kellékszavatosság | Fogyasztó Barát

A javításhoz való jog: új kötelezettségek a gyártók és a webáruházak számára

Ilcsik Tilla — Wed, 15 Jul 2026 13:18:01 +0000

Minden EU tagállamnak 2026. július 31. napjáig kell átültetni és hatályba léptetni a „javításhoz való való jogról szóló irányelv”-ként (R2R, right to repair) is ismert Európai Parlament és a Tanács (EU) 2024/1799 irányelv (továbbiakban: Irányelv) szabályait, amelynek célja az áru értékesítését követően a javítás, valamint az újrafelhasználás előmozdítása mind az eladó felelősségi körén belüli, mind pedig az azon kívüli hibák esetén.

A szabályozással a hosszú távú cél az lenne, hogy a még használható termékeket ne kelljen lecserélni vagy kidobni, hanem azok javítással hosszabb ideig használatban maradhassanak.

Az Irányelv szabályainak a magyar nemzeti jogba történő átültetésére a jelenleg még csak tervezetként elérhető “az áruk javításának előmozdítását célzó intézkedésekről és egyes fogyasztóvédelmi tárgyú kormányrendeletek módosításáról“ szóló kormányrendelettel valósul majd meg várhatóan 2026. július 31. napjával, bár a jelenleg közzétett tervezet szerint a rendelet eladókat érintő rendelkezései 2026. augusztus 31-én lépnének hatályba.

A tervezet alapján a változások a fogyasztóknak árut értékesítő minden webshopot is érintenek majd, ezért a webáruházak ÁSZF-ek és reklamációkezelési folyamatok felülvizsgálata is szükségessé válik.

Mit jelentenek az új szabályok az eladók számára?

Az Irányelv két területen hoz változást. Egyrészt bizonyos, uniós javíthatósági követelményekkel érintett termékek gyártói számára külön javítási kötelezettséget ír elő az Irányelv arra az esetre, amikor a hiba már nem tartozik az eladó kellékszavatossági felelősségébe.

Másrészt az eladó felelősségi körébe tartozó hiba esetén pedig a javítás előmozdítása érdekében a fogyasztóval szerződő eladók – így a webáruházak – hibás teljesítéssel kapcsolatos kellékszavatossági ügyintézésében is új szabályok jelennek meg.

Elsőként azt nézzük meg, hogy az eladó vállalkozások milyen új kötelezettségekkel számolhatnak ha a termék hibája már az átadáskor fennállt.

A közzétett magyar jogszabálytervezet a fogyasztói adásvételi szerződésekre is irányadó 373/2021. (VI. 30.) Korm. rendeletetet több ponton módosítja. A változások minden eladó vállalkozásra vonatkoznak majd, akik fogyasztók részére árut értékesítenek.

A javíthatóság is a termékkel szemben elvárható tulajdonsággá válik

A jelenleg hatályos szabályok alapján a terméknek rendelkeznie kell azzal a minőséggel, teljesítménnyel és azokkal az egyéb jellemzőkkel, amelyeket a fogyasztó az azonos típusú termékeknél észszerűen elvárhat. A magyar jogszabály tervezet a teljesítés szerződésszerűségének általános követelményei között a funkcionalitás mellett külön is megjeleníti a tartósságot és a javíthatóságot.

Ez természetesen nem azzal járna, hogy a jövőben minden árunak korlátlanul vagy bármilyen költséggel javíthatónak kell lennie. A javíthatóságot az adott termék jellege, az azonos típusú termékek szokásos tulajdonságai, valamint a gyártó, az eladó vagy az értékesítési lánc más szereplőjének nyilvános kijelentései alapján kell megítélni.

A változás gyakorlati jelentősége ugyanakkor az lehet, hogy a javíthatóság hiánya bizonyos esetekben önmagában is szerepet kaphat annak megítélésében, hogy a termék megfelelt-e a szerződésszerű teljesítés követelményeinek. Emiatt az eladóknak érdemes lesz különösen körültekintően kezelniük a termék javíthatóságára, alkatrészellátására vagy várható élettartamára vonatkozó termékleírásokat és reklámállításokat.

Kijavítás esetén 12 hónappal meghosszabbodik a kellékszavatosságra vonatkozó kétéves helytállási idő

A legfontosabb változás mely az eladó vállalkozásokat érinti, hogy amennyiben az áru kijavítására kerül sor, a kellékszavatosságra vonatkozó helytállási idő egyszer tizenkét hónappal meghosszabbodik.

A 12 hónapot az Irányelv alapján hozzá kell adni az árura vonatkozó fennmaradó helytállási időhöz.

Ennek az lesz az eredménye, hogy az eladónak fennmarad a felelőssége ezen meghosszabbítást is már magában foglaló helytállási idő alatt minden olyan hibáért, amely az áru átadásának időpontjában fennállt, és amely – a meghosszabbodást is magában foglaló – fennmaradó helytállási időn belül válik felismerhetővé.

A Ptk. kellékszavatosságra irányadó szabályai szerint kijavítás esetén csak a kijavítással érintett részre kezdődik újra a kellékszavatossági igény elévülése. Az új rendelkezés megfogalmazása ezzel szemben nem kizárólag a javított részre, hanem általában az áru kellékszavatossági idejére vonatkozó egyszeri, 12 hónapos meghosszabbítást ír elő. Ez alapján a hosszabbítás az egész termékre kiterjedhet, miközben a kijavított részre vonatkozó jelenlegi kedvezőbb szabály továbbra is alkalmazható marad.

Az eladónak a kijavítás előtt külön tájékoztatást kell adnia a javítás lehetőségéről és a +12 hónap helytállási időről

Az új szabályok alapján az eladónak az áru szerződésszerűvé tétele előtt tájékoztatnia kell a fogyasztót arról, hogy kellékszavatossági igénye alapján – a vonatkozó jogszabályi feltételek között – kijavítást vagy kicserélést igényelhet.

A jelenleg hatályos kellékszavatossági szabályok alapján jelenleg is elsősorban javítás vagy csere között választhat a fogyasztó, a szabályozás újdonsága az, hogy az eladó vállalkozás tájékoztatási kötelezettségének köre bővül: a kellékszavatossági igény érvényesítése esetén a vállalkozás még az áru szerződésszerűvé tételét megelőzően köteles lesz tájékoztatni a fogyasztót nemcsak a kijavítás és kicserélés közötti választás lehetőségéről, hanem arról is, hogy a kijavítás választása esetén 12 hónappal tovább köteles helytállni a vállalkozás a kellékszavatosság körében.

Véleményünk szerint ennek a tájékoztatási kötelezettségnek tehát nemcsak az ÁSZF-ben kell megjelennie: a tervezet megfogalmazása alapján az eladónak az adott szavatossági ügyben, még a kijavítás vagy kicserélés teljesítése előtt kell a fentiekről tájékoztatnia a fogyasztót.

A szabály nem azt jelenti, hogy a fogyasztó minden esetben korlátozás nélkül dönthet a kijavítás és a kicserélés között. A választás továbbra is a kellékszavatossági szabályok keretei között történhet. A változás lényege az, hogy a fogyasztó a kijavítás mellett szóló új jogkövetkezmény ismeretében hozhassa meg a döntését.

Díjmentes csereáru biztosítható a javítás idejére

A fogyasztók támogatása és a javítás ösztönzése érdekében a vállalkozás – az adott árukategória sajátosságaitól függően – csereárut kölcsönözhet a fogyasztónak, például ha a javítást nem végzik el észszerű időn belül, vagy ha az jelentős kényelmetlenséggel jár. A csereáru felújított áru is lehet. A csereáru biztosítása továbbra sem kötelezettség, de ha azt az eladó biztosítja, akkor díjmentesen kell a fogyasztó rendelkezésére bocsátania.

Ez különösen olyan termékeknél lehet életszerű, amelyek hosszabb ideig tartó kiesése jelentős kényelmetlenséget okozna a fogyasztónak.

Felújított termék is adható csere esetén – de csak a fogyasztó kérésére

A felújított áruk újrafelhasználását ösztönzi az az új szabály is, amely szerint jogorvoslatként alkalmazott csere esetén a fogyasztó kifejezett kérése az eladó felújított árut is a fogyasztó rendelkezésére bocsáthat.

Az eladó tehát nem dönthet egyoldalúan úgy, hogy az újonnan vásárolt hibás áru helyett automatikusan felújított terméket ad.

A gyártói javítási kötelezettség: nem minden termékre

Az Irányelv a fenti, eladókat érintő szabályok mellet a gyártókra vonatkozó új javítási kötelezettséget vezet be. A gyártókra vonatkozó szabályozás elsősorban azokra az esetekre kíván megoldást adni, amikor a termék hibája már nem tartozik az eladó hibás teljesítésért fennálló felelősségi körébe, a termék azonban még javítható. A fogyasztó ilyen esetben – a jogszabályban meghatározott termékeknél – közvetlenül kérheti a javítást az arra kötelezett gazdasági szereplőtől.

Nem minden termékre vonatkozik a javítási kötelezettség

Az Irányelv nem vezet be általános javítási kötelezettséget valamennyi fogyasztási cikkre. A kötelezettség csak azokra a termékekre vonatkozik, amelyekre valamely uniós jogszabály már konkrét javíthatósági követelményeket állapít meg. A jelenlegi uniós szabályozás alapján az érintett termékkörök közé tartoznak többek között:

a háztartási mosógépek és mosó-szárítógépek;
a háztartási mosogatógépek;
a hűtőkészülékek;
az elektronikus kijelzők;
a hegesztőberendezések;
a porszívók;
a szerverek és adattároló termékek;
az okostelefonok, egyéb mobiltelefonok, vezeték nélküli telefonok és táblagépek;
a háztartási szárítógépek;
a könnyű közlekedési eszközök – például egyes elektromos kerékpárok és rollerek – akkumulátorát tartalmazó termékek.

