jogszabályváltozás | Fogyasztó Barát

Új kötelező tájékoztatások a webshopokban: harmonizált értesítés és GARAN címke

Ilcsik Tilla — Fri, 24 Jul 2026 06:44:13 +0000

2026.09.27. napjától az árukat értékesítő vállalkozások előzetes tájékoztatási kötelezettsége bővül: az Európai Unió egységes szavatossági tájékoztatót vezet be, emellett bizonyos esetekben az áruk gyártói jótállásáról is tájékoztatást kell adni.

Az EU által előírt kötelezettségek a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól szóló 45/2014. (II.26.) korm. rendeletben kerülnek átültetésre.

Az új szabályozás célja az, hogy a fogyasztók könnyebben eligazodjanak a jogszabályon alapuló szavatossági jogaik és a gyártók által önként vállalt jótállások között.

Milyen új tájékoztatási kötelezettségek jönnek a vállalkozások számára?

Az új előírások következtében két új, egységes tájékoztatási elem kerül bevezetésre:

a harmonizált értesítés, amely a fogyasztók jogszabályon alapuló kellékszavatossági jogairól ad tájékoztatást;
a GARAN címke, amely a gyártó által önként vállalt, tartósságra vonatkozó kereskedelmi jótállást jelöli.

A változások nemcsak a webáruházakat, hanem a hagyományos, fizikai üzleteket is érintik. Az online értékesítés esetében azonban különösen fontos lesz, hogy az új tájékoztatási elemek a webshop megfelelő pontjain, jól láthatóan jelenjenek meg.

Nézzük meg melyik tájékoztatási forma pontosan mit jelent.

1. Kötelező uniós szavatossági tájékoztató: harmonizált értesítés

A harmonizált értesítés egy egységes uniós tájékoztató, amely röviden ismerteti a fogyasztókat megillető jogszabályban meghatározott kellékszavatossági jogokat.

Célja, hogy az Európai Unió valamennyi tagállamában ugyanazzal a megjelenéssel és ugyanazzal a tartalommal találkozzanak a vásárlók.

A harmonizált értesítés nem egy konkrét termékhez kapcsolódik. Általánosan emlékezteti a fogyasztót arra, hogy áru vásárlásakor jogszabályon alapuló szavatossági védelem illeti meg.

A tájékoztató többek között:

felhívja a figyelmet a jogszabályi kellékszavatosság fennállására;
ismerteti annak legfontosabb elemeit;
utal arra, hogy a kellékszavatosság időtartama legalább két év;
tájékoztat arról is, hogy egyes tagállamok nemzeti joga ennél hosszabb időtartamot biztosíthat.

Az értesítés egyik fontos célja, hogy a fogyasztó ne tévessze össze a jogszabály alapján fennálló kellékszavatossági jogait a gyártó által önként vállalt kereskedelmi jótállással.

2. GARAN címke

A GARAN címkét nem minden terméknél kell használni, hanem kizárólag akkor, ha a gyártó legalább két évet meghaladó tartósságra vonatkozó kereskedelmi jótállást vállal a teljes termékre.

A címke akkor szükséges, ha a gyártó:

a teljes termékre;
többletköltség nélkül;
két évet meghaladó időtartamra

tartósságra vonatkozó kereskedelmi jótállást vállal.

A tartósságra vonatkozó kereskedelmi jótállás a gyártó önkéntes vállalása. Ez nem azonos a fogyasztót jogszabály alapján megillető kellékszavatossággal vagy a magyar jog szerinti kötelező jótállással.

A GARAN címke célja, hogy a vásárló már a szerződéskötés előtt egyértelműen lássa:

melyik gyártó vállalja a jótállást az adott termékre;
hány évre szól a vállalás az adott termékre.

A webshopoknak csak akkor kell erről tájékoztatást adnia, ha a gyártó a tartóssági jótállásra vonatkozó információt a rendelkezésére bocsátotta. A kereskedőnek nem kell önálló kutatást végeznie, és nem köteles például a gyártó weboldalán utánanézni annak, hogy valamely termékhez kapcsolódik-e ilyen vállalás.

A GARAN címke tehát termékspecifikus: kizárólag azoknál a termékeknél kell alkalmazni, amelyek megfelelnek a fenti feltételeknek.

Hogyan kell megjeleníteni az új tájékoztatási elemeket?

A harmonizált értesítés és a GARAN címke hivatalos megjelenését a Bizottság (EU) 2025/1960 végrehajtási rendelete határozza meg. A rendelet első melléklete a harmonizált értesítést, második melléklete pedig a GARAN címkét tartalmazza.

A harmonizált értesítés megjelenítése

Mivel a harmonizált értesítés nem egy adott termékre, hanem általánosan a fogyasztó kellékszavatossági jogaira vonatkozik, azt a webshop valamely jól látható pontján kell elhelyezni.

A Bizottság útmutatója szerint megfelelő lehet például:

a webshop fejlécében;
a termékkategória- vagy termékkatalógus-oldalon;
a termékek felsorolása mellett;
vagy akár a checkout felületén.

Megfelelő megoldás lehet az is, ha a webshopon jól láthatóan megjelenik például az „Az Ön jogszabályi szavatossági jogai” felirat, és arra kattintva vagy rámutatva megnyílik a teljes harmonizált értesítés.

Online értékesítésnél a hivatalos magyar nyelvű, színes RGB-változatot kell alkalmazni.

A harmonizált értesítés tartalma nem módosítható. Nem változtatható meg többek között:

a szövege;
a színvilága;
a grafikai elemei;
az arányai;
az elrendezése;
valamint a benne elhelyezett QR-kód (A QR-kód a Your Europe portálon a megfelelőség szavatolására vonatkozó jogszabályi kötelezettséggel foglalkozó oldal megfelelő nyelvi változatához visz.)

A vállalkozás tehát nem készíthet belőle saját arculatra szabott vagy rövidített változatot.

A GARAN címke megjelenítése

A GARAN címkét egyértelműen ahhoz a termékhez kell kapcsolni, amelyre a gyártó a megfelelő tartóssági jótállást vállalja.

A címke megjelenhet például:

a termékoldalon;
a termékképek között;
a termékleírás mellett;
vagy kisebb, beágyazott címkeként.

Online megjelenítésnél a GARAN címke kinyitható vagy beágyazott formában is elhelyezhető, feltéve, hogy a fogyasztó számára jól látható és könnyen hozzáférhető.

A GARAN címke alapvető grafikai elemei szintén kötöttek, azonban bizonyos termékspecifikus adatok kitölthetők. Ilyen különösen:

a gyártó neve;
a jótállás időtartama években kifejezve;
a termék vagy modell azonosítása.

A címke többi része nem alakítható át szabadon.

Ha a gyártó az adott termékre megfelelő tartóssági jótállást vállal, és erről tájékoztatást adott a webshopnak, akkor a vállalkozásnak közvetlenül a megrendelés véglegesítése előtt, egyértelműen és jól láthatóan fel kell hívnia a fogyasztó figyelmét a GARAN címkére. A kereskedelmi jótállás pontos
feltételeit a kereskedelmi jótállási nyilatkozatban kell meghatározniuk a gyártókank.

Ez azt jelenti, hogy a webáruháznál nem lesz elegendő a címkét kizárólag a termékoldalon megjeleníteni: a checkout folyamatban is meg kell jelennie.

Kit érint az új szabályozás?

Az új tájékoztatási kötelezettségek nemcsak a webshopokat, hanem a fizikális üzleteket is érinti. Olyan új szabályokról van tehát szó, mely minden vállalkozás előzetes tájékoztatási kötelezettségét érinti.

A harmonizált értesítés azokat a vállalkozásokat érinti, amelyek fogyasztóknak árukat értékesítenek.

A GARAN címke ennél szűkebb körben alkalmazandó: csak azoknál a konkrét termékeknél, amelyekre a gyártó megfelelő tartóssági jótállást vállal, és erről tájékoztatja az eladót.

Nem csak ez a két új tájékoztatási kötelezettség lesz szeptembertől

A harmonizált értesítés és a GARAN címke csak egy részét jelenti a 2026 szeptemberétől érkező változásoknak.

A vállalkozásoknak az értékesítés előtt további információkat is közölniük kell, így különösen:

a gyártó által vállalt tartóssági jótállásról;
a digitális elemet tartalmazó árukhoz, digitális tartalmakhoz és digitális szolgáltatásokhoz biztosított ingyenes szoftverfrissítések időtartamáról;
az áru javíthatósági pontszámáról;
javíthatósági pontszám hiányában a pótalkatrészek elérhetőségéről és várható költségéről;
a javítási és karbantartási információkról;
a javítást korlátozó tényezőkről;
valamint bizonyos esetekben a környezetbarát szállítási lehetőségekről.

Mire érdemes már most felkészülni?

Bár a változások 2026. szeptember 27-től alkalmazandók, a webshopoknak már most célszerű megkezdeniük a felkészülést.

Érdemes:

felmérni, hogy mely termékeikre vállal a gyártó két évet meghaladó tartóssági jótállást;
a szükséges információkat bekérni a gyártóktól és beszállítóktól;
új mezőket kialakítani a termékadatbázisban;
előkészíteni a harmonizált értesítés elhelyezését;
megtervezni a GARAN címke termékoldali megjelenítését;
ellenőrizni, hogy a checkout felület alkalmas-e a címke megrendelés előtti megjelenítésére.

The post Új kötelező tájékoztatások a webshopokban: harmonizált értesítés és GARAN címke first appeared on Fogyasztó Barát.

A javításhoz való jog: új kötelezettségek a gyártók és a webáruházak számára

Ilcsik Tilla — Wed, 15 Jul 2026 13:18:01 +0000

Minden EU tagállamnak 2026. július 31. napjáig kell átültetni és hatályba léptetni a „javításhoz való való jogról szóló irányelv”-ként (R2R, right to repair) is ismert Európai Parlament és a Tanács (EU) 2024/1799 irányelv (továbbiakban: Irányelv) szabályait, amelynek célja az áru értékesítését követően a javítás, valamint az újrafelhasználás előmozdítása mind az eladó felelősségi körén belüli, mind pedig az azon kívüli hibák esetén.

A szabályozással a hosszú távú cél az lenne, hogy a még használható termékeket ne kelljen lecserélni vagy kidobni, hanem azok javítással hosszabb ideig használatban maradhassanak.

Az Irányelv szabályainak a magyar nemzeti jogba történő átültetésére a jelenleg még csak tervezetként elérhető “az áruk javításának előmozdítását célzó intézkedésekről és egyes fogyasztóvédelmi tárgyú kormányrendeletek módosításáról“ szóló kormányrendelettel valósul majd meg várhatóan 2026. július 31. napjával, bár a jelenleg közzétett tervezet szerint a rendelet eladókat érintő rendelkezései 2026. augusztus 31-én lépnének hatályba.

A tervezet alapján a változások a fogyasztóknak árut értékesítő minden webshopot is érintenek majd, ezért a webáruházak ÁSZF-ek és reklamációkezelési folyamatok felülvizsgálata is szükségessé válik.

Mit jelentenek az új szabályok az eladók számára?

