Webshop árazás | Fogyasztó Barát

Az utánvétel díjának jogszerű felszámítása a webshopokban. – Ügyészi eljárások tapasztalatai

Ilcsik Tilla — Fri, 17 Jan 2025 11:28:18 +0000

Sok webáruházban választható fizetési mód az utánvétellel történő fizetés. A termék árának átvételkori kiegyenlítése azonban általában plusz költséggel jár a vásárlók számára.

Az alábbiakban arról lesz szó, hogy mely jogszabályi rendelkezésből vezethető le az utánvétel díjának jogszerű felszámítása, továbbá megosztjuk a Fogyasztó Barát állandó megbízott ügyvédjének tapasztalatait azokról az ügyészségi eljárásokról, melyek a webáruházak által alkalmazott utánvétel díjakkal voltak kapcsolatosak. Ez utóbbiak fontos információkkal szolgálnak a webáruházat üzemeltetőknek, így ha Ön is elérhetővé teszi webshopjában az utánvétel fizetési módot, akkor tartson velünk!

Fel kell tüntetni az utánvétel díját a webhopban

Kezdjük azzal, hogy az utánvétel díjának összegéről még a vásárlás előtt tájékoztatni kell a vásárlókat. Azt tapasztaljuk, hogy sok webshop megfeledkezik arról, hogy ezt a vételáron felüli költséget feltüntesse az oldalán, valamint az ÁSZF-ben.

Nem megfelelő, – ahogy a szállítási díjak esetében sem – ha csak a megrendelési folyamatban jelenik meg az utánvétel díja, és a vásárló nem kap tájékoztatást előzetesen arról, hogy az átvételkori fizetési mód választása számára mekkora összegű kezelési díjjal jár.

A webshop oldalának fizetési információi alatt, illetve az ÁSZF-ben is célszerű tehát feltüntetni az utánvétel kezelés díját. Amennyiben ingyenesen biztosítja ezt a fizetési módot a webshop, akkor tanácsos ennek tényét is az egyértelműség kedvéért feltüntetni!

Mennyi lehet jogszerűen az utánvétel díja?

A webáruházak különböző mértékű utánvétel díjakkal dolgoznak. Van, ahol a megrendelés összegéhez igazodik a díj és sávosan határozza meg az eladó a díjat, van ahol pedig egy összegben kerül meghatározásra ennek a fizetési módnak a költsége.

De milyen mértékű pénzkezelési díjat számolhat fel a webshop a vásárlója számára? Tapasztalataink szerint sok webáruház tulajdonos nem ismeri a következő jogszabályi rendelkezést, mely korlátozza a vállalkozások számára e díj felszámításának módját:

A 45/2014. (II.26.) Korm. rendelet 7. § (1) bekezdése értelmében: „ A vállalkozás az adott fizetési mód igénybevételéért a fizetési móddal összefüggésben felmerült általa viselt költséget meghaladó díjat nem számíthat fel.”

A webáruház tulajdonosok tehát a fenti jogszabályi előírás alapján csak a náluk is költségként jelentkező utánvétel beszedési díjat számíthatják fel a vásárlóknak. Azaz, a vállalkozás a futárszolgálat által részére is felszámított díjat háríthatja csak át a vásárlóra, és nem számolhatnak még fel erre a költségre plusz díjat.

A Korm. rendelet fent hivatkozott rendelkezése értelmében az eladó vállalkozás csak a fizetési móddal összefüggő és általa is viselt költség díját számíthatja fel.

Az ügyészség vizsgálja az utánvétel díjának szabályos felszámítását

Az ügyészség a Fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV törvény alapján jogosult a vállalkozások általános szerződési feltételeit vizsgálni, és amennyiben azok között tisztességtelen szerződési feltételt talál, akkor jogosult képviseleti kereset indítására, ha a vállalkozás nem szünteti meg a jogsértést.

Az elmúlt időszakban több ügyészi megkeresés is volt azoknál a webáruházaknál, akik utánvétel fizetési módhoz kapcsolódóan költséget számoltak fel a vásárlóik részére.

Az ügyészi felhívásokra a vállalkozásoknak nyilatkozniuk kell arról, hogy az utánvétel díjaként a webáruházban megállapított összeg milyen költségekből tevődik össze, és amennyiben az utánvétel díja a futárszolgálat által nyújtott szolgáltatásokból eredő költségek összessége, akkor az erre irányuló szerződést is meg kell küldeni igazolva azt, hogy a díj az eladónál is költségként jelentkezik, melyet a futárcég számít fel és azt részben vagy egészben hárítja át a fogyasztókra.

Amennyiben az eladó vállalkozás a részére megállapított utánvétel beszedési díjhoz képest a vásárlói számára magasabb díjat állapít meg, az a fentiekben írt jogszabályba ütközik és tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak minősül.

Az egyik eljárásban azt kifogásolta az ügyben eljáró ügyészség, hogy a webáruház a fogyasztók számára nem tette elérhetővé, hogy a fizetési móddal összefüggésben a vállalkozásnak mekkora költsége merült fel amit a fogyasztóra terhel, azaz az utánvétel díjával kapcsolatban nem állt rendelkezésre a webáruházban olyan információ a vásárló számára, mely alapján a fogyasztó számára is egyértelemű, hogy az eladó által felszámított utánvétel díj az a vállalkozás részére is felszámított teljes egészében vagy részben a vásárlóra hárított díj.