A termékkör nem végleges: az Európai Bizottság az újabb uniós javíthatósági követelmények elfogadásával párhuzamosan bővítheti a mellékletet.

A kötelezettség terjedelmét az adott termékre vonatkozó uniós szabály határozza meg.

Mit kell biztosítania a kötelezettnek?

Az új szabályok alapján a javításra kötelezett gazdasági szereplő a fogyasztó kérésére díjmentesen vagy észszerű díj ellenében, észszerű időn belül köteles elvégezni a javítást. A feladat teljesítéséhez javítószolgálatot vagy más alvállalkozót is igénybe vehet, vagyis nem szükséges saját szervizhálózatot működtetnie. Ha a javítás lehetetlen, a javítási kötelezettség nem áll fenn; ilyen esetben felújított termék is felajánlható a fogyasztónak.

A szabályozás emellett előírja, hogy a szükséges pótalkatrészeket és tartozékokat olyan észszerű áron kell kínálni, amely nem tartja vissza a fogyasztót a javítástól. A javítás irányadó díját szabadon hozzáférhető honlapon kell közzétenni, továbbá a fogyasztót egyértelműen tájékoztatni kell az érintett termékekről, a javítási kötelezettség időtartamáról, feltételeiről és a javítást végző szolgáltatóról.

A javítás önmagában amiatt sem tagadható meg majd a gyártó részéről, hogy a terméket korábban független javító vagy más személy már megvizsgálta vagy javította.

A gyártó díjmentesen, könnyen hozzáférhetően, egyértelműen és érthetően köteles majd tájékoztatni a fogyasztókat:

a javítási kötelezettséggel érintett árukról
a javítási kötelezettség tartalmáról és időtartamáról
a javítási szolgáltatás elérhetőségéről, szükség esetén a javítást végző alvállalkozás
megnevezéséről, székhelyéről, telefonszámáról, és elektronikus levelezési címéről,
a teljesítés feltételeiről
az áru javításáért felszámítandó irányadó díjról.

Az Irányelv részeként az Európai Bizottság létrehozza az európai online javítási platformot is, amelynek célja, hogy a fogyasztók könnyebben találjanak javítószolgálatokat, felújított termékeket értékesítő vállalkozásokat, illetve közösségi javítási kezdeményezéseket. A platformhoz a javítószolgálatok önkéntesen csatlakozhatnak, a fogyasztók számára pedig díjmentesen lesz elérhető.

Nem mindig a gyártó lesz a tényleges javításra kötelezett

Az Irányelv elsődlegesen a gyártókat kötelezi a javításra, ugyanakkor ha a javításra kötelezett gyártó az Európai Unió tagállamában nem rendelkezik székhellyel vagy fiókteleppel akkor a javítási kötelezettséget:

a meghatalmazott képviselője teljesíti.
ha a gyártó nem rendelkezik meghatalmazott képviselővel, akkor az érintett áru importőre teljesíti,
importőr hiányában az érintett áru forgalmazója teljesíti.

A meghatalmazott képviselő, az importőr és a forgalmazó a javítási kötelezettségnek nem köteles személyesen eleget tenni, a teljesítéshez alvállalkozót is igénybe vehet.

Mikor érintheti a gyártókra előírt kötelezettség a webáruházat?

Egy webáruház egyszerre több minőségben is eljárhat:

a fogyasztóval szemben mindig eladó;
közvetlen, Unión kívüli beszerzés esetén importőr lehet;
saját márkanév alatt értékesített terméknél akár gyártónak is minősülhet.

Ezért attól, hogy egy webshop értékesítette a terméket, még nem feltétlenül terheli a gyártói javítási kötelezettség. Ha azonban a webáruház közvetlenül az Európai Unión kívülről hozza be a terméket, vagy saját márkája alatt hozza azt forgalomba, a javítási kötelezettség már közvetlenül is rá hárulhat.

Összefoglaló

Az Európai Unió a fenntarthatóbb fogyasztásra, a körforgásos gazdaságra és a zöld átállás előmozdítására vonatkozó célkitűzéseit úgy kívánja megvalósítani, hogy az Irányevvel a gazdaságban érintett minden piaci szereplőre új kötelezettségeket határoz meg a fogyasztók számára pedig új jogosultságokat biztosít annak érdekében, hogy a javítás kerüljön előtérbe a cserével vagy a visszatérítésssel szemben.

Kérdés, hogy az eddigiekhez képest mennyivel több fogyasztó fogja ezen új szabályok bevezetésével választani a javítást a termék cseréje helyett figyelmbe véve, hogy a mai fogyasztói kultúrában sokszor a termék cseréje vált a megszokott megoldássá.

Ennek sikerét nagymértékben befolyásolja majd, hogy a javítás az új szabályok következtében valóban gyorsabbá, kiszámíthatóbbá és költséghatékonyabbá válik-e, és így tényleges alternatívát jelent-e majd az új termék megvásárlásával szemben.

The post A javításhoz való jog: új kötelezettségek a gyártók és a webáruházak számára first appeared on Fogyasztó Barát.

Karácsony utáni fogyasztói igények – Így kezeld jogszerűen a visszaküldéseket webshopként

Ilcsik Tilla — Tue, 25 Nov 2025 09:08:15 +0000

Az ünnepek után sok webshop szembesül a megnövekedett termékvisszaküldésekkel, termék csere kérésekkel és hibabejelentésekkel.

De pontosan mire köteles a webáruház, és mikor nem kell teljesíteni a vásárlói kéréseket?

Összegyűjtöttük a leggyakoribb karácsony utáni helyzeteket – elállás, megajándékozott által jelzett igény, hibás termék – és tisztázzuk, milyen jogi kötelezettségek vonatkoznak a webshopot üzemeltetőkre.

Nem köteles minden esetben cserélni a webshop

Amennyiben a termékkel kapcsolatban nincs minőségi kifogás, hanem a vásárló egyszerűen rossz méretet, színt rendelt, vagy csak másikat szeretne helyette, akkor a webshopnak nincs jogi kötelezettsége a cserére. Nem köteles tehát akkor cserélni a terméket a vállalkozás, ha az egyébként hibátlan.

Sok webshop ennek ellenére biztosítja ezekben az esetekben is a cserét. Ez jó marketing eszköz, és növelheti a vásárlói elégedettséget.

Ilyenkor azonban fontos, hogy a vásárlót emailben tájékoztassuk arról, hogy

milyen feltételekkel tudjuk biztosítani a cserét,
milyen költségek merülnek fel (pl. szállítás),
és milyen határidővel tudjuk teljesíteni.

A 14 nap letelte után nem köteles elfogadni az elállást a webshop

A termék visszavételére sem köteles a webshop akkor, ha a termék átvételétől számított 14 nap már letelt és ez alatt az idő alatt nem jelezte a vásárló, hogy mégsem kell neki a termék. A 14 nap naptári napot jelent, tehát beletartozik a hétvége, a munkaszüneti nap és az ünnepnapok is.

Vannak webshopok akik figyelemmel a karácsonyi ajándékozásokra hosszabb időt is biztosítanak az elállásra. Ez szintén jó marketing eszköz, viszont figyelni kell arra, hogy a kibővített elállás feltételei rögzítésre kerüljenek az ÁSZF-ben és a weboldalon is. Azaz tájékoztassuk a vásárlókat arról, hogy pontosan mennyi idejük van jelezni azt, ha szeretnék visszaküldeni a terméket, és hogy a visszaküldés költsége kit terhel majd.

Elállás a megajándékozott részéről

Mi történik akkor, ha nem a vásárló, hanem a megajándékozott szeretne elállni?

Az elállási jogot a jogszabály szerint az a fogyasztó gyakorolhatja, aki a webshoppal szerződést kötött, azaz aki a rendelést leadta. Ha a terméket ajándékba vették, az elállási jog ezért jogilag a vásárlót illeti meg, nem a megajándékozottat.

A gyakorlatban ugyanakkor a webáruház dönthet úgy, hogy a megajándékozott jelzését is elfogadja – különösen, ha rendelkezésre állnak a rendelés azonosításához szükséges adatok, vagy a vásárló kifejezetten hozzájárul ahhoz, hogy helyette a megajándékozott intézze az elállást.

Ha a termék hibás - karácsony után is kötelező foglalkozni vele

A fentiektől eltérően, amennyiben a vásárló azt jelzi, hogy a termék hibás, vagy nem pontosan azt kapta amit megrendelt, a webáruháznak nincs döntési lehetősége, hanem jogszabályi előírások határozzák meg azt, mi ilyenkor a teendője a jelzett minőségi kifogással.

Hibás termék esetén első körben kijavítást vagy cserét kérhet a vásárló a kellékszavatosság vagy a jótállás szabályai szerint. Amennyiben hibás a termék nem kötelezhetjük a vásárlót a „levásárlásra”, ilyen lehetőséget a jogszabályok nem határoznak meg. Amennyiben pedig a termék ára a vásárlás óta megemelkedett akkor a vásárlótól nem kérhető a különbözet és fordítva: a fogyasztó sem kérheti vissza a különbözetet ha időközben a termék olcsóbb lett.

Fontos azt is megjegyezni, hogy a vásárlónak nem szükséges rögtön az átvételkor jeleznie azt, hogy a termékkel gondja van, azaz sajnos a minőségi kifogással foglalkoznunk kell akkor is, ha csak az ünnepek után jelzi számunkra a panaszát.

A megajándékozott is jelezheti a hibát?

Igen.