Az Irányelv két területen hoz változást. Egyrészt bizonyos, uniós javíthatósági követelményekkel érintett termékek gyártói számára külön javítási kötelezettséget ír elő az Irányelv arra az esetre, amikor a hiba már nem tartozik az eladó kellékszavatossági felelősségébe.

Másrészt az eladó felelősségi körébe tartozó hiba esetén pedig a javítás előmozdítása érdekében a fogyasztóval szerződő eladók – így a webáruházak – hibás teljesítéssel kapcsolatos kellékszavatossági ügyintézésében is új szabályok jelennek meg.

Elsőként azt nézzük meg, hogy az eladó vállalkozások milyen új kötelezettségekkel számolhatnak ha a termék hibája már az átadáskor fennállt.

A közzétett magyar jogszabálytervezet a fogyasztói adásvételi szerződésekre is irányadó 373/2021. (VI. 30.) Korm. rendeletetet több ponton módosítja. A változások minden eladó vállalkozásra vonatkoznak majd, akik fogyasztók részére árut értékesítenek.

A javíthatóság is a termékkel szemben elvárható tulajdonsággá válik

A jelenleg hatályos szabályok alapján a terméknek rendelkeznie kell azzal a minőséggel, teljesítménnyel és azokkal az egyéb jellemzőkkel, amelyeket a fogyasztó az azonos típusú termékeknél észszerűen elvárhat. A magyar jogszabály tervezet a teljesítés szerződésszerűségének általános követelményei között a funkcionalitás mellett külön is megjeleníti a tartósságot és a javíthatóságot.

Ez természetesen nem azzal járna, hogy a jövőben minden árunak korlátlanul vagy bármilyen költséggel javíthatónak kell lennie. A javíthatóságot az adott termék jellege, az azonos típusú termékek szokásos tulajdonságai, valamint a gyártó, az eladó vagy az értékesítési lánc más szereplőjének nyilvános kijelentései alapján kell megítélni.

A változás gyakorlati jelentősége ugyanakkor az lehet, hogy a javíthatóság hiánya bizonyos esetekben önmagában is szerepet kaphat annak megítélésében, hogy a termék megfelelt-e a szerződésszerű teljesítés követelményeinek. Emiatt az eladóknak érdemes lesz különösen körültekintően kezelniük a termék javíthatóságára, alkatrészellátására vagy várható élettartamára vonatkozó termékleírásokat és reklámállításokat.

Kijavítás esetén 12 hónappal meghosszabbodik a kellékszavatosságra vonatkozó kétéves helytállási idő

A legfontosabb változás mely az eladó vállalkozásokat érinti, hogy amennyiben az áru kijavítására kerül sor, a kellékszavatosságra vonatkozó helytállási idő egyszer tizenkét hónappal meghosszabbodik.

A 12 hónapot az Irányelv alapján hozzá kell adni az árura vonatkozó fennmaradó helytállási időhöz.

Ennek az lesz az eredménye, hogy az eladónak fennmarad a felelőssége ezen meghosszabbítást is már magában foglaló helytállási idő alatt minden olyan hibáért, amely az áru átadásának időpontjában fennállt, és amely – a meghosszabbodást is magában foglaló – fennmaradó helytállási időn belül válik felismerhetővé.

A Ptk. kellékszavatosságra irányadó szabályai szerint kijavítás esetén csak a kijavítással érintett részre kezdődik újra a kellékszavatossági igény elévülése. Az új rendelkezés megfogalmazása ezzel szemben nem kizárólag a javított részre, hanem általában az áru kellékszavatossági idejére vonatkozó egyszeri, 12 hónapos meghosszabbítást ír elő. Ez alapján a hosszabbítás az egész termékre kiterjedhet, miközben a kijavított részre vonatkozó jelenlegi kedvezőbb szabály továbbra is alkalmazható marad.

Az eladónak a kijavítás előtt külön tájékoztatást kell adnia a javítás lehetőségéről és a +12 hónap helytállási időről

Az új szabályok alapján az eladónak az áru szerződésszerűvé tétele előtt tájékoztatnia kell a fogyasztót arról, hogy kellékszavatossági igénye alapján – a vonatkozó jogszabályi feltételek között – kijavítást vagy kicserélést igényelhet.

A jelenleg hatályos kellékszavatossági szabályok alapján jelenleg is elsősorban javítás vagy csere között választhat a fogyasztó, a szabályozás újdonsága az, hogy az eladó vállalkozás tájékoztatási kötelezettségének köre bővül: a kellékszavatossági igény érvényesítése esetén a vállalkozás még az áru szerződésszerűvé tételét megelőzően köteles lesz tájékoztatni a fogyasztót nemcsak a kijavítás és kicserélés közötti választás lehetőségéről, hanem arról is, hogy a kijavítás választása esetén 12 hónappal tovább köteles helytállni a vállalkozás a kellékszavatosság körében.

Véleményünk szerint ennek a tájékoztatási kötelezettségnek tehát nemcsak az ÁSZF-ben kell megjelennie: a tervezet megfogalmazása alapján az eladónak az adott szavatossági ügyben, még a kijavítás vagy kicserélés teljesítése előtt kell a fentiekről tájékoztatnia a fogyasztót.

A szabály nem azt jelenti, hogy a fogyasztó minden esetben korlátozás nélkül dönthet a kijavítás és a kicserélés között. A választás továbbra is a kellékszavatossági szabályok keretei között történhet. A változás lényege az, hogy a fogyasztó a kijavítás mellett szóló új jogkövetkezmény ismeretében hozhassa meg a döntését.

Díjmentes csereáru biztosítható a javítás idejére

A fogyasztók támogatása és a javítás ösztönzése érdekében a vállalkozás – az adott árukategória sajátosságaitól függően – csereárut kölcsönözhet a fogyasztónak, például ha a javítást nem végzik el észszerű időn belül, vagy ha az jelentős kényelmetlenséggel jár. A csereáru felújított áru is lehet. A csereáru biztosítása továbbra sem kötelezettség, de ha azt az eladó biztosítja, akkor díjmentesen kell a fogyasztó rendelkezésére bocsátania.

Ez különösen olyan termékeknél lehet életszerű, amelyek hosszabb ideig tartó kiesése jelentős kényelmetlenséget okozna a fogyasztónak.

Felújított termék is adható csere esetén – de csak a fogyasztó kérésére

A felújított áruk újrafelhasználását ösztönzi az az új szabály is, amely szerint jogorvoslatként alkalmazott csere esetén a fogyasztó kifejezett kérése az eladó felújított árut is a fogyasztó rendelkezésére bocsáthat.

Az eladó tehát nem dönthet egyoldalúan úgy, hogy az újonnan vásárolt hibás áru helyett automatikusan felújított terméket ad.

A gyártói javítási kötelezettség: nem minden termékre

Az Irányelv a fenti, eladókat érintő szabályok mellet a gyártókra vonatkozó új javítási kötelezettséget vezet be. A gyártókra vonatkozó szabályozás elsősorban azokra az esetekre kíván megoldást adni, amikor a termék hibája már nem tartozik az eladó hibás teljesítésért fennálló felelősségi körébe, a termék azonban még javítható. A fogyasztó ilyen esetben – a jogszabályban meghatározott termékeknél – közvetlenül kérheti a javítást az arra kötelezett gazdasági szereplőtől.

Nem minden termékre vonatkozik a javítási kötelezettség

Az Irányelv nem vezet be általános javítási kötelezettséget valamennyi fogyasztási cikkre. A kötelezettség csak azokra a termékekre vonatkozik, amelyekre valamely uniós jogszabály már konkrét javíthatósági követelményeket állapít meg. A jelenlegi uniós szabályozás alapján az érintett termékkörök közé tartoznak többek között:

a háztartási mosógépek és mosó-szárítógépek;
a háztartási mosogatógépek;
a hűtőkészülékek;
az elektronikus kijelzők;
a hegesztőberendezések;
a porszívók;
a szerverek és adattároló termékek;
az okostelefonok, egyéb mobiltelefonok, vezeték nélküli telefonok és táblagépek;
a háztartási szárítógépek;
a könnyű közlekedési eszközök – például egyes elektromos kerékpárok és rollerek – akkumulátorát tartalmazó termékek.

A termékkör nem végleges: az Európai Bizottság az újabb uniós javíthatósági követelmények elfogadásával párhuzamosan bővítheti a mellékletet.

A kötelezettség terjedelmét az adott termékre vonatkozó uniós szabály határozza meg.

Mit kell biztosítania a kötelezettnek?

Az új szabályok alapján a javításra kötelezett gazdasági szereplő a fogyasztó kérésére díjmentesen vagy észszerű díj ellenében, észszerű időn belül köteles elvégezni a javítást. A feladat teljesítéséhez javítószolgálatot vagy más alvállalkozót is igénybe vehet, vagyis nem szükséges saját szervizhálózatot működtetnie. Ha a javítás lehetetlen, a javítási kötelezettség nem áll fenn; ilyen esetben felújított termék is felajánlható a fogyasztónak.

A szabályozás emellett előírja, hogy a szükséges pótalkatrészeket és tartozékokat olyan észszerű áron kell kínálni, amely nem tartja vissza a fogyasztót a javítástól. A javítás irányadó díját szabadon hozzáférhető honlapon kell közzétenni, továbbá a fogyasztót egyértelműen tájékoztatni kell az érintett termékekről, a javítási kötelezettség időtartamáról, feltételeiről és a javítást végző szolgáltatóról.

A javítás önmagában amiatt sem tagadható meg majd a gyártó részéről, hogy a terméket korábban független javító vagy más személy már megvizsgálta vagy javította.

A gyártó díjmentesen, könnyen hozzáférhetően, egyértelműen és érthetően köteles majd tájékoztatni a fogyasztókat:

a javítási kötelezettséggel érintett árukról
a javítási kötelezettség tartalmáról és időtartamáról
a javítási szolgáltatás elérhetőségéről, szükség esetén a javítást végző alvállalkozás
megnevezéséről, székhelyéről, telefonszámáról, és elektronikus levelezési címéről,
a teljesítés feltételeiről
az áru javításáért felszámítandó irányadó díjról.

Az Irányelv részeként az Európai Bizottság létrehozza az európai online javítási platformot is, amelynek célja, hogy a fogyasztók könnyebben találjanak javítószolgálatokat, felújított termékeket értékesítő vállalkozásokat, illetve közösségi javítási kezdeményezéseket. A platformhoz a javítószolgálatok önkéntesen csatlakozhatnak, a fogyasztók számára pedig díjmentesen lesz elérhető.

Nem mindig a gyártó lesz a tényleges javításra kötelezett

Az Irányelv elsődlegesen a gyártókat kötelezi a javításra, ugyanakkor ha a javításra kötelezett gyártó az Európai Unió tagállamában nem rendelkezik székhellyel vagy fiókteleppel akkor a javítási kötelezettséget:

a meghatalmazott képviselője teljesíti.
ha a gyártó nem rendelkezik meghatalmazott képviselővel, akkor az érintett áru importőre teljesíti,
importőr hiányában az érintett áru forgalmazója teljesíti.

A meghatalmazott képviselő, az importőr és a forgalmazó a javítási kötelezettségnek nem köteles személyesen eleget tenni, a teljesítéshez alvállalkozót is igénybe vehet.

