jogsértő tájékoztatás | Fogyasztó Barát

„A képek és leírások csak tájékoztató jellegűek” azaz a webshop vásárlója nem azt kapja, amit lát?

Ilcsik Tilla — Fri, 09 Feb 2024 12:28:03 +0000

Gyakran találkozunk mi is olyan webshopokkal, ahol az oldalon arra hívják fel a vásárlók figyelmét, hogy az értékesített termékekről feltöltött képek, vagy leírások nem a valóságot tükrözik, és ezért, valamint bármilyen elírásért nem tudnak felelősséget vállalni.

„A képek tájékoztató jellegűek”, ” A termék képe csak illusztráció”, vagy a „Képek tartalmazhatnak tartozékokat, amelyek nem szerepelnek az alapcsomagban” és ehhez hasonló kiírásokkal foglalkozunk részletesebben ebben a posztban.

Kezdjük azzal, hogy a webáruház az általa értékesített termékek tulajdonságairól, jellemzőiről a honlapján keresztül tájékoztatja a vásárlóit. A webshopot üzemeltető vállalkozásoknak tehát a termékek lényeges tulajdonságait fel kell tüntenie oldalán, mindezt úgy, hogy a termékre vonatkozó tájkoztatás ne legyen megtévesztő a vásárlók számára, egyértelmű legyen mit vásárolhatnak meg.

A 45/2014. (II.26.) Korm. rendelet 11. § (1) a) pontja is kimondja, hogy a távollévők között kötött szerződés megkötését megelőzően a vállalkozás köteles világosan és közérthető módon tájékoztatni a fogyasztót a szerződés szerinti áru vagy szolgáltatás lényeges tulajdonságairól, az adathordozónak és az árunak vagy szolgáltatásnak megfelelő mértékben.

A Ptk. 6:123. § (1) bekezdésének d) pontja azt rögzíti, hogy
„A szolgáltatásnak a teljesítés időpontjában alkalmasnak kell lennie a rendeltetés szerinti célra, így különösen rendelkeznie kell a kötelezett által adott leírásban szereplő vagy az általa a jogosultnak mintaként bemutatott szolgáltatásra jellemző tulajdonságokkal.„

A fenti Ptk. szakasz alapján tehát, ha nem olyan terméket kap a vásárló amit az oldalon látott, vagy a vásárolt termék nem rendelkezik azokkal a jellemzőkkel, amik a termék leírásában szerepeltek, akkor a vállalkozás teljesítése nem szerződésszerű.

A Ptk. 6:104. § (2) bekezdésének h) pontja értelmében „Fogyasztó és vállalkozás közötti szerződésben az ellenkező bizonyításáig tisztességtelennek kell tekinteni különösen azt a kikötést, amely kizárja vagy korlátozza a fogyasztó jogszabályon alapuló jogait a vállalkozás szerződésszegése esetén.„

A fentiekből az is következik, hogy tisztességtelennek tekinthető az, ha vállalkozás nem megfelelően tájékoztatja a vásárlóit a termék jellemzőit tekintve, és ki is zárja az erre vonatkozó felelősségét. A webáruház felelős azért, hogy a honlapján megjelenített tájékoztatások a valóságnak megfelelnek és, hogy azok ne legyenek megtévesztőek, félreérthetőek.

A Fogyasztó Baráthoz is érkezett már többször olyan kérdés, hogy a fentiekhez hasonló felelősségkorlátozó mondatok beemelhetők-e az ÁSZF-be.

Az ügyészség már több esetben is tisztességetelennek minősítette az ehhez hasonló ÁSZF kikötéseket, mivel online vásárlás esetében a termék fotója és leírása kifejezetten fontos szempont a vásárló döntéshozatala során, és nem korlátozhatják ilyen módon a webáruházak a felelősségüket.

A webáruház érdeke is, hogy a későbbi félreértések, vevői panaszok, elállások elkerülése érdekében egyértelmű legyen a vásárló számára a megrendelésének leadása előtt, hogy milyen terméket kap!

The post „A képek és leírások csak tájékoztató jellegűek” azaz a webshop vásárlója nem azt kapja, amit lát? first appeared on Fogyasztó Barát.

8 leggyakoribb tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat a webshopoknál a jótállás, kellékszavatosság körében

Ilcsik Tilla — Fri, 19 Jan 2024 11:07:07 +0000

Legutóbbi bejegyzésünkben írtunk arról, hogy a 2024. évben milyen témákban számíthatnak fogyasztóvédelmi ellenőrzésre a webshopot üzemeltető vállalkozások. Az ellenőrzési tervből az derül ki, hogy az előző évekhez hasonlóan ebben az évben is kiemelten fontos ellenőrzési terület a jótállás és a kellékszavatosság szabályainak helyes alkalmazása a webshopoknál.

Az alábbiakban megnézzük, melyek azok a – leggyakrabban előforduló – tájékoztatások, vagy gyakorlatok melyek jogsértőek ezen fogyasztói jogok tekintetében.

