webshop előzetes tájékoztatási kötelezettsége | Fogyasztó Barát

Így tájékoztasson webshopjában a költségekről

Ilcsik Tilla — Fri, 06 Sep 2024 10:55:40 +0000

Mielőtt a vásárló leadja a webáruházban megrendelését, tudnia kell, hogy pontosan milyen összeg fizetésére lesz köteles.

Az erre vonatkozó tájékoztatási kötelezettség minden webshop üzemeltető számára egyértelmű, mégis előfordul, hogy a költségekről szóló pontos információk elmaradnak, vagy félreérhetően, ellentmondásosan kerülnek feltüntetésre, ezért érdemesnek tartjuk összeszedni, hogy mire kell figyelni ezzel kapcsolatban.

Jogszabályi előírás

Kezdjük a vonatkozó jogszabályi rendelkezéssel, amely előírja a költségekről szóló tájékoztatási kötelezettséget a webáruházüzemeltetők részére:

A 45/2014. (II.26.) Korm. rendelet 11. § (1) bekezdésének e) pontja értelmében:

„Üzlethelyiségen kívül kötött szerződés és távollévők között kötött szerződés megkötését megelőzően a vállalkozás köteles világosan és közérthető módon tájékoztatni a fogyasztót a szerződés szerinti áruért vagy szolgáltatásért járó ellenszolgáltatás adóval megnövelt teljes összegéről vagy – ha az áru vagy szolgáltatás jellegéből adódóan az ellenértéket nem lehet előre ésszerűen kiszámítani – annak számítási módjáról, valamint az ezen felül felmerülő valamennyi költségről (így különösen a fuvardíjról vagy a postaköltségről), vagy ha e költségeket nem lehet ésszerűen előre kiszámítani, annak a ténynek a feltüntetéséről, hogy további költségek merülhetnek fel”

A fenti kötelezettséget az ÁSZF-el és a webshop oldalán található tájékoztatásokkal teljesíti a vállalkozás.

Vételár

A termék vételárának szabályos feltüntetéséről többször írtunk (Tipikus hibák a webshop áraknál, Az ár feltüntetésének szabályai).

Fontos azt tisztázni, hogy a termék bruttó vételárát minden esetben fel kell tünteni. Nem megfelelő, ha csak tájékoztató jellegű, vagy úgynevezett irányár kerül feltüntetésre azzal, hogy az későbbi egyeztetés eredményeként változhat.

A fentebb hivatkozott jogszabály úgy rendelkezik, hogy a fogyasztókat a ténylegesen fizetendő árról kell tájékoztatni. A megrendelt termék árában bekövetkező árváltozásra nem lehet hivatkozni a megkötött szerződések esetében, az árváltozás nem érintheti a már megkötött szerződéseket.

Amennyiben Ön értékesít olyan terméket, melynek pontos árát előre nem tudja megadni, mert például folyamatosan változik az, akkor megoldás lehet, ha a honlapon külön felületet biztosít e termékek részére, ahol a vásárló közvetlenül megrendelést nem, hanem árajánlat kérést tud leadni rájuk. Ebben az esetben az eladó megküldi az árajánlatot a termékre, mely már tartalmazza a pontos árat, és ha azt a vásárló elfogadja létrejön a szerződést a felek között.

Szállítási díjak

A vásárlóknak legtöbb esetben a váteláron felül a szállításért is fizetniük kell, ennek összegét pedig pontosan tudniuk kell a megrendelés leadása előtt.

A szállítási díjakat vagy azok számítási módját az ÁSZF-ben is fel kell tünteni, nemcsak a honlapon, valamint a megrendelési folyamatban.

Fontos, hogy mindenhol (azaz az ÁSZF-ben, a honlap szállítási infomációk alatt, és a megrendelési folyamat során) ugyanazok a díjak szerepeljenek, és ne legyen ellentmondás a díjak között. Éppen ezért mindig naprakészen kell tartani mind az ÁSZF-et, mind a webshop oldalát, és az információkat frissíteni kell a változások esetén.

A Fogyasztó Barát ügyfeleinek lehetőségük van önállóan, bármikor módosítani az ÁSZF szállítási módjain és azok díjain.

Utánvétel díja, egyéb költségek

Az utánvétel, mint fizetési mód költsége áthárítható a vásárlóra. Erre azonban csak akkor van lehetőség jogszerűen, ha előzetesen tájékoztatta a webshop a vásárlót arról, hogy az utólagos fizetésnek milyen plusz költsége van.

Ez azt jelenti, hogy nem elegendő, ha a vásárló csak a vásárlási folyamat végén látja, hogy az utánvételnek mennyi a díja. Az utánvétel díját az ÁSZF-ben, a honlapon a fizetési információk között és a megrendelési folyamat során is fel kell tüntetni.

Amennyiben az Ön webáruházában is van lehetőség az utánvétel útján történő fizetésre, ellenőrizze le, hogy annak költsége pontosan feltüntetésre került-e az oldalán! Figyelni kell arra, hogy a plusz költség összege ne csak a megrendelés véglegesítésénél, vagy rosszabb esetben a megrendelés visszaigazolásánál szerepeljen!

Egyéb költségek, csomagolás díja

Amennyiben a fenti – leggyakrabban előforduló – költségek mellett más díjjal is kell számolnia a vásárlónak a megrendeléskor, akkor természetesen azokról is előzetesen kell tájékoztatni őket. Ilyen lehet pl. a csomagolás díja, amit a szállíltási díjaknál célszerű feltüntetni.

A Korm.rendelet 11. § (2) bekezdése alapján “Ha a vállalkozás nem tett eleget az (1) bekezdés e) és f) pontjaiban meghatározott valamennyi járulékos költségre vagy az (1) bekezdés j) pontjában meghatározott költségre vonatkozó tájékoztatási követelménynek, a fogyasztó nem köteles megfizetni e költségeket.”

A fenti jogszabályi rendelkezés értelmében tehát, ha a vásárló nem kapott pontos információt arról, hogy milyen plusz költségei lesznek a vételáron felül, nem is köteles azt megfizetni az eladó részére.