Mikor érintheti a gyártókra előírt kötelezettség a webáruházat?

Egy webáruház egyszerre több minőségben is eljárhat:

a fogyasztóval szemben mindig eladó;
közvetlen, Unión kívüli beszerzés esetén importőr lehet;
saját márkanév alatt értékesített terméknél akár gyártónak is minősülhet.

Ezért attól, hogy egy webshop értékesítette a terméket, még nem feltétlenül terheli a gyártói javítási kötelezettség. Ha azonban a webáruház közvetlenül az Európai Unión kívülről hozza be a terméket, vagy saját márkája alatt hozza azt forgalomba, a javítási kötelezettség már közvetlenül is rá hárulhat.

Összefoglaló

Az Európai Unió a fenntarthatóbb fogyasztásra, a körforgásos gazdaságra és a zöld átállás előmozdítására vonatkozó célkitűzéseit úgy kívánja megvalósítani, hogy az Irányevvel a gazdaságban érintett minden piaci szereplőre új kötelezettségeket határoz meg a fogyasztók számára pedig új jogosultságokat biztosít annak érdekében, hogy a javítás kerüljön előtérbe a cserével vagy a visszatérítésssel szemben.

Kérdés, hogy az eddigiekhez képest mennyivel több fogyasztó fogja ezen új szabályok bevezetésével választani a javítást a termék cseréje helyett figyelmbe véve, hogy a mai fogyasztói kultúrában sokszor a termék cseréje vált a megszokott megoldássá.

Ennek sikerét nagymértékben befolyásolja majd, hogy a javítás az új szabályok következtében valóban gyorsabbá, kiszámíthatóbbá és költséghatékonyabbá válik-e, és így tényleges alternatívát jelent-e majd az új termék megvásárlásával szemben.

The post A javításhoz való jog: új kötelezettségek a gyártók és a webáruházak számára first appeared on Fogyasztó Barát.

Kötelező az online elállási gomb a webshopokban 2026. június 19-től

Ilcsik Tilla — Thu, 21 May 2026 06:40:17 +0000

2026. június 19-től új fogyasztóvédelmi szabályozás lép hatályba, amely minden webshop számára kötelezővé teszi az online elállási funkció biztosítását. Ez az új követelmény a módosított fogyasztóvédelmi irányelvből (2011/83/EU) következik, amelyet a magyar jogalkotó a 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. rendelet) módosításával vezet be. A szabályozás célja, hogy a fogyasztó számára az elállás ugyanolyan egyszerű legyen, mint maga a vásárlás.

Mi változik pontosan?

A Korm. rendelet 22. §-a új (1a), (1b) és (1c) bekezdésekkel egészül ki. Ez alapján a vásárló az elállási jogát a jövőben már háromféleképpen is gyakorolhatja:

a klasszikus nyilatkozatmintával,
egyértelmű nyilatkozattal (szóban vagy írásban bármely formában),
vagy az új, online elállási funkció használatával.

A fogyasztó számára a korábbi elállási formák is tehát megmaradnak, de a jövőben már a weboldalon elérhető online funkcióval is jelezhetik elállási szándékukat.

Az új szabályok részletesen meghatározzák, hogy egy online elállási funkciónak milyen követelményeknek kell megfelelnie.

Mit kell tudnia a kötelező elállási felületnek?

A jogszabály szerint az online elállási nyilatkozatnak lehetővé kell tennie, hogy a vásárló:

egyértelműen közölhesse elállási szándékát,
megadhassa a nevét,
megjelölhesse az elállással érintett szerződés vagy rendelés azonosító adatait,
megadhassa azt az elektronikus elérhetőséget (e-mail címet), amelyre a visszaigazolást várja.

A megjelenítéssel szemben is szigorú elvárások vannak:

az elállási funkciót az „elállás a szerződéstől” szöveggel kell megjeleníteni,
jól láthatóan és könnyen hozzáférhető módon,
az elállási időszak alatt folyamatosan elérhetőnek kell lennie,
az elküldéshez pedig „elállás megerősítése” feliratú megerősítő funkciót kell biztosítani.

A vállalkozásnak ezt követően indokolatlan késedelem nélkül, tartós adathordozón — például e-mailben — átvételi elismervényt kell küldenie a fogyasztó részére.

Az átvételi elismervénynek tartalmaznia kell:

az elállás tartalmát,
valamint a megküldés napját és időpontját is.

Nem egy egyszerű kapcsolatfelvételi űrlapról van szó

A szabályozás alapján önmagában egy általános kapcsolatfelvételi form nem feltétlenül elegendő.

Az elektronikus elállási folyamatnak ugyanis ténylegesen biztosítania kell:

az elállási szándék egyértelmű közlését,
a kötelező adatok kezelését,
a kétlépcsős megerősítési folyamatot,
az automatikus visszaigazolást,
valamint az elállás és a visszaigazolás megfelelő nyilvántartását és igazolhatóságát is.

Egy online űrlap tehát akkor tekinthető megfelelőnek, ha a fenti tartalmi, elérhetőségi, megerősítési és visszaigazolási követelményeket ténylegesen teljesíti.

Folyamatos elérhetőség - bejelentkezés nélkül is!

Az online elállási funkciónak az elállási időszak alatt folyamatosan elérhetőnek kell lennie, ráadásul jól látható és könnyen hozzáférhető módon. Az uniós irányelv külön hangsúlyozza, hogy különösen a regisztráció nélküli vásárlások esetén nem ajánlott a fogyasztót előzetes bejelentkezésre kötelezni az elállási funkció használata előtt. Ez a gyakorlatban azt eredményezheti, hogy a webshopoknak olyan módon kell megjeleníteniük az elállási funkciót, amely minden látogató számára folyamatosan elérhető. Az elállási funkciót továbbá nem lehet „elrejteni” menüponok közé, vagy csak több kattintás útján elérhetővé tenni.

Nyitott kérdések: A részleges elállás és adatbekérés

Bár a jogalkotói szándék egyértelmű, a gyakorlati megvalósítás tartogat még kérdéseket:

A részleges elállás: Az uniós irányelv alapján felmerül a részleges elállás lehetősége is, vagyis hogy egy több terméket tartalmazó rendelés esetén a fogyasztó csak bizonyos tételektől álljon el. A magyar szabályozás ezt jelenleg nem rendezi teljesen egyértelműen, és az irányelv is csak lehetőségként említi a vállalkozás számára ennek biztsoítását, azonban több szakmai értelmezés szerint célszerű lehet olyan megoldást alkalmazni, amely lehetővé teszi az egyes termékek vagy rendelési tételek megjelölését is.

Milyen adat kérhető be kötelezően?: A Korm. rendelet kifejezetten a név, az érintett szerződés azonosító adatai és e-mail cím bekérését nevesíti. Kérdéses azonban, hogy kötelezővé tehető-e pl. a bankszámlaszám megadása a visszatérítéshez, az átvételi időpont vagy egyéb logisztikai információ.

Az uniós irányelv szigorúbb logikát követ

Az EU 2023/2673 irányelve szerint az elállási funkció célja, hogy a szerződéstől való elállás ugyanolyan egyszerű legyen, mint maga a szerződéskötés. A fentiekben írt kötelezettségeken kívül azonban azt is előírja, hogy a már regisztrált vásárlóknak csak megerőítenie kelljen az adatokat, azaz a regisztrált vásárlók esetén fogyasztóbarátabb és biztonságosabb megoldás lehet, ha a rendszer a bejelentkezést követően a már rendelkezésre álló adatokat előtölti, és a fogyasztó azokat ellenőrizni, illetve megerősíteni tudja.

Mik a teendői a webshopoknak?

A webshopok számára a következő időszak egyik fontos feladata lesz annak áttekintése, hogy jelenlegi működésük megfelel-e az új szabályozásnak.

Érdemes külön figyelni többek között:

az online elállási folyamat kialakítására,
a visszaigazolások kezelésére,
a megfelelő nyilvántartásra,
valamint az elállási funkció láthatóságára és elérhetőségére is.

Mivel a szabályozás több technikai és jogértelmezési kérdést is felvet, várhatóan a következő időszakban további szakmai állásfoglalások és gyakorlati megoldások is megjelennek majd a témában.

A Fogyasztó Barát rendszerében a saját fejlesztésű elállási funkció 2026. júniusától elérhető.

Az új szabályok nemcsak technikai fejlesztést követelnek meg, hanem a webshopok ÁSZF-ét is kötelező módosítani emiatt. Mivel a vásárlók kötelező előzetes tájékoztatásának erre az új, digitális elállási formára és annak menetére is ki kell terjednie, a jogi dokumentáció frissítése nem halogatható.

The post Kötelező az online elállási gomb a webshopokban 2026. június 19-től first appeared on Fogyasztó Barát.

A KKV-k is élhetnek fogyasztói jogokkal hibás teljesítés esetén 2025.08.22. napjától

Ilcsik Tilla — Thu, 04 Sep 2025 11:48:04 +0000

A Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (továbbiakban: Ptk.) 2025.08.22. napjával történő módosításával az üzleti tevékenységi körükön kívül eljáró mikro-, kis és középvállalkozások is a fogyasztóknak járó védelemben részesülnek az eladó hibás teljesítése esetén.

Mi változik pontosan?

A Ptk. hibás teljesítésről szóló XXIV. fejezete 2025.08.22. napjával kiegészül azzal, hogy a fejezet fogyasztóra vonatkozó rendelkezéseit a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül eljáró, a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény szerinti mikro-, kis- és középvállalkozásra (továbbiakban: KKV) is alkalmazni kell. Ez azt jelenti, hogy ugyanazok a jogok illetik meg majd ezen vállalkozásokat a kellékszavatosság, a termékszavatosság körében, mint a természetes személy fogyasztókat. Ezeket a vállalkozásokat is úgy kell tehát majd tekinteni a szavatossági jogok érvényesítése esetén, mintha hagyományos értelemben vett fogyasztók lennének.

Fontos, hogy a jogszabálymódosítás nem változtatott a Ptk. fogyasztó fogalmán, a KKV-k továbbra sem tekinthetők fogyasztónak, a módosítás csak az eladó hibás teljesítése körében „vértezi fel” őket a fogyasztóknak járó védelemmel.

A jogszabálymódosítás indoklása szerint a konkrét jogosultságok körét külön rendeletben fogják meghatározni, erről azonban egyelőre nem lehet többet tudni, az is kérdéses továbbá, hogy a KKV-k ügyeiben a jövőben eljárhatnak-e majd a békéltető testületek.

Az alábbiakban idézzük az új jogszabályi rendelkezést vastagon szedetten:

„XXIV. Fejezet

Hibás teljesítés

A hibás teljesítés általános szabályai

6:157. § [Hibás teljesítés]

(1) A kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatás a teljesítés időpontjában nem felel meg a szerződésben vagy jogszabályban megállapított minőségi követelményeknek. Nem teljesít hibásan a kötelezett, ha a jogosult a hibát a szerződéskötés időpontjában ismerte, vagy a hibát a szerződéskötés időpontjában ismernie kellett.

(2) Fogyasztó és vállalkozás közötti szerződésben semmis az a kikötés, amely e fejezetnek a kellékszavatosságra és a jótállásra vonatkozó rendelkezéseitől a fogyasztó hátrányára tér el.

