A Fogyasztó Barát 2026.06.12. napján megtartott webináriumán Dr. Ilcsik Tilla ügyvéd tartott előadást a 14 napos elállási jog legfontosabb szabályairól, a webshopokat érintő gyakori hibákról, valamint a 2026. június 19-től kötelező online elállási funkció követelményeiről.
A 14 napos elállási jog lényege
Az előadás azzal kezdődött, hogy Tilla ismertette a 14 napos elállási jog lényegét. Ennek a fogyasztói jognak a célja az, hogy a vásárló az internetes vásárlás után kapjon egy rövid „meggondolási időt”, hiszen a terméket a rendelés leadásakor még nem tudja kézbe venni, kipróbálni vagy személyesen megvizsgálni ellentétben egy üzletben történő vásárláskor. A magyar szabályozás alapját a 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet (továbbiakban: rendelet) adja, amely részletesen szabályozza a távollévők között kötött fogyasztói szerződések esetén az elállási és felmondási jogot.
Mikor kezdődik a 14 napos határidő?
Az előadáson kiemelésre került, hogy termék vásárlása esetén a 14 napos határidő főszabály szerint a termék átvételétől indul. Ha egy rendelés több termékből áll, és azokat eltérő időpontban kézbesítik, akkor a határidő az utolsóként átvett terméktől vagy tételtől számít. Szolgáltatás esetén ezzel szemben a szerződés megkötésének napja az irányadó.
Fontos gyakorlati üzenetként hangzott el, hogy a 14 nap naptári nap, nem munkanap. Szintén lényeges, hogy a fogyasztó nemcsak a termék átvétele után, hanem már a szerződés megkötése és az átvétel közötti időszakban is élhet az elállási jogával. Ez azt is jelenti, hogy nem jogszerű az ha a webáruház kiköti, hogy a vásárló előbb vegye át a terméket, és csak utána gyakorolhatja az elállási jogát.
Az előadáson szó volt arról is, hogy az elállási jog kizárólag a fogyasztónak minősülő, természetes személy vásárlókat illeti meg. Vagyis ha valaki cégként, adószámmal vásárol, főszabály szerint nem hivatkozhat a 14 napos fogyasztói elállási jogra.
Hogyan jelezheti a fogyasztó az elállást?
Tilla előadásában hangsúlyozta, hogy a fogyasztó az elállási szándékát bármilyen egyértelmű nyilatkozattal jelezheti. Ez történhet e-mailben, postai úton, telefonon, személyesen, elállási nyilatkozat-minta használatával, illetve 2026. június 19-től az online elállási funkción keresztül is.
Az előadáson elhangzott, hogy a webáruházaknál tapasztalt gyakori hiba, hogy a weboldalon úgy fogalmaznak, mintha az elállást kizárólag írásban vagy kizárólag e-mailben lehetne jelezni. Ez félrevezető lehet, mert a fogyasztó elállási nyilatkozatának nem kell meghatározott formát követnie. Az elállási nyilatkozat-minta használata sem kötelező: az csak egy segítség a fogyasztó számára.
Ugyanakkor az is elhangzott, hogy az egyszerű át nem vétel önmagában nem minősül elállási nyilatkozatnak. Ha a fogyasztó nem veszi át a csomagot, de semmilyen módon nem jelzi az elállási szándékát, az nem azonos az elállási jog gyakorlásával.
Mit kell visszatéríteni elállás esetén?
Elállás esetén a vállalkozásnak főszabály szerint haladéktalanul, de legkésőbb az elállásról való tudomásszerzéstől számított 14 napon belül vissza kell térítenie a fogyasztó által a teljesítéssel összefüggésben felmerült teljes összeget. Ebbe nemcsak a termék ára tartozik bele, hanem az eredeti szállítási díj, sőt ha volt utánvételi díj, akkor az is.
A visszítérítés kapcsán kiemelésre került, hogy a visszatérítést főszabály szerint ugyanazzal a fizetési móddal kell teljesíteni, amelyet a fogyasztó használt. Ettől csak a fogyasztó kifejezett beleegyezésével lehet eltérni, és az eltérés nem okozhat számára többletköltséget. Például ha a vásárló készpénzben fizetett, de a vállalkozás utalni szeretne, ehhez a fogyasztó hozzájárulása szükséges.