A költségekről való előzetes tájékoztatás a webshop érdeke is, nemcsak jogszabályi előírás. Bizalomnövelő, ha egy webáruház egyértelműen tájékoztat minden nála felmerülő költségről. Ezzel az is elkerülhető, hogy a vásárló elhadja az oldalt vásárlás nélkül, mert pl. csak a megrendelés leadásakor derül ki számára, milyen költségei lesznek a megrendelés leadásával a vételáron felül.

The post Így tájékoztasson webshopjában a költségekről first appeared on Fogyasztó Barát.

A Fogyasztóvédelmi Hatóság célellenőrzése az adattörlő kódokkal kapcsolatban: az Ön webshopja érintett?

Ilcsik Tilla — Mon, 13 Nov 2023 09:46:28 +0000

A Fogyasztóvédelmi Hatóság “Az adatok végleges hozzáférhetetlenné tételét lehetővé tevő címkével kapcsolatos előírások ellenőrzése” témájú célvizsgálat keretében ellenőrzi a vállalkozásokat. Az ellenőrzés annak megállapítására irányul, hogy a vállalkozások teljesítik-e az adatok végleges hozzáférhetetlenné tételét lehetővé tevő alkalmazás biztosításával kapcsolatos eljárási szabályok meghatározásáról szóló 726/2020. (XII. 31.) Korm. rendeletben (továbbiakban Korm. rendelet) foglalt kötelezettségeket az adattörlő kódokkal kapcsolatban.

A Fogyasztó Barát több ügyfele is érintett lehet a fenti ellenőrzésekben, ezért most összefoglaltuk a legfontosabb tudnivalókat a témával kapcsolatban.

Az Ön webshopja érintett lehet az ellenőrzésben?

Mielőtt elolvasná a teljes bejegyzésünket kezdjük azzal, hogy adattörlő kóddal kapcsolatos kötelezettségei csak abban az esetben vannak, ha az Ön vállalkozása ún. tartós adathordozókat értékesít fogyasztók részére. Tisztázzuk tehát először az alapfogalmakat, hogy eldöntse érdemes-e tovább olvasnia.

Mik azok a tartós adathordozók?

A Korm. rendelet értelmében tartós adathordozó: az NMHH által közzétett, elektronikus adatok tárolását és felülírását támogató, számítógéphez fizikailag csatlakoztatható informatikai eszközök köre.

Az NMHH olala értelmében tartós adathordozó:

Android vagy IOS operációs rendszerű készülék vagy
önálló egységként vagy más informatikai hardver eszköz (pl. személyi számítógép, notebook, szerveer stb.) részeként üzemeltetett, a felhasználó által rendeltetésszerűen szervizelhető, eltávolítható, mágneses vagy statikus elektromos (FLASH) tárolási elvű tartós adathordozó,

például:

merevlemez (hard disk drive, HDD), szilárdtest meghajtó (solid-state drive, SSD),
pendrive (USB vagy egyéb csatolóval rendelkező flash memória),

Mi az az adattörlő kód és mire jó egyáltalán?

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) ingyenes adattörlési szolgáltatást nyújt a fogyasztóknak a személyes adataik védelme érdekében. Ebben viszont a kereskedőknek is közre kell működniük!

Ha Korm. rendelet fogalmát nézzük: adattörlő kód: kriptográfiai úton generált alfanumerikus karaktersorozat, amely az adattörlő alkalmazás fogyasztó által letölthető szoftver komponensének az egyszeri aktiválásához szükséges

Magyarul egy olyan – Nav által – generált számsor, melynek segítségével véglegesen és visszavonhatatlanul törölhetők az adathordozón lévő adatok.

Az adat törlő kód lényege tehát, hogy azzal a fogyasztó egy arra létrehozott webes felületen (veglegestorles.hu) az általa vásárolt tartós adathordozóra vonatkozóan adattörlési szolgáltatást vehessen igénybe, amennyiben az eszközön lévő adatok biztonságos és visszavonhatatlan törlését szeretné. Erre akkor lehet szüksége egy fogyasztónak, ha pl. az Öntől vásárolt eszköztől később megválna a használat után, de nem szeretné, hogy személyes adataihoz mások hozzáférjenek később.

Most, hogy tisztában vagyunk a fogalmakkal térjünk ki a konkrét kötelezettségekre:

Ki adja át az adat törlő kódot a vásárlónak?

Az adat törlő kód átadására a jogszabály értelmében a kereskedő köteles. A kereskedő fogalma a Korm. rendelet szerint: az a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 2. § b) pontja szerinti vállalkozás, aki tevékenysége folytatása során a fogyasztó részére tartós adathordozót értékesít;

Tehát, amennyiben az Ön webshopja értékesít tartós adathordozót, akkor Önnek kell az adattörlő kódot átadni a vásárló számára.

Hogyan jut hozzá vállalkozása az adat törlő kódhoz?

A vállalkozások részére a NAV adja át az adattörlő kódokat, az elektronikus úton benyújtott kérelmük (SORSZIG-nyomtatvány) alapján. A NAV Önnek elektronikus úton beadott kérelme (igénylése) alapján generálja, majd pedig átadja vállalkozása részére az adattörlő kódot.

Részletes útmutatást itt talál ezzel kapcsolatban:

https://nmhh.hu/veglegestorles/adattorlo-kod-igenylese

https://nav.gov.hu/ugyfelira nytu/nezzen-utana/tudjon_rola/AATKOD_adatszolgaltatas_az_adattorlo_kodokro

Milyen kötelezettségei vannak az adattörlő kóddal kapcsolatban?

Azt már tisztáztuk mi az adat törlő kód, és azt hogy hogyan kapja meg. De milyen teendői vannak még ezzel kapcsolatban?

1.Tájékoztatás

A vonatkozó rendelet értelmében Önnek tájékoztatnia kell a fogyasztókat arról, hogy minden tartós adathordozóhoz a kereskedő biztosít adattörlő kódot, melyet a vásárláskor kell kérni Öntől.

Hogyan kell tájékoztatni?

