jótállás | Fogyasztó Barát

Mit kell tudni a 2026-os jótállási szabályok változásáról? – összefoglaló a Fogyasztó Barát szakmai webinárjáról

Ilcsik Tilla — Thu, 09 Apr 2026 13:19:34 +0000

Ahogy azt már korábban megírtuk 2026.03.01. napjával módosult az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet, mely módosítások érintették a webshop ÁSZF-ket, jótállási jegy mintákat és a gyakorlati működést is.

AFogyasztó Barát állandó megbízott ügyvédje, dr. Ilcsik Tilla ingyenes webináriumot tartott a Fogyasztó Barát webshopok számára a jótállási szabályok fenti változásairól. Az előadást több mint 280 webshop tulajdonos követte élőben online, és nagyon sok kérdés is érkezett az előadás közben.

Az előadás teljes egészében ezen a linken nézhető vissza, de ebben a blogbejegyzésben összefoglaltuk a webinár legfontosabb tartalmait, valamint az előadáson elhangzott legfontosabb kérdéseket és válaszokat, hogy a webinár anyaga azokhoz is eljusson, akik nem látták az élő közvetítést, vagy nincs idejük visszanézni az előadást.

Az előadás három részből állt, az első körben a kötelező jótállás alapszabályairól volt szó bemelegítésként, majd következett a 2026.03.01. napján hatályba lépett változások ismertetése. Az előadás harmadik részében pedig az előadás alatt érkezett kérdések megválaszolására került sor.

1. Az alapok: mi az a jótállás, és miben más, mint a kellékszavatosság?

Tilla az előadást azzal kezdi, hogy helyreteszi a fogalmakat, ismerteti a kötelező jótállás alapszabályait.

A jótállás lényege, hogy az eladó fokozott felelősséget vállal: azt garantálja, hogy a termék az átadáskor hibátlan, és a jótállási idő alatt is az marad. A bizonyítás terhe végig a kereskedőn van: ha a vevő hibát jelez a termékkel kapcsolatban, a jótállási idő alatt végig az eladónak kell bizonyítania, hogy a hiba nem gyártási eredetű, hanem az később, például nem rendeltetésszerű használat miatt keletkezett.

Külön kiemelésre kerül, hogy a magyar jogban helyesen „jótállás” a kifejezés, nem „garancia”; a „garancia” szó használatát a hatóság kifogásolhatja a weboldalakon, mert nem ez a jogi kategória.

Az előadás fontos része a jótállás és kellékszavatosság megkülönböztetése:

Jótállás: csak új, 10/2024. (VI. 28.) IM rendeletben meghatározott tartós fogyasztási cikkekre vonatkozik, 10.000 Ft értékhatár felett.

Kellékszavatosság: minden termékre vonatkozik, akár használtakra is, értékhatárra tekintet nélkül.

A két intézménynél a vevői igények ugyanazok: elsődlegesen javítás vagy csere, másodsorban árleszállítás vagy a vételár visszatérítése.

A előadásban Tilla kitér arra, hogy a jótállási idők a termék árához igazodnak, és a minimum jótállási idő már 2 év (250.000 Ft-ig), 250.000 Ft felett pedig 3 év. A jótállás kezdő napja főszabály szerint a termék átadásának a napja, üzembe helyezendő terméknél pedig az üzembe helyezés napja az irányadó.

2. A legnagyobb változás: a KKV-k is bekerülnek

A jótállás alapvető szabályainak ismertetése után az előadás a változásokkal folytatódott. 2026. március 1-től a kötelező jótállás már nem csak magánszemély fogyasztókra, hanem a KKV-kra is kiterjed.

A KKV akkor jogosult a jótállási jogokra, ha nem a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körében jár el, hanem végfelhasználóként, kiskereskedelmi forgalomban vásárolja a terméket. A rendelet logikája az, hogyha kiskereskedelmi forgalomban vásárol a KKV tartós fogyasztási cikket, akkor ezt jellemzően saját használatra veszi, és ezért a fogyasztókhoz hasonló védelem illeti meg.

Az előadás során Tilla ismerteti a KKV-kra vonatkozó közelmúltban bekövetkezett változásokat is előzményként:

2025. augusztus 22.

A Ptk. módosításával a hibás teljesítéssel kapcsolatos fogyasztóvédelmi szabályok már a mikro-, kis- és középvállalkozásokra (KKV-ra) is kiterjednek.

Mit jelentett ez?

Hibás teljesítési vélelem: Ha a hiba a teljesítést követő 6 hónapon belül jelentkezik, vélelmezni kell, hogy már az átadáskor is fennállt.

Bejelentési határidő: A hiba felismerésétől számított 2 hónapon belül közölt hibát késedelem nélkül közöltnek kell tekinteni.

Kellékszavatosság: A KKV 2 éven belül érvényesítheti igényét (használt termékeknél is minimum 1 év), szemben a korábbi 1 éves határidővel.

Eltérés tilalma: A jótállási és szavatossági szabályoktól nem lehet hátrányosan eltérni.

Termékszavatosság: A KKV közvetlenül a gyártótól is kérheti a javítást vagy cserét

2026. január 1.

2026.01.01. napjától már a KKV-k is fordulhatnak a békéltető testületekhez a vitás ügyeikkel kapcsolatban.

Mit jelentett ez? A KKV-k az alternatív vitarendezést képviselő békéltető testületi eljárásba vonása a bírósági útnál hatékonyabb opciót kínál jogaik érvényesítésére.

2026. március 1.

2026. március 1-jétől a kötelező jótállás kiterjed a szakmájukon és üzleti tevékenységükön kívül eljáró KKV-kra is.

A végeredmény: Ma már szinte nincs különbség egy magánszemély és egy végfelhasználó KKV reklamációkezelése között.

3. Ki számít KKV-nak?

Az előadás röviden kitér arra is, hogy a KKV-minősítés külön jogszabály alapján dől el. Nem csak klasszikus gazdasági társaság lehet KKV, hanem például egyéni vállalkozó, ügyvédi iroda vagy szövetkezet is. A meghatározás létszám- és árbevétel-/mérlegfőösszeg-kritériumokhoz kötött, és az is elhangzik, hogy 25% feletti állami vagy önkormányzati tulajdonrész kizárhatja a KKV-minősítést.

Az előadó hangsúlyozza, hogy a gyakorlatban ez nem mindig egyszerű, mert kapcsolt vállalkozásoknál az adatok összeadódhatnak, és önmagában az egyszerű beszámoló-adat nem feltétlenül ad teljes képet.

4. A legnagyobb gyakorlati probléma: honnan tudja a webshop, hogy KKV vásárol?

Az előadás következő részeként Tilla rátér a webshopokat leginkább foglalkoztató kérdésre. Honnan tudhatja egy webáruház, hogy a nála adószámmal vásárló KKV-nak minősül?

Tilla őszintén elmondja, hogy itt még nincs teljesen kiforrott gyakorlat, és maga is egyeztetett jogalkotóval, valamint békéltető testületekkel ebben a kérdésben. A szabály tehát megszületett, de a mindennapi végrehajtása még nem teljesen tiszta.

A fő gyakorlati tanácsa:

a vásárláskor nem reális minden rendelésnél KKV-minősítést ellenőrizni,

ezért nem az a cél, hogy a webshop „nyomozzon” minden megrendelő után,

inkább akkor érdemes kérni az igazolást, amikor a KKV ténylegesen jótállási igénnyel jelentkezik.

Felmerül megoldásként egy előzetes nyilatkoztatás a kosárfolyamatban, de az előadó szerint ez nem bombabiztos:

valaki elfelejti bejelölni, de amennyiben KKv-nak minősül akkor nyilatkozat nélkül is megilletik a jótállási jogok a jogszabály alapján,

más meg bejelöli, miközben valójában nem KKV, akkor a nyilatkozat ellenére nem fogja megilletni a jótállási jogok ha nem minősül KKV-nak.

Az is fontos, hogy bár a KKV-k jótállási jogokat kapnak, a fogyasztóvédelmi hatóság nem vizsgálja a vállalkozás–vállalkozás közötti jogviszonyokat; ugyanakkor a KKV-k békéltető testülethez fordulhatnak.

5. Hol a határ: mit nem kapnak meg a KKV-k?

Az előadó hangsúlyozza, hogy a KKV-k nem váltak fogyasztóvá. Kifejezetten csak a hibás teljesítéshez kapcsolódó jogok körében kaptak fogyasztói jogokat.

A legfontosabb kizárás:

nem illeti meg őket a 14 napos elállási jog továbbra sem.

Vagyis attól, hogy fogyasztókkal azonos jótállási és szavatossági jogokat kapnak, még nem küldhetik vissza indoklás nélkül a terméket csak azért, mert meggondolták magukat.

Az előadás másik fontos gyakorlati eleme a saját használat vs. ipari használat kérdése. Ha a terméket nem rendeltetésszerűen, ipari jelleggel, vagy olyan környezetben használják, amire az nem alkalmas, akkor a kereskedő szakvéleménnyel, vizsgálattal bizonyíthatja, hogy a hiba oka nem gyártási eredetű. Ebben nagy szerepet kap a pontos termékleírás és a használati útmutató.

6. Jegyzőkönyv a KKV-knál: nem kötelező, de erősen ajánlott

Az előadás egyik gyakorlati tanácsa, hogy a magánszemély fogyasztók minőségi kifogásánál kötelező jegyzőkönyvezési szabály nem vonatkozik a KKV-kra, de ettől még célszerű náluk is jegyzőkönyvet felvenni. Ennek oka egyszerű: később bizonyítható vele,

hogy a kereskedő foglalkozott a panasszal,
mit vizsgált,
milyen indokkal utasította el vagy teljesítette az igényt.

Ez különösen fontos lehet békéltető testületi eljárásban.

7. Jótállási jegy: mi változott?

Az előadás másik fő témája a jótállási jegy 2026.03.01. napjával bekövetkezett változásai.

7.1. Az értékhatár változása

Korábban 50.000 Ft alatt nem kellett külön jótállási jegyet adni; ezt a küszöböt 03.01. napjával 100.000 Ft-ra emelték. Ilyenkor a számla lehet a jótállási jegy, de csak akkor, ha tartalmazza a szükséges tájékoztatást és a jótállási jogokra vonatkozó adatokat.

7.2. Kitöltve kell átadni

A jótállási jegyet nem üresen, hanem kitöltve kell átadni. Ez az előadásban külön kiemelt gyakorlati figyelmeztetés.

7.3. Kötelező termékazonosító

Új elem, hogy ha nincs a terméknek gyártási száma, akkor valamilyen termékazonosítót kötelező feltüntetni. Nem elég a név és típus; kell valamilyen egyedi vagy egyértelmű azonosító is a beazonosíthatóság miatt.

7.4. Szerviz- és javítószolgálati adatok

Újdonság, hogyha van olyan javítószolgálat vagy szerviz, ahová a fogyasztó közvetlenül fordulhat, akkor annak nevét, címét, telefonját, e-mailjét is fel kell tüntetni a jótállási jegyen.