1. Egyes szavatossági, jótállási jogok kizárása

A vonatkozó jogszabályok egyértelműek a tekintetben, hogy a fogyasztókat milyen jogok illetik meg hibás teljesítés esetén. Ha a webshop egyes szavatossági vagy jótállási jogokat kizár, tehát például előre kiköti, hogy csak kijavítást vállal, az jogsértő.

Itt persze megjegyezzük, hogy kivétel az, ha az adott, fogyasztó által választott szavatossági jog teljesítése lehetetlen, vagy ha az a kötelezettnek – másik kellékszavatossági igény teljesítésével összehasonlítva – aránytalan többletköltséget jelent.

2. Nem tartjuk be a szavatossági, jótállási jogok sorrendjét

A jogszabály felsorolja, hogy a szavatossági, jótállási jogokat milyen lépcsőben gyakorolhatja a fogyasztó. Éppen ezért nem jogszerű, ha a vállalkozás e sorrendet nem tartja be, és mondjuk arról tájékoztatja a vásárlóját, hogy első körben pl. csak kijavítást vagy árleszítállítást biztosít, és cserét nem kérhet a vásárló.

3. Akciós termékekre nem biztosítjuk ezeket a jogokat

Fontos, hogy csak az ismert hibákra nem vonatkoznak az eladó kötelezettségei (tehát ha a vásárlót előzetesen tájékoztattuk a hibáról), egyéb hibák tekintetében nem mentesül a vállalkozás a hibás teljesítéssel járó kötelezettségek alól. Jogsértő, ha arról tájékoztatjuk a vásárlókat, hogy a leértékelt, vagy akciós termékekre nem vonatkozik a jótállás vagy a kellékszavatosság.

4. Jótállási időt egységesen 1 évben határozzuk meg

Figyelni kell arra, (sajnos még mindig sok helyen találkozni ezzel a jogsértő tájékoztatással), hogy már 2021. január 1. óta a sávos jótállási idő szabályai szerint kell eljárnunk, azaz a jótállási idő már nem 1 év egységesen, hanem a termék árától függően 1,2 vagy 3 év.

5. Az igényérvényesítéssel kapcsolatos költségeket a vásárlóra terheljük

Gyakori kérdés, hogy ha hibás a termék, akkor kinek a költsége annak visszajutattása az eladóhoz. Mivel eladó köteles viselni az igényérvényesítésel kapcsolatos költségeket, jogsértő, ha kikötjük, hogy a hibás termék visszajutattása a vásárló költsége, különösen figyelni kell erre azoknál a jótállás köteles termékeknél, melyek pl. a rögzített bekötésűek, illetve a 10 kg nál nehezebbek, vagy a tömegközlekedési eszközön kézi csomagként nem szállíthatók, hiszen ezek esetében a 151/2003. (IX.22.) Korm. rendelet szerint, ha nem az üzemeltetés helyén végzi el a kijavítást a vállalkozás, akkor a le- és felszerelésről és az el – és visszaszállításról is az eladónak kell gondoskodni!

6. Előírjuk az eredeti, bontatlan csomagolás meglétét igényérvényesítéskor

Ahogy az elállási jog gyakorlása során sem követelhető meg az eredeti csomagolás, úgy a jótállási és a kellékszavatossági jogok esetében is jogsértően járunk el, ha arról tájékoztjuk vásárlóinkat, hogy jótállási vagy szavatossági igényüket csak a termék eredeti dobozában történő visszavitel esetén fogadjuk el.

7. A hiba bizonyítását kérjük a vásárlótól

Hibás teljesítés esetén az eladó köteles bizonyítani, hogy a termék az átadáskor hibátlan volt, éppen ezért jogsértő, ha ennek ellenére a vásárlóknak szóló tájékoztatóban a hiba bizonyítására szólítjuk fel a fogyasztókat.

8. A jótállással és kellékszavatossággal kapcsolatos kereskedelmi kommunikáció

A jótállási jogok, és a kellékszavatossági jogok a fogyasztót jogszabály alapján illetik meg. Nem lehet tehát ezen jogokról úgy tájékoztatni a vásárlókat, mintha azok az eladó kedvezményei lennének. Fontos – és ez nem csak a vásárlók érdeke – , hogy a vásárlókat úgy tájékoztassuk ezekről a jogokról, hogy tisztában legyenek a jogszabályok által biztosított jogaikkal, kötelezettségeikkel és egyértelmű legyen számukra a két jogintézmény (jótállás és kellékszavatosság) közötti különbség.

The post 8 leggyakoribb tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat a webshopoknál a jótállás, kellékszavatosság körében first appeared on Fogyasztó Barát.

Sérült csomagok. Előírhatja a webshop ÁSZF az átvételkori ellenőrzést?

Ilcsik Tilla — Fri, 22 Dec 2023 09:09:52 +0000

Gyakori probléma, hogy a termék kiszállítása után a vásárló jelzi, hogy az sérült. Ilyenkor nehéz helyzetbe kerül mind a kettő fél, hiszen vita alakulhat ki azzal kapcsolatban kit terhel ilyenkor a felelősség. Mit tehet vagy kell tennie a webshopnak, aki már átadta a terméket, és mi várható el a vásárlótól?