Ebben is egyértelmű a jogszabály, Önnek a honlapja nyitó felületén és a tartós adathordozó termék termékleírásában is jól látható módon kell közzétennie a Korm. rendelet 1. melléklet szerinti tájékoztatót.

2. Átadás

Önnek a tartós adathordozó vásárlásakor, át kell adnia a fogyasztó részére az adat törlő kódot.

Ezt a jogszabály értelmében: A vásárlás megtörténtét igazoló számviteli bizonylaton történő rögzítéssel, vagy a bizonylat átadásával egyidejűleg más módon, így különösen papír alapon mellékelve adja át térítésmentesen. (8. § (1) )

Az adat törlő kódot tartalmazó cimkét a számlához vagy jótállási jegyhez illetve a termék csomagolásához csatolva kell átadnia. Az átadásig pedig Önnek kell biztosítania a címkék sértetlenségét.

Fontos, hogy vállalkozása csak sértetlen címkét adhat át a fogyasztónak. A sérült címkét köteles annak a járási hivatalnak visszaszolgáltatni, amelytől a címkét átvette.

2023.12.31. napjától megszűnik az adattörlő kódot tartalmazó címkék átadása, de ez nem érinti az addig kiadott címkéken lévő kódokat. A kereskedő a fogyasztó részére 2023. december 31-ig át nem adott címkéket – ideértve a sérült címkéket is – 2024. január 31-ig köteles a székhelye vagy telephelye szerinti illetékes járási (fővárosi kerületi) hivatal (a továbbiakban: járási hivatal) részére visszaszolgáltatni.

Mi történik az adattörlő kóddal, ha eláll a vásárlóm, vagy kicserélik a terméket?

A jótállási vagy szavatossági jogok gyakorlása esetén a kereskedő a fogyasztótól csak a sértetlen fedőréteggel ellátott címkét veheti át.

Mi történik az adattörlő kóddal ha elveszíti a vásárlóm?

Önnek nem kötelességek adni másik adat törlő kódot.

3. Nyilvántartás

A kereskedő a részére kiadott és a fogyasztó részére még át nem adott adattörlő kódokat nyilvántartja. A fogyasztóknak már átadott kódokról szintén nyilvántartást kell vezetnie vámtarifaszám szerint csoportosítva, valamint rögzítve az átadás dátumát, és az átadott címke sorszámát.https://nmhh.hu/veglegestorles/vamtarifaszamok

4. Adatszolgáltatás a NAV felé

A kereskedő az átadott adattörlő kódokról adatot szolgáltat a NAV-nak. Az adatszolgáltatás módját a kód átadási formája határozza meg. Ha a kereskedő az adattörlő kódot a számlán rögzíti és így adja át a fogyasztónak, akkor az átadásról az online számlaadat-szolgáltatással küldi az adatot.

Ha a fentiektől eltérő módon, a bizonylat átadásával egyidejűleg például papír alapon mellékelve adja át a kódot, akkor minden hét ötödik napjáig a megelőző hét napon kiadott adattörlő kódokról tételes adatszolgáltatást kell küldeni a NAV-nak. Ezt az adatszolgáltatást az AATKOD jelű, „Adatszolgáltatás a tartós adathordozó végleges hozzáférhetetlenné tételéhez szükséges adattörlő kód fogyasztók részére történő átadásáról” elnevezésű nyomtatványon kell teljesíteni.

Az NMHH a kereskedőknek és a fogyasztóknak az nmhh.hu/veglegestorles címen tájékoztató aloldalt hozott létre saját weblapján. Javasoljuk, hogy tekintse át az ott található tájékoztatásokat is!

The post A Fogyasztóvédelmi Hatóság célellenőrzése az adattörlő kódokkal kapcsolatban: az Ön webshopja érintett? first appeared on Fogyasztó Barát.

Ha nem tájékoztatná ezekről a vásárlókat, rosszul járna webshopja!

Ilcsik Tilla — Fri, 11 Aug 2023 11:17:45 +0000

A fogyasztók előzetes tájékoztatásának fontosságáról már sokszor írtunk. A webáruház szerződéskötést megelőző tájékoztatási kötelezettségét a jogszabályok azért írják elő, mert a vásárló így tud eligazodni a netes vásárlás speciális szabályai között oly módon, hogy előzetes tájékoztatást kap jogairól, kötelezettségeiről.

A tájékoztatási kötelezettség elmaradása jogsértő, de emellett a vállalkozás számára is hátrányos következményei lehetnek.

Nézzünk erre néhány példát:

1 éve van elállni a vásárlójának? Igen, ha nem tudja, hogy a jogszabály szerint alapesetben mennyi ideje lenne!

A fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól szóló 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 11. § (1) i) pontja alapján az elállási jog gyakorlásának határidejéről és egyéb feltételeiről vállalkozása köteles tájékoztatni a fogyasztót.

A Korm. rendelet külön cím alatt szabályozza (A fogyasztót megillető elállási vagy felmondási jogra vonatkozó tájékoztatás elmulasztásának jogkövetkezménye) annak következményét, ha elmarad a fenti tájékoztatás.

A Korm. rendelet 21. § (1) bekezdése akként rendelkezik, hogy “Ha a vállalkozás a 11. § (1) bekezdésének i) pontjában meghatározott tájékoztatási kötelezettségének nem tett eleget, a 20. § (2) bekezdésében meghatározott elállási határidő tizenkét hónappal meghosszabbodik.”

Igen, ha nem kapott tájékoztatást a vásárlója arról, hogy 14 napja van elállni, akkor ez a határidő számára 12 hónapra meghosszabbodik!

Amennyiben a vállalkozása tájékoztatta a vásárlót, az elállásra vagy a felmondásra nyitva álló határidő az e tájékoztatás közlésétől számított tizennegyedik napon jár le!

Nagyon fontos tehát, hogy előre tájékoztasson a 14 napos elállási határidőről.

Elálláskor sérült terméket kap vissza, de nem számíthat fel értékcsökkenést? Igen, ha nem tudta meg Öntől vásárlója milyen jogai és kötelezettségei vannak elállás esetén!

