Az árfeltüntetési előírások mellett a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény (Fttv.) rendelkezéseire is figyelemmel kell lenni.
A Black Friday-akciók jogszerűsége nem merül ki a 30 napos legalacsonyabb ár feltüntetésében. A teljes akciós kommunikációnak is jogszerűnek, egyértelműnek és igazolhatónak kell lennie.
A Fogyasztó Barát legutóbbi szakmai webináriumán dr. Ilcsik Tilla, a Fogyasztó Barát ügyvédje az akciózás fogyasztóvédelmi szabályait, a webshopok gyakori hibáit és a hatósági döntések tanulságait mutatta be.
1. Jogszabályi háttér és az árcsökkentés fogalma
2022. május 28. óta az uniós szabályozás alapján a meghirdetett árcsökkentéseknél főszabály szerint az előző 30 nap legalacsonyabb árát kell figyelembe venni. A kedvezmény mértékét ehhez az árhoz kell viszonyítani. Magyarországon a részletszabályokat a 4/2009. (I. 30.) NFGM–SZMM rendelet (Árrendelet) 2/A. §-a tartalmazza.
De vajon minden akcióra vonatkozik a 30 napos szabály?
Tilla egy kúriai döntésen keresztül mutatta be, hogy az „akció” nem jogi fogalom, és nem minden akció jelent árcsökkentést. Egy termék figyelemfelhívó kiemelése önmagában még nem feltétlenül jelenti azt, hogy a kereskedő csökkentette az árát.
Ennek a különbségnek gyakorlati jelentősége van: a mennyiségi kedvezmények, a csomagajánlatok és egyes feltételes promóciók eltérő megítélés alá eshetnek, mint egy termék árának közvetlen csökkentése.
A döntő kérdés tehát nem az, hogy a webshop akciónak nevezi-e az ajánlatot, hanem az, hogy milyen árelőnyt ígér a vásárlóna
2. A 30 napos szabály – mi minősül korábbi árnak?
Ha a kereskedő egy termék árának csökkentését hirdeti meg, meg kell jelölnie a korábbi árat. A jogszabály szerint főszabályként az árcsökkentést megelőző legalább 30 napban alkalmazott legalacsonyabb árat kell figyelembe venni, és a meghirdetett kedvezmény mértékét is ehhez kell viszonyítani.
Ez nem feltétlenül az az ár, amelyen a terméket közvetlenül az akció előtt kínálták. Ha a termék a megelőző 30 napban akár csak egyetlen napig vagy néhány óráig olcsóbban volt elérhető, ezt az árat is figyelembe kell venni. A 30 napos időszakot az árcsökkentés tényleges kezdetétől kell visszaszámítani. A szabály nem azt írja elő, hogy a termék árának 30 napig változatlannak kell lennie, hanem azt, hogy a vizsgált időszak legalacsonyabb árát kell alapul venni.
Az Európai Unió Bírósága az Aldi Süd ügyben (C-330/23.) azt is egyértelművé tette, hogy nem elegendő a 30 napos legalacsonyabb árat feltüntetni: a meghirdetett százalékos kedvezménynek és az árcsökkentés előnyét hangsúlyozó reklámállításnak is ezen az áron kell alapulnia.
2.1. Egyszerű és ismételt árcsökkentési példák
Az előadásban Tilla konkrét árazási példákon keresztül mutatta be, hogyan változik a korábbi ár meghatározása az egymást követő leértékeléseknél.
1. példa – Egyszerű árcsökkentés
A termék ára az akciót megelőző 30 napban végig 10 000 Ft volt, majd a kereskedő 8 000 Ft-ra csökkenti.
Ebben az esetben a korábbi ár 10 000 Ft, így 20%-os kedvezmény hirdethető.
2. példa – Ismételt akció, valódi további árcsökkentés nélkül
A termék ára először 10 000 Ft-ról 8 000 Ft-ra csökken, később 11 430 Ft-ra emelkedik, majd a kereskedő ismét 8 000 Ft-ért hirdeti meg.
Bár a közvetlenül megelőző 11 430 Ft-os árhoz képest az új ár jelentős, közel 30%-os csökkenésnek tűnhet, a termék a megelőző 30 napban már 8 000 Ft-ért is elérhető volt.
Ezért az újabb 8 000 Ft-os ár a jogszabály szerinti korábbi árhoz képest nem jelent további árcsökkentést. A közbeiktatott áremelés nem teszi lehetővé újabb kedvezmény meghirdetését.
3. példa – Ismételt akció, a korábbinál is alacsonyabb áron
A termék ára 10 000 Ft-ról 8 000 Ft-ra csökken, majd 11 000 Ft-ra emelkedik. Ezt követően a kereskedő 7 700 Ft-ra csökkenti.
A 11 000 Ft-os árhoz képest ez 30%-os kedvezménynek tűnhet. A jogszabály szerinti korábbi ár azonban továbbra is 8 000 Ft, mivel ez volt a megelőző 30 nap legalacsonyabb ára.
A ténylegesen hirdethető kedvezmény ezért 3,75%, nem pedig 30%.
A példák legfontosabb tanulsága, hogy a korábbi akciós árakat nem lehet figyelmen kívül hagyni. Egy rövid áremelés önmagában nem változtatja meg a 30 napos referenciaárat.
