jogsértő webáruházak | Fogyasztó Barát

„A képek és leírások csak tájékoztató jellegűek” azaz a webshop vásárlója nem azt kapja, amit lát?

Ilcsik Tilla — Fri, 09 Feb 2024 12:28:03 +0000

Gyakran találkozunk mi is olyan webshopokkal, ahol az oldalon arra hívják fel a vásárlók figyelmét, hogy az értékesített termékekről feltöltött képek, vagy leírások nem a valóságot tükrözik, és ezért, valamint bármilyen elírásért nem tudnak felelősséget vállalni.

„A képek tájékoztató jellegűek”, ” A termék képe csak illusztráció”, vagy a „Képek tartalmazhatnak tartozékokat, amelyek nem szerepelnek az alapcsomagban” és ehhez hasonló kiírásokkal foglalkozunk részletesebben ebben a posztban.

Kezdjük azzal, hogy a webáruház az általa értékesített termékek tulajdonságairól, jellemzőiről a honlapján keresztül tájékoztatja a vásárlóit. A webshopot üzemeltető vállalkozásoknak tehát a termékek lényeges tulajdonságait fel kell tüntenie oldalán, mindezt úgy, hogy a termékre vonatkozó tájkoztatás ne legyen megtévesztő a vásárlók számára, egyértelmű legyen mit vásárolhatnak meg.

A 45/2014. (II.26.) Korm. rendelet 11. § (1) a) pontja is kimondja, hogy a távollévők között kötött szerződés megkötését megelőzően a vállalkozás köteles világosan és közérthető módon tájékoztatni a fogyasztót a szerződés szerinti áru vagy szolgáltatás lényeges tulajdonságairól, az adathordozónak és az árunak vagy szolgáltatásnak megfelelő mértékben.

A Ptk. 6:123. § (1) bekezdésének d) pontja azt rögzíti, hogy
„A szolgáltatásnak a teljesítés időpontjában alkalmasnak kell lennie a rendeltetés szerinti célra, így különösen rendelkeznie kell a kötelezett által adott leírásban szereplő vagy az általa a jogosultnak mintaként bemutatott szolgáltatásra jellemző tulajdonságokkal.„

A fenti Ptk. szakasz alapján tehát, ha nem olyan terméket kap a vásárló amit az oldalon látott, vagy a vásárolt termék nem rendelkezik azokkal a jellemzőkkel, amik a termék leírásában szerepeltek, akkor a vállalkozás teljesítése nem szerződésszerű.

A Ptk. 6:104. § (2) bekezdésének h) pontja értelmében „Fogyasztó és vállalkozás közötti szerződésben az ellenkező bizonyításáig tisztességtelennek kell tekinteni különösen azt a kikötést, amely kizárja vagy korlátozza a fogyasztó jogszabályon alapuló jogait a vállalkozás szerződésszegése esetén.„

A fentiekből az is következik, hogy tisztességtelennek tekinthető az, ha vállalkozás nem megfelelően tájékoztatja a vásárlóit a termék jellemzőit tekintve, és ki is zárja az erre vonatkozó felelősségét. A webáruház felelős azért, hogy a honlapján megjelenített tájékoztatások a valóságnak megfelelnek és, hogy azok ne legyenek megtévesztőek, félreérthetőek.

A Fogyasztó Baráthoz is érkezett már többször olyan kérdés, hogy a fentiekhez hasonló felelősségkorlátozó mondatok beemelhetők-e az ÁSZF-be.

Az ügyészség már több esetben is tisztességetelennek minősítette az ehhez hasonló ÁSZF kikötéseket, mivel online vásárlás esetében a termék fotója és leírása kifejezetten fontos szempont a vásárló döntéshozatala során, és nem korlátozhatják ilyen módon a webáruházak a felelősségüket.

A webáruház érdeke is, hogy a későbbi félreértések, vevői panaszok, elállások elkerülése érdekében egyértelmű legyen a vásárló számára a megrendelésének leadása előtt, hogy milyen terméket kap!

The post „A képek és leírások csak tájékoztató jellegűek” azaz a webshop vásárlója nem azt kapja, amit lát? first appeared on Fogyasztó Barát.

8 leggyakoribb tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat a webshopoknál a jótállás, kellékszavatosság körében

Ilcsik Tilla — Fri, 19 Jan 2024 11:07:07 +0000

Legutóbbi bejegyzésünkben írtunk arról, hogy a 2024. évben milyen témákban számíthatnak fogyasztóvédelmi ellenőrzésre a webshopot üzemeltető vállalkozások. Az ellenőrzési tervből az derül ki, hogy az előző évekhez hasonlóan ebben az évben is kiemelten fontos ellenőrzési terület a jótállás és a kellékszavatosság szabályainak helyes alkalmazása a webshopoknál.

Az alábbiakban megnézzük, melyek azok a – leggyakrabban előforduló – tájékoztatások, vagy gyakorlatok melyek jogsértőek ezen fogyasztói jogok tekintetében.

1. Egyes szavatossági, jótállási jogok kizárása

A vonatkozó jogszabályok egyértelműek a tekintetben, hogy a fogyasztókat milyen jogok illetik meg hibás teljesítés esetén. Ha a webshop egyes szavatossági vagy jótállási jogokat kizár, tehát például előre kiköti, hogy csak kijavítást vállal, az jogsértő.

Itt persze megjegyezzük, hogy kivétel az, ha az adott, fogyasztó által választott szavatossági jog teljesítése lehetetlen, vagy ha az a kötelezettnek – másik kellékszavatossági igény teljesítésével összehasonlítva – aránytalan többletköltséget jelent.

2. Nem tartjuk be a szavatossági, jótállási jogok sorrendjét

A jogszabály felsorolja, hogy a szavatossági, jótállási jogokat milyen lépcsőben gyakorolhatja a fogyasztó. Éppen ezért nem jogszerű, ha a vállalkozás e sorrendet nem tartja be, és mondjuk arról tájékoztatja a vásárlóját, hogy első körben pl. csak kijavítást vagy árleszítállítást biztosít, és cserét nem kérhet a vásárló.

3. Akciós termékekre nem biztosítjuk ezeket a jogokat

Fontos, hogy csak az ismert hibákra nem vonatkoznak az eladó kötelezettségei (tehát ha a vásárlót előzetesen tájékoztattuk a hibáról), egyéb hibák tekintetében nem mentesül a vállalkozás a hibás teljesítéssel járó kötelezettségek alól. Jogsértő, ha arról tájékoztatjuk a vásárlókat, hogy a leértékelt, vagy akciós termékekre nem vonatkozik a jótállás vagy a kellékszavatosság.