(3) E fejezet fogyasztóra vonatkozó rendelkezéseit a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül eljáró, a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény szerinti mikro-, kis- és középvállalkozásra is alkalmazni kell.”

A fenti (3) bekezdés hatályba lépésével tehát azt a KKV-t, aki nem üzleti körében eljárva köt szerződést az eladó vállalkozással, a kellékszavatosság, termékszavatosság szabályai tekintetében ugyanazon jogok illetik majd meg, mint a természetes személy fogyasztókat.

Mely vállalkozások a KKV-k?

A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény 3. § -ának (1)-(3) bekezdései értelmében:

KKV-nak minősül az a vállalkozás, amelynek

a) összes foglalkoztatotti létszáma 250 főnél kevesebb, és
b) éves nettó árbevétele legfeljebb 50 millió eurónak megfelelő forintösszeg, vagy mérlegfőösszege legfeljebb 43 millió eurónak megfelelő forintösszeg. (Középvállalkozások)

A KKV kategórián belül kisvállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelynek

a) összes foglalkoztatotti létszáma 50 főnél kevesebb, és
b) éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 10 millió eurónak megfelelő forintösszeg.

A KKV kategórián belül mikrovállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelynek

a) összes foglalkoztatotti létszáma 10 főnél kevesebb, és
b) éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 2 millió eurónak megfelelő forintösszeg.

KKV-nak minősülhet egy egyéni vállalkozás, és bármely társas vállalkozás.

A 2004. évi XXXIV. törvény értelmében:

vállalkozás: a gazdasági tevékenységet folytató jogalany, különösen az egyéni vállalkozó, az egyéni cég, a gazdasági társaság, az ügyvédi iroda, a szövetkezet, a vízitársulat, a víziközmű társulat, az erdőbirtokossági társulat, továbbá a mezőgazdasági termeléssel, halgazdálkodással, mezőgazdasági feldolgozással és forgalmazással, erdőgazdálkodással és vadgazdálkodással foglalkozó jogalany és természetes személy, a vagyonkezelő alapítvány, a külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe, az egyházi jogi személy.

Mely esetben kapnak fogyasztói jogokat a KKV-k?

Ehhez azt kell tisztázni mit jelent az, hogy egy KKV a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenységes körén jár el.

Ezzel kapcsolatban a jogszabálymódosítás nem ad pontosítást, de a jogalkotói szándékból lehet kiindulni: ha egy KKV terméket vagy szolgáltatást vásárol olyan célra, mely nem az ő üzleti működését szolgálja, akkor feltételezhetően – mivel az üzleti körén eső körben jár el – a fogyasztókhoz hasonlóan nem rendelkezik a vásárolt termék vagy szolgáltatás tekintetében megfelelő szakértelemmel így szükséges, hogy ezen kisebb vállalkozások is a hagyományos értelemben vett természetes személy fogyasztókhoz hasonló jogvédelmet kapjanak.

Korábban a békéltető testületi eljárások tekintetében is fogyasztónak minősültek a KKV-k, és ezen korábbi szabályok kapcsán a Budapesti Békéltető Testület oldalán bírósági döntésekből és a békéltető testületek eljárásaiból példákat hozott arra nézve, hogy mely KKV minősül fogyasztónak, azaz mit jelent az, hogy ezen vállalkozások a gazdasági tevékenységi körükön kívül eső körben járnak el. A tájékoztatás itt érhető el, de ebből idézünk pár – véleményünk szerint hasznos – részt:

„Mit mutat a bírósági és a békéltető testületi gyakorlat, mikor jár el a cég a gazdasági tevékenységi körén kívül?

A konkrét ügyben (554/2000. BH ítélet) a bíróság arra a következtetésre jutott, hogy önálló gazdálkodás és gazdasági tevékenységen kívül esik az, ha az adott áru vásárlása, illetőleg az adott szolgáltatás igénybevétele kapcsán a társaságnak a tevékenysége jellegéből adódóan szakmai tapasztalata nincsen, műszaki ismerettel nem rendelkezik. Az ügyben a bíróság megállapította, hogy a fogyasztóként fellépő gazdasági társaság fogorvosi szolgáltatást, illetőleg ruházat, lábbeli, bőráru, ügynöki nagykereskedelmet, egyéb szálláshely szolgáltatást, ingatlan bérbeadását, üzemeltetését, illetőleg egyéb humán egészségügyi ellátást nyújt, tevékenységi köreiben ezek kerültek feltüntetésre.

Mivel a fenti tevékenységekbe nem illett bele az a szolgáltatás, azaz egy épület építtetése, ennek keretében nyílászárók vásárlása, amelyet a szolgáltatást nyújtó vállalkozás, a másik vitás fél vállalt, ezért nyilvánvalóan gazdasági, illetőleg szakmai tevékenységi körén kívül eső célból vette igénybe a társaság a vállalkozásnál megrendelt szolgáltatást.

Nem volt fogyasztó ugyanakkor az a vállalkozás, mely a kéményseprési szolgáltatás megrendelésével kapcsolatos vitáját az általa értékesítés céljából épített épület kéményellenőrzésével, engedélyeztetésével kapcsolatosan terjesztette elő. A Budapesti Békéltető Testület eljáró tanácsa arra a következtetésre jutott, hogy mivel az épület engedélyezéséhez szükséges kéményseprési munkálatok a társaság gazdasági tevékenységébe tartozó cél érdekében kerültek megrendelésre, és nyújtásra, ezért a fogyasztóként fellépő gazdasági társaság nem fogyasztó az Fgytv. értelmében.”

Milyen fogyasztói szabályok fognak a KKV-kra is vonatkozni 2025.08.22. napjától?

Nézzük meg, hogy pontosan milyen fogyasztói rendelkezéseket tartalmaz a Ptk. azon fejezete, melyeket 2025.08.22 napjától a KKV-kra is alkalmazni kell:

Hibás teljesítési vélelem a KKV-k esetében is

A Ptk. 6:158. § értelmében a fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés esetén az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy a teljesítést követő hat hónapon belül a fogyasztó által felismert hiba már a teljesítés időpontjában megvolt, kivéve, ha e vélelem a dolog természetével vagy a hiba jellegével összeegyeztethetetlen.

Kellékszavatossági jogok – a KKV-k sem javíthatják a hibát önállóan a kötelezett költségére

A Ptk. 6:159. § (2a) bekezdése értelmében: Fogyasztó és vállalkozás közötti – ingó dolognak minősülő áru adásvételére, digitális tartalom szolgáltatására vagy digitális szolgáltatások nyújtására irányuló – szerződés esetén a fogyasztó kellékszavatossági jogai gyakorlása keretében a hibát a kötelezett költségére maga nem javíthatja ki, illetve mással sem javíttathatja ki azt.

A hiba közlése

A Ptk. 6:162. § (2) bekezdése kimondja, hogy a fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés esetén a hiba felfedezésétől számított két hónapon belül közölt hibát késedelem nélkül közöltnek kell tekinteni.

A kellékszavatosság ideje – 1 év helyett 2 év

A Ptk. 6:163. § (2) bekezdése alapján a fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés esetén a fogyasztó kellékszavatossági igénye a teljesítés időpontjától számított két év alatt évül el. Ha a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződés tárgya használt dolog, a felek rövidebb elévülési időben is megállapodhatnak; egy évnél rövidebb elévülési határidő ebben az esetben sem köthető ki érvényesen.

Ez tehát azt jelenti, hogy a KKV-kat is két év kellékszavatosság (a korábbi 1 év helyett) illeti meg, ha üzleti körükön kívül kötnek szerződést.

A fogyasztó hátrányára történő eltérés semmissége

A Ptk. 6:157. § (2) bekezdése kimondja, hogy a fogyasztó és vállalkozás közötti szerződésben semmis az a kikötés, amely a Ptk. hibás teljesítésről szóló fejezetnek a kellékszavatosságra és a jótállásra vonatkozó rendelkezéseitől a fogyasztó hátrányára tér el.

Termékszavatosság szabályai

A Ptk. 6:168. § -ában foglaltak szerint a KKV-k is követelhetik a gyártótól, hogy a termék hibáját javítsa ki, vagy a terméket cserélje ki.

A 14 napos elállási jog továbbra sem illeti meg a KKV-kat!

A Ptk. módosítás – ahogy az elején írtuk – nem változtat a fogyasztó fogalmán, nem általánosságban minősülnek tehát a KKV-k fogyasztónak. A hibás teljesítés esetén biztosít a változás fogyasztói jogokat a KKV-knak és csak akkor, ha nem üzleti körükben vásárolják a terméket vagy veszik igénybe a szolgáltatást. A 14 napos elállás joga, melyet a 45/2014. (II.26.) Korm. rendelet biztosít a fogyasztóknak továbbra sem vonatkozik majd a KKV-kra.

A jogszabálymódosítás részletes indoklása a következő:

„Az Alaptörvény M) cikk (2) bekezdése rögzíti, hogy „Magyarország biztosítja a tisztességes gazdasági versenyfeltételeit. Magyarországfellép az erőfölénnyel való visszaéléssel szemben, és védi a fogyasztók jogait”. Fontos tehát rögzíteni, hogy a kisebb vállalkozások esetén is biztosított legyen mindazon jogvédelem, ami a hagyományos értelemben vett természetes személy fogyasztókat is megilleti olyan ügyletek tekintetében, amikor üzleti tevékenységükön kívül járnak el. A szabályozás a vállalkozások közötti egyenlő versenyfeltételek megteremtését célozza. A mikro, kis- és középvállalkozások jogvédelmének erősítése várhatóan javítja a szerződéses pozícióikat, és növeli a piaci kiszámíthatóságot. Ezáltal mérséklődhetnek a nagyobb vállalatokkal szembeni joghátrányok, amelyeket eddig a kisebb szereplők gyakran tapasztaltak. A fogyasztóvédelem kiterjesztése az érintett vállalkozások számára fokozza a gazdasági stabilitást, és megelőzheti azokat a piaci torzulásokat, amelyek az erőfölénnyel való visszaélésből fakadnak. A jogosultságok pontos körét a Kormány rendeletben fogja megalkotni.”

The post A KKV-k is élhetnek fogyasztói jogokkal hibás teljesítés esetén 2025.08.22. napjától first appeared on Fogyasztó Barát.

Készpénzzel a webshopban – Itt vannak a pontos részletek.

Ilcsik Tilla — Thu, 04 Sep 2025 11:38:49 +0000

2025.07.01. napjától a webáruházaknak is kötelező biztosítani a fogyasztók számára a készpénzzel történő fizetést.

Ezt az új kötelezettséget a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (továbbiakban: Fgytv.) 2025.07.01. napjával hatályba lépett 9. §-a írja elő, melynek pontos rendelkezését egy korábbi blogunkban már megosztottuk, ezt itt tudja elolvasni: Kötelező lesz a készpénzes fizetés a webshopokban 2025.07.01. napjától

A felmerült kérdések a kötelezettséggel kapcsolatban

A fenti új rendelkezésről már biztosan Ön is hallott, és a kötelezettségnek történő megfeleléssel kapcsolatban felmerülhettek kérdései. A jelen bejegyzésben megpróbáljuk a bizonytalanságokat megszüntetni, és egyértelmű választ adni a témában felmerült gyakori kérdésekre.

