VÁSÁRLÓKNAK 
WEBSHOPOKNAK 
A KKV-K IS ÉLHETNEK FOGYASZTÓI JOGOKKAL HIBÁS TELJESÍTÉS ESETÉN 2025.08.22. NAPJÁTÓL
A Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (továbbiakban: Ptk.) 2025.08.22. napjával történő módosításával az üzleti tevékenységi körükön kívül eljáró mikro-, kis és középvállalkozások is a fogyasztóknak járó védelemben részesülnek az eladó hibás teljesítése esetén.
Mi változik pontosan?
A Ptk. hibás teljesítésről szóló XXIV. fejezete 2025.08.22. napjával kiegészül azzal, hogy a fejezet fogyasztóra vonatkozó rendelkezéseit a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül eljáró, a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény szerinti mikro-, kis- és középvállalkozásra (továbbiakban: KKV) is alkalmazni kell. Ez azt jelenti, hogy ugyanazok a jogok illetik meg majd ezen vállalkozásokat a kellékszavatosság, a termékszavatosság körében, mint a természetes személy fogyasztókat. Ezeket a vállalkozásokat is úgy kell tehát majd tekinteni a szavatossági jogok érvényesítése esetén, mintha hagyományos értelemben vett fogyasztók lennének.
Fontos, hogy a jogszabálymódosítás nem változtatott a Ptk. fogyasztó fogalmán, a KKV-k továbbra sem tekinthetők fogyasztónak, a módosítás csak az eladó hibás teljesítése körében „vértezi fel” őket a fogyasztóknak járó védelemmel.
A jogszabálymódosítás indoklása szerint a konkrét jogosultságok körét külön rendeletben fogják meghatározni, erről azonban egyelőre nem lehet többet tudni, az is kérdéses továbbá, hogy a KKV-k ügyeiben a jövőben eljárhatnak-e majd a békéltető testületek.
Az alábbiakban idézzük az új jogszabályi rendelkezést vastagon szedetten:
„XXIV. Fejezet
Hibás teljesítés
- A hibás teljesítés általános szabályai
6:157. § [Hibás teljesítés]
(1) A kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatás a teljesítés időpontjában nem felel meg a szerződésben vagy jogszabályban megállapított minőségi követelményeknek. Nem teljesít hibásan a kötelezett, ha a jogosult a hibát a szerződéskötés időpontjában ismerte, vagy a hibát a szerződéskötés időpontjában ismernie kellett.
(2) Fogyasztó és vállalkozás közötti szerződésben semmis az a kikötés, amely e fejezetnek a kellékszavatosságra és a jótállásra vonatkozó rendelkezéseitől a fogyasztó hátrányára tér el.
(3) E fejezet fogyasztóra vonatkozó rendelkezéseit a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül eljáró, a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény szerinti mikro-, kis- és középvállalkozásra is alkalmazni kell.”
A fenti (3) bekezdés hatályba lépésével tehát azt a KKV-t, aki nem üzleti körében eljárva köt szerződést az eladó vállalkozással, a kellékszavatosság, termékszavatosság szabályai tekintetében ugyanazon jogok illetik majd meg, mint a természetes személy fogyasztókat.
Mely vállalkozások a KKV-k?
A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény 3. § -ának (1)-(3) bekezdései értelmében:
KKV-nak minősül az a vállalkozás, amelynek
a) összes foglalkoztatotti létszáma 250 főnél kevesebb, és
b) éves nettó árbevétele legfeljebb 50 millió eurónak megfelelő forintösszeg, vagy mérlegfőösszege legfeljebb 43 millió eurónak megfelelő forintösszeg. (Középvállalkozások)
A KKV kategórián belül kisvállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelynek
a) összes foglalkoztatotti létszáma 50 főnél kevesebb, és
b) éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 10 millió eurónak megfelelő forintösszeg.
A KKV kategórián belül mikrovállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelynek
a) összes foglalkoztatotti létszáma 10 főnél kevesebb, és
b) éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 2 millió eurónak megfelelő forintösszeg.
KKV-nak minősülhet egy egyéni vállalkozás, és bármely társas vállalkozás.
A 2004. évi XXXIV. törvény értelmében:
Mely esetben kapnak fogyasztói jogokat a KKV-k?
Ehhez azt kell tisztázni mit jelent az, hogy egy KKV a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenységes körén jár el.
Ezzel kapcsolatban a jogszabálymódosítás nem ad pontosítást, de a jogalkotói szándékból lehet kiindulni: ha egy KKV terméket vagy szolgáltatást vásárol olyan célra, mely nem az ő üzleti működését szolgálja, akkor feltételezhetően – mivel az üzleti körén eső körben jár el – a fogyasztókhoz hasonlóan nem rendelkezik a vásárolt termék vagy szolgáltatás tekintetében megfelelő szakértelemmel így szükséges, hogy ezen kisebb vállalkozások is a hagyományos értelemben vett természetes személy fogyasztókhoz hasonló jogvédelmet kapjanak.