4. Jótállási időt egységesen 1 évben határozzuk meg

Figyelni kell arra, (sajnos még mindig sok helyen találkozni ezzel a jogsértő tájékoztatással), hogy már 2021. január 1. óta a sávos jótállási idő szabályai szerint kell eljárnunk, azaz a jótállási idő már nem 1 év egységesen, hanem a termék árától függően 1,2 vagy 3 év.

5. Az igényérvényesítéssel kapcsolatos költségeket a vásárlóra terheljük

Gyakori kérdés, hogy ha hibás a termék, akkor kinek a költsége annak visszajutattása az eladóhoz. Mivel eladó köteles viselni az igényérvényesítésel kapcsolatos költségeket, jogsértő, ha kikötjük, hogy a hibás termék visszajutattása a vásárló költsége, különösen figyelni kell erre azoknál a jótállás köteles termékeknél, melyek pl. a rögzített bekötésűek, illetve a 10 kg nál nehezebbek, vagy a tömegközlekedési eszközön kézi csomagként nem szállíthatók, hiszen ezek esetében a 151/2003. (IX.22.) Korm. rendelet szerint, ha nem az üzemeltetés helyén végzi el a kijavítást a vállalkozás, akkor a le- és felszerelésről és az el – és visszaszállításról is az eladónak kell gondoskodni!

6. Előírjuk az eredeti, bontatlan csomagolás meglétét igényérvényesítéskor

Ahogy az elállási jog gyakorlása során sem követelhető meg az eredeti csomagolás, úgy a jótállási és a kellékszavatossági jogok esetében is jogsértően járunk el, ha arról tájékoztjuk vásárlóinkat, hogy jótállási vagy szavatossági igényüket csak a termék eredeti dobozában történő visszavitel esetén fogadjuk el.

7. A hiba bizonyítását kérjük a vásárlótól

Hibás teljesítés esetén az eladó köteles bizonyítani, hogy a termék az átadáskor hibátlan volt, éppen ezért jogsértő, ha ennek ellenére a vásárlóknak szóló tájékoztatóban a hiba bizonyítására szólítjuk fel a fogyasztókat.

8. A jótállással és kellékszavatossággal kapcsolatos kereskedelmi kommunikáció

A jótállási jogok, és a kellékszavatossági jogok a fogyasztót jogszabály alapján illetik meg. Nem lehet tehát ezen jogokról úgy tájékoztatni a vásárlókat, mintha azok az eladó kedvezményei lennének. Fontos – és ez nem csak a vásárlók érdeke – , hogy a vásárlókat úgy tájékoztassuk ezekről a jogokról, hogy tisztában legyenek a jogszabályok által biztosított jogaikkal, kötelezettségeikkel és egyértelmű legyen számukra a két jogintézmény (jótállás és kellékszavatosság) közötti különbség.

The post 8 leggyakoribb tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat a webshopoknál a jótállás, kellékszavatosság körében first appeared on Fogyasztó Barát.

Sérült csomagok. Előírhatja a webshop ÁSZF az átvételkori ellenőrzést?

Ilcsik Tilla — Fri, 22 Dec 2023 09:09:52 +0000

Gyakori probléma, hogy a termék kiszállítása után a vásárló jelzi, hogy az sérült. Ilyenkor nehéz helyzetbe kerül mind a kettő fél, hiszen vita alakulhat ki azzal kapcsolatban kit terhel ilyenkor a felelősség. Mit tehet vagy kell tennie a webshopnak, aki már átadta a terméket, és mi várható el a vásárlótól?

A kárveszély átszállásáról, azaz arról, hogy mikortól viseli a termékben bekövetkezett károkat a vásárló írtunk részletesen. Ezt itt elolvashatja: A kárveszély átszállása

A webshop ÁSZF előírhatja -e a vásárlónak a termék átvételkori ellenőrzését?

Jogosan kérdezte már tőlünk ezt több vállalkozás is, hiszen megoldást keresnek arra az esetre, ha a termék a szállításkor megsérül. Mindenkinek érdeke, hogy az átadáskor kiderüljön, ha van látható hiba a terméken, és azt jelezzék is egymásnak a felek jegyzőkönyv formájában. Ugyanakkor ezt előzetesen, a vásárló számára kötelezettségként előírni sajnos nem lehet.

Ezzel kapcsolatban a leggyakoribb hiba, ha a vállalkozás azt foglalja az ÁSZF-ébe, hogy „utólagos reklamációt nem fogad el”, vagy a „Webáruházunk semmilyen felelősséget nem vállal a szállítás közben esetlegesen előforduló károkért!”, vagy olyan kikötést tesz, miszerint ha nem ellenőrizte a terméket a vásárló az átvételkor, akkor már nem élhet szavatossági panasszal.

Az sem megfelelő, ha azt írja elő a vállalkozás, hogy mennyiségi ellenőrzésre köteles a vásárló az átvételkor, és ha ezt nem teszi meg és jegyzőkönyv felvételére nem kerül sor az átadáskor a hiányról, akkor már nem is élhet panasszal.

Az ilyen kikötések ugyanis tisztességtelen szerződési feltételnek minősülnek.

A Ptk. 6:102. § értelmében (1) „Tisztességtelen az az általános szerződési feltétel, amely a szerződésből eredő jogokat és kötelezettségeket a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a szerződési feltétel alkalmazójával szerződő fél hátrányára állapítja meg.

A Ptk. előírja, hogy a vásárlónak kötelessége ellenőrizni a szolgáltatás megfelelőséget?

Igen, a Ptk. 6:127. § (1) bekezdése előírja, hogy „A jogosult késedelem nélkül köteles meggyőződni arról, hogy a szolgáltatás minősége és mennyisége megfelelő-e.”

A fogyasztónak tehát kötelezettsége késedelem nélkül ellenőrizni, hogy a megérkezett termék nem sérült-e. Ez a rendelkezés azonban nem értelmezhető úgy, hogy a vásárlónak a teljesítés helyén és időpontjában kellene már minőségi és mennyiségi szempontból ellenőriznie a teljesítést.

Erre tekintettel az eladó tehát nem zárhatja ki a fogyasztó igényérvényesítését arra az esetre, ha csak a futár távozása után észleli, hogy a csomag hiányos, vagy a termék sérült.

A Ptk. fenti szakaszának (2) bekezdése pedig kimondja: „A dolog átvétele során nem kell vizsgálni azokat a tulajdonságokat, amelyeknek a minőségét tanúsítják, vagy amelyekre jótállás vonatkozik.”