Az alábbiakban megosztjuk a hozzánk érkezett kérdéseket, egyértelmű válasszal, majd a továbbiakban részeltezzük is azokat.

Minden átvételi módnál kell biztosítani a készpénzzel történő fizetést? – nem, elegendő, ha legalább egyféleképpen tud készpénzzel fizetni a fogyasztó.
Elegendő, ha a futároknál lehet utánvétel során készpénzzel fizetni? – igen.
Van a webshopnak fizikális üzlete, ott lehet készpénzzel fizetni a személyes átvételkor. Ez elegendő? – igen.
Lehet fizetni a futászolgálatoknál készpénzzel, szükséges egy átvételi helyet is biztosítani? – nem.
A webshopban lehet banki utalást választani, ezzel eleget tesz a webshop a jogszabálynak? – Nem, a banki utalás nem biztosít készpénzes fizetést a fogyasztónak, de a bankszámlára történő készpénzes befizetés (mely külön megjelölt fizetés mód a jogszabályban is) már igen.
Elég, ha a vásárló a megrendelés leadásakor megjegyzésben jelezheti, hogy készpénzzel szeretne fizetni? – nem. Már a weboldalon választhatóvá kell tenni, és tájékoztatni kell a fogyasztókat arról előzetesen, hogy milyen esetben tudnak készpénzzel fizetni.
Köthető-e értékhatárohoz a készpénzzel történő fizetési mód? – nem. Amennyiben csak egy bizonyos összeghatár felett lehetséges a készpénzzel történő fizetés, akkor lényegében a készpénzfizetési lehetőséget ezzel – melyet kötelező elérhetővé tenni – korlátozná a webshop.
Egyes termékek esetén nem biztosítja a webshop a készpénzzel történő fizetést, ez szabályos? – nem. A jogszabály szerint legalább egyféle módon kötelező biztosítani a készpénzzel történő fizetést a vállalkozásnak, amennyiben a webshop azt termékfajtákhoz köti, azzal nem tesz teljes mértékben eleget a kötelezettségnek, hiszen korlátozza a fizetési mód elérhetőségét.

Elegendő egyféleképpen biztosítani a készpénzzel történő fizetést

Mit jelent ez pontosabban?

Az új jogszabályi rendelkezés (Fgytv 9. § (2) bekezdése) felsorolja a lehetséges készpénzes fizetési módokat, a „vagy” kötőszóra tekintettel ezek mind egyenrangú lehetséges fizetési módok, tehát ezek bármelyike elfogadható megoldás a kötelezettség teljesítésére.

Ez azt jelenti, hogy amennyiben a webshop többféle átvételi módot biztosít, akkor nem kell, hogy minden átvételi mód esetén biztosított legyen a készpénzzel történő fizetés. Ha utánvétel útján történő fizetésre is többféle módot ad a webshop, a készpénzzel történő fizetés lehetőségét nem szükséges ezek mindegyike esetében biztosítani. Elegendő tehát, ha például ha a csomagautomatába kézbesített terméket csak bankkártyával lehet kifizetni, de ugyanakkor utánvétel keretében készpénzzel való fizetésre módja van a vásárlónak egy üzletben lévő „csomagponton” vagy a terméket részére kézbesítő futárnál. Amennyiben nincs utánvétel fizetési módra lehetőség a webshopban, akkor megfelelő, ha van lehetőség személyes átvételkor a készpénzben történő fizetésre, vagy biztosít egy külön készpénzes fizetési módot a webshop (ebben az esetben sem szükséges azt a fizetési módot minden átvételi móddal kombinálva biztosítani) így például a bankszámlára történő készpénzes befizetést, vagy a készpénzátutalási megbízást.

Hogyan kell biztosítani a készpénzes fizetést?

Ahogy korábban az MPL, úgy a készpénzes fizetési mód kötelező biztosítása kapcsán is felmerült az a kérdés, hogy megfelel-e a jogszabályi rendelkezésnek az, ha a webáruház a készpénzzel történő fizetést oly módon ajánlja fel a vásárlóknak, hogy azt külön kell jelezniük a megrendelés leadásakor.

Véleményünk szerint a készpénzzel történő fizetési módot választhatóvá kell tenni a megrendelési folyamatban, és mind az ÁSZF-ben, mind a weboldalon a fizetési információk alatt tájékoztatni kell a vásárlókat arról, hogy milyen módon tudnak fizetni készpénzzel.

Amennyiben a webshop eddig csak az utánvétel fizetési módot tüntette fel külön részletezés nélkül, akkor javasolt, hogy egészítse ki a tájékoztatást azzal, hogy pl. a futároknál van lehetőség a készpénzes fizetésre is, de a csomagoautomatáknál nem.

A készpénzzel történő fizetés díja áthárítható a vásárlóra (pl. utánvétel díja) továbbra is

Az Fgytv. új szabálya nem rögzíti a készpénzzel történő fizetés ingyenességét, és nem írja felül a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól szóló 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet 7. §-ában foglaltakat. Mivel tehát az Fgytv. nem tartalmaz olyan előírást, amely a készpénzes fizetési lehetőség biztosításával összefüggésben a vállalkozásnál felmerült díj vagy egyéb fizetési kötelezettség felszámítását tiltaná, így a felmerült költségnek fogyasztóra történő hárításának jogszabályi akadálya nincs.

Figyelem! A vállalkozás az adott fizetési mód igénybevételéért a fizetési móddal összefüggésben felmerült általa viselt költséget meghaladó díjat nem számíthat fel. (45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet 7. § (1) bekezdése). Ez tehát azt jelenti, hogy a vállalkozás csak azt a költséget háríthatja rá a fogyasztóra, ami nála is felmerül a fizetési móddal kapcsolatban, többet nem.

The post Készpénzzel a webshopban – Itt vannak a pontos részletek. first appeared on Fogyasztó Barát.

Kötelező lesz a készpénzes fizetés a webshopokban 2025.07.01. napjától

Ilcsik Tilla — Sat, 21 Jun 2025 05:24:16 +0000

Fordulat a webshopoknál: jön a kötelező készpénzfizetés 2025. július 1. napjától.

A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (továbbiakban: Fgytv.) 2025.07.01. napjával kiegészül a 9. §-al, mely minden vállalkozás számára – beleértve az online kereskedelmi tevékenységet folytatókat – előírja, hogy a fogyasztónak minősülő vásárlóik számára biztosítani kell a készpénzzel történő fizetést is.

A jogszabálymódosítás célja a készpénzhasználat lehetőségének biztosítása az állampolgárok számára, annak érdekében, hogy a digitális fizetési lehetőségek egyre szélesebb körben történő elterjedése mellett továbbra is megmaradjon a készpénzes fizetés lehetősége.

A módosítással a készpénzhasználat fogyasztói jog lesz.

Az Fgytv. mellett a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény is módosításra kerül, mely módosítás lehetővé teszi, hogy a kereskedelmi tevékenység, a kereskedelmet kiszolgáló szolgáltató, valamint a kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységek vonatkozásában a fogyasztó a megvásárolt termék, illetve az igénybevett szolgáltatásért jogosult készpénzzel fizetni.

A készpénzhasználat az Alaptörvény korábbi módosításának következtében alkotmányos jog is lett.

A módosítással hatályba lépő új szakasz a következőkről rendelkezik:

„9. § (1) Az online szolgáltatási szerződések, a határon átnyúló online adásvételi szerződések, valamint az automatizált üzletben történő értékesítés kivételével a vállalkozás a természetes személy fogyasztó részére biztosítja az áru ellenértékének készpénzzel történő kiegyenlítési lehetőségét.

(2) Az (1) bekezdés szerinti kötelezettséget a vállalkozás úgy is teljesítheti, hogy az áru ellenértékének készpénzzel történő kiegyenlítési lehetőségét

a) a fogyasztó részére elérhető legalább egy értékesítési helyen biztosítja,

b) a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény 6. § (4) bekezdés k) pontja szerinti specifikus készpénz-helyettesítő eszköz útján biztosítja, feltéve, hogy a természetes személy fogyasztó a fizetés céljára elérhető specifikus készpénz-helyettesítő eszközre készpénzt helyezhet el, valamint azt készpénzre visszaválthatja,

c) utánvétel útján biztosítja,

d) belföldi pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett pénzforgalmi számlára történő készpénzbefizetés útján biztosítja, vagy

e) készpénzátutalási megbízás útján biztosítja.

(3) E § alkalmazásában értékesítési hely: ingó vagy ingatlan üzlethelyiség vagy online értékesítési csatorna, ideértve azt is, amikor a fogyasztó számára egyetlen közös online felületen jelenik meg több online értékesítési csatorna.”

Melyek a készpénz fizetési lehetőségek?

A fenti új rendelkezés felsorolást ad a készpénzhasználat biztosításának módjára vonatkozóan, ennek megfelelően a készpénzhasználat biztosításának minősülhet az is, ha a vállalkozás a készpénzhasználatot a fogyasztó számára elérhető helyen vagy bankszámlára történő készpénzbefizetés, utánvétel vagy készpénzátutalási megbízás (sárga csekk) útján biztosítja. A javaslat rögzíti továbbá, hogy a készpénzes fizetési lehetőség biztosítására irányuló követelménynek az is megfelel, ha a kereskedő vagy szolgáltató a termékértékesítés vagy a szolgáltatás helyszínén biztosítja, hogy a specifikus a készpénz specifikus készpénz helyettesítő eszközre készpénzt helyezhet el, valamint azt készpénzre visszaválthatja.

A jogszabályi rendelkezés úgy értelmezhető, hogy a vállalkozásoknak elegendő csak egy fajta készpénzes fizetési lehetőséget biztosítani a felsoroltak közül, de ennek pontosítása érdekében a Fogyasztó Barát ügyvédje még tájékoztatást kér a jogalkotótól.

Kérdésként merülhet fel, hogy a készpénzben történő fizetéssel kapcsolatban a vállalkozásoknál felmerülő költségek – tipikusan az utánvétel díja – áthárítható-e továbbra is a vásárlókra, tekintettel arra, hogy a készpénzhasználat egy alapjog is lett.

Kivételek

A készpénzhasználat alól kivételt képeznek az online szolgáltatási szerződések, mivel ezen szolgáltatási formákat a személyes találkozás elkerülése és a távoli elérés lehetősége hívta életre így ezekben az esetekben a készpénzhasználat kötelező biztosítása indokolatlan. Kivételt képez továbbá az automatizált üzletben történő értékesítés és a határon átnyúló online adásvételi szerződések. Tehát csak a belföldi áruk online adásvétele esetén és a személyesen igénybe vehető szolgáltatások esetén lesz kötelező biztosítani a fogyasztók részére az áru vagy szolgáltatás ellenértékének készpénzben történő fizetését.

Rövid a határidő, gondoskodjon arról, hogy webshopjában a készpénzes fizetés választható legyen!

