elállás | Fogyasztó Barát

Ezeket a mondatokat ne használja webshopjában!

Ilcsik Tilla — Fri, 07 Jun 2024 12:16:48 +0000

Az alábbiakban olyan (a webshopok ÁSZF-ében, valamint a webáruházak oldalain előforduló) webshop tájékoztatásokat idézünk, melyeket a fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzése során megtévesztőnek tekintett.

Leszögezzük, hogy bár a minősítése megtévesztő ezeknek a mondatoknak, tudjuk, hogy mögötte nem a vállalkozások megtévesztési szándéka áll, hanem inkább a jogszabályok és a fogyasztóvédelmi gyakorlat ismeretének a hiánya, éppen ezért segítségül összeszedtük azokat a leggyakrabban alkalmazott mondatokat, amiket kerülni kell minden online vállalkozásnak.

Érdemes tehát velünk tartania, mert lehet, hogy Önnek is ismerős lesz a lenti mondatok valamelyike.

A Fogyasztó Barát ügyfeleinek nincs okuk amiatt aggódni, hogy az ÁSZF-ük tartalmazza a lenti tájékoztatások valamelyikét, hiszen a dokumentumok folyamatosan frissülnek a hatályos jogszabályoknak megfelelően, valamint a fogyasztóvédelem területén szerzett hosszú évek tapasztalatainak köszönhetően tudja mely tájékoztatások nem felelnek meg a hatóságok elvárásainak. Ugyanakkor a weboldalon található egyéb tájékoztatások miatt érdemes lehet nekik is átfutni a lenti írásunkat.

Szavatosság esetében a vélelem ideje

“A teljesítéstől számított hat hónapon belül a kellékszavatossági igénye érvényesítésének a hiba közlésén túl nincs egyéb feltétele, ha Ön igazolja, hogy a terméket, illetve a szolgáltatást a xy Kft. Szolgáltató nyújtotta. A teljesítéstől számított hat hónap eltelte után azonban már Ön köteles bizonyítani, hogy az Ön által felismert hiba már a teljesítés időpontjában is megvolt.”

A fenti mondat a már nem hatályos rendelkezések miatt maradhatott benne a fenti webshop ÁSZF-ében. 2022. január 1. napjától a 373/2021. (VI. 30.) Korm. rendelet hatályba lépésével a fogyasztó és vállalkozás közötti, az áruk adásvételére, valamint a digitális tartalom szolgáltatására és digitális szolgáltatások nyújtására irányuló szerződések esetében a vélelem időtartama 1 évre emelkedett. Fontos, hogy ha az ÁSZF a hatályos szabályok szerint tartalmazza a fenti mondatot, akkor az oldalon lévő erre vonatkozó tájékoztatást (ha van) is meg kell nézni, hogy megfelelő-e.

A jótállás ideje

” Termékeinkre 1 év jótállási időt biztosítunk! „

Szintén nem követte a jogszabályváltozást az a webshop, akinek az ÁSZF-e, és a garanciáról szóló aloldala egységesen 1 év jótállási időt ad meg a termékekre. Már 2021. január 1. napjától a termék árától függ a jótállási idő, és az úgynevezett sávos jótállási idő szabalyait ismertetni kell a fogyasztóval, hogy tudja, a termék, amit megrendel hány évig jótállás köteles. A korábban még három sávos jótállási idő (1, 2, 3 év) 2024.05.08. napjával megszűnt, és a minimum jótállási idő 2 évre emelkedett, tehát e naptól már nincs 1 év jótállási idő.

Elállás

“Nem érvényes az elállási jog az általában érzékelhetően tartósan használt termékekre sem.”

Logikus, hogy webshop üzemeltetőként nem szeretnénk olyan terméket visszakapni amin látszik, hogy használták, és nem, vagy csak jelentősen kevesebbért tudja eladni.

Ugyanakkor az elállási jog gyakorlását nem zárja ki a csomagolás felbontása, a termék kipróbálása, és a termék használata sem. Ez utóbbi esetben azonban értékcsökkenést lehet levonni amennyiben a használatnak látható nyomai vannak a terméken és sérült, melynek meghatározása a vállalkozás feladata a termékben bekövetkezett értékcsökkenés mértékéhez képest(erről részletesebben korábbi posztunkban írtunk, katt ide ha még nem látta).

„Pénzvisszafizetési garancia 14 napon belül!”

Elég sok webáruház alkalmazza még ezt a mondatot az oldalán, mely azonban megtévesztő, ugyanis ezzel a tájékoztatással a vállalkozás a jogszabály alapján a fogyasztót megillető elállási jogot úgy tünteti fel, mintha a webshop saját kedvezménye lenne. Amennyiben az Ön oldalán is szerpel ez, vagy hasonló mondat, akkor törölje, mert egy fogyasztóvédelmi ellenőrzés során kifogásolhatja a hatóság.

Garancia, azaz a jótállás

“100%-os garanciát vállalunk a termékeinkre!”

Sok helyen írják ki a webshopok, hogy a termékekre 100 % garanciát vállalnak. Mi ezzel a gond?

A garancia szó nem jogi kifejezés, a jótállás fogalmának használata és annak szabályai ismertetése a feladata a webáruháznak.

Továbbá az ilyen jellegű kiírás megtéveszti a vásárlókat, hiszen úgy tűnhet a webshop saját kedvezménye ez, nem pedig jogszabályi kötelezettsége.

Írásba vagy nem írásba foglalt szerződést köt a webshop?

“A megkötött szerződés írásban megkötöttnek minősül/ nem minősül annak. A megkötött szerződést iktatják/nem iktatják, utólag hozzáférhető lesz/nem lesz hozzáférhető. ”

Miért baj, ha szerez valahonnan a webáruház egy ÁSZF mintát, vagy másolja a többit? Többek között például ez. A fenti mondatból ugyanis jól látszik, hogy a webáruház egy mintát letöltött valahonnan, de elfelejtette azt személyre szabni. Meglepően sok ilyen ÁSZF-el találkoztunk mi is.

"Utólagos reklamációt nem fogadunk el"

„Vásárló köteles a csomagot kézbesítéskor a futár előtt megvizsgálni, és termékeken, csomagoláson észlelt esetleges sérülés esetén köteles jegyzőkönyv felvételét kérni. Utólagos tartalomhiányért, esetleg sérülésért felelősséget vállalni nem tudunk!”

Gyakori probléma, hogy a termék kiszállítása után a vásárló jelzi, hogy az sérült. Ilyenkor nehéz helyzetbe kerül mind a kettő fél, hiszen vita alakulhat ki azzal kapcsolatban kit terhel ilyenkor a felelősség. Mit tehet vagy kell tennie a webshopnak, aki már átadta a terméket, és mi várható el a vásárlótól? Erről itt írtunk részletesebben: SÉRÜLT CSOMAGOK. ELŐÍRHATJA A WEBSHOP ÁSZF AZ ÁTVÉTELKORI ELLENŐRZÉST?

Amennyiben az ÁSZF mellett a webshop oldalán is találhatók a fogyasztóknak szóló tájékoztatók, akkor fontos, hogy azok ne legyenek ellentmondásban egymással. Amennyiben a fogyasztóvédelmi ellenőrzés ilyennel találkozik a fogyasztók megtévesztését állapítja meg, hiszen ez esetben a vásárló számára nem egyértelmű, hogy a webshop melyik tájékoztatását vegye alapul.

The post Ezeket a mondatokat ne használja webshopjában! first appeared on Fogyasztó Barát.

Fogyasztó vagy vállalkozás vásárolt webshopjában? Megnézzük mi a kettő között a különbség.

Ilcsik Tilla — Fri, 31 May 2024 11:44:12 +0000

A hétköznapi szóhasználatban fogyasztónak szokás hívni mindenkit, aki terméket vásárol, valamilyen szolgáltatásra előfizet.

Ez lehet az oka annak, hogy sokszor elbizonytalanodhat a webáruházat üzemeltető is abban, hogy fogyasztónak minősül-e a vásárlója jogi szempontból. Nem minden vásárló fogyasztó, és bizony nem ugyanazok a jogok illetik meg a webáruházban vásárlók egy részét, mint a többit.

Fogyasztó fogalma a Ptk. szerint

Ahhoz, hogy világossá tegyük mi a különbség vásárló és vásárló között a szerződéskötés során, valamint a teljesítést követő jogérvényesítések körében, a fogyasztó jogi fogalmát kell figyelembe venni.