Ez viszont azt jelenti, hogy például a tartós fogyasztás cikkek esetében, melyekre jogszabály szerint jótállásra köteles az eladó a termék hibája esetén a vállalkozásnak kell azt bizonyítania, hogy a hiba oka, tehát a sérülés az átvételt követően keletkezett. A jótállás teljeskörű, azaz a termék mindenféle hibájára kiterjed, így arra is ha átadáskor már sérült a termék.

Amennyiben nem kötelező jótállás alá eső termékről van szó, nem lehet eltekinteni az azonnali ellenőrzéstől, ez tehát a fogyasztó felelőssége, de ebben az esetben is a kellékszavatossági szabályok alapján az 1 éven belül felsimert hiba esetén az ellenkező bizonyításáig úgy kell tekinteni, hogy a termék eleve hibás volt, kivéve ha ez a dolog természetével vagy hiba jellegével összeegyeztethetetlen. Tehát az eladónak kell bizonyítani azt, hogy nem volt hibás teljesítés.

A fentiek alapján tehát a webáruház nem kötheti ki azt ÁSZF ben, hogy kötelező megvizsgálni az átvételkor a terméket, és ha aláírja a vásárló, hogy nem talált sérülést akkor már nem érvényesítheti jótállási vagy szavatossági jogait.

A Budapesti Békéltető Testület ajánlása a csomagok kézbesítése során tanúsítandó magatartásról

A Budapesti Békéltető Testület Az interneten rendelt csomagok kézbesítése során tanúsítandó körültekintő fogyasztói és vállalkozói magatartásról címmel ajánlást adott ki (3/2019. számú ajánlás), melyben – a címéből kiolvashatóan – kitér mind a fogyasztók mind a vállalkozásoktól elvárható eljárásra a csomagok átadás-átvétele során.

A vállalkozásokra nézve azt ajánlja, hogy a webáruházak és az általuk megbízott futárcégek egyeztessék a kiszállítási határidőket. A termék átvételét azzal is segítsék a webáruházak, hogy a vásárlót a kiszállítás pontos dátumáról értesítsék, akár a kiszállítást megelőző napon.

Hangsúlyozza, hogy nem fogyasztóbarát az a gyakorlat, amely során a vállalkozás egyáltalán nem értesíti a fogyasztót a várható szállítási határidőről, a konkrét kiszállítás időpontjáról és ennek következtében a kézbesítésre annak időpontjára vonatozó előzetes egyeztetés nélkül kerül sor.

Fontos, hogy a szerződött futárcégek tegyék lehetővé azt, hogy a fogyasztó ténylegesen ellenőrizhesse a csomagolás sérülésmentességét és csak akkor írassák vele azt alá. Ha a csomag jellege folytán könnyen ellenőrizhető annak tartalma, akkor célszerű a kibontást is megvárni, hogy a termék sérülésmentességéről is meggyőződjön a vásárló.

Az ajánlás felhívja a figyelmet arra, hogy nem követelhető meg a fogyasztótól, hogy írja előre alá a sérülésmentes átvétel tényét, ha arról valójában nem tudott meggyőződni. A fogyasztó számára biztosítani kell legalább a külső csomagolás ellenőrzését, mielőtt arra vonatkozóan aláírna.

A vásárlókat jó gyakorlat tájékoztatni arról, hogy hogyan járjanak el az átvételkor, és lehetőség szerint ellenőrizzék a csomagolás épségét, továbbá lehetőségük van kárfelvételi jegyzőkönyv felvételére, kötelezettségként azonban a fentiekben leírtak miatt ezt nem lehet előírni!

Az ajánlást teljes terjedelmében itt tudja elolvasni.

The post Sérült csomagok. Előírhatja a webshop ÁSZF az átvételkori ellenőrzést? first appeared on Fogyasztó Barát.

Amiben még mindig bizonytalan lehet a webshop, ha elállásról van szó

Ilcsik Tilla — Fri, 08 Dec 2023 11:35:20 +0000

Minden webáruház tulajdonos tudja, hogy a vásárlójának 14 napja van arra, hogy elálljon a vásárlástól. E fogyasztói jog lényegéről, annak szabályairól több bejegyzésünkben is írtunk már.

A mindennapi működés azonban hozhat olyan kérdéseket az elállás kapcsán, amik nem minden esetben egyértelműek a vállalkozásoknak, annak ellenére, hogy az elállás gyakori téma.

Az alábbi felsorolás azokat a kérdéseket, bizonytalan pontokat gyűjti össze, melyek gyakran előfordulnak a webáruházaknál.

1. A vásárló csak akkor állhat el, ha átvette a terméket, mert ezt mondja a jogszabály, vagy mégsem?

A fogyasztó az elállási jogát a szerződés megkötésének napja és a termék átvétele közötti időszakban is gyakorolhatja. Ami még fontos, hogy ha már feladata a terméket a webshop, átadta pl. a futárszolgálatnak, akkor ebben a időszakban is élhet elállás jogával a vásárló. Nem kell tehát, hogy a terméket átvegye az elállási jog gyakorlásához.

Vonatkozó jogszabályhely: 45/2014. (II.26.) Korm. rendelet 20. § (3) bekezdése.

2. Átutalással térítené vissza a vételárat minden elállás esetén a webshop, rendben van ez így?

E témakörben a leggyakoribb kérdés: „Utánvétellel fizetett a vásárló, muszáj nekem készpénzben visszafizetni a vételárat?”

A válasz az, hogy igen. A jogszabály értelmében ugyanazon a módon kell visszatéríteni a vásárló számára a vételárat, amilyen formában azt megfizette. Tehát, ha utánvétellel fizetett a vásárló, akkor készpénzben kell a webshopnak is visszafizetnie. Természetesen a vállalkozás más fizetési módot is alkalmazhat a visszatérítésre, ha a vásárló ebbe beleegyezett.

Fontos, hogy nem kötheti ki a webáruház előre, hogy csak átutalással fizeti vissza a termék árát akkor, ha más módon is lehetősége van a vásárlónak fizetni.

Vonatkozó jogszabályhely: 45/2014. (II.26.) Korm. rendelet 23. § (2) bekezdése.

3. Mi jár vissza a vásárlónak, ha eláll?

Amennyiben úgy döntött a vásárló, hogy eláll, akkor a jogszabály értelmében a vállalkozás visszatéríti a fogyasztó által ellenszolgáltatásként megfizetett teljes összeget, ideértve a teljesítéssel összefüggésben felmerült költségeket is. Ez tehát azt jelenti, hogy nemcsak a termék vételára, hanem például a szállítás díja is visszajár a vásárlónak. Ha utánvétellel fizetett a vásárló, és annak volt plusz költsége, akkor annak díját is vissza kell fizetni.

Vonatkozó jogszabályhely: 45/2014. (II.26.) Korm. rendelet 23. § (1) bekezdése.