Jótállás esetén

A jótállásból eredő jogokat a termék mindenkori tulajdonosa érvényesítheti. A Ptk. kifejezetten kimondja ugynis, hogy a jótállásból eredő jogokat a dolog tulajdonjogának átruházása esetén az új tulajdonos érvényesítheti a jótállást vállaló kötelezettel szemben.
Ez azt jelenti, hogy ha a terméket ajándékba adták, akkor a megajándékozott is jogosult a hibát bejelenteni és jótállási jogait gyakorolni.

Ehhez azonban neki is szüksége lesz a vásárlást igazoló dokumentumokra (jótállási jegy, vagy számla).

Kellékszavatosság esetén

A jogszabályok szerint a kellékszavatossági jogokat a szerződő fél, vagyis az eredeti vásárló gyakorolhatja.
Jogilag tehát a hibás teljesítéssel kapcsolatos kellékszavatossági igények azt illetik meg, aki a terméket megvásárolta, önmagában a dolog tulajdonának átruházásával azonban az eredeti tulajdonost megillető kellékszavatossági jogok nem szállnak át az új tulajdonosra. Annak azonban nincs akadálya, hogy a jogosult (a terméket megvásárló) a kellékszavatossági igényét másra átruházza.

Amennyiben tehát a megajándékozott rendelkezik a vásárlás tényét igazoló dokumentummal (pl. a számlával), akkor a webáruháznak foglalkoznia kell a minőségi kifogással.

Kibontott termék esetén is kell foglalkozni a hibával?

Igen! Ahogy az elállás sem utasítható el azért, mert a terméket kibontották, és az eredeti csomagolással már nem rendelkezik a vásárló, úgy a minőségi kifogás elutasításának indoka sem lehet az, hogy a termék csomagolása már nincs meg.

3 munkanapos cseregarancia

Sok fogyasztó tévesen úgy tudja, hogy jogosult a termék cseréjét kérni 72 órán belül akkor is, ha annak egyébként nincs hibája. Fontos azt tisztázni, hogy a 3 munkanapos csere intézménye csak a jótállás köteles ún. tartós fogyasztási cikkekre vonatkozik (tehát pl. ruházati termékekre nem). Az azonnali csere kötelezettség pedig ezen termékek esetében is csak akkor terheli a webshopot, ha a termék meghibásodik ez idő alatt és a hiba a rendeltetésszerű használatot akadályozza.

Ne felejtsük el a jegyzőkönyvezést a minőségi kifogások jelzésekor

Amennyiben a vásárló jelezte, hogy a termék hibás, akkor minden esetben fel kell venni a jegyzőkönyvet a jelzett minőségi kifogásáról és azt meg kell küldeni részére. Fontos, hogy a jelzett panaszt dokumentáltan kezeljük, egy esetleges hatósági ellenőrzés esetén ugyanis minden esetben ellenőrzik a jegyzőkönyv meglétét a hatóságok.

The post Karácsony utáni fogyasztói igények – Így kezeld jogszerűen a visszaküldéseket webshopként first appeared on Fogyasztó Barát.

A KKV-k is élhetnek fogyasztói jogokkal hibás teljesítés esetén 2025.08.22. napjától

Ilcsik Tilla — Thu, 04 Sep 2025 11:48:04 +0000

A Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (továbbiakban: Ptk.) 2025.08.22. napjával történő módosításával az üzleti tevékenységi körükön kívül eljáró mikro-, kis és középvállalkozások is a fogyasztóknak járó védelemben részesülnek az eladó hibás teljesítése esetén.

Mi változik pontosan?

A Ptk. hibás teljesítésről szóló XXIV. fejezete 2025.08.22. napjával kiegészül azzal, hogy a fejezet fogyasztóra vonatkozó rendelkezéseit a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül eljáró, a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény szerinti mikro-, kis- és középvállalkozásra (továbbiakban: KKV) is alkalmazni kell. Ez azt jelenti, hogy ugyanazok a jogok illetik meg majd ezen vállalkozásokat a kellékszavatosság, a termékszavatosság körében, mint a természetes személy fogyasztókat. Ezeket a vállalkozásokat is úgy kell tehát majd tekinteni a szavatossági jogok érvényesítése esetén, mintha hagyományos értelemben vett fogyasztók lennének.

Fontos, hogy a jogszabálymódosítás nem változtatott a Ptk. fogyasztó fogalmán, a KKV-k továbbra sem tekinthetők fogyasztónak, a módosítás csak az eladó hibás teljesítése körében „vértezi fel” őket a fogyasztóknak járó védelemmel.

A jogszabálymódosítás indoklása szerint a konkrét jogosultságok körét külön rendeletben fogják meghatározni, erről azonban egyelőre nem lehet többet tudni, az is kérdéses továbbá, hogy a KKV-k ügyeiben a jövőben eljárhatnak-e majd a békéltető testületek.

Az alábbiakban idézzük az új jogszabályi rendelkezést vastagon szedetten:

„XXIV. Fejezet

Hibás teljesítés

A hibás teljesítés általános szabályai

6:157. § [Hibás teljesítés]

(1) A kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatás a teljesítés időpontjában nem felel meg a szerződésben vagy jogszabályban megállapított minőségi követelményeknek. Nem teljesít hibásan a kötelezett, ha a jogosult a hibát a szerződéskötés időpontjában ismerte, vagy a hibát a szerződéskötés időpontjában ismernie kellett.

(2) Fogyasztó és vállalkozás közötti szerződésben semmis az a kikötés, amely e fejezetnek a kellékszavatosságra és a jótállásra vonatkozó rendelkezéseitől a fogyasztó hátrányára tér el.

(3) E fejezet fogyasztóra vonatkozó rendelkezéseit a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül eljáró, a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény szerinti mikro-, kis- és középvállalkozásra is alkalmazni kell.”

A fenti (3) bekezdés hatályba lépésével tehát azt a KKV-t, aki nem üzleti körében eljárva köt szerződést az eladó vállalkozással, a kellékszavatosság, termékszavatosság szabályai tekintetében ugyanazon jogok illetik majd meg, mint a természetes személy fogyasztókat.

Mely vállalkozások a KKV-k?

A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény 3. § -ának (1)-(3) bekezdései értelmében:

KKV-nak minősül az a vállalkozás, amelynek

a) összes foglalkoztatotti létszáma 250 főnél kevesebb, és
b) éves nettó árbevétele legfeljebb 50 millió eurónak megfelelő forintösszeg, vagy mérlegfőösszege legfeljebb 43 millió eurónak megfelelő forintösszeg. (Középvállalkozások)

A KKV kategórián belül kisvállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelynek

a) összes foglalkoztatotti létszáma 50 főnél kevesebb, és
b) éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 10 millió eurónak megfelelő forintösszeg.

A KKV kategórián belül mikrovállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelynek

a) összes foglalkoztatotti létszáma 10 főnél kevesebb, és
b) éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 2 millió eurónak megfelelő forintösszeg.

KKV-nak minősülhet egy egyéni vállalkozás, és bármely társas vállalkozás.

A 2004. évi XXXIV. törvény értelmében:

vállalkozás: a gazdasági tevékenységet folytató jogalany, különösen az egyéni vállalkozó, az egyéni cég, a gazdasági társaság, az ügyvédi iroda, a szövetkezet, a vízitársulat, a víziközmű társulat, az erdőbirtokossági társulat, továbbá a mezőgazdasági termeléssel, halgazdálkodással, mezőgazdasági feldolgozással és forgalmazással, erdőgazdálkodással és vadgazdálkodással foglalkozó jogalany és természetes személy, a vagyonkezelő alapítvány, a külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe, az egyházi jogi személy.

Mely esetben kapnak fogyasztói jogokat a KKV-k?

Ehhez azt kell tisztázni mit jelent az, hogy egy KKV a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenységes körén jár el.

Ezzel kapcsolatban a jogszabálymódosítás nem ad pontosítást, de a jogalkotói szándékból lehet kiindulni: ha egy KKV terméket vagy szolgáltatást vásárol olyan célra, mely nem az ő üzleti működését szolgálja, akkor feltételezhetően – mivel az üzleti körén eső körben jár el – a fogyasztókhoz hasonlóan nem rendelkezik a vásárolt termék vagy szolgáltatás tekintetében megfelelő szakértelemmel így szükséges, hogy ezen kisebb vállalkozások is a hagyományos értelemben vett természetes személy fogyasztókhoz hasonló jogvédelmet kapjanak.

Korábban a békéltető testületi eljárások tekintetében is fogyasztónak minősültek a KKV-k, és ezen korábbi szabályok kapcsán a Budapesti Békéltető Testület oldalán bírósági döntésekből és a békéltető testületek eljárásaiból példákat hozott arra nézve, hogy mely KKV minősül fogyasztónak, azaz mit jelent az, hogy ezen vállalkozások a gazdasági tevékenységi körükön kívül eső körben járnak el. A tájékoztatás itt érhető el, de ebből idézünk pár – véleményünk szerint hasznos – részt:

„Mit mutat a bírósági és a békéltető testületi gyakorlat, mikor jár el a cég a gazdasági tevékenységi körén kívül?

A konkrét ügyben (554/2000. BH ítélet) a bíróság arra a következtetésre jutott, hogy önálló gazdálkodás és gazdasági tevékenységen kívül esik az, ha az adott áru vásárlása, illetőleg az adott szolgáltatás igénybevétele kapcsán a társaságnak a tevékenysége jellegéből adódóan szakmai tapasztalata nincsen, műszaki ismerettel nem rendelkezik. Az ügyben a bíróság megállapította, hogy a fogyasztóként fellépő gazdasági társaság fogorvosi szolgáltatást, illetőleg ruházat, lábbeli, bőráru, ügynöki nagykereskedelmet, egyéb szálláshely szolgáltatást, ingatlan bérbeadását, üzemeltetését, illetőleg egyéb humán egészségügyi ellátást nyújt, tevékenységi köreiben ezek kerültek feltüntetésre.