A fenti eljárásban az eladó azzal, hogy a fizetési módnál ezt az információt feltüntette (azaz az utánvétel díja mellett kiírta, az utánvétel díja teljes egészében az eladó által a szállító részére fizetett, a fogyasztóra hárított költség) eleget tett az ügyészi megkeresésnek.

Egy másik ügyben, ahol a vállalkozásnak igazolnia kellett azt, hogy az utánvétel beszedés díja számára is költségként jelentkezik, a vállalkozás a futárszolgálatok által részére sávosan felszámított utánvétel beszedési díjakat átlagolta, és az átlag díjhoz képest egy alacsonyabb összegű utánvétel költséget számított fel a vásárlók részére. Az ügyben eljáró ügyészség elfogadta a vállalkozás utánvétel díjának ilyen módon történő felszámítását (holott nem egy az egyben a részére felszámított sávos utánvétel beszedési díjakat hárította tovább a vásárlókra).

Összegzés

– Az utánvétel díját minden esetben fel kell tüntetni a webáruház fizetési információi között és az ÁSzf-ben is (ha ingyenes akkor annak tényét is)

– Az eladó vállalkozás az utánvétel díját nem állapíthatja meg magasabb összegben, mint amekkora összegben neki költségként jelentkezik, azaz az utánvétel díja teljes egészében az eladó által a szállító részére fizetett és a fogyasztóra hárított költség kell, hogy legyen.

The post Az utánvétel díjának jogszerű felszámítása a webshopokban. – Ügyészi eljárások tapasztalatai first appeared on Fogyasztó Barát.

Black Friday és karácsonyi akciók a webshopokban – ezekre kell figyelni!

Ilcsik Tilla — Mon, 25 Nov 2024 13:36:43 +0000

Az év vége felé sok webáruház kínálja kedvezményesen termékeit, és már novemberben elkezdődnek az akciózások.

Ilyenkor a fogyasztóvédelmi hatóságok is kiemelten ellenőrzik azt, hogy a webáruházak által meghirdetett árcsökkentések megfelelnek -e a vonatkozó jogszabályban foglaltaknak.

Már 2022. május óta irányadó az a szabály, hogy a kereskedőknek, így a webáruházban értékesítőknek is a kedvezményes ár mellet fel kell tüntetniük az akciót megelőző 30 napban alkalmazott legalacsonyabb árat is, mint korábbi árat. Ennek a korábbi árnak valósnak kell lennie, és kereskedőknek azt, hogy a korábbi árként megjelölt árat ténylegesen alkalmazta hitelt érdemlően kell igazolnia a hatóság felé (ártörténet).

Az árcsökkentés bejelentése

Az árcsökkentés bejelentése – ahogy a jogszabály nevezi – jelenti az akció meghirdetését. Jogszerű, ha a webáruház általánosságban hirdeti meg az akciókat oldalán, tehát pl. „akciós minden konyhai eszköz”, vagy „Black Friday akciók 11.28.-ig”. Ami fontos, hogy az összes ilyen kampányban érintett termék esetén legyen feltüntetve az akciós ár mellet a korábbi ár is.

A 30 nap legalacsonyabb ára

A jogszabály azért írja elő a 30 napos időszakot, mert ezzel biztosított az, hogy az akciós árral egy valós árcsökkentés valósuljon meg, és az ne csak egy kedveménynek tűnő, a fogyasztókat megtévesztő üzleti marketing eszköz legyen.

Amennyiben termékeit leértékeli, akkor meg kell tehát néznie, hogy mi volt az adott termékeknek az előző 30 napban alkalmazott legalacsonyabb ára, és az lesz a feltüntetendő korábbi ár. Fontos, hogy a korábbi ár meghatározásánál az akár csak pár óráig alkalmazott árat is figyelembe kell venni.

Az akciók közötti áremelések

Ha egy akció alkalmazását követően a webshop pár nap múlva árat emel, majd újra a korábbi akciós árra csökkenti az árat, és ez 30 napon belül történik, akkor a megismételt árcsökkentést már nem hívhatja akciónak, mert a megelőző 30 nap legalacsonyabb árához képest, ami az akciós ár volt nem történt árcsökkentés.

Például, ha egy termék ára 1000 Ft, majd a kereskedő 20 %-os kedvezményt hirdet meg rá, és az akciós ára 800 Ft lesz, majd a termék árát felemeli 1100 Ft ra és ismét csökkenti, de most 700 Ft-ra, akkor lényegében a korábbi ár nem 1100 Ft lesz, hanem a korábbi akciós ár, azaz a 800 Ft, mivel az ismételt árcsökkentéshez képest az azt megelőző 30 napban a legalacsonyabb ár 800 forint volt, nem pedig 1100 Ft.

Abban az esetben viszont, ha az üzlet 30 napon belül, egy áremelést követően megismételt árcsökkentése meghaladja az előző árcsökkentés mértékét, úgy ezt már jogszerűen nevezheti akciónak. Ennek mértéke azonban továbbra is a megelőző 30 nap legalacsonyabb árához igazodik, amelyben benne van az előző időszakban alkalmazott akciós ár is.