A webináriumon szó volt arról is, hogy ha a fogyasztó a legolcsóbb szokásos szállítási módtól eltérő, drágább szállítási módot választott, például expressz szállítást, akkor az ebből eredő többletköltséget a vállalkozásnak nem kell visszatérítenie.
Visszatartható-e a visszatérítés?
Az előadáson szó volt arról is, hogy a vállalkozás bizonyos esetekben visszatarthatja a visszatérítést addig, amíg a termék vissza nem érkezik, vagy a fogyasztó nem igazolja kétséget kizáróan, hogy azt visszaküldte. A kettő közül a korábbi időpontot kell figyelembe venni.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha a fogyasztó még nem küldte vissza a terméket, és nem is igazolta a feladást, a webshop megvárhatja a termék visszaérkezését. Ha viszont a fogyasztó igazolja a feladást, akkor a vállalkozás már nem várhat pusztán arra hivatkozva, hogy a csomag fizikailag még nem érkezett meg.
Kipróbálás, használat és értékcsökkenés
A webináriumon részletesen szó esett az értékcsökkenés kérdéséről is, tekintettel arra, hogy ez gyakorta felmerülő kérdés a webáruházak működése során. A fogyasztó jogosult a terméket kibontani, megtekinteni és kipróbálni olyan mértékben, amely a termék jellegének, tulajdonságainak és működésének megállapításához szükséges. Ha azonban ezt meghaladóan használja a terméket, és emiatt értékcsökkenés következik be, azért felelőssé tehető.
Tilla kiemelte, hogy az értékcsökkenés mértékét nem lehet általánosan, előre százalékosan meghatározni. Nem célszerű tehát az ÁSZF-ben olyan kikötést szerepeltetni, hogy például minden sérült vagy használt termék esetén automatikusan 50% értékcsökkenést számít fel a vállalkozás. Az értékcsökkenést mindig egyedileg, az adott termék állapota alapján kell megállapítani, és annak arányosnak kell lennie.
Az előadáson az is elhangzott, hogy az eredeti csomagolás hiánya önmagában nem zárja ki az elállási jog gyakorlását. A fogyasztó a csomagolást főszabály szerint felbonthatja, hiszen sok esetben csak így tudja megvizsgálni a terméket. Más kérdés, ha a csomagolásnak különleges szerepe van, vagy a termék jellegéből adódóan a bontás ténylegesen jelentős értékcsökkenést okoz.
Mikor nem gyakorolható az elállási jog?
Az előadáson külön blokk foglalkozott az elállási jog alóli kivételekkel. A rendelet 29. §-a sorolja fel azokat az eseteket, amikor a fogyasztó nem gyakorolhatja az elállási jogát. Az előadáson mindegyik kivételi körröl szó volt, de részletesebben imsertetésre kerültek azok, melyek gyakorta előfordulhatnak a webshoponál.
Ide tartozhatnak például az egyedi, személyre szabott termékek, a romlandó vagy minőségüket rövid ideig megőrző áruk, a zárt csomagolású higiéniai termékek felbontás után, bizonyos időpontra szóló szolgáltatások, illetve meghatározott feltételek mellett a digitális tartalmak.
Tilla hangsúlyozta, hogy ezeket a kivételeket nem szabad túl tágan értelmezni. Az egyes kivételi köröknél példákat említett a jobb áttekinthetőség érdekében. Az egyedi termékek kapcsán külön jelezte, hogy például attól, hogy egy termék nincs raktáron, és a webshopnak külön be kell szereznie, még nem lesz automatikusan egyedi termék. Egyedi termékről akkor beszélhetünk, ha azt a fogyasztó utasítása alapján, kifejezett kérésére állítják elő, vagy egyértelműen a fogyasztó személyére szabják.
A higiéniai termékekekkel kapcsolatban kiemelésre került, hogy az elállási jog nem eleve kizárt, hanem a zárt csomagolás felbontása után szűnik meg. Vagyis az erre vonatkozó webshop tájékoztatásnál pontosan kell fogalmazni, hiszen cska a csomagolás megbontásával veszíti el az elállási jogát a vásárló.
Az elállás alóli kivételek között külön szó volt a digitális tartalmakról is, például e-bookokról, letölthető videós anyagokról vagy más, nem tárgyi adathordozón nyújtott digitális tartalomról. Elhangzott, hogy az elállási jog elvesztéséhez nem elegendő pusztán az ÁSZF-ben szerepeltetni egy általános kizárást. A fogyasztónak kifejezetten hozzá kell járulnia ahhoz a megrendelés során, hogy a teljesítés a 14 napos határidő lejárta előtt megkezdődjön, és egyidejűleg tudomásul kell vennie, hogy ezzel elveszíti az elállási jogát. A vállalkozásnak erről visszaigazolást is kell küldenie.