Ehhez a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényt (Ptk.) kell megnéznünk, mely az alábbiak szerint definiálja az értelmező rendelkezései között azt, hogy ki az a fogyasztó:

8:1. § [Értelmező rendelkezések]

3.fogyasztó: a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül eljáró természetes személy;

Az Fgytv. ugyan kicsit részletesebben határozza meg a fogalmat, de ez a lényegen nem változtat: a fogyasztó leegyszerűsítve az, aki magánszemélyként vásárol, és nem fogyasztó az, aki céges adószámra kéri a számlát, azaz jogi személyként (pl. cégként vásárol) szerződik a webáruházzal.

Ez természetes azért fontos, mert az e-kereskedelemre is vonatkozó jogszabályok (pl.: a Ptk.) sok esetben külön speciális szabályokat határoznak meg a fogyasztókra vonatkozóan, és vannak olyan jogszabályok, melyek viszont kizárólag a fogyasztókkal megkötött szerződésekre vonatkoznak (pl.. 45/2014. (II.26.) Korm. rendelet, 151/2003. (IX.22.) Korm. rendelet).

Ezeket a szabályokat nem kell alkalmaznia a webshopnak a céges vásárlóinál

Az alábbiakban nézzük meg azokat a leggyakrabban szóba kerülő szabályokat, jogintézményeket, melyek nem vonatkoznak a jogi személy vásárlókra.

Elállás

A webshop rendeletként is ismert 45/2014. (II.26.) Korm. rendelet elnevezésében is benne van, hogy az csak a fogyasztó és vállalkozások közötti szerződéses viszonyra határoz meg szabályokat.

E rendelet határozza meg az elállás szabályait is, mely jog tehát csak a fogyasztókat, a természetes személy vásárlókat illeti meg.

Cégeknek nincs elállási joga. Dönthet úgy persze a webáruház (tehát nem jogszabály kötelező előírása alapján), hogy minden vásárlójának biztosítja ezt a jogot, így a céges vevőinek is.

Jótállás

A jótállásnak két fajtája van. A jogszabályon alapuló kötelező jótállás, melynek szabályait a 151/2003. (IX.22.) Korm. rendelet határozza meg, és a szerződésen alapuló jótállás.

A jogszabályon alapuló jótállás csak a fogyasztókkal megkötött szerződések keretében eladott tartós fogyasztási cikkekre vonatkozik, tehát a jogi személy vásárlók számára nem kell jótállást biztosítani az általuk vásárolt tartós fogyasztási cikkekre. Ahogy az elállást, úgy a jótállást is azonban önként biztosíthatja a webáruház a céges vásárlói számára. Ez esetben azonban a jótállás feltételeit szabadon meghatározhatja, tehát nem kötelező a rendelet szabályai szerint eljárnia.

Nem szabad azonban elfelejteni, hogy a céges vásárlókat is megilleti a kellékszavatosság, melynek időtartama 1 év (fogyasztók esetében 2 év).

Kellékszavatosság, bizonyítási kötelezettség

Ahogy előzőekben írtuk a vállalkozások egymás közötti szerződéskötése esetén a jogi személy vásárlót kellékszavatosság illeti meg. Tehát egy cég is jelezheti minőségi kifogását az eladó felé a vásárolt termékkel kapcsolatban.

Míg azonban a fogyasztónak más dolga nincs is a hiba jelzése után (mert a bizonyítási kötelezettség 1 évig az eladón van) addig a jogi személy vásárlónak bizonyítania kell azt, hogy a hiba oka már a teljesítéskor fennállt, tehát a bizonyítási teher ilyen esetben a vevőn van.

A 3 munkanapos cseregarancia

A 3 munkanapos cseregaranciaként ismert szabályt a kötelező jótállásról szóló rendelet (151/2003. (IX.22.) ) tartalmazza, így e szabályt is csak a fogyasztók esetében kell alkalmazni, a cégek nem tarthatnak igényt a három munkanapon belüli cserére a fogyasztási cikk meghibásodása esetén.

Itt jegyezzük meg azonban azt is, hogy a fogyasztókat ez a jog csak értelemszerűen a jótállás köteles tartós fogyasztási cikkek esetében illeti meg.

The post Fogyasztó vagy vállalkozás vásárolt webshopjában? Megnézzük mi a kettő között a különbség. first appeared on Fogyasztó Barát.

Jogszabályváltozások 2024. május 8. napjától a webshopoknál. FRISSÍTVE – 2024.05.09.

Ilcsik Tilla — Tue, 30 Apr 2024 11:31:37 +0000

FRISSÍTÉS

A 151/2003. (IX.22.) Korm. rendelet 1. számú melléklete, mely a tartós fogyasztási cikkek termékkategóriáját tartalmazza 2024. július 1. napjáig hatályban marad.

2024. május 7. napján 23:00 órakor hatályba lépett egy kormányrendelet (101/2024. (V. 7.) Korm. rendelet), melynek 2. alcíme módosította az április 23. napján elfogadott „A fogyasztóvédelemmel összefüggő kormányrendeletek módosításáról szóló 93/2024. (IV. 23.) Korm. rendelet módosítása” rendelet 1. számú mellékletet 2024. május 8. napjával hatályon kívül helyező szakaszát, és annak hatályba lépését 2024. július 1. napjára módosította.

Változnak a jótállás és az elállás szabályai

A legutóbb 2024. január 1. napjával kellett minden webáruház ÁSZF-ét módosítani a békéltető testületek eljárásában és felépítésében bekövetkezett változások miatt.

Nem sokáig kellett várni az újabb – webáruházakat is érintő – fogyasztóvédelmi tárgyú jogszabályi rendelkezések változására, 2024. május 8. napjával ugyanis ismét webshop ÁSZF-eket érintő jogszabályváltozások lépnek hatályba, melyek fontos fogyasztói jogok, a jótállás és az elállás szabályait érintik.

A fogyasztóvédelemmel összefüggő kormányrendeletek módosításáról szóló 93/2024. (IV. 23.) Korm. rendeletet 2024.04.23. napján kihirdették, és a webáruházak ÁSZF-ét érintő módosításokat már 2024. május 8. napjával át kell vezetni, de életbe lépnek olyan változások is, melyek a vállalkozások mindennapi működését érintik.

A Fogyasztó Barát ügyfeleinek nincs teendője az ÁSZF módosítását illetően, hiszen minden jogszabályváltozáskor automatikusan frissülnek a szolgáltatást használók dokumentumai. A blog bejegyzés azonban nekik is szól, hiszen bemutatásra kerülnek a változások részletesebben is, továbbá ÁSZF-et nem, de a mindennapi működést érintő új szabályokról is szó lesz.

Annak a webáruház tulajdonosnak, aki még nem bízta másra az ÁSZF-ének karbantartását, most figyelnie kell, mert rövid idő áll rendelkezésre a módosítások áttanulmányozására és azok alkalmazására, a webáruházának ÁSZF-ébe történő átvezetésére.

Mikortól kell alkalmazni az új szabályokat, mikor kell módosítani a webshop ÁSZF-ét?

2024.05.08. napjával módosul az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet (továbbiakban: Rendelet), valamint a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól szóló 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. rendelet), az ÁSZF-et érintő minden változást már ettől a naptól át kell vezetni az ÁSZF-ekben.

Az alábbiakban összefoglalóan, majd részletezve is ismertetjük a rendkívül rövid időn belül életbe lépő változásokat.