2.2. Fokozatos árcsökkentés és a kampányok elkülönítése
Külön szabály vonatkozik arra, amikor a kereskedő ugyanazon, megszakítás nélkül zajló akció keretében fokozatosan tovább csökkenti a termék árát. Ilyenkor az első árcsökkentést megelőzően megállapított korábbi ár maradhat a referenciaár a további csökkentéseknél is. Nem kell minden egyes lépcsőnél a legutóbbi 30 nap legalacsonyabb árához újra viszonyítani.
A fokozatos árcsökkentés szabálya alkalmazásának feltétele, hogy az akció valóban folyamatos legyen, és a termék ára az akció alatt ne emelkedjen. Ha áremelés szakítja meg a csökkentések sorozatát, a későbbi árcsökkentés már nem kezelhető az előző folyamat egyszerű folytatásaként: az új akcióhoz ismét meg kell állapítani a megfelelő korábbi árat.
4. példa – Folyamatos, fokozatos árcsökkentés
A termék eredeti ára 10 000 Ft. A kereskedő először 8 000 Ft-ra, majd ugyanazon akció keretében 7 000 Ft-ra csökkenti az árat.
Mivel a leértékelés megszakítás nélkül, fokozatosan történik, a második árcsökkentésnél is megtartható az első akció előtti 10 000 Ft-os referenciaár.
Így a 7 000 Ft-os ár mellett 30%-os kedvezmény hirdethető.
5. példa – Áremeléssel megszakított fokozatos árcsökkentés
Más a helyzet, ha a kereskedő az első árcsökkentést követően megemeli a termék árát, majd ismét leértékeli.
Ilyenkor az áremelés megszakítja a fokozatos árcsökkentést, ezért a későbbi leértékelésnél már nem lehet automatikusan az első akció előtti magasabb árat használni.
Az újabb árcsökkentéshez ismét meg kell határozni a megelőző 30 nap legalacsonyabb árát, amelybe a korábbi kedvezményes ár is beleszámít.
2.3. Külön akciós kampányok – nem minden további leértékelés fokozatos árcsökkentés
Az előadás egy fontos jogértelmezési kérdésre is kitért: mi történik, ha a webshop egy korábbi akció után új, önálló Black Friday-kampányt indít?
A fokozatos árcsökkentés kivétele ugyanis nem alkalmazható automatikusan minden egymást követő leértékelésre.
Ha például egy terméket már októberben leértékeltek, majd novemberben külön Black Friday-akciót hirdetnek rá, meg kell vizsgálni, hogy valóban ugyanazon folyamatos kampány folytatásáról vagy egy újonnan bejelentett árcsökkentésről van-e szó.
A Kúria Kfv.IV.37.593/2023/9. számú ítélete is foglalkozott a kérdéssel. A Kúria rámutatott, hogy a fokozatos árcsökkentés szabálya a bejelentett árcsökkentéshez kapcsolódik, ezért nem alkalmazható automatikusan egy attól elkülönülő, újabb kampányra.
Ennek különösen akkor van jelentősége, ha a webshop a Black Friday előtt már kedvezményesen értékesítette a terméket. Önmagában az, hogy a termék ára tovább csökken, még nem jelenti azt, hogy az új kampánynál is az eredeti, magasabb árhoz lehet viszonyítani.
A legfontosabb tanulság: a kedvezmény mértékét mindig a megfelelő referenciaár alapján kell meghatározni. A fokozatos árcsökkentés kivételét pedig csak akkor lehet alkalmazni, ha annak feltételei ténylegesen teljesülnek.
3. Kivételek a 30 napos szabály alól: romlandó és új termékek
A 30 napos legalacsonyabb árra vonatkozó szabály alól vannak kivételek. Tilla az előadásban külön kitért a romlandó, az újonnan forgalomba hozott és a szezonálisan visszatérő termékekre, amelyeknél eltérő szempontokat kell figyelembe venni.
Romlandó termékek
A romlandó vagy minőségüket rövid ideig megőrző termékekre nem vonatkozik a 30 napos korábbi ár feltüntetésének kötelezettsége.
Ide tartozhatnak például a rövid eltarthatósági idejű friss élelmiszerek. Fontos azonban, hogy nem minden élelmiszer romlandó: a tartós élelmiszerek akciózásánál főszabály szerint továbbra is alkalmazni kell a 30 napos szabályt.
A kivétel természetesen nem jelenti azt, hogy a kereskedő megtévesztő árkedvezményt hirdethet.
Új termékek – mikor lehet először akciózni?
Az újonnan forgalomba hozott termékeknél a magyar szabályozás 15 napos referencia-időszakot ír elő, amennyiben a terméket 30 napnál rövidebb ideje forgalmazzák.
Ez azt jelenti, hogy az első 15 napban még nem áll rendelkezésre a korábbi ár meghatározásához szükséges időszak.
Mit tehet ilyenkor a webshop?
Alkalmazhat például bevezető árat, és tájékoztathatja a vásárlókat arról, ha később magasabb árat tervez alkalmazni.
Arra azonban figyelni kell, hogy a bevezető ár ne jelenjen meg úgy, mintha egy korábban ténylegesen alkalmazott, magasabb saját árból biztosított kedvezmény lenne.
A szezonálisan visszatérő termék nem új termék
Tilla arra is felhívta a figyelmet, hogy egy termék nem válik automatikusan új termékké attól, hogy hosszabb kihagyás után ismét megjelenik a webshop kínálatában.