Új termékek akciózása

Újonnan forgalomba hozott termékek esetében a korábbi ár a 15 napon belüli ár. Ez tehát azt jelenti, hogy ha egy új termék kerül a webshop oldalára, akkor azt lényegében 15 napig nem lehet akciózni. Azonban érdemes arra odafigyelni, hogyha egy terméket bevezető áron árusítják, akkor ez a bevezető ár fog korábbi árnak számítani, ezért ehhez képest kell akciózni majd, ha be szeretnénk tartani a szabályokat.

Az újonnan bevezetett termékekre vonatkozó speciális szabályt üzletenként, kereskedelmi egységenként szükséges nézni. Tehát például, ha egy vállalkozás az egyik üzletében a korábbi években már forgalmazta az adott terméket, de egy másik üzletében csak idén kezdi el annak értékesítését, ez utóbbi esetben a 15 napos szabály alkalmazása szükséges.

Fokozatos akciók

Egy kicsit bonyolultabbnak tűnik az az eset, ha a webshop az akciót követen újabb árcsökkentést alkalmaz a termék esetében, de erről is egyértelműen rendelkezik a jogszabály:

Ha az árcsökkentés mértéke fokozatosan növekszik, akkor a korábbi ár az árcsökkentés első alkalmazása előtti, az árcsökkentés nélküli ár. (Árrendelet: 2/A § (3) bekezdés)

Fokozott árcsökkentésről akkor beszélünk, ha a webshop meghirdette az akciót, feltüntette a korábbi árat majd ezután a termék árát folyamatosan csökkenti, és nem kerül sor áremelésre az akció megkezdését követően.

Ha a folyamatos árcsökkentésre egy korábbi akciót követő áremelés után kerül sor, úgy a folyamatos árcsökkentés első alkalmazása előtti 30 nap legalacsonyabb ára lesz a korábbi ár és ehhez képest kell meghatározni a folyamatos árcsökkentés további lépcsőit is.

Ebben az esetben tehát a korábbi árhoz képest kell mindig meghatározni az akció mértékét is.

Az egymást követő értékesítési kampányok esetében, amikor az akciós kampányok között az árat rövid időszakokra megemelik, az általános szabályt kell alkalmazni ahogy fentebb írtuk. Ebben az esetben tehát a korábbi árat a 30 napos szabály alapján kell meghatározni. A korábbi ár tehát minden egymást követő árcsökkentési kampány esetében legalább az elmúlt 30 nap során alkalmazott legalacsonyabb ár, ebbe beleértve a korábbi promóciók során alkalmazott csökkentett, akciós árat is.

The post Black Friday és karácsonyi akciók a webshopokban – ezekre kell figyelni! first appeared on Fogyasztó Barát.

Így tájékoztasson webshopjában a költségekről

Ilcsik Tilla — Fri, 06 Sep 2024 10:55:40 +0000

Mielőtt a vásárló leadja a webáruházban megrendelését, tudnia kell, hogy pontosan milyen összeg fizetésére lesz köteles.

Az erre vonatkozó tájékoztatási kötelezettség minden webshop üzemeltető számára egyértelmű, mégis előfordul, hogy a költségekről szóló pontos információk elmaradnak, vagy félreérhetően, ellentmondásosan kerülnek feltüntetésre, ezért érdemesnek tartjuk összeszedni, hogy mire kell figyelni ezzel kapcsolatban.

Jogszabályi előírás

Kezdjük a vonatkozó jogszabályi rendelkezéssel, amely előírja a költségekről szóló tájékoztatási kötelezettséget a webáruházüzemeltetők részére:

A 45/2014. (II.26.) Korm. rendelet 11. § (1) bekezdésének e) pontja értelmében:

„Üzlethelyiségen kívül kötött szerződés és távollévők között kötött szerződés megkötését megelőzően a vállalkozás köteles világosan és közérthető módon tájékoztatni a fogyasztót a szerződés szerinti áruért vagy szolgáltatásért járó ellenszolgáltatás adóval megnövelt teljes összegéről vagy – ha az áru vagy szolgáltatás jellegéből adódóan az ellenértéket nem lehet előre ésszerűen kiszámítani – annak számítási módjáról, valamint az ezen felül felmerülő valamennyi költségről (így különösen a fuvardíjról vagy a postaköltségről), vagy ha e költségeket nem lehet ésszerűen előre kiszámítani, annak a ténynek a feltüntetéséről, hogy további költségek merülhetnek fel”

A fenti kötelezettséget az ÁSZF-el és a webshop oldalán található tájékoztatásokkal teljesíti a vállalkozás.

Vételár

A termék vételárának szabályos feltüntetéséről többször írtunk (Tipikus hibák a webshop áraknál, Az ár feltüntetésének szabályai).

Fontos azt tisztázni, hogy a termék bruttó vételárát minden esetben fel kell tünteni. Nem megfelelő, ha csak tájékoztató jellegű, vagy úgynevezett irányár kerül feltüntetésre azzal, hogy az későbbi egyeztetés eredményeként változhat.

A fentebb hivatkozott jogszabály úgy rendelkezik, hogy a fogyasztókat a ténylegesen fizetendő árról kell tájékoztatni. A megrendelt termék árában bekövetkező árváltozásra nem lehet hivatkozni a megkötött szerződések esetében, az árváltozás nem érintheti a már megkötött szerződéseket.

