Jogszabályváltozások | Fogyasztó Barát https://fogyasztobarat.hu A webáruházak barátja Thu, 03 Sep 2026 13:46:29 +0000 hu hourly 1 https://fogyasztobarat.hu/wp-content/uploads/2026/02/2026_Favicon_FB-150x150.png Jogszabályváltozások | Fogyasztó Barát https://fogyasztobarat.hu 32 32 AI Act és webáruházak https://fogyasztobarat.hu/ai-act-es-webaruhazak/ Thu, 03 Sep 2026 13:26:42 +0000 https://fogyasztobarat.hu/?p=10808 Gyakorlati útmutató webshop-üzemeltetőknek AI szolgáltatások használatához A bejegyzés célja, hogy a webáruházak számára közérthetően mutassa be: mikor érinti őket az AI Act, mikor minősülnek AI szolgáltatónak vagy alkalmazónak, és milyen adatvédelmi, szerződéses és belső szabályozási lépéseket érdemes megtenniük. Bevezetés: az AI már nem csak technológiai kérdés A mesterséges intelligencia néhány év alatt a webáruházak mindennapi […]

The post AI Act és webáruházak first appeared on Fogyasztó Barát.]]>

Gyakorlati útmutató webshop-üzemeltetőknek AI szolgáltatások használatához

A bejegyzés célja, hogy a webáruházak számára közérthetően mutassa be: mikor érinti őket az AI Act, mikor minősülnek AI szolgáltatónak vagy alkalmazónak, és milyen adatvédelmi, szerződéses és belső szabályozási lépéseket érdemes megtenniük.

Bevezetés: az AI már nem csak technológiai kérdés

A mesterséges intelligencia néhány év alatt a webáruházak mindennapi működésének részévé vált. Egy webshop ma már használhat AI-alapú chatbotot ügyfélszolgálati válaszokra, generatív AI-t termékleírások készítésére, fordítóeszközöket nemzetközi értékesítéshez, ajánlórendszereket személyre szabott termékjavaslatokra, vagy akár csalásmegelőzési megoldásokat a rendelési folyamatban.

Sok vállalkozás ugyanakkor abból indul ki, hogy az Európai Unió mesterséges intelligenciáról szóló rendelete, az AI Act, elsősorban a fejlesztőkre és a nagy technológiai vállalatokra vonatkozik. Ez csak részben igaz. A szabályozás nem kizárólag azokat érinti, akik AI-rendszereket fejlesztenek vagy forgalomba hoznak, hanem azokat is, akik ilyen rendszereket saját működésük során használnak.

Egy webáruház üzemeltetője tehát akkor is találkozhat AI Act szerinti feladatokkal, ha saját modellt nem tanít és önálló AI szoftvert sem értékesít. Elég lehet, ha AI chatbotot integrál az oldalra, AI-eszközzel készít termékszövegeket, vagy AI-alapú rendszert használ ügyfélkommunikáció, marketing vagy személyre szabás céljára.

A webshopok számára a legfontosabb kérdés nem az, hogy „fejlesztünk-e mesterséges intelligenciát?”, hanem az, hogy „használunk-e olyan rendszert, amely AI-alapú működéssel hat az ügyfelekre, a tartalmakra vagy a döntési folyamatokra?”.

Mi az AI Act célja?

Az AI Act az Európai Unió mesterséges intelligenciára vonatkozó átfogó rendelete. Célja, hogy a mesterséges intelligencia fejlesztése, forgalomba hozatala és használata átlátható, biztonságos és az alapvető jogokat tiszteletben tartó módon történjen.

A rendelet kockázatalapú logikát követ. Minél nagyobb kockázatot jelent egy AI-rendszer az emberek jogaira, biztonságára vagy döntési helyzetére, annál szigorúbb követelmények vonatkozhatnak rá. Ez a szemlélet különösen fontos a webáruházaknál, mert a legtöbb e-kereskedelmi AI-megoldás nem tartozik a legszigorúbb kategóriákba, mégis járhat vele tájékoztatási, dokumentációs, adatvédelmi vagy belső szabályozási feladat.

A webshopok többségénél a kérdés tipikusan nem az lesz, hogy egy magas kockázatú AI-rendszer teljes megfelelőségi rendszerét kell-e kiépíteni. Sokkal gyakoribb, hogy a vállalkozásnak fel kell mérnie a használt AI-eszközöket, meg kell határoznia a saját szerepét, ellenőriznie kell az adatkezelési folyamatokat, és megfelelően tájékoztatnia kell a felhasználókat.

AI szolgáltató vagy AI alkalmazó? A legfontosabb különbség

Az AI Act gyakorlati alkalmazása szempontjából kulcskérdés, hogy a webáruház milyen szerepben jelenik meg. A két legfontosabb szerepkör a szolgáltató és az alkalmazó.

AI szolgáltató

AI szolgáltatóként olyan vállalkozás jelenhet meg, amely AI-rendszert fejleszt, saját neve alatt forgalomba hoz, vagy mások számára AI-alapú szolgáltatást nyújt. Egy webshop akkor kerülhet ebbe a szerepbe, ha nem csupán használ egy külső AI-eszközt, hanem saját AI-megoldást kínál a piacnak, vagy a webshop szolgáltatásának lényegi eleme maga az AI-rendszer.

Ilyen lehet például egy olyan e-kereskedelmi platform, amely saját fejlesztésű AI stílustanácsadót kínál más webshopoknak, vagy egy marketplace, amely AI-alapú árazási motort értékesít kereskedőknek. Ebben az esetben már nem egyszerű belső eszközhasználatról beszélünk, hanem AI-rendszer nyújtásáról.

Saját AI szolgáltatás lehet még:

  • Saját AI chatbot fejlesztése és értékesítése más webshopoknak.
  • Saját AI termékajánló rendszer fejlesztése és kereskedelmi hasznosítása.
  • AI-alapú termékkép-generáló vagy marketing automatizáló szolgáltatás nyújtása harmadik feleknek.
  • Olyan marketplace funkció kialakítása, amelynek lényegi szolgáltatási eleme egy AI-alapú döntési vagy ajánlási rendszer.

AI alkalmazó

A webáruházak döntő többsége a gyakorlatban AI alkalmazóként jelenik meg. Ez azt jelenti, hogy a vállalkozás nem maga fejleszti az AI-rendszert, hanem egy külső szolgáltató eszközét használja saját működésében.

Ilyen például, amikor a webshop AI chatbot szolgáltatást integrál az ügyfélszolgálatba, generatív AI-val készít termékleírásokat, AI-alapú fordítóeszközt használ, vagy külső ajánlórendszert kapcsol a webáruház motorjához.

Példák még az AI használatára:

  • AI chatbot használata vásárlói kérdések megválaszolására.
  • ChatGPT vagy más generatív AI használata ügyfélszolgálati levelek megfogalmazására.
  • AI termékleírás-generátor használata katalógusfeltöltésnél.
  • AI fordítóeszköz alkalmazása külföldi piacra lépésnél.
  • Külső AI-alapú ajánlórendszer alkalmazása személyre szabott termékjavaslatokra.

A legtöbb webshop esetében az első megfelelési lépés annak tisztázása, hogy a vállalkozás saját AI szolgáltatást nyújt-e, vagy csak külső AI eszközt használ. A két szerep eltérő kockázati és dokumentációs szintet eredményezhet.

Fontos azt is számba venni, hogy az AI megoldás csak egy eszköz-e vagy munkatárssá válik?

Alacsonyabb kockázati szintje van az AI eszköznek, ha az csak eszköz. Eszközöket eddig is használat a webshopok a működésük során, ez eddig sem volt probléma. Pl. Ha egy webshopban az AI generálja a vásárlóknak a válaszleveleket a panaszokra, de azt emberi felügyelet után küldi ki, akkor az AI csak egy intelligens informatikai eszköz marad. Amennyiben viszont az AI ellenőrzés nélkül küldi ki a válaszokat és így döntést hoz a vásárló panaszáról, akkor komolyann odafigyelést igényel a beüzemelése és a használata is.

Konkrét webshopos példák

1. AI chatbot az ügyfélszolgálaton

Egy sportruházati webshop AI chatbotot vezet be, amely válaszol a szállítási határidőkre, visszaküldésre, méretcserére és rendelési státuszra vonatkozó kérdésekre.

  • A chatbot fejlesztője vagy SaaS szolgáltatója tipikusan AI szolgáltatóként jelenhet meg.
  • A webshop a saját oldalán történő használat miatt jellemzően AI alkalmazó.
  • A vásárlót egyértelműen tájékoztatni kell arról, ha AI-rendszerrel kommunikál, és nem emberi ügyintézővel.
  • A chatbotba írt személyes adatok miatt adatvédelmi szempontból is vizsgálni kell a szolgáltatást.

Jó gyakorlat: a chatablak első üzenete tartalmazza, hogy „A válaszokat mesterséges intelligencia alapú virtuális asszisztens biztosítja. Ha emberi ügyintéző segítségét szeretné kérni, jelezze ezt a beszélgetésben.”

2. AI használata ügyfélszolgálati levelek megírásához

Egy kozmetikai webshop munkatársai generatív AI-eszközt használnak reklamációs válaszok megfogalmazására. A munkatárs bemásolja a vásárló panaszát, majd az AI segítségével udvariasabb választ készít.

  • A webshop itt jellemzően AI alkalmazó.
  • A kockázat akkor nő meg, ha a munkatárs személyes adatokat, rendelési azonosítót, egészségre utaló információt vagy részletes panaszadatokat másol be az AI rendszerbe.
  • Ellenőrizni kell, hogy az AI szolgáltató felhasználja-e a bevitt adatokat modelltanításra.
  • Belső szabályzatban érdemes rögzíteni, hogy milyen adatok nem tölthetők fel generatív AI felületre.

Jó gyakorlat: az ügyféladatokat a munkatárs anonimizált vagy minimális adattartalmú formában használja, és a végső választ ember ellenőrzi kiküldés előtt.

Nem ismert tény, hogy pl. A ChatGPT még az előfizetések esetén is felhasználja a chat beszélgetéseket a saját tanítására. Így viszont, ha feltöltöm a vásárló teljes levelét és arra kérem, hogy írjon választ, akkor ezzel információkat adok át számára a vásárlómról, amit szerencsétlen esetben, egy másik felhasználó beszélgetésében felhasználhat.   

 

3. AI által készített termékleírások

Egy elektronikai webshop több ezer termékhez AI segítségével készít magyar nyelvű termékleírásokat a gyártói adatok alapján.

  • A fő kockázat nem feltétlenül AI Act szerinti magas kockázat, hanem fogyasztóvédelmi, szerzői jogi és reputációs jellegű.
  • Az AI pontatlan műszaki adatot, túlzó állítást vagy nem bizonyított terméktulajdonságot is generálhat.
  • A webshopnak célszerű emberi ellenőrzést beépítenie, különösen műszaki, egészségre, kompatibilitásra vagy garanciára vonatkozó állításoknál.
  • Az AI-val készített belső tartalomgyártási folyamatot érdemes megjeleníteni az AI nyilvántartásban.

Jó gyakorlat: a termékszövegek publikálása előtt legyen mintavételes vagy kockázatalapú emberi ellenőrzés, kiemelten magas értékű, műszaki vagy szabályozott termékeknél.

4. Személyre szabott AI termékajánló rendszer

Egy divatwebshop AI-alapú ajánlórendszert használ, amely a korábbi vásárlások, kosárba tett termékek és böngészési előzmények alapján jelenít meg ajánlatokat.

  • Itt adatvédelmi szempontból megjelenhet a profilalkotás kérdése.
  • A webshopnak tisztáznia kell, milyen adatok alapján készül az ajánlás, milyen jogalapon történik az adatkezelés, és hogyan tájékoztatja erről a felhasználókat.
  • A cookie és adatkezelési tájékoztatót is érintheti a folyamat.
  • Kockázatosabb , ha az ajánlórendszer érzékeny következtetéseket von le a vásárlókról, vagy jelentős hatással járó döntést eredményez.

Jó gyakorlat: az adatkezelési tájékoztató külön mutassa be a személyre szabott ajánlások logikáját, az adatkategóriákat és az érintetti választási lehetőségeket.

5. AI fordítás nemzetközi értékesítéshez

Egy magyar webáruház AI fordítót használ a termékkatalógus angol, német és román nyelvű elkészítéséhez.

  • Ez sok esetben alacsonyabb kockázatú felhasználás, de jogi és fogyasztóvédelmi problémát okozhat, ha a fordítás pontatlan.
  • Különösen ellenőrizni kell a garancia, elállás, termékbiztonság, összetétel, használati útmutató és műszaki adatok fordítását.
  • Ha személyes adat nem kerül a fordítóba, az adatvédelmi kockázat alacsonyabb lehet, de a szolgáltató feltételeit ilyenkor is célszerű ellenőrizni.

Jó gyakorlat: jogi feltételeket, fogyasztóvédelmi tájékoztatókat és termékbiztonsági információkat ne kizárólag nyers AI fordítás alapján tegyenek közzé.

6. AI-alapú csalásmegelőzés

Egy nagyobb webshop AI rendszert használ annak felismerésére, hogy egy rendelés szokatlan fizetési vagy szállítási mintázatot mutat-e.

  • A rendszer személyes adatokat, tranzakciós adatokat és viselkedési mintákat is kezelhet.
  • Vizsgálni kell, hogy a rendszer csak kockázati jelzést ad-e, vagy automatikusan elutasít rendeléseket.
  • Ha a döntés jelentős hatással jár a vásárlóra, az automatizált döntéshozatal és profilalkotás GDPR szempontból külön figyelmet igényelhet.
  • Rögzíteni kell, hogy van-e emberi felülvizsgálat a negatív döntések előtt.

Jó gyakorlat: a csalásmegelőző AI csak döntéstámogató jelzést adjon, a rendelés elutasításáról pedig meghatározott esetekben emberi ellenőrzés után szülessen döntés.

 

Adatvédelmi követelmények: az AI Act nem váltja ki a GDPR-t

Az AI Act és a GDPR egymás mellett alkalmazandó szabályrendszerek. Egy AI szolgáltatás használata akkor is felvethet adatvédelmi kérdéseket, ha az AI Act alapján nem minősül magas kockázatú rendszernek.

Webshopoknál különösen gyakori, hogy az AI-rendszer ügyféladatokkal, rendelési információkkal, panaszokkal, böngészési előzményekkel vagy marketingprofilokkal találkozik. Ezekben az esetekben nem elegendő azt vizsgálni, hogy az AI-eszköz technológiailag jól működik-e. Azt is tisztázni kell, milyen adatokat kezel, milyen célból, milyen jogalapon, meddig, hol, kinek a nevében, és továbbítja-e azokat harmadik országba.

A GDPR szempontjából az első kérdés az, hogy a webshop adatkezelőként vagy adatfeldolgozóként vesz részt a folyamatban, és az AI szolgáltató milyen szerepet tölt be. Ha a szolgáltató a webshop nevében személyes adatokat kezel, adatfeldolgozói megállapodásra lehet szükség. Ha a szolgáltató saját célokra is felhasználja az adatokat, már összetettebb szereposztás merülhet fel.

Mit érdemes ellenőrizni egy AI szolgáltatás bevezetése előtt?

  1. Milyen üzleti célra használjuk az AI-t?
  2. Milyen AI-rendszert vagy szolgáltatást használunk?
  3. A webshop szolgáltatóként vagy alkalmazóként jelenik meg?
  4. Kezel-e a rendszer személyes adatot?
  5. Kerül-e ügyféladat vagy rendelési adat az AI szolgáltatóhoz?
  6. Felhasználja-e a szolgáltató a bevitt adatokat modelltanításra?
  7. Hol történik az adatkezelés és van-e harmadik országbeli adattovábbítás?
  8. Van-e adatfeldolgozói szerződés vagy megfelelő szerződéses adatvédelmi melléklet?
  9. Szükséges-e az adatkezelési vagy cookie tájékoztató módosítása?
  10. Szükséges-e belső AI használati szabályzat vagy munkavállalói oktatás?

Milyen dokumentumokat érdemes felülvizsgálni?

Adatkezelési tájékoztató

Mikor lehet szükséges a felülvizsgálat? Ha az AI-rendszer személyes adatokat kezel, profilalkotást támogat, chatbotban ügyféladatokat fogad, vagy ügyfélkommunikációban vesz részt.

Cookie tájékoztató és hozzájárulás-kezelés

Mikor lehet szükséges a felülvizsgálat? Ha az AI-alapú ajánlórendszer vagy marketing automatizmus sütiket, eszközazonosítókat vagy viselkedési adatokat használ.

ÁSZF és ügyféltájékoztatók

Mikor lehet szükséges a felülvizsgálat? Ha AI chatbot vesz részt ügyfélkommunikációban, vagy AI által támogatott döntések érinthetik a vásárlói folyamatot.

AI használati szabályzat

Mikor lehet szükséges a felülvizsgálat? Belső szabályok a munkavállalók számára: milyen AI eszköz használható, milyen adat nem tölthető fel, mikor kötelező emberi ellenőrzés.

Adatfeldolgozói szerződések

Mikor lehet szükséges a felülvizsgálat? Ha AI szolgáltató személyes adatokat kezel a webshop nevében.

Beszerzési kockázatok felmérése

AI szolgáltató kiválasztásakor: adatbiztonság, adattovábbítás, modellképzés, dokumentáció, alvállalkozók, incidenskezelés.

AI nyilvántartás

A használt AI rendszerek, célok, szerepek, adatkezelések, kockázatok és kontrollok áttekinthető dokumentálása.