Korábban a békéltető testületi eljárások tekintetében is fogyasztónak minősültek a KKV-k, és ezen korábbi szabályok kapcsán a Budapesti Békéltető Testület oldalán bírósági döntésekből és a békéltető testületek eljárásaiból példákat hozott arra nézve, hogy mely KKV minősül fogyasztónak, azaz mit jelent az, hogy ezen vállalkozások a gazdasági tevékenységi körükön kívül eső körben járnak el. A tájékoztatás itt érhető el, de ebből idézünk pár – véleményünk szerint hasznos – részt:
„Mit mutat a bírósági és a békéltető testületi gyakorlat, mikor jár el a cég a gazdasági tevékenységi körén kívül?
A konkrét ügyben (554/2000. BH ítélet) a bíróság arra a következtetésre jutott, hogy önálló gazdálkodás és gazdasági tevékenységen kívül esik az, ha az adott áru vásárlása, illetőleg az adott szolgáltatás igénybevétele kapcsán a társaságnak a tevékenysége jellegéből adódóan szakmai tapasztalata nincsen, műszaki ismerettel nem rendelkezik. Az ügyben a bíróság megállapította, hogy a fogyasztóként fellépő gazdasági társaság fogorvosi szolgáltatást, illetőleg ruházat, lábbeli, bőráru, ügynöki nagykereskedelmet, egyéb szálláshely szolgáltatást, ingatlan bérbeadását, üzemeltetését, illetőleg egyéb humán egészségügyi ellátást nyújt, tevékenységi köreiben ezek kerültek feltüntetésre.
Mivel a fenti tevékenységekbe nem illett bele az a szolgáltatás, azaz egy épület építtetése, ennek keretében nyílászárók vásárlása, amelyet a szolgáltatást nyújtó vállalkozás, a másik vitás fél vállalt, ezért nyilvánvalóan gazdasági, illetőleg szakmai tevékenységi körén kívül eső célból vette igénybe a társaság a vállalkozásnál megrendelt szolgáltatást.
Nem volt fogyasztó ugyanakkor az a vállalkozás, mely a kéményseprési szolgáltatás megrendelésével kapcsolatos vitáját az általa értékesítés céljából épített épület kéményellenőrzésével, engedélyeztetésével kapcsolatosan terjesztette elő. A Budapesti Békéltető Testület eljáró tanácsa arra a következtetésre jutott, hogy mivel az épület engedélyezéséhez szükséges kéményseprési munkálatok a társaság gazdasági tevékenységébe tartozó cél érdekében kerültek megrendelésre, és nyújtásra, ezért a fogyasztóként fellépő gazdasági társaság nem fogyasztó az Fgytv. értelmében.”
Milyen fogyasztói szabályok fognak a KKV-kra is vonatkozni 2025.08.22. napjától?
Nézzük meg, hogy pontosan milyen fogyasztói rendelkezéseket tartalmaz a Ptk. azon fejezete, melyeket 2025.08.22 napjától a KKV-kra is alkalmazni kell:
- Hibás teljesítési vélelem a KKV-k esetében is
A Ptk. 6:158. § értelmében a fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés esetén az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy a teljesítést követő hat hónapon belül a fogyasztó által felismert hiba már a teljesítés időpontjában megvolt, kivéve, ha e vélelem a dolog természetével vagy a hiba jellegével összeegyeztethetetlen.
- Kellékszavatossági jogok – a KKV-k sem javíthatják a hibát önállóan a kötelezett költségére
A Ptk. 6:159. § (2a) bekezdése értelmében: Fogyasztó és vállalkozás közötti – ingó dolognak minősülő áru adásvételére, digitális tartalom szolgáltatására vagy digitális szolgáltatások nyújtására irányuló – szerződés esetén a fogyasztó kellékszavatossági jogai gyakorlása keretében a hibát a kötelezett költségére maga nem javíthatja ki, illetve mással sem javíttathatja ki azt.
- A hiba közlése
A Ptk. 6:162. § (2) bekezdése kimondja, hogy a fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés esetén a hiba felfedezésétől számított két hónapon belül közölt hibát késedelem nélkül közöltnek kell tekinteni.
- A kellékszavatosság ideje – 1 év helyett 2 év
A Ptk. 6:163. § (2) bekezdése alapján a fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés esetén a fogyasztó kellékszavatossági igénye a teljesítés időpontjától számított két év alatt évül el. Ha a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződés tárgya használt dolog, a felek rövidebb elévülési időben is megállapodhatnak; egy évnél rövidebb elévülési határidő ebben az esetben sem köthető ki érvényesen.