Mik a webshopokat érintő főbb változások?

minimum 2 év jótállást kell vállalni a tartós fogyasztási cikkekre (ÁSZF-et érintő változás, 2024.05.08. napjától hatályos),
külön miniszteri rendelet sorolja fel a tartós fogyasztási cikkek termékkategóriáit (ÁSZF-et érintő változás, 2024.05.08. napjától hatályos),
a jótállási jegyet legkésőbb a termék átadását követő napon kell a fogyasztónak átadni (eddig a termékkel együtt kellett) valamint törlésre kerül, hogy igazolható módon kell átadni azt (2024.05.08. napjától hatályos),
a jótállás feltétele lehet a fogyasztási cikk megfelelő üzembe helyezése mellet annak megfelelő üzemben tartása is (2024.05.08. napjától hatályos),
a vállalkozásnak elsősorban a jótállási jegyen, ennek hiányában a fogyasztó által bemutatott, a fogyasztási cikk ellenértékének megfizetését igazoló bizonylaton feltüntetett vételárat kell visszatéríteni a vásárló részére (ÁSZF-et érintő változás, 2024.05.08. napjától hatályos),
a harmadik javítást követő ismételt meghibásodás esetén a vállalkozás köteles a fogyasztási cikket nyolc napon belül kicserélni (ÁSZF-et érintő változás, 2024.05.08. napjától hatályos),
a jótállási igény a vállalkozás székhelyén, bármely telephelyén, fióktelepén és a vállalkozás által a jótállási jegyen feltüntetett javítószolgálatnál közvetlenül is bejelentheti, eddig csak érvényesíthette (ÁSZF-et érintő változás, 2024.05.08. napjától hatályos),
változik a termékszavatosságról és a jótállásról szóló mintatájékoztató (ÁSZF-et érintő változás, 2024.05.08. napjától hatályos),
a vásárló elállás esetén a webáruház üzlethelyiségében is visszaadhatja a terméket, nem kell a vállalkozás címére visszaküldeni (ÁSZF-et érintő változás, 2024.05.08. napjától hatályos),
a Posta rendelet 2024. március 28. napjától webáruházakra kötelezést megállapító rendelkezése fogyasztóvédelmi rendelkezésnek minősül, és annak megsértése esetén a fogyasztóvédelmi hatóság jár el az általános fogyasztóvédelmi hatósági és eljárási szabályok alapján (2024.05.08. napjától hatályos),
adattörlő kód fogyasztó részére történő átadásáért a kereskedő és az online számlázási funkcióval rendelkező program működtetője egyetemlegesen felel (2024.08.21. napjától hatályos).

Mit kell módosítani az ÁSZF-ekben?

Nézzük meg részletesebben első körben az ÁSZF-eket érintő változásokat.

1. Megszűnik az 1 év jótállás

A legfontosabb változás, hogy minimum 2 év jótállást kell biztosítani a tartós fogyasztási cikkekre.

A Rendelet jelenleg hatályos 2. § (1) bekezdése értelmében 10.000 és 100.000 Ft közötti termékek esetén egy év jótállást kell vállalnia az eladó vállalkozásnak, ez azonban megszűnik, és minimum 2 év lesz a jótállás, azaz:

a 10.000 ft és 250.000 ft közötti termékek esetén 2 év

a 250.000 Ft feletti termékek esetén 3 év

jótállást kell vállalnia a vállalkozásoknak.

2. Külön rendeletben találhatók majd meg a tartós fogyasztási cikkek termékkategóriái

A Rendelet 1. számú melléklete, mely jelenleg a kötelező jótállás alá eső tartós fogyasztási cikek kategóriáit sorolja fel hatályát veszti, és azok a kötelező jótállás alá tartozó tartós fogyasztási cikkek termékcsoportjainak megnevezéséről szóló miniszteri rendeletben fognak külön szerepelni. Ez a rendelet a blogbejegyezés írásakor még csak tervezet szintjén ismert.

3. Elsősorban a jótállási jegyen feltüntetett vételárat kell visszafizetni a vásárlónak

A Rendelet azon szakaszai, melyek az eladó vételár visszafizetési kötelezettségéről rendelkeznek kiegészítésre, pontosításra kerülnek. Jelenleg a Rendelet a vásárló által bemutatott nyugtán szereplő ár visszafizetéséről rendelkezik, de ez kiegészül azzal, hogy vállalkozás köteles elsősorban a jótállási jegyen, annak hiányában a fogyasztó által bemutatott, a fogyasztási cikk ellenértékének megfizetését igazoló bizonylaton szereplő vételárat visszafizetni. Ez kisebb pontosítás, azonban figyelni kell arra, hogy az ÁSZF-ben is az új rendelkezés szerinti tájékoztatás szerepeljen.

Ennek a gyakorlati alapja, hogy korábbi jogszabály módosítás miatt, 2023. június 25. napjától a jótállási jegyen a termék vételárát is fel kell tüntetni.

4. A jótállási igény bejelentése

Kisebb, de mindenképp ÁSZF-et is érintő pontosítása a Rendeletnek, hogy a vásárló a jótállási igényét nem érvényesítheti, hanem bejelentheti a vállalkozás székhelyén, bármely telephelyén, fióktelepén és a vállalkozás által a jótállási jegyen feltüntetett javítószolgálatnál közvetlenül.

5. A 4. alkalommal történő meghibásodás esetén csere

A Rendeletnek változik az a rendelkezése is, mely a fogyasztási cikk három alkalommal történő kijavítását követő meghibásodás esetén követendő eljárást szabályozza. Amennyiben a fogyasztási cikk a jótállási időtartam alatt három alkalommal történő kijavítást követően ismét meghibásodik, – a fogyasztó eltérő rendelkezése hiányában – a vállalkozás köteles a fogyasztási cikket nyolc napon belül kicserélni.

A Rendelet szövegéből törlésre került az, hogy a fogyasztó a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:159. § (2) bekezdés b) pontja alapján igényelheti a vételár arányos leszállítását, vagy a fogyasztó a fogyasztási cikket a vállalkozás költségére jogosult kijavítani vagy mással kijavíttatni.

6. Elállás esetén a vásárló a webáruház üzletébe is visszaviheti a terméket

Fontos változás, hogy a Korm. rendelet 24. §-a, mely az elállással érintett termék vásárló által történő visszaküldéséről rendelkezik kiegészül a (4) bekezdéssel, mely szerint a fogyasztó a jövőben jogosult arra, hogy – amennyiben a webáruház rendelkezik üzlethelyiséggel is, ahol a terméket értékesíti – az elállással érintett terméket a webáruház üzletébe visszavigye, tehát nem szükséges a vállalkozás címére visszaküldeni, annak költségét viselni.

Fontos, hogy ez az új fogyasztói jog is szerepeljen a webáruház ÁSZF-ében, annak érdekében, hogy a vásárlók előzetes tájékoztatást kapjanak a termék visszaküldésének e formájáról.

7. Változik a termékszavatosságról és a jótállásról szóló mintatájékoztató

A Korm. rendelet 3. számú mellékletének minta tájékoztatóján belül a termékszavatosságról és a jótállásról szóló tájékoztatások szövegei módosulnak 2024.05.08. napjával.

A Korm. rendelet 11. § (5) bekezdése értelmében a vállalkozás a kellékszavatosságra és a termékszavatosságra vonatkozó jogszabályi kötelezettségről és a jótállás fennállásáról és annak feltételeiről szóló előzetes tájékoztatást a 3. mellékletben foglalt mintatájékoztató útján is megadhatja.

Amennyiben tehát a webáruház ÁSZF-e e tájékoztató alapján adta meg eddig a tájékoztatását, módosítani szükséges az ÁSZF-ét az új szövegezés szerint.

A minta tájékoztatónak azonban vannak olyan változásai is, melyeket annak a webshopnak is át kell vezetnie az ÁSZF-én, aki nem a mintatájékoztató szövegét alkalmazza egy az egyben.

Ugyanazon hiba miatti igények érvényesítése párhuzamosan:

A termékszavatosság körében a minta tájékoztató jelenleg hatályos szövege szerint a fogyasztó ugyanazon hiba miatt kellékszavatossági és termékszavatossági igényt egyszerre, egymással párhuzamosan nem érvényesíthet. Termékszavatossági igényének eredményes érvényesítése esetén azonban a kicserélt termékre, illetve kijavított részre vonatkozó kellékszavatossági igényét a gyártóval szemben érvényesítheti.

Ez módosul arra, hogy ugyanazon hiba miatt a vállalkozással szemben kellékszavatossági és a gyártóval szemben termékszavatossági igényt egyszerre, egymással párhuzamosan is érvényesíthet. Termékszavatossági igényének eredményes érvényesítése esetén a kicserélt termékre, illetve a termék javítással érintett részére vonatkozó kellékszavatossági igényét a továbbiakban már csak a gyártóval szemben érvényesítheti.

A jótállás körében is a fentiekhez hasonlóan módosul a minta tájékoztató, és míg a jelenleg hatályos szöveg szerint ugyanazon hiba miatt kellékszavatossági és jótállási igényt, illetve termékszavatossági és jótállási igényt egyszerre, egymással párhuzamosan nem érvényesíthet a fogyasztó, addig a 2024.05.08. napjától hatályos szöveg szerint ugyanazon hiba miatt kellékszavatossági és jótállási igényt, valamint termékszavatossági és jótállási igényt egyszerre, egymással párhuzamosan is érvényesíthet. Ha viszont egy adott hiba miatt egyszer sikerrel érvényesítette a fogyasztó a hibás teljesítésből eredő igényét (például a vállalkozás kicserélte a terméket), ugyanezen hiba tekintetében más jogi alapon erre már nem tarthat igényt.

