Blog

Mikor nem állhat el a vásárló?

Vannak olyan esetek, amikor nem illeti meg a fogyasztót az elállási jog. A fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet 29. § (1) bekezdésének a)-m) pontjai tartalmazzák tételesen azokat az eseteket, ahol ésszerűtlen lenne a termék jellege, az értékesítés körülményei miatt, ha a fogyasztó indoklás nélkül elállhatna a szerződéstől.

Van, amikor mégsem állhat el a fogyasztó. Az elállási jog alóli kivételek

A fent hivatkozott jogszabályi rendelkezések szerint az alábbi esetekben nincs elállási joga a fogyasztónak:

szolgáltatás nyújtására irányuló szerződés esetében a szolgáltatás maradéktalan teljesítése után, azonban ha szerződés fizetési kötelezettséget keletkeztet a fogyasztó számára, csak akkor, ha a teljesítés a fogyasztó kifejezett előzetes beleegyezésével és annak a fogyasztó általi tudomásulvételével kezdődött meg, hogy elveszíti elállási jogát, amint a vállalkozás maradéktalanul teljesítette a szerződést;
olyan áru vagy szolgáltatás tekintetében, amelynek ára, illetve díja a pénzpiac vállalkozás által nem befolyásolható, a 20. § (2) bekezdésében meghatározott határidő alatt is lehetséges ingadozásától függ;
olyan nem előre gyártott áru esetében, amelyet a fogyasztó utasítása alapján vagy kifejezett kérésére állítottak elő, vagy olyan áru esetében, amelyet egyértelműen a fogyasztó személyére szabtak;
romlandó vagy minőségét rövid ideig megőrző áru tekintetében;
olyan zárt csomagolású áru tekintetében, amely egészségvédelmi vagy higiéniai okokból az átadást követő felbontása után nem küldhető vissza;
olyan áru tekintetében, amely jellegénél fogva az átadást követően elválaszthatatlanul vegyül más áruval;
olyan alkoholtartalmú ital tekintetében, amelynek tényleges értéke a vállalkozás által nem befolyásolható módon a piaci ingadozásoktól függ, és amelynek áráról a felek az adásvételi szerződés megkötésekor állapodtak meg, azonban a szerződés teljesítésére csak a megkötéstől számított harmincadik napot követően kerül sor;
– a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – olyan vállalkozási szerződés esetében, amelynél a vállalkozás a fogyasztó kifejezett kérésére keresi fel a fogyasztót sürgős javítási vagy karbantartási munkálatok elvégzése céljából;
lezárt csomagolású hang-, illetve képfelvétel, valamint számítógépes szoftver példányának adásvétele tekintetében, ha az átadást követően a fogyasztó a csomagolást felbontotta;
hírlap, folyóirat és időszaki lap tekintetében, az előfizetéses szerződések kivételével;
nyilvános árverésen megkötött szerződések esetében;
lakáscélú szolgáltatás kivételével szállásnyújtásra irányuló szerződés, fuvarozás, személygépjármű-kölcsönzés, étkeztetés vagy szabadidős tevékenységekhez kapcsolódó szolgáltatásra irányuló szerződés esetében, ha a szerződésben meghatározott teljesítési határnapot vagy határidőt kötöttek ki;
a nem tárgyi adathordozón nyújtott digitális tartalom tekintetében, ha a vállalkozás a fogyasztó kifejezett, előzetes beleegyezésével kezdte meg a teljesítést, és a fogyasztó e beleegyezésével egyidejűleg nyilatkozott annak tudomásul vételéről, hogy a teljesítés megkezdését követően elveszíti a 20. § szerinti jogát, továbbá a vállalkozás a 12. § (2) bekezdés vagy a 18. § szerint visszaigazolást küldött a fogyasztó részére.

Mit jelent a zárt csomagolású áru, amely egészségvédelmi vagy higiéniai okokból nem küldhető vissza, és mi tartozik bele?

A csomagolás megbontása alap esetben nem zárja ki az elállási jog gyakorlását, kivéve a higiéniai termékeknél.
Fontos, hogy csak a termék csomagolásának felbontása zárja ki az elállási jogot a fenti kategóriába tartozó termékeknél. A jogszabály a zárt csomagolást írja elő, azt viszont nem pontosítja, hogy mit jelent ez, de feltételezhetően a jogalkotó olyan csomagolásra gondol, amellyel az eladó már az eladáskor megpróbálja a szennyeződés lehetőségét kizárni. Tehát például, ha egy elektromos fogkefe csomagolását felbontják, még ha nem is próbálják ki, már nem állhat el a vevő, hiszen a csomagolás védte a terméket.

Ezeknek a termékeknek a körét nem határozza meg pontosan a jogszabály. A webáruház készíthet olyan listát, ami a kivételi eset köröket pontosan meghatározza, ennek jogi akadálya nincs.