Mivel a fenti tevékenységekbe nem illett bele az a szolgáltatás, azaz egy épület építtetése, ennek keretében nyílászárók vásárlása, amelyet a szolgáltatást nyújtó vállalkozás, a másik vitás fél vállalt, ezért nyilvánvalóan gazdasági, illetőleg szakmai tevékenységi körén kívül eső célból vette igénybe a társaság a vállalkozásnál megrendelt szolgáltatást.

Nem volt fogyasztó ugyanakkor az a vállalkozás, mely a kéményseprési szolgáltatás megrendelésével kapcsolatos vitáját az általa értékesítés céljából épített épület kéményellenőrzésével, engedélyeztetésével kapcsolatosan terjesztette elő. A Budapesti Békéltető Testület eljáró tanácsa arra a következtetésre jutott, hogy mivel az épület engedélyezéséhez szükséges kéményseprési munkálatok a társaság gazdasági tevékenységébe tartozó cél érdekében kerültek megrendelésre, és nyújtásra, ezért a fogyasztóként fellépő gazdasági társaság nem fogyasztó az Fgytv. értelmében.”

Milyen fogyasztói szabályok fognak a KKV-kra is vonatkozni 2025.08.22. napjától?

Nézzük meg, hogy pontosan milyen fogyasztói rendelkezéseket tartalmaz a Ptk. azon fejezete, melyeket 2025.08.22 napjától a KKV-kra is alkalmazni kell:

Hibás teljesítési vélelem a KKV-k esetében is

A Ptk. 6:158. § értelmében a fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés esetén az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy a teljesítést követő hat hónapon belül a fogyasztó által felismert hiba már a teljesítés időpontjában megvolt, kivéve, ha e vélelem a dolog természetével vagy a hiba jellegével összeegyeztethetetlen.

Kellékszavatossági jogok – a KKV-k sem javíthatják a hibát önállóan a kötelezett költségére

A Ptk. 6:159. § (2a) bekezdése értelmében: Fogyasztó és vállalkozás közötti – ingó dolognak minősülő áru adásvételére, digitális tartalom szolgáltatására vagy digitális szolgáltatások nyújtására irányuló – szerződés esetén a fogyasztó kellékszavatossági jogai gyakorlása keretében a hibát a kötelezett költségére maga nem javíthatja ki, illetve mással sem javíttathatja ki azt.

A hiba közlése

A Ptk. 6:162. § (2) bekezdése kimondja, hogy a fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés esetén a hiba felfedezésétől számított két hónapon belül közölt hibát késedelem nélkül közöltnek kell tekinteni.

A kellékszavatosság ideje – 1 év helyett 2 év

A Ptk. 6:163. § (2) bekezdése alapján a fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés esetén a fogyasztó kellékszavatossági igénye a teljesítés időpontjától számított két év alatt évül el. Ha a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződés tárgya használt dolog, a felek rövidebb elévülési időben is megállapodhatnak; egy évnél rövidebb elévülési határidő ebben az esetben sem köthető ki érvényesen.

Ez tehát azt jelenti, hogy a KKV-kat is két év kellékszavatosság (a korábbi 1 év helyett) illeti meg, ha üzleti körükön kívül kötnek szerződést.

A fogyasztó hátrányára történő eltérés semmissége

A Ptk. 6:157. § (2) bekezdése kimondja, hogy a fogyasztó és vállalkozás közötti szerződésben semmis az a kikötés, amely a Ptk. hibás teljesítésről szóló fejezetnek a kellékszavatosságra és a jótállásra vonatkozó rendelkezéseitől a fogyasztó hátrányára tér el.

Termékszavatosság szabályai

A Ptk. 6:168. § -ában foglaltak szerint a KKV-k is követelhetik a gyártótól, hogy a termék hibáját javítsa ki, vagy a terméket cserélje ki.

A 14 napos elállási jog továbbra sem illeti meg a KKV-kat!

A Ptk. módosítás – ahogy az elején írtuk – nem változtat a fogyasztó fogalmán, nem általánosságban minősülnek tehát a KKV-k fogyasztónak. A hibás teljesítés esetén biztosít a változás fogyasztói jogokat a KKV-knak és csak akkor, ha nem üzleti körükben vásárolják a terméket vagy veszik igénybe a szolgáltatást. A 14 napos elállás joga, melyet a 45/2014. (II.26.) Korm. rendelet biztosít a fogyasztóknak továbbra sem vonatkozik majd a KKV-kra.

A jogszabálymódosítás részletes indoklása a következő:

„Az Alaptörvény M) cikk (2) bekezdése rögzíti, hogy „Magyarország biztosítja a tisztességes gazdasági versenyfeltételeit. Magyarországfellép az erőfölénnyel való visszaéléssel szemben, és védi a fogyasztók jogait”. Fontos tehát rögzíteni, hogy a kisebb vállalkozások esetén is biztosított legyen mindazon jogvédelem, ami a hagyományos értelemben vett természetes személy fogyasztókat is megilleti olyan ügyletek tekintetében, amikor üzleti tevékenységükön kívül járnak el. A szabályozás a vállalkozások közötti egyenlő versenyfeltételek megteremtését célozza. A mikro, kis- és középvállalkozások jogvédelmének erősítése várhatóan javítja a szerződéses pozícióikat, és növeli a piaci kiszámíthatóságot. Ezáltal mérséklődhetnek a nagyobb vállalatokkal szembeni joghátrányok, amelyeket eddig a kisebb szereplők gyakran tapasztaltak. A fogyasztóvédelem kiterjesztése az érintett vállalkozások számára fokozza a gazdasági stabilitást, és megelőzheti azokat a piaci torzulásokat, amelyek az erőfölénnyel való visszaélésből fakadnak. A jogosultságok pontos körét a Kormány rendeletben fogja megalkotni.”

The post A KKV-k is élhetnek fogyasztói jogokkal hibás teljesítés esetén 2025.08.22. napjától first appeared on Fogyasztó Barát.

A fogyasztóvédelem 2025. évi célellenőrzései

Ilcsik Tilla — Fri, 03 Jan 2025 13:31:13 +0000

A Nemzetgazdasági Minisztérium közzétette a Fogyasztói Portálon a 2025. évi Fogyasztóvédelmi Hatósági Ellenőrzési és Vizsgálati Programot.

A fogyasztóvédelmi hatóságok minden évben a közzétett éves vizsgálati program szerinti témavizsgálatok alapján végzik ellenőrzési tevékenységüket. Idén 39 fő pontból áll az ellenőrzési program, melyen belül mindösszesen 50 témakörben folytatják majd le ellenőrzéseiket a hatóságok.

Az előző évekhez hasonlóan a 2025. évben is kiemelt ellenőrzési terület az online kereskedelmi tevékenység. Az alábbiakban összefoglaljuk azokat a pontokat, melyek érinthetik a webáruház üzemeltetőket is:

A kellékszavatossági és jótállási igények intézésének átfogó ellenőrzése ebben az évben is külön vizsgálati pont mind a hagyományos és az online kereskedelmi forgalomban.
Külön pont az online értékesítés átfogó fogyasztóvédelmi ellenőrzése, mely alatt érteni kell a webáruházak ÁSZF-ének és a teljes működésének fogyasztóvédelmi szempontú ellenőrzését.
Az idei évben fenntarthatósági szempontból is ellenőrzik a vállalkozásokat az ún. „zöld állítások” valódiságának ellenőrzése keretében (termékleírásokban foglalt állítások valóságtartalmának vizsgálata).
Külön ellenőrzési pontként szerepel a harmadik országból érkező termékek átfogó fogyasztóvédelmi ellenőrzése, és a veszélyes termékek keresése a hagyományos, valamint az online kereskedelmi forgalomban (Safety Gate / RAPEX), a termékek biztonságával kapcsolatos koordinált tevélenységek (CASP vizsgálatok).
Továbbra is fokozottan ellenőrzik majd a hatóságok a gyermekek védelme érdekében a kereskedelmi forgalomban megtalálható játékokat (különösen a 3 év alattiaknak szánt játékokat), de ellenőrzés alá kerülnek a „mentes” termékek is (a bőrbarát és környezetbarát mosó- és tisztítószereket a megtévesztő jelölések vonatkozásában fogják vizsgálni).
Mint ahogy minden évben, idén is lesznek olyan vizsgálatok, melyek a szezonális termékekre irányulnak, de a specifikus csoportoknak szánt termékek ellenőrzése sem marad el (pl. étrendikegészítők, vagy mentes élelmiszerek megtévesztő jelöléseinek ellenőrzése).
Új ellenőrzési pontként szerepel a programban az energiacímkézés online kereskedelmi forgalomban történő piacfelügyeleti ellenőrzése.
A valótlan fogyasztói vélemények ellenőrzését szintén új területént említik, de már eddig is vizsgálták a hatóságok azt, hogy a webáruházak oldalán megjelenő értékelések tényleges vásárlóktól származnak-e.

Az alábbi linkre kattintva éri el a teljes vizsgálati programot:

A Nemzetgazdasági Minisztérium 2025. évi Fogyasztóvédelmi Hatósági Ellenőrzési és Vizsgálati Programja

The post A fogyasztóvédelem 2025. évi célellenőrzései first appeared on Fogyasztó Barát.

Termékcsere a webshopokban. Mikor kötelező és mikor nem?

Ilcsik Tilla — Fri, 30 Aug 2024 12:09:13 +0000

Ebben a bejegyzésben azokról az esetekről lesz szó, amikor a webáruházban vásárolt termék cseréjére kerülhet sor.

Nem mindegy, hogy a vásárló szavatossági, jótállási jogával élve kéri a cserét, jótállás köteles terméket kíván 3 munkanapon belül cserélni, vagy egyszerűen csak elállás helyett másik terméket kér a vásárolt helyett.