Amennyiben tehát eddig a webáruházat üzemeltető webáruház csak elektronikus úton biztosította a termékei ellenértékének kifizetését, akkor 2025.07.01. napjától gondoskodnia kell arról, hogy bevezesse és a fogyasztók számára választhatóvá tegye valamilyen módon a készpénzzel történő fizetést.

The post Kötelező lesz a készpénzes fizetés a webshopokban 2025.07.01. napjától first appeared on Fogyasztó Barát.

Termékbiztonság a webshopokban – GPSR

Ilcsik Tilla — Wed, 05 Feb 2025 12:57:47 +0000

Minden webáruház hallhatott már a 2024.12.13. napjától alkalmazandó (EU) 2023/988 európai parlamenti és tanácsi rendeletről, vagyis az Általános Termékbiztonsági Rendeletről (a továbbiakban: Rendelet).

Hogyan érinti ez az online értékesítést? Van-e és ha igen milyen kötelezettsége a webáruházat üzemeltetőknek a Rendelet alapján?

Ahhoz, hogy átlátható legyen a felelősségi rendszer, pontosabban az, hogy az értékesítési láncolatban melyik szereplőnek milyen feladata és felelőssége van a termékbiztonsági előírások tekintetében, először a Rendeletben kötelezettekként megjelölt gazdasági szereplők fogalmát tisztázzuk. Ezt követően összefoglaljuk a szabályozás célját, újításait, és a kötelezettségeket általánosságban.

Fogalmak

A fogalommeghatározásokat a Rendelet 3. cikke tartalmazza:

gazdasági szereplő: a gyártó, a meghatalmazott képviselő, az importőr, a forgalmazó, a logisztikai szolgáltató, illetve minden más olyan természetes vagy jogi személy, aki vagy amely e rendelettel összhangban a termékek gyártása vagy forgalmazása tekintetében kötelezettségekkel rendelkezik.
gyártó: az a természetes vagy jogi személy, aki vagy amely terméket gyárt, vagy terméket terveztet vagy gyártat, és az adott terméket az említett személy neve vagy védjegye alatt forgalmazza.
importőr: az Unióban letelepedett természetes vagy jogi személy, aki vagy amely harmadik országból származó terméket hoz forgalomba az uniós piacon.
forgalmazó:az a gyártótól vagy importőrtől különböző természetes vagy jogi személy az ellátási láncban, aki vagy amely terméket forgalmaz.
termék: bármely árucikk, függetlenül attól, hogy össze van-e kapcsolva más árucikkekkel vagy sem, amelyet – többek között szolgáltatásnyújtás – keretében szállítanak vagy bocsátanak rendelkezésre ellenérték fejében vagy anélkül, és amelyet a fogyasztóknak szánnak, vagy amelyet észszerűen előrelátható körülmények között valószínűleg fogyasztók fognak használni, még ha nem is fogyasztóknak szánták őket.
biztonságos termék: minden olyan termék, amely normális vagy észszerűen előrelátható használati körülmények között, beleértve a használat tényleges időtartamát is, nem jelent semmiféle kockázatot, vagy csak a termék használatával összeegyeztethető, minimális kockázatot jelent, amely elfogadható és összhangban áll a fogyasztók egészségének és biztonságának magas szintű védelmével.

Amikor a gyártóra vonatkozó előírások más személyre is alkalmazandók:

Egy természetes vagy jogi személy gyártónak minősül, és vonatkoznak rá a gyártóra meghatározott kötelezettségek, amennyiben az a terméket a neve vagy védjegye alatt forgalomba hozza.
Azt a gyártótól eltérő természetes vagy jogi személyt, aki vagy amely lényegesen módosítja a terméket, a rendelet alkalmazásában szintén gyártónak kell tekinteni, és rá is vonatkoznak a rendelteben meghatározott gyártói kötelezettségek a módosítással érintett termékrész, vagy – ha a jelentős módosítás hatással van a termék biztonságára – a teljes termék tekintetében.

A termék fizikai vagy digitális eszközökkel történő módosítása akkor tekinthető jelentősnek, ha hatással van a termék biztonságára, és teljesülnek a következő feltételek:

-a módosítás oly módon változtatja meg a terméket, amelyet a termék kezdeti kockázatértékelése nem látott előre;

-a veszély jellege megváltozott, új veszély keletkezett, vagy a kockázat szintje növekedett a módosítás miatt; valamint

-a módosítást nem maguk a fogyasztók, vagy nem a fogyasztók nevében hajtották végre saját használat céljából.

A Rendelet célja, újításai

A Rendelet fő célja, hogy az uniós piacon a gazdasági szereplők kizárólag biztonságos termékeket hozzanak forgalomba és forgalmazzanak.

A Rendelet a termékeknek egy szélesebb köréről rendelkezik a korábbiakhoz képest, beleértve az online értékesített új, használt, javított vagy felújított termékeket is.

A R endelet tehát azokra az új, használt, megjavított vagy felújított termékekre vonatkozik:

- amelyeket értékesítés, fogyasztás vagy használat céljára rendelkezésre bocsátanak („forgalmaznak vagy forgalomba hoznak”) az EU-ban, ingyenesen vagy ellenérték fejében, és amelyekre egyéb uniós termékbiztonsági jogszabályok nem vonatkoznak,
- amelyek különleges uniós biztonsági követelmények hatálya alá tartoznak, kizárólag azon kockázatok és szempontok tekintetében, amelyek nem tartoznak az említett követelmények hatálya alá;

A Rendelet többször hivatkozik annak 5. cikkére, mely az általános biztonsági követelményt rögzíti, azaz: „A gazdasági szereplők csak biztonságos termékeket hozhatnak forgalomba vagy forgalmazhatnak az uniós piacon.” A továbbiakban mi is így jelöljük.

A Rendelet a szigorú megerősített kockázatértékelések megkövetelésével kívánja megakadályozni, hogy veszélyes termék kerüljön a piacra, továbbá a tájékoztatási kötelezettségek révén a termékvisszahívás körében is hatékonyabb eljárást ír elő. A gazdasági szereplőkre előírt kötelezettségek alapvetően a termékek egyszerűbb visszakövethetőségét szolgálják annak érdekében, hogy ha egy termékkel gond van, akkor azt minél gyorsabban lehessen a forgalomból kivonni, és a szükséges intézkedéseket megtenni.

A nemzeti és európai hatóságok között szorosabb együttműködés veszi kezdetét a piacok ellenőrzése érdekében és a nemzeti hatóságok nagyobb hatáskörrel rendelkeznek a termékek ellenőrzése és a nem biztonságos termékek elleni fellépés terén. A RAPEX-et, azaz a veszélyes termékek riasztási rendeszerét átnevezték Safety Gate biztonsági riasztórendszerre, mely a nem élelmiszer jellegű veszélyes termékek ellen hozott intézkedésekkel kapcsolatos hatékony információcserét szolgálja.

Kötelezettségek a Rendelet alapján

A Rendelet III. fejezete tartalmazza a gazdasági szereplők kötelezettségeit, részletezve külön a gyártók, az importőrök és a forgalmazók kötelezettségeit.

A gyártók kötelezettségei

A Rendelet 9. cikke értelmében a gyártók feladata, hogy a forgalomba hozatalkor biztosítsák azt, hogy a terméket a rendeletben meghatározott általános biztonsági követelményeknek megfelelően tervezték és gyártották. Még a forgalomba hozatal előtt kockázatelemzést kell elvégezniük és műszaki dokumentációt kell készíteniük, mely tartalmazza a termékek általános leírását és a termékek biztonságossága értékelése szempontjából lényeges jellemzőiket.

A gyártók feladata az, hogy a termékeiken típus-, tétel-, vagy sorozatszámot vagy más a termék azonosítására alkalmas elemet helyezzenek el (rendelet 9. cikk (5)).

A termékeken (vagy annak csomagolásán, vagy a termékhez tartozó kísérő dokumentumban) a gyártók kötelesek feltüntetni nevüket, bejegyzett kereskedelmi nevüket vagy bejegyzett védjegyüket, postai és elektronikus címüket, vagy egy olyan kapcsolattételi pontnak a postai vagy elektronikus címét, ahol a gyártóval kapcsolatba lehet lépni (rendelet 9.cikk (6)).

A gyártók feladata az is, hogy a termékhez egyértelmű utasításokat biztonsági útmutatókat mellékeljenek, ami a fogyasztók számára érthető, és ami még fontos, hogy a termék forgalmazásának helye szerinti tagállam által meghatározott nyelven szükséges ezt megtennie (rendelet 9.cikk (7)).

A gyártók kötelessége azt is biztosítani, hogy az ellátási láncban az egyéb gazdasági szereplők, felelős személyek (így a forgalmazók is) időben tájékoztatást kapjanak a termékekkel kapcsolatos biztonsági kérdésekről.

Az importőrők kötelezettségei

Az importőrök a forgalomba hozatal előtt meg kell, hogy győződjenek arról, hogy a termék megfelel a rendeletben foglalt általános biztonsági követelményeknek és, hogy gyártó eleget tett-e a kötelezettségeinek.

Amennyiben az importőr úgy ítéli meg, hogy a termék nem felel meg az általános biztonsági követelményeknek, valamint a gyártó sem teljesítette valamely kötelezettségét a termék vonatkozásában, akkor addig nem hozhatja forgalomba a terméket amíg a termék nem felel meg ezeknek a követelmények mindegyikének.

Amennyiben a termék veszélyes, az importőr erről haladéktalanul tájékoztatja a gyártót, és biztosítja, hogy a piacfelügyeleti hatóságok erről a Safety Business Gateway-en keresztül tájékoztatást kapjanak.

Az importőr a termékeken (vagy annak csomagolásán, vagy a termékhez mellékelt kísérő dokumentumon) feltünteti a nevét, bejegyzett kereskedelmi nevét vagy bejegyzett védjegyét, postai és elektronikus címét, valamint – amennyiben ettől eltér – annak az egyedüli kapcsolattartó pontnak a postai vagy elektronikus címét, ahol kapcsolatba lehet lépni vele (rendelet 11. cikk (3)).

Az importőrök gondoskodnak arról, hogy az általuk importált termékhez egyértelmű utasításokat és biztonsági információkat mellékeljenek, mégpedig a fogyasztók számára könnyen érthető nyelven, a termék forgalmazásának helye szerinti tagállam által meghatározottak szerint, kivéve, ha a termék ilyen utasítások és biztonsági információk nélkül is biztonságosan és a gyártó által szánt rendeltetésnek megfelelően használható (11. cikk (4)).

A forgalmazók főbb kötelezettségei

A forgalmazók a termék forgalmazása előtt ellenőrzik, hogy a gyártó és adott esetben az importőr eleget tett-e a fentiekben már említett köteleezttségeiknek (rendelet 12. cikk (1)).

A forgalmazók biztosítják, hogy – amíg a termék a felelősségi körükben van – a raktározás vagy szállítás körülményei nem veszélyeztethetik annak az 5. cikkben megállapított általános biztonsági követelménynek és a 9. cikk (5), (6) és (7) bekezdésének, valamint a 11. cikk (3) és (4) bekezdésének való megfelelését.

Amennyiben a forgalmazó úgy véli, hogy egy termék nem felel meg a Rendelet 5. cikkének, vagy 9. cikk (5), (6) és (7) bekezdésének, valamint a 11. cikk (3) és (4) bekezdésének akkor nem forgalmazhatja a terméket, kivéve ha azt megfelelővé tették.

