VÁSÁRLÓKNAK 
WEBSHOPOKNAK 
Változhat az elállás egyik szabálya. A fogyasztóvédelmi hatóság jár el a Posta rendeletet megsértő webáruházakkal szemben.
Legutóbbi blog bejegyzésünkben már írtunk “A fogyasztóvédelemmel összefüggő kormányrendeletek módosításáról szóló
AZ ÁR FELTÜNTETÉSÉNEK SZABÁLYAI
A webáruházban található termékek árának helyes, pontos és világos feltüntetése jogszabályi kötelezettség. A webáruházba látogató számára fontos, hogy tisztában legyen a kínálatban szereplő termékek árával és, hogy árösszehasonlítással el tudja dönteni, kinél akar vásárolni.
Az alábbiakban a webáruházban értékesítendő termék ára feltüntetésének szabályaival foglalkozunk.
A fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól szóló 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet 11. § (1) bekezdésének e) pontja rögzíti, hogy „Üzlethelyiségen kívül kötött szerződés és távollévők között kötött szerződés megkötését megelőzően a vállalkozás köteles világosan és közérthető módon tájékoztatni a fogyasztót a szerződés szerinti áruért vagy szolgáltatásért járó ellenszolgáltatás adóval megnövelt teljes összegéről vagy – ha az áru vagy szolgáltatás jellegéből adódóan az ellenértéket nem lehet előre ésszerűen kiszámítani – annak számítási módjáról”
A webáruház tehát a szerződéskötést megelőző tájékoztatási kötelezettség keretén belül köteles a termékek vételárát feltüntetni, vagy ha azt előre nem lehet kiszámítani, akkor annak számítási módjáról kell tájékoztatni a fogyasztót.
A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (Fgytv.) is tartalmaz rendelkezéseket az ár feltüntetésére vonatkozóan. Az Fgytv. 14. § (1) bekezdése előírja, hogy „ A fogyasztót – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a külön jogszabályban meghatározottak szerint írásban tájékoztatni kell a fogyasztóknak megvételre kínált termék eladási áráról és egységáráról, illetve a szolgáltatás díjáról.”
A törvény utal a termékek eladási ára és egységára, továbbá a szolgáltatások díja feltüntetésének részletes szabályairól szóló 4/2009. (I.30.) NFGM-SZMM együttes rendeletre, azaz az Ár rendeletre mely további részletszabályokat tartalmaz az árfeltüntetésekre vonatkozóan.
A Fgytv. fenti szakasz (3) bekezdése értelmében „Az eladási árat, az egységárat, illetve a szolgáltatás díját egyértelműen, könnyen azonosíthatóan és tisztán olvashatóan kell feltüntetni.”
Az Fgytv. előírja továbbá, hogy a termékek összegét forintban kell kifejezni, a fizetőeszköz nemét vagy rövidítését megjelölve, továbbá a fogyasztó által ténylegesen fizetendő, azaz az általános forgalmi adóval növelt és az egyéb kötelező terheket is tartalmazó árat kell feltüntetni.
A termékek egységára vonatkozásában akkor ír feltüntetési kötelezettséget az Ár rendelet, ha azok nem egyeznek meg a termék árával. Az Ár rendelet tételesen felsorolja, hogy térfogatra, tömegre, hosszúságra, felületre, darabra értékesített termékeknél mi a helyes egységár feltüntetés.
Az egységárak alkalmazása fontos, hiszen a fogyasztó a hasonló termékek között válogatva így könnyebben tud árakat összehasonlítani.
Olyan termékeknél viszont, melyeket kimérve értékesítenek, csak egységárat kell feltüntetni.
Hibás ár
Mikor tekinthető hibásnak az ár? A webáruház a hibás áron köteles –e értékesíteni a terméket? Ezek gyakran előforduló kérdések, melyekre mindig az adott körülmények alapján lehet válaszolni.
Nem mindegy például, hogy milyen mértékű az elárazás, vagy, hogy létrejött-e már a szerződés a felek között, a fogyasztó felismerhette-e, hogy a termék ára hibásan szerepel?
Abban az esetben, ha a termék ára nyilvánvalóan alacsonyabb, mint annak szokásos piaci ára, tehát maga a fogyasztó és tudhatta, hogy az ár hibás, akkor a webáruház nem köteles teljesíteni a megrendelést.
Itt megemlítenénk a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény 4. § (1) bekezdését, mely kimondja, hogy „A kereskedelmi gyakorlat megítélése során az olyan fogyasztó magatartását kell alapul venni, aki ésszerűen tájékozottan, az adott helyzetben általában elvárható figyelmességgel és körültekintéssel jár el, figyelembe véve az adott kereskedelmi gyakorlat, illetve áru nyelvi, kulturális és szociális vonatkozásait is.”