Tartson velünk és vegyük végig mikor és miért kötelező, vagy mikor csak lehetőség a termékcsere a webáruházban.

A csere mint jótállási, szavatossági jog

Azt bizonyára Ön is tudja, hogy a termék hibája esetén a vásárló első körben a termék kijavítását vagy kicserélését kérheti. A kicserélés – a kijavítás mellett – tehát a másik ún. első lépcsőbe tartozó választható kellékszavatossági, jótállási jog.

A vásárló döntheti el, melyik jogával kíván élni, azonban ez nem mindig van így, a Ptk. ide vonatkozó rendelkezése ugyanis azt írja elő, hogy a jogosult választása szerint kérheti a dolog kijavítását vagy kicserélését, kivéve, ha a választott kellékszavatossági jog teljesítése lehetetlen, vagy ha az a kötelezettnek – másik kellékszavatossági igény teljesítésével összehasonlítva – aránytalan többletköltséget eredményezne, figyelembe véve a szolgáltatás hibátlan állapotban képviselt értékét, a szerződésszegés súlyát és a kellékszavatossági jog teljesítésével a jogosultnak okozott érdeksérelmet. ( Ptk. 6:159. § (2))

Nem dönthet tehát a vásárló a szavatossági jogokról, ha a választott kellékszavatossági – jelen blog témájánál maradva a csere – lehetetlen, mert pl. nem gyártják már az adott terméket, vagy ha a csere a vállalkozásának aránytalan többletköltséget eredményezne, tehát a csere pl. költségesebb mint a javítás.

Amennyiben azonban a termék cseréjére kerül sor, akkor az eredeti termékkel mindenben megegyező terméket kell adni a vásárlónak, ugyanis ha az eltér az eredetitől, akkor a vásárló nem köteles elfogadni a cserét.

Amennyiben tehát az Ön számára költséghatékonyabb a javítás, akkor jogosult e szavatossági jog szerint eljárni. Fordítva is igaz ez: ha ugyan a vásárlója a termék javítását kérte, de az Ön számára kevésbé költséges a termék kicserélése, akkor eljárhat ennek megfelelően.

A 3 munkanapos csere

A jótállás köteles termékek vonatkozásában van egy speciális szabály a cserére vonatkozóan.

Ezt a szabályt a 151/2003. (IX. 22. ) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. rendelet) 7. §-az alábbiak szerint határozza meg:

„Ha a fogyasztó a fogyasztási cikk meghibásodása miatt a vásárlástól (üzembe helyezéstől) számított három munkanapon belül érvényesít csereigényt, a vállalkozás nem hivatkozhat a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:159. § (2) bekezdés a) pontja értelmében aránytalan többletköltségre, hanem köteles a fogyasztási cikket kicserélni, feltéve, hogy a meghibásodás a rendeltetésszerű használatot akadályozza.

A szabály azt a célt szolgálja, hogy a vásárlást követően rövid időn belül felmerülő probléma esetén a vásárló igényt tarthasson a termék azonnali cseréjére, és sajnos ez esetben az eladó nem hivatkozhat az előzőekben ismertetett Ptk.-ban rögzített okokra. Hiába kerül tehát többe vállalkozásunknak a termék cseréje – például árleszállítás jobban megérné – kötelesek vagyunk azt megtenni, és nem hivatkozhatunk a Ptk. előző pontban írt szabályára. Amennyiben tehát a vásárlója három munkanapon belül érvényesíti csereigényét, akkor az Ön vállalkozása nem hivatkozhat arra, hogy ez többletköltséget eredményez, és inkább javítana, hanem köteles a hibás terméket cserélni.

A jogalkotó e rendelkezése azon a vélelmen alapul, hogy ezen idő alatt nem a vásárló oldalán merül fel a cserére okot adó körülmény.

Ezt a szabályt csak a fogyasztók felé kell alkalmazni.

Kötelező 8 napon belüli csere a jótállás köteles termékek javítása után

A Korm. rendelet meghatározza azokat az eseteket, amikor az eladó ugyan a javítással megpróbálta szerződésszerűvé tenni a teljesítést, azonban – mivel az nem vezetett eredményre – mégis köteles kicserélni a terméket.

Ha nem javítható a termék

Amennyiben a termék első javításakor az eladó részéről megállapítást nyer, hogy a termék nem javítható, akkor értelemszerűen cserélni kell a terméket 8 napon belül, ha erre nincs lehetősége a vállalkozásnak, akkor a vételárat kell a vásárló részére visszafizetni (Korm. rendelet 5. § (5) bekezdése).

Ha háromszor már kijavította a terméket, és 4. alkalommal is meghibásodik

Amennyiben a jótállás köteles terméket a jótállási idő alatt már háromszor javították, és az negyedik alkalommal is meghibásodik, akkor az eladó köteles a terméket 8 napon belül kicserélni, ha ez nem lehetséges, akkor a vételárat kell visszafizetni a vásárlónak (Korm. rendelet 5. § (6) bekezdése).

Ha már 30 napja nem kerül sor a kijavításra

Amennyiben a kijavításra, az erre vonatkozó igény közlésétől számított 30 nap alatt sem kerül sor, akkor az eladó nem húzhatja tovább az időt, köteles a terméket a harmincnapos határidő eredménytelen elteltét követő 8 napon belül kicserélni (Korm. rendelet 5. § (7) bekezdése).

Cseretermék a javítás idejére?

Amíg a termék javítás alatt áll lehet, hogy jelezte már vásárlója azt, hogy a javítás idejére biztosítson az eredetivel azonos terméket számára.

Erre az eladó nem köteles, nem kell tehát csereterméket biztosítani a kijavítás idejére.

Csere vagy elállás? Nem hibás a termék: Kötelező-e cserét biztosítania a webshopnak?

Gyakran keveredik a vásárlók fejében az elállási jog és a termékcsere lehetősége.

Fontos tisztázni, hogy az elállási jog nem termékcserére jogosítja a vásárlót, hanem az eredeti állapot helyreállítására, azaz e jog gyakorlásakor a terméket vissza kell juttatnia az eladóhoz és jogosult a vételárat visszakapni.

Előfordulhat azonban, hogy a vásárlója nem a vételárat kérné vissza, azaz nem az indoklás nélküli elállási jogával kíván élni, hanem – mert pl. rossz méretet rendelt, vagy másik termék tetszett meg neki a webshopban – egy másik termékre kívánja cserélni a megvásárolt terméket.

Amennyiben nem hibás a termék, tehát a vásárló nem a vállalkozás hibája miatt akar másik terméket, akkor nem köteles az eladó vállalkozás kicserélni a terméket, de természetesen biztosíthat ilyen lehetőséget vásárlóinak.

A nem hibás termékek cseréjének szabályait, eljárási menetét az eladó vállalkozás meghatározhatja (meghatározhatja, hogy a cserével kapcsolatos költségek a vásárlót terhelik, ha nem vállalja azt át az eladó) ezzel biztosítva a vásárlói számára azt a lehetőséget, hogy egy újabb rendelés leadása nélkül másik terméket kapjon az eredeti helyett.

The post Termékcsere a webshopokban. Mikor kötelező és mikor nem? first appeared on Fogyasztó Barát.

A webshop kötelezettségei termékhiba esetén. Összefoglaló.

Ilcsik Tilla — Fri, 19 Jul 2024 10:56:22 +0000

Több posztunkban is írtunk már a hibás teljesítés következményeiről, így a jótállás és a kellékszavatosság szabályairól is. A leggyakrabban visszatérő kérdések azzal kapcsolatosak tapasztalataink szerint, hogy milyen kötelezettségei vannak a webshopnak akkor, ha jelzi a vásárló a nála vásárolt termék hibáját.

Mi az hogy hibás teljesítés? Kinek a feladata a bizonyítás? Kinek a költsége a bizonyítás és a termék oda-vissza szállítása? Jótállás vagy kellékszavatosság szabályai szerint kell eljárni? Cég vagy fogyasztó?

Ezekre próbálunk meg most érthető válaszokat adni egy posztban, majd a könnyebb áttekinthetőség miatt táblázat formájában is feltüntetjük a legfontosabb tudnivalókat a hibás teljesítés kezelésével kapcsolatban.

1. Hibás teljesítés

A Ptk. 6:157. § (1) bekezdése értelmében:

„A kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatás a teljesítés időpontjában nem felel meg a szerződésben vagy jogszabályban megállapított minőségi követelményeknek. Nem teljesít hibásan a kötelezett, ha a jogosult a hibát a szerződéskötés időpontjában ismerte, vagy a hibát a szerződéskötés időpontjában ismernie kellett.”

A hibás teljesítés a szerződésszegés egyik esete. Az eladó akkor teljesít hibásan, ha a terméket vagy szolgáltatást nem a szerződésnek, vagy a jogszabályban foglalt minőségi követelményeknek megfelelően adja el, vagy nyújtja. Tehát amennyiben a webshop által eladott termék minősége megefelel ugyan a jogszabályi követelményeknek, de a termékleírásban szereplő jellemzőkkel nem rendelkezik, vagy nem azt a terméket kapta a vásárló mint amit megrendelt, az is hibás teljesítés.

A hibás teljesítés a teljesítéskor fennálló hibát jelenti, ami nem feltételnül jelentkezik a termék átadásakor, vagyis úgynevezett rejtett hiba állhat fenn (a vállalkozás sem tudta, hogy a termék hibás). Sokszor van félreértés abban a kérdésben, hogy beszélhetünk-e hibás teljesítésről abban az esetben, ha a vásárló csak később jelzi a hibát és nem az átadást követően. Attól még, hogy a vásárló csak vásárlást követő pl. 6 hónappal később jelzi a hibát, még lehet szó hibás teljesítésről, hiszen a teljesítéskor már fennálló hiba lehet, hogy csak később jelentkezik, később lesz felismerhető, azaz úgynevezett rejtett hibáról beszélünk.