Amennyiben Ön értékesít olyan terméket, melynek pontos árát előre nem tudja megadni, mert például folyamatosan változik az, akkor megoldás lehet, ha a honlapon külön felületet biztosít e termékek részére, ahol a vásárló közvetlenül megrendelést nem, hanem árajánlat kérést tud leadni rájuk. Ebben az esetben az eladó megküldi az árajánlatot a termékre, mely már tartalmazza a pontos árat, és ha azt a vásárló elfogadja létrejön a szerződést a felek között.

Szállítási díjak

A vásárlóknak legtöbb esetben a váteláron felül a szállításért is fizetniük kell, ennek összegét pedig pontosan tudniuk kell a megrendelés leadása előtt.

A szállítási díjakat vagy azok számítási módját az ÁSZF-ben is fel kell tünteni, nemcsak a honlapon, valamint a megrendelési folyamatban.

Fontos, hogy mindenhol (azaz az ÁSZF-ben, a honlap szállítási infomációk alatt, és a megrendelési folyamat során) ugyanazok a díjak szerepeljenek, és ne legyen ellentmondás a díjak között. Éppen ezért mindig naprakészen kell tartani mind az ÁSZF-et, mind a webshop oldalát, és az információkat frissíteni kell a változások esetén.

A Fogyasztó Barát ügyfeleinek lehetőségük van önállóan, bármikor módosítani az ÁSZF szállítási módjain és azok díjain.

Utánvétel díja, egyéb költségek

Az utánvétel, mint fizetési mód költsége áthárítható a vásárlóra. Erre azonban csak akkor van lehetőség jogszerűen, ha előzetesen tájékoztatta a webshop a vásárlót arról, hogy az utólagos fizetésnek milyen plusz költsége van.

Ez azt jelenti, hogy nem elegendő, ha a vásárló csak a vásárlási folyamat végén látja, hogy az utánvételnek mennyi a díja. Az utánvétel díját az ÁSZF-ben, a honlapon a fizetési információk között és a megrendelési folyamat során is fel kell tüntetni.

Amennyiben az Ön webáruházában is van lehetőség az utánvétel útján történő fizetésre, ellenőrizze le, hogy annak költsége pontosan feltüntetésre került-e az oldalán! Figyelni kell arra, hogy a plusz költség összege ne csak a megrendelés véglegesítésénél, vagy rosszabb esetben a megrendelés visszaigazolásánál szerepeljen!

Egyéb költségek, csomagolás díja

Amennyiben a fenti – leggyakrabban előforduló – költségek mellett más díjjal is kell számolnia a vásárlónak a megrendeléskor, akkor természetesen azokról is előzetesen kell tájékoztatni őket. Ilyen lehet pl. a csomagolás díja, amit a szállíltási díjaknál célszerű feltüntetni.

A Korm.rendelet 11. § (2) bekezdése alapján “Ha a vállalkozás nem tett eleget az (1) bekezdés e) és f) pontjaiban meghatározott valamennyi járulékos költségre vagy az (1) bekezdés j) pontjában meghatározott költségre vonatkozó tájékoztatási követelménynek, a fogyasztó nem köteles megfizetni e költségeket.”

A fenti jogszabályi rendelkezés értelmében tehát, ha a vásárló nem kapott pontos információt arról, hogy milyen plusz költségei lesznek a vételáron felül, nem is köteles azt megfizetni az eladó részére.

A költségekről való előzetes tájékoztatás a webshop érdeke is, nemcsak jogszabályi előírás. Bizalomnövelő, ha egy webáruház egyértelműen tájékoztat minden nála felmerülő költségről. Ezzel az is elkerülhető, hogy a vásárló elhadja az oldalt vásárlás nélkül, mert pl. csak a megrendelés leadásakor derül ki számára, milyen költségei lesznek a megrendelés leadásával a vételáron felül.

The post Így tájékoztasson webshopjában a költségekről first appeared on Fogyasztó Barát.

Tipikus hibák a webshop áraknál

Ilcsik Tilla — Fri, 16 Aug 2024 08:55:36 +0000

Egy webáruház jogszerű működésének alapja a hatályos jogszabályoknak megfelelő ÁSZF, de a vállalkozásoknak arra is figyelniük kell, hogy mi és hogyan szerepel az online boltjának oldalán. A fogyasztóvédelmi szabályok ugyanis nemcsak a felek közötti jogviszony egyes kérdéseit (elállás, szavatosság stb.), és az ÁSZF-eket érintik, hanem a webáruház oldalának fogyasztóknak szóló tájékoztatóit is.

Ehhez kapcsolódóan most az árak helyes feltüntetésével foglalkozunk, és összeszedjük azokat a hibákat, amiket mindenképp kerülni kell, mert a fogyasztóvédelmi szempontú ellenőrzés ezeket a hibákat jogsértőnek tekinti egy webshop oldalán.

1. Nettó vagy bruttó vételár?

Az első legfontosabb tisztázandó kérdés, hogy nettó vagy bruttó ár szerepeljen a termék vélteláraként?

Még mindig sok webáruház csak a termékek nettó árát tünteti fel helytelenül.

A Fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (továbbiakban: Fgytv.) előírja, hogy a fogyasztó által ténylegesen fizetendő, azaz az általános forgalmi adóval növelt és az egyéb kötelező terheket is tartalmazó árat kell feltüntetni.

