A KKV-kra is vonatkozni fog a kötelező jótállás

Nem olyan régen a Ptk. módosult annak érdekében, hogy a KKV-k az eladó hibás teljesítése esetére a fogyasztókkal azonos jogokat szerezzenek. Ez alapvetően a kellékszavatosság és a termékszavatosság intézményét érintette, erről ebben a bejegyzésünkben írtunk az új szabályok bevezetésekor.

2026.03.01. napjától a  Ptk. fenti változásával összhangban a kötelező jótállás tekintetében is fogyasztói jogokat kapnak a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül eljáró KKV-k (mikro-, kis- és középvállalkozások). A módosítás lehetővé teszi, hogy a KKV-k kötelező jótállást érvényesíthessenek azon beszerzéseik kapcsán, amelyek nem tovább értékesítési célzattal történnek, hanem a vásárlás célja a termék KKV-k általi végső felhasználása.

A Jótállási rendelet  személyi hatálya kiterjed a természetes személy  (Ptk. szerinti fogyasztó) fogyasztón kívül a KKV-kra is, azaz a KKV-k a jótállási rendelet alkalmazásában fogyasztónak minősülnek 2026.03.01. napjától. Ugyanezen szakasz kiegészül egyébként egy – a gyakorlati alkalmazásban hasznos – rendelkezéssel, miszerint “A mikro-, kis- és középvállalkozás szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül jár el, ha a fogyasztási cikket a kereskedelemről szóló törvény szerinti kiskereskedelmi tevékenység keretében vásárolja meg, tekintet nélkül a fogyasztási cikk gazdasági tevékenységi körben való elszámolására.”

Változnak a jótállási jegy kötelező tartalmi elemei

A jótállási jegy kötelező tartalmi elemeit a Jótállási rendelet 3. § (3) bekezdése sorolja fel. A rendelet módosításával ezek a kötelező elemek is pontosításra, illetve kiegészítésre kerülnek az alábbiak szerint:

1. A termék átadásának időpontja – ki rögzíti a jótállási jegyen?

A jótállási jegyen fel kellett tüntetni eddig is a szerződéskötés napját, valamint a termék fogyasztó részére történő átadásának napját vagy a vállalkozás vagy közreműködője általi üzembe helyezés napját. Ezek az időpontok azért fontosak, mert a jótállási idő a termék fogyasztó részére történő átadásával kezdődik. A webáruházak esetében eddig is gondot okozott a termék átadás időpontjának jótállási jegyen rögzítése, hiszen az árut jellemzően a futárszolgálat kézbesíti, és az eladó vállalkozás nincs jelen a termék átadásakor.

Ezt a problémát orvosolva a módosítással kiegészül az érintett szakasz azzal, hogy a jótállási jegy kitöltése tekintetében ha a fogyasztási cikk fogyasztó részére történő átadását a vállalkozás megbízottja, vagy üzembe helyezését a vállalkozás megbízottja vagy a fogyasztási cikk üzembe helyezésére jogosult más vállalkozás végzi, és a jótállási jegy kiállításakor a vállalkozás által nem ismertek ezek az időpontok, az átadás időpontját a fogyasztási cikk átadója, illetve az üzembe helyezés időpontját a fogyasztási cikk üzembe helyezője tünteti fel a jótállási jegyen. Az üzembe helyezésre jogosult más vállalkozás általi üzembe helyezési időpont is releváns lesz a jótállási idő kezdeteként. 

Mit jelent ez a webshopoknak? Azt, hogy a jótállási jegyen elég feltüntetni a szerződéskötés napját, és amennyiben nem saját maga szállítja ki a terméket, hanem megbízott futárszolgálat, akkor ez utóbbinak kell majd az átadás napját rögzíteni. Amennyiben üzembe helyezést igényel a termék, akkor annak időpontját szintén – amennyiben nem maga a vállalkozás végzi el – a vállalkozás megbízottja vagy az üzembe helyezésre jogosult más vállalkozás rögzíti majd.

2. A gyártási szám hiányában egyéb termékazonosító rögzítendő a jótállási jegyen

Az eladott jótállás köteles termék gyári számát is fel kellett eddig rögzíteni a jótállási jegyen ha az rendelkezésre állt. A módosítás kiegészíti ezt azzal, hogy gyártási szám hiányában a vállalkozás nyilvántartásában szereplő egyéb termékazonosító (pl. cikkszám) is feltüntethető a jótállási jegyen.

3. A javítószolgálatnak is szerepelnie kell a jótállási jegyen

A jótállási jegyen a továbbiakban fel kell majd tüntetni  – amennyiben ezen adatok a vállalkozás rendelkezésére állnak – a javítószolgálat megnevezését, címét telefonos és elektronikus elérhetőségét.