4. A védőfóliát is felbontotta a vásárló, nem állhat el?

A fogyasztóvédelmi gyakorlat szerint a csomagolás nem része sajnos a terméknek. A vásárló jogosult felbontani azt ahhoz, hogy a megvásárolt terméket megnézhesse, kipróbálhassa. Amikor úgy dönt, mégsem kell neki a termék, akkor viszont ennek az eredeti csomagolásnak a megléte már nem feltétele az elállási jog gyakolráshoz, tehát nem kell, hogy azt megőrizze. Fontos azonban azt is nézni, hogy a fizikális üzletben milyen módon lenne lehetősége a vásárlónak a terméket megtekinteni.

Kérdés, hogy egy védőfólia eltávolítása szükséges-e a termék megtekintéséhez, kipróbálásához. Ezt mindig egyedi esetben szükséges nézni.

A termék csomagolásának megbontása egyértelműen az olyan termékek esetében nem megengedett, amelyek higéniai vagy egészségügyi okokból a felbontás után már nem küldhetők vissza. Ilyenek például a kozmetikai termék, de a fogyasztóvédelem egy állásfoglalása szerint például a füllhallgató fóliájának eltávolítása esetén már nem élhet az elállás jogával a vásárló higéniai okok miatt.

5. A tartozékokat nem küldte vissza a vásárló, vagy sérülten küldte vissza a terméket, így már nem állhat el?

De! Az elállás joga akkor sem tagadható meg, ha a terméket sérülten küldte vissza. Ez esetben értékcsökkenést lehet felszámítani, melyet az eladó határoz meg minden esetben egyedileg. A vásárlónak joga van az elálláshoz, és kipróbálhatja a terméket, de ugyanakkor felelősséggel tartozik a termékben bekövetkezett értékcsökkenését. Erre fel kell hívni azonban a vásárló figyelmét a megrendelés előtt.

Vonatkozó jogszabályhely: 45/2014. (II.26.) Korm. rendelet 25. §.

6. Személyesen vette át a terméket az üzletemben, mégis elállhat a vásárló?

Gyakori kérdés – nem véletlenül – az, hogy ha a vásárló ugyan a webáruházban rendelte meg a terméket, de a vállalkozás üzlethelyiségében vette át, akkor is elállhat-e a vásárló? Hiszen megnézhette a terméket így, mielőtt hazavitte.

Igen, ekkor is elállhat a vásárló, ennek oka, hogy maga a szerződéskötés, a termék megvásárlása távollévők között történt, és nem tudta azt a megvásárlás előtt megtekinteni.

7. Elállt a vásárló, a terméket még a 14 napon belül vissza is kéne kapnom, nem?

Nem.

A fogyasztónak a termék átvétele után 14 napja van arra, hogy jelezze elállási szándékát, majd ha ezt megtette, onnantól számítva haladéktalanul, de legkésőbb 14 napja van arra is, hogy feladja a terméket vállalkozásának. A visszaküldésre vonatkozó 14 napos határidő sem jelenti azt, hogy a visszaküldött terméknek 14 napon belül meg is kell érkeznie az eladóhoz, hanem elegendő, ha a 14 napos időtartamon belül feladásra kerül a termék a vásárló részéről.

Vonatkozó jogszabályhely: 45/2014. (II.26.) Korm. rendelet 24. § (1) bekezdése.

The post Amiben még mindig bizonytalan lehet a webshop, ha elállásról van szó first appeared on Fogyasztó Barát.

Szállítási költségek az ÁSZF-ben és a webshop oldalán

Ilcsik Tilla — Wed, 22 Nov 2023 07:11:32 +0000

Vásárlójának még a megrendelés leadása előtt tudnia kell, hogy ha rendelést ad le webshopjában, akkor a szállításnak milyen összegű díja lesz.

A már sokat emlegetett előzetes tájékoztatási kötelezettség többek között azt követeli meg, hogy a termék vételárán felül felmerülő valamennyi költségről (így különösen a fuvardíjról vagy a postaköltségről) is tájékoztassa vásárlóit.

Ezt a kötelezettséget pedig az ÁSZF-ben illetve az oldalán található erre vonatkozó menüpontokban történő feltüntetésével teljesíti.

Az ÁSZF-ben és az oldalon található szállítási díjak egyeznek?

Ellenőrizze le, hogy a szállítási díjakról szóló tájékoztatások ugyanazt “mondják” -e a vásárlóknak az ÁSZF-ben és a webshop oldalán!

Fontos, hogy a vásárló ne a vásárlási folyamat végén szembesüljön a plusz költségekkel, hanem azokat még a rendelés leadása előtt megismerje. Nagyon fontos továbbá, hogy ezek a tájékoztatások összhangban is legyenek egymással!

A fogyasztóvédelmi hatóság próbavásárlás során nemcsak az ÁSZF tartalmát ellenőrzi, hanem a webshop oldalán a vásárlóknak szóló egyéb tájékoztatásokat is, és gyakori, hogy azt állapítja meg, hogy az ÁSZF-ben foglaltak nem egyeznek az oldalon található adatokkal.

Amennyiben a webshop a szállítási költségekről ellentmondásosan, félreérhetően informál, tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot valósít meg.

Fontos tehát, hogy az ÁSZF-ben feltüntetett szállítási költségek egyezzenek az oldalán található erre vonatkozó információkkal!

Amennyiben például a webshop ÁSZF-ében a szállítási költségre vonatkozóan alacsonyabb díj került feltüntetésre, mint a vásárlás véglegesítésekor feltüntetett ténylegesen felszámított szállítási költség, akkor a vállalkozás megsérti a 45/2014. Korm. rendelet 11.§ (1) bekezdés e) pontját (ez az előzetes tájékoztatási kötelezettség), valamint az Fttv. 3. § (1) bekezdését, ezzel tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot valósít meg.

Több olyan jogsértést megállapító határozattal is találkoztunk már, mely megállapította, hogy a „Szállítás” oldal és az ÁSZF eltérő összeg feletti vásárlás esetén biztosította az ingyenes kiszállítás lehetőségét vásárlóinak!

Azon felül, hogy az ÁSZF és az oldal például szállítási menüpontja alatti adatok megegyeznek, az is nagyon fontos, hogy a megrendelés összesítésekor is ugyanaz az összeg szerepeljen, mint az erről szóló tájékoztatásokban, azaz a vásárló ne a fizetési előtt szembesüljön más összeggel, mint amiről a megrendelés előtt információt kapott!