Ez tehát azt jelenti, hogy mindig a bruttó árnak kell szerepelnie a termék vételáraként. A nettó +ÁFA vagy csak a nettó ár feltüntetése nem megfelelő, ahogy az sem, ha csak a kosárban kerül felszámításra az áfa a vásárló számára.

Fontos itt megjegyeznünk, hogy szállítási díjakat is bruttóban kell feltüntetni.

Vonatkozó jogszabály:

F gytv. 14. § (5) bekezdése: „A termék eladási áraként és egységáraként, illetve a szolgáltatás díjaként a fogyasztó által ténylegesen fizetendő, az általános forgalmi adót és egyéb kötelező terheket is tartalmazó árat kell feltüntetni.”

2. Amikor nem tudja a webshop megadni a pontos árat

“Fenntartjuk a jogot az árak változtatásához”

Ismerős lehet sokaknak ez a kiírás, mely azonban mindenképp kerülendő. Sok vállalkozásnak, így természetesen az online bolt üzemeltetőknek is fejtörést és plusz adminisztrációt okoz a beszerzési árak folyamatos változása.

De hogyan kell kezelni a fogyasztók felé szabályosan ezt a problémát?

A termék vételáráról történő előzetes tájékoztatás ilyen esetben külön árajánlat megadásával történik ugyan, de még a szerződéskötés előtt.

Célszerű a webáruháznak ilyen esetekre a rendelési folyamat leírásánál is tájékoztatni a vásárlókat arról, hogy azon készleten nem lévő termékekre, melyeknek folyamatosan változik a beszerzési ára, a vásárló ajánlatkérést tud a webshopon keresztül leadni. A webáruház pedig az aktuális nagykereskedelmi árak alapján tudja megadni a termék pontos fogyasztói árát, melyről haladéktalanul értesíti a megrendelőt és az adásvételi jogviszony akkor jön létre, ha a pontos árat és szállítási feltételeket a vásárló visszaigazolta.

A webáruházaknak azonban minden esetben a ténylegesen fizetendő eladási árról kell tájékoztatást adnia, nem érintve a már megkötött szerződéseket.

3. Nincs feltüntetve az egységár

Vannak olyan termékek, melyeknél az eladási ár nem egyezik a termék egységárával, ez esetben azonban a termék vételára mellett annak egységárát is fel kell tünteni.

A 4/2009. (I. 30.) NFGM–SZMM együttes rendelet (továbbiakban: Ár rendelet) felsorolja, hogy a térfogatra, tömegre, hosszúságra, felületre, darabra értékesített termékeknél mi a helyes egységár feltüntetés.

Olyan termékeknél pedig, melyeket kimérve értékesítenek, csak egységárat kell feltüntetni!

Az egységárak feltüntetésével a fogyasztó a hasonló termékek között válogatva könnyebben tud összehasonlítást végezni, az áruválasztást könnyíti meg számára. Az egységárak összevetésével az azonos kiszerelésű, de különböző gyártótól származó termékek között tud dönteni.

Vonatkozó jogszabály:

Ár rendelet 3. § (1) bekezdése: „A termék egységárát, ha az nem egyezik meg a termék eladási árával,

a) a terméken, annak csomagolásán vagy a termékhez egyéb módon rögzítve, vagy

b) a közvetlenül a termék mellett elhelyezett egyedi árkiíráson vagy a fogyasztó számára a megvenni kívánt termék kiválasztásakor könnyen hozzáférhető árjegyzéken (ideértve az étel-, illetve itallapot is)

kell feltüntetni.”

Ár rendelet 4. § -a: „Az egységárat

a) a térfogatra értékesített terméknél literenként (Ft/l), vagy – ha ez a termék jellegéből adódóan megkönnyíti az összehasonlítást – milliliterenként (Ft/ml), centiliterenként (Ft/cl), deciliterenként (Ft/dl), illetve köbméterenként (Ft/m3),

b) a tömegre értékesített terméknél kilogrammonként (Ft/kg), vagy – ha ez a termék jellegéből adódóan megkönnyíti az összehasonlítást – grammonként (Ft/g), dekagrammonként (Ft/dkg) vagy tonnánként (Ft/t),

c) a hosszúságra értékesített terméknél méterenként (Ft/m), vagy – ha ez a termék jellegéből adódóan megkönnyíti az összehasonlítást – milliméterenként (Ft/mm) vagy centiméterenként (Ft/cm),

d) a felületre értékesített terméknél négyzetméterenként (Ft/m2),

e) a kizárólag darabra értékesített terméknél darabonként (Ft/db) kell feltüntetni.”

4. Akció korábbi ár nélkül

Az akciózás szabályairól már több bejegyzésünkben is írtunk. Amire mindenkinek figyelnie kell az az, hogy az akciós ár mellett fel kell tüntetni a korábbi árat is (pl. áthúzva). Arra is figyelni kell, hogy a korábbi ár az akciót megelőző 30 nap legalacsonyabb ára legyen. Ha új termékről van szó, akkor azt bevezető árként lehet hirdetni, de egyből akciót hirdetni nem lehet.

A hatóság azt, hogy az árkedvezmény alkalmazása megtévesztésre alkalmas többek között az alapján dönti el, hogy a korábbi árat valóban alkalmazta-e a webshop az értékesítéskor, azaz, hogy tényleges akciózás valósult-e meg. Korábbi, eredeti ár nélkül tehát nincs árcsökkentés.