2026. június 19-től kötelező az online elállási funkció
A webinárium második fő témája a 2026. június 19-től kötelező online elállási funkció volt. Ettől az időponttól minden olyan webshopnak, amely fogyasztóknak értékesít, biztosítania kell a weboldalán az online elállási funkciót. A cél az, hogy a fogyasztó ugyanolyan egyszerűen tudjon elállni a szerződéstől, mint ahogyan leadta a rendelését. Az új követelmény a módosított fogyasztóvédelmi irányelvből ered, és a magyar jogalkotó a rendelet módosításával vezette be.
Az előadáson kiemelésre került, hogy az online elállási funkció nem szünteti meg a többi elállási módot. A fogyasztó továbbra is élhet az elállási jogával nyilatkozat-mintával vagy más egyértelmű nyilatkozattal is. Az új funkció tehát nem kizárólagos út, hanem egy kötelezően biztosítandó további lehetőség.
Mit kell tudnia az elállási funkciónak?
A rendelet alapján az elállási funkciónak egyértelműen megfogalmazott, könnyen olvasható online elállási nyilatkozatnak kell lennie. A funkcióval a fogyasztó közölheti az elállási döntését, megadhatja a nevét, az elállással érintett szerződést azonosító adatokat, valamint azt az elektronikus elérhetőséget, amelyen keresztül megkapja az elállási nyilatkozatról szóló visszaigazolást.
Tilla ismertette a funkció megjelenítésével kapcsolatos követelményeket is: követelmény, hogy a weboldalon az „elállás a szerződéstől” szövegnek jól láthatóan és könnyen hozzáférhetően kell megjelennie az elállási időszak alatt. Az online nyilatkozat elküldésére szolgáló megerősítő funkción pedig az „elállás megerősítése” szövegnek kell szerepelnie. Az előadásban külön kiemelésre került, hogy ez nem egy általános „küldés” gomb, hanem jogszabályban meghatározott szövegezésű funkció.
Az előadáson szó volt az automatikus átvételi elismervényről is. A vállalkozásnak az elállásról való tudomásszerzésről indokolatlan késedelem nélkül, tartós adathordozón kell átvételi elismervényt küldenie a fogyasztó részére. Ennek tartalmaznia kell az elállás tartalmát, valamint a megküldés napját és pontos időpontját.
Nemcsak ÁSZF-kérdés az elállási funkció, hanem technikai és adatkezelési feladat is
Az online elállási funkció nem kizárólag ÁSZF-módosítási kérdés. Természetesen az ÁSZF-ben tájékoztatni kell a fogyasztót az elállási jog gyakorlásának módjairól, de a kötelezettség gyakorlati teljesítése a webshop feladata.
Dr. Ilcsik Tilla arra is felhívta a figyelmet, hogy az elállási funkció adatkezeléssel jár, ezért az adatkezelési tájékoztatót is érintheti. Ha a funkciót külső szolgáltató biztosítja, akkor felmerülhet az adott szolgáltató adatfeldolgozóként történő feltüntetése is.
Gyakorlati kérdések, amelyek az előadáson felmerültek
A webinárium végén a résztvevők kérdéseire is sor került. Az alábbiakban témakörönként a legfontosabbakat ezek közül felsoroljuk:
1. Visszatérítéssel kapcsolatos kérdések:
Utánvétes futárszállítás esetén a teljes szállítási költséget és az utánvét díját is vissza kell téríteni a termék árával együtt?
Igen. A válaszban elhangzott, hogy elállás esetén a fogyasztó részére főszabály szerint a teljes megfizetett összeget vissza kell téríteni, ideértve az eredeti szállítási díjat és az utánvét díját is.
Miért kell a szállítási díjat is visszatéríteni elállás esetén?
Azért, mert elállás esetén az eredeti állapot helyreállítása a cél. A fogyasztó azt az összeget fizette meg, amely ahhoz kellett, hogy a termékhez hozzájusson, ezért főszabály szerint a termék ára mellett az eredeti szállítási költséget is vissza kell téríteni.