Gyakorlati ellenőrzőlista webshopoknak

  • Készítsünk AI leltárt a használt rendszerekről.
  • Határozzuk meg minden rendszer esetében, hogy szolgáltatóként vagy alkalmazóként járunk-e el.
  • Azonosítsuk, hogy az AI-rendszer kezel-e személyes adatot.
  • Ellenőrizzük a szolgáltatói szerződéseket, adatfeldolgozói feltételeket és alvállalkozói láncot.
  • Vizsgáljuk meg, szükséges-e az adatkezelési tájékoztató, cookie tájékoztató vagy ÁSZF módosítása.
  • Alakítsunk ki ügyféloldali AI tájékoztatást, különösen chatbotoknál.
  • Ellenőrizzük, hogy az alkalmazott AI megoldás felhasználja-e az adatokat saját maga tanítására.
  • Készítsünk belső AI használati szabályzatot.
  • Oktassuk a munkavállalókat az AI eszközök biztonságos és jogszerű használatára.
  • Rögzítsük az emberi ellenőrzés szabályait, különösen ügyfélkommunikáció, termékleírás, panaszkezelés és döntéstámogatás esetén.
  • Vezessünk AI nyilvántartást, és azt rendszeresen aktualizáljuk.

Összegzés

A webáruházak többsége nem AI fejlesztőként, hanem AI alkalmazóként találkozik az AI Act követelményeivel. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ne lenne teendőjük. Az AI használatának átláthatóvá tétele, az ügyfelek megfelelő tájékoztatása, az adatvédelmi megfelelés, a szolgáltatói szerződések ellenőrzése és a belső szabályozás kialakítása (összeségében a tudatos hozzáállás) ma már a felelős e-kereskedelmi működés részévé válik.

A legfontosabb gyakorlati tanács egyszerű: a webshop ne alkalomszerűen, kontroll nélkül használjon AI eszközöket, hanem tudatosan térképezze fel, dokumentálja és szabályozza azokat. Ez nemcsak jogi megfelelési kérdés, hanem bizalmi és üzleti versenyelőny is lehet.

Minta AI nyilvántartás webáruházak részére

Innen letölthető egy praktikus kiindulópont. A nyilvántartás célja nem pusztán formai megfelelés, hanem az, hogy a webshop áttekinthetően lássa: milyen AI rendszereket használ, milyen célból, milyen adatokkal, milyen kockázatok mellett, és milyen kontrollokkal.

Dokumentum letöltése

Szerző: Dr. Németh Ádám (Dr. Németh Ádám Ügyvédi Iroda)

https://informatikaijog.hu/

 

The post AI Act és webáruházak first appeared on Fogyasztó Barát.]]> Webshopokat érintő jogszabályváltozások 2026-ban – mikortól és mi a teendő? https://fogyasztobarat.hu/webshopokat-erinto-jogszabalyvaltozasok-2026-ban-mikortol-es-mi-a-teendo/ Wed, 29 Jul 2026 11:53:25 +0000 https://fogyasztobarat.hu/?p=10793 A 2026. évben az előző évekhez képest kimelkedően sok, webshopokat is érintő jogszabályváltozás lép hatályba. Még március 1. napján módosultak a kötelező jótállás szabályai, az év második felében pedig további jelentős változások lépnek hatályba. Jelen bejegyzés ez utóbbiakat foglalja össze bemutatva, hogy az egyes új szabályok mikortól alkalmazandók és milyen teendőket jelentenek a webshopok számára. […]

The post Webshopokat érintő jogszabályváltozások 2026-ban – mikortól és mi a teendő? first appeared on Fogyasztó Barát.]]>

A 2026. évben az előző évekhez képest kimelkedően sok, webshopokat is érintő jogszabályváltozás lép hatályba. Még március 1. napján módosultak a kötelező jótállás szabályai, az év második felében pedig további jelentős változások lépnek hatályba. Jelen bejegyzés ez utóbbiakat foglalja össze bemutatva, hogy az egyes új szabályok mikortól alkalmazandók és milyen teendőket jelentenek a webshopok számára.

A változások között vannak valódi technikai fejlesztést is igénylő új kötelezettségek, új reklamációkezelési szabályok, kötelezően megjelenítendő uniós tájékoztatók, valamint olyan terminológiai módosítások is, amelyek elsősorban a webshopok ÁSZF-ének frissítését teszi szükségessé. 

Az egyes változások részletes jogi és technikai követelményeit korábbi részletes bejegyzéseinkben dolgoztuk fel, melyek az egyes összefoglalók végén érhetők el.

1. Az elállási funkció (elállás gomb)

2026. június 19-től a fogyasztók számára lehetővé kell tenni, hogy az elállási/felmondási jogukat közvetlenül a webshop felületén keresztül is gyakorolhassák.

Ez az új online elállási forma nem váltja fel az eddigi elállási nyilatkozati formákat (elállási nyilatkozat -minta, email, postai út, telefon) az online elállási funkció ezek mellett jelenik meg új, kötelező elállási lehetőségként.

Kire vonatkozik?

Azokra a vállalkozásokra, amelyek:

  • fogyasztókkal kötnek távollévők közötti szerződést (pl. webáruház),
  • és a fogyasztót az adott szerződés tekintetében elállási jog illeti meg.

Nem kizárólag a hagyományos termékeket értékesítő webshopok lehetnek érintettek. A kötelezettség online megrendelhető szolgáltatásoknál is felmerülhet, ha a fogyasztónak elállási vagy felmondási joga van.

Kire nem vonatkozik?

Nem vonatkozik:

  • a kizárólag vállalkozásoknak értékesítő B2B webshopokra;
  • valamint azokra az esetekre, amelyekben a fogyasztót jogszabály alapján nem illeti meg elállási jog.

Utóbbi körbe tartozhat például az egyedileg gyártott, romlandó termékek értékesítése vagy meghatározott időpontra szóló szabadidős szolgáltatás nyújtása. Fontos, hogy ha az elállás joga feltételekkel gyakorolható, pl. a higiéniai termékeknél a csomagolás megbontása előtt, vagy ha nem kizárólag elállás alól kizárt terméke van a webshopnak, akkor kötelező biztosítani az elállási funkciót.

Mikortól alkalmazandó?

2026. június 19-től.

Ettől a naptól az érintett webshopokban az online elállási funkciónak már ténylegesen elérhetőnek és működőképesnek kell lennie.

Mit jelen ez a webshopok számára?

Az elállási funkciót az „Elállás a szerződéstől” szöveggel, jól láthatóan és könnyen hozzáférhető módon kell megjeleníteni. 

Az online űrlapon a fogyasztónak legalább az alábbiakat kell tudnia közölni:

  • az elállási szándékát;
  • a nevét;
  • az érintett szerződés vagy rendelés azonosító adatait;
  • azt az elektronikus elérhetőséget, amelyre az elállás visszaigazolását kéri.

Az adatok megadását követően a fogyasztó az „Elállás megerősítése” feliratú megerősítő funkcióval tudja megküldeni a nyilatkozatot. 

Az elküldést követően a webshopnak indokolatlan késedelem nélkül, tartós adathordozón – a gyakorlatban jellemzően e-mailben – átvételi elismervényt kell küldenie a fogyasztónak. Ennek tartalmaznia kell az elállás tartalmát, továbbá a nyilatkozat megküldésének napját és időpontját is.

Mely jogszabályról van szó?

Az online elállási funkció szabályait a 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet 22. § (1a)–(1c) bekezdései tartalmazzák.

A magyar szabályozás alapja az (EU) 2023/2673 irányelv, amely módosította a fogyasztói jogokról szóló 2011/83/EU irányelvet.

Gyakorlati kérdések

Elég ha már van online elállási űrlapja a webshopnak?

Csak akkor, ha az űrlap az elállási funkció minden jogszabályi követelményét teljesíti, ideértve a külön megerősítést és az átvételi elismervény megküldését is. Az új kötelezettség előtt azonban nem volt szigorú előírás az online nyilatkozati formára, tehát a meglévő megoldásokat mindenképp felül kell vizsgálni.

Kötelező megadni az elállás indokát?

Nem. A 14 napos elállási jog gyakorlását nem kell indokolnia a fogyasztónak, így nem jogszerű azt az űrlapon sem bekérni.

Csak bejelentkezés után lehet elérhető a funkció?

A funkciónak az elállási időszak alatt könnyen hozzáférhetőnek kell lennie. Ezért különösen problémás lehet, ha a vendégként vásárló fogyasztó nem tudja elérni.

Az ÁSZF-et is módosítani kell?

Igen. Az ÁSZF-ben az elállás gyakorlásának módjai között az új online funkciót és annak elérhetőségét is ismertetni kell.

Bővebben

Az online elállási funkció pontos követelményeiről és gyakorlati megvalósításáról külön cikkünkben írtunk:

Kötelező az online elállási gomb a webshopokban 2026. június 19-től

2. A javításhoz való jog és új kellékszavatossági szabályok

A javításhoz való jog szabályozása két eltérő területen hoz változást.

Egyrészt módosul a fogyasztóval szerződő eladó – így a webshop – kellékszavatossági ügyintézése. Másrészt meghatározott termékek esetén külön javítási kötelezettség terhelheti a gyártót akkor is, ha a hiba már nem tartozik az eladó kellékszavatossági felelősségébe.

A szabályozás célja, hogy a még javítható termékek hosszabb ideig használatban maradjanak, és a fogyasztók számára a javítás valódi alternatívát jelentsen a termék cseréjével vagy új termék vásárlásával szemben.

A webshopok szempontjából két területet kell elkülöníteni:

  1. az eladó kellékszavatossági felelősségébe tartozó hibák kezelését;
  2. az egyes gyártókat bizonyos termékek esetében terhelő, azon túli javítási kötelezettséget.

Az eladói kellékszavatossági ügyintézést érintő legfontosabb változások:

    • a fogyasztót a szerződésszerűvé tétel előtt tájékoztatni kell a kijavítás és a kicserélés közötti választás lehetőségéről, és tájékoztatni kell arról is, hogy kijavítás esetén az elévülési idő meghosszabbodik;
    • a vállalkozás a javítás idejére díjmentesen csereárut kölcsönözhet;
    • a csereáru felújított áru is lehet;
    • a vállalkozás a fogyasztó kifejezett kérésére felújított áruval is teljesítheti a cserét;
    • kijavítás esetén a kellékszavatossági igény elévülési ideje egy alkalommal tizenkét hónappal meghosszabbodik.

Kire vonatkozik?

Az új kellékszavatossági szabályok azokra a vállalkozásokra vonatkoznak, amelyek:

  • fogyasztóknak értékesítenek;
  • és a szerződés tárgya áru.

Ez tehát általánosan érinti a fogyasztóknak terméket értékesítő webshopokat, de a fizikális üzleteket is.

A hibás teljesítésen túli külön javítási kötelezettség azonban ennél szűkebb körű: csak meghatározott, uniós javíthatósági követelményekkel érintett termékek gyártóit, illetve bizonyos esetekben az importőrt vagy más helytállásra köteles szereplőt terheli.

Kire nem vonatkozik?

Nem vonatkozik:

  • a kizárólag vállalkozások közötti B2B értékesítésre;
  • az önállóan értékesített szolgáltatásokra;
  • valamint önmagában a külön értékesített digitális tartalmakra és digitális szolgáltatásokra.

Mikortól alkalmazandó?

A magyar végrehajtási szabályokat tartalmazó 114/2026. (VII. 23.) Korm. rendelet 2026. augusztus 31-én lép hatályba.

Az eladók kellékszavatossági ügyintézését érintő rendelkezéseket azonban a 2026. július 31. után kötött szerződésekre kell alkalmazni.

Mit jelent ez a webshop számára?

A webshopnak felül kell vizsgálnia:

  • az ÁSZF kellékszavatossági tájékoztatását;
  • a reklamációk fogadásának és kezelésének folyamatát;
  • az ügyfélszolgálati válaszsablonokat;
  • a javítások nyilvántartását;
  • az elévülési határidők követését;
  • valamint a fogyasztónak a javítás vagy csere előtt adott tájékoztatást.

Különösen fontos, hogy az új tájékoztatást ne csak általánosságban az ÁSZF tartalmazza. A fogyasztót a konkrét szavatossági ügyben, az áru szerződésszerűvé tétele előtt is tájékoztatni kell választási lehetőségéről és a kijavításhoz kapcsolódó határidő-hosszabbodásról.

Mely jogszabályról van szó?

A változás uniós alapja az (EU) 2024/1799 irányelv, a magyar szabályokat pedig a 114/2026. (VII. 23.) Korm. rendelet tartalmazza.

A rendelet többek között módosítja a fogyasztó és vállalkozás közötti, az áruk adásvételére, valamint a digitális tartalom és digitális szolgáltatás nyújtására irányuló szerződések részletes szabályairól szóló 373/2021. (VI. 30.) Korm. rendeletet. 

Gyakorlati kérdések

Minden javítás után meghosszabbodik 12 hónappal szavatossági idő?

Nem. Kijavítás esetén az elévülési idő egy alkalommal tizenkét hónappal meghosszabbodik.

Csak a kijavított hibára vonatkozik a +12 hónap?

Nem. Az új szabály a termékre vonatkozó kellékszavatossági felelősségi időt hosszabbítja meg egyszer 12 hónappal. Ez alatt más jellegű hiba miatt is lehet igényt érvényesíteni, feltéve, hogy az jogilag hibás teljesítésnek minősül.

Kötelező gazdaságtalan javítást végezni?

Nem. A javítás továbbra sem követelhető, ha lehetetlen vagy a cseréhez képest aránytalan többletköltséget okozna.

A július 31. előtt megvásárolt termékekre is alkalmazni kell?

Nem. Az új szabályokat a július 31. napját követően megkötött szerződésekre kell alkalmazni. 

Kötelező csereárut adni a javítás idejére?

Nem. A vállalkozás díjmentesen kölcsönözhet csereárut, de ez lehetőség, nem általános kötelezettség.

Elég az ÁSZF-et módosítani?

Nem. Az új szabályokat a konkrét reklamációkezelésbe és az ügyfélszolgálati folyamatokba is be kell építeni. A fogyasztót még a szerződésszerűvé tétel előtt tájékoztatni kell a javítás és csere lehetőségéről, valamint arról, hogy javítás esetén a  kellékszavatossági idő 12 hónappal meghosszabbodik.

Hol és milyen formában kell megadni ezt a tájékoztatást?

Az jogszabály azt írja elő, hogy a tájékoztatást még azelőtt kell megadni, hogy az eladó megkezdi az áru szerződésszerűvé tételét (cseréjét, javítását), a tájékoztatás formáját nem határozza meg.

Webshopként azonban bizonyíthatósági okból célszerű írásban megtenni, például:

  • e-mailben;
  • a reklamációs ügyfélszolgálati felületen;
  • a jegyzőkönyv fogyasztónak átadott példányában;

Egy kizárólag telefonon elhangzó tájékoztatás később nehezen bizonyítható.

Bővebben

A javításhoz való jog hátteréről, a gyártói kötelezettségről és az érintett termékkörökről részletesen külön cikkünkben írtunk:

A javításhoz való jog: új kötelezettségek a gyártók és a webáruházak számára

3. A harmonizált értesítés GARAN címke

2026. szeptember 27-től két új, egységes uniós tájékoztatási elem jelenik meg:

  • a harmonizált értesítés, amely a fogyasztók jogszabályon alapuló kellékszavatossági jogaira hívja fel a figyelmet;
  • a GARAN címke, amely a jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelő, tartósságra vonatkozó gyártói kereskedelmi jótállást jelöli.

A harmonizált értesítés és a GARAN címke két különböző tájékoztatási forma, ezért az alkalmazási körük sem azonos.

A harmonizált értesítés az értékesítés helyén kötelezően megjelenítendő, egységes uniós tájékoztató. A GARAN címke ezzel szemben csak olyan konkrét termékhez kapcsolódik, amelyre a gyártó a teljes árura, többletköltség nélkül és két évet meghaladó időtartamra tartóssági jótállást vállal.

Kire vonatkozik?

Ezek az új tájékoztatási elemek a webáruházakat és a fizikális üzleteket is érinti.

A harmonizált értesítés azokat a vállalkozásokat érinti, amelyek fogyasztóknak árut értékesítenek.

A GARAN címke csak azoknál a konkrét termékeknél alkalmazandó, amelyekre a gyártó:

  • a teljes termékre;
  • többletköltség nélkül;
  • két évet meghaladó időtartamra

tartóssági jótállást vállal, és erről az eladót tájékoztatja.

Kire nem vonatkozik?

Nem vonatkozik a kizárólag B2B értékesítésre.

A harmonizált értesítés nem vonatkozik az önálló szolgáltatásokra vagy önálló digitális tartalmakra vonatkozó általános tájékoztató.

GARAN címkét pedig nem kell minden terméknél megjeleníteni. Nem elegendő hozzá például egy kétéves gyártói jótállás, egy fizetős garanciakiterjesztés vagy kizárólag egy alkatrészre vonatkozó jótállási vállalás.

Mikortól alkalmazandó?

2026. szeptember 27-től.

Az (EU) 2024/825 irányelv alapján a tagállamoknak ettől a naptól kell alkalmazniuk az új szabályokat. A harmonizált értesítés és címke pontos megjelenését meghatározó (EU) 2025/1960 bizottsági végrehajtási rendelete szintén ettől a naptól alkalmazandó.

Mit jelent ez a webshop számára?

A fogyasztóknak árut értékesítő webshopnak meg kell oldania a hivatalos harmonizált értesítés jól látható online megjelenítését.

Emellett fel kell mérnie, hogy az általa forgalmazott termékek között található-e olyan, amelyhez GARAN címkével jelölendő gyártói tartóssági jótállás kapcsolódik.

A felkészülés során célszerű:

  • információt kérni a gyártóktól és beszállítóktól;
  • nyilvántartani a tartóssági jótállások feltételeit és időtartamát;
  • külön termékadat-mezőt kialakítani az érintett jótállásokhoz;
  • megoldani a GARAN címke termékhez kapcsolódó megjelenítését;
  • felülvizsgálni a termékoldalakat és a checkout folyamatot.