Vonatkozó jogszabály:

Árrendelet 2/A. § (19 és (2) bekezdései:

„(1) Az árcsökkentés bejelentése esetében meg kell jelölni a korábbi, a vállalkozás által az árcsökkentést megelőzően, meghatározott ideig alkalmazott árat.

(2) A korábbi ár a vállalkozás által egy olyan időszakban alkalmazott legalacsonyabb árat jelenti, amely nem lehet rövidebb, mint az árcsökkentés alkalmazását megelőző harminc nap.”

The post Tipikus hibák a webshop áraknál first appeared on Fogyasztó Barát.

Online ár és bolti ár, gyártó által javasolt ár. Feltüntethetem a webshopban?

Ilcsik Tilla — Thu, 14 Dec 2023 13:17:07 +0000

A webáruházban található termékek árának helyes, pontos és világos feltüntetése jogszabályi kötelezettség. A webáruházba látogató számára fontos, hogy tisztában legyen a kínálatban szereplő termékek árával és, hogy árösszehasonlítással el tudja dönteni, kinél akar vásárolni.

A Fgytv. 14. § (3) bekezdése értelmében „Az eladási árat, az egységárat, illetve a szolgáltatás díját egyértelműen, könnyen azonosíthatóan és tisztán olvashatóan kell feltüntetni.”

A következő sorok elsősorban annak a webáruház tulajdonosnak lehet érdekes, aki rendelkezik fizikális üzlettel is. De érdemes a bejegyzés végét elolvasnia annak is, aki csak webshopot üzemeltet!

Alkalmazhatok-e különböző árakat a webáruházamban és a hagyományos boltomban?

Először kezdjük azzal, hogy egyáltalán lehet-e más áron adni egy terméket a webshopban és más áron a webshop fizikális üzletében?

Természetesen igen. A vállalkozás nem követ el jogsértést az áralkalmazásával kapcsolatban akkor, ha egy termékét a webshopjában más áron értékesít, mint a fizikailag létező boltjában. Nincs olyan előírás tehát, mely kimondaná, hogy a vállalkozásnak ugyanazon az áron kell értékesítenie a termékét a hagyományos üzletében mint online boltjában.

Feltüntethetem a webshopomban mind a kettő árat (az online és bolti árat) a termék mellett?

Az árfeltüntetésnél a vásárlót könnyen megtévesztheti a különböző árak feltüntetése, mely tisztességtelen gyakorlatnak minősülhet, ezért javasoljuk azt, hogy a bolti árat ne tüntessék fel, hanem kizárólag az online árat.

Az adott terméknél azonban feltüntethető az a tájékoztatás, hogy az ár webshop árnak minősül, és ezen az áron kizárólag online tudják megvásárolni a terméket, és ettől eltérő árakkal találkozhatnak a vásárlók a fizikális üzletben.

Feltüntethetem a gyártó által javasolt árat az én webshopom ára mellett?

Alapvetően nem jogsértő, azonban figyelni kell arra, hogy a gyártó által javasolt ár semmiképp se tűnjön olyan eredeti árnak, melyhez képest a vállalkozás által használt ár kedvezményes. Tehát az akciókhoz kapcsolódó árkedvezmények, illetve engedmények viszonyítási alapjául a forgalmazó által javasolt fogyasztói ár feltüntetése megtévesztheti a fogasztókat! Tipikus példa erre, ha a gyártó által javasolt árat áthúzzák, és mellé írják a webáruház által alkalmazott árat.

A Fogyasztó Barát nem javasolja a gyártói ár feltüntetését a webshop ára mellett, mert ha nem egyértelműen kerül megfogalmazásra a két ár, akkor ez is könnyen megtévesztheti a vásárlót, és félreértésre adhat okot.

Az akciózáskor is figyelni kell hány árat tüntet fel a termék mellett!

Amennyiben árcsökkentést valósít meg a webshopjában, akkor figyelni kell arra, hogy a vonatkozó jogszabály szerint járjon el. (4/2009. (I. 30.) NFGM-SZMM együttes rendelet, Árrendelet)

Kerülni kell azt a gyakorlatot, hogy ugyan a 30 napban alkalmazott legalacsonyabb árat is feltünteti, de emelett több ár is szerepel az akciós ár mellett, ezzel ugyanis nem ad egyértelmű tájékoztatást a fogyasztónak a kedvezményes árról. Ilyenre példa, ha a termék mellett az eredeti és akciós ár mellett harmadik vagy akár negyedik árként többféle elnevezéssel kerülnek fel az árak (pl. eredeti ár, a kedvezményes ár, a kuponnal akciós ár).

Az sem megfelelő, ha az elmúlt 30 nap legalacsonyabb ára és az akciós ár mellet szerepel harmadik ár is úgynevezett eredeti ár megnevezés alatt, ami egyébként magasabb a 30 napban alkalmazott korábbi árnál!

Összesen tehát kettő ár, az akciós és az eredeti ár feltüntetése javasolt!

The post Online ár és bolti ár, gyártó által javasolt ár. Feltüntethetem a webshopban? first appeared on Fogyasztó Barát.

7+1 emlékeztető a webshopoknak karácsony előtt!

Ilcsik Tilla — Thu, 30 Nov 2023 11:48:48 +0000

Reméljük, hogy már minden webshop érzi a karácsony előtti rendelések miatti túlterheltséget.