A kárveszély átszállásáról, azaz arról, hogy mikortól viseli a termékben bekövetkezett károkat a vásárló írtunk részletesen. Ezt itt elolvashatja: A kárveszély átszállása

A webshop ÁSZF előírhatja -e a vásárlónak a termék átvételkori ellenőrzését?

Jogosan kérdezte már tőlünk ezt több vállalkozás is, hiszen megoldást keresnek arra az esetre, ha a termék a szállításkor megsérül. Mindenkinek érdeke, hogy az átadáskor kiderüljön, ha van látható hiba a terméken, és azt jelezzék is egymásnak a felek jegyzőkönyv formájában. Ugyanakkor ezt előzetesen, a vásárló számára kötelezettségként előírni sajnos nem lehet.

Ezzel kapcsolatban a leggyakoribb hiba, ha a vállalkozás azt foglalja az ÁSZF-ébe, hogy „utólagos reklamációt nem fogad el”, vagy a „Webáruházunk semmilyen felelősséget nem vállal a szállítás közben esetlegesen előforduló károkért!”, vagy olyan kikötést tesz, miszerint ha nem ellenőrizte a terméket a vásárló az átvételkor, akkor már nem élhet szavatossági panasszal.

Az sem megfelelő, ha azt írja elő a vállalkozás, hogy mennyiségi ellenőrzésre köteles a vásárló az átvételkor, és ha ezt nem teszi meg és jegyzőkönyv felvételére nem kerül sor az átadáskor a hiányról, akkor már nem is élhet panasszal.

Az ilyen kikötések ugyanis tisztességtelen szerződési feltételnek minősülnek.

A Ptk. 6:102. § értelmében (1) „Tisztességtelen az az általános szerződési feltétel, amely a szerződésből eredő jogokat és kötelezettségeket a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a szerződési feltétel alkalmazójával szerződő fél hátrányára állapítja meg.

A Ptk. előírja, hogy a vásárlónak kötelessége ellenőrizni a szolgáltatás megfelelőséget?

Igen, a Ptk. 6:127. § (1) bekezdése előírja, hogy „A jogosult késedelem nélkül köteles meggyőződni arról, hogy a szolgáltatás minősége és mennyisége megfelelő-e.”

A fogyasztónak tehát kötelezettsége késedelem nélkül ellenőrizni, hogy a megérkezett termék nem sérült-e. Ez a rendelkezés azonban nem értelmezhető úgy, hogy a vásárlónak a teljesítés helyén és időpontjában kellene már minőségi és mennyiségi szempontból ellenőriznie a teljesítést.

Erre tekintettel az eladó tehát nem zárhatja ki a fogyasztó igényérvényesítését arra az esetre, ha csak a futár távozása után észleli, hogy a csomag hiányos, vagy a termék sérült.

A Ptk. fenti szakaszának (2) bekezdése pedig kimondja: „A dolog átvétele során nem kell vizsgálni azokat a tulajdonságokat, amelyeknek a minőségét tanúsítják, vagy amelyekre jótállás vonatkozik.”

Ez viszont azt jelenti, hogy például a tartós fogyasztás cikkek esetében, melyekre jogszabály szerint jótállásra köteles az eladó a termék hibája esetén a vállalkozásnak kell azt bizonyítania, hogy a hiba oka, tehát a sérülés az átvételt követően keletkezett. A jótállás teljeskörű, azaz a termék mindenféle hibájára kiterjed, így arra is ha átadáskor már sérült a termék.

Amennyiben nem kötelező jótállás alá eső termékről van szó, nem lehet eltekinteni az azonnali ellenőrzéstől, ez tehát a fogyasztó felelőssége, de ebben az esetben is a kellékszavatossági szabályok alapján az 1 éven belül felsimert hiba esetén az ellenkező bizonyításáig úgy kell tekinteni, hogy a termék eleve hibás volt, kivéve ha ez a dolog természetével vagy hiba jellegével összeegyeztethetetlen. Tehát az eladónak kell bizonyítani azt, hogy nem volt hibás teljesítés.

A fentiek alapján tehát a webáruház nem kötheti ki azt ÁSZF ben, hogy kötelező megvizsgálni az átvételkor a terméket, és ha aláírja a vásárló, hogy nem talált sérülést akkor már nem érvényesítheti jótállási vagy szavatossági jogait.

A Budapesti Békéltető Testület ajánlása a csomagok kézbesítése során tanúsítandó magatartásról

A Budapesti Békéltető Testület Az interneten rendelt csomagok kézbesítése során tanúsítandó körültekintő fogyasztói és vállalkozói magatartásról címmel ajánlást adott ki (3/2019. számú ajánlás), melyben – a címéből kiolvashatóan – kitér mind a fogyasztók mind a vállalkozásoktól elvárható eljárásra a csomagok átadás-átvétele során.

A vállalkozásokra nézve azt ajánlja, hogy a webáruházak és az általuk megbízott futárcégek egyeztessék a kiszállítási határidőket. A termék átvételét azzal is segítsék a webáruházak, hogy a vásárlót a kiszállítás pontos dátumáról értesítsék, akár a kiszállítást megelőző napon.