Ilyen lehet például egy télikabát, amelyet az előző szezonban már árusítottak, majd hónapokra levettek a kínálatból.
A termék újbóli megjelenése önmagában nem jogosítja fel a kereskedőt arra, hogy új termékként kezelje, és a korábbi ártörténetét figyelmen kívül hagyja.
Melyik üzlet árait kell figyelembe venni?
A korábbi árat az adott értékesítési helyen alkalmazott árak alapján kell meghatározni.
Egy kereskedő eltérő árakat alkalmazhat a fizikai üzletében és a webáruházában, illetve különböző webáruházaiban is. Az árcsökkentés referenciaárát ezért mindig az adott értékesítési hely ártörténete alapján kell megállapítani.
A legfontosabb tanulság: a kivételek alkalmazása előtt mindig tisztázni kell, hogy valóban új vagy romlandó termékről van-e szó, és melyik értékesítési hely árait kell figyelembe venni.
4. Mennyiségi kedvezmények és összetett ajánlatok
Nem minden kedvezmény minősül a termék saját árára vonatkozó árcsökkentésnek. Tilla az előadásban kitért a mennyiségi kedvezményekre és az összetett ajánlatokra is, amelyekre eltérő szabályok vonatkozhatnak.
Ilyen ajánlat lehet például:
„Vásárolj három terméket, és a legolcsóbbat ajándékba adjuk!”
„Két termék vásárlása esetén 20% kedvezmény.”
„20 000 Ft feletti vásárlás esetén 10% kedvezmény.”
„A két termék együtt olcsóbb, mint külön-külön.”
Ezeknél a feltételes ajánlatoknál főszabály szerint nem kell alkalmazni a 30 napos korábbi ár feltüntetésére vonatkozó szabályt, amennyiben valóban a vásárlási mennyiséghez vagy más feltétel teljesítéséhez kapcsolódó kedvezményről van szó, nem pedig egy termék saját árának meghirdetett csökkentéséről.
A kommunikációnál azonban kerülni kell, hogy a feltételes csomagkedvezményből úgy készítsünk áthúzott „eredeti ár – akciós ár” párost, mintha a csomagot korábban ténylegesen a magasabb áron kínáltuk volna. Ha a csomag korábban valóban önállóan, magasabb áron volt kapható, a helyzet természetesen eltérhet.
Célszerű egyértelműen megjelölni, hogy mennyi az egyes termékek külön-külön fizetendő ára, és milyen feltétel teljesülésekor mennyi a csomag vagy a többdarabos vásárlás kedvezményes ára. A fogyasztó a beváltási feltételeket előre ismerhesse meg, és a felajánlott kedvezmény ténylegesen legyen elérhető.
5. Egyedi kuponok és nyilvánosan meghirdetett kuponakciók - mi a különbség?
A kuponos kedvezményeknél az egyik legfontosabb kérdés, hogy valóban személyre szabott ajánlatról vagy széles körben meghirdetett akcióról van-e szó.
Tilla hangsúlyozta, hogy a két konstrukció eltérő fogyasztóvédelmi megítélés alá eshet.
Nyilvánosan meghirdetett kuponakciók
Ha a webshop például azt hirdeti, hogy „BLACK20 kuponkóddal minden termékre 20% kedvezmény”, és a kód bárki számára hozzáférhető, akkor ez általános árcsökkentés bejelentésének minősülhet.
Ilyenkor alkalmazni kell a 30 napos szabályt: az érintett termékeknél megfelelően fel kell tüntetni a korábbi árat, és a kuponnal elérhető kedvezményt is ehhez kell viszonyítani.
A vásárlónak már a vásárlási döntése előtt világos tájékoztatást kell kapnia az ajánlatról. Nem megfelelő, ha a kedvezmény lényeges feltételei csak a kosárban, a kupon beváltásának megkísérlésekor derülnek ki.
Egyedi, személyre szabott kuponok
Más a helyzet a valóban személyre szabott kedvezményeknél.
Ilyen lehet például a vásárló születésnapjára küldött kupon, a korábbi vásárlásáért kapott egyedi kedvezmény, vagy egy hűségprogramhoz történő csatlakozás alkalmával biztosított egyszeri kupon.
Ezeknél főszabály szerint nem szükséges a 30 napos korábbi árat a kupon miatt feltüntetni, mivel nem általánosan meghirdetett termékárcsökkentésről van szó.
A különbséget azonban nem pusztán az határozza meg, hogy a vásárló egyedi kuponkódot kap-e.
Ha például minden regisztrált vásárló ugyanazt a 20%-os kampánykedvezményt veheti igénybe, attól még nem lesz személyre szabott a kupon, hogy a rendszer mindenkinek külön kódot generál.
A hírlevél-feliratkozásért járó egyszeri üdvözlőkupon és a kizárólag hírlevél-feliratkozóknak meghirdetett, időszakos kuponakció között is különbséget kell tenni.
A kuponfeltételeket előre közölni kell
Akár egyedi, akár általános kuponról van szó, a vásárlót egyértelműen tájékoztatni kell a kedvezmény megszerzésének és felhasználásának feltételeiről.