Amennyiben a forgalmazó úgy véli vagy oka van feltételezni, hogy az általa forgalomba hozott termék veszélyes termék, vagy a gyártó, inportőr fenti kötelezettségeit nem teljesítette, akkor

-erről a forgalmazó haladéktalanul tájékoztatja a gyártót, vagy adott esetben az importőrt,

– gondoskodik a termék hatékony megfelelővé tételéhez szükséges korrekciós intézkedések meghozataláról, ideértve adott esetben a termék forgalomból történő kivonását vagy visszahívását és

– gondoskodik arról, hogy azon tagállamok piacfelügyeleti hatóságait, amelyekben a terméket forgalmazták, a Safety Business Gateway-en keresztül erről haladéktalanul tájékoztassák.

Ez utóbbi kettő esetben a forgalmazók a rendelkezésükre álló adatok alapján részletes tájékoztatást adnak a fogyasztók egészségét és biztonságát érintő kockázatról, az érintettek számáról és a már meghozott korrekciós intézkedésekről.

A webshopban értékesített termékek adatlapja - Miről kell a webhsopnak tájékoztatni a vásárlókat?

A termékek címkéjén kötelezően feltüntetendő információk köre a termék típusától függ, de az alábbiak általánosságban minden termékre vonatkoznak:

A Rendelet 19. cikk-e rendelkezik a gazdasági szereplő kötelezettségéről kifejezetten a távértékesítés körében:

Amennyiben a terméket online vagy más távértékesítési eszköz útján forgalmazzák, akkor a termékekre vonatkozó ajánlatban egyértelműen és láthatóan fel kell tüntetni legalább az alábbi információkat (A termék adatlapján tehát az alábbiaknak szerepelnie kell):

a) a gyártó neve, bejegyzett kereskedelmi neve vagy bejegyzett védjegye, valamint a postai és elektronikus címe, ahol kapcsolatba lehet lépni vele;

b) abban az esetben, ha a gyártó nem rendelkezik székhellyel az Unióban, az e rendelet 16. cikke (1) bekezdésének vagy az (EU) 2019/1020 rendelet 4. cikke (1) bekezdésének értelmében vett felelős személy neve, postai és elektronikus címe;

c) a termék azonosítását lehetővé tevő információk, beleértve a termék képét, típusát és minden egyéb termékazonosítót; valamint

d) minden olyan figyelmeztetés vagy biztonsági információ, amelyet e rendelettel vagy az alkalmazandó uniós harmonizációs jogszabályokkal összhangban a terméken vagy annak csomagolásán vagy egy kísérő dokumentumban fel kell tüntetni fogyasztók által könnyen érthető nyelven, a termék forgalmazása szerinti tagállam által meghatározottak szerint;

A fentiek alapján át kell néznie minden webshop üzemeltetőnek a termék adatlapokat, hogy a fenti információk mindenképp szerepleljenek rajtuk a fogyasztók tájékoztatása érdekében.

A Rendelet betartásának ellenőrzése

A Rendelet előírásainak betartását valamennyi piacra kerülő non-food termékek esetén nemzeti szinten a piacfelügyeleti hatóságok ellenőrzik. Az ellenőrzések kiterjednek a termékek megfelelő jelöléseire, a használati útmutatókra, a megfelelőség igazolási dokumentumokra és a termékek fizikai jellemzőire is.

The post Termékbiztonság a webshopokban – GPSR first appeared on Fogyasztó Barát.

Változás a jótállási jegyek átadásában! 2025.01.01.

Ilcsik Tilla — Mon, 30 Dec 2024 14:58:59 +0000

2025.01.01. napjával módosul az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet. A változások a jótállási jegyek átadásával kapcsolatos szabályokat érintik. Az alábbiakban összefoglaljuk mi változik az új év első napján.

50 ezer alatti termék esetén nem kötelező jótállási jegyet adni

A legjelentősebb változás, hogy a Korm. rendelet a módosítás következtében kiegészül egy új szakasszal, így 2025. január 1. napjától a Korm. rendelet 3/A. §-a értelmében a vállalkozások nem kötelesek jótállási jegy kiállítására amennyiben a fogyasztási cikk eladási ára nem haladja meg az 50 000 forintot. Ez esetben a vásárlók a jótállásból eredő jogaikat a számlával tudják érvényesíteni.

Fontos, hogy az új rendelkezés ellenére azonban a fogyasztókat tájékoztatni kell:

a termék átadásakor arról, hogy a jótállásból eredő jogokat az ellenérték megfizetését igazoló bizonylattal érvényesíthetik,
a fogyasztási cikk azonosítására alkalmas megnevezéséről és típusáról, valamint – ha van – gyártási számáról,
a fogyasztó jótállásból eredő jogairól, azok érvényesíthetőségének határidejéről, helyéről és feltételeiről, továbbá
az arról, hogy fogyasztói jogvita esetén a fogyasztó a vármegyei (fővárosi) kereskedelmi és iparkamarák által működtetett békéltető testület eljárását is kezdeményezheti.

A mi értelmezésünk szerint a fentiek alapján a fogyasztó részére átadott számla egészítendő ki a fenti tájékoztatásokkal, amennyiben az 50 ezer alatti értékű termékhez a vállalkozás nem ad át jótállási jegyet.

Már nemcsak a webáruházak adhatják át elektronikus úton a jótállási jegyet

A jelenleg hatályos Korm. rendelet 3. § (5) bekezdése alapján a vállalkozás a jótállási jegyet a távollévők között kötött szerződés esetén elektronikus úton is átadhatja a fogyasztó részére. Jelenleg tehát ez az átadási mód csak a távollévők közötti ügyletek esetén elérhető.

Ez a bekezdés úgy módosul január 1. napjától, hogy a vállalkozás a jótállási jegyet – a fogyasztó eltérő kérése hiányában –elektronikus úton is átadhatja a fogyasztó részére. Azaz kikerült a távollévők közötti szerződések kitétel a rendelet szövegéből, és bekerült az „eltérő kérés hiányában” szövegrész, azaz a módosítás hatályba lépésével már minden vállalkozás alkalmazhatja az elektronikus úton történő átadást, kivéve, ha a vásárló kéri a papír alapon a jótállási jegyet.

The post Változás a jótállási jegyek átadásában! 2025.01.01. first appeared on Fogyasztó Barát.

Változás az adattörlő kódokkal kapcsolatos kötelezettségekben – 2024.08.21.

Ilcsik Tilla — Fri, 09 Aug 2024 11:35:58 +0000

Jelen bejegyzés Önnek és webshopjának szól, ha forgalmaz webáruházában úgynevezett tartós adathordozót. Augusztus 21. napjától jelentős változások lépnek hatályba az adattörlő kódokkal kapcsolatos kötelezettségekben. Az egyik változás az Ön oldalát azon belül is a tartós adathordozó termékleírását érinti.

Mi az a tartós adathordozó, az Ön webshopja érintett?

A 726/2020. (XII. 31.) Korm. rendelet (továbbiakban Korm. rendelet) értelmében tartós adathordozó: az NMHH által közzétett, elektronikus adatok tárolását és felülírását támogató, számítógéphez fizikailag csatlakoztatható informatikai eszközök köre.

Az NMHH olala értelmében tartós adathordozó:

Android vagy IOS operációs rendszerű készülék vagy
önálló egységként vagy más informatikai hardver eszköz (pl. személyi számítógép, notebook, szerveer stb.) részeként üzemeltetett, a felhasználó által rendeltetésszerűen szervizelhető, eltávolítható, mágneses vagy statikus elektromos (FLASH) tárolási elvű tartós adathordozó,

például:

merevlemez (hard disk drive, HDD), szilárdtest meghajtó (solid-state drive, SSD),
pendrive (USB vagy egyéb csatolóval rendelkező flash memória),

Már 2024.05.08. napjával kiegészítésre került a Korm. rendelet a csomagküldő kereskedelem fogalmával (webáruházak), valamint pontosításra kerül a fogyasztó fogalma, azaz, hogy ki részére kötelező átadni az adattörlő kódot.

Rövidesen azonban, 2024.08.21. napjával további, jelentős változás lép hatályba a Korm. rendeletben mind az adattörlő kódok átadásával mind pedig az erre vonatkozó tájékoztatási kötelezettség vonatkozásában.

Új kötelezett a számlázó program működtetője

Egyik legfontosabb változás, hogy a jogszabály kötelezettje lesz az úgynevezett online számlázási funkcióval rendelkező program működtetője is a kereskedő mellett.

Az online számlázási funkcióval rendelkező program működtetője a módosított Korm. rendelet értelmében az a személy vagy szervezet, aki vagy amely felhasználói számára a hálózaton keresztül elérhető, számlázási szolgáltatás igénybevételét biztosítja, és akinek vagy amelynek a tárgyévet megelőző évben legalább 1000 online számlaadat-szolgáltatást teljesítő ügyfele volt, akik vagy amelyek a tárgyévet megelőző évben legalább 100 000 online számlaadat-szolgáltatást teljesítettek.

Ki adja át az adattörlő kódot a vásárlónak a jogszabálymódosítás után?

A módosítás következtében az adattörlő kódot az online számlázási funkcióval rendelkező program működtetője rögzíti, ha a kereskedő online számlázási funkcióval rendelkező programmal állítja ki a vásárlás megtörténtét igazoló számviteli bizonylatot.

A kereskedő adja át az adattörlő kódot a fogyasztó részére a kereskedő NAV felé tett, erre vonatkozó kifejezett nyilatkozata esetén, valamint ha a kereskedő nem online számlázási funkcióval rendelkező programmal állítja ki a vásárlás megtörténtét igazoló számviteli bizonylatot.

Ki felel az adattörlő kód átadásáért?

A jogszabály módosításának következtében az adattörlő kód fogyasztó részére történő átadásáért a kereskedő és az online számlázási funkcióval rendelkező program működtetője egyetemlegesen felel majd 2024.08.21. napjától.

Mit jelent ez pontosabban?

A módosítás hatályba lépésével nemcsak a kereskedő, hanem az online számlázási funkcióval rendelkező program működtetője részére is ad át a NAV adattörlő kódot.

Ha a kereskedő online számlázási funkcióval rendelkező programmal állítja ki a vásárlás megtörténtét igazoló számviteli bizonylatot, a bizonylaton az adattörlő kódot az online számlázási funkcióval rendelkező program működtetője rögzíti.

Az online számlázási funkcióval rendelkező program működtetője köteles az online számlázási szolgáltatást úgy nyújtani, hogy a szolgáltatás emberi beavatkozás nélkül azonosítsa a rendelet hatálya alá tartozó tartós adathordozót, és automatikusan szolgáltassa az adathordozóhoz az adattörlő kódot.

Ki felel az adattörlő kód átadásának elmulasztásáért?

A kereskedő felel az adattörlő kód fogyasztó részére történő átadásának elmulasztásáért, ha az online számlázási funkcióval rendelkező program működtetője bizonyítja, hogy a kereskedő a tartós adathordozó megjelöléséhez olyan megjelölést használt, amelyet az online számlázási funkcióval rendelkező program nem volt képes felismerni.

