A KICSERÉLT, VAGY KIJAVÍTOTT TERMÉK JÓTÁLLÁSI IDEJÉNEK VÁLTOZÁSA

Az előző esetekben a jótállási idő a termék egésze, vagy annak egy része vonatkozásában újraindult, de van, amikor a jótállási idő meghosszabbodik és az eladó vállalkozásnak tovább kell helyt állnia a 2, vagy 3 évnél.

A Ptk. 6:163. § (4) bekezdése értelmében: „Nem számít bele az elévülési időbe a kijavítási időnek az a része, amely alatt a
jogosult a dolgot rendeltetésszerűen nem tudja használni.”

A Korm. rendelet 2. § (4) bekezdése értelmében: „A fogyasztási cikk kijavítása esetén a jótállás időtartama meghosszabbodik a javításra átadás napjától kezdve azzal az idővel, amely alatt a fogyasztó a fogyasztási cikket a hiba miatt rendeltetésszerűen nem használhatta.”

Ebben az esetben tehát arról van szó, hogy a Ptk. és a Korm. rendelet is speciális szabályt alkalmaz az elévülési idő számítására, és azt mondja, hogy az elévülési időbe nem számít bele a kijavítási idő, mivel ez idő alatt a vásárló a terméket nem tudta rendeltetésszerűen használni. Ennek következménye, hogy az elévülési idő a kijavítási idővel meghosszabbodik.

A kijavítási idő az a hiba közlésétől a kijavítás elvégzésig tartó időtartamot jelent. Annak a körülménynek nincs jelentősége, hogy a vásárló már a hiba közlése előtt sem tudta használni a terméket, tehát a hiba közlésétől számított kieső időt kell alapul venni.