Ebben a bejegyzésben összeszedtük a jótállási jegyre vonatkozó leggyakrabban előforduló hibákat, melyeket a webáruházaknál tapasztaltunk.
1. Az eladónak elegendő egy jótállási jegy mintát küldenie a termékhez, annak kitöltése érvényesítés esetén a vevő feladata.
Az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet 3. § -a értelmében a jótállási jegyet közérthetően és egyértelműen, magyar nyelven kell megfogalmazni. A (3) bekezdés pedig fel is sorolja, hogy fel kell azon tüntetni:
a) a vállalkozás nevét, címét,
b) a fogyasztási cikk azonosítására alkalmas megnevezését és típusát, valamint – ha van – gyártási számát,
c) a gyártó nevét, címét, ha a gyártó nem azonos a vállalkozással,
d) a szerződéskötés, valamint a fogyasztási cikk fogyasztó részére történő átadásának vagy – a vállalkozás
vagy közreműködője általi üzembe helyezés esetén – a fogyasztási cikk üzembe helyezésének időpontját,
e) a fogyasztó jótállásból eredő jogait, azok érvényesíthetőségének határidejét, helyét és feltételeit, továbbá
f) az arról szóló tájékoztatást, hogy fogyasztói jogvita esetén a fogyasztó a vármegyei (fővárosi) kereskedelmi
és iparkamarák által működtetett békéltető testület eljárását is kezdeményezheti,
g) a vállalkozás bélyegzőlenyomatát és a kiállítás során a képviseletében eljáró személy aláírását, elektronikus dokumentumon való átadás esetén az elektronikus aláírást.
A fentiek alapján tehát, nem megfelelő, ha üres jótállási jegyet kap a vásárló, azon a fenti adatoknak szerepelniük kell.
2. Az átadott jótállási jegyet elvesztette a vásárló, innentől kezdve nem is érvényesítheti jótállási igényét.
A fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés keretében eladott dolgokra vonatkozó szavatossági és jótállási igények intézésének eljárási szabályairól szóló 19/2014. (IV.29.) NGM rendelet 3. § (2) bekezdése szerint “A szerződés megkötését bizonyítottnak kell tekinteni, ha az ellenérték megfizetését igazoló bizonylatot – az általános forgalmi adóról szóló törvény alapján kibocsátott számlát vagy nyugtát – a fogyasztó bemutatja.”
Tehát amennyiben a vásárlásról szóló blokkot be tudja mutatni a vásárló, a webshop köteles foglalkozni a jótállási igénnyel.
3. A jótállási jegyen az eladónak nem kell feltüntetni a gyártót
Többször kérdezték már tőlünk, hogy mi a helyzet akkor, ha a terméket nem a webáruház gyártja, meg kell-e neveznie a gyártót is a jótállási jegyen. (Van olyan is, hogy a gyártót nehéz beazonosítani, elérhetőségeit megszerezni.)
Igen, a jogszabály előírja, hogy amennyiben a gyártó nem azonos a vállalkozással, akkor a gyártó nevét és címét is fel kell tüntetni a jótállási jegyen. Ha nem állapítható meg a gyártó kétséget kizáróan az esetben a webshopnak eladó vállalkozást kell feltüntetni.
4. Hiába van jótállási jegy, felbontott csomag esetében nem érvényesíthető a jótállás
A 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet 4. § (1) bekezdése alapján a jótállásból eredő jogok a jótállási jeggyel érvényesíthetőek, amelynek nem tehető feltételévé a fogyasztási cikk felbontott csomagolásának a fogyasztó általi visszaszolgáltatása.
5. Jótállási igény a jótállási jeggyel és számlával együtt érvényesíthető
Az előző pontban hivatkozott jogszabályhely alapján a jótállási igény érvényesítéséhez nem követelhető meg a jótállási jegyen kívül egyéb dokumentum, feltétel.
Azzal, hogy a jótállási jog gyakorlását a jótállási jegy és a fizetési bizonylat együttes meglétének feltételéhez köti egy vállalkozás, sérti egyrészt a fogyasztó tájékoztatásához fűződő alapvető érdekeit, másrészt annak vagyoni érdeke is sérülhet.