Ez tehát azt jelenti, hogy az online számlázási funkcióval rendelkező program működtetője mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kereskedő a tartós adathordozó megjelöléséhez olyan megjelölést használt, amelyet az online számlázási funkcióval rendelkező program nem volt képes felismerni.

A kereskedő akkor mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a tartós adathordozó megjelöléséhez olyan megjelölést használt, amelyet az online számlázási funkcióval rendelkező program felismert, vagy azért nem ismert fel, mert online számlázási szolgáltatás emberi beavatkozás nélkül nem volt képes azonosítani a tartós adathordozót.

Változik az adattörlő kódokkal kapcsolatos tájékoztatási kötelezettség

Jelenleg a Korm. rendelet jelenleg hatályos rendelkezése arra kötelezi a tartós adathordozót értékesítő webáruházakat, hogy a honlapjuk nyitó oldalán, valamint a tartós adathordozó termékek adatlapján is jelenítse meg a jogszabály 1. számú melléklete szerinti tájékoztatást.

2024.08.21. napjától azonban ez megváltozik, és törlésre került az a rész, mely a nyitó honlapon való közzétételt előírta, és már csak a termékek leírásánál írja elő kötelezően a tájékoztató szöveg feltüntetését.

A tájékoztató szöveg tartalma – melyet fel kell tüntetni minden érintett terméknél – is módosult, és annak szövege a módosított Korm. rendelet 2. számú mellékletében szerepel majd.

Az alábbi tájékoztató szöveg feltüntetése kötelező

A 2. számú mellékletben foglalt, az adatok végleges hozzáférhetetlenné tételét lehetővé tévő adattörlő alkalmazással kapcsolatos tájékoztató szövege, melyet minden tartós adathordozó termékleírásában közzé kell tennie a következő:

„A Kormány döntése alapján a kereskedő tartós adathordozó termék vásárlásakor köteles a fogyasztó részére ingyenes adattörlő kódot biztosítani.

Használja az ingyenes adattörlő kódot adatainak biztonsága érdekében!

További információ a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság honlapján:

https://nmhh.hu/veglegestorles„

Ne felejtse el 2024. augusztus 21. napjától a webáruházában szereplő tartós adathordozó termékleírásában a fenti szöveget feltüntetni. A fogyasztóvédelmi hatóság egyik célellenőrzése az adattörlő kódokkal kapcsolatos kötelezettségek betartására irányul.

The post Változás az adattörlő kódokkal kapcsolatos kötelezettségekben – 2024.08.21. first appeared on Fogyasztó Barát.

Új jogszabály a jótállás köteles termékekre! – Itt vannak a kibővített jótállás köteles termékkategóriák

Ilcsik Tilla — Sat, 29 Jun 2024 11:17:37 +0000

Ahogy korábbi posztunkban megírtuk, 2024. május 8. napján jelentős változások léptek hatályba a 151/2003. (IX.22.) Korm. rendeletben (továbbiakban: Korm. rendelet), melyek a webshopot üzemeltető vállalkozásokat is érintette. Az egyik legfontosabb módosítás az volt, hogy a minimum jótállási idő 2 évre emelkedett.

A Korm. rendelet további változásait ebben a bejegyzésben foglaltuk össze, mindenképp olvassa el, ha lemaradt róla.

2024. július 1. napjától új rendelet tartalmazza a jótállás köteles termékek körét

A vállalkozások számára a jótállás körében 2024. július 1. napjával újabb fontos változás lép életbe, ugyanis a Korm. rendelet 1. számú melléklete, mely a kötelező jótállás alá eső termékkategóriákat sorolja fel hatályát veszti, és életbe lép a kötelező jótállás alá tartozó tartós fogyasztási cikkek körének meghatározásáról szóló 10/2024. (VI.28.) IM rendelet (továbbiakban: IM rendelet), melynek 1. számú melléklete tartalmazza a tartós fogyasztási cikkek kibővített termékköreit.

2024. július 1. napjától tehát már nem a Korm. rendelet mellékletében, hanem az IM rendelet 1. számú mellékletében találjuk meg a kötelező jótállás alá tartozó fogyasztási cikkek felsorolását.

Jelentős változás nem következett be a jótállás köteles termékek körében, de az IM rendelettel pár új termék is bekerült a jótállás köteles termékek közé (ezeket vastagon szedetten jelezzük a lenti felsorolásban), és pár termék pedig kikerült a jótállási kötelelezettség alól.

A kötelező jótállás alá tartozó fogyasztási cikkek köre

Az alábbi termékkategóriákat sorolja fel az új jogszabály 1. számú melléklete, vastagon szedtük tehát azokat, melyek újként kerültek be:

háztartási készülék, így különösen hűtőszekrény, fagyasztó, kombinált hűtőszekrény, villanytűzhely, mosógép, centrifuga, szárítógép és ezek bármely kombinációja, mosogatógép, vasaló, vízmelegítő, tüzelő-, fűtő-, légkondicionáló- és egyéb légállapot-szabályozó berendezés, porszívó, gőzzel működő tisztítógép, szőnyegtisztító-gép, padlósúroló- és fényesítőgép, varrógép, kötőgép, villanybojler, szivattyú;
villamos energiával működtetett konyhai kisgép, így különösen mikrohullámú sütő, kenyérsütő, kenyérpirító, kávéfőző, kávédaráló, tejhabosító, vízforraló, konyhai robotgép, turmixgép, elektromos húsdaráló, grillsütő, olajsütő, ostyasütő, fánksütő, gofrisütő, szendvicssütő, elektromos palacsintasütő, elektromos pizzasütő, forrólevegős sütő, elektromos főzőedény, elektromos serpenyő, elektromos popcornkészítő, elektromos kontaktgrill, forgónyárs, mini tűzhely, rizsfőző készülék, tésztafőző, tojásfőző, ételpároló, gyümölcsaszaló;
gázkészülék, így különösen tűzhely, konvektor, gázkazán, gázbojler, gázgrill, gázzsámoly, gázsütő, gázperzselő, gázlámpa;
motoros kerti gép és nem motoros kertészeti eszköz, így különösen kapálógép, gyepszellőztető, fűnyíró, fűkasza, tologatós fűnyíró, kerti traktor;
motoros kézi szerszám, így különösen láncfűrész, fúrógép, ütvefúrógép, sarokköszörű, körfűrész, gyalu;
közlekedési eszköz, így különösen kerékpár, elektromos kerékpár, roller, elektromos roller, quad, motorkerékpár, segédmotoros kerékpár, személygépkocsi, lakóautó, lakókocsi, utánfutós lakókocsi, utánfutó;
motoros vízi jármű;
jogszabályban foglaltak szerint nyílt kategóriába sorolt pilóta nélküli légijármű;
nyílászáró, így különösen ablak, bel- és kültéri ajtó, garázsajtó;
árnyékolástechnikai eszköz, így különösen kézi vagy motoros meghajtású redőny, reluxa, napellenző, szalagfüggöny;
kaputelefon, kamerás megfigyelőrendszer;
garázskapu- és egyéb kapumeghajtás, vezérlés;
biztonsági riasztó- és jelzőberendezés;
elektronikus hírközlő végberendezés, így különösen telefon, mobiltelefon, telefax-készülék, több funkciós készülék;
híradástechnikai készülék, így különösen üzenetrögzítő, kihangosító készülék, műholdvevő és AM Micro antenna rendszerek és ezek részegységei, televízió, projektor, rádió, autórádió, rádiós ébresztőóra, műholdas helymeghatározó, játékkonzol, Blu-ray lejátszó és -író, asztali médialejátszó, egyéni hangrendszer, keverőasztal, erősítő, hangszóró, hangfal, mikrofon és fülhallgató, head-set;
információtechnikai készülék, így különösen asztali számítógép, laptop, notebook, tablet, PDA, monitor, fényképezőgép, film- és hangfelvevő kamera, videokamera és camcorder, diktafon, fotónyomtató, film- és diaszkenner, MP3 és MP4 lejátszó, hordozható médialejátszó, e-könyv olvasó, pendrive, memóriakártya, számológép, zsebszámológép;
irodatechnikai berendezés, így különösen fénymásoló, nyomtató, szkenner, iratmegsemmisítő, laminálógép;
írásvetítő és filmtechnikai berendezés, így különösen film- és írásvetítő, filmnagyító, filmelőhívó- és filmfeldolgozó készülék;
világítástechnikai termék, így különösen lámpatest, fényforrás;
villamos energiával működtetett szépségápolási eszköz, így különösen hajszárító, hajformázó, testszőrnyíró gép, epilátor, villanyborotva;
mérőműszer, generátor, tápegység, akkumulátor-töltő;
lőfegyver;
sporteszköz, vadászathoz és horgászathoz kapcsolódó eszköz;
bel- és kültéri bútor, fekvőmatrac;
a 24. pontba nem tartozó fürdőszobai berendezési tárgy, kültéri kád, valamint bel- és kültéri medence, így különösen szappanadagoló, csaptelep, zuhanyfej, zuhanykészlet, vécé, bidé, piszoár, öblítőtartály, mosdókagyló, zuhanytálca, zuhanyfal, zuhanyajtó, zuhanykabin, fürdőkád, bel- és kültéri masszázsmedence;
napkollektor, napelemrendszer;
villamos energiával működtetett játék, így különösen játék hoverboard, játék elektromos roller, pilóta nélküli játék légijármű;
gyermekmegfigyelő berendezés, így különösen légzésfigyelő, szívhangfigyelő, bébiőrző;
bel- és kültéri gyermekjáték, különösen hinta, csúszda;
gyermekgondozási cikk, így különösen pelenkázó- vagy mosdató-állvány, babakocsi, magas és asztalra szerelhető etetőszék, biztonsági gyermekülés;
egészségmegőrző és gyógyászati termék és eszköz, így különösen elektromos masszírozó, elektromos fogkefe, mágneses termék, fényterápiás eszköz, inhalátor, lázmérő;
gyógyászati segédeszköz;
látásjavító eszköz, így különösen szemüveg, valamint napszemüveg;
optikai eszköz, így különösen távcső, látcső, mikroszkóp, teleszkóp;
hangszer;
óra és ékszer;
kedvtelésből tartott állatok villamos energiával működtetett felszerelése, így különösen etető, itató, szőrnyírógép, nyakörv, ajtó, nyomkövető, alomtálca;
kötelező jótállás alá tartozó tartós fogyasztási cikk tartozéka, alkotórésze.

Az IM rendelet a tartós fogyazstási cikkek között már nem tartalmazza az alábbi termékeket, azaz e termékek már nem jótállás kötelesek:

elektromos rotyogtatófazék
lemezjátszó, szalagos és kazettás magnó, CD-felvevő és lejátszó, DVD-felvevő és lejátszó,
nemes és félnemes szőrmésbőrből készült szőrmeruházati termékek

Az IM rendeletben nem szerepel a drón, azonban a pilóta nélküli légijármű megnevezést használja, melybe bele tartoznak a drónok is.

The post Új jogszabály a jótállás köteles termékekre! – Itt vannak a kibővített jótállás köteles termékkategóriák first appeared on Fogyasztó Barát.