A Korm. rendelet 25. §-a értelmében a fogyasztó csak az áru jellegének, tulajdonságainak és működésének megállapításához szükséges használatot meghaladó használatból eredő értékcsökkenésért felel.

Tehát, ha az Ön vásárlója az elállás alatt oly mértékben használta a terméket, hogy abban kár keletkezett, akkor jogosult értékcsökkenést felszámítani! Ez olyan szabály, mely a vállalkozást védi arra az estre, ha a terméket az elállás után csak csökkentett áron tudná eladni.

A fenti szakasz azonban úgy folytatódik, hogy nem felel a fogyasztó az értékcsökkenésért, ha a vállalkozás a 11. § (1) bekezdésének i) pontjában előírt tájékoztatási kötelezettségének nem tett eleget! Azaz, ha Ön nem tájékoztatta megfelelően az elállás szabályairól, akkor a fogyasztón az sem kérhető számon, hogy sérült terméket küld vissza!

Elállás esetén a vásárló költsége a termék visszaküldése! Kivéve ha…

Kivéve, ha Ön vállalta annak költségét. Ezt bizonyára Ön is tudja.

Másik kivétel, ha ugyan Ön nem vállalta át, de nem is tájékoztatta arról a vásárlókat, hogy a jogszabály szerint őket terheli ez a költség.

A Korm. rendelet 11. § (1) j) pontja írja elő, hogy tájékoztatni szükséges a vásárlót arról, hogy az elállási jog gyakorlása esetén az áru visszaküldésének költségét a fogyasztónak kell viselnie, ha a vállalkozás nem vállalta e költség viselését, és – a távollévők között kötött szerződés esetében – a áru postai küldeményként nem küldhető vissza!

Ha azonban erről nem tájékoztatta a fogyasztót, akkor nem is köteles azt megfizetni!

Nem kérheti vásárlójától a szállítás költségét vagy az egyéb vásárlással járó többletköltséget, ha nem is tudta a vásárlója, hogy neki kell azt fizetni!

Gondoljon csak bele. Kap egy számlát amin olyan tételek is vannak melyekről nem tudott, melyekkel nem számolt előre. Kifizeti?

A netes vásárlás során is tudnia kell előre a vásárlónak, hogy neki mennyibe fog kerülni a rendelés a termék árán felül!

A Korm. rendelet 11. § e) pontja rögzíti, hogy a szerződés szerinti áruért vagy szolgáltatásért járó ellenszolgáltatás adóval megnövelt teljes összegéről vagy – ha az áru vagy szolgáltatás jellegéből adódóan az ellenértéket nem lehet előre ésszerűen kiszámítani – annak számítási módjáról, valamint az ezen felül felmerülő valamennyi költségről (így különösen a fuvardíjról vagy a postaköltségről), vagy ha e költségeket nem lehet ésszerűen előre kiszámítani, annak a ténynek a feltüntetéséről, hogy további költségek merülhetnek fel tájékoztatnia kell a fogyasztót még a szerződéskötés előtt!

A 11. § (2) bekezdése rendelkezik arról, hogy ha a vállalkozás nem tett eleget a fenti e) pontban meghatározott valamennyi járulékos költségre (vagy az előzőekben említett j) pontban meghatározott költségre) vonatkozó tájékoztatási követelménynek, a fogyasztó nem köteles megfizetni e költségeket.

The post Ha nem tájékoztatná ezekről a vásárlókat, rosszul járna webshopja! first appeared on Fogyasztó Barát.

A Fogyasztó Barát hasznos tippjei elállás esetére

Ilcsik Tilla — Wed, 02 Aug 2023 09:19:59 +0000

Az elállásra vonatkozó jogszabályok elég részletesek, és mi is már több bejegyzésben is foglalkoztunk velük. Ebben az írásban viszont jöjjön néhány gyakorlati tanács arra az esetre, ha elállna a vásárlója!

1.Az elállás szabályai, feltételei körében a tájékoztatás terjedjen ki arra is, hogy a fogyasztónak hova kell visszaküldenie a terméket! A fogyasztó köteles a webáruház által megadott helyre teljesíteni visszaküldést.

2. Az elállás Korm. rendeletben meghatározott szabályaitól csak a fogyasztó javára lehet eltérni! Bizalomnövelő, vásárlást ösztönző, ha a jogszabály szerinti 14 nap helyett egy hosszabb elállási időt biztosít a webáruház a fogyasztó számára, vagy, ha olyan termékekre is kiterjeszti az elállási jogot amelyekre a jogszabály alapján nem kellene.

3. A fogyasztó elállását a webáruház köteles visszaigazolni. Nem elegendő telefonon, írásban kell azt megtenni.

4. Azt, hogy a csomagolás felbontása nem zárja ki az elállási jog gyakorlását szinte már minden webshop üzemeltető tudja! Ha van olyan terméke azonban, melynek egyes védő csomagolásainak eltávolítása nem szükséges a kipróbáláshoz, akkor célszerű a vásárlójának erre felhívnia figyelmét. A jogszabály ugyan nem írja elő de hasznos lehet ha figyelmezteti a webáruház a fogyasztót arra, hogy az adott termék esetén mi az amire figyeljen annak átvétele után az elállási időszak alatt (pl. ne mossa ki, ne szedje szét stb.), ezzel elkerülve az olyan kisebb károkat, amelyek megnehezítik a termék későbbi eredeti áron történő értékesítését.

5. Amennyiben olyan terméket is értékesít webáruháza, mely az elállás alóli kivételek közé tartozik, célszerű ezekre felhívni a fogyasztók figyelmét. Az egyes kivételeknél, pl. higéniai terméknél külön fel lehet hívni a vásárló figyelmét arra, hogy mely csomagolás eltávolítása az, amely már kizárja az elállási jog gyakorlását! ( tehát például a doboz felbontása még nem, de a védőfólia megsértése már igen!)

Az elállási joggal kapcsolatos korábbi bejegyzéseink:

Az elállásról általában

Jogsértő webáruházak –Elállás csak bontatlan termék esetén?