A szállítás költségeiről való tájékoztatás tehát nem megfelelő, ha csak a regisztráció után vagy csak a rendelési folyamat végén elérhető a vásárlóknak, ahogy az sem, ha ezekben az előzetes tájékoztatásokban eltérő összegek szerepelnek, mint amit a vásárlónak ténylegesen fizetnie kell a rendelés leadásakor!

A szállítási költségek változhatnak és időnként frissíteni szükséges az oldalon, így amikor ezeknek az összege változik vállalkozásánál, akkor figyeljen arra, hogy mind az ÁSZF-ben, mind pedig az oldalán erre vonatkozó tájékoztatásokban azok egységesen kerüljenek frissítésre!

Az utánvétel díja szerepel az ÁSZF-ben?

Amennyiben Önnél utánvétel útján is lehet fizetni, melynek van plusz díja van, akkor annak összegét az ÁSZF-ben szerepeltetni kell, nem elég ha csak az oldalon és a megrendelési folyamat végén adja hozzá az összeget.

A webshopnak tehát előzetes tájékoztatást kell biztosítania a fogyasztók számára erről a díjról is és természetesen itt is figyelni kell arra, hogy ne legyenek ellentmondásosak a feltüntetett díjak.

A fentieket összefoglalva, mivel a teljesítés egyéb feltételeiről való tájékoztatás szintén jelentős információ a fogyasztók számára, a szállítás költségeiről, valamint a fizetés feltételeiről is előzetesen és egyértelműen kell tájékoztatni a fogyasztót annak érdekében, hogy ezekkel előre számolhasson, és ehhez mind az ÁSZF-ben mind pedig a webshop oldalán található tájékoztatásnak egyeznie kell!

The post Szállítási költségek az ÁSZF-ben és a webshop oldalán first appeared on Fogyasztó Barát.

A webshop ÁSZF-ek leggyakoribb hibái!

Ilcsik Tilla — Tue, 22 Aug 2023 12:38:55 +0000

Egy naprakész, jogszabályoknak megfelelő ÁSZF nélkül nem működhet szabályosan a webáruház. Annak ellenére, hogy alapvető és minimum feltétel ez a dokumentum, nem könnyű feladat egy vállalkozás számára, hogy az minden szempontból kifogástalan legyen. Így például, hogy minden benne legyen amit a jogszabály megkövetel, kövesse folyamatosan a jogszabályváltozásokat, és persze olyan módon történjen mindez, hogy az a fogyasztó számára is érthető és könnyen befogadható legyen.

Az alábbiakban összefoglaljuk milyen problémák, hibák merülhetnek fel a webáruház oldalán fent lévő ÁSZF-el:

Az ÁSZF nem naprakész!

A leggyakoribb hiba, hogy az ÁSZF nem követi a jogszabálymódosításokat, vagy már hatálytalan jogszabályokra hivatkozik, és azzal együtt a webáruház régi szabályokat alkalmaz. Nem nyugodhat meg a webshop tulajdonos tehát azzal, hogy a honlapjára kikerült az ÁSZF, azt folyamatosan frissíteni szükséges. Az ÁSZF naprakészen tartása nemcsak a változó jogszabályok miatt, hanem a webshop működésében bekövetkezett esetleges változások miatt is szükséges, hiszen a vásárló az éppen hatályos ÁSZF alapján köt szerződést a vállalkozással.

Az ÁSZF hiányos! (Ezek hiányoznak a legtöbbször az ÁSZF-ből!)

A fogyasztóvédelmi hatóság sokszor találkozik hiányos ÁSZF-ekkel, melyekből leggyakrabban az alábbiak szoktak kimaradni:

Nem tájékoztat az ÁSZF arról, hogy a termék megrendelésének visszaigazolása 48 órán belül történik meg,
Nem tájékoztatja a vásárlókat arról, hogy a megkötött szerződés írásban kötött szerződésnek minősül-e, vagy hogy iktatják-e, és utólag hozzáférhető lesz-e,
Nem hívja fel a webáruház a fogyasztók figyelmét arra, hogy a szerződési nyilatkozata fizetési kötelezettséget von maga után,
Nem kapnak tájékoztatást a vásárlók arról, hogy mely békéltető testülethez fordulhatnak, továbbá, hogy a webshopnak együttműködési kötelezettsége van a békéltető testületi eljárásban,
Sok webshopnál hiányzik az ÁSZF-ből az ODR link és magáról az eljárásról szóló tájékoztatás,
Az elállás szabályai hiányosak illetve rossz határidőt tüntetnek fel az elállási jog gyakorlására
A szavatossági jogok és a jótállás szabályai vagy egyáltalán nincsenek ismertetve, vagy nagyon hiányosan kerülnek fel, ezek szabályai közötti különbségek nem világosak a tájékoztatásokban.

Az ÁSZF jogsértő! (Benne van az ÁSZF-ben, csak jogsértően)

A hiányosságok mellet gyakoriak az ÁSZF-ben szereplő jogsértő tájékoztatások is, melyek a jogszabályok félreértelmezéséből, vagy a már nem hatályos rendelkezések alkalmazásából adódnak. A “jogsértő webáruházak” blogsorozatunkban többek között azt is részletesen – a Fogyasztó Barát által átnézett 100 jogsértést megállapító határozattal – bemutattuk melyek azok a jogsértő tájékoztatások, melyek a leggyakrabban előfordulnak a webáruházakban.

Érdemes ezeket átnéznie ha még nem tette, mert szó van bennük az összes olyan jogsértő tájékoztatásról, melyeket kerülnie kell webáruházának! A sorozat részei elérhetők további blogbejegyzéseinkben!

Az ÁSZF és a webshop oldalán található egyéb tájékoztatások mást mondanak a fogyasztóknak!

Amennyiben az ÁSZF mellett a webshop oldalán máshol is találhatók fogyasztói tájékoztatók, akkor fontos, hogy azok ne legyenek ellentmondásban egymással. Amennyiben a fogyasztóvédelmi ellenőrzés ilyennel találkozik a fogyasztók megtévesztését állapítja meg, hiszen ez esetben a vásárló számára nem egyértelmű, hogy a webshop melyik tájékoztatását vegye alapul.

A legtöbbször, míg az ÁSZF-ben jogszabálynak megfelelő tartalommal szerepel a fogyasztónak szóló tájékoztatás, addig a weboldal másik tájékoztatójában már azzal ellentétes – jogszabályellenes – szabályok szerepelnek.

Így például lehet, hogy az ÁSZF helyesen tartalmazza a jótállás szabályait, de az oldal látogatója az ÁSZF-en kívül egy másik menüpontban már, például 100%-os garancia címszó alatt egészen más – sokszor hatálytalan jogszabályokon alapuló – információt talál jogainak érvényesítésével kapcsolatban.