Hangsúlyozza, hogy nem fogyasztóbarát az a gyakorlat, amely során a vállalkozás egyáltalán nem értesíti a fogyasztót a várható szállítási határidőről, a konkrét kiszállítás időpontjáról és ennek következtében a kézbesítésre annak időpontjára vonatozó előzetes egyeztetés nélkül kerül sor.

Fontos, hogy a szerződött futárcégek tegyék lehetővé azt, hogy a fogyasztó ténylegesen ellenőrizhesse a csomagolás sérülésmentességét és csak akkor írassák vele azt alá. Ha a csomag jellege folytán könnyen ellenőrizhető annak tartalma, akkor célszerű a kibontást is megvárni, hogy a termék sérülésmentességéről is meggyőződjön a vásárló.

Az ajánlás felhívja a figyelmet arra, hogy nem követelhető meg a fogyasztótól, hogy írja előre alá a sérülésmentes átvétel tényét, ha arról valójában nem tudott meggyőződni. A fogyasztó számára biztosítani kell legalább a külső csomagolás ellenőrzését, mielőtt arra vonatkozóan aláírna.

A vásárlókat jó gyakorlat tájékoztatni arról, hogy hogyan járjanak el az átvételkor, és lehetőség szerint ellenőrizzék a csomagolás épségét, továbbá lehetőségük van kárfelvételi jegyzőkönyv felvételére, kötelezettségként azonban a fentiekben leírtak miatt ezt nem lehet előírni!

Az ajánlást teljes terjedelmében itt tudja elolvasni.

The post Sérült csomagok. Előírhatja a webshop ÁSZF az átvételkori ellenőrzést? first appeared on Fogyasztó Barát.

7+1 emlékeztető a webshopoknak karácsony előtt!

Ilcsik Tilla — Thu, 30 Nov 2023 11:48:48 +0000

Reméljük, hogy már minden webshop érzi a karácsony előtti rendelések miatti túlterheltséget.

Ez az időszak pörgősebb lehet a webshop működésében és felszaporodnak azok a problémák, amik máskor jobb esetben csak ritkán terhelik a webáruház üzemeltetőket.

A megrendelések növekedése több szervezést igényel, jobban szorítanak a határidők. A vásárlók is lehet türelmetlenebbek ilyenkor, hiszen minél előbb meg akarják kapni a fa alá kerülő terméket.

Ilyenkor:

a kiszállítási határidőket nehezebben lehet tartani,
előfordulhat, hogy kifogy a termékünk,
a futárunk rohan tovább és vásárlónk meg se nézhette a csomagolás sértetlenségét,
elmarad a jótállási jegy a csomagból,
nagyobb az esélye a félreárazásnak vagy az akció nem megfelelő feltüntetésének.

Ebben az írásban összeszedtünk a korábban már több helyen leírtakat emlékeztetőül. Felsoroltuk összefoglalóan mely szabályokról ne feledkezzen el most sem, valamint, hogy a fenti esetekben hogyan kell eljárni. Ha van pár perce a nagy rohanásban érdemes lehet átfutni a lenti sorokat!

1. Nem tudom kiszállítani időben a terméket

Ahogy korábban megírtuk, a szállítási határidőket pontosan fel kell tüntetni a vásárló számára. Ebben az időszakban különösen oda kell arra figyelni, hogy ha a szállítási határidők meghosszabbodnak, akkor arról megfelelően tájékoztassa a vásárlókat a honlapján és az ÁSZF-ben!

A teljesítési határidő 30 nap, mely a Ptk. szerinti végső határidő. Sokszor kérdezik tőlünk, megadható-e munkanapban a nap helyett ez a határidő. Sajnos nem, a jogszabály a 30 napról rendelkezik, mely idő alatt meg is kell kapnia a terméket a vásárlónak. A fogyasztóvédelem ugyanakkor elvárja, hogy a szállítási határidőt minél pontosabban adja meg a vállalkozás, hogy a fogyasztó konkrétabb idővel tudjon számolni. Természetesen, ha a megadott szállítási határidő nem teljesíthető, és a vásárló beleegyezik annak módosításába, akkor lehet ezt a határidőt egyedileg meghosszabbítani.

2. Készlethiányos a termékem és leadták rá a megrendelést

Törekedni kell arra, hogy csak olyan terméket tudjon megrendelni a vásárló, mely valóban el is érhető webshopjában. A fogyasztóvédelem is elvárja, hogy a webáruház készletnyilvántartása naprakész legyen. Most, hogy sokan a neten vesznek ajándékot különösen figyelni kell arra, hogy az elérhető termékek kerüljenek fel oldalára! Hiba azonban mindig előfordulhat és kaptunk már kérdést arra vonatkozóan, mit lehet akkor tenni, ha kiderül, már nincs készleten a termék, amit megrendelt a vásárló. Ha még nem került visszaigazolásra a megrendelés, akkor Önnek nem kell teljesíteni a megrendelést. Amennyiben viszont szerződéskötés megtörtént, akkor fel lehet ajánlani hasonló terméket, meg kell próbálni megegyezni a vásárlóval.

3. Eláraztam a terméket

Mindig visszatérő kérdés a hibás ár feltüntetés kérdése. Köteles-e e webshop értékesíteni a félreárazott terméket? Itt kérdés egyrészt a szerződés létrejötte, másrészt viszont az, hogy mennyire ment félre az árazás.