A magyar rendelettervezet szerint a fogyasztó figyelmét közvetlenül a megrendelés véglegesítése előtt is fel kell hívni a megfelelő tartóssági jótállásra, ha a gyártó az ehhez szükséges információt a kereskedő rendelkezésére bocsátotta.

A harmonizált értesítés és címke hivatalos grafikája nem alakítható át szabadon a webshop arculatához. Online értékesítésnél a hivatalos digitális, színes változatot kell használni.

 

Mely jogszabályról van szó?

Az új tájékoztatási kötelezettségek uniós alapját az (EU) 2024/825 irányelv adja.

A harmonizált értesítés és a harmonizált címke formáját, tartalmát és megjelenési követelményeit a Bizottság (EU) 2025/1960 végrehajtási rendelete határozza meg.

A magyar szabályokat a 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet módosításával kerülnek bevezetésre. 

Gyakorlati kérdések

Minden webshopnak ki kell tennie a harmonizált értesítést?

Minden olyan webshopnak, amely fogyasztóknak árut értékesít.

Az értesítést az ÁSZF-ben kell elhelyezni?

Nem. Az értesítést az értékesítési felületen jól látható és könnyen hozzáférhető módon kell megjeleníteni.

Át lehet alakítani a webshop arculatához?

Nem. A hivatalos értesítés szövege, grafikai elemei, arányai és QR-kódja kötött.

Minden termékhez kell GARAN címke?

Nem. Csak az előírt feltételeknek megfelelő gyártói tartóssági jótállással rendelkező termékekhez.

A webshopnak saját magának kell felkutatnia a gyártói jótállásokat?

A kötelezettség akkor áll fenn, ha a gyártó a szükséges információt a kereskedő rendelkezésére bocsátotta. Ettől függetlenül a webshopnak érdemes időben adatot kérnie a gyártóktól és beszállítóktól.

Bővebben

A harmonizált értesítés és a GARAN címke pontos alkalmazási feltételeiről külön cikkünkben írtunk:

Új kötelező tájékoztatások a webshopokban: harmonizált értesítés és GARAN címke

4. Vármegye helyett ismét megye az ÁSZF-ben

Mi változik?

2026. október 1-jétől az Alaptörvényben a „vármegye” elnevezés helyébe ismét a „megye” elnevezés lép. Az Alaptörvény módosításához kapcsolódóan számos törvényt is módosítanak annak érdekében, hogy az új terminológia a teljes jogrendszerben megjelenjen. 

A változás nem alakítja át a közigazgatás szervezetrendszerét, és a hatóságok feladatait vagy hatásköreit sem módosítja, elnevezésbeli változásról van szó. 

A változás a webshopok szempontjából azért fontos, mert az ÁSZF-ekben szerepelnie kell:

  • a békéltető testületek elnevezéseinek és illetékességi területeinek;
  • a fogyasztóvédelmi hatóságok megnevezéseinek.

Mikortól alkalmazandó?

2026. október 1-jétől.

Magyarország Alaptörvényének tizenhetedik módosítása ezen a napon vezeti vissza a „megye”, illetve „megyei” elnevezést.

Mit jelent ez a webshop számára?

Át kell vizsgálni:

  • az ÁSZF panaszkezelési fejezetét, azon belül a fogyasztóvédelmi hatóságokra vonatkozó tájékoztatást;
  • a békéltető testületek felsorolását 
  • valamint a panasz elutasítására használt válaszsablonokat.

Mely jogszabályról van szó?

A változás alapját Magyarország Alaptörvényének tizenhetedik módosítása teremti meg. A módosítás a „vármegyékre” és „vármegyei” elnevezések helyébe a „megyékre”, illetve „megyei” kifejezéseket lépteti 2026. október 1-jétől.

Az Alaptörvény módosításához kapcsolódó T/405. számú törvényjavaslat számos ágazati törvényben vezetné át az új elnevezéseket. A javaslat a cikk készítésekor még nem kihirdetett törvény.

A javaslat többek között módosítja:

  • a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvényt, vagyis az Fgytv.-t;
  • a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvényt, vagyis a Kit.-et.

Az Fgytv. tervezett módosítása érinti többek között a békéltető testületeket és illetékességi területüket felsoroló 2. mellékletet: az egyes regionális békéltető testületekhez tartozó „vármegyék” helyett „megyék” szerepelnének.

The post Webshopokat érintő jogszabályváltozások 2026-ban – mikortól és mi a teendő? first appeared on Fogyasztó Barát.]]> Új kötelező tájékoztatások a webshopokban: harmonizált értesítés és GARAN címke https://fogyasztobarat.hu/uj-kotelezo-tajekoztatasok-a-webshopokban-harmonizalt-ertesites-es-garan-cimke/ Fri, 24 Jul 2026 06:44:13 +0000 https://fogyasztobarat.hu/?p=10785 2026.09.27. napjától az árukat értékesítő vállalkozások előzetes tájékoztatási kötelezettsége bővül: az Európai Unió egységes szavatossági tájékoztatót vezet be, emellett bizonyos esetekben az áruk gyártói jótállásáról is tájékoztatást kell adni. Az EU által előírt kötelezettségek a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól szóló 45/2014. (II.26.) korm. rendeletben kerülnek átültetésre. Az új szabályozás célja az, […]

The post Új kötelező tájékoztatások a webshopokban: harmonizált értesítés és GARAN címke first appeared on Fogyasztó Barát.]]>

2026.09.27. napjától az árukat értékesítő vállalkozások előzetes tájékoztatási kötelezettsége bővül: az Európai Unió egységes szavatossági tájékoztatót vezet be, emellett bizonyos esetekben az áruk gyártói jótállásáról is tájékoztatást kell adni.

Az EU által előírt kötelezettségek a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól szóló 45/2014. (II.26.) korm. rendeletben kerülnek átültetésre.

Az új szabályozás célja az, hogy a fogyasztók könnyebben eligazodjanak a jogszabályon alapuló szavatossági jogaik és a gyártók által önként vállalt jótállások között. 

Milyen új tájékoztatási kötelezettségek jönnek a vállalkozások számára?

Az új előírások következtében két új, egységes tájékoztatási elem kerül bevezetésre:

  • a harmonizált értesítés, amely a fogyasztók jogszabályon alapuló kellékszavatossági jogairól ad tájékoztatást;
  • a GARAN címke, amely a gyártó által önként vállalt, tartósságra vonatkozó kereskedelmi jótállást jelöli.

A változások nemcsak a webáruházakat, hanem a hagyományos, fizikai üzleteket is érintik. Az online értékesítés esetében azonban különösen fontos lesz, hogy az új tájékoztatási elemek a webshop megfelelő pontjain, jól láthatóan jelenjenek meg.

Nézzük meg melyik tájékoztatási forma pontosan mit jelent.

1. Kötelező uniós szavatossági tájékoztató: harmonizált értesítés

A harmonizált értesítés egy egységes uniós tájékoztató, amely röviden ismerteti a fogyasztókat megillető jogszabályban meghatározott kellékszavatossági jogokat.

Célja, hogy az Európai Unió valamennyi tagállamában ugyanazzal a megjelenéssel és ugyanazzal a tartalommal találkozzanak a vásárlók.

A harmonizált értesítés nem egy konkrét termékhez kapcsolódik. Általánosan emlékezteti a fogyasztót arra, hogy áru vásárlásakor jogszabályon alapuló szavatossági védelem illeti meg.

A tájékoztató többek között:

  • felhívja a figyelmet a jogszabályi kellékszavatosság fennállására;
  • ismerteti annak legfontosabb elemeit;
  • utal arra, hogy a kellékszavatosság időtartama legalább két év;
  • tájékoztat arról is, hogy egyes tagállamok nemzeti joga ennél hosszabb időtartamot biztosíthat.

Az értesítés egyik fontos célja, hogy a fogyasztó ne tévessze össze a jogszabály alapján fennálló kellékszavatossági jogait a gyártó által önként vállalt kereskedelmi jótállással.

2. GARAN címke

A GARAN címkét nem minden terméknél kell használni, hanem kizárólag akkor, ha a gyártó legalább két évet meghaladó tartósságra vonatkozó kereskedelmi jótállást vállal a teljes termékre.

A címke akkor szükséges, ha a gyártó:

  • a teljes termékre;
  • többletköltség nélkül;
  • két évet meghaladó időtartamra

tartósságra vonatkozó kereskedelmi jótállást vállal.

A tartósságra vonatkozó kereskedelmi jótállás a gyártó önkéntes vállalása. Ez nem azonos a fogyasztót jogszabály alapján megillető kellékszavatossággal vagy a magyar jog szerinti kötelező jótállással.

A GARAN címke célja, hogy a vásárló már a szerződéskötés előtt egyértelműen lássa:

  • melyik gyártó vállalja a jótállást az adott termékre;
  • hány évre szól a vállalás az adott termékre.

A webshopoknak csak akkor kell erről tájékoztatást adnia, ha a gyártó a tartóssági jótállásra vonatkozó információt a rendelkezésére bocsátotta. A kereskedőnek nem kell önálló kutatást végeznie, és nem köteles például a gyártó weboldalán utánanézni annak, hogy valamely termékhez kapcsolódik-e ilyen vállalás.

A GARAN címke tehát termékspecifikus: kizárólag azoknál a termékeknél kell alkalmazni, amelyek megfelelnek a fenti feltételeknek.

Hogyan kell megjeleníteni az új tájékoztatási elemeket?

A harmonizált értesítés és a GARAN címke hivatalos megjelenését a Bizottság (EU) 2025/1960 végrehajtási rendelete határozza meg. A rendelet első melléklete a harmonizált értesítést, második melléklete pedig a GARAN címkét tartalmazza. 

A harmonizált értesítés megjelenítése

Mivel a harmonizált értesítés nem egy adott termékre, hanem általánosan a fogyasztó kellékszavatossági jogaira vonatkozik, azt a webshop valamely jól látható pontján kell elhelyezni.

A Bizottság útmutatója szerint megfelelő lehet például:

  • a webshop fejlécében;
  • a termékkategória- vagy termékkatalógus-oldalon;
  • a termékek felsorolása mellett;
  • vagy akár a checkout felületén.

Megfelelő megoldás lehet az is, ha a webshopon jól láthatóan megjelenik például az „Az Ön jogszabályi szavatossági jogai” felirat, és arra kattintva vagy rámutatva megnyílik a teljes harmonizált értesítés.

Online értékesítésnél a hivatalos magyar nyelvű, színes RGB-változatot kell alkalmazni.

A harmonizált értesítés tartalma nem módosítható. Nem változtatható meg többek között:

A vállalkozás tehát nem készíthet belőle saját arculatra szabott vagy rövidített változatot.

A GARAN címke megjelenítése

A GARAN címkét egyértelműen ahhoz a termékhez kell kapcsolni, amelyre a gyártó a megfelelő tartóssági jótállást vállalja.

A címke megjelenhet például:

  • a termékoldalon;
  • a termékképek között;
  • a termékleírás mellett;
  • vagy kisebb, beágyazott címkeként.

Online megjelenítésnél a GARAN címke kinyitható vagy beágyazott formában is elhelyezhető, feltéve, hogy a fogyasztó számára jól látható és könnyen hozzáférhető.

A GARAN címke alapvető grafikai elemei szintén kötöttek, azonban bizonyos termékspecifikus adatok kitölthetők. Ilyen különösen:

  • a gyártó neve;
  • a jótállás időtartama években kifejezve;
  • a termék vagy modell azonosítása.

A címke többi része nem alakítható át szabadon.

Ha a gyártó az adott termékre megfelelő tartóssági jótállást vállal, és erről tájékoztatást adott a webshopnak, akkor a vállalkozásnak közvetlenül a megrendelés véglegesítése előtt, egyértelműen és jól láthatóan fel kell hívnia a fogyasztó figyelmét a GARAN címkére. A kereskedelmi jótállás pontos
feltételeit a kereskedelmi jótállási nyilatkozatban kell meghatározniuk a gyártókank.

Ez azt jelenti, hogy a webáruháznál nem lesz elegendő a címkét kizárólag a termékoldalon megjeleníteni: a checkout folyamatban is meg kell jelennie. 

Kit érint az új szabályozás?

Az új tájékoztatási kötelezettségek nemcsak a webshopokat, hanem a fizikális üzleteket is érinti. Olyan új szabályokról van tehát szó, mely minden vállalkozás előzetes tájékoztatási kötelezettségét érinti.

A harmonizált értesítés azokat a vállalkozásokat érinti, amelyek fogyasztóknak árukat értékesítenek.

A GARAN címke ennél szűkebb körben alkalmazandó: csak azoknál a konkrét termékeknél, amelyekre a gyártó megfelelő tartóssági jótállást vállal, és erről tájékoztatja az eladót.

Nem csak ez a két új tájékoztatási kötelezettség lesz szeptembertől

A harmonizált értesítés és a GARAN címke csak egy részét jelenti a 2026 szeptemberétől érkező változásoknak.

A vállalkozásoknak az értékesítés előtt további információkat is közölniük kell, így különösen:

  • a gyártó által vállalt tartóssági jótállásról;
  • a digitális elemet tartalmazó árukhoz, digitális tartalmakhoz és digitális szolgáltatásokhoz biztosított ingyenes szoftverfrissítések időtartamáról;
  • az áru javíthatósági pontszámáról;
  • javíthatósági pontszám hiányában a pótalkatrészek elérhetőségéről és várható költségéről;
  • a javítási és karbantartási információkról;
  • a javítást korlátozó tényezőkről;
  • valamint bizonyos esetekben a környezetbarát szállítási lehetőségekről.

Mire érdemes már most felkészülni?

Bár a változások 2026. szeptember 27-től alkalmazandók, a webshopoknak már most célszerű megkezdeniük a felkészülést.

Érdemes:

  • felmérni, hogy mely termékeikre vállal a gyártó két évet meghaladó tartóssági jótállást;
  • a szükséges információkat bekérni a gyártóktól és beszállítóktól;
  • új mezőket kialakítani a termékadatbázisban;
  • előkészíteni a harmonizált értesítés elhelyezését;
  • megtervezni a GARAN címke termékoldali megjelenítését;
  • ellenőrizni, hogy a checkout felület alkalmas-e a címke megrendelés előtti megjelenítésére.
The post Új kötelező tájékoztatások a webshopokban: harmonizált értesítés és GARAN címke first appeared on Fogyasztó Barát.]]> A javításhoz való jog: új kötelezettségek a gyártók és a webáruházak számára https://fogyasztobarat.hu/a-javitashoz-valo-jog-uj-kotelezettsegek-a-gyartok-es-a-webaruhazak-szamara/ Wed, 15 Jul 2026 13:18:01 +0000 https://fogyasztobarat.hu/?p=10766 Minden EU tagállamnak 2026. július 31. napjáig kell átültetni és hatályba léptetni a „javításhoz való való jogról szóló irányelv”-ként (R2R, right to repair) is ismert  Európai Parlament és a Tanács (EU) 2024/1799 irányelv (továbbiakban: Irányelv) szabályait, amelynek célja az áru értékesítését követően a javítás, valamint az újrafelhasználás előmozdítása mind az eladó felelősségi körén belüli, mind […]

The post A javításhoz való jog: új kötelezettségek a gyártók és a webáruházak számára first appeared on Fogyasztó Barát.]]>

Minden EU tagállamnak 2026. július 31. napjáig kell átültetni és hatályba léptetni a „javításhoz való való jogról szóló irányelv”-ként (R2R, right to repair) is ismert  Európai Parlament és a Tanács (EU) 2024/1799 irányelv (továbbiakban: Irányelv) szabályait, amelynek célja az áru értékesítését követően a javítás, valamint az újrafelhasználás előmozdítása mind az eladó felelősségi körén belüli, mind pedig az azon kívüli hibák esetén. 

A szabályozással a hosszú távú cél az lenne, hogy a még használható termékeket ne kelljen lecserélni vagy kidobni, hanem azok javítással hosszabb ideig használatban maradhassanak.

Az Irányelv szabályainak a magyar nemzeti jogba történő átültetésére a jelenleg még csak tervezetként elérhető  “az áruk javításának előmozdítását célzó intézkedésekről és egyes fogyasztóvédelmi tárgyú kormányrendeletek módosításáról“ szóló kormányrendelettel valósul majd meg várhatóan 2026. július 31. napjával, bár a jelenleg közzétett tervezet szerint a rendelet eladókat érintő rendelkezései 2026. augusztus 31-én lépnének hatályba. 

A tervezet alapján a változások a fogyasztóknak árut értékesítő minden webshopot is érintenek majd, ezért a webáruházak ÁSZF-ek és reklamációkezelési folyamatok felülvizsgálata is szükségessé válik.

Mit jelentenek az új szabályok az eladók számára?

Az  Irányelv  két területen hoz változást. Egyrészt bizonyos, uniós javíthatósági követelményekkel érintett termékek gyártói számára külön javítási kötelezettséget ír elő az Irányelv arra az esetre, amikor a hiba már nem tartozik az eladó kellékszavatossági felelősségébe. 

Másrészt az eladó felelősségi körébe tartozó hiba esetén pedig a javítás előmozdítása érdekében a fogyasztóval szerződő eladók – így a webáruházak – hibás teljesítéssel kapcsolatos kellékszavatossági ügyintézésében is új szabályok jelennek meg. 

Elsőként azt nézzük meg, hogy az eladó vállalkozások milyen új kötelezettségekkel számolhatnak ha a termék hibája már az átadáskor fennállt.

A közzétett magyar jogszabálytervezet a fogyasztói adásvételi szerződésekre is irányadó 373/2021. (VI. 30.) Korm. rendeletetet több ponton módosítja. A változások minden eladó vállalkozásra vonatkoznak majd, akik fogyasztók részére árut értékesítenek.  