A fogyasztóról tehát feltételezni kell, hogy a webáruházban történő válogatása, vásárlása során kellő körültekintéssel járt el, és tisztában van az általa keresett termék jellemzőivel, és így a piaci árával is.
Ha azonban az ár nem lényegesen alacsonyabb más hasonló termékek árával, és így a fogyasztó sem tudhatta, hogy tévedés miatt került feltüntetésre az az ár, akkor köteles a webáruház a megrendelést visszaigazolni, és azt teljesíteni.
Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a tudatos félreárazás – vevők szerzése alacsony ár feltüntetéssel, majd készlethiányra hivatkozva más termék felajánlása – megtévesztő kereskedelmi gyakorlatnak minősül.
Leértékelés
Sok webáruház él az árcsökkentéssel, akciók meghirdetésével. Nem mindegy azonban, hogy amellett, hogy marketing szempontból vevőcsalogató, a fogyasztó ténylegesen nyer –e azzal, ha a terméket megvásárolja, vagyis hogy tényleg akciósan vásárolja-e meg az adott terméket.
A fenti bizonytalanságot megszüntetve szigorítottak nemrég az Ár rendeleten azzal, hogy 2022 májusától új rendelkezések beépítésével meghatározza, az árcsökkentés esetén mit jelent a korábbi ár.
Az Ár rendelet 2/A. § * (1) bekezdése értelmében „Az árcsökkentés bejelentése esetében meg kell jelölni a korábbi, a vállalkozás által az árcsökkentést megelőzően, meghatározott ideig alkalmazott árat.”
Ugyanezen szakasz (2) bekezdése pedig kimondja: „A korábbi ár a vállalkozás által egy olyan időszakban alkalmazott legalacsonyabb árat jelenti, amely nem lehet rövidebb, mint az árcsökkentés alkalmazását megelőző harminc nap.”
A korábbi ár az árcsökkentés előtt legalább 30 napos időszakban alkalmazott legalacsonyabb ár. Tehát ha több ár is volt a 30 nap alatt, a legalacsonyabbat kell figyelembe venni.
A (3) bekezdés alapján „Ha az árcsökkentés mértéke fokozatosan növekszik, akkor a korábbi ár az árcsökkentés első alkalmazása előtti, az árcsökkentés nélküli ár.
A rendelet azt az esetet is szabályozza, ha a termék 30 napnál rövidebb ideje van a forgalomban. Ez esetben a korábbi ár a leértékelés közzétételét megelőző, legalább 15 napos időszakban alkalmazott legalacsonyabb ár.
Nem megfelelő, ha csak a régi ár és a kedvezmény kerül feltüntetésre, hanem a ténylegesen fizetendő árat is meg kell adni.
Árcsökkentés bejelentése alatt a jogszabály olyan akciózást ért, melyet a fogyasztó felé közöl a webáruház. Ha tehát a webáruház csak átáraz bizonyos termékeket, arra nem vonatkoznak a fenti szabályok.
Figyelem! A fogyasztót megillető jogok (elállása, kellékszavatosság, jótállás) kizárása árcsökkentett termékekre is tilos!
Az akciózásról többet, illetve azzal kapcsolatos hasznos tanácsokat ebben a bejegyzésünkben lehet megtudni.
Töltse ki adatait
Generálja a dokumentumokat
Illessze be a kódokat a webshopjába
Nincs több dolga vele
Általános Szerződési Feltételek
Adatkezelési Tájékoztató
Képes Fogyasztói Tájékoztató
Automatikusan frissül
Oldja meg végleg!
Tegye rendbe most a webshopja ÁSZF-ét, hogy az megfeleljen a májusi jogszabályváltozásoknak, és használja ki a Fogyasztó Barát minden funkcióját!
Iratkozzon fel a hírlevélre!
Ha Ön is szeretne a webshopokat érintő jogszabályváltozásokról értesülni, és ehhez hasonló összefoglalót kapni, iratkozzon
fel a hírlevelünkre!
Két évre emelkedhet a minimum jótállási idő
2024.03.27. napjával felkerült az Igazságügyi Minisztérium “A fogyasztóvédelemmel összefüggő kormányrendeletek módosításáról
Meddig jelezheti késedelem nélkül a termék hibáját a vásárló a webshopnak?
A fogyasztónak minősülő vásárló kellékszavatossági igényét a vásárlástól számított 2