Jog sértő webáruházak – Elállt a vásárlója? Ezekre figyeljen a vételár visszafizetésekor!

A fogyasztó köt elezettségei elállás esetén

A webáruház kötelezettségei elállás esetén

The post A Fogyasztó Barát hasznos tippjei elállás esetére first appeared on Fogyasztó Barát.

Az utánvételnek díja van, de erről a vásárlója is tud?

Ilcsik Tilla — Wed, 12 Jul 2023 14:15:48 +0000

Még mindig népszerű a webáruházban vásárlók körében az utánvétellel történő fizetés, sokan szeretnek inkább utólag, a kézbesítéskor fizetni a megrendelt termékért, mert biztonságosabbnak érzik. Ez a fajta fizetési mód azonban a webáruházaknak is költséggel jár.

Az előzetes tájékoztatási kötelezettség

A 45/2014. (II.26.) Korm. rendelet 11. § (1) e) pontja értelmében a vállalkozás köteles világosan és közérthető módon tájékoztatni a fogyasztót a vételáron felül az felmerülő valamennyi költségről, így különösen a fuvardíjról vagy a postaköltségről!

Igen, a fenti kötelezettség tehát azt jelenti, hogy a webshopnak egyértelműen, érthetően kell tájékoztatnia a fogyasztókat minden – vételáron felül felmerülő – költségről, és ami a legfontosabb, hogy előzetesen, azaz még a szerződéskötés előtt!

A webáruházi rendelések során általában mindenki számol azzal, hogy a termék vételárán felül a szállításért is díjat kell fizetnie. Fontos azonban, hogy amikor a fogyasztó a weboldalon válogat a termékek közül megfelelő tájékoztatást kapjon arról, hogy milyen egyéb költségekkel kell számolnia még ahhoz, hogy a termék eljusson hozzá.

Ez vonatkozik az utánvételes fizetésre is, azaz a vásárlót előzetesen tájékoztatni kell arról is, hogy az utólagos fizetés milyen plusz költséggel jár.

Gyakori, hogy a fenti kötelezettségnek nem, vagy hiányosan tesznek eleget a webáruházak, így például nem tüntetik fel az összes lehetséges szállítási lehetőséget, és ezzel együtt azok díját sem, vagy a vásárló az igénybe vehető szállítási módokról csak a weboldalon elszórtan tud tájékozódni. Előfordul az is, hogy a tájékoztatásban, majd pedig a megrendelésnél más szállítási díj, illetve egyéb díjak kerülnek feltüntetésre.

Felhívjuk a figyelmet továbbá arra, hogy nem elegendő, ha a webáruház oldalán csak az szerepel, hogy az utánvétes fizetés további plusz költséget jelent, annak pontos díjáról is előzetes tájékoztatást kell adni!

Ha nem tájékoztat a webshop az utánvétel díjáról

A Korm.rendelet 11. § (2) bekezdése alapján “Ha a vállalkozás nem tett eleget az (1) bekezdés e) és f) pontjaiban meghatározott valamennyi járulékos költségre vagy az (1) bekezdés j) pontjában meghatározott költségre vonatkozó tájékoztatási követelménynek, a fogyasztó nem köteles megfizetni e költségeket.”

A fenti jogszabályi rendelkezés értelmében tehát, ha a vásárló nem kapott pontos információt arról, hogy az utánvételes fizetésnek plusz díja van, nem is köteles azt megfizetni az eladó részére.

A webshop érdeke is, a költségek pontos feltüntetése még a szerződéskötés előtt. A megfelelő előzetes tájékoztatással elkerülhető, hogy a vásárló elhagyja a webáruház oldalát vásárlás nélkül amiatt, mert például csak a kosárban derül ki számára a rendelésének plusz költségei.

The post Az utánvételnek díja van, de erről a vásárlója is tud? first appeared on Fogyasztó Barát.

Miért fontos a fogyasztók előzetes tájékoztatása?

Ilcsik Tilla — Fri, 23 Jun 2023 12:09:53 +0000

Az alábbiakban röviden összefoglaltunk egy jogsértést megállapító hatósági határozatnak az előzetes tájékoztatási kötelezettségre vonatkozó megállapításait és az érintett vállalkozás által arra adott válaszát.

A fogyasztóvédelmi hatóság a jogsértést megállapító döntésében kifogásolta, hogy az érintett vállalkozás nem tájékoztatta vásárlóit többek között arról, hogy az elállás indoklás nélkül gyakorolható.

A vállalkozás válaszában azzal indokolta általánosságban az előzetes tájékoztatások elmaradását, hogy a jogokat és kötelezettséget a jogszabályok rögzítik, mely vonatkozik a felekre, így azokat szükségtelen neki külön feltüntetni. Válaszában úgy nyilatkozott továbbá, hogy az ÁSZF nem kell, hogy tartalmazza az összes jogszabály tételes és a webshop működésével kapcsolatos minden körülményre kiterjedő ismételt leírását. “Attól maga a szabály sem erősebbé, sem ismertebbé nem válik a fogyasztó részére, hogy megismétlésre kerül az ÁSZF-ben. “

Ez utóbbi mondatra is reagálva a Hatóság hangsúlyozta, hogy a fogyasztók pont, hogy az adott ÁSZF alapján ismerhetik meg ezen rendelkezéseket, hiszen a vásárlás során meg kell ismerni és el kell fogadni az ÁSZF tartalmát. A vásárló nem fogja a jogszabályokat olvasni, nem fogja azokban megkeresni mely szakaszok vonatkoznak rá, milyen jogai és kötelezettségei vannak, hanem a vállalkozásnak kell ezekről előzetesen tájékoztatást nyújtania.