Ha a vásárló az ingyenes szállítás értékhatára fölött rendelt, majd a rendelés 80%-át visszaküldi, levonható-e a szállítási díj?
Tilla a válaszát azzal kezdte, hogy a „részleges elállás” nem önálló, kifejezetten szabályozott jogintézmény. Ha a webshop mégis biztosítja, hogy a fogyasztó csak a rendelés egy részét küldje vissza, akkor erről a feleknek meg kell állapodniuk. Ilyen esetben felmerülhet, hogy a nála maradó termékek értéke alapján az ingyenes szállítás már nem járt volna, ezért a szállítási díj érvényesítéséről külön megállapodás szükséges.
Ha a vásárlótól előre foglalót vagy előleget kértünk, elállás esetén ezt is vissza kell fizetni?
Igen, amennyiben nem olyan termékről vagy szolgáltatásról van szó, amelyre az elállási jog eleve kizárt.
A kezelési költséget is vissza kell téríteni?
Igen, ha a fogyasztó azt megfizette, akkor elállás esetén azt is vissza kell téríteni. Tilla ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy banki vagy bankkártyás tranzakciós díj főszabály szerint nem hárítható át a fogyasztóra a vásárlás során.
Ha a fogyasztó bankkártyával fizetett, visszatéríthető-e az összeg átutalással?
Csak akkor, ha a fogyasztó ebbe kifejezetten beleegyezik. Főszabály szerint ugyanazzal a fizetési móddal kell visszatéríteni az összeget, amellyel a fogyasztó fizetett. Ettől megállapodással el lehet térni, de a fogyasztót emiatt nem terhelheti többletköltség.
Készpénzes visszatérítés esetén elég, ha a boltban biztosítjuk az átvételt, vagy postai úton kell visszaküldeni?
A válasz szerint ez az adott helyzettől függ. Ha a fogyasztó ténylegesen be tud menni az üzletbe, akkor ez egyeztethető vele. Ha viszont ez számára nem reális, akkor az összeget el kell juttatni részére.
A legolcsóbb szállítási módba beleszámít-e az ingyenes személyes átvétel?
Nem. Tilla hangsúlyozta, hogy itt fuvarozási módról van szó, ezért az ingyenes személyes átvétel nem tekinthető a legolcsóbb szállítási módnak.
2. A határidőkkel kapcsolatos kérdések:
Elállás esetén hány napja van a fogyasztónak visszaküldeni a terméket?
A fogyasztónak az elállás közlésétől számított 14 napja van arra, hogy a terméket visszaküldje vagy feladja. Nem kell, hogy a termék 14 napon vissza is érkezzen a vállalkozáshoz, elegendő ha 14 napon belül feladja azt.
A visszaküldési határidő a rendeléstől, a kiszállítástól, az átvételtől vagy az elállás közlésétől számít?
A visszaküldési határidő az elállás közlésétől számít.
Ha több részletben szállítják ki a rendelést, az utolsó termék átvételétől számít a 14 nap az összes termékre?
Igen, ha egy szerződésen belül, egy rendelésben több terméket rendelt a fogyasztó, és azok eltérő időpontban érkeznek meg, akkor az utolsó termék átvételétől kell számítani a 14 napos elállási határidőt.
3. Személyes átvétel és elállás kérdése:
Ha a fogyasztó online rendelt, de személyesen vette át és fizette ki a terméket, akkor is megilleti az elállási jog?
Igen. Mivel ilyenkor a szerződés távollévők között, online jött létre, ezért a fogyasztót akkor is megilleti az elállási jog, ha a terméket személyesen veszi át, és akár ott meg is tudja nézni.
Ha a fogyasztó azt írja, hogy „nem tetszik” vagy „mégsem erre számított”, de 14 napon belül van, akkor elállásként kell kezelni?
Igen. Az előadáson elhangzott, hogy a fogyasztónak nem kell jogi kifejezéseket használnia. Ha a nyilatkozatából az derül ki, hogy nem tart igényt a termékre és vissza szeretné küldeni, azt 14 napon belül jellemzően elállásként kell kezelni.
4. Az értékcsökkenéssel kapcsolatos kérdések:
Ha a fogyasztó sérülten küldi vissza a terméket, alkalmazható-e értékcsökkenés?
Igen. Az előadáson elhangzott, hogy ha a termék sérült, használt, hiányos vagy nem olyan állapotban érkezik vissza, amely a szükséges kipróbálás keretein belül elfogadható lenne, akkor értékcsökkenés számítható fel.
