TÁJÉKOZTATÁSI KÖTELEZETTSÉG A VÉTELÁRON FELÜLI KÖLTSÉGEKRŐL

Jelen bejegyzésünkben ismét egy, a webáruházat érintő tájékoztatási kötelezettségről lesz szó, mégpedig a netes vásárlás során a termékért vagy szolgáltatásért fizetendő, vételáron felül felmerülő költségek tekintetében.

Külön jogszabály rendelkezik arról, hogy a termékek vételárát, szolgálatások díját hogyan köteles feltüntetni a webáruház. A termék áraként mindig a ténylegesen fizetendő, tehát az áfa összegét is tartalmazó árat kell megadnia a vállalkozásnak, hiszen ezen adó megfizetése is a fogyasztót terheli a vételáron felül. Az ár feltüntetésének szabályaival egy másik bejegyzésünkben foglalkozunk részletesebben.

A webáruházi rendelések során általában mindenki számol azzal, hogy a termék vételárán felül a szállításért is díjat kell fizetnie. Fontos azonban, hogy amikor a fogyasztó a weboldalon válogat a termékek közül megfelelő tájékoztatást kapjon arról, hogy például milyen feltételekkel tud szállítást kérni, vagy, hogy milyen egyéb költségekkel kell számolnia még ahhoz, hogy a termék eljusson hozzá.

A vételáron felül felmerülő költségek

A fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól szóló 45/2014. (II.26.) Korm. rendelet 11. § (1) bekezdése tartalmazza a rendelkezéseket arra vonatkozóan, hogy milyen egyéb költségekről kell a webáruháznak tájékoztatnia a fogyasztót, méghozzá még a szerződéskötést megelőzően.

A Korm. rendelet fenti szakaszának e) pontja értelmében „Üzlethelyiségen kívül kötött szerződés és távollévők között kötött szerződés megkötését megelőzően a vállalkozás köteles világosan és közérthető módon tájékoztatni a fogyasztót a szerződés szerinti áruért vagy szolgáltatásért járó ellenszolgáltatás adóval megnövelt teljes összegéről vagy – ha az áru vagy szolgáltatás jellegéből adódóan az ellenértéket nem lehet előre ésszerűen kiszámítani – annak számítási módjáról, valamint az ezen felül felmerülő valamennyi költségről (így különösen a fuvardíjról vagy a postaköltségről), vagy ha e költségeket nem lehet ésszerűen előre kiszámítani, annak a ténynek a feltüntetéséről, hogy további költségek merülhetnek fel”

A Korm rendelet 11. § (1) h) pontja is külön említi, hogy előzetes tájékoztatási kötelezettség terheli a vállalkozást a teljesítés feltételeiről, így különösen a fizetésről, a fuvarozásról és a teljesítési határidőről, valamint a vállalkozás panaszkezelési módjáról.

A Korm. rendelet 11. § (1) bekezdésének f) pontja pedig kimondja, hogy előzetesen tájékoztatni köteles a webáruház a fogyasztót “a határozatlan időre szóló vagy előfizetést magában foglaló szerződés esetében arról, hogy az ellenszolgáltatás teljes összege a számlázási időszakra vonatkozó valamennyi költséget tartalmazza. Ha az ilyen szerződés átalánydíjas, arról, hogy az ellenszolgáltatás teljes összege egyúttal a teljes havi költséget is jelenti. Ha az összes költséget nem lehet előre kiszámítani, a fogyasztót tájékoztatni kell az ellenszolgáltatás összegének kiszámításának módjáról.”

A webáruház köteles a honlapján úgy közzé tenni a járulékos költségekről szóló egyértelmű tájékoztatását, hogy a fogyasztó tisztában legyen minden kiadással mielőtt leadja rendelését, annak érdekében, hogy a vételáron felüli plusz terhek ismeretében dönthessen arról, vállalja- e a megrendelést.

A fentieket összefoglalva tehát, a fogyasztónak tudnia kell még a szerződés megkötése előtt, hogy pontosan milyen egyéb fizetési kötelezettségre számíthat az adott termék megrendelése esetén.