Arra a hatósági megállapításra, miszerint az elállási jogról szóló tájékoztatás nem megfelelő, mert nem tájékoztat a webshop arról, hogy a fogyasztó elállási jogát indokolás nélkül gyakorolhatja, úgy reagált a vállalkozás, hogy a webáruház felsorolta azokat az eseteket amikor elállhat a vásárló, azaz mely esetekben milyen módon jogosult a fogyasztó elállni a szerződéstől. Az elállási jogát nem korlátozta az ÁSZF, ezért az is egyértelmű, hogy a fogyasztó indokolás nélkül gyakorolhatja ezen jogát. A Vállalkozás egyértelműen tájékoztatta a fogyasztót az elállási jogról az ÁSZF vonatkozó pontjában, míg a jog gyakorlásának egyéb korlátozó elemei nem kerültek felsorolásra, tehát ebből következően a fogyasztó ezen jogát korlátozástól mentesen gyakorolhatja.

A Hatóság válaszában felhívta a vállalkozás figyelmét, hogy az indokolás nélküliség az elállási jog lényegi eleme, amelyről a Vállalkozásnak a Korm. rendelet 11. § (1) bekezdés i) pont előírásainak megfelelően tájékoztatnia kell a fogyasztót még a vásárlás előtt.

Megjegyezte, hogy “bár az információs társadalom korában élünk, még mindig elég széles fogyasztói réteg ismerkedik fokozatosan az online vásárlás szabályaival, így az elállás jogával is.” A jogszabály alapján a Vállalkozásnak biztosítania kell a lehetőséget a fogyasztónak, hogy előzetesen megismerhesse az elállási jog gyakorlásának szabályait. A Hatóság jelen esetben nem az elállási jog gyakorlását, hanem az előzetes tájékoztatási hiányosságokat kifogásolta.

A jogszabályok által előírt előzetes tájékoztatási kötelezettség lényege, hogy a vásárlók megismerjék jogaikat, kötelezettségeiket a webáruházon keresztül, a vásárlás körülményeiről megfelelő információt kapjanak mielőtt online rendelésbe kezdenek.

Fontosnak tartjuk megjegyezni, hogy a vállalkozásokat kötelező jogszabályi rendelkezések betartása a webáruházak érdeke is, hiszen a jogait ismerő vásárló fog biztonsággal rendelni, vásárolni, és nagyobb bizalmat fektet az olyan webshopokba, akik ezekről a jogairól világosan és egyértelműen tájékoztatja.

The post Miért fontos a fogyasztók előzetes tájékoztatása? first appeared on Fogyasztó Barát.

A tárhelyszolgáltató – ami a legtöbbször lemarad az impresszumból

Ilcsik Tilla — Tue, 06 Dec 2022 10:30:07 +0000

Az Ektv. 4. § h) pontja írja elő, hogy közzé kell tennie a webshopnak a számára tárhelyet biztosító szolgáltató székhelyét, telephelyét, az elérhetőségére vonatkozó adatokat, különösen az igénybe vevőkkel való kapcsolattartásra szolgáló, rendszeresen használt elektronikus levelezési címét.

Ez alól a kötelezettség alól csak akkor mentesül a webshop, ha a nyújtott tárhelyszolgáltatás jellegéből adódóan ezek az adatok egyébként is megismerhetőek.

A webáruházak impresszumából leggyakrabban ez az adat hiányzik, vagy ha felkerül a tárhelyszolgáltató neve, annak elérhetőségéről, különösen az email címéről már nem tájékoztatnak a webshop tulajdonosok! A Fogyasztó Barát által átnézett 100, jogsértést megállapító jogerős határozatból 53 esetben állapította meg a fogyasztóvédelmi hatóság, hogy a webshop nem tüntette fel, vagy hiányosan tüntette fel a tárhelyszolgáltatójára vonatkozó adatokat. Ez tehát azt jelenti, hogy az általunk átnézett webshopok kicsit több mint felénél egyáltalán nincsenek fent vagy hiányosan kerülnek fel a tárhelyszolgáltatók adatai.

Miért kell szerepelnie a tárhelyszolgáltatónak az oldalán?

A fogyasztót tájékoztatni kell arról, hogy melyik tárhelyszolgáltató biztosítja az Ön weboldalának működését. Ha ez elmarad, akkor a vásárlót akadályozza abban, hogy felvegye közvetlenül a kapcsolatot vele, és észrevételt tehessen nála a weblapjának működésével kapcsolatban. A tárhelyszolgáltató kapcsolati adatainak feltüntetésével továbbá lehetőség van arra is, hogy a jogsértő tartalmak esetén könnyebben valamint gyorsabban el lehessen érni a weboldal működtetőjét.

A tárhelyszolgáltató adatokat tehát azért kell szerepeltetni az impresszumban, mert a webáruház tartalmával kapcsolatos kifogások, illetve fentebb már említett jogsértő tartalmak eltávolítására irányuló kérelmek benyújtására így közvetlenül a tárhelyszolgáltató felé van lehetőség.

A fenti adatok már 2014. január 1. óta ugyanolyan kötelező elemei az impresszumnak mint a vállalkozásának egyéb hivatalos adatai (név, adószám, cégjegyzékszám, stb.). Ellenőrizze le Ön is, hogy az impresszumából kiderül-e melyik tárhelyszolgáltató üzemelteti oldalát és az hol érhető el!

The post A tárhelyszolgáltató – ami a legtöbbször lemarad az impresszumból first appeared on Fogyasztó Barát.

Webshop elérhetőségek

Ilcsik Tilla — Mon, 28 Nov 2022 10:46:14 +0000

Az impresszum kötelező elemeinek körét az elérhetőséggel kapcsolatos adatokkal folytatjuk. Előző bejegyzéseinkben a vállalkozás nevéről, adószámáról volt szó. Ha még nem olvasta el, itt és itt megteheti.

Milyen elérhetőségi adatokat kell feltüntetni webshopjában?

Az Ektv. 4. § b) pontja szerint a vállalkozásának székhelyét, telephelyét, ennek hiányában lakcímét kell közzétennie webáruházában.

A vállalkozása székhelyeként illetve telephelyeként a cégjegyzékben szereplő hivatalos székhely, telephely rögzítése szükséges. Ha egyéni vállalkozóként üzemelteti a webáruházat, akkor a lakcímkártyán szereplő bejelentett lakcímet kell megadni.