7.5. A jótállási idő kezdete és az átadás napja

A jótállási jegyen szerepeltetni kell azt a napot is, amikor a jótállási idő kezdődik, vagyis tipikusan a termék átadásának napját. Ez webshopoknál azért nehéz, mert a kiszállítást sokszor külső futár végzi, és az átvétel pontos napja a kereskedőnél nincs rögtön kéznél. Az előadó szerint a reális megoldás az elektronikus jótállási jegy, amelyet a kézbesítési visszaigazolás után lehet megküldeni, már a tényleges átvételi dátummal.

7.6. Üzembe helyezés

Újdonság az is, hogy nemcsak az eladó vagy megbízottja, hanem más, üzembe helyezésre jogosult szakember által végzett beüzemelés is releváns lehet a jótállási idő kezdete szempontjából. Vagyis ha a vevő külön szakemberrel helyezteti üzembe a terméket, ennek dokumentálása fontossá válik.

7.7. Papír vagy elektronikus forma

Az előadás végi kérdésekből az is kiderül, hogy a jótállási jegy lehet

papír alapú,
elektronikus,
vagy akár a számla is betöltheti ezt a szerepet, ha megfelel a kötelező tartalomnak.
Nem kell mindhárom egyszerre; a lényeg, hogy a vevő kapjon jótállási jegyet.

Tilla arra is figyelmeztet, hogy a gyártó saját jótállási jegye nem feltétlenül helyettesíti az eladóét. A gyártó által vállalt önkéntes jótállás és a kereskedő jogszabály szerinti kötelező jótállása nem ugyanaz.

8. Szigorodó és pontosított határidők

8.1. 15 napos törekvési szabály (ami nem változott)

Általános szabály, hogy a kereskedőnek törekednie kell arra, hogy a javítást vagy cserét 15 napon belül megoldja. Ha ez nem tartható, a fogyasztót tájékoztatni kell a várható időről. Az előadó ugyanakkor hozzáteszi, hogy ez a szabály a KKV-kra nem vonatkozik.

8.2. 8 napos csere szabályának bővítése

Korábban a 8 napos csere/visszafizetési kötelezettség az első kijavítási igényhez kötődött. A módosítás lényege, hogy ez már nem csak az első hibára, hanem a jótállási idő alatt bármikor felmerülő hibára irányadó, tehát ismételt hibánál is alkalmazni kell. Ha a csere nem lehetséges, akkor vissza kell téríteni a vételárat.

8.3. A 30 napos szabály kiterjesztése

A korábbi szabály a kijavítási igényhez kötötte a 30 napos határidőt. A jogszabályváltozással ez a szabály már akkor is irányadó, ha a vevő más jótállási igénnyel fordul az eladóhoz, nem csak kifejezetten javítást kér. Ha 30 nap alatt nem rendeződik a helyzet, akkor a terméket 8 napon belül cserélni kell, vagy ha csere nincs, akkor a vételárat vissza kell fizetni.

8.4. A három munkanapos csere pontosítása

A szabály lényege maradt: ha a vevő az átvételtől számított 3 munkanapon belül olyan hibát jelez, amely a rendeltetésszerű használatot akadályozza, akkor csere illeti meg. A módosítás abban áll, hogy most már egyértelművé teszi a jogszabály 2026.03.01. napjától: ezt a cserét 8 napon belül kell teljesíteni, ha pedig csere nem lehetséges, a vételárat haladéktalanul vissza kell téríteni.

A kereskedő ilyenkor nem vizsgálhatja, mi okozta a hibát, hanem csak azt, hogy a hiba valóban akadályozza-e a rendeltetésszerű használatot.

9. A kérdések-válaszok blokk legfontosabb tanulságai

Az előadás közben a résztvevők feltehették kérdéseiket írásban, melyek megválaszolására az előadás végén került sor. Ezekből a kérdésekből gyűjöttük ki azokat, melyek hasznosak lehetnek minden webshop tulajdonosnak.

9.1. A KKV-k új jogállásával kapcsolatos kérdések

Kérdés:
Kinek kell bizonyítania, hogy a vásárló valóban KKV, és nem viszonteladásra vásárol? Mondható-e, hogy ez az ügyfél feladata? A webshop nem akar „magánnyomozóként” eljárni.

Válasz lényege:
Az előadó szerint nem a kereskedő feladata nyomozni. A rendelet logikája alapján, ha a vállalkozás kiskereskedelmi forgalomban vásárol, tehát nem nagykerből, akkor azt vélelmezni kell, hogy saját használatra veszi a terméket.

Ugyanakkor a webshop a vásárlás pillanatában sokszor nem tudja biztosan megállapítani:

hogy a vevő valóban KKV-e,
vannak-e kapcsolt vállalkozásai,
milyen adatok alapján minősül annak,
egyéni vállalkozó esetén még nehezebb lehet az ellenőrzés.

Az előadó álláspontja ezért az, hogy nem a rendeléskor, hanem akkor érdemes kérni az igazolást, amikor a vevő ténylegesen jótállási igényt jelent be. Ekkor lehet tőle kérni például:

beszámolót,
vagy nyilatkozatot arról, hogy KKV-nak minősül.

Plusz fontos részlet:
Az előadó megjegyzi, hogy a békéltető testület is a KKV-tól várja a KKV-minőség igazolását, amikor azt vizsgálja, hogy jogosult-e az eljárásra. Ebből arra következtet, hogy ugyanez a logika az eladó oldalán is alkalmazható lehet az igénybejelentéskor.

Gyakorlati tanulság:

A webshopnak nem kell előzetesen minden vevőt átvilágítania.
Az igazolás bekérése az igényérvényesítéskor a legéletszerűbb.
A bizonyítás terhe ebben a kérdésben inkább a KKV-ra tolódik

Kérdés:
Mit jelent a „saját használat”, ha a KKV üzletszerűen használja a terméket? Hol a határ a saját használat és az üzleti/ipari használat között? Például ha egy asztalos vesz szerszámot.

Válasz lényege:
Az előadó azt mondja, hogy a rendelet önmagában abból indul ki: ha a KKV kiskereskedelmi forgalomban vásárol, akkor megillethetik a fogyasztói jellegű jogok. Ugyanakkor ha a termék leírása szerint például:

háztartási célra való,
nem szakmai használatra tervezték,
nem bírja az intenzív üzemi terhelést,

akkor a jótállási igény elutasítható lehet, ha bizonyítható, hogy a terméket túlhasználták vagy nem a rendeltetésének megfelelően alkalmazták.

Gyakorlati tanulság:
Itt a kulcs:

a termékleírás,
a használati útmutató,
és a későbbi bizonyíthatóság.

Tehát a KKV önmagában nem veszít jogot, de az üzleti túlhasználat miatt az igénye megbukhat.

9.2. A jótállási jeggyel kapcsolatban feltett kérdések

Kérdés:
Ha elektronikus a jótállási jegy, nehezen megoldható, hogy a futár rögzítse az átadás napját. Mi a teendő? Tényleg a futárnak kell igazolnia az átadást? Elektronikus jótállási jegynél ez hogy működik?

Válasz lényege:
Az előadó szerint a gyakorlatban maradjon az elektronikus jótállási jegy. Kifejezetten azt mondja, hogy szerinte elképzelhetetlen, hogy a futár majd ténylegesen ráírja vagy rögzíti az átadás napját a jótállási jegyen. Ezért a jól működő gyakorlati megoldás az, hogy a jótállási jegyet elektronikus úton adják át, mert így a kereskedő a saját rendszerében jobban tudja kezelni az átadás időpontját.

Gyakorlati üzenet:

Nem érdemes olyan rendszerre építeni, amely a futár kézi közreműködésére támaszkodik.
E-kereskedelemnél az elektronikus átadás a legéletszerűbb megoldás.

Kérdés:
A jótállási jegyet papíron kell küldeni, vagy digitálisan is elég?

Válasz lényege:
Az előadó szerint több megoldás is elfogadható:

papír alapon küldik ki,
maga a számla tölti be a jótállási jegy szerepét, ha megfelel a kötelező tartalomnak,
vagy elektronikusan küldik ki.

Nem kell minden formában egyszerre átadni. A lényeg az, hogy legalább egy érvényes formában eljusson a vásárlóhoz.

Gyakorlati tanulság:
A digitális átadás önmagában is elég lehet, ha tartalmilag rendben van és igazolható az átadás.

Kérdés:
Mi a teendő a gyártó által mellékelt jótállási jeggyel? Elég-e az, vagy kell saját?

Válasz lényege:
Az előadó szerint a gyártó által adott dokumentum nem feltétlenül helyettesíti azt a jótállási jegyet, amelyet az eladónak kell kiállítania. Ennek több oka van:

a gyártói jótállás gyakran önként vállalt jótállás,
ez nem ugyanaz, mint az eladót terhelő jogszabály szerinti kötelező jótállás,
az eladói jótállási jegyen az eladó saját adatai is szerepelniük kell.

Az előadó kifejezetten azt mondja, hogy nem keverné össze a kettőt. Ha a gyártó ad is saját jótállási jegyet, attól még az eladónak külön, saját jótállási jegyet kell kiállítania, és csak azt szabad kiküldeni, ami megfelel a magyar jogszabályoknak.

Gyakorlati tanulság:

A gyártói füzet hasznos lehet, de nem biztos, hogy elegendő.
Tartalmilag ellenőrizni kell.
Az eladónak saját felelőssége van a megfelelő jótállási jegy kiállításában.

Kérdés:
Ha a jótállási jegyet az átvétel után küldik, kell-e hozzá elektronikus aláírás vagy időbélyeg?

Válasz lényege:
Az előadó szerint nem kötelező:

sem aláírni a jótállási jegyet,
sem pecséttel ellátni,
sem elektronikus aláírást használni.

Gyakorlati jelentés:
Ez jelentős adminisztratív könnyítés az online értékesítőknek.

Kérdés:
A szerviz neve, telefonszáma, e-mail címe csak opcionális, vagy kötelező elem a jótállási jegyen?

Válasz lényege:
Az előadó szerint kötelező feltüntetni, nem csak lehetőség. Kifejezetten mondja, hogy a szerviz nevét, telefonszámát és e-mail címét is fel kell tüntetni.

Gyakorlati tanulság:
A jótállási jegy kötelező tartalmi elemeit nem érdemes minimalista módon kezelni; a szervizadatok hiánya kockázatot jelenthet.

9.3. Általános, jótállással kapcsolatos kérdések

Kérdés:
Milyen esetben lehet előírni, hogy a készüléket szakember üzemelje be, például kaputelefon vagy kamerás riasztó esetében?

Válasz lényege:
Az előadó szerint a főszabály az, hogy a jótállás érvényesítését nem lehet önkényesen plusz feltételhez kötni, de ha a feltétel:

indokolt, és
nem jelent aránytalan terhet a fogyasztóra,

akkor előírható. Példaként olyan terméket említ, amely csak akkor működik megfelelően, ha szakszerűen szerelik be. Kaputelefon vagy kamerás riasztó esetén szerinte akár indokolt is lehet szakember általi beüzemelést előírni, mert ezekhez valóban kellhet szakértelem.

Fontos árnyalat:
Az előadó ezt részben szakmai-műszaki kérdésnek tekinti, tehát nem mond általános, minden termékre azonos szabályt. A logika az, hogy ha a termék jellege miatt laikus által nem várható el a szakszerű beüzemelés, akkor a szakember-kötelezettség védhető.