A javíthatóság is a termékkel szemben elvárható tulajdonsággá válik

A jelenleg hatályos szabályok alapján a terméknek rendelkeznie kell azzal a minőséggel, teljesítménnyel és azokkal az egyéb jellemzőkkel, amelyeket a fogyasztó az azonos típusú termékeknél észszerűen elvárhat. A magyar jogszabály tervezet a teljesítés szerződésszerűségének általános követelményei között a funkcionalitás mellett külön is megjeleníti a tartósságot és a javíthatóságot.

Ez természetesen nem azzal járna, hogy a jövőben minden árunak korlátlanul vagy bármilyen költséggel javíthatónak kell lennie. A javíthatóságot az adott termék jellege, az azonos típusú termékek szokásos tulajdonságai, valamint a gyártó, az eladó vagy az értékesítési lánc más szereplőjének nyilvános kijelentései alapján kell megítélni. 

A változás gyakorlati jelentősége ugyanakkor az lehet, hogy a javíthatóság hiánya bizonyos esetekben önmagában is szerepet kaphat annak megítélésében, hogy a termék megfelelt-e a szerződésszerű teljesítés követelményeinek. Emiatt az eladóknak érdemes lesz különösen körültekintően kezelniük a termék javíthatóságára, alkatrészellátására vagy várható élettartamára vonatkozó termékleírásokat és reklámállításokat.

Kijavítás esetén 12 hónappal meghosszabbodik a kellékszavatosságra vonatkozó kétéves helytállási idő

A legfontosabb változás mely az eladó vállalkozásokat érinti, hogy amennyiben az áru kijavítására kerül sor, a kellékszavatosságra vonatkozó helytállási idő egyszer tizenkét hónappal meghosszabbodik.

A 12 hónapot az Irányelv alapján hozzá kell adni az árura vonatkozó fennmaradó helytállási időhöz.

Ennek az lesz az eredménye, hogy az eladónak fennmarad a felelőssége ezen meghosszabbítást is már magában foglaló helytállási idő alatt minden olyan hibáért, amely az áru átadásának időpontjában fennállt, és amely – a meghosszabbodást is magában foglaló – fennmaradó helytállási időn belül válik felismerhetővé.

A Ptk. kellékszavatosságra irányadó szabályai szerint kijavítás esetén csak a kijavítással érintett részre kezdődik újra a kellékszavatossági igény elévülése.  Az új rendelkezés megfogalmazása ezzel szemben nem kizárólag a javított részre, hanem általában az áru kellékszavatossági idejére vonatkozó egyszeri, 12 hónapos meghosszabbítást ír elő. Ez alapján a hosszabbítás az egész termékre kiterjedhet, miközben a kijavított részre vonatkozó jelenlegi kedvezőbb szabály továbbra is alkalmazható marad.

Az eladónak a kijavítás előtt külön tájékoztatást kell adnia a javítás lehetőségéről és a +12 hónap helytállási időről

Az új szabályok alapján az eladónak az áru szerződésszerűvé tétele előtt tájékoztatnia kell a fogyasztót arról, hogy kellékszavatossági igénye alapján – a vonatkozó jogszabályi feltételek között – kijavítást vagy kicserélést igényelhet.

A jelenleg hatályos kellékszavatossági szabályok alapján jelenleg is elsősorban javítás vagy csere között választhat a fogyasztó, a szabályozás újdonsága az, hogy az eladó vállalkozás tájékoztatási kötelezettségének köre bővül: a kellékszavatossági igény érvényesítése esetén a vállalkozás még az áru szerződésszerűvé tételét megelőzően köteles lesz tájékoztatni a fogyasztót nemcsak a kijavítás és kicserélés közötti választás lehetőségéről, hanem arról is, hogy a kijavítás választása esetén 12 hónappal tovább köteles helytállni a vállalkozás a kellékszavatosság körében. 

Véleményünk szerint ennek a tájékoztatási kötelezettségnek tehát nemcsak az ÁSZF-ben kell megjelennie: a tervezet megfogalmazása alapján az eladónak az adott szavatossági ügyben, még a kijavítás vagy kicserélés teljesítése előtt kell a fentiekről tájékoztatnia a fogyasztót.

A szabály nem azt jelenti, hogy a fogyasztó minden esetben korlátozás nélkül dönthet a kijavítás és a kicserélés között. A választás továbbra is a kellékszavatossági szabályok keretei között történhet. A változás lényege az, hogy a fogyasztó a kijavítás mellett szóló új jogkövetkezmény ismeretében hozhassa meg a döntését. 

Díjmentes csereáru biztosítható a javítás idejére

A fogyasztók támogatása és a javítás ösztönzése érdekében a vállalkozás – az adott árukategória sajátosságaitól függően – csereárut kölcsönözhet a fogyasztónak, például ha a javítást nem végzik el észszerű időn belül, vagy ha az jelentős kényelmetlenséggel jár. A csereáru felújított áru is lehet. A csereáru biztosítása továbbra sem kötelezettség, de ha azt az eladó biztosítja, akkor díjmentesen kell a fogyasztó rendelkezésére bocsátania. 

Ez különösen olyan termékeknél lehet életszerű, amelyek hosszabb ideig tartó kiesése jelentős kényelmetlenséget okozna a fogyasztónak.

Felújított termék is adható csere esetén – de csak a fogyasztó kérésére

A felújított áruk újrafelhasználását ösztönzi az az új szabály is, amely szerint jogorvoslatként alkalmazott csere esetén a fogyasztó kifejezett kérése az eladó felújított árut is a fogyasztó rendelkezésére bocsáthat. 

Az eladó tehát nem dönthet egyoldalúan úgy, hogy az újonnan vásárolt hibás áru helyett automatikusan felújított terméket ad.

A gyártói javítási kötelezettség: nem minden termékre

Az Irányelv a fenti, eladókat érintő szabályok mellet a gyártókra vonatkozó új javítási kötelezettséget vezet be. A gyártókra vonatkozó szabályozás elsősorban azokra az esetekre kíván megoldást adni, amikor a termék hibája már nem tartozik az eladó hibás teljesítésért fennálló felelősségi körébe, a termék azonban még javítható. A fogyasztó ilyen esetben – a jogszabályban meghatározott termékeknél – közvetlenül kérheti a javítást az arra kötelezett gazdasági szereplőtől.

Nem minden termékre vonatkozik a javítási kötelezettség

Az Irányelv nem vezet be általános javítási kötelezettséget valamennyi fogyasztási cikkre. A kötelezettség csak azokra a termékekre vonatkozik, amelyekre valamely uniós jogszabály már konkrét javíthatósági követelményeket állapít meg. A jelenlegi uniós szabályozás alapján az érintett termékkörök közé tartoznak többek között:

  • a háztartási mosógépek és mosó-szárítógépek;
  • a háztartási mosogatógépek;
  • a hűtőkészülékek;
  • az elektronikus kijelzők;
  • a hegesztőberendezések;
  • a porszívók;
  • a szerverek és adattároló termékek;
  • az okostelefonok, egyéb mobiltelefonok, vezeték nélküli telefonok és táblagépek;
  • a háztartási szárítógépek;
  • a könnyű közlekedési eszközök – például egyes elektromos kerékpárok és rollerek – akkumulátorát tartalmazó termékek.

A termékkör nem végleges: az Európai Bizottság az újabb uniós javíthatósági követelmények elfogadásával párhuzamosan bővítheti a mellékletet. 

A kötelezettség terjedelmét az adott termékre vonatkozó uniós szabály határozza meg.

Mit kell biztosítania a kötelezettnek?

Az új szabályok alapján a javításra kötelezett gazdasági szereplő a fogyasztó kérésére díjmentesen vagy észszerű díj ellenében, észszerű időn belül köteles elvégezni a javítást. A feladat teljesítéséhez javítószolgálatot vagy más alvállalkozót is igénybe vehet, vagyis nem szükséges saját szervizhálózatot működtetnie. Ha a javítás lehetetlen, a javítási kötelezettség nem áll fenn; ilyen esetben felújított termék is felajánlható a fogyasztónak.

A szabályozás emellett előírja, hogy a szükséges pótalkatrészeket és tartozékokat olyan észszerű áron kell kínálni, amely nem tartja vissza a fogyasztót a javítástól. A javítás irányadó díját szabadon hozzáférhető honlapon kell közzétenni, továbbá a fogyasztót egyértelműen tájékoztatni kell az érintett termékekről, a javítási kötelezettség időtartamáról, feltételeiről és a javítást végző szolgáltatóról.

A javítás önmagában amiatt sem tagadható meg majd a gyártó részéről, hogy a terméket korábban független javító vagy más személy már megvizsgálta vagy javította.

A gyártó díjmentesen, könnyen hozzáférhetően, egyértelműen és érthetően köteles majd tájékoztatni a fogyasztókat:

  • a javítási kötelezettséggel érintett árukról
  • a javítási kötelezettség tartalmáról és időtartamáról
  • a javítási szolgáltatás elérhetőségéről, szükség esetén a javítást végző alvállalkozás
    megnevezéséről, székhelyéről, telefonszámáról, és elektronikus levelezési címéről,
  • a teljesítés feltételeiről
  • az áru javításáért felszámítandó irányadó díjról.

Az Irányelv részeként az Európai Bizottság létrehozza az európai online javítási platformot is, amelynek célja, hogy a fogyasztók könnyebben találjanak javítószolgálatokat, felújított termékeket értékesítő vállalkozásokat, illetve közösségi javítási kezdeményezéseket. A platformhoz a javítószolgálatok önkéntesen csatlakozhatnak, a fogyasztók számára pedig díjmentesen lesz elérhető. 

Nem mindig a gyártó lesz a tényleges javításra kötelezett

Az Irányelv elsődlegesen a gyártókat kötelezi a javításra, ugyanakkor ha a javításra kötelezett gyártó az Európai Unió tagállamában nem rendelkezik székhellyel vagy fiókteleppel akkor a javítási kötelezettséget:

  • a meghatalmazott képviselője teljesíti. 
  • ha a gyártó nem rendelkezik meghatalmazott képviselővel, akkor az érintett áru importőre teljesíti, 
  • importőr hiányában az érintett áru forgalmazója teljesíti.

A meghatalmazott képviselő, az importőr és a forgalmazó a javítási kötelezettségnek nem köteles személyesen eleget tenni, a teljesítéshez alvállalkozót is igénybe vehet. 

Mikor érintheti a gyártókra előírt kötelezettség a webáruházat?

Egy webáruház egyszerre több minőségben is eljárhat:

  • a fogyasztóval szemben mindig eladó;
  • közvetlen, Unión kívüli beszerzés esetén importőr lehet;
  • saját márkanév alatt értékesített terméknél akár gyártónak is minősülhet.

Ezért attól, hogy egy webshop értékesítette a terméket, még nem feltétlenül terheli a gyártói javítási kötelezettség. Ha azonban a webáruház közvetlenül az Európai Unión kívülről hozza be a terméket, vagy saját márkája alatt hozza azt forgalomba, a javítási kötelezettség már közvetlenül is rá hárulhat. 

Összefoglaló

Az Európai Unió a  fenntarthatóbb fogyasztásra, a körforgásos gazdaságra és a zöld átállás előmozdítására vonatkozó célkitűzéseit úgy kívánja megvalósítani, hogy az Irányevvel a gazdaságban érintett minden piaci szereplőre új kötelezettségeket határoz meg a fogyasztók számára pedig új jogosultságokat biztosít annak érdekében, hogy a javítás kerüljön előtérbe a cserével vagy a visszatérítésssel szemben. 

Kérdés, hogy az eddigiekhez képest mennyivel több fogyasztó fogja ezen új szabályok bevezetésével választani a javítást a termék cseréje helyett figyelmbe véve, hogy a mai fogyasztói kultúrában sokszor a termék cseréje vált a megszokott megoldássá.

Ennek sikerét nagymértékben befolyásolja majd, hogy a javítás az új szabályok következtében valóban gyorsabbá, kiszámíthatóbbá és költséghatékonyabbá válik-e, és így tényleges alternatívát jelent-e majd az új termék megvásárlásával szemben. 

The post A javításhoz való jog: új kötelezettségek a gyártók és a webáruházak számára first appeared on Fogyasztó Barát.]]> Kötelező az online elállási gomb a webshopokban 2026. június 19-től https://fogyasztobarat.hu/kotelezo-az-online-elallasi-gomb-a-webshopokban-2026-junius-19-tol/ Thu, 21 May 2026 06:40:17 +0000 https://fogyasztobarat.hu/?p=10700 2026. június 19-től új fogyasztóvédelmi szabályozás lép hatályba, amely minden webshop számára kötelezővé teszi az online elállási funkció biztosítását. Ez az új követelmény a módosított fogyasztóvédelmi irányelvből (2011/83/EU) következik, amelyet a magyar jogalkotó a 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. rendelet) módosításával vezet be. A szabályozás célja, hogy a fogyasztó számára az elállás ugyanolyan […]

The post Kötelező az online elállási gomb a webshopokban 2026. június 19-től first appeared on Fogyasztó Barát.]]>

2026. június 19-től új fogyasztóvédelmi szabályozás lép hatályba, amely minden webshop számára kötelezővé teszi az online elállási funkció biztosítását. Ez az új követelmény a módosított fogyasztóvédelmi irányelvből (2011/83/EU) következik, amelyet a magyar jogalkotó a 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. rendelet) módosításával vezet be. A szabályozás célja, hogy a fogyasztó számára az elállás ugyanolyan egyszerű legyen, mint maga a vásárlás.

Mi változik pontosan?

A Korm. rendelet 22. §-a új (1a), (1b) és (1c) bekezdésekkel egészül ki. Ez alapján a vásárló az elállási jogát a jövőben már háromféleképpen is gyakorolhatja:

  • a klasszikus nyilatkozatmintával,

  • egyértelmű  nyilatkozattal (szóban vagy írásban bármely formában),

  • vagy az új, online elállási funkció használatával.

A fogyasztó számára a korábbi elállási formák is tehát megmaradnak, de a jövőben már a weboldalon elérhető online funkcióval is jelezhetik elállási szándékukat.

Az új szabályok részletesen meghatározzák, hogy egy online elállási funkciónak milyen követelményeknek kell megfelelnie.

Mit kell tudnia a kötelező elállási felületnek?

A jogszabály szerint az online elállási nyilatkozatnak lehetővé kell tennie, hogy a vásárló:

  • egyértelműen közölhesse elállási szándékát,

  • megadhassa a nevét,

  • megjelölhesse az elállással érintett szerződés vagy rendelés azonosító adatait,

  • megadhassa azt az elektronikus elérhetőséget (e-mail címet), amelyre a visszaigazolást várja.

A megjelenítéssel szemben is szigorú elvárások vannak:

  • az elállási funkciót az „elállás a szerződéstől” szöveggel kell megjeleníteni,
    jól láthatóan és könnyen hozzáférhető módon,
  • az elállási időszak alatt folyamatosan elérhetőnek kell lennie,
  • az elküldéshez pedig „elállás megerősítése” feliratú megerősítő funkciót kell biztosítani.

A vállalkozásnak ezt követően indokolatlan késedelem nélkül, tartós adathordozón — például e-mailben — átvételi elismervényt kell küldenie a fogyasztó részére.

Az átvételi elismervénynek tartalmaznia kell:

  • az elállás tartalmát,
  • valamint a megküldés napját és időpontját is.

Nem egy egyszerű kapcsolatfelvételi űrlapról van szó

A szabályozás alapján önmagában egy általános kapcsolatfelvételi form nem feltétlenül elegendő.

Az elektronikus elállási folyamatnak ugyanis ténylegesen biztosítania kell:

  • az elállási szándék egyértelmű közlését,
  • a kötelező adatok kezelését,
  • a kétlépcsős megerősítési folyamatot,
  • az automatikus visszaigazolást,
  • valamint az elállás és a visszaigazolás megfelelő nyilvántartását és igazolhatóságát is.

Egy online űrlap tehát akkor tekinthető megfelelőnek, ha a fenti tartalmi, elérhetőségi, megerősítési és visszaigazolási követelményeket ténylegesen teljesíti.

Folyamatos elérhetőség - bejelentkezés nélkül is!

Az online elállási funkciónak az elállási időszak alatt folyamatosan elérhetőnek kell lennie, ráadásul jól látható és könnyen hozzáférhető módon. Az uniós irányelv külön hangsúlyozza, hogy különösen a regisztráció nélküli vásárlások esetén nem ajánlott a fogyasztót előzetes bejelentkezésre kötelezni az elállási funkció használata előtt. Ez a gyakorlatban azt eredményezheti, hogy a webshopoknak olyan módon kell megjeleníteniük az elállási funkciót, amely minden látogató számára folyamatosan elérhető. Az elállási funkciót továbbá nem lehet „elrejteni” menüponok közé, vagy csak több kattintás útján elérhetővé tenni. 

Nyitott kérdések: A részleges elállás és adatbekérés

Bár a jogalkotói szándék egyértelmű, a gyakorlati megvalósítás tartogat még kérdéseket:

A részleges elállás: Az uniós irányelv alapján felmerül a részleges elállás lehetősége is, vagyis hogy egy több terméket tartalmazó rendelés esetén a fogyasztó csak bizonyos tételektől álljon el. A magyar szabályozás ezt jelenleg nem rendezi teljesen egyértelműen, és az irányelv is csak lehetőségként említi a vállalkozás számára ennek biztsoítását, azonban több szakmai értelmezés szerint célszerű lehet olyan megoldást alkalmazni, amely lehetővé teszi az egyes termékek vagy rendelési tételek megjelölését is.