A 3 munkanapos cseregrancia szabályainak pontosítása – ÁSZF-et is érintő változás

A Jótállási rendelet 3 munkanapos csere szabálya eddig csak azt határozta meg, hogyha a fogyasztó a fogyasztási cikk meghibásodása miatt a vásárlástól (üzembe helyezéstől) számított három munkanapon belül érvényesít csereigényt, a vállalkozás köteles a fogyasztási cikket kicserélni, feltéve, hogy a meghibásodás a rendeltetésszerű használatot akadályozza. Ez a szigorú rendelkezés azt is jelenti, hogy ilyenkor nem vizsgálhatja az eladó vállalkozás azt, hogy a hiba oka pontosan mi, tehát egyből cserélnie kell és csak ezt követően vizsgálhatja a hiba eredetét. 

A csere határidejét nem tartalmazza jelenleg a rendelkezés, a jogszabálymódosítással ez is egyértelmű lesz, 2026.03.01. napjától a 3 munkanapos csereigény esetén a cserére 8 napja van a vállalkozásoknak, valamint kiegészül egy további szabállyal ez a szakasz: amennyiben nem tudja cserélni a terméket az eladó, akkor a vállalkozás köteles a jótállási jegyen, ennek hiányában a fogyasztó által bemutatott, a fogyasztási cikk ellenértékének megfizetését igazoló bizonylaton – az általános forgalmi adóról szóló törvény alapján kibocsátott számlán vagy nyugtán – feltüntetett vételárat a fogyasztó részére haladéktalanul visszatéríteni. Az ÁSZF-ben tájékoztatni kell a fogyasztókat a jótállás szabályairól, így a 3 munkanapos csere szabályairól is, a módosításokat át kell vezetni majd minden webshopnak.

A 8 napon belüli csere kötelezettség és a 30 napon túli kicserélési szabály pontosítása – ÁSZF-et is érintő változás

A jelenleg hatályos jogszabály a nyolc napon belüli cserét a kijavítás során észleltekre, illetve az első alkalommal történő kijavításra korlátozza. Ezt a rendelkezés akként módosul, hogy nemcsak az első alkalommal történő meghibásodásra, hanem a jótállási idő alatt jelentkező nem első meghibásodásokra is irányadó a 8 napon belül történő cserekötelezettsége az eladó vállalkozásnak.  

A jelenlegi jogszabály szöveget módosítva mutatjuk: “Ha az e rendeletben meghatározott jótállási időtartam alatt a fogyasztási cikk első alkalommal történő javítása során meghibásodása esetén a vállalkozás részéről megállapítást nyer, hogy a fogyasztási cikk nem javítható, a fogyasztó eltérő rendelkezése hiányában a vállalkozás köteles a fogyasztási cikket nyolc napon belül kicserélni. Ha a fogyasztási cikk cseréjére nincs lehetőség, a vállalkozás köteles a jótállási jegyen, ennek hiányában a fogyasztó által bemutatott, a fogyasztási cikk ellenértékének megfizetését igazoló bizonylaton – az általános forgalmi adóról szóló törvény alapján kibocsátott számlán vagy nyugtán – feltüntetett vételárat nyolc napon belül a fogyasztó részére visszatéríteni.”

A Jótállási rendelet jelenleg hatályos 5. § (7) bekezdése szerinti, a harminc napos határidő vállalkozó általi elmulasztása kapcsán előírt kicserélési, illetve vételár-visszatérítési kötelezettség csak akkor érvényesül, ha a fogyasztó kifejezetten kijavítási igénnyel fordul a vállalkozáshoz. A módosítás alapján nemcsak kifejezetten a kijavítási igény, hanem bármely jótállási igény, így csereigény esetén is alkalmazható lesz ez a rendelkezés. 

A jelenlegi szöveget módosítva mutatjuk: “Ha a fogyasztási cikk kijavításra a kijavítási kijavítására a jótállási igény vállalkozás részére való közlésétől számított harmincadik napig nem kerül sor, – a fogyasztó eltérő rendelkezése hiányában – a vállalkozás köteles a fogyasztási cikket a harminc napos határidő eredménytelen elteltét követő nyolc napon belül kicserélni. Ha a fogyasztási cikk cseréjére nincs lehetőség, a vállalkozás köteles a jótállási jegyen, ennek hiányában a fogyasztó által bemutatott, a fogyasztási cikk ellenértékének megfizetését igazoló bizonylaton – az általános forgalmi adóról szóló törvény alapján kibocsátott számlán vagy nyugtán – feltüntetett vételárat a harmincnapos kijavítási határidő eredménytelen elteltét követő nyolc napon belül a fogyasztó részére visszatéríteni.”