Mit érdemes ebből megjegyezni?

Nem lehet rutinszerűen mindenre ráírni, hogy „csak szakemberrel”.
De műszakilag érzékeny, speciális termékeknél ez jogszerű lehet.
Ennek ésszerűnek és arányosnak kell lennie.

Kérdés:
Öntözéstechnikai termékeknél a nem megfelelő vízminőség miatt fellépő hiba esetén kell-e cserélni? Ha a termék hibája abból ered, hogy a vízminőség nem megfelelő, például túl vasas a víz, akkor kell-e cserélni?

Válasz lényege:
Az előadó szerint ilyen esetben a megoldás alapja az lehet, hogy a kereskedőnek előzetesen tájékoztatnia kell a vásárlót arról, milyen körülmények között használható a termék, illetve hogy bizonyos vízminőség romlást, kopást vagy hibát okozhat. Nem a vásárló hibája, ha ezt előre nem tudta, ezért a megfelelő előzetes tájékoztatás kulcsfontosságú.

Gyakorlati tanulság:
A termékspecifikus korlátokat és környezeti feltételeket minél pontosabban le kell írni a termékoldalon és a tájékoztatókban.

The post Mit kell tudni a 2026-os jótállási szabályok változásáról? – összefoglaló a Fogyasztó Barát szakmai webinárjáról first appeared on Fogyasztó Barát.

Új jótállási szabályok 2026: Így frissítsd a webshop ÁSZF-edet!

Ilcsik Tilla — Thu, 15 Jan 2026 11:23:18 +0000

2026. március 1-jén lépnek életbe a kötelező jótállás szabályairól szóló 151/2003. (IX.22.) Korm. rendelet (továbbiakban: Jótállási rendelet) legújabb módosításai. Frissíteni kell a webshop az ÁSZF-eket és a reklamációkezelési folyamatok átalakítása is szükséges. Mivel a jótállásról szóló tájékoztatás pontossága a fogyasztóvédelmi ellenőrzések kiemelt célpontja, nézzük meg részletesen, mire kell készülnöd!

A KKV-kat is megilletik a jótállási jogok

2026.03.01. napjától a kötelező jótállás tekintetében fogyasztói jogokat kapnak a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül eljáró KKV-k (mikro-, kis- és középvállalkozások). Ez lehetővé teszi, hogy a KKV-k kötelező jótállást érvényesíthessenek azon beszerzéseik kapcsán, amelyek nem továbbértékesítési céllal történnek, hanem a termék végső felhasználására irányulnak.

Mit jelent ez a gyakorlatban? A Jótállási rendelet személyi hatálya kiterjed majd a természetes személy fogyasztón kívül a KKV-kra is. Fontos részlet a gyakorlati alkalmazáshoz: “A mikro-, kis- és középvállalkozás szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül jár el, ha a fogyasztási cikket a kiskereskedelmi tevékenység keretében vásárolja meg, tekintet nélkül a fogyasztási cikk gazdasági tevékenységi körben való elszámolására.”

Fontos! A KKV-k nem minősülnek továbbra sem a Ptk. szerinti fogyasztónak, így például a 14 napos elállási jog továbbra sem illeti meg őket. A KKV-k az eladó vállalkozás hibás teljesítése esetén kaptak fogyasztói jogokat, melyekkel akkor élhetnek, ha a terméket saját felhasználásra vették.

A jótállási jegy mintákat frissíteni kell

A Jótállási rendelet jótállási jegy kötelező tartalmi elemeire vonatkozó része is módosul:

Termékazonosító: A gyártási szám hiányában egyéb termékazonosító rögzítendő a jótállási jegyen!

A jelenlegi szabály szerint a gyártási számot csak akkor kell feltüntetni, ha rendelkezésre áll. A módosítás alapján a gyártási szám hiányában a vállalkozás nyilvántartásában szereplő egyéb termékazonosító (pl. cikkszám) rögzítése válik kötelezővé.

A termék átadásának időpontja – ki rögzíti a jótállási jegyen?

A jótállási jegyen fel kellett tüntetni eddig is a szerződéskötés napját, valamint a termék fogyasztó részére történő átadásának napját vagy az üzembe helyezés napját. Ezek az időpontok azért fontosak, mert a jótállási idő a termék fogyasztó részére történő átadásával kezdődik. Webáruházaknál gondot okozott az átadási dátum rögzítése, hiszen a futár adja át a terméket. A módosítás szerint, ha az időpont a kiállításkor nem ismert, az átadás napját a termék átadója (a futár), az üzembe helyezését pedig az üzembe helyező rögzítheti a jegyen.

A javítószolgálatnak is szerepelnie kell a jótállási jegyen

A jótállási jegyen a továbbiakban fel kell majd tüntetni – amennyiben ezen adatok a vállalkozás rendelkezésére állnak – a javítószolgálat megnevezését, címét telefonos és elektronikus elérhetőségét.

Nem kell jótállási jegy ha a termék ára nem éri el a 100.000 Ft-ot

Egy korábbi módosítás eredményeként az 50 ezer Ft alatti termékeknél nem volt kötelező a jegy, ez a határ emelkedik: 100.000 Ft alatt nem kötelező jótállási jegyet adni, de a tájékoztatási kötelezettség továbbra is fennáll!

Szigorodó csere szabályok

A vásárlók védelme érdekében több határidő és kötelezettség is változik:

A 3 munkanapos szabály: Ha a fogyasztó 3 munkanapon belül jelzi a rendeltetésszerű használatot akadályozó meghibásodást, az eladó továbbra sem vizsgálhatja a hiba okát. Újdonság, hogy az eladónak 8 napon belül ki kell cserélnie a terméket, ha pedig nem tudja cserélni, a vételárat haladéktalanul vissza kell térítenie.

A jogszabály eddig nem írt elő határidőt a cserére.

A 8 napon belüli csere kötelezettség változása – nem csak az első meghibásodás esetén lesz kötelező

A jelenleg hatályos Jótállási rendelet a nyolc napon belüli csere kötelezettséget az első alkalommal történő kijavításra korlátozza arra az esetre ha a fogyasztási cikk nem javítható.

Jelenleg tehát még az a szabály él, hogy ha a jótállási időtartam alatt a fogyasztási cikk első alkalommal történő javítása során a vállalkozás részéről megállapítást nyer, hogy a fogyasztási cikk nem javítható, a fogyasztó eltérő rendelkezése hiányában a vállalkozás köteles a fogyasztási cikket nyolc napon belül kicserélni.

Ezt a rendelkezést a jogszabálymódosítás kiegészíti oly módon, hogy nemcsak az első alkalommal történő kijavítás során, hanem a jótállási idő alatt jelentkező nem első meghibásodásokra is vonatkozik a 8 napon belüli cserekötelezettség ha a termék nem javítható.

Összefoglalva: Ha egy termék nem javítható, akkor a jótállási idő alatt végig érvényesül a 8 napon belüli csere kötelezettség.

30 napon túli kicserélési szabály pontosítása – nemcsak a kijavítási igény jelzése esetén lesz kötelező.

Jelenleg a 30 napos javítási határidő túllépése utáni cserekötelezettség csak kijavítási igény esetén él. 2026.03.01-től már bármely jótállási igény (pl. csereigény) esetén is érvényes: ha 30 napig nem történik meg a rendezés, 8 napon belül cserélni kell a terméket.

2026.01.01. napjától több idő van a termék reklamációk megválaszolására

A legtöbb jogszabálymódosítás a fogyasztói érdekeket védik, és ritkán történik olyan módosítás, mely igazán a vállalkozások terheit vagy kötelezettségeit enyhítené.

Idén életbe lépett egy vállalkozóbarát könnyítés is: a 19/2014. (IV. 29.) NGM rendelet módosítása értelmében, ha a vállalkozás a fogyasztó jótállási igényének teljesíthetőségéről a bejelentéskor nem tud nyilatkozni, az eddigi 5 munkanap helyett immár 8 napja van, hogy álláspontjáról (elutasítás esetén annak indokáról) igazolható módon értesítse a fogyasztót.

Azaz, ha a vállalkozás a fogyasztó szavatossági vagy jótállási igényének teljesíthetőségéről annak bejelentésekor nem tud nyilatkozni, álláspontjáról – az igény elutasítása esetén az elutasítás indokáról és a békéltető testülethez fordulás lehetőségéről is – 8 napon belül, igazolható módon köteles értesíteni a fogyasztót.

Összegzés: A fenti szabályok átvezetése az ÁSZF-ben és a mindennapi működésben elengedhetetlen a fogyasztóvédelmi bírságok elkerüléséhez és a zökkenőmentes reklamációkezeléshez.

Mit tegyél 2026.03.01. előtt?

Vizsgáld felül az ÁSZF-ed jótállásról szóló tájékoztatását és vezesd át a változásokat.
Frissítsd a jótállási jegy mintádat is: figyelj az új kötelező elemekre.
Készítsd fel az ügyfélszolgálatot az új csere szabályok alapján.

The post Új jótállási szabályok 2026: Így frissítsd a webshop ÁSZF-edet! first appeared on Fogyasztó Barát.

Webshopokat érintő jogszabályváltozások 2026-tól

Ilcsik Tilla — Mon, 29 Dec 2025 07:21:08 +0000

A 2026. január 1. napjától, majd 2026.03.01. napjától hatályos új szabályok a webáruházak működését és ÁSZF-ét is érintik.

Az alábbi jogszabályok módosulnak:

az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet (továbbiakban: Jótállási rendelet) hatályba lépés: 2026.03.01.
a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól szóló 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. rendelet) hatályba lépés: 2026.01.01.
a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (továbbiakban: Fgytv.) hatályba lépés: 2026.01.01.

A továbbiakban részletezzük, hogy a fenti jogszabályok mely változásai értintik a webshop üzemeltetőket.

A kötelező jótállási szabályok változásai 2026.03.01.

A KKV-kra is vonatkozni fog a kötelező jótállás

Nem olyan régen a Ptk. módosult annak érdekében, hogy a KKV-k az eladó hibás teljesítése esetére a fogyasztókkal azonos jogokat szerezzenek. Ez alapvetően a kellékszavatosság és a termékszavatosság intézményét érintette, erről ebben a bejegyzésünkben írtunk az új szabályok bevezetésekor.

2026.03.01. napjától a Ptk. fenti változásával összhangban a kötelező jótállás tekintetében is fogyasztói jogokat kapnak a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül eljáró KKV-k (mikro-, kis- és középvállalkozások). A módosítás lehetővé teszi, hogy a KKV-k kötelező jótállást érvényesíthessenek azon beszerzéseik kapcsán, amelyek nem tovább értékesítési célzattal történnek, hanem a vásárlás célja a termék KKV-k általi végső felhasználása.

A Jótállási rendelet személyi hatálya kiterjed a természetes személy (Ptk. szerinti fogyasztó) fogyasztón kívül a KKV-kra is, azaz a KKV-k a jótállási rendelet alkalmazásában fogyasztónak minősülnek 2026.03.01. napjától. Ugyanezen szakasz kiegészül egyébként egy – a gyakorlati alkalmazásban hasznos – rendelkezéssel, miszerint “A mikro-, kis- és középvállalkozás szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül jár el, ha a fogyasztási cikket a kereskedelemről szóló törvény szerinti kiskereskedelmi tevékenység keretében vásárolja meg, tekintet nélkül a fogyasztási cikk gazdasági tevékenységi körben való elszámolására.”