Milyen adat kérhető be kötelezően?: A Korm. rendelet kifejezetten a név, az érintett szerződés azonosító adatai és e-mail cím bekérését nevesíti. Kérdéses azonban, hogy kötelezővé tehető-e pl. a bankszámlaszám megadása a visszatérítéshez, az átvételi időpont vagy egyéb logisztikai információ.

Az uniós irányelv szigorúbb logikát követ

Az EU 2023/2673 irányelve szerint az elállási funkció célja, hogy a szerződéstől való elállás ugyanolyan egyszerű legyen, mint maga a szerződéskötés. A fentiekben írt kötelezettségeken kívül azonban azt is előírja, hogy a már regisztrált vásárlóknak csak megerőítenie kelljen az adatokat, azaz a regisztrált vásárlók esetén fogyasztóbarátabb és biztonságosabb megoldás lehet, ha a rendszer a bejelentkezést követően a már rendelkezésre álló adatokat előtölti, és a fogyasztó azokat ellenőrizni, illetve megerősíteni tudja.

Mik a teendői a webshopoknak?

A webshopok számára a következő időszak egyik fontos feladata lesz annak áttekintése, hogy jelenlegi működésük megfelel-e az új szabályozásnak.

Érdemes külön figyelni többek között:

  • az online elállási folyamat kialakítására,
  • a visszaigazolások kezelésére,
  • a megfelelő nyilvántartásra,
  • valamint az elállási funkció láthatóságára és elérhetőségére is.

Mivel a szabályozás több technikai és jogértelmezési kérdést is felvet, várhatóan a következő időszakban további szakmai állásfoglalások és gyakorlati megoldások is megjelennek majd a témában.

A Fogyasztó Barát rendszerében a saját fejlesztésű elállási funkció 2026. júniusától elérhető.

Az új szabályok nemcsak technikai fejlesztést követelnek meg, hanem a webshopok ÁSZF-ét is kötelező módosítani emiatt. Mivel a vásárlók kötelező előzetes tájékoztatásának erre az új, digitális elállási formára és annak menetére is ki kell terjednie, a jogi dokumentáció frissítése nem halogatható.

The post Kötelező az online elállási gomb a webshopokban 2026. június 19-től first appeared on Fogyasztó Barát.]]> Mit kell tudni a 2026-os jótállási szabályok változásáról? –  összefoglaló a Fogyasztó Barát szakmai webinárjáról https://fogyasztobarat.hu/mit-kell-tudni-a-2026-os-jotallasi-szabalyok-valtozasarol-osszefoglalo-a-fogyaszto-barat-szakmai-webinarjarol/ Thu, 09 Apr 2026 13:19:34 +0000 https://fogyasztobarat.hu/?p=10685 Ahogy azt már korábban megírtuk 2026.03.01. napjával módosult az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet, mely módosítások érintették a webshop ÁSZF-ket, jótállási jegy mintákat és a gyakorlati működést is. AFogyasztó Barát állandó megbízott ügyvédje, dr. Ilcsik Tilla ingyenes webináriumot tartott a Fogyasztó Barát webshopok számára a jótállási szabályok […]

The post Mit kell tudni a 2026-os jótállási szabályok változásáról? –  összefoglaló a Fogyasztó Barát szakmai webinárjáról first appeared on Fogyasztó Barát.]]>

Ahogy azt már korábban megírtuk 2026.03.01. napjával módosult az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet, mely módosítások érintették a webshop ÁSZF-ket, jótállási jegy mintákat és a gyakorlati működést is.

AFogyasztó Barát állandó megbízott ügyvédje, dr. Ilcsik Tilla ingyenes webináriumot tartott a Fogyasztó Barát webshopok számára a jótállási szabályok fenti változásairól. Az előadást több mint 280 webshop tulajdonos követte élőben online, és nagyon sok kérdés is érkezett az előadás közben.

Az előadás teljes egészében ezen a linken nézhető vissza, de ebben a blogbejegyzésben összefoglaltuk a webinár legfontosabb tartalmait, valamint az előadáson elhangzott legfontosabb kérdéseket és válaszokat, hogy a webinár anyaga azokhoz is eljusson, akik nem látták az élő közvetítést, vagy nincs idejük visszanézni az előadást.

Az előadás három részből állt, az első körben a kötelező jótállás alapszabályairól volt szó bemelegítésként, majd következett a 2026.03.01. napján hatályba lépett változások ismertetése. Az előadás harmadik részében pedig az előadás alatt érkezett kérdések megválaszolására került sor. 

1. Az alapok: mi az a jótállás, és miben más, mint a kellékszavatosság?

Tilla az előadást azzal kezdi, hogy helyreteszi a fogalmakat, ismerteti a kötelező jótállás alapszabályait.

A jótállás lényege, hogy az eladó fokozott felelősséget vállal: azt garantálja, hogy a termék az átadáskor hibátlan, és a jótállási idő alatt is az marad. A bizonyítás terhe végig a kereskedőn van: ha a vevő hibát jelez a termékkel kapcsolatban, a jótállási idő alatt végig az eladónak kell bizonyítania, hogy a hiba nem gyártási eredetű, hanem az később, például nem rendeltetésszerű használat miatt keletkezett.

Külön kiemelésre kerül, hogy a magyar jogban helyesen „jótállás” a kifejezés, nem „garancia”; a „garancia” szó használatát a hatóság kifogásolhatja a weboldalakon, mert nem ez a jogi kategória.

Az előadás fontos része a jótállás és kellékszavatosság megkülönböztetése:

Jótállás: csak új, 10/2024. (VI. 28.) IM rendeletben meghatározott tartós fogyasztási cikkekre vonatkozik, 10.000 Ft értékhatár felett.

Kellékszavatosság: minden termékre vonatkozik, akár használtakra is, értékhatárra tekintet nélkül.

A két intézménynél a vevői igények ugyanazok: elsődlegesen javítás vagy csere, másodsorban árleszállítás vagy a vételár visszatérítése.

A előadásban Tilla kitér arra, hogy a jótállási idők a termék árához igazodnak, és a minimum jótállási idő már 2 év (250.000 Ft-ig), 250.000 Ft felett pedig 3 év. A jótállás kezdő napja főszabály szerint a termék átadásának a napja, üzembe helyezendő terméknél pedig az üzembe helyezés napja az irányadó.

2. A legnagyobb változás: a KKV-k is bekerülnek

A jótállás alapvető szabályainak ismertetése után az előadás a változásokkal folytatódott. 2026. március 1-től a kötelező jótállás már nem csak magánszemély fogyasztókra, hanem a KKV-kra is kiterjed. 

A KKV akkor jogosult a jótállási jogokra, ha nem a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körében jár el, hanem végfelhasználóként, kiskereskedelmi forgalomban vásárolja a terméket. A rendelet logikája az, hogyha kiskereskedelmi forgalomban vásárol a KKV tartós fogyasztási cikket, akkor ezt jellemzően saját használatra veszi, és ezért a fogyasztókhoz hasonló védelem illeti meg.

Az előadás során Tilla ismerteti a KKV-kra vonatkozó közelmúltban bekövetkezett változásokat is előzményként:

2025. augusztus 22. 

A Ptk. módosításával a hibás teljesítéssel kapcsolatos fogyasztóvédelmi szabályok már a mikro-, kis- és középvállalkozásokra (KKV-ra) is kiterjednek. 

Mit jelentett ez? 

Hibás teljesítési vélelem: Ha a hiba a teljesítést követő 6 hónapon belül jelentkezik, vélelmezni kell, hogy már az átadáskor is fennállt. 

Bejelentési határidő: A hiba felismerésétől számított 2 hónapon belül közölt hibát késedelem nélkül közöltnek kell tekinteni. 

Kellékszavatosság: A KKV 2 éven belül érvényesítheti igényét (használt termékeknél is minimum 1 év), szemben a korábbi 1 éves határidővel.

Eltérés tilalma: A jótállási és szavatossági szabályoktól nem lehet hátrányosan eltérni.

Termékszavatosság: A KKV közvetlenül a gyártótól is kérheti a javítást vagy cserét

2026. január 1. 

2026.01.01. napjától már a KKV-k is fordulhatnak a békéltető testületekhez a vitás ügyeikkel kapcsolatban. 

Mit jelentett ez? A KKV-k az alternatív vitarendezést képviselő békéltető testületi eljárásba vonása a bírósági útnál hatékonyabb opciót kínál jogaik érvényesítésére. 

2026. március 1.

2026. március 1-jétől a kötelező jótállás kiterjed a szakmájukon és üzleti tevékenységükön kívül eljáró KKV-kra is.

A végeredmény: Ma már szinte nincs különbség egy magánszemély és egy végfelhasználó KKV reklamációkezelése között.

3. Ki számít KKV-nak?

Az előadás röviden kitér arra is, hogy a KKV-minősítés külön jogszabály alapján dől el. Nem csak klasszikus gazdasági társaság lehet KKV, hanem például egyéni vállalkozó, ügyvédi iroda vagy szövetkezet is. A meghatározás létszám- és árbevétel-/mérlegfőösszeg-kritériumokhoz kötött, és az is elhangzik, hogy 25% feletti állami vagy önkormányzati tulajdonrész kizárhatja a KKV-minősítést.

Az előadó hangsúlyozza, hogy a gyakorlatban ez nem mindig egyszerű, mert kapcsolt vállalkozásoknál az adatok összeadódhatnak, és önmagában az egyszerű beszámoló-adat nem feltétlenül ad teljes képet.

4. A legnagyobb gyakorlati probléma: honnan tudja a webshop, hogy KKV vásárol?

Az előadás következő részeként Tilla rátér a webshopokat leginkább foglalkoztató kérdésre. Honnan tudhatja egy webáruház, hogy a nála adószámmal vásárló KKV-nak minősül? 

Tilla őszintén elmondja, hogy itt még nincs teljesen kiforrott gyakorlat, és maga is egyeztetett jogalkotóval, valamint békéltető testületekkel ebben a kérdésben. A szabály tehát megszületett, de a mindennapi végrehajtása még nem teljesen tiszta.

A fő gyakorlati tanácsa:

  • a vásárláskor nem reális minden rendelésnél KKV-minősítést ellenőrizni,
  • ezért nem az a cél, hogy a webshop „nyomozzon” minden megrendelő után,
  • inkább akkor érdemes kérni az igazolást, amikor a KKV ténylegesen jótállási igénnyel jelentkezik.

Felmerül megoldásként egy előzetes nyilatkoztatás a kosárfolyamatban, de az előadó szerint ez nem bombabiztos:

  • valaki elfelejti bejelölni, de amennyiben KKv-nak minősül akkor nyilatkozat nélkül is megilletik a jótállási jogok a jogszabály alapján,
  • más meg bejelöli, miközben valójában nem KKV, akkor a nyilatkozat ellenére nem fogja megilletni a jótállási jogok ha nem minősül KKV-nak.

Az is fontos, hogy bár a KKV-k jótállási jogokat kapnak, a fogyasztóvédelmi hatóság nem vizsgálja a vállalkozás–vállalkozás közötti jogviszonyokat; ugyanakkor a KKV-k békéltető testülethez fordulhatnak.

5. Hol a határ: mit nem kapnak meg a KKV-k?

Az előadó hangsúlyozza, hogy a KKV-k nem váltak fogyasztóvá. Kifejezetten csak a hibás teljesítéshez kapcsolódó jogok körében kaptak fogyasztói jogokat.

A legfontosabb kizárás:

  • nem illeti meg őket a 14 napos elállási jog továbbra sem.

Vagyis attól, hogy fogyasztókkal azonos jótállási és szavatossági jogokat kapnak, még nem küldhetik vissza indoklás nélkül a terméket csak azért, mert meggondolták magukat.

Az előadás másik fontos gyakorlati eleme a saját használat vs. ipari használat kérdése. Ha a terméket nem rendeltetésszerűen, ipari jelleggel, vagy olyan környezetben használják, amire az nem alkalmas, akkor a kereskedő szakvéleménnyel, vizsgálattal bizonyíthatja, hogy a hiba oka nem gyártási eredetű. Ebben nagy szerepet kap a pontos termékleírás és a használati útmutató.

6. Jegyzőkönyv a KKV-knál: nem kötelező, de erősen ajánlott

Az előadás egyik gyakorlati tanácsa, hogy a magánszemély fogyasztók minőségi kifogásánál kötelező jegyzőkönyvezési szabály nem vonatkozik a KKV-kra, de ettől még célszerű náluk is jegyzőkönyvet felvenni. Ennek oka egyszerű: később bizonyítható vele,

  • hogy a kereskedő foglalkozott a panasszal,
  • mit vizsgált,
  • milyen indokkal utasította el vagy teljesítette az igényt.

Ez különösen fontos lehet békéltető testületi eljárásban.

7. Jótállási jegy: mi változott?

Az előadás másik fő témája a jótállási jegy 2026.03.01. napjával bekövetkezett változásai. 

7.1. Az értékhatár változása

Korábban 50.000 Ft alatt nem kellett külön jótállási jegyet adni; ezt a küszöböt 03.01. napjával 100.000 Ft-ra emelték. Ilyenkor a számla lehet a jótállási jegy, de csak akkor, ha tartalmazza a szükséges tájékoztatást és a jótállási jogokra vonatkozó adatokat. 

7.2. Kitöltve kell átadni

A jótállási jegyet nem üresen, hanem kitöltve kell átadni. Ez az előadásban külön kiemelt gyakorlati figyelmeztetés.

7.3. Kötelező termékazonosító

Új elem, hogy ha nincs a terméknek gyártási száma, akkor valamilyen termékazonosítót kötelező feltüntetni. Nem elég a név és típus; kell valamilyen egyedi vagy egyértelmű azonosító is a beazonosíthatóság miatt.

7.4. Szerviz- és javítószolgálati adatok

Újdonság, hogyha van olyan javítószolgálat vagy szerviz, ahová a fogyasztó közvetlenül fordulhat, akkor annak nevét, címét, telefonját, e-mailjét is fel kell tüntetni a jótállási jegyen.

7.5. A jótállási idő kezdete és az átadás napja

A jótállási jegyen szerepeltetni kell azt a napot is, amikor a jótállási idő kezdődik, vagyis tipikusan a termék átadásának napját. Ez webshopoknál azért nehéz, mert a kiszállítást sokszor külső futár végzi, és az átvétel pontos napja a kereskedőnél nincs rögtön kéznél. Az előadó szerint a reális megoldás az elektronikus jótállási jegy, amelyet a kézbesítési visszaigazolás után lehet megküldeni, már a tényleges átvételi dátummal.

7.6. Üzembe helyezés

Újdonság az is, hogy nemcsak az eladó vagy megbízottja, hanem más, üzembe helyezésre jogosult szakember által végzett beüzemelés is releváns lehet a jótállási idő kezdete szempontjából. Vagyis ha a vevő külön szakemberrel helyezteti üzembe a terméket, ennek dokumentálása fontossá válik.

7.7. Papír vagy elektronikus forma

Az előadás végi kérdésekből az is kiderül, hogy a jótállási jegy lehet

  • papír alapú,
  • elektronikus,
  • vagy akár a számla is betöltheti ezt a szerepet, ha megfelel a kötelező tartalomnak.
    Nem kell mindhárom egyszerre; a lényeg, hogy a vevő kapjon jótállási jegyet.

Tilla arra is figyelmeztet, hogy a gyártó saját jótállási jegye nem feltétlenül helyettesíti az eladóét. A gyártó által vállalt önkéntes jótállás és a kereskedő jogszabály szerinti kötelező jótállása nem ugyanaz.

8. Szigorodó és pontosított határidők

8.1. 15 napos törekvési szabály (ami nem változott)

Általános szabály, hogy a kereskedőnek törekednie kell arra, hogy a javítást vagy cserét 15 napon belül megoldja. Ha ez nem tartható, a fogyasztót tájékoztatni kell a várható időről. Az előadó ugyanakkor hozzáteszi, hogy ez a szabály a KKV-kra nem vonatkozik.

8.2. 8 napos csere szabályának bővítése

Korábban a 8 napos csere/visszafizetési kötelezettség az első kijavítási igényhez kötődött. A módosítás lényege, hogy ez már nem csak az első hibára, hanem a jótállási idő alatt bármikor felmerülő hibára irányadó, tehát ismételt hibánál is alkalmazni kell. Ha a csere nem lehetséges, akkor vissza kell téríteni a vételárat.

8.3. A 30 napos szabály kiterjesztése

A korábbi szabály a kijavítási igényhez kötötte a 30 napos határidőt. A jogszabályváltozással ez a szabály már akkor is irányadó, ha a vevő más jótállási igénnyel fordul az eladóhoz, nem csak kifejezetten javítást kér. Ha 30 nap alatt nem rendeződik a helyzet, akkor a terméket 8 napon belül cserélni kell, vagy ha csere nincs, akkor a vételárat vissza kell fizetni.

8.4. A három munkanapos csere pontosítása

A szabály lényege maradt: ha a vevő az átvételtől számított 3 munkanapon belül olyan hibát jelez, amely a rendeltetésszerű használatot akadályozza, akkor csere illeti meg. A módosítás abban áll, hogy most már egyértelművé teszi a jogszabály 2026.03.01. napjától: ezt a cserét 8 napon belül kell teljesíteni, ha pedig csere nem lehetséges, a vételárat haladéktalanul vissza kell téríteni. 

A kereskedő ilyenkor nem vizsgálhatja, mi okozta a hibát, hanem csak azt, hogy a hiba valóban akadályozza-e a rendeltetésszerű használatot.

9. A kérdések-válaszok blokk legfontosabb tanulságai

Az előadás közben a résztvevők feltehették kérdéseiket írásban, melyek megválaszolására az előadás végén került sor. Ezekből a kérdésekből gyűjöttük ki azokat, melyek hasznosak lehetnek minden webshop tulajdonosnak.