Amennyiben nem jött még létre a szerződés (csak az automata értesítő ment ki a vásárlónak) akkor nem kell hibás áron teljesíteni a megrendelést.

Amennyiben létrejött a szerződés, akkor fel kell ajánlani a helyes áron való értékesítést, vagy fel lehet mondani
a szerződést a hibás árra leadott termékek esetében.

Kerülni kell azonban azt, hogy erre sor kerüljön, és főleg ebben az időszakban érdemes többször ellenőrizni, hogy
a megfelelő áron szerepelnek-e az oldalon a termékek.

A fogyasztók felé is van elvárás ezen a téren: Abban az esetben, ha a termék ára nyilvánvalóan alacsonyabb, mint annak szokásos piaci ára, tehát maga a fogyasztó és tudhatta, hogy az ár hibás, akkor a webáruház nem köteles teljesíteni
a megrendelést.

A fogyasztóról tehát feltételezni kell, hogy a webáruházban történő válogatása, vásárlása során kellő körültekintéssel járt el, és tisztában van az általa keresett termék jellemzőivel, és így a piaci árával is.

Ha azonban az ár nem lényegesen alacsonyabb más hasonló termékek árához képest, és így a fogyasztó sem tudhatta, hogy tévedés miatt került feltüntetésre az az ár, akkor köteles a webáruház a megrendelést visszaigazolni, és azt teljesíteni.

4. Karácsonyi akció van nálam

Nem szabad elfelejteni az akciózás szabályait most sem!

Ha most külön akciókat nyújt vásárlóinak, akkor ne felejtse el megjelölni a termék korábbi, árcsökkentést megelőző 30 nap legalacsonyabb árát.

Árcsökkentés bejelentése alatt a jogszabály olyan akciózást ért, melyet a fogyasztó felé közöl a webáruház. Ha tehát a webáruház csak átáraz bizonyos termékeket, arra nem vonatkoznak az akciózás szabályai. Amennyiben például karácsonyi kupont ad törzsvásárlóinak, egyedi kedvezményként és nem kerültek meghirdetése a fogyasztók szélesebb körében, akkor az szintén nem minősül akciónak.

A fogyasztót megillető jogok (elállása, kellékszavatosság, jótállás) kizárása árcsökkentett termékekre is tilos! Tehát, ha karácsony után valaki visszavinné a terméket (pl. jótállást érvényesítve) akkor nem lehet arra hivatkozva azt elutasítani, hogy a vásárol terméket akciósan kapta!

5. Sérült termékek

A futárcégek leterheltsége miatt ilyenkor gyakrabban merülhetnek fel a sérült csomagokkal kapcsolatos problémák.

Ami javasolt, hogy a termék feladásakor a vállalkozás készítsen felvételt a becsomagolásról, arról, hogy a terméket sérülésmentesen adta át a futárnak.

Szerencsés, ha a futárcéggel úgy állapodik meg a vállalkozás, hogy legalább a csomagolás ellenőrzésére lehetősége van a vásárlónak az átvételkor, így a csomagolás sérülése esetén jegyzőkönyv felvétele lehetséges. Amennyiben pedig a csomag tartalma a jellege folytán könnyen ellenőrizhető és nem időigényes, lehetőleg várja meg a futárcég annak kibontását, és azt, hogy a fogyasztó meggyőződjön magának a terméknek a sérülésmentességéről is!

Ez utóbbiról érdemes külön is tájékoztatni a vásárlókat, hogy tisztában legyenek az átvételkori lehetőségeikkel!

6. Elállás

A bontatlan, sértetlen csomagolás nem követelhető meg a vásárlótól. Akkor is vissza kell venni a terméket, ha már nem az eredeti csomagolásban küldené vissza webshopjának. Ha a kipróbáláskor megsérült a termék, akkor viszont értékcsökkenést állapíthat meg, ennek mértékét pedig Ön határozhatja meg figyelembe véve a termék állapotát!

7. Ne felejtse el a jótállási jegyet, az adattörlő kódot

Ha jótállás köteles terméket is árul, akkor ne maradjon el a jótállási jegy átadása ilyenkor sem!

Fontos azonban, hogy ha elmaradt a jótállási jegy átadása, vagy a vásárló azt elvesztette, akkor a vásárlást bizonyító nyugta bemutatásával is érvényesítheti a vásárló a jótállásból eredő igényét!

Amennyiben tartós adathordozót is értékesít (pl. telefon, pendrive) akkor pedig az úgynevezett adattörlő kódot is át kell adnia a vásárlójának. Ennek átadását ellenőrzi a fogyasztóvédelem! Erre vonatkozó tudnivalókat itt foglaltuk össze:

A Fogyasztóvédelmi Hatóság célellenőrzése az adattörlő kódokkal kapcsolatban: az Ön webshopja érintett?