Változnak a jótállási jegy kötelező tartalmi elemei

A jótállási jegy kötelező tartalmi elemeit a Jótállási rendelet 3. § (3) bekezdése sorolja fel. A rendelet módosításával ezek a kötelező elemek is pontosításra, illetve kiegészítésre kerülnek az alábbiak szerint:

1. A termék átadásának időpontja – ki rögzíti a jótállási jegyen?

A jótállási jegyen fel kellett tüntetni eddig is a szerződéskötés napját, valamint a termék fogyasztó részére történő átadásának napját vagy a vállalkozás vagy közreműködője általi üzembe helyezés napját. Ezek az időpontok azért fontosak, mert a jótállási idő a termék fogyasztó részére történő átadásával kezdődik. A webáruházak esetében eddig is gondot okozott a termék átadás időpontjának jótállási jegyen rögzítése, hiszen az árut jellemzően a futárszolgálat kézbesíti, és az eladó vállalkozás nincs jelen a termék átadásakor.

Ezt a problémát orvosolva a módosítással kiegészül az érintett szakasz azzal, hogy a jótállási jegy kitöltése tekintetében ha a fogyasztási cikk fogyasztó részére történő átadását a vállalkozás megbízottja, vagy üzembe helyezését a vállalkozás megbízottja vagy a fogyasztási cikk üzembe helyezésére jogosult más vállalkozás végzi, és a jótállási jegy kiállításakor a vállalkozás által nem ismertek ezek az időpontok, az átadás időpontját a fogyasztási cikk átadója, illetve az üzembe helyezés időpontját a fogyasztási cikk üzembe helyezője tünteti fel a jótállási jegyen. Az üzembe helyezésre jogosult más vállalkozás általi üzembe helyezési időpont is releváns lesz a jótállási idő kezdeteként.

Mit jelent ez a webshopoknak? Azt, hogy a jótállási jegyen elég feltüntetni a szerződéskötés napját, és amennyiben nem saját maga szállítja ki a terméket, hanem megbízott futárszolgálat, akkor ez utóbbinak kell majd az átadás napját rögzíteni. Amennyiben üzembe helyezést igényel a termék, akkor annak időpontját szintén – amennyiben nem maga a vállalkozás végzi el – a vállalkozás megbízottja vagy az üzembe helyezésre jogosult más vállalkozás rögzíti majd.

2. A gyártási szám hiányában egyéb termékazonosító rögzítendő a jótállási jegyen

Az eladott jótállás köteles termék gyári számát is fel kellett eddig rögzíteni a jótállási jegyen ha az rendelkezésre állt. A módosítás kiegészíti ezt azzal, hogy gyártási szám hiányában a vállalkozás nyilvántartásában szereplő egyéb termékazonosító (pl. cikkszám) is feltüntethető a jótállási jegyen.

3. A javítószolgálatnak is szerepelnie kell a jótállási jegyen

A jótállási jegyen a továbbiakban fel kell majd tüntetni – amennyiben ezen adatok a vállalkozás rendelkezésére állnak – a javítószolgálat megnevezését, címét telefonos és elektronikus elérhetőségét.

A 3 munkanapos cseregrancia szabályainak pontosítása – ÁSZF-et is érintő változás

A Jótállási rendelet 3 munkanapos csere szabálya eddig csak azt határozta meg, hogyha a fogyasztó a fogyasztási cikk meghibásodása miatt a vásárlástól (üzembe helyezéstől) számított három munkanapon belül érvényesít csereigényt, a vállalkozás köteles a fogyasztási cikket kicserélni, feltéve, hogy a meghibásodás a rendeltetésszerű használatot akadályozza. Ez a szigorú rendelkezés azt is jelenti, hogy ilyenkor nem vizsgálhatja az eladó vállalkozás azt, hogy a hiba oka pontosan mi, tehát egyből cserélnie kell és csak ezt követően vizsgálhatja a hiba eredetét.

A csere határidejét nem tartalmazza jelenleg a rendelkezés, a jogszabálymódosítással ez is egyértelmű lesz, 2026.03.01. napjától a 3 munkanapos csereigény esetén a cserére 8 napja van a vállalkozásoknak, valamint kiegészül egy további szabállyal ez a szakasz: amennyiben nem tudja cserélni a terméket az eladó, akkor a vállalkozás köteles a jótállási jegyen, ennek hiányában a fogyasztó által bemutatott, a fogyasztási cikk ellenértékének megfizetését igazoló bizonylaton – az általános forgalmi adóról szóló törvény alapján kibocsátott számlán vagy nyugtán – feltüntetett vételárat a fogyasztó részére haladéktalanul visszatéríteni. Az ÁSZF-ben tájékoztatni kell a fogyasztókat a jótállás szabályairól, így a 3 munkanapos csere szabályairól is, a módosításokat át kell vezetni majd minden webshopnak.

A 8 napon belüli csere kötelezettség és a 30 napon túli kicserélési szabály pontosítása – ÁSZF-et is érintő változás

A jelenleg hatályos jogszabály a nyolc napon belüli cserét a kijavítás során észleltekre, illetve az első alkalommal történő kijavításra korlátozza. Ezt a rendelkezés akként módosul, hogy nemcsak az első alkalommal történő meghibásodásra, hanem a jótállási idő alatt jelentkező nem első meghibásodásokra is irányadó a 8 napon belül történő cserekötelezettsége az eladó vállalkozásnak.

A jelenlegi jogszabály szöveget módosítva mutatjuk: “Ha az e rendeletben meghatározott jótállási időtartam alatt a fogyasztási cikk ~~első alkalommal történő javítása során~~ meghibásodása esetén a vállalkozás részéről megállapítást nyer, hogy a fogyasztási cikk nem javítható, a fogyasztó eltérő rendelkezése hiányában a vállalkozás köteles a fogyasztási cikket nyolc napon belül kicserélni. Ha a fogyasztási cikk cseréjére nincs lehetőség, a vállalkozás köteles a jótállási jegyen, ennek hiányában a fogyasztó által bemutatott, a fogyasztási cikk ellenértékének megfizetését igazoló bizonylaton – az általános forgalmi adóról szóló törvény alapján kibocsátott számlán vagy nyugtán – feltüntetett vételárat nyolc napon belül a fogyasztó részére visszatéríteni.”

A Jótállási rendelet jelenleg hatályos 5. § (7) bekezdése szerinti, a harminc napos határidő vállalkozó általi elmulasztása kapcsán előírt kicserélési, illetve vételár-visszatérítési kötelezettség csak akkor érvényesül, ha a fogyasztó kifejezetten kijavítási igénnyel fordul a vállalkozáshoz. A módosítás alapján nemcsak kifejezetten a kijavítási igény, hanem bármely jótállási igény, így csereigény esetén is alkalmazható lesz ez a rendelkezés.

A jelenlegi szöveget módosítva mutatjuk: “Ha a fogyasztási cikk ~~kijavításra a kijavítási~~ kijavítására a jótállási igény vállalkozás részére való közlésétől számított harmincadik napig nem kerül sor, – a fogyasztó eltérő rendelkezése hiányában – a vállalkozás köteles a fogyasztási cikket a harminc napos határidő eredménytelen elteltét követő nyolc napon belül kicserélni. Ha a fogyasztási cikk cseréjére nincs lehetőség, a vállalkozás köteles a jótállási jegyen, ennek hiányában a fogyasztó által bemutatott, a fogyasztási cikk ellenértékének megfizetését igazoló bizonylaton – az általános forgalmi adóról szóló törvény alapján kibocsátott számlán vagy nyugtán – feltüntetett vételárat a harmincnapos kijavítási határidő eredménytelen elteltét követő nyolc napon belül a fogyasztó részére visszatéríteni.”

A KKV-k is kezdeményezhetnek békéltető testületi eljárást 2026.01.01. napjától

2026.01.01. napjától már a KKV-k is fordulhatnak a békéltető testületekhez a vitás ügyeikkel kapcsolatban.

Mivel a hibás termékekkel kapcsolatos igényérvényesítés tekintetében fogyasztói jogokat szereznek a KKV-k, logikus következménye ennek az is, hogy békéltető testületek eljárását is tudják majd kezdeményezni. A jogszabálymódosítás célja, hogy a KKV-k az alternatív vitarendezést képviselő békéltető testületi eljárásba vonása a bírósági útnál hatékonyabb opciót kínál jogaik érvényesítésére.

Az Fgytv. 2. § -ában foglalt fogyasztó fogalma kerül kiegészítésre azzal, hogy azok a békéltető testületre vonatkozó szabályok alkalmazásában az a KKV-k is fogyasztó, amelyek közszolgáltatást vesz igénybe, valamint a kereskedelemről szóló törvény szerinti kiskereskedelmi tevékenység keretében terméket vásárol, használ, igénybe vesz vagy a termékkel kapcsolatos kereskedelmi kommunikáció, ajánlat címzettje.

A 14 napos elállási joggal kapcsolatos változások

Előzetes tájékoztatási kötelezettség: a fogyasztó felelőssége az értékcsökkenésért

A Korm. rendelet 11. § (1) bekezdésének i) pontja határozza meg azt, hogy az elállási jog körében miről kötelező előzetesen tájékoztatnia a vállalkozásoknak a fogyasztókat.

A jelenleg hatályos szöveg szerint a fogyasztót tájékoztatni kell az elállási jog gyakorlásának határidejéről, egyéb feltételeiről és az elállási nyilatkozat mintáról. 2026.01.01. napjától a webshopot üzemeltetők elállási jog körében adott tájékoztatása arra is ki kell térjen, hogy a fogyasztó felelősséggel tartozik az áru jellegének, tulajdonságainak és működésének megállapításához szükséges mértéket meghaladó használatból eredő értékcsökkenésért.

Ez azt jelenti tehát, hogy a webáruházak ÁSZF-ének tartalmaznia kell az erre vonatkozó figyelmeztetést is.

Az elállási funkció kötelező alkalmazása 2026.06.19. napjától

A hatályos Korm. rendelet 22. § – a szerint a fogyasztó az elállási jogát a nyilatkozat-minta felhasználásával, vagy az elállásra vonatkozó egyértelmű nyilatkozat útján gyakorolhatja.

A webáruházak kötelesek a fogyasztókat tájékoztatni a Korm. rendelet 2. számú mellékelte szerinti nyilatkozat-mintáról, de ezen kívül bármely más formában el kell fogadni a fogyasztók elállási szándékának jelzését.

2026. június 19. napjától azonban úgynevezett elállási funkció használatával online is lehetőséget kell biztosítania minden webshopot üzemeltetőnek arra, hogy a fogyasztónak minősülő vásárlóik jelezzék elállási szándékukat.

Az elállási funkció bevezetését a 2011/83/EU irányelvnek a távollévők között kötött pénzügyi szolgáltatási szerződések tekintetében történő módosításáról és a 2022/65/EK irányelv hatályba helyezéséről szóló, 2023. november 22-i (EU) 2023/2673 európai parlamenti és tanácsi irányelv írja eló valamennyi tagállam részére.