Kozmetikumoknál és parfümöknél értékcsökkenést kell alkalmazni, vagy kizárható az elállás?
A kozmetikumok és parfümök esetén jellemzően higiéniai okból, zárt csomagolás felbontása után az elállási jog kizárható. Ilyenkor nem értékcsökkenésről van szó, hanem arról, hogy a fogyasztó a felbontás után már nem élhet az elállási jogával.
Ha a fogyasztó vitatja az értékcsökkenést, előbb a teljes vételárat kell visszautalni, és csak utólag lehet követelni az értékcsökkenést?
Amennyiben az értékcsökkenés egyértelműen megállapítható, akkor a vállalkozás az értékcsökkenéssel csökkentett összeget térítheti vissza. Ha a fogyasztó ezt vitatja, akkor békéltető testülethez fordulhat, ahol vizsgálják, hogy az értékcsökkenés jogszerű és arányos volt-e.
Ha a termék teljesen törötten, használhatatlanul érkezik vissza, lehet-e 100%-os értékcsökkenést alkalmazni?
Igen, ha a termék megsemmisült vagy teljesen használhatatlanná vált, akkor akár 100%-os értékcsökkenés is felmerülhet. Fontos azonban, hogy az elállást ilyenkor sem „elutasítani” kell, hanem az elállást tudomásul kell venni, és az értékcsökkenést kell érvényesíteni.
A bontatlan csomagolás lehet-e az elállás feltétele?
Nem. A fogyasztó a csomagolást főszabály szerint felbonthatja, hiszen enélkül sok esetben nem tudná megvizsgálni a terméket.
Elvárható-e, hogy a fogyasztó az eredeti csomagolásba tegye vissza a terméket?
Alap esetben nem. Az eredeti csomagolás nem kérhető az elállás gyakorlásához. Ugyanakkor az előadáson elhangzott, hogy a csomagolás kérdése nem mindig egyértelmű pl. a speciális csomagolások, gyári csomagolások eseétben, és a hatósági, illetve békéltető testületi gyakorlat sem minden esetben egységes.
Ha a cipő dobozára ragasztotta a fogyasztó a csomagcímkét, levonható-e értékcsökkenés?
Az előadáson elhangzott, hogy ilyen esetben általában nem javasolt értékcsökkenést levonni. Bár érthető, hogy a cipősdoboz sérülése nehezíti az újraértékesítést, ez önmagában nem feltétlenül alapozza meg az értékcsökkenést.
5. Az online elállási funkcióval kapcsolatos kérdések:
Az átvételi igazolást akkor is meg kell küldeni, ha a fogyasztó nem az online űrlapon, hanem például telefonon jelezte az elállást?
A jogszabály kifejezetten az online nyilatkozathoz kapcsolódó visszaigazolási kötelezettséget nevesíti, de gyakorlati okból minden elállási bejelentésről javasolt írásos visszaigazolást küldeni. Ez később bizonyítási és vitakezelési szempontból is hasznos lehet.
Ha a webshopmotor automatikus átvételi elismervényt küld, azt hogyan kell megőrizni?
Az átvételi elismervényeket célszerű megőrizni, hogy később igazolható legyen: a rendszer működött, és a fogyasztó megkapta a visszaigazolást. A konkrét technikai megőrzési módot az adott webshoprendszernél kell ellenőrizni.
Az elállási funkció használható anonim felhasználóként is? Beépíthető e-mailes azonosítás?
Az azonosítással kapcsolatban adatvédelmi kérdések merülhetnek fel, továbbá az elállási funkció követelményeivel kapcsolatos gyakorlat még nem ismert, ezért óvatosan kell kezelni az olyan megoldásokat, amelyek további azonosítást vagy ellenőrzést építenek a folyamatba ami megnehezíti az online nyilatkozat beküldését.
Ha a fogyasztó az online elállási funkción keresztül nyilatkozik, és automatikus visszaigazolást kap, de később kiderül, hogy kicsúszott a határidőből, hivatkozhat-e arra a vásárló, hogy a webshop már visszaigazolta az elállását?
Nem. Az automatikus visszaigazolás nem az elállás jogosságának elfogadását jelenti, hanem kizárólag az elállási nyilatkozat beérkezésének igazolását. Ha később kiderül, hogy a fogyasztó nem jogosult az elállásra, azt a webshop külön jelezheti.