Az, hogy egy tartós fogyasztási cikkre több évig jótállást kell vállalnia az eladónak, vagy egyéb termékek esetén két évig élhet szavatossági jogaival a vásárló, nem azt jelenti, hogy a termék bármely hibája miatt az eladót terheli a felelősség. A teljesítéskori hiba az, amiért felel az eladó, azaz azért, hogy hibás terméket adott-e el.

2. Jótállás vagy kellékszavatosság? Cégek vagy fogyasztók?

Még mindig sok kérdést kapunk azzal kapcsolatban, hogy pl. egy textil árura vonatkozik-e a jótállás, vagy, hogy a céges vásárlónak kell -e jótállási jegyet adni.

A kellékszavatosság minden termékre, minden vásárlóra vonatkozik értékhatártól függetlenül. A fogyasztónak minősülő vásárlókat 2 év kellékszavatosság, a fogyasztónak nem minősülő vásárlókat, azaz pl. a cégeket 1 év kellékszavatosság illeti meg.

A jótállás azonban csak a tartós fogyasztási cikkekre vonatkozik, ha azok értéke meghaladja a 10.000 Ft -ot. A tartós fogyasztási cikkek körét a 2024.07.01. napjától hatályos 10/2024. (VI.28.) IM rendelet 1. számú mellékletében találjuk meg.

A kötelező jótállás csak a fogyasztókat illeti meg, jogi személy vásárlókat nem (ez utóbbiak esetében önként vállalhat az eladó jótállást).

3. Jegyzőkönyv felvétele minden esetben

Amennyiben egyértelmű, hogy a vásárló nem elállási jogával él, hanem azt jelzi a webshop felé, hogy a termék nem jól működik, hiányos, vagy mást kapott, mint ami a webáruház oldalán szerepelt, akkor azt minőségi kifogásként kell kezelni.

Ebben az esetben pedig a vásárló panaszáról jegyzőkönyvet kell felvenni. Ennek szabályait külön jogszabály határozza meg, a fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés keretében eladott dolgokra vonatkozó szavatossági és jótállási igények intézésének eljárási szabályairól szóló 19/2014. (IV. 29.) NGM rendelet (továbbiakban: NGM rendelet).

A jegyzőkönyv kötelező elemeit és egyéb szabályait ebben a posztban foglaltuk össze: Kötelező jegyzőkönyvezése a panaszoknak a webshopokban

Ha a jegyzőkönyv elkészült, akkor haladéktalanul és igazolható módon azt meg kell küldeni a vásárló számára.

Amit rögzít az NGM rendelet, hogy ha a vállalkozás a fogyasztó szavatossági vagy jótállási igényének teljesthetőségéről annak bejelentésekor nem tud nyilatkozni, álláspontjáról, igén elutasítása esetén az elutasítás indokáról és a békéltető testülethez fordulás lehetőségéről 5 munkanapon elül igazolható módon kell értesíteni a fogyasztót.

A vállalkozásnak tehát 5 munkanapon belül el kell döntenie, hogy milyen módon kezeli a minőségi kifogást és erről értesítenie kell a vásárlót.

4. Termék visszajuttatása az eladóhoz, költségek

Ahhoz, hogy az eladó el tudja dönteni, hogy a termék hibája milyen jellegű, és azt milyen módon tudja orvosolni, vissza kell, hogy kapja a terméket. A Ptk. 6:166. § -a úgy rendelkezik, hogy a szavatossági kötelezettség teljesítésével kapcsolatos költségek a kötelezettet terhelik.

A termék eladóhoz történő visszaszállításának költsége tehát az eladót terheli mind a jótállás, mind pedig a kellékszavatosság esetében. Arra van lehetőség, hogy a vásárló maga visszaküldi és megelőlegezi a szállítás költségét, de ha hibás valóban a termék, akkor meg kell részére téríteni a szállítás költségét.

A jótállás esetében a 151/2003. (IX.22.) Korm. rendelet külön előírja, hogy a rögzített bekötésű, illetve a 10 kg-nál súlyosabb, vagy tömegközlekedési eszközön kézi csomagként nem szállítható fogyasztási cikket az üzemetetés helyén kell megjavítani, ha ez nem lehetséges akkor a le-és felszerelésről, valamint az el-és visszaszállításról a vállalkozás vagy a javítószolgálat gondoskodik.

5. Bizonyítás: Hibás vagy nem hibás?

Kellékszavatosság (mely 2 év) esetében 1 évig az eladónak kell azt bizonyítani, hogy a termék nem volt a teljesítéskor hibás.

Jótállás esetében a jótállás időtartama (2 vagy 3 év az értékhatártól függően) alatt végig az eladónak kell bizonyítania, hogy a termék nem volt a teljesítéskor hibás.

Ahogy a termék visszaszállításának a költsége, úgy adott esetben a termék bevizsgálásának a költsége is az eladó vállalkozást terheli, tekintettel a bizonyítási kötelezettségére.

6. Vásárló jogai. Kérhet-e egyből vételár visszafizetést?

Mind a kellékszavatosság mind pedig a jótállás esetében első körben kijavítást vagy kicserélést kérhet a vásárló. Második körben pedig árleszállítást vagy pedig elállhat (vételár visszafizetés) a szerződéstől.

Nem kérheti tehát egyből vissza a termék árát a vásárló.

A kijavítás, illetve kicserélés vonatkozásában az NGM rendelet kimondja, hogy a vállalkozásnak törekednie kell arra, hogy a kijavítást vagy kicserélést legfeljebb tizenöt napon belül elvégezze. Abban az esetben, ha a kijavítás vagy a kicserélés időtartama meghaladja a 15 napot, akkor köteles a vállalkozás arról tájékoztatni a fogyasztót, hogy várhatóan mikor tudja azokat elvégezni.

Hibás teljesítés

Kellékszavatosság

Jótállás

Kivel szemben érvényesítheti a vásárló?

Forgalmazó (eladó vállalkozás)

Itt fontos megjegyezni, hogy a gyártói jótállástól függetlenül kell az eladó vállalkozásnak jótállást vállalnia a jogszabályban meghatározottak szerint

Ki érvényesítheti?

A fogyasztónak minősülő vásárló és a nem fogyasztónak minősülú vásárló is.

Csak a fogyasztónak minősülő vásárló.

Mely termékekre vonatkozik?

Minden termékre értékhatártól függetlenül

Csak a 10/2024. (VI.28.) IM rendelet 1. számú mellékletében meghatározott tartós fogyasztási cikkek esetében, melyek értéke a 10.000 Ft összeget meghaladja.

Meddig érvényesítheti a vásárló igényét?

A fogyasztónak minősülő vásárló 2 évig. A fogyasztónak nem minősülő vásárló 1 évig.

A fogyasztónak minősülő vásárló

10.000-250.000 Ft értékű termék esetén 2 évig,
250.000 Ft érték feletti termék esetén 3 évig élhet a jótállási jogaival.

Kit terhel a bizonyítási kötelezettség?

Fogyasztónak minősülő vásárló esetén 1 évig az eladót terheli a bizonyítási kötelezettség, azt követően a vásárlót.

Fogyasztónak nem minősülő vásárló esetén a vásárlót terheli a bizonyítási kötelezettség.

A jótállás időtartama alatt végig az eladót terheli a bizonyítási kötelezettség.

Gyakorolható jogok

Kijavítás

Kicserélés

Vételár leszállítása

Elállás (vételár visszafizetés)

The post A webshop kötelezettségei termékhiba esetén. Összefoglaló. first appeared on Fogyasztó Barát.

A kellékszavatosság szabályai 5+1 pontban

Ilcsik Tilla — Fri, 14 Jun 2024 12:55:18 +0000

Sokszor keveredik a jótállás és kellékszavatosság fogalma, azok szabályai a vállalkozások körében, ami nem csoda, hiszen sok ponton hasonló jogintézményekről van szó, és végső soron ugyanazt a célt szolgálják, az úgynevezett hibás teljesítés „orvoslását”.

Az alábbiakban 5 + 1 pontban röviden összefoglaljuk milyen szabályok vonatkoznak a kellékszavatosságra, és milyen kötelezettségei vannak Önnek, mint eladónak.

1. Hibás teljesítés, rejtett hiba

Azzal kezdjük, hogy pontosítjuk mi az a hibás teljesítés, és mire vonatkozik a kellékszavatosság.

A Ptk. azt mondja, hogy a kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatás a teljesítés időpontjában nem felel meg a szerződésben vagy jogszabályban megállapított minőségi követelményeknek. Hibás teljesítésről tehát akkor beszélünk, ha a termék az átadáskor nem felel meg a szerződésben, vagy a jogszabályokban meghatározott minőségi követelményeknek.

A vállalkozások sokszor elfelejtik, hogy nem arról van szó, hogy a két évig a termék bármely hibája esetén kötelesek eljárni. Első körben azt kell megvizsgálnia a kötelezettnek, hogy a jelzett hiba fennállt-e a teljesítéskor, azaz az általa eladott termék valóban hibás volt-e már az átadáskor. Beszélhetünk-e úgynevezett rejtett hibáról, azaz olyan hibáról, amely már a teljesítéskor is fennállt de azt a vásárló csak később vette észre. A kellékszavatosság tehát csak a teljesítéskor már fennálló hibákra vonatkozik.

2. Mely vásárlókat illeti meg és mely termékek esetében?

A kellékszavatossági jogok minden vásárlót megilletnek és minden termékre vonatkoznak.