Az online vállalkozásoknak olyan elállási funkciót kell biztosítania a fogyasztó számára, amelyet könnyen megtalálnak, tehát azt jól láthatóan kell elhelyezni az online felületen, és az a fogyasztó számára könnyen hozzáférhetővé kell tenni.

Az elállási funkció célja tehát az, hogy a fogyasztók online elállási nyilatkozatot tudjanak küldeni az eladó válallkozás részére.

A vállalkozások ezen elállási nyilatkozati forma esetén is kötelesek lesznek arra, hogy az elállásról való tudomásszerzésről indokolatlan késedelem nélkül, tartós adathordozón átvételi elismervényt küldjenek a fogyasztónak, amely tartalmazza az elállás tartalmát, valamint a megküldés napját és időpontját.

The post Webshopokat érintő jogszabályváltozások 2026-tól first appeared on Fogyasztó Barát.

Karácsony utáni fogyasztói igények – Így kezeld jogszerűen a visszaküldéseket webshopként

Ilcsik Tilla — Tue, 25 Nov 2025 09:08:15 +0000

Az ünnepek után sok webshop szembesül a megnövekedett termékvisszaküldésekkel, termék csere kérésekkel és hibabejelentésekkel.

De pontosan mire köteles a webáruház, és mikor nem kell teljesíteni a vásárlói kéréseket?

Összegyűjtöttük a leggyakoribb karácsony utáni helyzeteket – elállás, megajándékozott által jelzett igény, hibás termék – és tisztázzuk, milyen jogi kötelezettségek vonatkoznak a webshopot üzemeltetőkre.

Nem köteles minden esetben cserélni a webshop

Amennyiben a termékkel kapcsolatban nincs minőségi kifogás, hanem a vásárló egyszerűen rossz méretet, színt rendelt, vagy csak másikat szeretne helyette, akkor a webshopnak nincs jogi kötelezettsége a cserére. Nem köteles tehát akkor cserélni a terméket a vállalkozás, ha az egyébként hibátlan.

Sok webshop ennek ellenére biztosítja ezekben az esetekben is a cserét. Ez jó marketing eszköz, és növelheti a vásárlói elégedettséget.

Ilyenkor azonban fontos, hogy a vásárlót emailben tájékoztassuk arról, hogy

milyen feltételekkel tudjuk biztosítani a cserét,
milyen költségek merülnek fel (pl. szállítás),
és milyen határidővel tudjuk teljesíteni.

A 14 nap letelte után nem köteles elfogadni az elállást a webshop

A termék visszavételére sem köteles a webshop akkor, ha a termék átvételétől számított 14 nap már letelt és ez alatt az idő alatt nem jelezte a vásárló, hogy mégsem kell neki a termék. A 14 nap naptári napot jelent, tehát beletartozik a hétvége, a munkaszüneti nap és az ünnepnapok is.

Vannak webshopok akik figyelemmel a karácsonyi ajándékozásokra hosszabb időt is biztosítanak az elállásra. Ez szintén jó marketing eszköz, viszont figyelni kell arra, hogy a kibővített elállás feltételei rögzítésre kerüljenek az ÁSZF-ben és a weboldalon is. Azaz tájékoztassuk a vásárlókat arról, hogy pontosan mennyi idejük van jelezni azt, ha szeretnék visszaküldeni a terméket, és hogy a visszaküldés költsége kit terhel majd.

Elállás a megajándékozott részéről

Mi történik akkor, ha nem a vásárló, hanem a megajándékozott szeretne elállni?

Az elállási jogot a jogszabály szerint az a fogyasztó gyakorolhatja, aki a webshoppal szerződést kötött, azaz aki a rendelést leadta. Ha a terméket ajándékba vették, az elállási jog ezért jogilag a vásárlót illeti meg, nem a megajándékozottat.

A gyakorlatban ugyanakkor a webáruház dönthet úgy, hogy a megajándékozott jelzését is elfogadja – különösen, ha rendelkezésre állnak a rendelés azonosításához szükséges adatok, vagy a vásárló kifejezetten hozzájárul ahhoz, hogy helyette a megajándékozott intézze az elállást.

Ha a termék hibás - karácsony után is kötelező foglalkozni vele

A fentiektől eltérően, amennyiben a vásárló azt jelzi, hogy a termék hibás, vagy nem pontosan azt kapta amit megrendelt, a webáruháznak nincs döntési lehetősége, hanem jogszabályi előírások határozzák meg azt, mi ilyenkor a teendője a jelzett minőségi kifogással.

Hibás termék esetén első körben kijavítást vagy cserét kérhet a vásárló a kellékszavatosság vagy a jótállás szabályai szerint. Amennyiben hibás a termék nem kötelezhetjük a vásárlót a „levásárlásra”, ilyen lehetőséget a jogszabályok nem határoznak meg. Amennyiben pedig a termék ára a vásárlás óta megemelkedett akkor a vásárlótól nem kérhető a különbözet és fordítva: a fogyasztó sem kérheti vissza a különbözetet ha időközben a termék olcsóbb lett.

Fontos azt is megjegyezni, hogy a vásárlónak nem szükséges rögtön az átvételkor jeleznie azt, hogy a termékkel gondja van, azaz sajnos a minőségi kifogással foglalkoznunk kell akkor is, ha csak az ünnepek után jelzi számunkra a panaszát.

A megajándékozott is jelezheti a hibát?

Igen.

Jótállás esetén

A jótállásból eredő jogokat a termék mindenkori tulajdonosa érvényesítheti. A Ptk. kifejezetten kimondja ugynis, hogy a jótállásból eredő jogokat a dolog tulajdonjogának átruházása esetén az új tulajdonos érvényesítheti a jótállást vállaló kötelezettel szemben.
Ez azt jelenti, hogy ha a terméket ajándékba adták, akkor a megajándékozott is jogosult a hibát bejelenteni és jótállási jogait gyakorolni.

Ehhez azonban neki is szüksége lesz a vásárlást igazoló dokumentumokra (jótállási jegy, vagy számla).

Kellékszavatosság esetén

A jogszabályok szerint a kellékszavatossági jogokat a szerződő fél, vagyis az eredeti vásárló gyakorolhatja.
Jogilag tehát a hibás teljesítéssel kapcsolatos kellékszavatossági igények azt illetik meg, aki a terméket megvásárolta, önmagában a dolog tulajdonának átruházásával azonban az eredeti tulajdonost megillető kellékszavatossági jogok nem szállnak át az új tulajdonosra. Annak azonban nincs akadálya, hogy a jogosult (a terméket megvásárló) a kellékszavatossági igényét másra átruházza.

Amennyiben tehát a megajándékozott rendelkezik a vásárlás tényét igazoló dokumentummal (pl. a számlával), akkor a webáruháznak foglalkoznia kell a minőségi kifogással.

Kibontott termék esetén is kell foglalkozni a hibával?

Igen! Ahogy az elállás sem utasítható el azért, mert a terméket kibontották, és az eredeti csomagolással már nem rendelkezik a vásárló, úgy a minőségi kifogás elutasításának indoka sem lehet az, hogy a termék csomagolása már nincs meg.

3 munkanapos cseregarancia

Sok fogyasztó tévesen úgy tudja, hogy jogosult a termék cseréjét kérni 72 órán belül akkor is, ha annak egyébként nincs hibája. Fontos azt tisztázni, hogy a 3 munkanapos csere intézménye csak a jótállás köteles ún. tartós fogyasztási cikkekre vonatkozik (tehát pl. ruházati termékekre nem). Az azonnali csere kötelezettség pedig ezen termékek esetében is csak akkor terheli a webshopot, ha a termék meghibásodik ez idő alatt és a hiba a rendeltetésszerű használatot akadályozza.

Ne felejtsük el a jegyzőkönyvezést a minőségi kifogások jelzésekor

Amennyiben a vásárló jelezte, hogy a termék hibás, akkor minden esetben fel kell venni a jegyzőkönyvet a jelzett minőségi kifogásáról és azt meg kell küldeni részére. Fontos, hogy a jelzett panaszt dokumentáltan kezeljük, egy esetleges hatósági ellenőrzés esetén ugyanis minden esetben ellenőrzik a jegyzőkönyv meglétét a hatóságok.

The post Karácsony utáni fogyasztói igények – Így kezeld jogszerűen a visszaküldéseket webshopként first appeared on Fogyasztó Barát.

A fogyasztóvédelem 2025. évi célellenőrzései

Ilcsik Tilla — Fri, 03 Jan 2025 13:31:13 +0000

A Nemzetgazdasági Minisztérium közzétette a Fogyasztói Portálon a 2025. évi Fogyasztóvédelmi Hatósági Ellenőrzési és Vizsgálati Programot.

A fogyasztóvédelmi hatóságok minden évben a közzétett éves vizsgálati program szerinti témavizsgálatok alapján végzik ellenőrzési tevékenységüket. Idén 39 fő pontból áll az ellenőrzési program, melyen belül mindösszesen 50 témakörben folytatják majd le ellenőrzéseiket a hatóságok.

Az előző évekhez hasonlóan a 2025. évben is kiemelt ellenőrzési terület az online kereskedelmi tevékenység. Az alábbiakban összefoglaljuk azokat a pontokat, melyek érinthetik a webáruház üzemeltetőket is:

A kellékszavatossági és jótállási igények intézésének átfogó ellenőrzése ebben az évben is külön vizsgálati pont mind a hagyományos és az online kereskedelmi forgalomban.
Külön pont az online értékesítés átfogó fogyasztóvédelmi ellenőrzése, mely alatt érteni kell a webáruházak ÁSZF-ének és a teljes működésének fogyasztóvédelmi szempontú ellenőrzését.
Az idei évben fenntarthatósági szempontból is ellenőrzik a vállalkozásokat az ún. „zöld állítások” valódiságának ellenőrzése keretében (termékleírásokban foglalt állítások valóságtartalmának vizsgálata).
Külön ellenőrzési pontként szerepel a harmadik országból érkező termékek átfogó fogyasztóvédelmi ellenőrzése, és a veszélyes termékek keresése a hagyományos, valamint az online kereskedelmi forgalomban (Safety Gate / RAPEX), a termékek biztonságával kapcsolatos koordinált tevélenységek (CASP vizsgálatok).
Továbbra is fokozottan ellenőrzik majd a hatóságok a gyermekek védelme érdekében a kereskedelmi forgalomban megtalálható játékokat (különösen a 3 év alattiaknak szánt játékokat), de ellenőrzés alá kerülnek a „mentes” termékek is (a bőrbarát és környezetbarát mosó- és tisztítószereket a megtévesztő jelölések vonatkozásában fogják vizsgálni).
Mint ahogy minden évben, idén is lesznek olyan vizsgálatok, melyek a szezonális termékekre irányulnak, de a specifikus csoportoknak szánt termékek ellenőrzése sem marad el (pl. étrendikegészítők, vagy mentes élelmiszerek megtévesztő jelöléseinek ellenőrzése).
Új ellenőrzési pontként szerepel a programban az energiacímkézés online kereskedelmi forgalomban történő piacfelügyeleti ellenőrzése.
A valótlan fogyasztói vélemények ellenőrzését szintén új területént említik, de már eddig is vizsgálták a hatóságok azt, hogy a webáruházak oldalán megjelenő értékelések tényleges vásárlóktól származnak-e.