A Fogyasztóvédelmi Hatóság célellenőrzése az adattörlő kódokkal kapcsolatban: az Ön webshopja érintett?” — Fogyasztó Barát" src="https://fogyasztobarat.hu/a-fogyasztovedelmi-hatosag-celellenorzese-az-adattorlo-kodokkal-kapcsolatban-az-on-webshopja-erintett/embed/#?secret=kYlSfGMWWY#?secret=XqSkrvZqZ4" data-secret="XqSkrvZqZ4" width="500" height="282" frameborder="0" marginwidth="0" marginheight="0" scrolling="no">

+1 Fogyasztóknak szóló üzenetek

„Már csak két darab elérhető”, „Siessen, mert sokan viszik ezeket a termékeket”.

Kerülni kell ezeket a figyelemfelhívó mondatokat, mert a fogyasztóvédelem, ha ilyennel találkozik, akkor tisztességtelennek ítéli, mely a vásárló döntésének befolyásolására alkalmas.

Minden webshop üzemeltetőnek békés és problémamentes forgalmat kíván a Fogyasztó Barát!

The post 7+1 emlékeztető a webshopoknak karácsony előtt! first appeared on Fogyasztó Barát.

Szállítási költségek az ÁSZF-ben és a webshop oldalán

Ilcsik Tilla — Wed, 22 Nov 2023 07:11:32 +0000

Vásárlójának még a megrendelés leadása előtt tudnia kell, hogy ha rendelést ad le webshopjában, akkor a szállításnak milyen összegű díja lesz.

A már sokat emlegetett előzetes tájékoztatási kötelezettség többek között azt követeli meg, hogy a termék vételárán felül felmerülő valamennyi költségről (így különösen a fuvardíjról vagy a postaköltségről) is tájékoztassa vásárlóit.

Ezt a kötelezettséget pedig az ÁSZF-ben illetve az oldalán található erre vonatkozó menüpontokban történő feltüntetésével teljesíti.

Az ÁSZF-ben és az oldalon található szállítási díjak egyeznek?

Ellenőrizze le, hogy a szállítási díjakról szóló tájékoztatások ugyanazt “mondják” -e a vásárlóknak az ÁSZF-ben és a webshop oldalán!

Fontos, hogy a vásárló ne a vásárlási folyamat végén szembesüljön a plusz költségekkel, hanem azokat még a rendelés leadása előtt megismerje. Nagyon fontos továbbá, hogy ezek a tájékoztatások összhangban is legyenek egymással!

A fogyasztóvédelmi hatóság próbavásárlás során nemcsak az ÁSZF tartalmát ellenőrzi, hanem a webshop oldalán a vásárlóknak szóló egyéb tájékoztatásokat is, és gyakori, hogy azt állapítja meg, hogy az ÁSZF-ben foglaltak nem egyeznek az oldalon található adatokkal.

Amennyiben a webshop a szállítási költségekről ellentmondásosan, félreérhetően informál, tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot valósít meg.

Fontos tehát, hogy az ÁSZF-ben feltüntetett szállítási költségek egyezzenek az oldalán található erre vonatkozó információkkal!

Amennyiben például a webshop ÁSZF-ében a szállítási költségre vonatkozóan alacsonyabb díj került feltüntetésre, mint a vásárlás véglegesítésekor feltüntetett ténylegesen felszámított szállítási költség, akkor a vállalkozás megsérti a 45/2014. Korm. rendelet 11.§ (1) bekezdés e) pontját (ez az előzetes tájékoztatási kötelezettség), valamint az Fttv. 3. § (1) bekezdését, ezzel tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot valósít meg.

Több olyan jogsértést megállapító határozattal is találkoztunk már, mely megállapította, hogy a „Szállítás” oldal és az ÁSZF eltérő összeg feletti vásárlás esetén biztosította az ingyenes kiszállítás lehetőségét vásárlóinak!

Azon felül, hogy az ÁSZF és az oldal például szállítási menüpontja alatti adatok megegyeznek, az is nagyon fontos, hogy a megrendelés összesítésekor is ugyanaz az összeg szerepeljen, mint az erről szóló tájékoztatásokban, azaz a vásárló ne a fizetési előtt szembesüljön más összeggel, mint amiről a megrendelés előtt információt kapott!

A szállítás költségeiről való tájékoztatás tehát nem megfelelő, ha csak a regisztráció után vagy csak a rendelési folyamat végén elérhető a vásárlóknak, ahogy az sem, ha ezekben az előzetes tájékoztatásokban eltérő összegek szerepelnek, mint amit a vásárlónak ténylegesen fizetnie kell a rendelés leadásakor!

A szállítási költségek változhatnak és időnként frissíteni szükséges az oldalon, így amikor ezeknek az összege változik vállalkozásánál, akkor figyeljen arra, hogy mind az ÁSZF-ben, mind pedig az oldalán erre vonatkozó tájékoztatásokban azok egységesen kerüljenek frissítésre!

Az utánvétel díja szerepel az ÁSZF-ben?

Amennyiben Önnél utánvétel útján is lehet fizetni, melynek van plusz díja van, akkor annak összegét az ÁSZF-ben szerepeltetni kell, nem elég ha csak az oldalon és a megrendelési folyamat végén adja hozzá az összeget.

A webshopnak tehát előzetes tájékoztatást kell biztosítania a fogyasztók számára erről a díjról is és természetesen itt is figyelni kell arra, hogy ne legyenek ellentmondásosak a feltüntetett díjak.