Ilyen lehet például a regisztráció vagy hírlevél-feliratkozás követelménye, a minimális kosárérték, a kizárt termékek köre, a más kedvezményekkel való összevonhatóság vagy a kupon lejárati ideje.
Ezek a feltételek nem derülhetnek ki először a vásárlási folyamat végén. A fogyasztónak már a kedvezmény meghirdetésekor meg kell ismernie a lényeges korlátozásokat.
A hatóság egy ellenőrzés során a kupon tényleges beválthatóságát is vizsgálhatja, akár próbavásárlással.
A legfontosabb tanulság: nem elég kedvezményt ígérni, annak feltételeit is világosan és időben közölni kell.
6. A hatósági döntések tanulságai - az akciózás részletszabályai a gyakorlatban
A jogszabályok lefektetik az akciózás alapvető szabályait, de nem adnak választ minden gyakorlati kérdésre. A részletes követelmények értelmezésében ezért kiemelt jelentőségük van a fogyasztóvédelmi hatóság és a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) döntéseinek, valamint az ezekhez kapcsolódó bírósági ítéleteknek.
Ezekből ismerhetjük meg például, mikor válik megtévesztővé egy áthúzott ár, meddig tarthat egy akció, hogyan hirdethető az „akár 80% kedvezmény”, vagy mikor minősül jogsértőnek a sürgető reklámkommunikáció.
Tilla az előadás második felében konkrét hatósági ügyeken keresztül mutatta be a webshopok leggyakoribb hibáit és a döntések gyakorlati tanulságait.
6.1. Többféle ár egy termékoldalon
Az ajánlott fogyasztói ár, az RRP, a bolti és az online ár vagy más referenciaár feltüntetése önmagában nem tilos. Nem lehet ugyanakkor ezeket a referencia árakat úgy megjeleníteni, mintha a kereskedő korábban ténylegesen alkalmazott saját árai lettek volna. Például az áthúzott ajánlott fogyasztói ár mellett pirossal kiemelt eladási ár könnyen azt a benyomást keltheti, hogy saját árcsökkentés történt, holott a referenciaárat a kereskedő nem alkalmazta.
A GVH által vizsgált gyakorlatok tanulságaként célszerű egyszerűsíteni a termékoldali kommunikációt. Ha valódi árcsökkentést hirdetünk, a legáttekinthetőbb megoldás két ár: a ténylegesen alkalmazott korábbi ár és a tényleges akciós ár.
6.2. „Akár 80% kedvezmény” – mennyire jellemző a hirdetett maximum?
Az egyik legismertebb GVH-ügyben egy ismert webáruház az „akár 80% kedvezmény” állítással népszerűsítette Black Friday-kampányait.
A probléma az volt, hogy a kiemelt 80%-os kedvezmény csak a meghirdetett termékkínálat elenyésző, nem jellemző részére volt elérhető.
Az „akár” szó használata tehát önmagában nem mentesíti a kereskedőt a kedvezményígéret valóságtartalmának igazolása alól.
Tilla ismertette a GVH gyakorlatában megjelenő 10%-os arányt is, amely fontos támpont a maximális kedvezmény elérhetőségének vizsgálatánál. Ez azonban nem általános jogszabályi előírás, és teljesítése önmagában sem garantálja a reklám jogszerűségét.
A kedvezménynek valósnak, ténylegesen elérhetőnek és a meghirdetett termékkörre megfelelően jellemzőnek kell lennie.
6.3. Ártörténet és a megtévesztő referenciaárak
A GVH már a jelenlegi 30 napos szabály bevezetése előtt is fellépett azokkal a gyakorlatokkal szemben, amikor egy kereskedő csak rövid ideig alkalmazott magasabb árhoz viszonyítva hirdetett jelentős kedvezményt.
Az egyik ügy tanulsága éppen az volt, hogy a kedvezmény alapjául szolgáló magasabb ár tényleges alkalmazását és a teljes árkommunikációt is vizsgálni kell.
A jelenlegi 30 napos szabály egyértelműbb kereteket biztosít a korábbi ár meghatározásához, de a referenciaár helyességét továbbra is igazolni kell.
Tilla egy fogyasztóvédelmi döntést is ismertetett, amelyben a fogyasztóvédelmi hatóság 30 termék ártörténetét ellenőrizte. Huszonkilenc terméknél megfelelő volt a korábbi ár, egynél azonban eltérést találtak. A hatóság bírságot szabott ki.
A tanulság: egyetlen termék hibás referenciaára is hatósági eljárást és bírságot eredményezhet.
Ezért különösen fontos, hogy a webshop visszakereshető ártörténettel rendelkezzen, amelyből igazolható, mikor és milyen áron kínálta az egyes termékeket.
6.4. Meddig tarthat jogszerűen egy akció?
Tilla a gyakori félreértések között említette azt a feltételezést, hogy az akciók legfeljebb 30 napig tarthatnak. Az előadáson tisztázta: a 30 napos szabály nem maximális akciótartam. Egy leértékelés tovább is fennmaradhat, de az idő múlásával felmerülhet, hogy a kedvezményesnek nevezett ár valójában már a termék szokásos ára lett.
Olyan hatósági ügyek is szóba kerültek, amelyekben fél évnél, illetve egy évnél hosszabb ideig fenntartott akciós kommunikációt kifogásoltak. Tilla külön jelezte, hogy nincs egy általános, minden termékre érvényes, pontos „hat hónapos határ”. A kockázat mindig a konkrét ajánlat összképétől függ.