Az alábbi linkre kattintva éri el a teljes vizsgálati programot:

A Nemzetgazdasági Minisztérium 2025. évi Fogyasztóvédelmi Hatósági Ellenőrzési és Vizsgálati Programja

The post A fogyasztóvédelem 2025. évi célellenőrzései first appeared on Fogyasztó Barát.

Változás a jótállási jegyek átadásában! 2025.01.01.

Ilcsik Tilla — Mon, 30 Dec 2024 14:58:59 +0000

2025.01.01. napjával módosul az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet. A változások a jótállási jegyek átadásával kapcsolatos szabályokat érintik. Az alábbiakban összefoglaljuk mi változik az új év első napján.

50 ezer alatti termék esetén nem kötelező jótállási jegyet adni

A legjelentősebb változás, hogy a Korm. rendelet a módosítás következtében kiegészül egy új szakasszal, így 2025. január 1. napjától a Korm. rendelet 3/A. §-a értelmében a vállalkozások nem kötelesek jótállási jegy kiállítására amennyiben a fogyasztási cikk eladási ára nem haladja meg az 50 000 forintot. Ez esetben a vásárlók a jótállásból eredő jogaikat a számlával tudják érvényesíteni.

Fontos, hogy az új rendelkezés ellenére azonban a fogyasztókat tájékoztatni kell:

a termék átadásakor arról, hogy a jótállásból eredő jogokat az ellenérték megfizetését igazoló bizonylattal érvényesíthetik,
a fogyasztási cikk azonosítására alkalmas megnevezéséről és típusáról, valamint – ha van – gyártási számáról,
a fogyasztó jótállásból eredő jogairól, azok érvényesíthetőségének határidejéről, helyéről és feltételeiről, továbbá
az arról, hogy fogyasztói jogvita esetén a fogyasztó a vármegyei (fővárosi) kereskedelmi és iparkamarák által működtetett békéltető testület eljárását is kezdeményezheti.

A mi értelmezésünk szerint a fentiek alapján a fogyasztó részére átadott számla egészítendő ki a fenti tájékoztatásokkal, amennyiben az 50 ezer alatti értékű termékhez a vállalkozás nem ad át jótállási jegyet.

Már nemcsak a webáruházak adhatják át elektronikus úton a jótállási jegyet

A jelenleg hatályos Korm. rendelet 3. § (5) bekezdése alapján a vállalkozás a jótállási jegyet a távollévők között kötött szerződés esetén elektronikus úton is átadhatja a fogyasztó részére. Jelenleg tehát ez az átadási mód csak a távollévők közötti ügyletek esetén elérhető.

Ez a bekezdés úgy módosul január 1. napjától, hogy a vállalkozás a jótállási jegyet – a fogyasztó eltérő kérése hiányában –elektronikus úton is átadhatja a fogyasztó részére. Azaz kikerült a távollévők közötti szerződések kitétel a rendelet szövegéből, és bekerült az „eltérő kérés hiányában” szövegrész, azaz a módosítás hatályba lépésével már minden vállalkozás alkalmazhatja az elektronikus úton történő átadást, kivéve, ha a vásárló kéri a papír alapon a jótállási jegyet.

The post Változás a jótállási jegyek átadásában! 2025.01.01. first appeared on Fogyasztó Barát.

Termékcsere a webshopokban. Mikor kötelező és mikor nem?

Ilcsik Tilla — Fri, 30 Aug 2024 12:09:13 +0000

Ebben a bejegyzésben azokról az esetekről lesz szó, amikor a webáruházban vásárolt termék cseréjére kerülhet sor.

Nem mindegy, hogy a vásárló szavatossági, jótállási jogával élve kéri a cserét, jótállás köteles terméket kíván 3 munkanapon belül cserélni, vagy egyszerűen csak elállás helyett másik terméket kér a vásárolt helyett.

Tartson velünk és vegyük végig mikor és miért kötelező, vagy mikor csak lehetőség a termékcsere a webáruházban.

A csere mint jótállási, szavatossági jog

Azt bizonyára Ön is tudja, hogy a termék hibája esetén a vásárló első körben a termék kijavítását vagy kicserélését kérheti. A kicserélés – a kijavítás mellett – tehát a másik ún. első lépcsőbe tartozó választható kellékszavatossági, jótállási jog.

A vásárló döntheti el, melyik jogával kíván élni, azonban ez nem mindig van így, a Ptk. ide vonatkozó rendelkezése ugyanis azt írja elő, hogy a jogosult választása szerint kérheti a dolog kijavítását vagy kicserélését, kivéve, ha a választott kellékszavatossági jog teljesítése lehetetlen, vagy ha az a kötelezettnek – másik kellékszavatossági igény teljesítésével összehasonlítva – aránytalan többletköltséget eredményezne, figyelembe véve a szolgáltatás hibátlan állapotban képviselt értékét, a szerződésszegés súlyát és a kellékszavatossági jog teljesítésével a jogosultnak okozott érdeksérelmet. ( Ptk. 6:159. § (2))

Nem dönthet tehát a vásárló a szavatossági jogokról, ha a választott kellékszavatossági – jelen blog témájánál maradva a csere – lehetetlen, mert pl. nem gyártják már az adott terméket, vagy ha a csere a vállalkozásának aránytalan többletköltséget eredményezne, tehát a csere pl. költségesebb mint a javítás.

Amennyiben azonban a termék cseréjére kerül sor, akkor az eredeti termékkel mindenben megegyező terméket kell adni a vásárlónak, ugyanis ha az eltér az eredetitől, akkor a vásárló nem köteles elfogadni a cserét.

Amennyiben tehát az Ön számára költséghatékonyabb a javítás, akkor jogosult e szavatossági jog szerint eljárni. Fordítva is igaz ez: ha ugyan a vásárlója a termék javítását kérte, de az Ön számára kevésbé költséges a termék kicserélése, akkor eljárhat ennek megfelelően.

A 3 munkanapos csere

A jótállás köteles termékek vonatkozásában van egy speciális szabály a cserére vonatkozóan.

Ezt a szabályt a 151/2003. (IX. 22. ) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. rendelet) 7. §-az alábbiak szerint határozza meg:

„Ha a fogyasztó a fogyasztási cikk meghibásodása miatt a vásárlástól (üzembe helyezéstől) számított három munkanapon belül érvényesít csereigényt, a vállalkozás nem hivatkozhat a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:159. § (2) bekezdés a) pontja értelmében aránytalan többletköltségre, hanem köteles a fogyasztási cikket kicserélni, feltéve, hogy a meghibásodás a rendeltetésszerű használatot akadályozza.

A szabály azt a célt szolgálja, hogy a vásárlást követően rövid időn belül felmerülő probléma esetén a vásárló igényt tarthasson a termék azonnali cseréjére, és sajnos ez esetben az eladó nem hivatkozhat az előzőekben ismertetett Ptk.-ban rögzített okokra. Hiába kerül tehát többe vállalkozásunknak a termék cseréje – például árleszállítás jobban megérné – kötelesek vagyunk azt megtenni, és nem hivatkozhatunk a Ptk. előző pontban írt szabályára. Amennyiben tehát a vásárlója három munkanapon belül érvényesíti csereigényét, akkor az Ön vállalkozása nem hivatkozhat arra, hogy ez többletköltséget eredményez, és inkább javítana, hanem köteles a hibás terméket cserélni.

A jogalkotó e rendelkezése azon a vélelmen alapul, hogy ezen idő alatt nem a vásárló oldalán merül fel a cserére okot adó körülmény.

Ezt a szabályt csak a fogyasztók felé kell alkalmazni.

Kötelező 8 napon belüli csere a jótállás köteles termékek javítása után

A Korm. rendelet meghatározza azokat az eseteket, amikor az eladó ugyan a javítással megpróbálta szerződésszerűvé tenni a teljesítést, azonban – mivel az nem vezetett eredményre – mégis köteles kicserélni a terméket.

Ha nem javítható a termék

Amennyiben a termék első javításakor az eladó részéről megállapítást nyer, hogy a termék nem javítható, akkor értelemszerűen cserélni kell a terméket 8 napon belül, ha erre nincs lehetősége a vállalkozásnak, akkor a vételárat kell a vásárló részére visszafizetni (Korm. rendelet 5. § (5) bekezdése).

Ha háromszor már kijavította a terméket, és 4. alkalommal is meghibásodik

Amennyiben a jótállás köteles terméket a jótállási idő alatt már háromszor javították, és az negyedik alkalommal is meghibásodik, akkor az eladó köteles a terméket 8 napon belül kicserélni, ha ez nem lehetséges, akkor a vételárat kell visszafizetni a vásárlónak (Korm. rendelet 5. § (6) bekezdése).

Ha már 30 napja nem kerül sor a kijavításra

Amennyiben a kijavításra, az erre vonatkozó igény közlésétől számított 30 nap alatt sem kerül sor, akkor az eladó nem húzhatja tovább az időt, köteles a terméket a harmincnapos határidő eredménytelen elteltét követő 8 napon belül kicserélni (Korm. rendelet 5. § (7) bekezdése).

Cseretermék a javítás idejére?

Amíg a termék javítás alatt áll lehet, hogy jelezte már vásárlója azt, hogy a javítás idejére biztosítson az eredetivel azonos terméket számára.

Erre az eladó nem köteles, nem kell tehát csereterméket biztosítani a kijavítás idejére.

Csere vagy elállás? Nem hibás a termék: Kötelező-e cserét biztosítania a webshopnak?

Gyakran keveredik a vásárlók fejében az elállási jog és a termékcsere lehetősége.

Fontos tisztázni, hogy az elállási jog nem termékcserére jogosítja a vásárlót, hanem az eredeti állapot helyreállítására, azaz e jog gyakorlásakor a terméket vissza kell juttatnia az eladóhoz és jogosult a vételárat visszakapni.

Előfordulhat azonban, hogy a vásárlója nem a vételárat kérné vissza, azaz nem az indoklás nélküli elállási jogával kíván élni, hanem – mert pl. rossz méretet rendelt, vagy másik termék tetszett meg neki a webshopban – egy másik termékre kívánja cserélni a megvásárolt terméket.

Amennyiben nem hibás a termék, tehát a vásárló nem a vállalkozás hibája miatt akar másik terméket, akkor nem köteles az eladó vállalkozás kicserélni a terméket, de természetesen biztosíthat ilyen lehetőséget vásárlóinak.

A nem hibás termékek cseréjének szabályait, eljárási menetét az eladó vállalkozás meghatározhatja (meghatározhatja, hogy a cserével kapcsolatos költségek a vásárlót terhelik, ha nem vállalja azt át az eladó) ezzel biztosítva a vásárlói számára azt a lehetőséget, hogy egy újabb rendelés leadása nélkül másik terméket kapjon az eredeti helyett.

The post Termékcsere a webshopokban. Mikor kötelező és mikor nem? first appeared on Fogyasztó Barát.

A kicserélt, vagy kijavított termék jótállási idejének változása

Ilcsik Tilla — Fri, 26 Jul 2024 10:55:23 +0000

A jótállás időtartamát a 151/2003. (IX.22.) Korm rendelet (továbbiakban: Korm. rendelet) határozza meg a tartós fogyasztási cikk eladási árától függően 2, vagy 3 évben.