A kellékszavatossági jogok nemcsak a fogyasztókat (ellentétben a jótállásal), hanem a fogyasztónak nem minősülő vásárlókat is megilletik. Amennyiben tehát cég vásárol Öntől, akkor azt is megilletik a kellékszavatossági jogok. Különbség: A fogyasztókat 2 évig, a nem fogyasztókat 1 évig illeti meg e jog.

A kellékszavatosság nem tesz különbséget a termékek között, azaz értékhatártól és a termék fajtájától függetlenül minden termékre vonatkozik, sőt a használt termékek esetében is van kellékszavatosság annyi különbséggel, hogy a fogyasztók esetében a kellékszavatosság ideje 1 évre csökkenthető.

3. Bizonyítás – mikor keletkezett a hiba

Ahogy fentebb már írtuk, a kellékszavatosság a teljesítéskor fennáló hibák esetén áll fenn. A bizonyítandó kérdés tehát minden esetben az, hogy a hiba fennált-e már a teljesítéskor. A hibás teljesítési vélelem alapján a fogyasztókkal kötött szerződés esetében 1 évig vélelmezni kell, hogy a hiba már a teljesítéskor is megvolt. A jogszabály tehát a fogyasztó mellett áll, hiszen abból indul ki, hogy a termék 1 évig felismert hibája már a teljesítéskor is meg volt.

Ez tehát azt jelenti, hogy az eladón áll a bizonyítási teher egy évig, azaz neki kell az ellenkezőjét bebizonyítania: a termék az átadáskor nem volt hibás. Meg kell tehát vizsálnia, hogy mi a hiba oka, és azt kell bizonyítania, hogy pl. az észelt hiba a nem rendeltetésszerű használatra vezethető vissza és az nem gyártási eredetű.

4. Érvényesítés, költségviselés

A fogyasztó a kellékszavatossági jogait a vásárlástól számított két évig érvényesítheti. A jótállási igényt elsősorban jótállási jeggyel, a kellékszavatossági jogokat pedig a számlával tudja érvényesíteni a vásárló.

Fontos azonban megjegyezni, hogy ilyenkor a vásárlónak azt kell bizonyítania, hogy a terméket mikor és kitől vette, tehát valójában egy megrendelés visszaigazolása elegendő lehet a kellékszavatossági jogok érvényesítéséhez.

Fontos arra is kitérni, hogy a hibás teljesítéssel kapcsolatos költségek, tehát így például a termék eladóhoz történő visszaküldésének költsége kit terhel. A Ptk. 6:166. § (1) bekezdése értelmében „A szavatossági kötelezettség teljesítésével kapcsolatos költségek a kötelezettet terhelik.” Ez tehát azt jelenti, hogy amennyiben a vásárló jelzi, hogy a termék hibás, akkor a kivizsgálás céljából az eladóhoz történő visszaküldés költsége az eladót terheli.

5. Mit kérhet a fogyasztó? Szavatossági jogok.

A jogszabály meghatározza a kellékszavatossági jogok körét és azok sorrendjét is. Nem kérheti tehát a vásárló egyből vissza a pénzét amennyiben van lehetőség a termék javítására vagy kicserélésére.

Első körben tehát kijavítást vagy kicserélést kérhet a vásárló (eladó néhány napon belül ki tudja javítani a hibát, vagy tud cserélni), második körben a vételár arányos leszállítására van lehetőség, végső soron pedig elállhat a szerződéstől, azaz visszakaphatja a vételárat. Ez utóbbi kellékszavatossági jog esetében azonban megjegyzendő, hogy a Ptk. alapján jelentéktelen hiba esetén nincs helye elállásnak.

6. Az eladó válasza

Nem szabad elfelejteni, hogy amikor beérkezik egy minőségi kifogás, akkor arról jegyzőkönyvet kell felvenni. Ez fontos a későbbi bizonyítás miatt is, ugyanis ez igazolja azt, hogy foglalkozott az eladó a panasszal.

Erről ebben a bejegyzésünkben írtuk részletesebben.

A fenti szavatossági jogokból kiindulva az Eladó vállalkozásnak – amennyiben megállapítja, hogy a termék valóban hibás – ki kell javítania, vagy ki kell cserélnie a terméket. Ezzel kapcsolatban a 19/2014. (IV. 29.) NGM rendelet azt írja elő, hogy a vállalkozásnak törekednie kell arra, hogy a kijavítást vagy kicserélést legfeljebb tizenöt napon belül elvégezze. Ha a kijavítás vagy a kicserélés időtartama a tizenöt napot meghaladja, akkor a vállalkozás a fogyasztót tájékoztatni köteles a kijavítás vagy a csere várható időtartamáról.

Amennyiben a termék kijavítására vagy kicserélésre nincs lehetőség, akkor amennyiben a termék amúgy használható, akkor a vételár adott részét vissza kell téríteni, vagy a termék visszavétele mellet a vételárat vissza kell fizetni.

Ha a vállalkozás azt állapítja meg, hogy a termék hibája nem rejtett hiba, azaz az átadáskor nem állt fenn, akkor elutasíthatja a vásárló minőségi kifogását. Fontos, hogy az elutasítást minden esetben indokolni szükséges.

The post A kellékszavatosság szabályai 5+1 pontban first appeared on Fogyasztó Barát.

Fogyasztó vagy vállalkozás vásárolt webshopjában? Megnézzük mi a kettő között a különbség.

Ilcsik Tilla — Fri, 31 May 2024 11:44:12 +0000

A hétköznapi szóhasználatban fogyasztónak szokás hívni mindenkit, aki terméket vásárol, valamilyen szolgáltatásra előfizet.

Ez lehet az oka annak, hogy sokszor elbizonytalanodhat a webáruházat üzemeltető is abban, hogy fogyasztónak minősül-e a vásárlója jogi szempontból. Nem minden vásárló fogyasztó, és bizony nem ugyanazok a jogok illetik meg a webáruházban vásárlók egy részét, mint a többit.

Fogyasztó fogalma a Ptk. szerint

Ahhoz, hogy világossá tegyük mi a különbség vásárló és vásárló között a szerződéskötés során, valamint a teljesítést követő jogérvényesítések körében, a fogyasztó jogi fogalmát kell figyelembe venni.

Ehhez a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényt (Ptk.) kell megnéznünk, mely az alábbiak szerint definiálja az értelmező rendelkezései között azt, hogy ki az a fogyasztó:

8:1. § [Értelmező rendelkezések]

3.fogyasztó: a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül eljáró természetes személy;

Az Fgytv. ugyan kicsit részletesebben határozza meg a fogalmat, de ez a lényegen nem változtat: a fogyasztó leegyszerűsítve az, aki magánszemélyként vásárol, és nem fogyasztó az, aki céges adószámra kéri a számlát, azaz jogi személyként (pl. cégként vásárol) szerződik a webáruházzal.

Ez természetes azért fontos, mert az e-kereskedelemre is vonatkozó jogszabályok (pl.: a Ptk.) sok esetben külön speciális szabályokat határoznak meg a fogyasztókra vonatkozóan, és vannak olyan jogszabályok, melyek viszont kizárólag a fogyasztókkal megkötött szerződésekre vonatkoznak (pl.. 45/2014. (II.26.) Korm. rendelet, 151/2003. (IX.22.) Korm. rendelet).

Ezeket a szabályokat nem kell alkalmaznia a webshopnak a céges vásárlóinál

Az alábbiakban nézzük meg azokat a leggyakrabban szóba kerülő szabályokat, jogintézményeket, melyek nem vonatkoznak a jogi személy vásárlókra.

Elállás

A webshop rendeletként is ismert 45/2014. (II.26.) Korm. rendelet elnevezésében is benne van, hogy az csak a fogyasztó és vállalkozások közötti szerződéses viszonyra határoz meg szabályokat.

E rendelet határozza meg az elállás szabályait is, mely jog tehát csak a fogyasztókat, a természetes személy vásárlókat illeti meg.

Cégeknek nincs elállási joga. Dönthet úgy persze a webáruház (tehát nem jogszabály kötelező előírása alapján), hogy minden vásárlójának biztosítja ezt a jogot, így a céges vevőinek is.

Jótállás

A jótállásnak két fajtája van. A jogszabályon alapuló kötelező jótállás, melynek szabályait a 151/2003. (IX.22.) Korm. rendelet határozza meg, és a szerződésen alapuló jótállás.

A jogszabályon alapuló jótállás csak a fogyasztókkal megkötött szerződések keretében eladott tartós fogyasztási cikkekre vonatkozik, tehát a jogi személy vásárlók számára nem kell jótállást biztosítani az általuk vásárolt tartós fogyasztási cikkekre. Ahogy az elállást, úgy a jótállást is azonban önként biztosíthatja a webáruház a céges vásárlói számára. Ez esetben azonban a jótállás feltételeit szabadon meghatározhatja, tehát nem kötelező a rendelet szabályai szerint eljárnia.

Nem szabad azonban elfelejteni, hogy a céges vásárlókat is megilleti a kellékszavatosság, melynek időtartama 1 év (fogyasztók esetében 2 év).

Kellékszavatosság, bizonyítási kötelezettség

Ahogy előzőekben írtuk a vállalkozások egymás közötti szerződéskötése esetén a jogi személy vásárlót kellékszavatosság illeti meg. Tehát egy cég is jelezheti minőségi kifogását az eladó felé a vásárolt termékkel kapcsolatban.

Míg azonban a fogyasztónak más dolga nincs is a hiba jelzése után (mert a bizonyítási kötelezettség 1 évig az eladón van) addig a jogi személy vásárlónak bizonyítania kell azt, hogy a hiba oka már a teljesítéskor fennállt, tehát a bizonyítási teher ilyen esetben a vevőn van.