Nem jól jár el a webáruház, ha csak regisztrációt követően, vagy a rendelési folyamat végén a fizetéskor, vagy rosszabb esetben már a megrendelés után szembesül azzal a fogyasztó, hogy mennyi például a megrendelt termék csomagolási költsége, vagy, hogy a szállításnak – termék jellegéből adódóan – plusz költséggel járó feltételei vannak.

A szállítási feltételekről való tájékoztatás nem tekinthető világosnak és közérthetőnek akkor, ha csak utal a postai vagy futárcég díjszabására konkrét adatok nélkül, vagy a díjszabásra csak egy link utal.

A fizetési tájékoztatóban szerepeltetni kell, ha a fogyasztót terheli a fizetéssel kapcsolatban felmerülő valamely kezelési költség is.

Hogyan kell eljárni akkor, ha maga a webáruház sem tud pontos összeget mondani a fogyasztónak az egyéb költségekről?

A Korm. rendelet úgy szól, hogy ha az ellenértéket nem lehet előre ésszerűen kiszámítani, akkor annak számítási módjáról kell tájékoztatni a fogyasztót. Ilyen esetben a szolgáltató például árlistával tájékoztatja a fogyasztót, mely alapján maga is kalkulálhat egy végösszeget.

Amennyiben pedig olyan vételáron felüli költségek vannak, melyeket szintén nem lehet ésszerűen előre kiszámítani, mert azokat a webáruház sem tudja a megrendeléskor, akkor fel kell tüntetni annak tényét, hogy további költségek merülhetnek fel.

Az elállás fogyasztót terhelő költségei

A webáruház köteles ismertetni a fogyasztóval az elállás szabályait, azon belül pedig azt is, hogy amennyiben él az elállás jogával, akkor a termék visszaküldésének költségét neki kell viselnie, kivéve ha a webáruház vállalta e költségeket.

Tisztában kell lennie a fogyasztónak a szerződéskötés előtt azzal is, hogy ha kifejezetten a legkevésbé költséges szokásos fuvarozási módtól eltérő fuvarozási módot választ, akkor a vállalkozás nem köteles visszatéríteni az ebből eredő többletköltségeket elállása esetén.

Végül fel kell hívni a figyelmét a webáruházban vásárlónak arra is, hogy a vállalkozás követelheti a termék jellegének, tulajdonságainak és működésének megállapításához szükséges használatot meghaladó használatból eredő értékcsökkenés megtérítését.

Mi a következménye annak, ha a webáruház nem, vagy nem megfelelően tájékoztatta a fogyasztót a fenti költségekről?

Erre a kérdésre a Korm. rendelet már többször hivatkozott 11. § szakaszának (2) bekezdése adja meg a választ, miszerint „Ha a vállalkozás nem tett eleget az (1) bekezdés e) és f) pontjaiban meghatározott valamennyi járulékos költségre vagy az (1) bekezdés j) pontjában meghatározott költségre vonatkozó tájékoztatási követelménynek, a fogyasztó nem köteles megfizetni e költségeket.”

A jogszabály szerint tehát, ha a webáruház nem tájékoztatta a fogyasztót a vételáron felül felmerülő valamennyi költségről (így különösen a fuvardíjról vagy a postaköltségről), vagy az elállás esetén fizetendő visszaküldési költségről, úgy nem is köteles ezen kiadásokat vállalni.

E rendelkezés oka az, hogy a fogyasztó tájékoztatás hiányában úgy tette meg a szerződési nyilatkozatát, hogy nem volt tudatában a vételáron felüli összegnek. A járulékos költségekről így nem jöhetett létre akarategyezség a felek között, tehát nem is köteles e költségeket megfizetni a fogyasztó a webáruház részére. Így ha például a fogyasztó csak a számlán szembesül azzal, hogy felszámításra került még csomagolási költség, amiről előzetesen nem volt szó a felek között, akkor nem köteles annak díját kifizetni.

A tájékoztatás elmaradása tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak minősül, hiszen a fogyasztó a díjak ismeretében lehet, hogy egyébként nem rendelt volna a webáruháztól.

Éppen ezért fontos, hogy minden egyes várható kiadásról megfelelő és időbeni tájékoztatást kapjon a fogyasztó annak érdekében, hogy később ez ne okozzon félreértést és kellemetlenséget a két fél között.