Érdemes tehát átnéznie oldalát ezzel a szemmel, és az ÁSZF-ben foglaltakkal összhangban működtetni, mert vásárlója nem biztos, hogy csak az ÁSZF-ben tájékozódik.

The post A webshop ÁSZF-ek leggyakoribb hibái! first appeared on Fogyasztó Barát.

A “100%-os garancia a termékeinkre!” megtévesztő webshop tájékoztatás!

Ilcsik Tilla — Fri, 04 Aug 2023 08:00:00 +0000

Több olyan webshoppal is lehet találkozni, aki kiírja oldalára, hogy a termékeikre 100 % garanciát vállalnak.

Mi ezzel a gond? Miért kerüljük az ilyen és ehhez hasonló vásárlót csalogató mondatokat?

Jótállás, nem pedig garancia!

A garancia szó nem jogi kifejezés, annak ellenére, hogy a jogszabály szerinti jótállásra szoktuk használni a hétköznapokban, és a vásárlók is biztosan ismerik.

Önnek, mint webáruház tulajdonosnak azonban jogszabályi kötelezettsége a jótállás fogalmának használata és annak szabályainak ismertetése a vásárlók számára. A jótállás, a kellékszavatosság fogalmak pontos meghatározását, a szabályok érthető leírását azért írja elő a jogszabály, hogy a fogyasztó számára a fogalmak közötti különbség egyértelmű legyen, és azok szabályait is megismerje.

Megtévesztheti vásárlóit!

A fenti mondat, és az ahhoz hasonló kiírás továbbá – fogyasztóvédelmi szempontból – alkalmas arra, hogy megtévessze a vásárlókat, hiszen úgy tűnhet, hogy a webshop saját kedvezménye a jótállás, nem pedig jogszabályi kötelezettsége.

A Fogyasztóvédelmi Hatóság minden ilyen esetben megállapítja, hogy “A vállalkozás által közölt, szavatossággal és jótállással kapcsolatos félrevezető tájékoztatás megtéveszti a fogyasztót, és olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amit egyébként nem hozott volna meg.”

The post A “100%-os garancia a termékeinkre!” megtévesztő webshop tájékoztatás! first appeared on Fogyasztó Barát.

Jogsértő webáruházak – A webshopok szállítási feltételei

Ilcsik Tilla — Fri, 27 Jan 2023 11:49:50 +0000

A netes vásárlás során a fogyasztó döntését az is befolyásolhatja, hogy a megvásárolni kívánt termék a megrendelés elküldését követően mennyi idő alatt érkezik meg hozzá, illetve, hogy mekkora szállítási költséggel kell még számolnia a vételáron felül.

A ‘Jogsértő webáruházak’ blog sorozatának mostani posztja arról fog szólni, hogy milyen jogsértő tájékoztatások fordultak elő a 100 átnézett webshopnál a szállítás feltételeire vonatkozóan.

Érdemes velünk tartania mert lehet, hogy Önnél is van ellentmondásos, félreérthető vagy hiányos tájékoztatás webshopjának szállítási információinál.

Szállítási határidők

A termékek várható kiszállításának időpontjáról tájékoztatást kell adjon a webáruház, még a szerződés megkötése előtt, melyet a fogyasztó és vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól szóló 45/2014. Korm. rendelet 11. § (1) bekezdésének h) pontja ír elő.

16 webáruház esetében állapította meg a Hatóság, hogy egyáltalán nincs szállítási határidő feltüntetve az oldalán.

Az egyik webáruház a lefolytatott próbavásárlás során úgy tájékoztatott a kosárba helyezés után, hogy „Minden weboldalon megtalálható termék készleten van, azonnal küldjük!” A Hatóság megállapítása szerint azonban ez nem megfelelő, hiszen ebből értelemszerűen nem derül ki a fogyasztó számára, hogy mennyi idővel kell számolnia a termék leszállítására.

Gyakori az is, hogy a webáruházak a szállítási határidőket feltüntetik ugyan, de ellentmondásosan, megtévesztően, például a termékleírásoknál szereplő szállítási idő nem egyezik a megrendelés véglegesítésénél feltüntetett idővel.

A 30 nap teljesítési határidő

Gyakori, hogy a webshopok ÁSZF-je konkrét időintervallum megadása nélkül annyi tájékoztatást tartalmaz, hogy „A megrendelésre vonatkozóan az általános teljesítési határidő a rendelés visszaigazolásától számított legfeljebb 30 nap.”

A fenti mondat a jogszabályoknak megfelel, ugyanis mind a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:220. § (1) bekezdése, mind Az Európai Parlament és Tanács 2011/83/ EU irányelvének 18. cikk (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a felek eltérő megállapodásának hiányában, az eladó a szerződés megkötését követően késedelem nélkül, de legkésőbb harminc napon belül köteles a vevő rendelkezésére bocsátani a terméket.

A jogszabályok tehát egy általános teljesítési határidőt határoznak meg, hiszen a termék jellegétől (elő kell-e állítani), rendelkezésre állásától függhet (van-e készleten), milyen határidőre tudja vállalni az adott termék kiszállítását a webáruház.

A pontosabb szállítási határidő megadása főleg ott okoz gondot a webáruházaknak, ahol nincs minden termék készleten. Ilyen esetben célszerű külön tájékoztatni a fogyasztókat arról, hogy mi a várható szállítási idő a készleten és mi a készlethiányos termékek esetén, így a fogyasztó is előre tud számolni az adott termék szállítási idejével.

A fogyasztóvédelmi hatóság álláspontja szerint az sem megfelelő, ha a termék leírásánál egy “raktáron van”, vagy “azonnal elérhető” jelzés kerül csak feltüntetésre, szükséges, hogy konkrét szállítási határidő is szerepeljen a kiszállításra. A webáruház – ahogy az előzetes tájékoztatás többi esetében – tehát olyan tájékoztatást kell adjon a várható szállítási határidőről, melyre egyértelműen tud ajánlatot tenni a vásárló.

Minden, a szállítási határidőt befolyásoló tényezőről tájékoztatni kell a fogyasztót. A szállítási határidő függhet az adott szállítási módtól is, ezért célszerű kitérni arra, hogy az egyes szállítási módok esetében mennyi idő alatt kapja meg a terméket a fogyasztó.

Szállítási költségek

10 webáruháznál állapította meg a Hatóság, hogy hiányzott a szállítási költség feltüntetése az oldaláról.

A 45/2014. (II.26.) Korm. rendelet 11. § (1) e) pontja értelmében a vállalkozás köteles világosan és közérthető módon tájékoztatni a fogyasztót a vételáron felül az felmerülő valamennyi költségről, így különösen a fuvardíjról vagy a postaköltségről!