A fentieket összefoglalva, mivel a teljesítés egyéb feltételeiről való tájékoztatás szintén jelentős információ a fogyasztók számára, a szállítás költségeiről, valamint a fizetés feltételeiről is előzetesen és egyértelműen kell tájékoztatni a fogyasztót annak érdekében, hogy ezekkel előre számolhasson, és ehhez mind az ÁSZF-ben mind pedig a webshop oldalán található tájékoztatásnak egyeznie kell!

The post Szállítási költségek az ÁSZF-ben és a webshop oldalán first appeared on Fogyasztó Barát.

Az akciós termék és a használt termék hibája. Milyen kötelezettségei vannak velük kapcsolatban webshopjának?

Ilcsik Tilla — Wed, 18 Oct 2023 15:06:18 +0000

Az akciós termékkel kapcsolatos minőségi kifogás

“Az akciós termékeinkre reklamációt nem fogadunk el.”

Az, hogy egy terméket akciósan kínál webshopja még nem azt jelenti, hogy e termékek vonatkozásában nincsenek a hibás teljesítésből eredő kötelezettségei.

Azonban, ha amiatt lesz árcsökkentett a termék webshopjában, mert annak ismert hibája van, akkor ez esetben erre a hibára vonatkozóan természetesen nem vonatkoznak a hibás teljesítés következményei. Ezekre hibákra fel kell hívni a vásárló figyelmét is, tehát, hogy a termék azért árcsökkentett, mert pl. színhibája van.

A vásárlója a kifogását csak azzal a hibával kapcsolatban nem jelezheti, amiről előzetesen tájékoztatták, minden más hibájával kapcsolatban azonban igen.

Használt termékkel kapcsolatos minőségi kifogás

Amennyiben használt termékeket is értékesít webáruháza, érdekelheti, hogy Önnek milyen kötelezettségei vannak, ha a vásárló jelzi a termék hibás.

Hiába használt a termék, ezen termékek esetében is két év szavatosság vonatkozik a fogyasztókra, de annak szavatossági idejét a felek ennél rövidebb időben is megállapíthatják! (Ptk. 6:163. § (2))

Fontos azonban, hogy minimum egy évet kell ebben az esetben is biztosítani a fogyasztók részére!

Ha úgy dönt, a szavatossági időt rövidebb ideig akarja ezen termékekre biztosítani, akkor az ÁSZF-nek erre vonatkozóan rendelkezést kell tartalmaznia.

Miért van rá szavatosság? Amennyiben a terméknek olyan hibája van, ami a vásárlás során nem volt ismert – annak ellenére hogy használt termékről van szó – és a keletkezett hiba nem is a termék használtságával összefüggő okra vezethető vissza, a fogyasztó élhet szavatossági jogaival.

Szavatosság van. Jótállással mi a helyzet?

A jótállás szabályai csak az új termékekre vonatkozik, a használtakra nem.

The post Az akciós termék és a használt termék hibája. Milyen kötelezettségei vannak velük kapcsolatban webshopjának? first appeared on Fogyasztó Barát.

A webshop ÁSZF-ek leggyakoribb hibái!

Ilcsik Tilla — Tue, 22 Aug 2023 12:38:55 +0000

Egy naprakész, jogszabályoknak megfelelő ÁSZF nélkül nem működhet szabályosan a webáruház. Annak ellenére, hogy alapvető és minimum feltétel ez a dokumentum, nem könnyű feladat egy vállalkozás számára, hogy az minden szempontból kifogástalan legyen. Így például, hogy minden benne legyen amit a jogszabály megkövetel, kövesse folyamatosan a jogszabályváltozásokat, és persze olyan módon történjen mindez, hogy az a fogyasztó számára is érthető és könnyen befogadható legyen.

Az alábbiakban összefoglaljuk milyen problémák, hibák merülhetnek fel a webáruház oldalán fent lévő ÁSZF-el:

Az ÁSZF nem naprakész!

A leggyakoribb hiba, hogy az ÁSZF nem követi a jogszabálymódosításokat, vagy már hatálytalan jogszabályokra hivatkozik, és azzal együtt a webáruház régi szabályokat alkalmaz. Nem nyugodhat meg a webshop tulajdonos tehát azzal, hogy a honlapjára kikerült az ÁSZF, azt folyamatosan frissíteni szükséges. Az ÁSZF naprakészen tartása nemcsak a változó jogszabályok miatt, hanem a webshop működésében bekövetkezett esetleges változások miatt is szükséges, hiszen a vásárló az éppen hatályos ÁSZF alapján köt szerződést a vállalkozással.

Az ÁSZF hiányos! (Ezek hiányoznak a legtöbbször az ÁSZF-ből!)