Az előadás gyakorlati tanácsa az volt, hogy a webshopok rendszeresen ellenőrizzék a régóta akciósként szereplő termékeket, valamint a webshopmotorban tárolt akciókezdő és -záró dátumokat. Egy éve változatlan, áthúzott régi árral hirdetett termék vagy naponta újrainduló kampány félrevezető lehet.
6.5. „Már csak 2 db!” – amikor a tájékoztatás nyomásgyakorlássá válik
A webinárium egyik szemléletes részében Tilla a készletkommunikációt és a visszaszámlálókat hasonlította össze. Önmagában egy valós készletadat vagy a tényleges akcióvég jelzése nem szükségképpen jogsértő. A gondot a valótlan információ, illetve az indokolatlanul erős, ismétlődő nyomásgyakorlás jelentheti.
A „Raktáron: 2 db” semleges információ nem ugyanaz, mint a feltűnően kiemelt „MÁR CSAK 2 DB! SIESS, MINDJÁRT ELFOGY!” üzenet. Tilla bemutatta, hogy a hatósági megítélés szempontjából a színek, a felugró ablakok, a villogás, a kosárban ismétlődő figyelmeztetések és az üzenet tényszerűsége egyaránt számítanak.
Különösen kockázatos lehet, ha az alkalmazott visszaszámláló lejárat után újraindul, vagy a kiírt alacsony készlet nem valós. A webinárium tanulsága az volt, hogy a pontos, visszafogott tájékoztatás lényegesen biztonságosabb, mint az érzelmi nyomásgyakorlásra építő kommunikáció.
6.6. A technikai hibák és az elhallgatott kedvezményfeltételek sem mellékesek
Tilla olyan hatósági ügyet is ismertetett, amelyben a webshop rendszerének hibája miatt jelent meg téves korábbi ár. A technikai okot a hatóság enyhítő körülményként értékelte, a jogsértést azonban megállapította és bírságot szabott ki. Az előadó üzenete egyértelmű volt: az automatizmusokra épülő árazási rendszer működését is ellenőrizni kell.
Egy további hatósági példában a kereskedő 20 000 Ft feletti rendelésnél minden további 10 000 Ft után 1 000 Ft visszatérítést ígért, egyes termékeket azonban kizárt a kedvezményből. A korlátozást a reklám nem tette megfelelően egyértelművé. Tilla ezzel azt szemléltette, hogy a kedvezmény valódi tartalmához tartozó lényeges feltételek nem maradhatnak rejtve.
7. Hatósági ellenőrzések: mit vizsgálnak, és hogyan készülhet fel egy webshop?
Az előadásban Tilla ismertette a Gazdasági Versenyhivatal és a fogyasztóvédelmi hatóság eltérő, de az akciós kommunikáció szempontjából egyaránt releváns szerepét.
Egy vizsgálat során nemcsak azt ellenőrizhetik, hogy helyesen szerepel-e a 30 napos legalacsonyabb ár a termékoldalon. A hatóság a teljes akciós kommunikációt vizsgálhatja, beleértve a reklámokat, a kedvezmények számítását, az akciók időtartamát, a kuponfeltételeket és a készletre vonatkozó állításokat is.
Az előadás kitért a csalogató reklámokra is. Jogsértő lehet például egy különösen kedvező ajánlat meghirdetése, ha a kereskedőnek alapos oka van feltételezni, hogy a terméket a reklám által kiváltott kereslethez észszerű időtartamban és mennyiségben nem tudja biztosítani, és erről nem tájékoztatja megfelelően a fogyasztókat.
Szintén problémás lehet, ha a meghirdetett termék valójában nem érhető el, és a kereskedő ezzel más termék megvásárlására próbálja rávenni a vásárlót.
Az „ingyenes” vagy „ajándék” megjelöléseknél pedig arra kell figyelni, hogy a fogyasztót a meghirdetett előny valóban megillesse, és az ingyenesség ne rejtsen el olyan költséget, amely ellentmond az ígéretnek.
Ártörténet: hogyan bizonyítható utólag a kedvezmény valódisága?
A helyes árfeltüntetés mellett az árak utólagos igazolhatósága is kulcsfontosságú.
Tilla hangsúlyozta, hogy bár a korábbi ár meghatározásánál főszabály szerint a megelőző 30 napot kell vizsgálni, ez nem jelenti azt, hogy az ártörténetet elegendő 30 napig megőrizni. Egy hatósági ellenőrzésre ugyanis jóval az akció lezárását követően is sor kerülhet.
Nincs minden webshop számára kötelezően előírt, egységes technikai nyilvántartási forma. A lényeg, hogy a kereskedő hitelt érdemlően igazolni tudja, melyik terméket, mikor és milyen áron kínálta.
Ebben segítséget jelenthetnek a webshopmotor árnaplói, a korábbi árlisták, a rendszermentések, a számlák és a visszakövethető árváltozásokat tartalmazó nyilvántartások. Fontos azonban, hogy például egy számla önmagában csak egy konkrét vásárlás árát igazolja, nem a termék teljes ártörténetét.
Érdemes megőrizni az akciókhoz kapcsolódó reklámanyagokat, hírleveleket, termékoldali képernyőmentéseket és kuponfeltételeket is. Ezekből később igazolható, hogy a fogyasztók pontosan milyen ajánlattal találkoztak.