Ez tehát azt jelenti, hogy a KKV-kat is két év kellékszavatosság (a korábbi 1 év helyett) illeti meg, ha üzleti körükön kívül kötnek szerződést.
- A fogyasztó hátrányára történő eltérés semmissége
A Ptk. 6:157. § (2) bekezdése kimondja, hogy a fogyasztó és vállalkozás közötti szerződésben semmis az a kikötés, amely a Ptk. hibás teljesítésről szóló fejezetnek a kellékszavatosságra és a jótállásra vonatkozó rendelkezéseitől a fogyasztó hátrányára tér el.
- Termékszavatosság szabályai
A Ptk. 6:168. § -ában foglaltak szerint a KKV-k is követelhetik a gyártótól, hogy a termék hibáját javítsa ki, vagy a terméket cserélje ki.
A 14 napos elállási jog továbbra sem illeti meg a KKV-kat!
A Ptk. módosítás – ahogy az elején írtuk – nem változtat a fogyasztó fogalmán, nem általánosságban minősülnek tehát a KKV-k fogyasztónak. A hibás teljesítés esetén biztosít a változás fogyasztói jogokat a KKV-knak és csak akkor, ha nem üzleti körükben vásárolják a terméket vagy veszik igénybe a szolgáltatást. A 14 napos elállás joga, melyet a 45/2014. (II.26.) Korm. rendelet biztosít a fogyasztóknak továbbra sem vonatkozik majd a KKV-kra.
A jogszabálymódosítás részletes indoklása a következő:
„Az Alaptörvény M) cikk (2) bekezdése rögzíti, hogy „Magyarország biztosítja a tisztességes gazdasági versenyfeltételeit. Magyarországfellép az erőfölénnyel való visszaéléssel szemben, és védi a fogyasztók jogait”. Fontos tehát rögzíteni, hogy a kisebb vállalkozások esetén is biztosított legyen mindazon jogvédelem, ami a hagyományos értelemben vett természetes személy fogyasztókat is megilleti olyan ügyletek tekintetében, amikor üzleti tevékenységükön kívül járnak el. A szabályozás a vállalkozások közötti egyenlő versenyfeltételek megteremtését célozza. A mikro, kis- és középvállalkozások jogvédelmének erősítése várhatóan javítja a szerződéses pozícióikat, és növeli a piaci kiszámíthatóságot. Ezáltal mérséklődhetnek a nagyobb vállalatokkal szembeni joghátrányok, amelyeket eddig a kisebb szereplők gyakran tapasztaltak. A fogyasztóvédelem kiterjesztése az érintett vállalkozások számára fokozza a gazdasági stabilitást, és megelőzheti azokat a piaci torzulásokat, amelyek az erőfölénnyel való visszaélésből fakadnak. A jogosultságok pontos körét a Kormány rendeletben fogja megalkotni.”
A Fogyasztó Barát végleges megoldás webshopja számára!
Ha Önnek is gondot okoz a gyakran és sokszor áttekinthetetlenül változó jogszabályok követése, és a webshop ÁSZF-e jogszerűen tartása, akkor váltson most, használja a Fogyasztó Barát ÁSZF SABLON & GENERÁTORT! A rendszerrel a mindenkor érvényes jogszabályok szerint tudja tájékoztatni a vásárlóit, a jogszabályváltozásoknál pedig már Ön helyett fog dolgozni, és automatikusan frissül!
Töltse ki adatait
Generálja a dokumentumokat
Illessze be a kódokat a webshopjába
Nincs több dolga vele
Általános Szerződési Feltételek
Adatkezelési Tájékoztató
Képes Fogyasztói Tájékoztató
Automatikusan frissül
Minimális szövegbevitellel (pl. a megrendelés menete), adatok megadásával (pl. cégadatok), és a program által felajánlott lehetőségek kijelölésével (pl. van-e regisztráció, a visszaigazolás módja, stb.) gyorsan és egyszerűen generálhatunk dokumentumokat PDF, HTML, WIDGET és EMBED formátumban. A beillesztő kód bemásolásával az ÁSZF megjelenik a webshopban, és minden jogszabályváltozáskor automatikusan frissül.
Oldja meg végleg!
Tegye rendbe most a webshop ÁSZF-ét, várja felkészülten a jogszabályváltozásokat, és használja ki a Fogyasztó Barát minden funkcióját!
Iratkozzon fel a hírlevélre!
Ha Ön is szeretne a webshopokat érintő jogszabályváltozásokról értesülni, és ehhez hasonló összefoglalót kapni, iratkozzon
fel a hírlevelünkre!