A termékszavatosságról szóló tájékoztatónak egyéb részei pontosításra kerültek, így míg a jelenleg hatályos szöveg szerint a termékszavatossági igényt kizárólag az ingó dolog gyártójával vagy forgalmazójával szemben gyakorolhatja a fogyasztó, addig a módosítást követően a tájékoztató szövege szerint a termékszavatossági jogait a termék előállítójával vagy forgalmazójával (a továbbiakban együtt: gyártó) szemben gyakorolhatja, és törlésre került a kizárólag szó.

A bizonyításra vonatkozóan az új szöveg szerint a termékszavatossági igény érvényesítése esetén a fogyasztónak kell bizonyítania, hogy a termékhiba a gyártó általi forgalomba hozatal időpontjában fennállt, a jelenleg hatályos szöveg csak annyit tartalmaz, hogy a termék hibáját termékszavatossági igény érvényesítése esetén a fogyasztónak kell bizonyítania.

A jótállásról szóló tájékoztató jelenleg csak a vállalkozás jótállási kötelezettség alóli mentesülésére vaontkozó tájékoztatásra ad minta szöveget, a módosítással azonban kiegészül ez a rész a jótállásból eredő jogok gyakorlásával, az új sávos jótállási idővel, a jótállás érvényesítésének feltételeivel kapcsolatos tájékoztatásokkal.

8. További változások a jótállás körében

8.1. A Jótállás feltétele lehet a szakszerű beüzemelés mellett a szakszerű üzemben tartáskarbantartás is

A jelenleg hatályos Rendelet alapján a jótállás érvényességéhez, valamint a jótállásból eredő jogok érvényesítéséhez a vállalkozás a rendeletben foglaltakon túl további követelményt nem támaszthat a fogyasztóval szemben, kivéve, ha a fogyasztási cikk megfelelő üzembe helyezése más módon nem biztosítható és a követelmény teljesítése nem jelent aránytalan terhet a fogyasztó számára.

Ez a rendelkezés kiegészül azzal, hogy a „helyezés” szó helyébe a „helyezése vagy üzemben tartása” szöveg lép, mellyel egyértelmű lesz, hogy nemcsak a beüzemelés, hanem az üzemben tartás, így péládul az időszakonkénti karbantartás, felülvizsgálat is előírható a jótállás feltételéül. Ennek természetesen indokolhatónak és valósnak kell lennie adott termék esetében.

8.2. Jótállási jegy átadásának határideje

Jelenleg úgy szól a Rendelet a jótállási jegy átadásával kapcsolatban, hogy azt a termékkel együtt kell a fogyasztó rendelkezésére bocsátani. A Rendelet erre vonatkozó rendelkezése kiegészül azzal, hogy a távollévők közötti szerződés esetében legkésőbb a fogyasztási cikk átadását vagy üzembe helyezését követő napon kell a jótállási jegyet a fogyasztó rendelkezésére bocsátani.

8.3. Elektronikus jótállási jegy kiállítása egyszerűbbé válik

A módosítások alapján a jövőben az elektronikusan kiállított jótállási jegy esetben nem kötelező sem elektronikus aláírást elhelyezni a jótállási jegyen, sem az eladó aláírását és bélyegzőlenyomtatát elhelyezi a jótállási jegyre. Ezzel egyszerűbb lesz elektronikus jótállási jegyet kiállítani.

9. Lényeges változás az adattörlő kódokkal kapcsolatos kötelezettségekben

2024.08.21. napjával jelentősen módosul az adatok végleges hozzáférhetetlenné tételét lehetővé tevő alkalmazás biztosításával kapcsolatos eljárási szabályok meghatározásáról szóló a 726/2020. (XII. 31.) Korm. rendelet.

Már 2024.05.08. napjával kiegészítésre kerül a jogszabály a csomagküldő kereskedelem fogalmával, valamint pontosításra kerül a fogyasztó fogalma, azaz, hogy ki részére kötelező átadni az adattörlő kódot.

A legjelentősebb változás, hogy 2024.08.21. napjával a jogszabály kötelezettje lesz az úgynevezett online számlázási funkcióval rendelkező program működtetője is a kereskedő mellett. Az online számlázási funkicóval rendelkező program működtetője az a személy vagy szervezet, aki vagy amely felhasználói számára a hálózaton keresztül elérhető, számlázási szolgáltatás igénybevételét biztosítja, és akinek vagy amelynek a tárgyévet megelőző évben legalább 1000 online számlaadat-szolgáltatást teljesítő ügyfele volt, akik vagy amelyek a tárgyévet megelőző évben legalább 100 000 online számlaadat-szolgáltatást teljesítettek.

Ki adja át az adattörlő kódot a vásárlónak a jogszabálymódosítás után?

A módosítás következtében az adattörlő kódot az online számlázási funkcióval rendelkező program működtetője rögzíti, ha a kereskedő online számlázási funkcióval rendelkező programmal állítja ki a vásárlás megtörténtét igazoló számviteli bizonylatot.

A kereskedő adja át az adattörlő kódot a fogyasztó részére a kereskedő NAV felé tett, erre vonatkozó kifejezett nyilatkozata esetén, valamint ha a kereskedő nem online számlázási funkcióval rendelkező programmal állítja ki a vásárlás megtörténtét igazoló számviteli bizonylatot.

Ki felel az adattörlő kód átadásáért?

A jogszabály módosításának következtében az adattörlő kód fogyasztó részére történő átadásáért a kereskedő és az online számlázási funkcióval rendelkező program működtetője egyetemlegesen felel majd 2024.08.21. napjától.

Mit jelent ez pontosabban?

A módosítás hatályba lépésével nemcsak a kereskedő, hanem az online számlázási funkcióval rendelkező program működtetője részére is ad át a NAV adattörlő kódot.

Ha a kereskedő online számlázási funkcióval rendelkező programmal állítja ki a vásárlás megtörténtét igazoló számviteli bizonylatot, a bizonylaton az adattörlő kódot az online számlázási funkcióval rendelkező program működtetője rögzíti.

Az online számlázási funkcióval rendelkező program működtetője köteles az online számlázási szolgáltatást úgy nyújtani, hogy a szolgáltatás emberi beavatkozás nélkül azonosítsa a rendelet hatálya alá tartozó tartós adathordozót, és automatikusan szolgáltassa az adathordozóhoz az adattörlő kódot.

Ki felel az adattörlő kód átadásának elmulasztásáért?

A kereskedő felel az adattörlő kód fogyasztó részére történő átadásának elmulasztásáért, ha az online számlázási funkcióval rendelkező program működtetője bizonyítja, hogy a kereskedő a tartós adathordozó megjelöléséhez olyan megjelölést használt, amelyet az online számlázási funkcióval rendelkező program nem volt képes felismerni.

Ez tehát azt jelenti, hogy az online számlázási funkcióval rendelkező program működtetője mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kereskedő a tartós adathordozó megjelöléséhez olyan megjelölést használt, amelyet az online számlázási funkcióval rendelkező program nem volt képes felismerni.

A kereskedő akkor mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a tartós adathordozó megjelöléséhez olyan megjelölést használt, amelyet az online számlázási funkcióval rendelkező program felismert, vagy azért nem ismert fel, mert online számlázási szolgáltatás emberi beavatkozás nélkül nem volt képes azonosítani a tartós adathordozót.

Változik az adattörlő kódokkal kapcsolatos tájékoztatási kötelezettség

A jelenleg hatályos jogszabály arra kötelezi a tartós adathordozót értékesítő webáruházakat, hogy a honlapjuk nyitó oldalán, valamint a tartós adathordozó termékek adatlapján is jelenítse meg a jogszabály melléklete szerinti tájékoztatást.

A módosítás hatályba lépésével a tartós adathordozó termékleírásában jól látható módon kell közzétennie a vállalkozásnak a 2. melléklet szerinti új tájékoztatót, az 1. számú melléklet szerinti tájékoztatót pedig a kereskedőknek a tartós adathordozó eszközöket tartalmazó részlegén köteles jól látható módon, információs táblán közzétenni.

The post Jogszabályváltozások 2024. május 8. napjától a webshopoknál. FRISSÍTVE – 2024.05.09. first appeared on Fogyasztó Barát.

Változhat az elállás egyik szabálya. A fogyasztóvédelmi hatóság jár el a Posta rendeletet megsértő webáruházakkal szemben.