A legfontosabb tanulság: az ártörténet dokumentálásáról nem a hatósági megkeresés megérkezésekor, hanem már a webshop mindennapi működése során gondoskodni kell.
8. Kérdés - válasz blokk
Ahogy a korábbi előadásokon, úgy ezen webináriumon is feltehették kérdéseiket az előadást élőben követő résztvevők. A kérdéseket Tilla az előadás végén válaszolta meg. Az alábbiakban a legtanulságosabb kérdéseket foglaljuk össze:
Korábbi ár, bevezető ár és a 30 napos szabály
1. Hogyan ellenőrzi a hatóság, hogy helyesen tüntettük-e fel az előző 30 nap legalacsonyabb árát?
Tilla elmondta, hogy egy ellenőrzés során a hatóság rendszerint bekérheti a termék ártörténetét. Nem egy meghatározott szoftver használata a lényeg, hanem az, hogy a kereskedő hitelt érdemlően meg tudja mutatni, az adott termék mikor milyen áron volt elérhető, és az akció pontosan mikor kezdődött.
2. Akciózhatok olyan terméket, amely még nincs 30 napja a webshop kínálatában?
A webináriumon Tilla ismertette az újonnan forgalomba hozott termékekre vonatkozó 15 napos szabályt. Arra hívta fel a figyelmet, hogy az első 15 napban nem célszerű a korábbi saját árhoz képest meghirdetett árcsökkentést kommunikálni. Ezt követően a megfelelően meghatározott korábbi ár alapján már megjelenhet az akció.
3. Ha új terméket kedvezményes bevezető áron kínálok, majd később felemelném az árát, hogyan hirdethetem meg?
Tilla a bevezető ár és a valódi árcsökkentés elválasztását javasolta. A webshop közölheti, hogy egy új termék induláskor kedvezőbb áron vásárolható meg, és az ára később emelkedni fog. A még ténylegesen nem alkalmazott magasabb árat azonban nem helyes saját korábbi árként áthúzni, vagy százalékos megtakarítást számolni hozzá.
4. Bevezető árnál megjeleníthető a kedvezmény százaléka a későbbre tervezett vagy ajánlott fogyasztói árhoz képest?
Tilla nem javasolta a tervezett jövőbeni vagy ajánlott fogyasztói árhoz viszonyított százalékos „engedmény” megjelenítését bevezető árnál. Az ilyen ajánlatot célszerű önálló bevezető árként bemutatni, nem egy korábban nem alkalmazott saját árból adott leértékelésként.
5. Ha korábban ajándékterméket adtunk egy termékhez, de Black Friday idején ajándék helyett árkedvezményt biztosítunk, mi lesz a referenciaár?
Az előadáson elhangzottak alapján ilyenkor továbbra is a főtermék saját ártörténete az irányadó. A korábban a főtermék mellé adott ajándék önmagában nem változtatja meg a főtermék megelőző 30 napos legalacsonyabb árát, amelyet az új Black Friday-árcsökkentésnél meg kell vizsgálni.
6. Kötelező kiírni, hogy „az elmúlt 30 nap legalacsonyabb ára”, vagy elég az áthúzott korábbi ár és az akciós ár?
Tilla szerint a jogszabályi megfeleléshez nem feltétlenül szükséges szó szerint kiírni, hogy „az elmúlt 30 nap legalacsonyabb ára”. Egy világosan jelölt korábbi ár és akciós ár megfelelő lehet, ha a korábbi ár valóban szabályosan meghatározott, és a fizetendő összeg a fogyasztó számára egyértelmű.
7. Ha egy termék ára 10 000 Ft, majd 8 000 Ft, majd 12 000 Ft lesz, a 12 000 Ft-os ár mellett is kötelező jelölni a korábbi 8 000 Ft-ot?
Tilla tisztázta, hogy a korábbi ár kötelező megjelenítésére vonatkozó szabály az árcsökkentés bejelentéséhez kapcsolódik, nem az áremeléshez. A 12 000 Ft-ra történő emelésnél tehát önmagában nem kell a 8 000 Ft-os árat áthúzott korábbi árként megjeleníteni. Egy későbbi akciónál viszont ismét vizsgálni kell a megelőző időszak legalacsonyabb árát.
8.Kötelező a korábbi ár és az akciós ár mellett a kedvezmény százalékát is feltüntetni?
A százalékos kedvezmény külön megjelenítése nem általános kötelezettség. A megfelelő korábbi árat és a tényleges akciós árat kell egyértelműen feltüntetni. Ha a webshop százalékot is hirdet, annak számítási alapja a szabályosan megállapított korábbi ár legyen.
Mennyi ideig tarthat egy akció, és hogyan kommunikálható a határidő?
9. Ha Black Friday-kedvezménnyel indítom a szezonális leértékelést, majd ugyanazon az alacsonyabb áron tovább értékesítek, mi történik?
A válaszban Tilla megkülönböztette a ténylegesen folyamatos akció meghosszabbítását egy későbbi, önálló kampánytól. A leértékelt ár tovább is alkalmazható, de ha újabb akció indul decemberben vagy januárban, nem lehet automatikusan a korábbi Black Friday-kampány előtti árat használni: az új árcsökkentés referenciaárát külön kell megállapítani.