A legtöbb esetben szerepelt a szállítási díj valamilyen módon a webáruházak oldalán, de sok esetben megtévesztően, illetve hiányosan.

Az alábbiakban bemutatunk néhány olyan jogsértő példát a szállítási díjakra vonatkozóan, amellyel a Fogyasztó Barát találkozott.

Az egyik webshop súlyhatárhoz kötötte a szállítási költségeket, de a termékeknél a súly mégsem volt feltüntetve.
A webshop tulajdonosok sokszor csak utalnak a postai vagy futárcég díjszabására konkrét adatok nélkül. Nem elegendő ha csak egy linken keresztül éri el a vásárló az adott szállítási díjakat, hanem az oldalon szerepeltetni kell egyértelműen, érthetően a lehetséges szállítási módokat és azok díját.
Az átnézett webshopok között előfordult olyan is, aki felszámította a szállítási költséget, holott a tájékoztatása szerint nem kellett volna.
Egy másik webáruház pedig a tájékoztatásában és a kosárnál nem ugyanabban az összegben adta meg a szállítás díját.
Megtévesztő volt továbbá az egyik webshop tájékoztatása, mely a főoldalán feltüntette, hogy ingyenes a szállítás, ez a feltétel azonban csak kettő termék vásárlása esetében volt így.

Gyakori, hogy a szállítási költségekről előzetesen nem tájékoztat a webshop, annak pontos összege csak a kosárban látszik, de az sem ritka, hogy csak az emailben történő visszaigazolás során tudja meg a vásárló mennyi a szállítás díja.

A webshop érdeke is, a szállítási határidők és a szállítási költségek pontos feltüntetése még a szerződéskötés előtt. A megfelelő előzetes tájékoztatással elkerülhető, hogy a vásárló elhagyja a webáruház oldalát vásárlás nélkül amiatt, mert például csak a kosárban derül ki számára a szállítási költség, vagy, hogy elálljon a szerződéstől, mert a megrendelés visszaigazolásakor tudja meg mikor kapná meg a terméket, ami a vártnál hosszabbnak bizonyul számára.

The post Jogsértő webáruházak – A webshopok szállítási feltételei first appeared on Fogyasztó Barát.

Jogsértő webáruházak – 6 leggyakoribb hiba a webshopok jótállásánál

Ilcsik Tilla — Sun, 22 Jan 2023 20:01:00 +0000

Mi az a jótállás?

Mielőtt rátérünk arra, hogy a Fogyasztó Barát a jogsértést megállapító jogerős határozatokban milyen jótállással kapcsolatos hibákkal, megtévesztő tájékoztatásokkal találkozott, célszerű röviden ismertetni a jótállás fogalmát.

A garancia szó az, amit a legtöbben ismernek, ennek a jogi megfelelője a jótállás. A jótállás az eladó fokozott felelősségvállalása a hibás teljesítésért. Az eladó jótáll azért, hogy az általa értékesített terméknek nincs hibája, illetve nem is lesz a jótállás alatt. Ha a termék a jótállási idő alatt meghibásodik, az eladónak kell bizonyítania, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett.

Több határozatban is megállapította a Hatóság, hogy a webáruházak a fogalmakat (jótállás, kellékszavatosság, termékszavatosság) nem pontosan használják, a jótállás és a kellékszavatosság jelentése közötti különbség nem világos és egyértelmű. Az általunk átnézett 100 webshop felének tájékoztatását nem találta megfelelőnek a Hatóság, mert egyáltalán nem, vagy hiányosan tájékoztatta vásárlóit a fogalmakról, az érvényesíthető jogokról, az igényérvényesítési határidőkről.

A kötelező jótállás 2021. január 1. napjától életbe lépett új szabályait a “Változnak a garancia szabályai 2021-től“ című blog bejegyzésünkben összefoglaltuk, melyeket érdemes megnézni, hiszen sok webshop még nem vezette át ezeket a változásokat a Hatóság megállapításai szerint.

Az alábbiakban részletezzük milyen jogsértő webáruházi tájékoztatások fordulnak elő a jótállással kapcsolatban.

1. Jótállás köteles termékek

Az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló 151/2003. (IX.22.) kormányrendelet (továbbiakban: Rendelet) melléklete tartalmazza a kötelező jótállás alá eső termékeket.

Aki tehát ide sorolható terméket árul, köteles a jótállással kapcsolatos tájékoztatást megadni a vásárlói számára.

Több webáruház ÁSZF-je is tartalmazta „a webáruházban forgalmazott termékek nem tartoznak az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló jogszabály hatálya alá” mondatot, ugyanakkor a Hatóság a próbavásárlás alkalmával megállapította, hogy árusítanak olyan terméket a webáruházban, mely a kötelező jótállás alá tartozik, mégsem ismertetik vásárlóikkal a jótállási feltételeket.

Itt jegyezzük meg, hogy azoknak is érdemes tájékoztatást adni a jótállásról, akik valóban nem árusítanak ilyen termékeket, hiszen a tájékoztatási kötelezettséget a 45/2014 kormányrendelet előírja valamennyi webshop számára!

A jogsértő webáruházak között volt olyan is, amely úgy tájékoztatta vásárlóit, hogy a nyomtatóval együtt értékesítendő nyomtató kellékek nem tartoznak a jogszabály szerint jótállási kötelezettség alá! A Hatóság megállapította azonban, hogy a nyomtatóval együtt árusított tintapatronok és tonerek jogi sorsuk szempontjából a készülékkel együtt kötelező jótállás alá tartoznak.

2. Jótállás csak számlával?

4 esetben állapította meg azt a jogsértést a Hatóság, hogy a webáruház számlát kér a jótállás érvényesítéséhez.

A jótállásból eredő jogok a jótállási jeggyel érvényesíthetőek! Itt jegyezzük meg azt is, hogy a jogszabály külön kimondja, hogy a fogyasztási cikk felbontott csomagolásának a fogyasztó általi visszaszolgáltatása nem feltétele az érvényesítésnek!

Ugyanakkor, ha nem kap jótállási jegyet a vásárló, a jótállásból eredő jogok az ellenérték megfizetését igazoló bizonylattal érvényesíthetőek!

3. Ki köteles jótállásra?

A 100-ból 8 webshop megtévesztő tájékoztatást adott arra vonatkozóan, kinél érvényesítheti a vásárló jótállási igényét. Ezek a webshopok a gyártót jelölték meg, mint kötelezettet, illetve úgy tájékoztattak, hogy az általuk forgalmazott termékekhez a garanciát, a gyártók magyarországi importőrei biztosítják.

Ezzel szemben a jótállásra az a vállalkozás köteles, aki a fogyasztó részére közvetlenül értékesít.

