasítást minden esetben indokolni szükséges.

The post A kellékszavatosság szabályai 5+1 pontban first appeared on Fogyasztó Barát.