10. Az akció utolsó napján írhatom azt, hogy „Már csak ma él az akció”?
Tilla szerint a „Már csak ma él az akció” kifejezés önmagában jogszerű lehet, feltéve, hogy az akció valóban aznap zárul. Ha a kedvezmény másnap változatlanul folytatódik, az előző napi sürgetés megtévesztő benyomást kelthet.
11. Mi a helyzet a „Ne maradj le!” és „Csapj le rá most!” típusú szövegekkel?
Az ügyvéd arra hívta fel a figyelmet, hogy az ilyen reklámmondatok nem automatikusan tiltottak. Mindig az üzenet teljes megjelenését kell értékelni: egy diszkrét főoldali felirat és a vásárlás minden lépésénél ismétlődő, felugró, élénk színű sürgetés eltérő hatást gyakorolhat a fogyasztóra.
12. Meghosszabbítható egy szeptemberben indult havi akció további egy-két hónappal?
Tilla elmondta, hogy a 30 napos szabály nem jelenti az akció 30 napos felső határát. A hosszabbítás lehetséges, de a sok hónapig változatlanul „akciósként” kínált termékeknél felmerülhet, hogy a kedvezményes ár időközben a jellemző árrá vált. Az ilyen ajánlatokat rendszeresen felül kell vizsgálni.
13. Kötelező előre feltüntetni az akció kezdő- és záródátumát?
A webináriumon elhangzottak szerint az előadó nem azonosított minden akcióra vonatkozó általános kötelezettséget a pontos kezdő- és záródátum közzétételére. A megadott időtartamnak azonban igaznak kell lennie. Tilla ezért belső nyilvántartást és a webshopmotorban beállított akciódátumok ellenőrzését javasolta.
14. Lehet-e 50 napig változatlanul 8 000 Ft-os akciós áron adni egy korábban 10 000 Ft-os terméket, és továbbra is 20%-os kedvezményt kommunikálni?
Tilla szerint egy megszakítás nélküli leértékelés 50 napig is tarthat, és a korábbi ár kiindulópontja az első csökkentés előtti időszak maradhat. Ezzel együtt az időtartam nem közömbös: ha a csökkentett ár már a termék megszokott árává válik, a továbbra is hirdetett megtakarítás a teljes kommunikáció alapján megtévesztő lehet.
15. Pontosan hány hónap után szűnik meg jogilag az „akció” jellege? Három hónap még elfogadható, hat hónap már nem?
Tilla külön kiemelte, hogy nincs minden termékre érvényes, pontos törvényi „három- vagy hathónapos” küszöb. Az előadáson ugyanakkor olyan hatósági ügyeket idézett fel, amelyek fél évnél, illetve egy évnél hosszabb akciókat kifogásoltak. A hat hónaphoz közelítő vagy azt meghaladó kampányok ezért fokozott felülvizsgálatot indokolhatnak, de ez nem automatikus jogszabályi határ.
16. „A készlet erejéig” meghirdetett akciót fenntarthatom-e akár fél évnél tovább, ha néhány termék beragadt?
A „készlet erejéig” felirat nem teszi korlátlan ideig elfogadhatóvá az akciós kommunikációt – hangsúlyozta Tilla. Ha néhány kifutó termék hosszú hónapokig elérhető marad, a leértékelést és az árcímkézést célszerű felülvizsgálni. Egy későbbi új kampánynál a helyes korábbi árat ismét meg kell határozni.
17. Alkalmazható-e „Night Shopping” kedvezmény, amely 17–19 óráig 30%, 19–22 óráig 20%, később 10%?
Tilla szerint akár néhány órás, változó kedvezményű promóció is szervezhető. A rövid időtartam azonban nem tünteti el az ártörténetből az alacsonyabb árat: egy későbbi árcsökkentés 30 napos referenciaárának számításánál a csupán néhány óráig érvényes ár is jelentőséggel bírhat.
Árfeltüntetés, kedvezménymérték és eltérő értékesítési csatornák
18. Outletüzletként rendszeresen az ajánlott fogyasztói ár alatt árulunk. Hogyan jelezhetjük ezt, ha nincs valódi leértékelés?
Az ügyvéd felhívta a figyelmet, hogy az outlet jelleg nem jelent általános mentességet az árcsökkentési szabályok alól. Az ajánlott fogyasztói ár megjeleníthető tájékoztató jelleggel, de egyértelműnek kell lennie, hogy nem a kereskedő saját, korábban alkalmazott ára, ha ténylegesen nem az volt.
19. A meghatározott vásárlási összeg feletti ingyenes szállítás az árcsökkentési szabály alá tartozik?
Tilla az ingyenes szállítást ilyen esetben a megrendeléshez kapcsolódó feltételes előnyként, nem a termék saját árának közvetlen csökkentéseként értelmezte. A szállítási díj és a díjmentesség küszöbe ettől függetlenül előre, világosan legyen megismerhető.
20. Ha 10 000 Ft feletti vásárlásnál 15%-os végösszegi kupont adok, és csak bannerben, hírlevélben reklámozom, minden terméknél meg kell jeleníteni a korábbi árat?