Ez alatt az idő alatt, azaz a jótállás időtartama alatt a fogyasztó érvényesítheti jótállási jogait. A jogszabályban megállapított 2 vagy 3 év tehát az úgynevezett elévülési ideje a jótállási jogai érvényesíthetőségének.

A következőkben arról lesz szó, hogy hogyan változik a jótállási idő abban az esetben, ha a jótállás ideje alatt a terméket cserélni vagy javítania kell a vállalkozásnak.

Abban az esetben, ha a jótállás köteles termék kijavítására, vagy kicserélésére kerül sor, akkor a jótállási idő megváltozik, egyes esetekben meghosszabbodik, más esetben pedig újrakezdődik a termék egészére, vagy annak egy része tekintetében.

A jótállási idő újraindul

A Ptk. 6:163. § (5) bekezdése a kellékszavatosság körében akként rendelkezik, hogy „A dolognak a kicseréléssel vagy a kijavítással érintett részére a kellékszavatossági igény elévülése újból kezdődik. Ezt a szabályt kell alkalmazni arra az esetre is, ha a kijavítás következményeként új hiba keletkezik.”

A jótállás esetében is irányadó a kellékszavatosságnak a fenti Ptk. szabálya, és amennyiben a jótállás köteles termék egy alkatrészét kicseréli vagy kijavítja vállalkozása, akkor a termék e része tekintetében a jótállási idő újrakezdődik.

Ennek oka, hogy maga a kijavítás, vagy a kicserélés az elévülési időt megszakította, és a cserével vagy a kijavítással érintett rész vonatkozásában a jótállási igény elévülési ideje újraindul.

Abban az esetben pedig, ha a termék egészének kicserélésére kerül sor, azaz a vásárló egy új terméket kap, akkor a termék egészére nézve újraindul a jótállási idő.

Van, amikor meghosszabbodik a jótállási idő

Az előző esetekben a jótállási idő a termék egésze, vagy annak egy része vonatkozásában újraindult, de van, amikor a jótállási idő meghosszabbodik és az eladó vállalkozásnak tovább kell helyt állnia a 2, vagy 3 évnél.

A Ptk. 6:163. § (4) bekezdése értelmében: „Nem számít bele az elévülési időbe a kijavítási időnek az a része, amely alatt a
jogosult a dolgot rendeltetésszerűen nem tudja használni.”

A Korm. rendelet 2. § (4) bekezdése értelmében: „A fogyasztási cikk kijavítása esetén a jótállás időtartama meghosszabbodik a javításra átadás napjától kezdve azzal az idővel, amely alatt a fogyasztó a fogyasztási cikket a hiba miatt rendeltetésszerűen nem használhatta.”

Ebben az esetben tehát arról van szó, hogy a Ptk. és a Korm. rendelet is speciális szabályt alkalmaz az elévülési idő számítására, és azt mondja, hogy az elévülési időbe nem számít bele a kijavítási idő, mivel ez idő alatt a vásárló a terméket nem tudta rendeltetésszerűen használni. Ennek következménye, hogy az elévülési idő a kijavítási idővel meghosszabbodik.

A kijavítási idő az a hiba közlésétől a kijavítás elvégzésig tartó időtartamot jelent. Annak a körülménynek nincs jelentősége, hogy a vásárló már a hiba közlése előtt sem tudta használni a terméket, tehát a hiba közlésétől számított kieső időt kell alapul venni.

The post A kicserélt, vagy kijavított termék jótállási idejének változása first appeared on Fogyasztó Barát.

A webshop kötelezettségei termékhiba esetén. Összefoglaló.

Ilcsik Tilla — Fri, 19 Jul 2024 10:56:22 +0000

Több posztunkban is írtunk már a hibás teljesítés következményeiről, így a jótállás és a kellékszavatosság szabályairól is. A leggyakrabban visszatérő kérdések azzal kapcsolatosak tapasztalataink szerint, hogy milyen kötelezettségei vannak a webshopnak akkor, ha jelzi a vásárló a nála vásárolt termék hibáját.

Mi az hogy hibás teljesítés? Kinek a feladata a bizonyítás? Kinek a költsége a bizonyítás és a termék oda-vissza szállítása? Jótállás vagy kellékszavatosság szabályai szerint kell eljárni? Cég vagy fogyasztó?

Ezekre próbálunk meg most érthető válaszokat adni egy posztban, majd a könnyebb áttekinthetőség miatt táblázat formájában is feltüntetjük a legfontosabb tudnivalókat a hibás teljesítés kezelésével kapcsolatban.

1. Hibás teljesítés

A Ptk. 6:157. § (1) bekezdése értelmében:

„A kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatás a teljesítés időpontjában nem felel meg a szerződésben vagy jogszabályban megállapított minőségi követelményeknek. Nem teljesít hibásan a kötelezett, ha a jogosult a hibát a szerződéskötés időpontjában ismerte, vagy a hibát a szerződéskötés időpontjában ismernie kellett.”

A hibás teljesítés a szerződésszegés egyik esete. Az eladó akkor teljesít hibásan, ha a terméket vagy szolgáltatást nem a szerződésnek, vagy a jogszabályban foglalt minőségi követelményeknek megfelelően adja el, vagy nyújtja. Tehát amennyiben a webshop által eladott termék minősége megefelel ugyan a jogszabályi követelményeknek, de a termékleírásban szereplő jellemzőkkel nem rendelkezik, vagy nem azt a terméket kapta a vásárló mint amit megrendelt, az is hibás teljesítés.

A hibás teljesítés a teljesítéskor fennálló hibát jelenti, ami nem feltételnül jelentkezik a termék átadásakor, vagyis úgynevezett rejtett hiba állhat fenn (a vállalkozás sem tudta, hogy a termék hibás). Sokszor van félreértés abban a kérdésben, hogy beszélhetünk-e hibás teljesítésről abban az esetben, ha a vásárló csak később jelzi a hibát és nem az átadást követően. Attól még, hogy a vásárló csak vásárlást követő pl. 6 hónappal később jelzi a hibát, még lehet szó hibás teljesítésről, hiszen a teljesítéskor már fennálló hiba lehet, hogy csak később jelentkezik, később lesz felismerhető, azaz úgynevezett rejtett hibáról beszélünk.

Az, hogy egy tartós fogyasztási cikkre több évig jótállást kell vállalnia az eladónak, vagy egyéb termékek esetén két évig élhet szavatossági jogaival a vásárló, nem azt jelenti, hogy a termék bármely hibája miatt az eladót terheli a felelősség. A teljesítéskori hiba az, amiért felel az eladó, azaz azért, hogy hibás terméket adott-e el.

2. Jótállás vagy kellékszavatosság? Cégek vagy fogyasztók?

Még mindig sok kérdést kapunk azzal kapcsolatban, hogy pl. egy textil árura vonatkozik-e a jótállás, vagy, hogy a céges vásárlónak kell -e jótállási jegyet adni.

A kellékszavatosság minden termékre, minden vásárlóra vonatkozik értékhatártól függetlenül. A fogyasztónak minősülő vásárlókat 2 év kellékszavatosság, a fogyasztónak nem minősülő vásárlókat, azaz pl. a cégeket 1 év kellékszavatosság illeti meg.

A jótállás azonban csak a tartós fogyasztási cikkekre vonatkozik, ha azok értéke meghaladja a 10.000 Ft -ot. A tartós fogyasztási cikkek körét a 2024.07.01. napjától hatályos 10/2024. (VI.28.) IM rendelet 1. számú mellékletében találjuk meg.

A kötelező jótállás csak a fogyasztókat illeti meg, jogi személy vásárlókat nem (ez utóbbiak esetében önként vállalhat az eladó jótállást).

3. Jegyzőkönyv felvétele minden esetben

Amennyiben egyértelmű, hogy a vásárló nem elállási jogával él, hanem azt jelzi a webshop felé, hogy a termék nem jól működik, hiányos, vagy mást kapott, mint ami a webáruház oldalán szerepelt, akkor azt minőségi kifogásként kell kezelni.

Ebben az esetben pedig a vásárló panaszáról jegyzőkönyvet kell felvenni. Ennek szabályait külön jogszabály határozza meg, a fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés keretében eladott dolgokra vonatkozó szavatossági és jótállási igények intézésének eljárási szabályairól szóló 19/2014. (IV. 29.) NGM rendelet (továbbiakban: NGM rendelet).

A jegyzőkönyv kötelező elemeit és egyéb szabályait ebben a posztban foglaltuk össze: Kötelező jegyzőkönyvezése a panaszoknak a webshopokban

Ha a jegyzőkönyv elkészült, akkor haladéktalanul és igazolható módon azt meg kell küldeni a vásárló számára.

Amit rögzít az NGM rendelet, hogy ha a vállalkozás a fogyasztó szavatossági vagy jótállási igényének teljesthetőségéről annak bejelentésekor nem tud nyilatkozni, álláspontjáról, igén elutasítása esetén az elutasítás indokáról és a békéltető testülethez fordulás lehetőségéről 5 munkanapon elül igazolható módon kell értesíteni a fogyasztót.

A vállalkozásnak tehát 5 munkanapon belül el kell döntenie, hogy milyen módon kezeli a minőségi kifogást és erről értesítenie kell a vásárlót.

4. Termék visszajuttatása az eladóhoz, költségek

Ahhoz, hogy az eladó el tudja dönteni, hogy a termék hibája milyen jellegű, és azt milyen módon tudja orvosolni, vissza kell, hogy kapja a terméket. A Ptk. 6:166. § -a úgy rendelkezik, hogy a szavatossági kötelezettség teljesítésével kapcsolatos költségek a kötelezettet terhelik.

A termék eladóhoz történő visszaszállításának költsége tehát az eladót terheli mind a jótállás, mind pedig a kellékszavatosság esetében. Arra van lehetőség, hogy a vásárló maga visszaküldi és megelőlegezi a szállítás költségét, de ha hibás valóban a termék, akkor meg kell részére téríteni a szállítás költségét.

A jótállás esetében a 151/2003. (IX.22.) Korm. rendelet külön előírja, hogy a rögzített bekötésű, illetve a 10 kg-nál súlyosabb, vagy tömegközlekedési eszközön kézi csomagként nem szállítható fogyasztási cikket az üzemetetés helyén kell megjavítani, ha ez nem lehetséges akkor a le-és felszerelésről, valamint az el-és visszaszállításról a vállalkozás vagy a javítószolgálat gondoskodik.

5. Bizonyítás: Hibás vagy nem hibás?

Kellékszavatosság (mely 2 év) esetében 1 évig az eladónak kell azt bizonyítani, hogy a termék nem volt a teljesítéskor hibás.

Jótállás esetében a jótállás időtartama (2 vagy 3 év az értékhatártól függően) alatt végig az eladónak kell bizonyítania, hogy a termék nem volt a teljesítéskor hibás.

Ahogy a termék visszaszállításának a költsége, úgy adott esetben a termék bevizsgálásának a költsége is az eladó vállalkozást terheli, tekintettel a bizonyítási kötelezettségére.