Gyakori hiba, hogy az elérhetőségek között feltüntetett székhely adatok nem egyeznek az ÁSZF -ben vagy a számlán szereplő székhelyként feltüntetett címmel. Ezt a hatóság a fogyasztók megtévesztésének tekinti, tehát érdemes megnézni, hogy mindenhol a hivatalos székhely szerepel-e.

Ha van a webshopjának üzlethelyisége is, akkor annak címe sem keverendő össze – ha nem ugyanaz – a hivatalos székhelyének címével!

Hogyan tartja a kapcsolatot a vásárlóival?

Nem is kérdés, hogy a fogyasztókkal kapcsolatot kell tartani valamilyen formában, anélkül nem lehet forgalmat bonyolítani, jogszabályoknak megfelelően működni.

A fenti jogszabályhely c) pontja értelmében “a szolgáltató elérhetőségére vonatkozó adatokat, különösen az igénybe vevőkkel való kapcsolattartásra szolgáló, rendszeresen használt elektronikus levelezési címét” fel kell tüntetni!

Ezt a jogszabályi előírást kiegészíti a Korm. rendelet 11. § c) pontja azzal, hogy tájékoztatni kell a fogyasztót a szerződéskötés előtt “a vállalkozás székhelyének postai címéről, telefonszámáról és elektronikus levelezési címéről”

Telefonszámmal is kell rendelkeznie a webshopnak? Igen!

A vásárlók számára is sokkal megnyugtatóbb, és gyorsabb ügyintézést tesz lehetővé ha kérdéseikkel telefonon keresztül is fordulhatnak a webáruházhoz.

A telefonszám, levelezési cím, elektronikus cím megadása tehát kötelező!

Mi a helyzet a telefonos ügyfélszolgálattal?

A kötelező telefonszám feltüntetés azt jelenti, hogy telefonos ügyfélszolgálatot is kell biztosítania?

Erre a kérdésre az Igazságügyi Minisztérium adott állásfoglalásában választ, mely szerint nem köteles a webshop telefonos ügyfélszolgálatot működtetni!

Kivételt a közszolgáltatási tevékenységet folytató vállalkozások és a külön törvényben meghatározott egyéb vállalkozások (pl. hírközlési szolgáltatók) képeznek akik viszont kötelesek.

Ha nem is kötelező, hogy egy megadott ügyintézési időben rendelkezésre álljon a vásárlók hívásaira, az tény, hogy a fogyasztókkal legkönnyebben, leggyorsabban ezen a módon lehet kapcsolatot tartani. Bizalomnövelő, ha a vásárló látja, hogy telefonon is felteheti kérdéseit például a termékkel kapcsolatban.

Ha a fenti elérhetőségi adatok fent vannak a weboldalán mire kell még figyelnie?

Az adatok helyességét is fontos ellenőrizni, mert elírás bármikor adóthat. Ha adataiban változás következik be, ne felejtse el a módosításokat átvezetni webáruházában sem!

Figyeljen arra, hogy az elérhetőségei egyértelműen, a fogyasztó számára könnyen elérhető helyen legyenek feltüntetve. Vásárlói nehezebben veszik fel Önnel a kapcsolatot, vagy akár vásárlás nélkül el is hagyhatják oldalát, ha adatai többszöri kattintással érhetők csak el. Ha az adatai több helyen is szerepelnek az oldalán akkor pedig ne felejtse el leellenőrizni, hogy nincs-e ellentmondás közöttük!

The post Webshop elérhetőségek first appeared on Fogyasztó Barát.

Adószám, cégjegyzékszám, nyilvántartási szám.

Ilcsik Tilla — Fri, 25 Nov 2022 07:24:00 +0000

Melyik mit jelent és mit árul el a webshop tulajdonosról?

Az impresszum kötelező eleme az adószám mind a cég, mind pedig az egyéni vállalkozó által üzemeltetett webáruháznál. Cégek esetében a cégjegyzékszám, egyéni vállalkozónál pedig a nyilvántartási szám nem hiányozhat a kötelezően feltüntetendő adatok köréből.

Melyik mit jelent és hogy épül fel? Mi derül ki belőlük a vállalkozásról? Nézzük át most röviden és ellenőrizze Ön is, hogy jól vannak-e fent ezek az adatok az oldalán!

Adószám

Az adószám olyan tizenegy számból álló egyedi azonosítója a vállalkozásnak, melyet a NAV ad a vállalkozás nyilvántartásba vételével, vállalkozás megkezdése és tevékenység végzése csak ennek birtokában folytatható.

De mit árul el az adószám a vállalkozásról?

Így épül fel: 12345678-1-10

A tizenegy számjegy kötőjellel elválasztva három részből áll, az első nyolc számjegy a vállalkozásának egyedi azonosítója vagy törzsszáma.

A második rész a vállalkozás ÁFA kódja. Az 1 -es alanyi adómentes (nem Áfa körös), ha 2-es, akkor általános szabályok szerint adózik (Áfa körbe tartozik), a 3-as volt az EVA adóalany (2020.január 1. napjával megszűnt), ha 4 Áfakörös csoportos adóalany, az 5 ÁFA-körbe tartozó csoport közös adószáma.

Az adószám utolsó két számjegye a vállalkozó székhelye szerint illetékes területi adóhatóság kódja. Külföldi illetőségű adóalanyok adószámánál az adóhatóság egységesen 51-es kódot határoz meg, ezzel jelölve a „Kiemelt Adózó” besorolást.

Az adószám felépítése alapján tehát meg lehet tudni az adóalany áfa jellegét, és a székhelyének megyéjét.

A cégek legbiztosabban az adószámuk alapján ellenőrizhetők le, a cégjegyzékszám ugyanis változhat. Miért fontos tehát, hogy fent legyen a webáruház oldalán? Mert a vásárló így tudja ellenőrizni, hogy Ön létező, működő cég.