Ez az időszak pörgősebb lehet a webshop működésében és felszaporodnak azok a problémák, amik máskor jobb esetben csak ritkán terhelik a webáruház üzemeltetőket.

A megrendelések növekedése több szervezést igényel, jobban szorítanak a határidők. A vásárlók is lehet türelmetlenebbek ilyenkor, hiszen minél előbb meg akarják kapni a fa alá kerülő terméket.

Ilyenkor:

a kiszállítási határidőket nehezebben lehet tartani,
előfordulhat, hogy kifogy a termékünk,
a futárunk rohan tovább és vásárlónk meg se nézhette a csomagolás sértetlenségét,
elmarad a jótállási jegy a csomagból,
nagyobb az esélye a félreárazásnak vagy az akció nem megfelelő feltüntetésének.

Ebben az írásban összeszedtünk a korábban már több helyen leírtakat emlékeztetőül. Felsoroltuk összefoglalóan mely szabályokról ne feledkezzen el most sem, valamint, hogy a fenti esetekben hogyan kell eljárni. Ha van pár perce a nagy rohanásban érdemes lehet átfutni a lenti sorokat!

1. Nem tudom kiszállítani időben a terméket

Ahogy korábban megírtuk, a szállítási határidőket pontosan fel kell tüntetni a vásárló számára. Ebben az időszakban különösen oda kell arra figyelni, hogy ha a szállítási határidők meghosszabbodnak, akkor arról megfelelően tájékoztassa a vásárlókat a honlapján és az ÁSZF-ben!

A teljesítési határidő 30 nap, mely a Ptk. szerinti végső határidő. Sokszor kérdezik tőlünk, megadható-e munkanapban a nap helyett ez a határidő. Sajnos nem, a jogszabály a 30 napról rendelkezik, mely idő alatt meg is kell kapnia a terméket a vásárlónak. A fogyasztóvédelem ugyanakkor elvárja, hogy a szállítási határidőt minél pontosabban adja meg a vállalkozás, hogy a fogyasztó konkrétabb idővel tudjon számolni. Természetesen, ha a megadott szállítási határidő nem teljesíthető, és a vásárló beleegyezik annak módosításába, akkor lehet ezt a határidőt egyedileg meghosszabbítani.

2. Készlethiányos a termékem és leadták rá a megrendelést

Törekedni kell arra, hogy csak olyan terméket tudjon megrendelni a vásárló, mely valóban el is érhető webshopjában. A fogyasztóvédelem is elvárja, hogy a webáruház készletnyilvántartása naprakész legyen. Most, hogy sokan a neten vesznek ajándékot különösen figyelni kell arra, hogy az elérhető termékek kerüljenek fel oldalára! Hiba azonban mindig előfordulhat és kaptunk már kérdést arra vonatkozóan, mit lehet akkor tenni, ha kiderül, már nincs készleten a termék, amit megrendelt a vásárló. Ha még nem került visszaigazolásra a megrendelés, akkor Önnek nem kell teljesíteni a megrendelést. Amennyiben viszont szerződéskötés megtörtént, akkor fel lehet ajánlani hasonló terméket, meg kell próbálni megegyezni a vásárlóval.

3. Eláraztam a terméket

Mindig visszatérő kérdés a hibás ár feltüntetés kérdése. Köteles-e e webshop értékesíteni a félreárazott terméket? Itt kérdés egyrészt a szerződés létrejötte, másrészt viszont az, hogy mennyire ment félre az árazás.

Amennyiben nem jött még létre a szerződés (csak az automata értesítő ment ki a vásárlónak) akkor nem kell hibás áron teljesíteni a megrendelést.

Amennyiben létrejött a szerződés, akkor fel kell ajánlani a helyes áron való értékesítést, vagy fel lehet mondani
a szerződést a hibás árra leadott termékek esetében.

Kerülni kell azonban azt, hogy erre sor kerüljön, és főleg ebben az időszakban érdemes többször ellenőrizni, hogy
a megfelelő áron szerepelnek-e az oldalon a termékek.

A fogyasztók felé is van elvárás ezen a téren: Abban az esetben, ha a termék ára nyilvánvalóan alacsonyabb, mint annak szokásos piaci ára, tehát maga a fogyasztó és tudhatta, hogy az ár hibás, akkor a webáruház nem köteles teljesíteni
a megrendelést.

A fogyasztóról tehát feltételezni kell, hogy a webáruházban történő válogatása, vásárlása során kellő körültekintéssel járt el, és tisztában van az általa keresett termék jellemzőivel, és így a piaci árával is.

Ha azonban az ár nem lényegesen alacsonyabb más hasonló termékek árához képest, és így a fogyasztó sem tudhatta, hogy tévedés miatt került feltüntetésre az az ár, akkor köteles a webáruház a megrendelést visszaigazolni, és azt teljesíteni.

4. Karácsonyi akció van nálam

Nem szabad elfelejteni az akciózás szabályait most sem!

Ha most külön akciókat nyújt vásárlóinak, akkor ne felejtse el megjelölni a termék korábbi, árcsökkentést megelőző 30 nap legalacsonyabb árát.