Ilcsik Tilla — Thu, 18 Apr 2024 08:05:39 +0000

Legutóbbi blog bejegyzésünkben már írtunk “A fogyasztóvédelemmel összefüggő kormányrendeletek módosításáról szóló Korm. Rendelet” elnevezésű jogszabálytervezetről, mely több, a webáruházakat is érintő jogszabály módosítását tartalmazza.

A jótállással kapcsolatban várható módosításokról itt írtunk, ha lemaradt róla, nézze meg.

A jogszabálytervezet szerint módosulhat a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól szóló 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. rendelet) elállással kapcsolatos egyik szabálya, valamint A postai szolgáltatások nyújtásának és a hivatalos iratokkal kapcsolatos postai szolgáltatás részletes szabályairól, valamint a postai szolgáltatók általános szerződési feltételeiről és a postai szolgáltatásból kizárt vagy feltételesen szállítható küldeményekről szóló 335/2012. (XII. 4.) Korm. rendeletet (továbbiakban: Posta rendelet) is pontosítják a tekintetben, hogy mely hatóság jár el a webáruházakkal szemben, ha azok nem biztosítják a postai szolgáltatás igénybevételének lehetőségét az oldalukon.

Az alábbiakban részletezzük mi várható a módosítások életbe lépésével.

Elállás esetén a vásárló a webáruház üzletébe is visszaviheti a terméket

A jelenleg hatályos Korm. rendelet 24. § (2) bekezdése szerint „A fogyasztó kizárólag az áru visszaküldésének közvetlen költségét viseli, kivéve, ha a vállalkozás vállalta e költség viselését.”

Tehát a főszabály szerint a visszaküldés költsége a vásárlót terheli.

A fenti jogszabályhely módosulhat arra, hogy „A fogyasztó az áru visszaküldésének közvetlen költségét viseli, kivéve, ha a vállalkozás vállalta e költség viselését, vagy a (4) bekezdésben foglaltak fennállása esetén.”

A Korm. rendelet 24. §-a szakasza a jogszabálymódosítással kiegészülhet a következő (4) bekezdéssel:

„(4) Távollévők között kötött szerződés esetén, ha a vállalkozás az árut üzlethelyiségben is értékesíti, és a fogyasztó a vállalkozás üzlethelyiségében személyesen gyakorolja a 20. § szerinti jogát, jogosult ezzel egyidejűleg az árut visszaadni a vállalkozásnak.”

Ez tehát azt jelenti, hogy ha a webáruháznak az online üzletén kívül van fizikális üzlethelyisége is, és a vásárló az elállási jogát ott gyakorolja személyesen, akkor a terméket helyben vissza is adhatja az eladó vállalkozásnak, így a visszaküldés költsége nem terheli.

A Korm. rendeletnek ezen kívül módosulhat a 3. számú melléklete mely a kellékszavatosságról, a termékszavatosságról és a jótállásról szóló mintatájékoztatót tartalmazza.

A fogyasztóvédelmi hatóság jár el a Posta rendelet megsértése esetén

A Posta rendelet a következő 13/A. alcímmel egészülhet ki:

„13/A. Eljáró hatóság 32/A. § (1) A 3/A. §-ban foglalt rendelkezés megsértése esetén a fogyasztóvédelmi hatóság jár el a fogyasztóvédelemről szóló törvényben meghatározott szabályok szerint.

(2) Az (1) bekezdésben említett rendelkezés a fogyasztóvédelemről szóló törvény alkalmazásában fogyasztóvédelmi rendelkezésnek minősül.”

A jogszabálymódosítással tehát egyértelművé teszik, hogy a webáruházakra kötelezettséget megállapító, 2024. március 28. napjától hatályos rendelkezés fogyasztóvédelmi rendelkezésnek minősül, és annak megsértése esetén a fogyasztóvédelmi hatóság jár el az általános fogyasztóvédelmi hatósági és eljárási szabályok alapján.

The post Változhat az elállás egyik szabálya. A fogyasztóvédelmi hatóság jár el a Posta rendeletet megsértő webáruházakkal szemben. first appeared on Fogyasztó Barát.

Amiben még mindig bizonytalan lehet a webshop, ha elállásról van szó

Ilcsik Tilla — Fri, 08 Dec 2023 11:35:20 +0000

Minden webáruház tulajdonos tudja, hogy a vásárlójának 14 napja van arra, hogy elálljon a vásárlástól. E fogyasztói jog lényegéről, annak szabályairól több bejegyzésünkben is írtunk már.

A mindennapi működés azonban hozhat olyan kérdéseket az elállás kapcsán, amik nem minden esetben egyértelműek a vállalkozásoknak, annak ellenére, hogy az elállás gyakori téma.

Az alábbi felsorolás azokat a kérdéseket, bizonytalan pontokat gyűjti össze, melyek gyakran előfordulnak a webáruházaknál.

1. A vásárló csak akkor állhat el, ha átvette a terméket, mert ezt mondja a jogszabály, vagy mégsem?

A fogyasztó az elállási jogát a szerződés megkötésének napja és a termék átvétele közötti időszakban is gyakorolhatja. Ami még fontos, hogy ha már feladata a terméket a webshop, átadta pl. a futárszolgálatnak, akkor ebben a időszakban is élhet elállás jogával a vásárló. Nem kell tehát, hogy a terméket átvegye az elállási jog gyakorlásához.

Vonatkozó jogszabályhely: 45/2014. (II.26.) Korm. rendelet 20. § (3) bekezdése.

2. Átutalással térítené vissza a vételárat minden elállás esetén a webshop, rendben van ez így?

E témakörben a leggyakoribb kérdés: „Utánvétellel fizetett a vásárló, muszáj nekem készpénzben visszafizetni a vételárat?”

A válasz az, hogy igen. A jogszabály értelmében ugyanazon a módon kell visszatéríteni a vásárló számára a vételárat, amilyen formában azt megfizette. Tehát, ha utánvétellel fizetett a vásárló, akkor készpénzben kell a webshopnak is visszafizetnie. Természetesen a vállalkozás más fizetési módot is alkalmazhat a visszatérítésre, ha a vásárló ebbe beleegyezett.

Fontos, hogy nem kötheti ki a webáruház előre, hogy csak átutalással fizeti vissza a termék árát akkor, ha más módon is lehetősége van a vásárlónak fizetni.

Vonatkozó jogszabályhely: 45/2014. (II.26.) Korm. rendelet 23. § (2) bekezdése.

3. Mi jár vissza a vásárlónak, ha eláll?

Amennyiben úgy döntött a vásárló, hogy eláll, akkor a jogszabály értelmében a vállalkozás visszatéríti a fogyasztó által ellenszolgáltatásként megfizetett teljes összeget, ideértve a teljesítéssel összefüggésben felmerült költségeket is. Ez tehát azt jelenti, hogy nemcsak a termék vételára, hanem például a szállítás díja is visszajár a vásárlónak. Ha utánvétellel fizetett a vásárló, és annak volt plusz költsége, akkor annak díját is vissza kell fizetni.

Vonatkozó jogszabályhely: 45/2014. (II.26.) Korm. rendelet 23. § (1) bekezdése.

4. A védőfóliát is felbontotta a vásárló, nem állhat el?

A fogyasztóvédelmi gyakorlat szerint a csomagolás nem része sajnos a terméknek. A vásárló jogosult felbontani azt ahhoz, hogy a megvásárolt terméket megnézhesse, kipróbálhassa. Amikor úgy dönt, mégsem kell neki a termék, akkor viszont ennek az eredeti csomagolásnak a megléte már nem feltétele az elállási jog gyakolráshoz, tehát nem kell, hogy azt megőrizze. Fontos azonban azt is nézni, hogy a fizikális üzletben milyen módon lenne lehetősége a vásárlónak a terméket megtekinteni.

Kérdés, hogy egy védőfólia eltávolítása szükséges-e a termék megtekintéséhez, kipróbálásához. Ezt mindig egyedi esetben szükséges nézni.

A termék csomagolásának megbontása egyértelműen az olyan termékek esetében nem megengedett, amelyek higéniai vagy egészségügyi okokból a felbontás után már nem küldhetők vissza. Ilyenek például a kozmetikai termék, de a fogyasztóvédelem egy állásfoglalása szerint például a füllhallgató fóliájának eltávolítása esetén már nem élhet az elállás jogával a vásárló higéniai okok miatt.

5. A tartozékokat nem küldte vissza a vásárló, vagy sérülten küldte vissza a terméket, így már nem állhat el?

De! Az elállás joga akkor sem tagadható meg, ha a terméket sérülten küldte vissza. Ez esetben értékcsökkenést lehet felszámítani, melyet az eladó határoz meg minden esetben egyedileg. A vásárlónak joga van az elálláshoz, és kipróbálhatja a terméket, de ugyanakkor felelősséggel tartozik a termékben bekövetkezett értékcsökkenését. Erre fel kell hívni azonban a vásárló figyelmét a megrendelés előtt.

