Sok webáruházban választható fizetési mód az utánvétellel történő fizetés. A termék árának átvételkori kiegyenlítése azonban általában plusz költséggel jár a vásárlók számára.
Az alábbiakban arról lesz szó, hogy mely jogszabályi rendelkezésből vezethető le az utánvétel díjának jogszerű felszámítása, továbbá megosztjuk a Fogyasztó Barát állandó megbízott ügyvédjének tapasztalatait azokról az ügyészségi eljárásokról, melyek a webáruházak által alkalmazott utánvétel díjakkal voltak kapcsolatosak. Ez utóbbiak fontos információkkal szolgálnak a webáruházat üzemeltetőknek, így ha Ön is elérhetővé teszi webshopjában az utánvétel fizetési módot, akkor tartson velünk!
Fel kell tüntetni az utánvétel díját a webhopban
Kezdjük azzal, hogy az utánvétel díjának összegéről még a vásárlás előtt tájékoztatni kell a vásárlókat. Azt tapasztaljuk, hogy sok webshop megfeledkezik arról, hogy ezt a vételáron felüli költséget feltüntesse az oldalán, valamint az ÁSZF-ben.
Nem megfelelő, – ahogy a szállítási díjak esetében sem – ha csak a megrendelési folyamatban jelenik meg az utánvétel díja, és a vásárló nem kap tájékoztatást előzetesen arról, hogy az átvételkori fizetési mód választása számára mekkora összegű kezelési díjjal jár.
A webshop oldalának fizetési információi alatt, illetve az ÁSZF-ben is célszerű tehát feltüntetni az utánvétel kezelés díját. Amennyiben ingyenesen biztosítja ezt a fizetési módot a webshop, akkor tanácsos ennek tényét is az egyértelműség kedvéért feltüntetni!
Mennyi lehet jogszerűen az utánvétel díja?
A webáruházak különböző mértékű utánvétel díjakkal dolgoznak. Van, ahol a megrendelés összegéhez igazodik a díj és sávosan határozza meg az eladó a díjat, van ahol pedig egy összegben kerül meghatározásra ennek a fizetési módnak a költsége.
De milyen mértékű pénzkezelési díjat számolhat fel a webshop a vásárlója számára? Tapasztalataink szerint sok webáruház tulajdonos nem ismeri a következő jogszabályi rendelkezést, mely korlátozza a vállalkozások számára e díj felszámításának módját:
A 45/2014. (II.26.) Korm. rendelet 7. § (1) bekezdése értelmében: „ A vállalkozás az adott fizetési mód igénybevételéért a fizetési móddal összefüggésben felmerült általa viselt költséget meghaladó díjat nem számíthat fel.”
A webáruház tulajdonosok tehát a fenti jogszabályi előírás alapján csak a náluk is költségként jelentkező utánvétel beszedési díjat számíthatják fel a vásárlóknak. Azaz, a vállalkozás a futárszolgálat által részére is felszámított díjat háríthatja csak át a vásárlóra, és nem számolhatnak még fel erre a költségre plusz díjat.
A Korm. rendelet fent hivatkozott rendelkezése értelmében az eladó vállalkozás csak a fizetési móddal összefüggő és általa is viselt költség díját számíthatja fel.
Az ügyészség vizsgálja az utánvétel díjának szabályos felszámítását
Az ügyészség a Fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV törvény alapján jogosult a vállalkozások általános szerződési feltételeit vizsgálni, és amennyiben azok között tisztességtelen szerződési feltételt talál, akkor jogosult képviseleti kereset indítására, ha a vállalkozás nem szünteti meg a jogsértést.
Az elmúlt időszakban több ügyészi megkeresés is volt azoknál a webáruházaknál, akik utánvétel fizetési módhoz kapcsolódóan költséget számoltak fel a vásárlóik részére.
Az ügyészi felhívásokra a vállalkozásoknak nyilatkozniuk kell arról, hogy az utánvétel díjaként a webáruházban megállapított összeg milyen költségekből tevődik össze, és amennyiben az utánvétel díja a futárszolgálat által nyújtott szolgáltatásokból eredő költségek összessége, akkor az erre irányuló szerződést is meg kell küldeni igazolva azt, hogy a díj az eladónál is költségként jelentkezik, melyet a futárcég számít fel és azt részben vagy egészben hárítja át a fogyasztókra.
Amennyiben az eladó vállalkozás a részére megállapított utánvétel beszedési díjhoz képest a vásárlói számára magasabb díjat állapít meg, az a fentiekben írt jogszabályba ütközik és tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak minősül.
Az egyik eljárásban azt kifogásolta az ügyben eljáró ügyészség, hogy a webáruház a fogyasztók számára nem tette elérhetővé, hogy a fizetési móddal összefüggésben a vállalkozásnak mekkora költsége merült fel amit a fogyasztóra terhel, azaz az utánvétel díjával kapcsolatban nem állt rendelkezésre a webáruházban olyan információ a vásárló számára, mely alapján a fogyasztó számára is egyértelemű, hogy az eladó által felszámított utánvétel díj az a vállalkozás részére is felszámított teljes egészében vagy részben a vásárlóra hárított díj.
A fenti eljárásban az eladó azzal, hogy a fizetési módnál ezt az információt feltüntette (azaz az utánvétel díja mellett kiírta, az utánvétel díja teljes egészében az eladó által a szállító részére fizetett, a fogyasztóra hárított költség) eleget tett az ügyészi megkeresésnek.
Egy másik ügyben, ahol a vállalkozásnak igazolnia kellett azt, hogy az utánvétel beszedés díja számára is költségként jelentkezik, a vállalkozás a futárszolgálatok által részére sávosan felszámított utánvétel beszedési díjakat átlagolta, és az átlag díjhoz képest egy alacsonyabb összegű utánvétel költséget számított fel a vásárlók részére. Az ügyben eljáró ügyészség elfogadta a vállalkozás utánvétel díjának ilyen módon történő felszámítását (holott nem egy az egyben a részére felszámított sávos utánvétel beszedési díjakat hárította tovább a vásárlókra).
Összegzés
– Az utánvétel díját minden esetben fel kell tüntetni a webáruház fizetési információi között és az ÁSzf-ben is (ha ingyenes akkor annak tényét is)
– Az eladó vállalkozás az utánvétel díját nem állapíthatja meg magasabb összegben, mint amekkora összegben neki költségként jelentkezik, azaz az utánvétel díja teljes egészében az eladó által a szállító részére fizetett és a fogyasztóra hárított költség kell, hogy legyen.