A fogyasztóvédelmi hatóság sokszor találkozik hiányos ÁSZF-ekkel, melyekből leggyakrabban az alábbiak szoktak kimaradni:

Nem tájékoztat az ÁSZF arról, hogy a termék megrendelésének visszaigazolása 48 órán belül történik meg,
Nem tájékoztatja a vásárlókat arról, hogy a megkötött szerződés írásban kötött szerződésnek minősül-e, vagy hogy iktatják-e, és utólag hozzáférhető lesz-e,
Nem hívja fel a webáruház a fogyasztók figyelmét arra, hogy a szerződési nyilatkozata fizetési kötelezettséget von maga után,
Nem kapnak tájékoztatást a vásárlók arról, hogy mely békéltető testülethez fordulhatnak, továbbá, hogy a webshopnak együttműködési kötelezettsége van a békéltető testületi eljárásban,
Sok webshopnál hiányzik az ÁSZF-ből az ODR link és magáról az eljárásról szóló tájékoztatás,
Az elállás szabályai hiányosak illetve rossz határidőt tüntetnek fel az elállási jog gyakorlására
A szavatossági jogok és a jótállás szabályai vagy egyáltalán nincsenek ismertetve, vagy nagyon hiányosan kerülnek fel, ezek szabályai közötti különbségek nem világosak a tájékoztatásokban.

Az ÁSZF jogsértő! (Benne van az ÁSZF-ben, csak jogsértően)

A hiányosságok mellet gyakoriak az ÁSZF-ben szereplő jogsértő tájékoztatások is, melyek a jogszabályok félreértelmezéséből, vagy a már nem hatályos rendelkezések alkalmazásából adódnak. A “jogsértő webáruházak” blogsorozatunkban többek között azt is részletesen – a Fogyasztó Barát által átnézett 100 jogsértést megállapító határozattal – bemutattuk melyek azok a jogsértő tájékoztatások, melyek a leggyakrabban előfordulnak a webáruházakban.

Érdemes ezeket átnéznie ha még nem tette, mert szó van bennük az összes olyan jogsértő tájékoztatásról, melyeket kerülnie kell webáruházának! A sorozat részei elérhetők további blogbejegyzéseinkben!

Az ÁSZF és a webshop oldalán található egyéb tájékoztatások mást mondanak a fogyasztóknak!

Amennyiben az ÁSZF mellett a webshop oldalán máshol is találhatók fogyasztói tájékoztatók, akkor fontos, hogy azok ne legyenek ellentmondásban egymással. Amennyiben a fogyasztóvédelmi ellenőrzés ilyennel találkozik a fogyasztók megtévesztését állapítja meg, hiszen ez esetben a vásárló számára nem egyértelmű, hogy a webshop melyik tájékoztatását vegye alapul.

A legtöbbször, míg az ÁSZF-ben jogszabálynak megfelelő tartalommal szerepel a fogyasztónak szóló tájékoztatás, addig a weboldal másik tájékoztatójában már azzal ellentétes – jogszabályellenes – szabályok szerepelnek.

Így például lehet, hogy az ÁSZF helyesen tartalmazza a jótállás szabályait, de az oldal látogatója az ÁSZF-en kívül egy másik menüpontban már, például 100%-os garancia címszó alatt egészen más – sokszor hatálytalan jogszabályokon alapuló – információt talál jogainak érvényesítésével kapcsolatban.

Érdemes tehát átnéznie oldalát ezzel a szemmel, és az ÁSZF-ben foglaltakkal összhangban működtetni, mert vásárlója nem biztos, hogy csak az ÁSZF-ben tájékozódik.

The post A webshop ÁSZF-ek leggyakoribb hibái! first appeared on Fogyasztó Barát.

A “100%-os garancia a termékeinkre!” megtévesztő webshop tájékoztatás!

Ilcsik Tilla — Fri, 04 Aug 2023 08:00:00 +0000

Több olyan webshoppal is lehet találkozni, aki kiírja oldalára, hogy a termékeikre 100 % garanciát vállalnak.

Mi ezzel a gond? Miért kerüljük az ilyen és ehhez hasonló vásárlót csalogató mondatokat?

Jótállás, nem pedig garancia!

A garancia szó nem jogi kifejezés, annak ellenére, hogy a jogszabály szerinti jótállásra szoktuk használni a hétköznapokban, és a vásárlók is biztosan ismerik.

Önnek, mint webáruház tulajdonosnak azonban jogszabályi kötelezettsége a jótállás fogalmának használata és annak szabályainak ismertetése a vásárlók számára. A jótállás, a kellékszavatosság fogalmak pontos meghatározását, a szabályok érthető leírását azért írja elő a jogszabály, hogy a fogyasztó számára a fogalmak közötti különbség egyértelmű legyen, és azok szabályait is megismerje.

Megtévesztheti vásárlóit!

A fenti mondat, és az ahhoz hasonló kiírás továbbá – fogyasztóvédelmi szempontból – alkalmas arra, hogy megtévessze a vásárlókat, hiszen úgy tűnhet, hogy a webshop saját kedvezménye a jótállás, nem pedig jogszabályi kötelezettsége.

A Fogyasztóvédelmi Hatóság minden ilyen esetben megállapítja, hogy “A vállalkozás által közölt, szavatossággal és jótállással kapcsolatos félrevezető tájékoztatás megtéveszti a fogyasztót, és olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amit egyébként nem hozott volna meg.”

The post A “100%-os garancia a termékeinkre!” megtévesztő webshop tájékoztatás! first appeared on Fogyasztó Barát.