Vonatkozó jogszabályhely: 45/2014. (II.26.) Korm. rendelet 25. §.

6. Személyesen vette át a terméket az üzletemben, mégis elállhat a vásárló?

Gyakori kérdés – nem véletlenül – az, hogy ha a vásárló ugyan a webáruházban rendelte meg a terméket, de a vállalkozás üzlethelyiségében vette át, akkor is elállhat-e a vásárló? Hiszen megnézhette a terméket így, mielőtt hazavitte.

Igen, ekkor is elállhat a vásárló, ennek oka, hogy maga a szerződéskötés, a termék megvásárlása távollévők között történt, és nem tudta azt a megvásárlás előtt megtekinteni.

7. Elállt a vásárló, a terméket még a 14 napon belül vissza is kéne kapnom, nem?

Nem.

A fogyasztónak a termék átvétele után 14 napja van arra, hogy jelezze elállási szándékát, majd ha ezt megtette, onnantól számítva haladéktalanul, de legkésőbb 14 napja van arra is, hogy feladja a terméket vállalkozásának. A visszaküldésre vonatkozó 14 napos határidő sem jelenti azt, hogy a visszaküldött terméknek 14 napon belül meg is kell érkeznie az eladóhoz, hanem elegendő, ha a 14 napos időtartamon belül feladásra kerül a termék a vásárló részéről.

Vonatkozó jogszabályhely: 45/2014. (II.26.) Korm. rendelet 24. § (1) bekezdése.

The post Amiben még mindig bizonytalan lehet a webshop, ha elállásról van szó first appeared on Fogyasztó Barát.

7+1 emlékeztető a webshopoknak karácsony előtt!

Ilcsik Tilla — Thu, 30 Nov 2023 11:48:48 +0000

Reméljük, hogy már minden webshop érzi a karácsony előtti rendelések miatti túlterheltséget.

Ez az időszak pörgősebb lehet a webshop működésében és felszaporodnak azok a problémák, amik máskor jobb esetben csak ritkán terhelik a webáruház üzemeltetőket.

A megrendelések növekedése több szervezést igényel, jobban szorítanak a határidők. A vásárlók is lehet türelmetlenebbek ilyenkor, hiszen minél előbb meg akarják kapni a fa alá kerülő terméket.

Ilyenkor:

a kiszállítási határidőket nehezebben lehet tartani,
előfordulhat, hogy kifogy a termékünk,
a futárunk rohan tovább és vásárlónk meg se nézhette a csomagolás sértetlenségét,
elmarad a jótállási jegy a csomagból,
nagyobb az esélye a félreárazásnak vagy az akció nem megfelelő feltüntetésének.

Ebben az írásban összeszedtünk a korábban már több helyen leírtakat emlékeztetőül. Felsoroltuk összefoglalóan mely szabályokról ne feledkezzen el most sem, valamint, hogy a fenti esetekben hogyan kell eljárni. Ha van pár perce a nagy rohanásban érdemes lehet átfutni a lenti sorokat!

1. Nem tudom kiszállítani időben a terméket

Ahogy korábban megírtuk, a szállítási határidőket pontosan fel kell tüntetni a vásárló számára. Ebben az időszakban különösen oda kell arra figyelni, hogy ha a szállítási határidők meghosszabbodnak, akkor arról megfelelően tájékoztassa a vásárlókat a honlapján és az ÁSZF-ben!

A teljesítési határidő 30 nap, mely a Ptk. szerinti végső határidő. Sokszor kérdezik tőlünk, megadható-e munkanapban a nap helyett ez a határidő. Sajnos nem, a jogszabály a 30 napról rendelkezik, mely idő alatt meg is kell kapnia a terméket a vásárlónak. A fogyasztóvédelem ugyanakkor elvárja, hogy a szállítási határidőt minél pontosabban adja meg a vállalkozás, hogy a fogyasztó konkrétabb idővel tudjon számolni. Természetesen, ha a megadott szállítási határidő nem teljesíthető, és a vásárló beleegyezik annak módosításába, akkor lehet ezt a határidőt egyedileg meghosszabbítani.

2. Készlethiányos a termékem és leadták rá a megrendelést

Törekedni kell arra, hogy csak olyan terméket tudjon megrendelni a vásárló, mely valóban el is érhető webshopjában. A fogyasztóvédelem is elvárja, hogy a webáruház készletnyilvántartása naprakész legyen. Most, hogy sokan a neten vesznek ajándékot különösen figyelni kell arra, hogy az elérhető termékek kerüljenek fel oldalára! Hiba azonban mindig előfordulhat és kaptunk már kérdést arra vonatkozóan, mit lehet akkor tenni, ha kiderül, már nincs készleten a termék, amit megrendelt a vásárló. Ha még nem került visszaigazolásra a megrendelés, akkor Önnek nem kell teljesíteni a megrendelést. Amennyiben viszont szerződéskötés megtörtént, akkor fel lehet ajánlani hasonló terméket, meg kell próbálni megegyezni a vásárlóval.

3. Eláraztam a terméket

Mindig visszatérő kérdés a hibás ár feltüntetés kérdése. Köteles-e e webshop értékesíteni a félreárazott terméket? Itt kérdés egyrészt a szerződés létrejötte, másrészt viszont az, hogy mennyire ment félre az árazás.

Amennyiben nem jött még létre a szerződés (csak az automata értesítő ment ki a vásárlónak) akkor nem kell hibás áron teljesíteni a megrendelést.

Amennyiben létrejött a szerződés, akkor fel kell ajánlani a helyes áron való értékesítést, vagy fel lehet mondani
a szerződést a hibás árra leadott termékek esetében.

Kerülni kell azonban azt, hogy erre sor kerüljön, és főleg ebben az időszakban érdemes többször ellenőrizni, hogy
a megfelelő áron szerepelnek-e az oldalon a termékek.

A fogyasztók felé is van elvárás ezen a téren: Abban az esetben, ha a termék ára nyilvánvalóan alacsonyabb, mint annak szokásos piaci ára, tehát maga a fogyasztó és tudhatta, hogy az ár hibás, akkor a webáruház nem köteles teljesíteni
a megrendelést.

A fogyasztóról tehát feltételezni kell, hogy a webáruházban történő válogatása, vásárlása során kellő körültekintéssel járt el, és tisztában van az általa keresett termék jellemzőivel, és így a piaci árával is.

Ha azonban az ár nem lényegesen alacsonyabb más hasonló termékek árához képest, és így a fogyasztó sem tudhatta, hogy tévedés miatt került feltüntetésre az az ár, akkor köteles a webáruház a megrendelést visszaigazolni, és azt teljesíteni.

4. Karácsonyi akció van nálam

Nem szabad elfelejteni az akciózás szabályait most sem!

Ha most külön akciókat nyújt vásárlóinak, akkor ne felejtse el megjelölni a termék korábbi, árcsökkentést megelőző 30 nap legalacsonyabb árát.

Árcsökkentés bejelentése alatt a jogszabály olyan akciózást ért, melyet a fogyasztó felé közöl a webáruház. Ha tehát a webáruház csak átáraz bizonyos termékeket, arra nem vonatkoznak az akciózás szabályai. Amennyiben például karácsonyi kupont ad törzsvásárlóinak, egyedi kedvezményként és nem kerültek meghirdetése a fogyasztók szélesebb körében, akkor az szintén nem minősül akciónak.

A fogyasztót megillető jogok (elállása, kellékszavatosság, jótállás) kizárása árcsökkentett termékekre is tilos! Tehát, ha karácsony után valaki visszavinné a terméket (pl. jótállást érvényesítve) akkor nem lehet arra hivatkozva azt elutasítani, hogy a vásárol terméket akciósan kapta!

5. Sérült termékek

A futárcégek leterheltsége miatt ilyenkor gyakrabban merülhetnek fel a sérült csomagokkal kapcsolatos problémák.

Ami javasolt, hogy a termék feladásakor a vállalkozás készítsen felvételt a becsomagolásról, arról, hogy a terméket sérülésmentesen adta át a futárnak.