9.1. A KKV-k új jogállásával kapcsolatos kérdések

Kérdés:
Kinek kell bizonyítania, hogy a vásárló valóban KKV, és nem viszonteladásra vásárol? Mondható-e, hogy ez az ügyfél feladata? A webshop nem akar „magánnyomozóként” eljárni.

Válasz lényege:
Az előadó szerint nem a kereskedő feladata nyomozni. A rendelet logikája alapján, ha a vállalkozás kiskereskedelmi forgalomban vásárol, tehát nem nagykerből, akkor azt vélelmezni kell, hogy saját használatra veszi a terméket.

Ugyanakkor a webshop a vásárlás pillanatában sokszor nem tudja biztosan megállapítani:

  • hogy a vevő valóban KKV-e,
  • vannak-e kapcsolt vállalkozásai,
  • milyen adatok alapján minősül annak,
  • egyéni vállalkozó esetén még nehezebb lehet az ellenőrzés.

Az előadó álláspontja ezért az, hogy nem a rendeléskor, hanem akkor érdemes kérni az igazolást, amikor a vevő ténylegesen jótállási igényt jelent be. Ekkor lehet tőle kérni például:

  • beszámolót,
  • vagy nyilatkozatot arról, hogy KKV-nak minősül.

Plusz fontos részlet:
Az előadó megjegyzi, hogy a békéltető testület is a KKV-tól várja a KKV-minőség igazolását, amikor azt vizsgálja, hogy jogosult-e az eljárásra. Ebből arra következtet, hogy ugyanez a logika az eladó oldalán is alkalmazható lehet az igénybejelentéskor.

Gyakorlati tanulság:

  • A webshopnak nem kell előzetesen minden vevőt átvilágítania.
  • Az igazolás bekérése az igényérvényesítéskor a legéletszerűbb.
  • A bizonyítás terhe ebben a kérdésben inkább a KKV-ra tolódik

Kérdés:
 Mit jelent a „saját használat”, ha a KKV üzletszerűen használja a terméket? Hol a határ a saját használat és az üzleti/ipari használat között? Például ha egy asztalos vesz szerszámot.

Válasz lényege:
 Az előadó azt mondja, hogy a rendelet önmagában abból indul ki: ha a KKV kiskereskedelmi forgalomban vásárol, akkor megillethetik a fogyasztói jellegű jogok. Ugyanakkor ha a termék leírása szerint például:

  • háztartási célra való,
  • nem szakmai használatra tervezték,
  • nem bírja az intenzív üzemi terhelést,

akkor a jótállási igény elutasítható lehet, ha bizonyítható, hogy a terméket túlhasználták vagy nem a rendeltetésének megfelelően alkalmazták.

Gyakorlati tanulság:
 Itt a kulcs:

  • a termékleírás,
  • a használati útmutató,
  • és a későbbi bizonyíthatóság.

Tehát a KKV önmagában nem veszít jogot, de az üzleti túlhasználat miatt az igénye megbukhat.

 

9.2. A jótállási jeggyel kapcsolatban feltett kérdések

Kérdés:
 Ha elektronikus a jótállási jegy, nehezen megoldható, hogy a futár rögzítse az átadás napját. Mi a teendő? Tényleg a futárnak kell igazolnia az átadást? Elektronikus jótállási jegynél ez hogy működik?

Válasz lényege:
 Az előadó szerint a gyakorlatban maradjon az elektronikus jótállási jegy. Kifejezetten azt mondja, hogy szerinte elképzelhetetlen, hogy a futár majd ténylegesen ráírja vagy rögzíti az átadás napját a jótállási jegyen. Ezért a jól működő gyakorlati megoldás az, hogy a jótállási jegyet elektronikus úton adják át, mert így a kereskedő a saját rendszerében jobban tudja kezelni az átadás időpontját.

Gyakorlati üzenet:

  • Nem érdemes olyan rendszerre építeni, amely a futár kézi közreműködésére támaszkodik.
  • E-kereskedelemnél az elektronikus átadás a legéletszerűbb megoldás.

Kérdés:
 A jótállási jegyet papíron kell küldeni, vagy digitálisan is elég? 

Válasz lényege:
 Az előadó szerint több megoldás is elfogadható:

  • papír alapon küldik ki,
  • maga a számla tölti be a jótállási jegy szerepét, ha megfelel a kötelező tartalomnak,
  • vagy elektronikusan küldik ki.

Nem kell minden formában egyszerre átadni. A lényeg az, hogy legalább egy érvényes formában eljusson a vásárlóhoz.

Gyakorlati tanulság:
 A digitális átadás önmagában is elég lehet, ha tartalmilag rendben van és igazolható az átadás.

Kérdés:
 Mi a teendő a gyártó által mellékelt jótállási jeggyel? Elég-e az, vagy kell saját?

Válasz lényege:
 Az előadó szerint a gyártó által adott dokumentum nem feltétlenül helyettesíti azt a jótállási jegyet, amelyet az eladónak kell kiállítania. Ennek több oka van:

  • a gyártói jótállás gyakran önként vállalt jótállás,
  • ez nem ugyanaz, mint az eladót terhelő jogszabály szerinti kötelező jótállás,
  • az eladói jótállási jegyen az eladó saját adatai is szerepelniük kell.

Az előadó kifejezetten azt mondja, hogy nem keverné össze a kettőt. Ha a gyártó ad is saját jótállási jegyet, attól még az eladónak külön, saját jótállási jegyet kell kiállítania, és csak azt szabad kiküldeni, ami megfelel a magyar jogszabályoknak.

Gyakorlati tanulság:

  • A gyártói füzet hasznos lehet, de nem biztos, hogy elegendő.
  • Tartalmilag ellenőrizni kell.
  • Az eladónak saját felelőssége van a megfelelő jótállási jegy kiállításában.

Kérdés:
 Ha a jótállási jegyet az átvétel után küldik, kell-e hozzá elektronikus aláírás vagy időbélyeg?

Válasz lényege:
 Az előadó szerint nem kötelező:

  • sem aláírni a jótállási jegyet,
  • sem pecséttel ellátni,
  • sem elektronikus aláírást használni.

Gyakorlati jelentés:
 Ez jelentős adminisztratív könnyítés az online értékesítőknek.

Kérdés:
 A szerviz neve, telefonszáma, e-mail címe csak opcionális, vagy kötelező elem a jótállási jegyen?

Válasz lényege:
 Az előadó szerint kötelező feltüntetni, nem csak lehetőség. Kifejezetten mondja, hogy a szerviz nevét, telefonszámát és e-mail címét is fel kell tüntetni.

Gyakorlati tanulság:
 A jótállási jegy kötelező tartalmi elemeit nem érdemes minimalista módon kezelni; a szervizadatok hiánya kockázatot jelenthet.

9.3. Általános, jótállással kapcsolatos kérdések

Kérdés:
Milyen esetben lehet előírni, hogy a készüléket szakember üzemelje be, például kaputelefon vagy kamerás riasztó esetében?

Válasz lényege:
Az előadó szerint a főszabály az, hogy a jótállás érvényesítését nem lehet önkényesen plusz feltételhez kötni, de ha a feltétel:

  • indokolt, és
  • nem jelent aránytalan terhet a fogyasztóra,

akkor előírható. Példaként olyan terméket említ, amely csak akkor működik megfelelően, ha szakszerűen szerelik be. Kaputelefon vagy kamerás riasztó esetén szerinte akár indokolt is lehet szakember általi beüzemelést előírni, mert ezekhez valóban kellhet szakértelem.

Fontos árnyalat:
Az előadó ezt részben szakmai-műszaki kérdésnek tekinti, tehát nem mond általános, minden termékre azonos szabályt. A logika az, hogy ha a termék jellege miatt laikus által nem várható el a szakszerű beüzemelés, akkor a szakember-kötelezettség védhető.

Mit érdemes ebből megjegyezni?

  • Nem lehet rutinszerűen mindenre ráírni, hogy „csak szakemberrel”.
  • De műszakilag érzékeny, speciális termékeknél ez jogszerű lehet.
  • Ennek ésszerűnek és arányosnak kell lennie.

 

Kérdés:
Öntözéstechnikai termékeknél a nem megfelelő vízminőség miatt fellépő hiba esetén kell-e cserélni? Ha a termék hibája abból ered, hogy a vízminőség nem megfelelő, például túl vasas a víz, akkor kell-e cserélni?

Válasz lényege:
Az előadó szerint ilyen esetben a megoldás alapja az lehet, hogy a kereskedőnek előzetesen tájékoztatnia kell a vásárlót arról, milyen körülmények között használható a termék, illetve hogy bizonyos vízminőség romlást, kopást vagy hibát okozhat. Nem a vásárló hibája, ha ezt előre nem tudta, ezért a megfelelő előzetes tájékoztatás kulcsfontosságú.

Gyakorlati tanulság:
A termékspecifikus korlátokat és környezeti feltételeket minél pontosabban le kell írni a termékoldalon és a tájékoztatókban.

 

The post Mit kell tudni a 2026-os jótállási szabályok változásáról? –  összefoglaló a Fogyasztó Barát szakmai webinárjáról first appeared on Fogyasztó Barát.]]> Új jótállási szabályok 2026: Így frissítsd a webshop ÁSZF-edet! https://fogyasztobarat.hu/uj-jotallasi-szabalyok-2026-igy-frissitsd-a-webshop-aszf-edet/ Thu, 15 Jan 2026 11:23:18 +0000 https://fogyasztobarat.hu/?p=10625 2026. március 1-jén lépnek életbe a kötelező jótállás szabályairól szóló 151/2003. (IX.22.) Korm. rendelet (továbbiakban: Jótállási rendelet) legújabb módosításai. Frissíteni kell a webshop az ÁSZF-eket és a reklamációkezelési folyamatok átalakítása is szükséges. Mivel a jótállásról szóló tájékoztatás pontossága a fogyasztóvédelmi ellenőrzések kiemelt célpontja, nézzük meg részletesen, mire kell készülnöd! A KKV-kat is megilletik a jótállási […]

The post Új jótállási szabályok 2026: Így frissítsd a webshop ÁSZF-edet! first appeared on Fogyasztó Barát.]]>

2026. március 1-jén lépnek életbe a kötelező jótállás szabályairól szóló 151/2003. (IX.22.) Korm. rendelet (továbbiakban: Jótállási rendelet) legújabb módosításai. Frissíteni kell a webshop az ÁSZF-eket és a reklamációkezelési folyamatok átalakítása is szükséges. Mivel a jótállásról szóló tájékoztatás pontossága a fogyasztóvédelmi ellenőrzések kiemelt célpontja, nézzük meg részletesen, mire kell készülnöd!

A KKV-kat is megilletik a jótállási jogok

2026.03.01. napjától a kötelező jótállás tekintetében fogyasztói jogokat kapnak a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül eljáró KKV-k (mikro-, kis- és középvállalkozások). Ez lehetővé teszi, hogy a KKV-k kötelező jótállást érvényesíthessenek azon beszerzéseik kapcsán, amelyek nem továbbértékesítési céllal történnek, hanem a termék végső felhasználására irányulnak.

Mit jelent ez a gyakorlatban? A Jótállási rendelet személyi hatálya kiterjed majd a természetes személy fogyasztón kívül a KKV-kra is. Fontos részlet a gyakorlati alkalmazáshoz: “A mikro-, kis- és középvállalkozás szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül jár el, ha a fogyasztási cikket a kiskereskedelmi tevékenység keretében vásárolja meg, tekintet nélkül a fogyasztási cikk gazdasági tevékenységi körben való elszámolására.”

Fontos!  A KKV-k nem minősülnek továbbra sem a Ptk. szerinti fogyasztónak, így például a 14 napos elállási jog továbbra sem illeti meg őket. A KKV-k az eladó vállalkozás hibás teljesítése esetén kaptak fogyasztói jogokat, melyekkel akkor élhetnek, ha a terméket saját felhasználásra vették. 

A jótállási jegy mintákat frissíteni kell

A Jótállási rendelet jótállási jegy kötelező tartalmi elemeire vonatkozó része is módosul:

Termékazonosító: A gyártási szám hiányában egyéb termékazonosító rögzítendő a jótállási jegyen!

A jelenlegi szabály szerint a gyártási számot csak akkor kell feltüntetni, ha rendelkezésre áll. A módosítás alapján a gyártási szám hiányában a vállalkozás nyilvántartásában szereplő egyéb termékazonosító (pl. cikkszám) rögzítése válik kötelezővé.

A termék átadásának időpontja – ki rögzíti a jótállási jegyen?

A jótállási jegyen fel kellett tüntetni eddig is a szerződéskötés napját, valamint a termék fogyasztó részére történő átadásának napját vagy az üzembe helyezés napját. Ezek az időpontok azért fontosak, mert a jótállási idő a termék fogyasztó részére történő átadásával kezdődik. Webáruházaknál gondot okozott az átadási dátum rögzítése, hiszen a futár adja át a terméket. A módosítás szerint, ha az időpont a kiállításkor nem ismert, az átadás napját a termék átadója (a futár), az üzembe helyezését pedig az üzembe helyező rögzítheti a jegyen.

A javítószolgálatnak is szerepelnie kell a jótállási jegyen

A jótállási jegyen a továbbiakban fel kell majd tüntetni  – amennyiben ezen adatok a vállalkozás rendelkezésére állnak – a javítószolgálat megnevezését, címét telefonos és elektronikus elérhetőségét.

Nem kell jótállási jegy ha a termék ára nem éri el a 100.000 Ft-ot

Egy korábbi módosítás eredményeként az 50 ezer Ft alatti termékeknél nem volt kötelező a jegy, ez a határ emelkedik: 100.000 Ft alatt nem kötelező jótállási jegyet adni, de a tájékoztatási kötelezettség továbbra is fennáll!

Szigorodó csere szabályok

A vásárlók védelme érdekében több határidő és kötelezettség is változik:

A 3 munkanapos szabály: Ha a fogyasztó 3 munkanapon belül jelzi a rendeltetésszerű használatot akadályozó meghibásodást, az eladó továbbra sem vizsgálhatja a hiba okát. Újdonság, hogy az eladónak 8 napon belül ki kell cserélnie a terméket, ha pedig nem tudja cserélni, a vételárat haladéktalanul vissza kell térítenie.

A jogszabály eddig nem írt elő határidőt a cserére.

A 8 napon belüli csere kötelezettség változása – nem csak az első meghibásodás esetén lesz kötelező

A jelenleg hatályos Jótállási rendelet a nyolc napon belüli csere kötelezettséget az első alkalommal történő kijavításra korlátozza arra az esetre ha a fogyasztási cikk nem javítható.

Jelenleg tehát még az a szabály él, hogy ha a jótállási időtartam alatt a fogyasztási cikk első alkalommal történő javítása során a vállalkozás részéről megállapítást nyer, hogy a fogyasztási cikk nem javítható, a fogyasztó eltérő rendelkezése hiányában a vállalkozás köteles a fogyasztási cikket nyolc napon belül kicserélni.

Ezt a rendelkezést a jogszabálymódosítás kiegészíti oly módon, hogy nemcsak az első alkalommal történő kijavítás során, hanem a jótállási idő alatt jelentkező nem első meghibásodásokra is vonatkozik a 8 napon belüli cserekötelezettség ha a termék nem javítható.

Összefoglalva: Ha egy termék nem javítható, akkor a jótállási idő alatt végig érvényesül a 8 napon belüli csere kötelezettség.

30 napon túli kicserélési szabály pontosítása – nemcsak a kijavítási igény jelzése esetén lesz kötelező.

Jelenleg a 30 napos javítási határidő túllépése utáni cserekötelezettség csak kijavítási igény esetén él. 2026.03.01-től már bármely jótállási igény (pl. csereigény) esetén is érvényes: ha 30 napig nem történik meg a rendezés, 8 napon belül cserélni kell a terméket.

2026.01.01. napjától több idő van a termék reklamációk megválaszolására

A legtöbb jogszabálymódosítás a fogyasztói érdekeket védik, és ritkán történik olyan módosítás, mely igazán a vállalkozások terheit vagy kötelezettségeit enyhítené.

Idén életbe lépett egy vállalkozóbarát könnyítés is: a 19/2014. (IV. 29.) NGM rendelet módosítása értelmében, ha a vállalkozás a fogyasztó jótállási igényének teljesíthetőségéről a bejelentéskor nem tud nyilatkozni, az eddigi 5 munkanap helyett immár 8 napja van, hogy álláspontjáról (elutasítás esetén annak indokáról) igazolható módon értesítse a fogyasztót.

Azaz, ha a vállalkozás a fogyasztó szavatossági vagy jótállási igényének teljesíthetőségéről annak bejelentésekor nem tud nyilatkozni, álláspontjáról – az igény elutasítása esetén az elutasítás indokáról és a békéltető testülethez fordulás lehetőségéről is – 8 napon belül, igazolható módon köteles értesíteni a fogyasztót.

Összegzés: A fenti szabályok átvezetése az ÁSZF-ben és a mindennapi működésben elengedhetetlen a fogyasztóvédelmi bírságok elkerüléséhez és a zökkenőmentes reklamációkezeléshez.

Mit tegyél 2026.03.01. előtt?

  • Vizsgáld felül az ÁSZF-ed jótállásról szóló tájékoztatását és vezesd át a változásokat.
  • Frissítsd a jótállási jegy mintádat is: figyelj az új kötelező elemekre.
  • Készítsd fel az ügyfélszolgálatot az új csere szabályok alapján.

