AZ UTÁNVÉTEL DÍJÁNAK JOGSZERŰ FELSZÁMÍTÁSA A WEBSHOPOKBAN. – ÜGYÉSZI ELJÁRÁSOK TAPASZTALATAI

Az ügyészség a Fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV törvény alapján jogosult a vállalkozások általános szerződési feltételeit vizsgálni, és amennyiben azok között tisztességtelen szerződési feltételt talál, akkor jogosult képviseleti kereset indítására, ha a vállalkozás nem szünteti meg a jogsértést.

Az elmúlt időszakban  több ügyészi megkeresés is volt azoknál a webáruházaknál, akik utánvétel fizetési módhoz kapcsolódóan költséget számoltak fel a vásárlóik részére.

Az ügyészi felhívásokra a vállalkozásoknak nyilatkozniuk kell arról, hogy az utánvétel díjaként a webáruházban megállapított összeg milyen költségekből tevődik össze, és amennyiben az utánvétel díja a futárszolgálat által nyújtott szolgáltatásokból eredő költségek összessége, akkor az erre irányuló szerződést is meg kell küldeni igazolva azt, hogy a díj az eladónál is költségként jelentkezik, melyet a futárcég számít fel és azt részben vagy egészben hárítja át a fogyasztókra.

Amennyiben az eladó vállalkozás a részére megállapított utánvétel beszedési díjhoz képest a vásárlói számára magasabb díjat állapít meg, az a fentiekben írt jogszabályba ütközik és tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak minősül.

Az egyik eljárásban azt kifogásolta az ügyben eljáró ügyészség, hogy a webáruház a fogyasztók számára nem tette elérhetővé, hogy a fizetési móddal összefüggésben a vállalkozásnak mekkora költsége merült fel amit a fogyasztóra terhel, azaz az utánvétel díjával kapcsolatban nem állt rendelkezésre a webáruházban olyan információ a vásárló számára, mely alapján a fogyasztó számára is egyértelemű, hogy az eladó által felszámított utánvétel díj az a vállalkozás részére is felszámított teljes egészében vagy részben a vásárlóra hárított díj.

A fenti eljárásban az eladó azzal, hogy a fizetési módnál ezt az információt feltüntette (azaz az utánvétel díja mellett kiírta, az utánvétel díja teljes egészében az eladó által a szállító részére fizetett, a fogyasztóra hárított költség) eleget tett az ügyészi megkeresésnek.

Egy másik ügyben, ahol a vállalkozásnak igazolnia kellett azt, hogy az utánvétel beszedés díja számára is költségként jelentkezik, a vállalkozás a futárszolgálatok által részére sávosan felszámított utánvétel beszedési díjakat átlagolta, és az átlag díjhoz képest egy alacsonyabb összegű utánvétel költséget számított fel a vásárlók részére. Az ügyben eljáró ügyészség elfogadta a vállalkozás utánvétel díjának ilyen módon történő felszámítását (holott nem egy az egyben a részére felszámított sávos utánvétel beszedési díjakat hárította tovább a vásárlókra).