6. Vásárló jogai. Kérhet-e egyből vételár visszafizetést?

Mind a kellékszavatosság mind pedig a jótállás esetében első körben kijavítást vagy kicserélést kérhet a vásárló. Második körben pedig árleszállítást vagy pedig elállhat (vételár visszafizetés) a szerződéstől.

Nem kérheti tehát egyből vissza a termék árát a vásárló.

A kijavítás, illetve kicserélés vonatkozásában az NGM rendelet kimondja, hogy a vállalkozásnak törekednie kell arra, hogy a kijavítást vagy kicserélést legfeljebb tizenöt napon belül elvégezze. Abban az esetben, ha a kijavítás vagy a kicserélés időtartama meghaladja a 15 napot, akkor köteles a vállalkozás arról tájékoztatni a fogyasztót, hogy várhatóan mikor tudja azokat elvégezni.

Hibás teljesítés

Kellékszavatosság

Jótállás

Kivel szemben érvényesítheti a vásárló?

Forgalmazó (eladó vállalkozás)

Itt fontos megjegyezni, hogy a gyártói jótállástól függetlenül kell az eladó vállalkozásnak jótállást vállalnia a jogszabályban meghatározottak szerint

Ki érvényesítheti?

A fogyasztónak minősülő vásárló és a nem fogyasztónak minősülú vásárló is.

Csak a fogyasztónak minősülő vásárló.

Mely termékekre vonatkozik?

Minden termékre értékhatártól függetlenül

Csak a 10/2024. (VI.28.) IM rendelet 1. számú mellékletében meghatározott tartós fogyasztási cikkek esetében, melyek értéke a 10.000 Ft összeget meghaladja.

Meddig érvényesítheti a vásárló igényét?

A fogyasztónak minősülő vásárló 2 évig. A fogyasztónak nem minősülő vásárló 1 évig.

A fogyasztónak minősülő vásárló

10.000-250.000 Ft értékű termék esetén 2 évig,
250.000 Ft érték feletti termék esetén 3 évig élhet a jótállási jogaival.

Kit terhel a bizonyítási kötelezettség?

Fogyasztónak minősülő vásárló esetén 1 évig az eladót terheli a bizonyítási kötelezettség, azt követően a vásárlót.

Fogyasztónak nem minősülő vásárló esetén a vásárlót terheli a bizonyítási kötelezettség.

A jótállás időtartama alatt végig az eladót terheli a bizonyítási kötelezettség.

Gyakorolható jogok

Kijavítás

Kicserélés

Vételár leszállítása

Elállás (vételár visszafizetés)

The post A webshop kötelezettségei termékhiba esetén. Összefoglaló. first appeared on Fogyasztó Barát.

Új jogszabály a jótállás köteles termékekre! – Itt vannak a kibővített jótállás köteles termékkategóriák

Ilcsik Tilla — Sat, 29 Jun 2024 11:17:37 +0000

Ahogy korábbi posztunkban megírtuk, 2024. május 8. napján jelentős változások léptek hatályba a 151/2003. (IX.22.) Korm. rendeletben (továbbiakban: Korm. rendelet), melyek a webshopot üzemeltető vállalkozásokat is érintette. Az egyik legfontosabb módosítás az volt, hogy a minimum jótállási idő 2 évre emelkedett.

A Korm. rendelet további változásait ebben a bejegyzésben foglaltuk össze, mindenképp olvassa el, ha lemaradt róla.

2024. július 1. napjától új rendelet tartalmazza a jótállás köteles termékek körét

A vállalkozások számára a jótállás körében 2024. július 1. napjával újabb fontos változás lép életbe, ugyanis a Korm. rendelet 1. számú melléklete, mely a kötelező jótállás alá eső termékkategóriákat sorolja fel hatályát veszti, és életbe lép a kötelező jótállás alá tartozó tartós fogyasztási cikkek körének meghatározásáról szóló 10/2024. (VI.28.) IM rendelet (továbbiakban: IM rendelet), melynek 1. számú melléklete tartalmazza a tartós fogyasztási cikkek kibővített termékköreit.

2024. július 1. napjától tehát már nem a Korm. rendelet mellékletében, hanem az IM rendelet 1. számú mellékletében találjuk meg a kötelező jótállás alá tartozó fogyasztási cikkek felsorolását.

Jelentős változás nem következett be a jótállás köteles termékek körében, de az IM rendelettel pár új termék is bekerült a jótállás köteles termékek közé (ezeket vastagon szedetten jelezzük a lenti felsorolásban), és pár termék pedig kikerült a jótállási kötelelezettség alól.

A kötelező jótállás alá tartozó fogyasztási cikkek köre

Az alábbi termékkategóriákat sorolja fel az új jogszabály 1. számú melléklete, vastagon szedtük tehát azokat, melyek újként kerültek be:

háztartási készülék, így különösen hűtőszekrény, fagyasztó, kombinált hűtőszekrény, villanytűzhely, mosógép, centrifuga, szárítógép és ezek bármely kombinációja, mosogatógép, vasaló, vízmelegítő, tüzelő-, fűtő-, légkondicionáló- és egyéb légállapot-szabályozó berendezés, porszívó, gőzzel működő tisztítógép, szőnyegtisztító-gép, padlósúroló- és fényesítőgép, varrógép, kötőgép, villanybojler, szivattyú;
villamos energiával működtetett konyhai kisgép, így különösen mikrohullámú sütő, kenyérsütő, kenyérpirító, kávéfőző, kávédaráló, tejhabosító, vízforraló, konyhai robotgép, turmixgép, elektromos húsdaráló, grillsütő, olajsütő, ostyasütő, fánksütő, gofrisütő, szendvicssütő, elektromos palacsintasütő, elektromos pizzasütő, forrólevegős sütő, elektromos főzőedény, elektromos serpenyő, elektromos popcornkészítő, elektromos kontaktgrill, forgónyárs, mini tűzhely, rizsfőző készülék, tésztafőző, tojásfőző, ételpároló, gyümölcsaszaló;
gázkészülék, így különösen tűzhely, konvektor, gázkazán, gázbojler, gázgrill, gázzsámoly, gázsütő, gázperzselő, gázlámpa;
motoros kerti gép és nem motoros kertészeti eszköz, így különösen kapálógép, gyepszellőztető, fűnyíró, fűkasza, tologatós fűnyíró, kerti traktor;
motoros kézi szerszám, így különösen láncfűrész, fúrógép, ütvefúrógép, sarokköszörű, körfűrész, gyalu;
közlekedési eszköz, így különösen kerékpár, elektromos kerékpár, roller, elektromos roller, quad, motorkerékpár, segédmotoros kerékpár, személygépkocsi, lakóautó, lakókocsi, utánfutós lakókocsi, utánfutó;
motoros vízi jármű;
jogszabályban foglaltak szerint nyílt kategóriába sorolt pilóta nélküli légijármű;
nyílászáró, így különösen ablak, bel- és kültéri ajtó, garázsajtó;
árnyékolástechnikai eszköz, így különösen kézi vagy motoros meghajtású redőny, reluxa, napellenző, szalagfüggöny;
kaputelefon, kamerás megfigyelőrendszer;
garázskapu- és egyéb kapumeghajtás, vezérlés;
biztonsági riasztó- és jelzőberendezés;
elektronikus hírközlő végberendezés, így különösen telefon, mobiltelefon, telefax-készülék, több funkciós készülék;
híradástechnikai készülék, így különösen üzenetrögzítő, kihangosító készülék, műholdvevő és AM Micro antenna rendszerek és ezek részegységei, televízió, projektor, rádió, autórádió, rádiós ébresztőóra, műholdas helymeghatározó, játékkonzol, Blu-ray lejátszó és -író, asztali médialejátszó, egyéni hangrendszer, keverőasztal, erősítő, hangszóró, hangfal, mikrofon és fülhallgató, head-set;
információtechnikai készülék, így különösen asztali számítógép, laptop, notebook, tablet, PDA, monitor, fényképezőgép, film- és hangfelvevő kamera, videokamera és camcorder, diktafon, fotónyomtató, film- és diaszkenner, MP3 és MP4 lejátszó, hordozható médialejátszó, e-könyv olvasó, pendrive, memóriakártya, számológép, zsebszámológép;
irodatechnikai berendezés, így különösen fénymásoló, nyomtató, szkenner, iratmegsemmisítő, laminálógép;
írásvetítő és filmtechnikai berendezés, így különösen film- és írásvetítő, filmnagyító, filmelőhívó- és filmfeldolgozó készülék;
világítástechnikai termék, így különösen lámpatest, fényforrás;
villamos energiával működtetett szépségápolási eszköz, így különösen hajszárító, hajformázó, testszőrnyíró gép, epilátor, villanyborotva;
mérőműszer, generátor, tápegység, akkumulátor-töltő;
lőfegyver;
sporteszköz, vadászathoz és horgászathoz kapcsolódó eszköz;
bel- és kültéri bútor, fekvőmatrac;
a 24. pontba nem tartozó fürdőszobai berendezési tárgy, kültéri kád, valamint bel- és kültéri medence, így különösen szappanadagoló, csaptelep, zuhanyfej, zuhanykészlet, vécé, bidé, piszoár, öblítőtartály, mosdókagyló, zuhanytálca, zuhanyfal, zuhanyajtó, zuhanykabin, fürdőkád, bel- és kültéri masszázsmedence;
napkollektor, napelemrendszer;
villamos energiával működtetett játék, így különösen játék hoverboard, játék elektromos roller, pilóta nélküli játék légijármű;
gyermekmegfigyelő berendezés, így különösen légzésfigyelő, szívhangfigyelő, bébiőrző;
bel- és kültéri gyermekjáték, különösen hinta, csúszda;
gyermekgondozási cikk, így különösen pelenkázó- vagy mosdató-állvány, babakocsi, magas és asztalra szerelhető etetőszék, biztonsági gyermekülés;
egészségmegőrző és gyógyászati termék és eszköz, így különösen elektromos masszírozó, elektromos fogkefe, mágneses termék, fényterápiás eszköz, inhalátor, lázmérő;
gyógyászati segédeszköz;
látásjavító eszköz, így különösen szemüveg, valamint napszemüveg;
optikai eszköz, így különösen távcső, látcső, mikroszkóp, teleszkóp;
hangszer;
óra és ékszer;
kedvtelésből tartott állatok villamos energiával működtetett felszerelése, így különösen etető, itató, szőrnyírógép, nyakörv, ajtó, nyomkövető, alomtálca;
kötelező jótállás alá tartozó tartós fogyasztási cikk tartozéka, alkotórésze.

Az IM rendelet a tartós fogyazstási cikkek között már nem tartalmazza az alábbi termékeket, azaz e termékek már nem jótállás kötelesek:

elektromos rotyogtatófazék
lemezjátszó, szalagos és kazettás magnó, CD-felvevő és lejátszó, DVD-felvevő és lejátszó,
nemes és félnemes szőrmésbőrből készült szőrmeruházati termékek

Az IM rendeletben nem szerepel a drón, azonban a pilóta nélküli légijármű megnevezést használja, melybe bele tartoznak a drónok is.

The post Új jogszabály a jótállás köteles termékekre! – Itt vannak a kibővített jótállás köteles termékkategóriák first appeared on Fogyasztó Barát.