Cégjegyzékszám

A cégjegyzékszám a cég egyedi azonosítója, tehát a cég azonosítására szolgál ez is. A BS-CF-NNNNNN formátumú cégjegyzékszám 10 számjegye szintén három jól elkülöníthető részből áll:

1.Az első kettő szám (BS) a céget nyilvántartó bíróság sorszáma, ebből megtudható melyik törvényszék cégbírósága vette nyilvántartásba a céget. pl. a 02 a Pécsi Törvényszék Cégbírósága.

2.A következő két számjegy (CF) a cég formájára utaló kétszámjegyű jelzőszám, mely azt jelzi milyen formában működik a cég, pl. betéti társaságként (06), vagy korlátolt felelősségű társaságként (09).

3.Az utolsó 6 számjegy (NNNNNN) pedig a cégjegyzéket vezető bíróságon kiadott sorszám.

Nyilvántartási szám

A nyilvántartásba vétellel ahogy a cég cégjegyzékszámot, úgy az egyéni vállalkozás nyilvántartási számot kap. Egyéni vállalkozást tehát a nyilvántartási számmal lehet beazonosítani. Hol kell még ezt feltüntetni az impresszumon kívül?

Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény értelmében az egyéni vállalkozó gazdasági tevékenysége során az „egyéni vállalkozó” megjelölést (vagy annak e.v. rövidítését) és nyilvántartási számát neve (aláírása) mellett minden esetben köteles feltüntetni. Így tehát például a számlán is szerepelnie kell ezeknek az adatoknak.

Ezeket az adatokat sajnos könnyen el lehet írni, de igen gyakori, hogy a fentiek köréből legalább egy feltüntetése el is marad. Sőt, előfordult már olyan is, hogy valaki a cégjegyzékszámot összekeverte figyelmetlenségből az adószámmal.

Ha van pár perce, ellenőrizze le az adatait jelen poszt segítségével!

The post Adószám, cégjegyzékszám, nyilvántartási szám. first appeared on Fogyasztó Barát.

Amit a webshop tulajdonos nevéről tudni kell!

Ilcsik Tilla — Mon, 21 Nov 2022 16:51:49 +0000

Egy korábbi posztunkban felsoroltuk azokat az adatokat, amelyeket a jogszabályok szerint a webshop impresszum részében kötelezően szerepeltetni kell.

Tapasztalataink szerint sok hiányosság, pontatlanság fordul elő e téren, még a vállalkozás nevének feltüntetésénél is! Ha azonban kicsit figyelmesebbek vagyunk, és megértjük milyen adatok azonosítják be a webshop mögött álló vállalkozást, akkor könnyen elkerülhetők azok a hiányosságok és hibák, amelyek miatt a fogyasztóvédelmi hatóság eljárást indít.

A vállalkozás neve, azaz ki üzemelteti a webshopot?

A webáruház impresszumában szerepelnie kell a webshopot működtető cég, vagy egyéni vállalkozó hivatalos nevének, nem elég a kereskedelmi név használata. De miért fontos a név pontos feltüntetése? Az oldalára látogatónak tudnia kell kicsoda Ön, kinél fog megrendelést leadni, azaz ha vásárlásra kerül sor akkor ki lesz a szerződő fél.

I. Ha cége van

A cégnévvel kapcsolatos részletes szabályokat a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról 2006. évi V. törvény (Ctv.) tartalmazza.

A cégnév kötelező eleme a vezérszó, és a végén lévő cégforma megnevezés, de szerepelhet a cégnévben tevékenységre utaló jelző is. Vezérszó, tevékenységre utaló elem, cégforma, ebből áll tehát a cégnév.

Mi az a vezérszó?

A vezérszó a cég azonosítását, más hasonló tevékenységű cégtől való megkülönböztetést szolgálja. Ez áll a cégnévben első helyen, mely lehet idegen nyelvű kifejezés, rövidítés, mozaikszó. Egy jól hangzó, másoktól megkülönböztető egyedi név alkalmas lehet a vásárlók érdeklődésének felkeltésére.

Ha webshop indítás előtt áll akkor érdemes elolvasni a Ctv. cégnévre vonatkozó szabályait (3.§ (5), 4.§, 6.§), melyek azt is felsorolják mi nem szerepelhet egy cég nevében, illetve mi történik akkor ha már foglalt a kiválasztott név.

Tevékenységre utaló elem

A cégnévben feltüntethető a cég tevékenységét kifejező elem is, pl. „ipari”, „kereskedelmi”, „szolgáltató”, „számítástechnikai”, „mezőgazdasági”, „építőipari” szavakkal. Tehát pl. Fantázia kereskedelmi Kft.

Cégforma

A cégnév végén szerepel a cég működése szerinti rövidítés, mely kifejezi milyen formában végzi tevékenységét a vállalkozás, tehát lehet pl. közkereseti társaság, betéti társaság, korlátolt felelősségű társaság, zártkörűen működő részvénytársaság stb. A vezérszó mellet ez a másik kötelező eleme a cégnévnek.

Az impresszumban a cégnevet tehát a fentiek szerint kell feltüntetni cég esetében! Az is megfelelő ha a cég rövidített neve kerül feltüntetésre, ami a vezérszóból és a cég formájának megjelöléséből áll.

Érdemes egy gyors ellenőrzést tartani, nem hiányzik-e a cégforma a neve (azaz a vezérszó) mellől, vagy nem maradt-e le véletlenül maga a vezérszó.

II. Ha egyéni vállalkozóként működik

Egyéni vállalkozó által működtetett webáruház esetén annak nevét (vállalkozó vezeték-és keresztnevét) és az egyéni vállalkozó megjelölést kell feltüntetni.

Fantázia név használata lehetséges egyéni vállalkozóként is? Igen, és a számlán is szerepelhet ha bejelentésre került a NAV részére, de a hivatalos vezeték és keresztnév valamint az egyéni vállalkozó megjelölés mindig kell, hogy szerepeljen mind az impresszumban mind a számlákon, a hivatalos dokumentumokon.

Biztos nem maradt le az egyéni vállalkozó megjelölés a neve mellől webshopjában? Ellenőrizze le, és javítsa, ha szükséges!

The post Amit a webshop tulajdonos nevéről tudni kell! first appeared on Fogyasztó Barát.