Szerencsés, ha a futárcéggel úgy állapodik meg a vállalkozás, hogy legalább a csomagolás ellenőrzésére lehetősége van a vásárlónak az átvételkor, így a csomagolás sérülése esetén jegyzőkönyv felvétele lehetséges. Amennyiben pedig a csomag tartalma a jellege folytán könnyen ellenőrizhető és nem időigényes, lehetőleg várja meg a futárcég annak kibontását, és azt, hogy a fogyasztó meggyőződjön magának a terméknek a sérülésmentességéről is!

Ez utóbbiról érdemes külön is tájékoztatni a vásárlókat, hogy tisztában legyenek az átvételkori lehetőségeikkel!

6. Elállás

A bontatlan, sértetlen csomagolás nem követelhető meg a vásárlótól. Akkor is vissza kell venni a terméket, ha már nem az eredeti csomagolásban küldené vissza webshopjának. Ha a kipróbáláskor megsérült a termék, akkor viszont értékcsökkenést állapíthat meg, ennek mértékét pedig Ön határozhatja meg figyelembe véve a termék állapotát!

7. Ne felejtse el a jótállási jegyet, az adattörlő kódot

Ha jótállás köteles terméket is árul, akkor ne maradjon el a jótállási jegy átadása ilyenkor sem!

Fontos azonban, hogy ha elmaradt a jótállási jegy átadása, vagy a vásárló azt elvesztette, akkor a vásárlást bizonyító nyugta bemutatásával is érvényesítheti a vásárló a jótállásból eredő igényét!

Amennyiben tartós adathordozót is értékesít (pl. telefon, pendrive) akkor pedig az úgynevezett adattörlő kódot is át kell adnia a vásárlójának. Ennek átadását ellenőrzi a fogyasztóvédelem! Erre vonatkozó tudnivalókat itt foglaltuk össze:

A Fogyasztóvédelmi Hatóság célellenőrzése az adattörlő kódokkal kapcsolatban: az Ön webshopja érintett?

A Fogyasztóvédelmi Hatóság célellenőrzése az adattörlő kódokkal kapcsolatban: az Ön webshopja érintett?” — Fogyasztó Barát" src="https://fogyasztobarat.hu/a-fogyasztovedelmi-hatosag-celellenorzese-az-adattorlo-kodokkal-kapcsolatban-az-on-webshopja-erintett/embed/#?secret=kYlSfGMWWY#?secret=XqSkrvZqZ4" data-secret="XqSkrvZqZ4" width="500" height="282" frameborder="0" marginwidth="0" marginheight="0" scrolling="no">

+1 Fogyasztóknak szóló üzenetek

„Már csak két darab elérhető”, „Siessen, mert sokan viszik ezeket a termékeket”.

Kerülni kell ezeket a figyelemfelhívó mondatokat, mert a fogyasztóvédelem, ha ilyennel találkozik, akkor tisztességtelennek ítéli, mely a vásárló döntésének befolyásolására alkalmas.

Minden webshop üzemeltetőnek békés és problémamentes forgalmat kíván a Fogyasztó Barát!

The post 7+1 emlékeztető a webshopoknak karácsony előtt! first appeared on Fogyasztó Barát.

Hogyan kell számolni a 14 napot elállás esetén?

Ilcsik Tilla — Wed, 04 Oct 2023 06:34:52 +0000

Már minden webshop üzemeltető tudja, hogy 14 napja van a vásárlójának arra, hogy elálljon. A fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól szóló 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. rendelet) részletesen szabályozza e fogyasztói jog gyakorlásának szabályait.

Így például azt is kimondja a Korm. rendelet, hogy a vásárló a szerződés megkötésének napja és az áru átvételének napja közötti időszakban is gyakorolhatja e jogát. Ez esetben nem merül fel a címben feltett kérdés.

Azonban, ha a csomagot már átvette a fogyasztó, akkor bizonytalanság lehet a webáruházaknál abban, hogy honnantól is kell számítania a jogszabály szerinti 14 napot?

A csomag átvételétől? Azaz az átvétel napja az már beleszámít a határidőbe, és onnan indul a 14 nap?

Nem! A 14 napot az átvételt követő naptól kell számítani! A 14 napos határidőbe a termék átvételének napja nem számít bele!

A határidő számításánál a Ptk. irányadó!

Az elállásra biztosított 14 napos határidő számításánál a Ptk. 8:3 § (1) bekezdésének határidő számítására vonatkozó rendelkezését kell alapul venni, mely kimondja: “A jognyilatkozat megtételére vagy egyéb magatartás tanúsítására napokban megállapított határidőbe a kezdőnapot nem kell beleszámítani.”

Nézzünk egy példát is zárásként:

Ha a vásárló jelen poszt megjelenésének napján, azaz 10.04. napján átvette a csomagot, akkor 10.05. napjától “indul” az elállásra biztosított 14 nap, ami azt jelenti, hogy a vásárló még 10.18. napján jelezheti webshopja felé, hogy él az elállási jogával!

Ne felejtsük el azt sem, hogy a 14 nap az elállás szándékának jelzésére vonatkozik, tehát ezt követően még 14 napja van arra, hogy a terméket visszaküldje a webáruház részére!

The post Hogyan kell számolni a 14 napot elállás esetén? first appeared on Fogyasztó Barát.

Ha nem tájékoztatná ezekről a vásárlókat, rosszul járna webshopja!

Ilcsik Tilla — Fri, 11 Aug 2023 11:17:45 +0000

A fogyasztók előzetes tájékoztatásának fontosságáról már sokszor írtunk. A webáruház szerződéskötést megelőző tájékoztatási kötelezettségét a jogszabályok azért írják elő, mert a vásárló így tud eligazodni a netes vásárlás speciális szabályai között oly módon, hogy előzetes tájékoztatást kap jogairól, kötelezettségeiről.

A tájékoztatási kötelezettség elmaradása jogsértő, de emellett a vállalkozás számára is hátrányos következményei lehetnek.

Nézzünk erre néhány példát:

1 éve van elállni a vásárlójának? Igen, ha nem tudja, hogy a jogszabály szerint alapesetben mennyi ideje lenne!

A fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól szóló 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 11. § (1) i) pontja alapján az elállási jog gyakorlásának határidejéről és egyéb feltételeiről vállalkozása köteles tájékoztatni a fogyasztót.

A Korm. rendelet külön cím alatt szabályozza (A fogyasztót megillető elállási vagy felmondási jogra vonatkozó tájékoztatás elmulasztásának jogkövetkezménye) annak következményét, ha elmarad a fenti tájékoztatás.

A Korm. rendelet 21. § (1) bekezdése akként rendelkezik, hogy “Ha a vállalkozás a 11. § (1) bekezdésének i) pontjában meghatározott tájékoztatási kötelezettségének nem tett eleget, a 20. § (2) bekezdésében meghatározott elállási határidő tizenkét hónappal meghosszabbodik.”

Igen, ha nem kapott tájékoztatást a vásárlója arról, hogy 14 napja van elállni, akkor ez a határidő számára 12 hónapra meghosszabbodik!

Amennyiben a vállalkozása tájékoztatta a vásárlót, az elállásra vagy a felmondásra nyitva álló határidő az e tájékoztatás közlésétől számított tizennegyedik napon jár le!

Nagyon fontos tehát, hogy előre tájékoztasson a 14 napos elállási határidőről.

Elálláskor sérült terméket kap vissza, de nem számíthat fel értékcsökkenést? Igen, ha nem tudta meg Öntől vásárlója milyen jogai és kötelezettségei vannak elállás esetén!

A Korm. rendelet 25. §-a értelmében a fogyasztó csak az áru jellegének, tulajdonságainak és működésének megállapításához szükséges használatot meghaladó használatból eredő értékcsökkenésért felel.

Tehát, ha az Ön vásárlója az elállás alatt oly mértékben használta a terméket, hogy abban kár keletkezett, akkor jogosult értékcsökkenést felszámítani! Ez olyan szabály, mely a vállalkozást védi arra az estre, ha a terméket az elállás után csak csökkentett áron tudná eladni.

A fenti szakasz azonban úgy folytatódik, hogy nem felel a fogyasztó az értékcsökkenésért, ha a vállalkozás a 11. § (1) bekezdésének i) pontjában előírt tájékoztatási kötelezettségének nem tett eleget! Azaz, ha Ön nem tájékoztatta megfelelően az elállás szabályairól, akkor a fogyasztón az sem kérhető számon, hogy sérült terméket küld vissza!

Elállás esetén a vásárló költsége a termék visszaküldése! Kivéve ha…

Kivéve, ha Ön vállalta annak költségét. Ezt bizonyára Ön is tudja.

Másik kivétel, ha ugyan Ön nem vállalta át, de nem is tájékoztatta arról a vásárlókat, hogy a jogszabály szerint őket terheli ez a költség.