 

 
The post Új jótállási szabályok 2026: Így frissítsd a webshop ÁSZF-edet! first appeared on Fogyasztó Barát.]]> Webshopokat érintő jogszabályváltozások 2026-tól https://fogyasztobarat.hu/webshopokat-erinto-jogszabalyvaltozasok-2026-tol/ Mon, 29 Dec 2025 07:21:08 +0000 https://fogyasztobarat.hu/?p=10597 A 2026. január 1. napjától, majd 2026.03.01. napjától hatályos új szabályok a webáruházak működését és ÁSZF-ét is érintik. Az alábbi jogszabályok módosulnak: az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet (továbbiakban: Jótállási rendelet) hatályba lépés: 2026.03.01. a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól szóló 45/2014. (II. 26.) […]

The post Webshopokat érintő jogszabályváltozások 2026-tól first appeared on Fogyasztó Barát.]]>

A 2026. január 1. napjától, majd 2026.03.01. napjától hatályos új szabályok a webáruházak működését és ÁSZF-ét is érintik.

Az alábbi jogszabályok módosulnak:

  • az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet (továbbiakban: Jótállási rendelet) hatályba lépés: 2026.03.01.
  • a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól szóló 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. rendelet) hatályba lépés: 2026.01.01.
  • a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (továbbiakban: Fgytv.) hatályba lépés: 2026.01.01.
A továbbiakban részletezzük, hogy a fenti jogszabályok mely változásai értintik a webshop üzemeltetőket.

A kötelező jótállási szabályok változásai 2026.03.01.

A KKV-kra is vonatkozni fog a kötelező jótállás

Nem olyan régen a Ptk. módosult annak érdekében, hogy a KKV-k az eladó hibás teljesítése esetére a fogyasztókkal azonos jogokat szerezzenek. Ez alapvetően a kellékszavatosság és a termékszavatosság intézményét érintette, erről ebben a bejegyzésünkben írtunk az új szabályok bevezetésekor.

2026.03.01. napjától a  Ptk. fenti változásával összhangban a kötelező jótállás tekintetében is fogyasztói jogokat kapnak a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül eljáró KKV-k (mikro-, kis- és középvállalkozások). A módosítás lehetővé teszi, hogy a KKV-k kötelező jótállást érvényesíthessenek azon beszerzéseik kapcsán, amelyek nem tovább értékesítési célzattal történnek, hanem a vásárlás célja a termék KKV-k általi végső felhasználása.

A Jótállási rendelet  személyi hatálya kiterjed a természetes személy  (Ptk. szerinti fogyasztó) fogyasztón kívül a KKV-kra is, azaz a KKV-k a jótállási rendelet alkalmazásában fogyasztónak minősülnek 2026.03.01. napjától. Ugyanezen szakasz kiegészül egyébként egy – a gyakorlati alkalmazásban hasznos – rendelkezéssel, miszerint “A mikro-, kis- és középvállalkozás szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül jár el, ha a fogyasztási cikket a kereskedelemről szóló törvény szerinti kiskereskedelmi tevékenység keretében vásárolja meg, tekintet nélkül a fogyasztási cikk gazdasági tevékenységi körben való elszámolására.”

Változnak a jótállási jegy kötelező tartalmi elemei

A jótállási jegy kötelező tartalmi elemeit a Jótállási rendelet 3. § (3) bekezdése sorolja fel. A rendelet módosításával ezek a kötelező elemek is pontosításra, illetve kiegészítésre kerülnek az alábbiak szerint:

1. A termék átadásának időpontja – ki rögzíti a jótállási jegyen?

A jótállási jegyen fel kellett tüntetni eddig is a szerződéskötés napját, valamint a termék fogyasztó részére történő átadásának napját vagy a vállalkozás vagy közreműködője általi üzembe helyezés napját. Ezek az időpontok azért fontosak, mert a jótállási idő a termék fogyasztó részére történő átadásával kezdődik. A webáruházak esetében eddig is gondot okozott a termék átadás időpontjának jótállási jegyen rögzítése, hiszen az árut jellemzően a futárszolgálat kézbesíti, és az eladó vállalkozás nincs jelen a termék átadásakor.

Ezt a problémát orvosolva a módosítással kiegészül az érintett szakasz azzal, hogy a jótállási jegy kitöltése tekintetében ha a fogyasztási cikk fogyasztó részére történő átadását a vállalkozás megbízottja, vagy üzembe helyezését a vállalkozás megbízottja vagy a fogyasztási cikk üzembe helyezésére jogosult más vállalkozás végzi, és a jótállási jegy kiállításakor a vállalkozás által nem ismertek ezek az időpontok, az átadás időpontját a fogyasztási cikk átadója, illetve az üzembe helyezés időpontját a fogyasztási cikk üzembe helyezője tünteti fel a jótállási jegyen. Az üzembe helyezésre jogosult más vállalkozás általi üzembe helyezési időpont is releváns lesz a jótállási idő kezdeteként. 

Mit jelent ez a webshopoknak? Azt, hogy a jótállási jegyen elég feltüntetni a szerződéskötés napját, és amennyiben nem saját maga szállítja ki a terméket, hanem megbízott futárszolgálat, akkor ez utóbbinak kell majd az átadás napját rögzíteni. Amennyiben üzembe helyezést igényel a termék, akkor annak időpontját szintén – amennyiben nem maga a vállalkozás végzi el – a vállalkozás megbízottja vagy az üzembe helyezésre jogosult más vállalkozás rögzíti majd.

2. A gyártási szám hiányában egyéb termékazonosító rögzítendő a jótállási jegyen

Az eladott jótállás köteles termék gyári számát is fel kellett eddig rögzíteni a jótállási jegyen ha az rendelkezésre állt. A módosítás kiegészíti ezt azzal, hogy gyártási szám hiányában a vállalkozás nyilvántartásában szereplő egyéb termékazonosító (pl. cikkszám) is feltüntethető a jótállási jegyen.

3. A javítószolgálatnak is szerepelnie kell a jótállási jegyen

A jótállási jegyen a továbbiakban fel kell majd tüntetni  – amennyiben ezen adatok a vállalkozás rendelkezésére állnak – a javítószolgálat megnevezését, címét telefonos és elektronikus elérhetőségét.

A 3 munkanapos cseregrancia szabályainak pontosítása – ÁSZF-et is érintő változás

A Jótállási rendelet 3 munkanapos csere szabálya eddig csak azt határozta meg, hogyha a fogyasztó a fogyasztási cikk meghibásodása miatt a vásárlástól (üzembe helyezéstől) számított három munkanapon belül érvényesít csereigényt, a vállalkozás köteles a fogyasztási cikket kicserélni, feltéve, hogy a meghibásodás a rendeltetésszerű használatot akadályozza. Ez a szigorú rendelkezés azt is jelenti, hogy ilyenkor nem vizsgálhatja az eladó vállalkozás azt, hogy a hiba oka pontosan mi, tehát egyből cserélnie kell és csak ezt követően vizsgálhatja a hiba eredetét. 

A csere határidejét nem tartalmazza jelenleg a rendelkezés, a jogszabálymódosítással ez is egyértelmű lesz, 2026.03.01. napjától a 3 munkanapos csereigény esetén a cserére 8 napja van a vállalkozásoknak, valamint kiegészül egy további szabállyal ez a szakasz: amennyiben nem tudja cserélni a terméket az eladó, akkor a vállalkozás köteles a jótállási jegyen, ennek hiányában a fogyasztó által bemutatott, a fogyasztási cikk ellenértékének megfizetését igazoló bizonylaton – az általános forgalmi adóról szóló törvény alapján kibocsátott számlán vagy nyugtán – feltüntetett vételárat a fogyasztó részére haladéktalanul visszatéríteni. Az ÁSZF-ben tájékoztatni kell a fogyasztókat a jótállás szabályairól, így a 3 munkanapos csere szabályairól is, a módosításokat át kell vezetni majd minden webshopnak.

A 8 napon belüli csere kötelezettség és a 30 napon túli kicserélési szabály pontosítása – ÁSZF-et is érintő változás

A jelenleg hatályos jogszabály a nyolc napon belüli cserét a kijavítás során észleltekre, illetve az első alkalommal történő kijavításra korlátozza. Ezt a rendelkezés akként módosul, hogy nemcsak az első alkalommal történő meghibásodásra, hanem a jótállási idő alatt jelentkező nem első meghibásodásokra is irányadó a 8 napon belül történő cserekötelezettsége az eladó vállalkozásnak.  

A jelenlegi jogszabály szöveget módosítva mutatjuk: “Ha az e rendeletben meghatározott jótállási időtartam alatt a fogyasztási cikk első alkalommal történő javítása során meghibásodása esetén a vállalkozás részéről megállapítást nyer, hogy a fogyasztási cikk nem javítható, a fogyasztó eltérő rendelkezése hiányában a vállalkozás köteles a fogyasztási cikket nyolc napon belül kicserélni. Ha a fogyasztási cikk cseréjére nincs lehetőség, a vállalkozás köteles a jótállási jegyen, ennek hiányában a fogyasztó által bemutatott, a fogyasztási cikk ellenértékének megfizetését igazoló bizonylaton – az általános forgalmi adóról szóló törvény alapján kibocsátott számlán vagy nyugtán – feltüntetett vételárat nyolc napon belül a fogyasztó részére visszatéríteni.”

A Jótállási rendelet jelenleg hatályos 5. § (7) bekezdése szerinti, a harminc napos határidő vállalkozó általi elmulasztása kapcsán előírt kicserélési, illetve vételár-visszatérítési kötelezettség csak akkor érvényesül, ha a fogyasztó kifejezetten kijavítási igénnyel fordul a vállalkozáshoz. A módosítás alapján nemcsak kifejezetten a kijavítási igény, hanem bármely jótállási igény, így csereigény esetén is alkalmazható lesz ez a rendelkezés. 

A jelenlegi szöveget módosítva mutatjuk: “Ha a fogyasztási cikk kijavításra a kijavítási kijavítására a jótállási igény vállalkozás részére való közlésétől számított harmincadik napig nem kerül sor, – a fogyasztó eltérő rendelkezése hiányában – a vállalkozás köteles a fogyasztási cikket a harminc napos határidő eredménytelen elteltét követő nyolc napon belül kicserélni. Ha a fogyasztási cikk cseréjére nincs lehetőség, a vállalkozás köteles a jótállási jegyen, ennek hiányában a fogyasztó által bemutatott, a fogyasztási cikk ellenértékének megfizetését igazoló bizonylaton – az általános forgalmi adóról szóló törvény alapján kibocsátott számlán vagy nyugtán – feltüntetett vételárat a harmincnapos kijavítási határidő eredménytelen elteltét követő nyolc napon belül a fogyasztó részére visszatéríteni.”

A KKV-k is kezdeményezhetnek békéltető testületi eljárást 2026.01.01. napjától

2026.01.01. napjától már a KKV-k is fordulhatnak a békéltető testületekhez a vitás ügyeikkel kapcsolatban.

Mivel a hibás termékekkel kapcsolatos igényérvényesítés tekintetében fogyasztói jogokat szereznek a KKV-k, logikus következménye ennek az is, hogy békéltető testületek eljárását is tudják majd kezdeményezni. A jogszabálymódosítás célja, hogy a KKV-k az alternatív vitarendezést képviselő békéltető testületi eljárásba vonása a bírósági útnál hatékonyabb opciót kínál jogaik érvényesítésére.

Az Fgytv. 2. § -ában foglalt fogyasztó fogalma kerül kiegészítésre azzal, hogy azok a békéltető testületre vonatkozó szabályok alkalmazásában az a KKV-k is fogyasztó, amelyek közszolgáltatást vesz igénybe, valamint a kereskedelemről szóló törvény szerinti kiskereskedelmi tevékenység keretében terméket vásárol, használ, igénybe vesz vagy a termékkel kapcsolatos kereskedelmi kommunikáció, ajánlat címzettje. 

A 14 napos elállási joggal kapcsolatos változások

Előzetes tájékoztatási kötelezettség: a fogyasztó felelőssége az értékcsökkenésért

A Korm. rendelet 11. § (1) bekezdésének i) pontja határozza meg azt, hogy az elállási jog körében miről kötelező előzetesen tájékoztatnia a vállalkozásoknak a fogyasztókat.

A jelenleg hatályos szöveg szerint a fogyasztót tájékoztatni kell az elállási jog gyakorlásának határidejéről, egyéb feltételeiről és az elállási nyilatkozat mintáról. 2026.01.01. napjától a webshopot üzemeltetők elállási jog körében adott tájékoztatása arra is ki kell térjen, hogy a fogyasztó felelősséggel tartozik az áru jellegének, tulajdonságainak és működésének megállapításához szükséges mértéket meghaladó használatból eredő értékcsökkenésért.

Ez azt jelenti tehát, hogy a webáruházak ÁSZF-ének tartalmaznia kell az erre vonatkozó figyelmeztetést is. 

Az elállási funkció kötelező alkalmazása 2026.06.19. napjától

A hatályos Korm. rendelet 22. § – a szerint a fogyasztó az elállási jogát a nyilatkozat-minta felhasználásával, vagy az elállásra vonatkozó egyértelmű nyilatkozat útján gyakorolhatja. 

A webáruházak kötelesek a fogyasztókat tájékoztatni a Korm. rendelet 2. számú mellékelte szerinti nyilatkozat-mintáról, de ezen kívül bármely más formában el kell fogadni a fogyasztók elállási szándékának jelzését.

2026. június 19. napjától azonban úgynevezett elállási funkció használatával online is lehetőséget kell biztosítania minden webshopot üzemeltetőnek arra, hogy a fogyasztónak minősülő vásárlóik jelezzék elállási szándékukat.

Az elállási funkció bevezetését a 2011/83/EU irányelvnek a távollévők között kötött pénzügyi szolgáltatási szerződések tekintetében történő módosításáról és a 2022/65/EK irányelv hatályba helyezéséről szóló, 2023. november 22-i (EU) 2023/2673 európai parlamenti és tanácsi irányelv írja eló valamennyi tagállam részére. 

Az online vállalkozásoknak olyan elállási funkciót kell biztosítania a fogyasztó számára, amelyet könnyen megtalálnak, tehát azt jól láthatóan kell elhelyezni az online felületen, és az a fogyasztó számára könnyen hozzáférhetővé kell tenni.

Az elállási funkció célja tehát az, hogy a fogyasztók online elállási nyilatkozatot tudjanak küldeni az eladó válallkozás részére. 

A vállalkozások ezen elállási nyilatkozati forma esetén is kötelesek lesznek arra, hogy az elállásról való tudomásszerzésről indokolatlan késedelem nélkül, tartós adathordozón átvételi elismervényt küldjenek a fogyasztónak, amely tartalmazza az elállás tartalmát, valamint a megküldés napját és időpontját.

The post Webshopokat érintő jogszabályváltozások 2026-tól first appeared on Fogyasztó Barát.]]> A KKV-k is élhetnek fogyasztói jogokkal hibás teljesítés esetén 2025.08.22. napjától https://fogyasztobarat.hu/a-kkv-k-is-elhetnek-fogyasztoi-jogokkal-hibas-teljesites-eseten-2025-08-22-napjatol/ Thu, 04 Sep 2025 11:48:04 +0000 https://fogyasztobarat.hu/?p=10496 A Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (továbbiakban: Ptk.) 2025.08.22. napjával történő módosításával az üzleti tevékenységi körükön kívül eljáró mikro-, kis és középvállalkozások is a fogyasztóknak járó védelemben részesülnek az eladó hibás teljesítése esetén. Mi változik pontosan? A Ptk. hibás teljesítésről szóló XXIV. fejezete 2025.08.22. napjával kiegészül azzal, hogy a fejezet fogyasztóra vonatkozó rendelkezéseit a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége […]

The post A KKV-k is élhetnek fogyasztói jogokkal hibás teljesítés esetén 2025.08.22. napjától first appeared on Fogyasztó Barát.]]>

A Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (továbbiakban: Ptk.) 2025.08.22. napjával történő módosításával az üzleti tevékenységi körükön kívül eljáró mikro-, kis és középvállalkozások is a fogyasztóknak járó védelemben részesülnek az eladó hibás teljesítése esetén.

Mi változik pontosan?

A Ptk. hibás teljesítésről szóló XXIV. fejezete 2025.08.22. napjával kiegészül azzal, hogy a fejezet fogyasztóra vonatkozó rendelkezéseit a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül eljáró, a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény szerinti mikro-, kis- és középvállalkozásra (továbbiakban: KKV) is alkalmazni kell. Ez azt  jelenti, hogy ugyanazok a jogok illetik meg majd ezen vállalkozásokat a kellékszavatosság, a termékszavatosság körében, mint a természetes személy fogyasztókat. Ezeket a vállalkozásokat is úgy kell tehát majd tekinteni a szavatossági jogok érvényesítése esetén, mintha hagyományos értelemben vett fogyasztók lennének. 

Fontos, hogy a jogszabálymódosítás nem változtatott a Ptk. fogyasztó fogalmán, a KKV-k továbbra sem tekinthetők fogyasztónak, a módosítás csak az eladó hibás teljesítése körében  „vértezi fel” őket a fogyasztóknak járó védelemmel. 

A jogszabálymódosítás indoklása szerint a konkrét jogosultságok körét külön rendeletben fogják meghatározni, erről azonban egyelőre nem lehet többet tudni, az is kérdéses továbbá, hogy a KKV-k ügyeiben a jövőben eljárhatnak-e majd a békéltető testületek.

Az alábbiakban idézzük az új jogszabályi rendelkezést vastagon szedetten:

„XXIV. Fejezet

Hibás teljesítés

  1. A hibás teljesítés általános szabályai

6:157. § [Hibás teljesítés]

(1) A kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatás a teljesítés időpontjában nem felel meg a szerződésben vagy jogszabályban megállapított minőségi követelményeknek. Nem teljesít hibásan a kötelezett, ha a jogosult a hibát a szerződéskötés időpontjában ismerte, vagy a hibát a szerződéskötés időpontjában ismernie kellett.

(2) Fogyasztó és vállalkozás közötti szerződésben semmis az a kikötés, amely e fejezetnek a kellékszavatosságra és a jótállásra vonatkozó rendelkezéseitől a fogyasztó hátrányára tér el.