4. Elmarad a jótállási jegy

A megvizsgált webshopok közül 7 nem adott jótállási jegyet. 2021 január 1. napjától pedig már elektronikus úton, tehát emailben vagy letölthető dokumentumként is átadható az a fogyasztó részére!

Sőt, az e- jótállási jegy lehet maga a számla is ha az megfelel a jótállási jegyre vonatkozó előírásoknak. Ha nem közvetlen megküldéssel adja át a jótállási jegyet a webshop, akkor letöltést biztosító elérési cím formájában lehet azt a fogyasztó rendelkezésére bocsátani, melyet a jótállási idő végéig biztosítani kell!

A vállalkozás a jótállási jegy elektronikus úton történő átadására legkésőbb a termék átadását vagy üzembehelyezését követő napon köteles.

A Hatóság megállapítása szerint “a jótállási jegy át nem adásával a webáruház súlyosan sérti a fogyasztók megfelelő tájékoztatáshoz fűződő érdekét, mivel a jótállási jegy tartalmazza az igényérvényesítési lehetőségeket és annak feltételeit, mely alapján a fogyasztó eldönti, hogy gyakorolja-e jogát az áruval kapcsolatban. A vásárló a termék esetleges meghibásodása esetén – a jogai ismeretének hiányában nem érvényesíti a jogszabály által biztosított jótállási igényét, ezáltal sérül a jogérvényesítéshez való érdeke is.”

5. A garanciális javítás ideje

A fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés keretében eladott dolgokra vonatkozó szavatossági és jótállási igények intézésének eljárási szabályairól szóló 19/2014. (IV. 29.) NGM rendelet értelmében a vállalkozásnak törekednie kell arra, hogy a kijavítást vagy kicserélést legfeljebb tizenöt napon belül elvégezze. Ennek ellenére volt olyan webáruház, aki a garanciális javítások, átvizsgálások átfutási idejét 1-2 hétre adta meg, és arról is tájékoztatta a fogyasztókat, hogy a szervizek fenntartják a jogot arra, hogy ez az időtartam indokolt esetben ennél hosszabb is lehet.

Ha a kijavítás időtartama a tizenöt napot meghaladja, akkor a vállalkozás a fogyasztót tájékoztatni köteles a kijavítás vagy a csere várható időtartamáról. Nem megfelelő tehát a fenti tájékoztatás!

6. Sávos jótállási idő

Az igényérvényesítési határidőre vonatkozóan több webshop is ellentmondásosan, vagy megtévesztően tájékoztatta a fogyasztókat, a 2021. január 1. napjától hatályos sávos jótállási idő szabályait pedig nem alkalmazza, és gyakori a “Termékeinkre 1 év garanciát (jótállást) vállalunk.” általános tájékoztatás.

A sávos jótállás azt jelenti, hogy a termék árától függ, mennyi ideig érvényesíthető az:

A jótállás időtartama:

10 000 forintot elérő, de 100 000 forintot meg nem haladó eladási ár esetén egy év,
100 000 forintot meghaladó, de 250 000 forintot meg nem haladó eladási ár esetén két év,
250 000 forint eladási ár felett három év.

Végül fontos megemlíteni, hogy a jótállási idő kezdetére vonatkozóan is gyakran a számla és a jótállási jegy dátumát adják meg a webshopok, ugyanakkor a jótállási határidő a fogyasztási cikk fogyasztó részére történő átadása, illetve az üzembe helyezés napjával kezdődik!

The post Jogsértő webáruházak – 6 leggyakoribb hiba a webshopok jótállásánál first appeared on Fogyasztó Barát.

Jogsértő webáruházak – Erre kell figyelmeztetni a vásárlót az online értékesítés előtt!

Ilcsik Tilla — Fri, 20 Jan 2023 07:18:38 +0000

Egy korábbi posztunkban írtunk már arról, hogy a szerződéskötés technikai feltételeiről szóló tájékoztatáshoz tartozik az is, hogy a webáruház felhívja a figyelmét a fogyasztónak arra, hogy a szerződési nyilatkozata fizetési kötelezettséget von maga után. Ezt a kötelezettséget a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól szóló 45/2014. (II.26.) Korm. rendelet 15. § (2) bekezdése rögzíti.

A Fogyasztó Barát által megvizsgált 100 jogsértést megállapító határozat majdnem felében, 42 esetben állapította meg a Hatóság, hogy a vállalkozások nem tettek eleget a fenti kötelezettségüknek, és a próbavásárlás során “fizetési kötelezettséggel járó megrendelés” vagy ilyen tartalmú figyelmeztetés hiányzott.

A nyilatkozat megtétele gombot, vagy hasonló funkciót könnyen olvasható módon, egyértelműen fogalmazott felirattal kell ellátni, mely egyértelműen jelzi a vásárló számára, hogy a szerződési nyilatkozat megtétele fizetési kötelezettséget jelent.

A határozatokból az is kiderült, hogy egyes webshopoknál a kosárnál ugyan szerepel a “fizetési kötelezettséggel járó megrendelés” figyelmeztetés, de a fogyasztó részéről nem szükséges ezzel kapcsolatban érdemi nyilatkozattétel, vagyis nincs például bepipálandó checkbox, vagy erre külön gomb nem biztosított, mellyel a webáruház gondoskodna arról, hogy “a fogyasztó a szerződési nyilatkozatának megtételekor kifejezetten tudomásul vegye” a fizetési kötelezettséget.

Olyan is előfordult, hogy a webshop ÁSZF tartalmazta, hogy a webáruházban leadott megrendelések fizetési kötelezettséggel járnak, a megrendelés elküldésekor megjelenő tájékoztatás azonban már nem tartalmazta a fizetési kötelezettségre felhívó, és aktív elfogadást igénylő feliratot.

Fontos tehát, hogy ne csak az – egyébként fogyasztó által elfogadott – ÁSZF- ben szerepeljen ilyen tartalmú figyelmeztetés, hanem közvetlenül a szerződési nyilatkozat elküldése előtt is!

A „Fizetési kötelezettséggel járó megrendelés”, vagy ilyen tartalmú figyelmeztetés elmulasztása a fogyasztó tájékoztatáshoz való érdekét sérti, hiszen a vásárlónak a nyilatkozata megtétele előtt tudnia kell, hogy számára az elektronikus úton kötött szerződés fizetési kötelezettséget keletkeztet.

A jogszabály pedig kimondja, hogy amennyiben elmarad a fenti tájékoztatás semmis a szerződés!

The post Jogsértő webáruházak – Erre kell figyelmeztetni a vásárlót az online értékesítés előtt! first appeared on Fogyasztó Barát.