A Korm. rendelet 11. § (1) j) pontja írja elő, hogy tájékoztatni szükséges a vásárlót arról, hogy az elállási jog gyakorlása esetén az áru visszaküldésének költségét a fogyasztónak kell viselnie, ha a vállalkozás nem vállalta e költség viselését, és – a távollévők között kötött szerződés esetében – a áru postai küldeményként nem küldhető vissza!

Ha azonban erről nem tájékoztatta a fogyasztót, akkor nem is köteles azt megfizetni!

Nem kérheti vásárlójától a szállítás költségét vagy az egyéb vásárlással járó többletköltséget, ha nem is tudta a vásárlója, hogy neki kell azt fizetni!

Gondoljon csak bele. Kap egy számlát amin olyan tételek is vannak melyekről nem tudott, melyekkel nem számolt előre. Kifizeti?

A netes vásárlás során is tudnia kell előre a vásárlónak, hogy neki mennyibe fog kerülni a rendelés a termék árán felül!

A Korm. rendelet 11. § e) pontja rögzíti, hogy a szerződés szerinti áruért vagy szolgáltatásért járó ellenszolgáltatás adóval megnövelt teljes összegéről vagy – ha az áru vagy szolgáltatás jellegéből adódóan az ellenértéket nem lehet előre ésszerűen kiszámítani – annak számítási módjáról, valamint az ezen felül felmerülő valamennyi költségről (így különösen a fuvardíjról vagy a postaköltségről), vagy ha e költségeket nem lehet ésszerűen előre kiszámítani, annak a ténynek a feltüntetéséről, hogy további költségek merülhetnek fel tájékoztatnia kell a fogyasztót még a szerződéskötés előtt!

A 11. § (2) bekezdése rendelkezik arról, hogy ha a vállalkozás nem tett eleget a fenti e) pontban meghatározott valamennyi járulékos költségre (vagy az előzőekben említett j) pontban meghatározott költségre) vonatkozó tájékoztatási követelménynek, a fogyasztó nem köteles megfizetni e költségeket.

The post Ha nem tájékoztatná ezekről a vásárlókat, rosszul járna webshopja! first appeared on Fogyasztó Barát.

A Fogyasztó Barát hasznos tippjei elállás esetére

Ilcsik Tilla — Wed, 02 Aug 2023 09:19:59 +0000

Az elállásra vonatkozó jogszabályok elég részletesek, és mi is már több bejegyzésben is foglalkoztunk velük. Ebben az írásban viszont jöjjön néhány gyakorlati tanács arra az esetre, ha elállna a vásárlója!

1.Az elállás szabályai, feltételei körében a tájékoztatás terjedjen ki arra is, hogy a fogyasztónak hova kell visszaküldenie a terméket! A fogyasztó köteles a webáruház által megadott helyre teljesíteni visszaküldést.

2. Az elállás Korm. rendeletben meghatározott szabályaitól csak a fogyasztó javára lehet eltérni! Bizalomnövelő, vásárlást ösztönző, ha a jogszabály szerinti 14 nap helyett egy hosszabb elállási időt biztosít a webáruház a fogyasztó számára, vagy, ha olyan termékekre is kiterjeszti az elállási jogot amelyekre a jogszabály alapján nem kellene.

3. A fogyasztó elállását a webáruház köteles visszaigazolni. Nem elegendő telefonon, írásban kell azt megtenni.

4. Azt, hogy a csomagolás felbontása nem zárja ki az elállási jog gyakorlását szinte már minden webshop üzemeltető tudja! Ha van olyan terméke azonban, melynek egyes védő csomagolásainak eltávolítása nem szükséges a kipróbáláshoz, akkor célszerű a vásárlójának erre felhívnia figyelmét. A jogszabály ugyan nem írja elő de hasznos lehet ha figyelmezteti a webáruház a fogyasztót arra, hogy az adott termék esetén mi az amire figyeljen annak átvétele után az elállási időszak alatt (pl. ne mossa ki, ne szedje szét stb.), ezzel elkerülve az olyan kisebb károkat, amelyek megnehezítik a termék későbbi eredeti áron történő értékesítését.

5. Amennyiben olyan terméket is értékesít webáruháza, mely az elállás alóli kivételek közé tartozik, célszerű ezekre felhívni a fogyasztók figyelmét. Az egyes kivételeknél, pl. higéniai terméknél külön fel lehet hívni a vásárló figyelmét arra, hogy mely csomagolás eltávolítása az, amely már kizárja az elállási jog gyakorlását! ( tehát például a doboz felbontása még nem, de a védőfólia megsértése már igen!)

Az elállási joggal kapcsolatos korábbi bejegyzéseink:

Az elállásról általában

Jogsértő webáruházak –Elállás csak bontatlan termék esetén?

Jog sértő webáruházak – Elállt a vásárlója? Ezekre figyeljen a vételár visszafizetésekor!

A fogyasztó köt elezettségei elállás esetén

A webáruház kötelezettségei elállás esetén

The post A Fogyasztó Barát hasznos tippjei elállás esetére first appeared on Fogyasztó Barát.

Kinek a költsége a termék visszaküldése? (Elállás, jótállás és kellékszavatosság esetén)

Ilcsik Tilla — Wed, 19 Jul 2023 07:07:49 +0000

A termék visszaküldésének költsége igen gyakori kérdés a webáruház üzemeltetők körében, mind az elállási jog, mind pedig a szavatossági és jótállási jogok gyakorlása esetén.

Lehet, hogy már Ön is elbizonytalanodott abban a kérdésben – tekintettel az eltérő szabályokra – , hogy amikor például elállt a vásárlója, akkor kinek is kell fizetnie a termék visszaszállításának költségét, vagy, hogy ha hibás terméket küldenének vissza, akkor annak szállítási költsége kit terhel?

Az alábbiakban nézzük meg az egyes fogyasztói jogok – tehát az elállási jog, a kellékszavatosság és a jótállási jog – gyakorlásakor kinek kell viselnie annak költségét, hogy a termék visszakerüljön az eladóhoz.

Az elállás

Amennyiben eláll a vásárlója, a termék visszaküldésének költsége a fogyasztót terheli! Természetesen Önnek lehetősége van az ÁSZF-ben biztosítani vásárlói számára ennek a költségnek az átvállalását, de alapesetben a fogyasztó viseli a visszaküldés költségét!

Jogszabály: A fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól szóló 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet 24. § (2) bekezdése

A kötelező jótállás

A jótállás esetében a vonatkozó rendelet (lásd lent) azt mondja, hogy a rögzített bekötésű, illetve a 10 kg-nál súlyosabb, vagy tömegközlekedési eszközön kézi csomagként nem szállítható fogyasztási cikket – a járművek kivételével – az üzemeltetés helyén kell megjavítani. Ha a kijavítás az üzemeltetés helyén nem végezhető el, a le- és felszerelésről, valamint az el- és visszaszállításról a vállalkozás, vagy – a javítószolgálatnál közvetlenül érvényesített kijavítás iránti igény esetén – a javítószolgálat gondoskodik.

A fenti jogszabályi szöveget összefoglalva tehát, Önt terheli a jótállás köteles termék visszaszállításának költsége.

Jogszabály: Az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet 6. § (1) és (2) bekezdése

Önként vállalt garancia

Ha önként vállalt garanciáról beszélünk, akkor az eladó szabadon meghatározhatja az érvényesítés feltételeit, így előírhatja azt is, hogy a szállítás költségét kinek kell állnia. Így például, ha Ön a kötelező jótállási időn túl is vállal garanciát, arra az időtartamra meghatározhatja, hogy a visszaszállítás költsége a vevőt terheli.

A Ptk. szerinti kellékszavatosság

Ha a Ptk. szerinti kellékszavatosság keretében kér valaki javítást, akkor az Ön vállalkozását terheli a költség, ha jogos volt az igény. Amennyiben nem volt jogos, akkor viszont a vásárlónak kell kifizetnie a visszaszállítás költségét. A Ptk. szabályai alapján tehát az eladót terhelik a visszaszállítás költségei, ha később megállapítható, hogy a hibát a vásárló okozta, vagy nincs is hiba és nincs joga szavatosságot érvényesíteni, akkor lehet ráterhelni a fogyasztóra a szállítási költséget.

Jogszabály: Ptk. 6:166. § (1)

The post Kinek a költsége a termék visszaküldése? (Elállás, jótállás és kellékszavatosság esetén) first appeared on Fogyasztó Barát.