(3) E fejezet fogyasztóra vonatkozó rendelkezéseit a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül eljáró, a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény szerinti mikro-, kis- és középvállalkozásra is alkalmazni kell.”

A fenti (3) bekezdés hatályba lépésével tehát azt a KKV-t, aki nem üzleti körében eljárva köt szerződést az eladó vállalkozással, a kellékszavatosság, termékszavatosság szabályai tekintetében ugyanazon jogok illetik majd meg, mint a természetes személy fogyasztókat.

Mely vállalkozások a KKV-k?

A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény 3. § -ának (1)-(3) bekezdései értelmében:

KKV-nak minősül az a vállalkozás, amelynek

a) összes foglalkoztatotti létszáma 250 főnél kevesebb, és
b) éves nettó árbevétele legfeljebb 50 millió eurónak megfelelő forintösszeg, vagy mérlegfőösszege legfeljebb 43 millió eurónak megfelelő forintösszeg. (Középvállalkozások)

A KKV kategórián belül kisvállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelynek

a) összes foglalkoztatotti létszáma 50 főnél kevesebb, és
b) éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 10 millió eurónak megfelelő forintösszeg.

A KKV kategórián belül mikrovállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelynek

a) összes foglalkoztatotti létszáma 10 főnél kevesebb, és
b) éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 2 millió eurónak megfelelő forintösszeg.

KKV-nak minősülhet egy egyéni vállalkozás, és bármely társas vállalkozás. 

A 2004. évi XXXIV. törvény értelmében:

vállalkozás: a gazdasági tevékenységet folytató jogalany, különösen az egyéni vállalkozó, az egyéni cég, a gazdasági társaság, az ügyvédi iroda, a szövetkezet, a vízitársulat, a víziközmű társulat, az erdőbirtokossági társulat, továbbá a mezőgazdasági termeléssel, halgazdálkodással, mezőgazdasági feldolgozással és forgalmazással, erdőgazdálkodással és vadgazdálkodással foglalkozó jogalany és természetes személy, a vagyonkezelő alapítvány, a külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe, az egyházi jogi személy.

Mely esetben kapnak fogyasztói jogokat a KKV-k?

Ehhez azt kell tisztázni mit jelent az, hogy egy KKV a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenységes körén jár el.

Ezzel kapcsolatban a jogszabálymódosítás nem ad pontosítást, de a jogalkotói szándékból lehet kiindulni: ha egy KKV terméket vagy szolgáltatást vásárol olyan célra, mely nem az ő üzleti működését szolgálja, akkor feltételezhetően  – mivel az üzleti körén eső körben jár el – a fogyasztókhoz hasonlóan nem rendelkezik a vásárolt termék vagy szolgáltatás tekintetében megfelelő szakértelemmel így szükséges, hogy ezen kisebb vállalkozások is a hagyományos értelemben vett természetes személy fogyasztókhoz hasonló jogvédelmet kapjanak. 

Korábban a békéltető testületi eljárások tekintetében is fogyasztónak minősültek a KKV-k, és ezen korábbi szabályok kapcsán a Budapesti Békéltető Testület oldalán bírósági döntésekből és a békéltető testületek eljárásaiból példákat hozott arra nézve, hogy mely KKV minősül fogyasztónak, azaz mit jelent az, hogy ezen vállalkozások a gazdasági tevékenységi körükön kívül eső körben járnak el. A tájékoztatás itt érhető el, de ebből idézünk pár – véleményünk szerint hasznos – részt:

„Mit mutat a bírósági és a békéltető testületi gyakorlat, mikor jár el a cég a gazdasági tevékenységi körén kívül?

A konkrét ügyben (554/2000. BH ítélet) a bíróság arra a következtetésre jutott, hogy önálló gazdálkodás és gazdasági tevékenységen kívül esik az, ha az adott áru vásárlása, illetőleg az adott szolgáltatás igénybevétele kapcsán a társaságnak a tevékenysége jellegéből adódóan szakmai tapasztalata nincsen, műszaki ismerettel nem rendelkezik. Az ügyben a bíróság megállapította, hogy a fogyasztóként fellépő gazdasági társaság fogorvosi szolgáltatást, illetőleg ruházat, lábbeli, bőráru, ügynöki nagykereskedelmet, egyéb szálláshely szolgáltatást, ingatlan bérbeadását, üzemeltetését, illetőleg egyéb humán egészségügyi ellátást nyújt, tevékenységi köreiben ezek kerültek feltüntetésre.

Mivel a fenti tevékenységekbe nem illett bele az a szolgáltatás, azaz egy épület építtetése, ennek keretében nyílászárók vásárlása, amelyet a szolgáltatást nyújtó vállalkozás, a másik vitás fél vállalt, ezért nyilvánvalóan gazdasági, illetőleg szakmai tevékenységi körén kívül eső célból vette igénybe a társaság a vállalkozásnál megrendelt szolgáltatást.

Nem volt fogyasztó ugyanakkor az a vállalkozás, mely a kéményseprési szolgáltatás megrendelésével kapcsolatos vitáját az általa értékesítés céljából épített épület kéményellenőrzésével, engedélyeztetésével kapcsolatosan terjesztette elő. A Budapesti Békéltető Testület eljáró tanácsa arra a következtetésre jutott, hogy mivel az épület engedélyezéséhez szükséges kéményseprési munkálatok a társaság gazdasági tevékenységébe tartozó cél érdekében kerültek megrendelésre, és nyújtásra, ezért a fogyasztóként fellépő gazdasági társaság nem fogyasztó az Fgytv. értelmében.”

Milyen fogyasztói szabályok fognak a KKV-kra is vonatkozni 2025.08.22. napjától?

Nézzük meg, hogy pontosan milyen fogyasztói rendelkezéseket tartalmaz a Ptk. azon fejezete, melyeket 2025.08.22 napjától a KKV-kra is alkalmazni kell:

  • Hibás teljesítési vélelem a KKV-k esetében is

A Ptk. 6:158. § értelmében a fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés esetén az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy a teljesítést követő hat hónapon belül a fogyasztó által felismert hiba már a teljesítés időpontjában megvolt, kivéve, ha e vélelem a dolog természetével vagy a hiba jellegével összeegyeztethetetlen.

  • Kellékszavatossági jogok – a KKV-k sem javíthatják a hibát önállóan a kötelezett költségére

A Ptk. 6:159. § (2a) bekezdése értelmében: Fogyasztó és vállalkozás közötti – ingó dolognak minősülő áru adásvételére, digitális tartalom szolgáltatására vagy digitális szolgáltatások nyújtására irányuló – szerződés esetén a fogyasztó kellékszavatossági jogai gyakorlása keretében a hibát a kötelezett költségére maga nem javíthatja ki, illetve mással sem javíttathatja ki azt.

  • A hiba közlése

A Ptk. 6:162. § (2) bekezdése kimondja, hogy a fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés esetén a hiba felfedezésétől számított két hónapon belül közölt hibát késedelem nélkül közöltnek kell tekinteni.

  • A kellékszavatosság ideje – 1 év helyett 2 év 

A Ptk. 6:163. § (2) bekezdése alapján a fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés esetén a fogyasztó kellékszavatossági igénye a teljesítés időpontjától számított két év alatt évül el. Ha a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződés tárgya használt dolog, a felek rövidebb elévülési időben is megállapodhatnak; egy évnél rövidebb elévülési határidő ebben az esetben sem köthető ki érvényesen.

Ez tehát azt jelenti, hogy a KKV-kat is két év kellékszavatosság (a korábbi 1 év helyett) illeti meg, ha üzleti körükön kívül kötnek szerződést.

  • A fogyasztó hátrányára történő eltérés semmissége

A Ptk. 6:157. § (2) bekezdése kimondja, hogy a fogyasztó és vállalkozás közötti szerződésben semmis az a kikötés, amely a Ptk. hibás teljesítésről szóló fejezetnek a kellékszavatosságra és a jótállásra vonatkozó rendelkezéseitől a fogyasztó hátrányára tér el.

  • Termékszavatosság szabályai

A Ptk. 6:168. § -ában foglaltak szerint a KKV-k is követelhetik a gyártótól, hogy a termék hibáját javítsa ki, vagy a terméket cserélje ki.

A 14 napos elállási jog továbbra sem illeti meg a KKV-kat!

A Ptk. módosítás  – ahogy az elején írtuk – nem változtat a fogyasztó fogalmán, nem általánosságban minősülnek tehát a KKV-k fogyasztónak. A hibás teljesítés esetén biztosít a változás fogyasztói jogokat a KKV-knak és csak akkor, ha nem üzleti körükben vásárolják a terméket vagy veszik igénybe a szolgáltatást. A 14 napos elállás joga, melyet a 45/2014. (II.26.) Korm. rendelet biztosít a fogyasztóknak továbbra sem vonatkozik majd a KKV-kra.

A jogszabálymódosítás részletes indoklása a következő:

„Az Alaptörvény M) cikk (2) bekezdése rögzíti, hogy „Magyarország biztosítja a tisztességes gazdasági versenyfeltételeit. Magyarországfellép az erőfölénnyel való visszaéléssel szemben, és védi a fogyasztók jogait”. Fontos tehát rögzíteni, hogy a kisebb vállalkozások esetén is biztosított legyen mindazon jogvédelem, ami a hagyományos értelemben vett természetes személy fogyasztókat is megilleti olyan ügyletek tekintetében, amikor üzleti tevékenységükön kívül járnak el. A szabályozás a vállalkozások közötti egyenlő versenyfeltételek megteremtését célozza. A mikro, kis- és középvállalkozások jogvédelmének erősítése várhatóan javítja a szerződéses pozícióikat, és növeli a piaci kiszámíthatóságot. Ezáltal mérséklődhetnek a nagyobb vállalatokkal szembeni joghátrányok, amelyeket eddig a kisebb szereplők gyakran tapasztaltak. A fogyasztóvédelem kiterjesztése az érintett vállalkozások számára fokozza a gazdasági stabilitást, és megelőzheti azokat a piaci torzulásokat, amelyek az erőfölénnyel való visszaélésből fakadnak. A jogosultságok pontos körét a Kormány rendeletben fogja megalkotni.”

The post A KKV-k is élhetnek fogyasztói jogokkal hibás teljesítés esetén 2025.08.22. napjától first appeared on Fogyasztó Barát.]]> Készpénzzel a webshopban – Itt vannak a pontos részletek. https://fogyasztobarat.hu/keszpenzzel-a-webshopban-itt-vannak-a-pontos-reszletek/ Thu, 04 Sep 2025 11:38:49 +0000 https://fogyasztobarat.hu/?p=10456 2025.07.01. napjától a webáruházaknak is kötelező biztosítani a fogyasztók számára a készpénzzel történő fizetést. Ezt az új kötelezettséget a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (továbbiakban: Fgytv.) 2025.07.01. napjával hatályba lépett 9. §-a írja elő, melynek pontos rendelkezését egy korábbi blogunkban már megosztottuk, ezt itt tudja elolvasni: Kötelező lesz a készpénzes fizetés a webshopokban 2025.07.01. napjától  A felmerült kérdések a […]

The post Készpénzzel a webshopban – Itt vannak a pontos részletek. first appeared on Fogyasztó Barát.]]>

2025.07.01. napjától a webáruházaknak is kötelező biztosítani a fogyasztók számára a készpénzzel történő fizetést.

Ezt az új kötelezettséget a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (továbbiakban: Fgytv.) 2025.07.01. napjával hatályba lépett 9. §-a írja elő, melynek pontos rendelkezését egy korábbi blogunkban már megosztottuk, ezt itt tudja elolvasni: Kötelező lesz a készpénzes fizetés a webshopokban 2025.07.01. napjától 

A felmerült kérdések a kötelezettséggel kapcsolatban

A fenti új rendelkezésről már biztosan Ön is hallott, és a kötelezettségnek történő megfeleléssel kapcsolatban felmerülhettek kérdései. A jelen bejegyzésben megpróbáljuk a bizonytalanságokat megszüntetni, és egyértelmű választ adni a témában felmerült gyakori kérdésekre.

Az alábbiakban megosztjuk a hozzánk érkezett kérdéseket, egyértelmű válasszal, majd a továbbiakban részeltezzük is azokat.

  • Minden átvételi módnál kell biztosítani a készpénzzel történő fizetést? – nem, elegendő, ha legalább egyféleképpen tud készpénzzel fizetni a fogyasztó.
  • Elegendő, ha a futároknál lehet utánvétel során készpénzzel fizetni? – igen.
  • Van a webshopnak fizikális üzlete, ott lehet készpénzzel fizetni a személyes átvételkor. Ez elegendő? – igen.
  • Lehet fizetni a futászolgálatoknál készpénzzel, szükséges egy átvételi helyet is biztosítani? – nem.
  • A webshopban lehet banki utalást választani, ezzel eleget tesz a webshop a jogszabálynak? – Nem, a banki utalás nem biztosít készpénzes fizetést a fogyasztónak, de a bankszámlára történő készpénzes befizetés (mely külön megjelölt fizetés mód a jogszabályban is) már igen.
  • Elég, ha a vásárló a megrendelés leadásakor megjegyzésben jelezheti, hogy készpénzzel szeretne fizetni? – nem. Már a weboldalon választhatóvá kell tenni, és tájékoztatni kell a fogyasztókat arról előzetesen, hogy milyen esetben tudnak készpénzzel fizetni.
  • Köthető-e értékhatárohoz a készpénzzel történő fizetési mód? – nem. Amennyiben csak egy bizonyos összeghatár felett lehetséges a készpénzzel történő fizetés, akkor lényegében a készpénzfizetési lehetőséget ezzel – melyet kötelező elérhetővé tenni – korlátozná a webshop. 
  • Egyes termékek esetén nem biztosítja a webshop a készpénzzel történő fizetést, ez szabályos? – nem. A jogszabály szerint legalább egyféle módon kötelező biztosítani a készpénzzel történő fizetést a vállalkozásnak, amennyiben a webshop azt termékfajtákhoz köti, azzal nem tesz teljes mértékben eleget a kötelezettségnek, hiszen korlátozza a fizetési mód elérhetőségét.

Elegendő egyféleképpen biztosítani a készpénzzel történő fizetést

Mit jelent ez pontosabban?

Az új jogszabályi rendelkezés (Fgytv 9. § (2) bekezdése) felsorolja a lehetséges készpénzes fizetési módokat, a „vagy” kötőszóra tekintettel ezek mind egyenrangú lehetséges fizetési módok, tehát ezek bármelyike elfogadható megoldás a kötelezettség teljesítésére. 

Ez azt jelenti, hogy amennyiben a webshop többféle átvételi módot biztosít, akkor nem kell, hogy minden átvételi mód esetén biztosított legyen a készpénzzel történő fizetés. Ha utánvétel útján történő fizetésre is többféle módot ad a webshop, a készpénzzel történő fizetés lehetőségét nem szükséges ezek mindegyike esetében biztosítani. Elegendő tehát, ha például ha a csomagautomatába kézbesített terméket csak bankkártyával lehet kifizetni, de ugyanakkor utánvétel keretében készpénzzel való fizetésre módja van a vásárlónak egy üzletben lévő „csomagponton” vagy a terméket részére kézbesítő futárnál. Amennyiben nincs utánvétel fizetési módra lehetőség a webshopban, akkor megfelelő, ha van lehetőség személyes átvételkor a készpénzben történő fizetésre, vagy biztosít egy külön készpénzes fizetési módot a webshop (ebben az esetben sem szükséges azt a fizetési módot minden átvételi móddal kombinálva biztosítani) így például a bankszámlára történő készpénzes befizetést, vagy a készpénzátutalási megbízást.

Hogyan kell biztosítani a készpénzes fizetést?

Ahogy korábban az MPL, úgy a készpénzes fizetési mód kötelező biztosítása kapcsán is felmerült az a kérdés, hogy megfelel-e a jogszabályi rendelkezésnek az, ha a webáruház a készpénzzel történő fizetést oly módon ajánlja fel a vásárlóknak, hogy azt külön kell jelezniük a megrendelés leadásakor. 

Véleményünk szerint a készpénzzel történő fizetési módot választhatóvá kell tenni a megrendelési folyamatban, és mind az ÁSZF-ben, mind a weboldalon a fizetési információk alatt tájékoztatni kell a vásárlókat arról, hogy milyen módon tudnak fizetni készpénzzel.

Amennyiben a webshop eddig csak az utánvétel fizetési módot tüntette fel külön részletezés nélkül, akkor javasolt, hogy egészítse ki a tájékoztatást azzal, hogy pl. a futároknál van lehetőség a készpénzes fizetésre is, de a csomagoautomatáknál nem.

A készpénzzel történő fizetés díja áthárítható a vásárlóra (pl. utánvétel díja) továbbra is

Az Fgytv. új szabálya nem rögzíti a készpénzzel történő fizetés ingyenességét, és nem írja felül a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól szóló 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet 7. §-ában foglaltakat. Mivel tehát az Fgytv. nem tartalmaz olyan előírást, amely a készpénzes fizetési lehetőség biztosításával összefüggésben a vállalkozásnál felmerült díj vagy egyéb fizetési kötelezettség felszámítását tiltaná, így a felmerült költségnek fogyasztóra történő hárításának jogszabályi akadálya nincs.

Figyelem! A vállalkozás az adott fizetési mód igénybevételéért a fizetési móddal összefüggésben felmerült általa viselt költséget meghaladó díjat nem számíthat fel. (45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet 7. § (1) bekezdése). Ez tehát azt jelenti, hogy a vállalkozás csak azt a költséget háríthatja rá a fogyasztóra, ami nála is felmerül a fizetési móddal kapcsolatban, többet nem. 

The post Készpénzzel a webshopban – Itt vannak a pontos részletek. first appeared on Fogyasztó Barát.]]>