A webináriumon Tilla a minimum rendelési értékhez kötött, teljes kosárra vonatkozó kedvezményt nem azonosította automatikusan az összes érintett termék nyilvános árcsökkentésével. Álláspontja szerint ilyen konstrukciónál nem feltétlenül kell minden termékoldalon külön árpár; a kedvezmény pontos feltételeinek világos közzététele azonban alapvető.
21. Elég a termék mellett a „–15%” felirat, vagy a tényleges akciós árat is ki kell írni?
A puszta „–15%” jelzés nem helyettesíti a fizetendő ár közlését – hangsúlyozta Tilla. Az előadó a világos kétáras megjelenítést javasolta: megfelelő korábbi ár és a kedvezmény után ténylegesen fizetendő ár.
22. A webshopban lehetnek kedvezőbb árak, mint a fizikai üzletben? Ezt külön fel kell tüntetni?
Az előadáson elhangzottak szerint egy webshop és egy fizikai üzlet eltérő áron értékesíthet. Tilla nem ismertetett olyan általános kötelezettséget, amely a két értékesítési csatorna árainak közzétett összehasonlítását előírná. Ha a kereskedő mégis összehasonlító marketingüzenetet használ, annak a valóságot kell tükröznie.
23. Két árat elegendő feltüntetni, vagy az akciós és a 30 napos korábbi ár mellett még egy „eredeti” árat is kötelező kiírni?
Tilla kifejezetten az egyszerű árfeltüntetést ajánlotta. Valódi árcsökkentésnél a megfelelő korábbi ár és az akciós ár megjelenítése elegendő lehet; egy további „eredeti” ár nem általánosan kötelező, sőt a túl sok referenciaár zavaró vagy megtévesztő is lehet.
Speciális termékhelyzetek: kozmetikumok, könyvek és csomagolássérült áruk
24. A „minőségüket rövid ideig megőrző” termékek közé tartozik például a natúrkozmetikum?
Tilla arra figyelmeztetett, hogy egy natúrkozmetikum nem válik automatikusan romlandó termékké pusztán a természetes összetevői miatt. A kivétel csak a valóban romlandó, illetve minőségüket rövid ideig megőrző termékeknél merülhet fel; azt nem lehet minden kozmetikumra kiterjeszteni.
25. Ha egy csomagolássérült termék nekünk új termékként kerül be, akciós értékesítés előtt itt is várni kell 15 napot?
Az előadó elválasztotta a csomagolássérült termék önálló, alacsonyabb értékesítési árát egy kifejezetten meghirdetett árcsökkentéstől. Ha a termék újonnan kerül a kínálatba, és a kereskedő valódi leértékelést szeretne kommunikálni, az új termékekre ismertetett 15 napos szabályt is figyelembe kell vennie. A csomagolássérülés ténye és az ennek megfelelő ár külön is közölhető.
26. Könyvek előrendelésénél milyen kedvezmény adható, és hogyan érvényesül a könyvek árkötöttsége?
Tilla a könyvek különleges árkötöttségi előírásaira is felhívta a figyelmet. A webináriumon a megjelenést követő 365 napos időszakot és a 10%-os kedvezménykorlátot említette, valamint azt, hogy egy kupon vagy a szállítási előny is jelentőséggel bírhat. Könyveknél tehát az általános árcsökkentési szabályokon felül a speciális rendelkezéseket is vizsgálni kell.
Kuponok, hírlevelek és feltételes kedvezmények
27. A partnertalálkozón kapott, október 31-ig felhasználható 10%-os egyedi kupon befolyásolja a későbbi Black Friday-akció referenciaárát?
Tilla szerint egy meghatározott rendezvény résztvevőinek átadott, személyhez vagy konkrét jogosultsághoz kötött kupon nem írja át automatikusan a később nyilvánosan meghirdetett Black Friday-árcsökkentés referenciaárát. Az egyedi és az általános kedvezményt elkülönítetten kell értékelni.
28. A csak hírlevél-feliratkozóknak küldött kupon nyilvánosan meghirdetett árcsökkentésnek minősül, ha a webshopon egy felugró ablakban bárki feliratkozhat?
Az előadáson Tilla a hírlevél-feliratkozáshoz kapcsolódó kupont jellemzően feltételes, egyedi kedvezményként értékelte. Fontosnak tartotta, hogy a regisztráció és a beváltás minden lényeges feltétele világos legyen, és a kupon ténylegesen működjön. Ugyanakkor különbséget tett a nyilvános Black Friday-kampányhoz kapcsolódó, lényegében mindenki számára hirdetett kuponok között.
29. Ha egy 10%-os kupon minden teljes árú termékre elérhető, elég a kedvezményt a kosárban levonni?
Tilla kiemelte, hogy egy mindenki számára nyilvánosan hirdetett, termékekre vonatkozó árengedményt a kuponkód nem tesz automatikusan egyedivé. Ilyen esetben a megfelelő korábbi és a kuponnal ténylegesen elérhető ár termékoldali feltüntetése is szükségessé válhat; a kizárólag kosárban látható levonás nem feltétlenül elég.
30. Vásárlás után ajándékba kapott, következő rendelésnél felhasználható 10%-os kupon egyedi kedvezménynek számít?
Tilla a vásárlást követően ajándékként átadott, következő rendelésnél használható kupont egyedi kedvezményként kezelte. Ennek ellenére fontos a lejárat, a termékkör, az esetleges minimum rendelési érték és a más akciókkal történő összevonhatóság egyértelmű közlése.