Az online elállási funkciót elég úgy kialakítani, hogy csak a teljes rendeléstől lehessen elállni?
A webshop nem köteles részleges elállást biztosítani az űrlapon. Ha a fogyasztó csak egyes termékektől szeretne elállni, azt később egyeztetni lehet vele. Ugyanakkor praktikus lehet az űrlapon erre lehetőséget biztosítani.
Ha kizárólag egyedi termékeket árulok, nekem is kötelező online elállási funkciót biztosítani?
Amennyiben a webshop kizárólag olyan termékeket értékesít, amelyeknél az elállási jog jogszerűen kizárható, például valóban egyedi, fogyasztói utasítás alapján készített termékeket, akkor nem szükséges elállási funkciót biztosítani. Ha azonban van olyan termék is, amelyre elállási jog gyakorolható, akkor a funkció biztosítása kötelező.
Az online elállási funkció olyan honlapokra is vonatkozik, ahol csak ajánlatkérési lehetőség van, majd e-mailben vagy telefonon történik a megrendelés?
Anmagyar szabályozás szövege távollévők között kötött szerződésekre utal az elállási funkció esetében, ezért akár ilyen ajánlatkérős, e-mailben vagy telefonon véglegesített szerződéseknél is felmerülhet az online elállási funkció biztosításának kötelezettsége. Ugyanakkor az is elhangzott, hogy a hatósági gyakorlat ezen a területen még alakulhat.
Mit jelent az átvételi elismervénynél a tartós adathordozó? Az e-mail megfelelő?
Igen. Az e-mail tartós adathordozónak tekinthető, ezért az átvételi elismervény e-mailben is megküldhető.
6. Az elállás alól kizárt termékekkel kapcsolatos kérdések:
Fotóelőhívás és fotónyomtatott termékek esetén van elállási jog?
Ezek a termékek jellemzően egyedi, a fogyasztó utasítása alapján előállított termékek, ezért az elállási jog kizárható. A jogszabály nem teszi attól függővé a kizárást, hogy a gyártás ténylegesen megkezdődött-e, bár a webshop dönthet úgy, hogy méltányosságból még a gyártás előtt törli a rendelést.
Egy termék egyedinek számít-e, ha csak rendelés leadásakor kezdjük el megvarrni, de szabvány méretei vannak?
Nem feltétlenül. Az előadáson elhangzott, hogy ha szabvány méretekről van szó, és a fogyasztó csak előre meghatározott opciókból választ, akkor ez önmagában nem teszi a terméket egyedivé.
Egyedi terméknek számít-e a tekercses vinilpadló, ha a vásárló által kért méretre vágják?
Igen. Ha a vásárló mondja meg, hogy pontosan mekkora méretre kell levágni a terméket, akkor az egyedi terméknek minősül.
Élő növényre és magokra vonatkozik-e az elállási jog?
Az élő növényeknél az elállási jog kizárása felmerül, mivel romlandó vagy minőségét rövid ideig megőrző árunak minősülnek. A mag azonban nem élő növény ilyen értelemben, ezért a magokra Tilla álláspontja szerint főszabály szerint biztosítani kell az elállási jogot, különösen bontatlan csomagolás esetén.
Könyvek, szakkönyvek esetén is van 14 napos elállási jog, ha a fogyasztó beleolvashat és értékes információt szerezhet belőle?
Igen. Önmagában a könyv nem tartozik az elállás alóli kivételek közé. A kivétel inkább hírlapokra, folyóiratokra és időszaki lapokra vonatkozik. Ha a könyv sérülten vagy használatra utaló állapotban érkezik vissza, értékcsökkenés felmerülhet.
Tisztítószerek és illatosítók esetén kizárható-e az elállás kibontás után?
Igen, ha folyadék jellegű terméket a fogyasztó kibontott, akkor higiéniai vagy egészségügyi okból a visszaküldés kizárható lehet.
Workshopra való jelentkezésnél csak akkor zárható ki az elállás, ha a fogyasztó előre ki is fizette a részvételi díjat?
Nem. Az előadáson elhangzott, hogy nem az előzetes fizetés a döntő, hanem az, hogy konkrét időpontra szóló szolgáltatásról van-e szó és az szabadidős tevékenységhez kapcsolódik-e. Ha a szerződés meghatározott teljesítési időpontra vonatkozik, az elállási jog kizárható.