A 3 munkanapos cseregarancia

A 3 munkanapos cseregaranciaként ismert szabályt a kötelező jótállásról szóló rendelet (151/2003. (IX.22.) ) tartalmazza, így e szabályt is csak a fogyasztók esetében kell alkalmazni, a cégek nem tarthatnak igényt a három munkanapon belüli cserére a fogyasztási cikk meghibásodása esetén.

Itt jegyezzük meg azonban azt is, hogy a fogyasztókat ez a jog csak értelemszerűen a jótállás köteles tartós fogyasztási cikkek esetében illeti meg.

The post Fogyasztó vagy vállalkozás vásárolt webshopjában? Megnézzük mi a kettő között a különbség. first appeared on Fogyasztó Barát.

Meddig jelezheti késedelem nélkül a termék hibáját a vásárló a webshopnak?

Ilcsik Tilla — Fri, 22 Mar 2024 14:59:36 +0000

A fogyasztónak minősülő vásárló kellékszavatossági igényét a vásárlástól számított 2 éves (elévülési) határidőn belül érvényesítheti.

Többször találkoztunk azzal a kérdéssel a webáruházat üzemeltető vállalkozások részéről, hogy kell-e foglalkozniuk a vásárló szavatossági igényével, ha a vásárló a hibát nem annak jelentkezésekor, hanem csak hónapokkal később jelzi az eladónak. Elutasíthatja-e a vállalkozás a szavatossági panaszt arra hivatkozással, hogy a vásárlója a hibát annak felfedezésétől számítottan csak hónapokkal később jelzi?

Természetesen nem utasíthatja el, a bevezetőben írt kettő évig jelezheti a hibát a vásárló.

Nézzük azonban meg, hogy a hiba közlésére vonatkozóan mit ír elő a Ptk., azaz meddig tekinthető késedelem nélkül közöltnek a vásárló panasza, és a késedelemnek milyen következményei vannak a fogyasztóra nézve.

Ptk. 6:162. § [A hiba közlése]

(1) A jogosult a hiba felfedezése után késedelem nélkül köteles a hibát a kötelezettel közölni.

(2) Fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés esetén a hiba felfedezésétől számított két hónapon belül közölt hibát késedelem nélkül közöltnek kell tekinteni.

(3) A közlés késedelméből eredő kárért a jogosult felelős.

A fenti Ptk. szakasz (1) bekezdése nem ír elő konkrét határidőt a hiba közlésére, csak azt, hogy késedelem nélkül kell azt megtenni. Azt, hogy a hiba közlése késedelem nélkül történt-e, mindig az eset körülményei alapján lehet megállapítani (például mi a hiba jellege, a jogosult körülményei).

Amennyiben fogyasztóról van szó, akkor kevésbé szigorú rendelkezés vonatkozik a hiba közlésére, a jogszabály ugyanis azt mondja, hogy a hiba felfedezésétől számított két hónapon belül közölt kifogást is még késedelem nélkül megtettnek kell tekinteni.

Ez azt jelenti, hogy a fogyasztónak nem kell azonnal jeleznie a hibát, és amennyiben csak később, de két hónapon belül jelenti be azt a vállalkozás számára, a közlés késedelmére a vállalkozás nem hivatkozhat, és eddig az időpontig a fogyasztóra nézve a késedelméből eredő kárkövetkezmények nem merülhetnek fel.

Fontos azonban megjegyezni, hogy a két hónapos határidő elteltével közölt kifogás is kellő időben közöltnek minősülhet az eset egyedi körülményei alapján, tehát ha például a hiba jellegge, vagy a jogosult körülményei folytán az állpítható meg, hogy a fogyasztó nem tudta a hibát a határidőn belül közölni.

A késedelemmel közölt hiba esetén is van szavatosság

Amennyiben a vásárló a hibát annak felfedezéstől számított kettő hónapon túl közli a vállalkozással, nem veszíti el kellékszavatossági jogait, viszont köteles megtéríteni a késedelem miatt a vállalkozásnál keletkezett kárt.

Milyen kárról lehet itt szó? Ide értendő kár például az, ha a közlési késedelem alatt a hiba súlyosbodott és emiatt a vállalkozás is csak költségesebben tudja a terméket javítani, vagy ha csere esetén a vállalkozás rosszabb állapotban kapja vissza a terméket mint ahogy késedelem nélkül történő hibaközlés esetén kapta volna vissza.

The post Meddig jelezheti késedelem nélkül a termék hibáját a vásárló a webshopnak? first appeared on Fogyasztó Barát.

8 leggyakoribb tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat a webshopoknál a jótállás, kellékszavatosság körében

Ilcsik Tilla — Fri, 19 Jan 2024 11:07:07 +0000

Legutóbbi bejegyzésünkben írtunk arról, hogy a 2024. évben milyen témákban számíthatnak fogyasztóvédelmi ellenőrzésre a webshopot üzemeltető vállalkozások. Az ellenőrzési tervből az derül ki, hogy az előző évekhez hasonlóan ebben az évben is kiemelten fontos ellenőrzési terület a jótállás és a kellékszavatosság szabályainak helyes alkalmazása a webshopoknál.

Az alábbiakban megnézzük, melyek azok a – leggyakrabban előforduló – tájékoztatások, vagy gyakorlatok melyek jogsértőek ezen fogyasztói jogok tekintetében.

1. Egyes szavatossági, jótállási jogok kizárása

A vonatkozó jogszabályok egyértelműek a tekintetben, hogy a fogyasztókat milyen jogok illetik meg hibás teljesítés esetén. Ha a webshop egyes szavatossági vagy jótállási jogokat kizár, tehát például előre kiköti, hogy csak kijavítást vállal, az jogsértő.

Itt persze megjegyezzük, hogy kivétel az, ha az adott, fogyasztó által választott szavatossági jog teljesítése lehetetlen, vagy ha az a kötelezettnek – másik kellékszavatossági igény teljesítésével összehasonlítva – aránytalan többletköltséget jelent.

2. Nem tartjuk be a szavatossági, jótállási jogok sorrendjét

A jogszabály felsorolja, hogy a szavatossági, jótállási jogokat milyen lépcsőben gyakorolhatja a fogyasztó. Éppen ezért nem jogszerű, ha a vállalkozás e sorrendet nem tartja be, és mondjuk arról tájékoztatja a vásárlóját, hogy első körben pl. csak kijavítást vagy árleszítállítást biztosít, és cserét nem kérhet a vásárló.

3. Akciós termékekre nem biztosítjuk ezeket a jogokat

Fontos, hogy csak az ismert hibákra nem vonatkoznak az eladó kötelezettségei (tehát ha a vásárlót előzetesen tájékoztattuk a hibáról), egyéb hibák tekintetében nem mentesül a vállalkozás a hibás teljesítéssel járó kötelezettségek alól. Jogsértő, ha arról tájékoztatjuk a vásárlókat, hogy a leértékelt, vagy akciós termékekre nem vonatkozik a jótállás vagy a kellékszavatosság.

4. Jótállási időt egységesen 1 évben határozzuk meg

Figyelni kell arra, (sajnos még mindig sok helyen találkozni ezzel a jogsértő tájékoztatással), hogy már 2021. január 1. óta a sávos jótállási idő szabályai szerint kell eljárnunk, azaz a jótállási idő már nem 1 év egységesen, hanem a termék árától függően 1,2 vagy 3 év.

5. Az igényérvényesítéssel kapcsolatos költségeket a vásárlóra terheljük

Gyakori kérdés, hogy ha hibás a termék, akkor kinek a költsége annak visszajutattása az eladóhoz. Mivel eladó köteles viselni az igényérvényesítésel kapcsolatos költségeket, jogsértő, ha kikötjük, hogy a hibás termék visszajutattása a vásárló költsége, különösen figyelni kell erre azoknál a jótállás köteles termékeknél, melyek pl. a rögzített bekötésűek, illetve a 10 kg nál nehezebbek, vagy a tömegközlekedési eszközön kézi csomagként nem szállíthatók, hiszen ezek esetében a 151/2003. (IX.22.) Korm. rendelet szerint, ha nem az üzemeltetés helyén végzi el a kijavítást a vállalkozás, akkor a le- és felszerelésről és az el – és visszaszállításról is az eladónak kell gondoskodni!

6. Előírjuk az eredeti, bontatlan csomagolás meglétét igényérvényesítéskor

Ahogy az elállási jog gyakorlása során sem követelhető meg az eredeti csomagolás, úgy a jótállási és a kellékszavatossági jogok esetében is jogsértően járunk el, ha arról tájékoztjuk vásárlóinkat, hogy jótállási vagy szavatossági igényüket csak a termék eredeti dobozában történő visszavitel esetén fogadjuk el.

7. A hiba bizonyítását kérjük a vásárlótól

Hibás teljesítés esetén az eladó köteles bizonyítani, hogy a termék az átadáskor hibátlan volt, éppen ezért jogsértő, ha ennek ellenére a vásárlóknak szóló tájékoztatóban a hiba bizonyítására szólítjuk fel a fogyasztókat.

8. A jótállással és kellékszavatossággal kapcsolatos kereskedelmi kommunikáció

A jótállási jogok, és a kellékszavatossági jogok a fogyasztót jogszabály alapján illetik meg. Nem lehet tehát ezen jogokról úgy tájékoztatni a vásárlókat, mintha azok az eladó kedvezményei lennének. Fontos – és ez nem csak a vásárlók érdeke – , hogy a vásárlókat úgy tájékoztassuk ezekről a jogokról, hogy tisztában legyenek a jogszabályok által biztosított jogaikkal, kötelezettségeikkel és egyértelmű legyen számukra a két jogintézmény (jótállás és kellékszavatosság) közötti különbség.

The post 8 leggyakoribb tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat a webshopoknál a jótállás, kellékszavatosság körében first appeared on Fogyasztó Barát.