Árcsökkentés bejelentése alatt a jogszabály olyan akciózást ért, melyet a fogyasztó felé közöl a webáruház. Ha tehát a webáruház csak átáraz bizonyos termékeket, arra nem vonatkoznak az akciózás szabályai. Amennyiben például karácsonyi kupont ad törzsvásárlóinak, egyedi kedvezményként és nem kerültek meghirdetése a fogyasztók szélesebb körében, akkor az szintén nem minősül akciónak.

A fogyasztót megillető jogok (elállása, kellékszavatosság, jótállás) kizárása árcsökkentett termékekre is tilos! Tehát, ha karácsony után valaki visszavinné a terméket (pl. jótállást érvényesítve) akkor nem lehet arra hivatkozva azt elutasítani, hogy a vásárol terméket akciósan kapta!

5. Sérült termékek

A futárcégek leterheltsége miatt ilyenkor gyakrabban merülhetnek fel a sérült csomagokkal kapcsolatos problémák.

Ami javasolt, hogy a termék feladásakor a vállalkozás készítsen felvételt a becsomagolásról, arról, hogy a terméket sérülésmentesen adta át a futárnak.

Szerencsés, ha a futárcéggel úgy állapodik meg a vállalkozás, hogy legalább a csomagolás ellenőrzésére lehetősége van a vásárlónak az átvételkor, így a csomagolás sérülése esetén jegyzőkönyv felvétele lehetséges. Amennyiben pedig a csomag tartalma a jellege folytán könnyen ellenőrizhető és nem időigényes, lehetőleg várja meg a futárcég annak kibontását, és azt, hogy a fogyasztó meggyőződjön magának a terméknek a sérülésmentességéről is!

Ez utóbbiról érdemes külön is tájékoztatni a vásárlókat, hogy tisztában legyenek az átvételkori lehetőségeikkel!

6. Elállás

A bontatlan, sértetlen csomagolás nem követelhető meg a vásárlótól. Akkor is vissza kell venni a terméket, ha már nem az eredeti csomagolásban küldené vissza webshopjának. Ha a kipróbáláskor megsérült a termék, akkor viszont értékcsökkenést állapíthat meg, ennek mértékét pedig Ön határozhatja meg figyelembe véve a termék állapotát!

7. Ne felejtse el a jótállási jegyet, az adattörlő kódot

Ha jótállás köteles terméket is árul, akkor ne maradjon el a jótállási jegy átadása ilyenkor sem!

Fontos azonban, hogy ha elmaradt a jótállási jegy átadása, vagy a vásárló azt elvesztette, akkor a vásárlást bizonyító nyugta bemutatásával is érvényesítheti a vásárló a jótállásból eredő igényét!

Amennyiben tartós adathordozót is értékesít (pl. telefon, pendrive) akkor pedig az úgynevezett adattörlő kódot is át kell adnia a vásárlójának. Ennek átadását ellenőrzi a fogyasztóvédelem! Erre vonatkozó tudnivalókat itt foglaltuk össze:

A Fogyasztóvédelmi Hatóság célellenőrzése az adattörlő kódokkal kapcsolatban: az Ön webshopja érintett?

A Fogyasztóvédelmi Hatóság célellenőrzése az adattörlő kódokkal kapcsolatban: az Ön webshopja érintett?” — Fogyasztó Barát" src="https://fogyasztobarat.hu/a-fogyasztovedelmi-hatosag-celellenorzese-az-adattorlo-kodokkal-kapcsolatban-az-on-webshopja-erintett/embed/#?secret=kYlSfGMWWY#?secret=XqSkrvZqZ4" data-secret="XqSkrvZqZ4" width="500" height="282" frameborder="0" marginwidth="0" marginheight="0" scrolling="no">

+1 Fogyasztóknak szóló üzenetek

„Már csak két darab elérhető”, „Siessen, mert sokan viszik ezeket a termékeket”.

Kerülni kell ezeket a figyelemfelhívó mondatokat, mert a fogyasztóvédelem, ha ilyennel találkozik, akkor tisztességtelennek ítéli, mely a vásárló döntésének befolyásolására alkalmas.

Minden webshop üzemeltetőnek békés és problémamentes forgalmat kíván a Fogyasztó Barát!

The post 7+1 emlékeztető a webshopoknak karácsony előtt! first appeared on Fogyasztó Barát.

Mikor kell webshopjának egységárat feltüntetni?

Ilcsik Tilla — Tue, 29 Aug 2023 07:25:00 +0000

A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (Fgytv.) 14. § (1) bekezdése rögzíti, hogy a fogyasztót a külön jogszabályban meghatározottak szerint írásban tájékoztatni kell a fogyasztóknak megvételre kínált termék eladási áráról és egységáráról, illetve a szolgáltatás díjáról.

Az Fgytv. árfeltüntetésre vonatkozó rendelkezései az egységárra is vonatkoznak, így például az egységárat is egyértelműen, könnyen azonosíthatóan és tisztán olvashatóan kell feltüntetni, és a termék egységáraként (ahogy az eladási árnál is), a fogyasztó által ténylegesen fizetendő, az általános forgalmi adót és egyéb kötelező terheket is tartalmazó árat kell feltüntetni, Magyarország törvényes fizetőeszközébe (Forintban) kifejezve.

Mikor kell feltüntetni?

Az árfeltüntetésekre vonatkozó részletszabályokat – így az egységárra vonatkozókat is – a termékek eladási ára és egységára, továbbá a szolgáltatások díja feltüntetésének részletes szabályairól szóló 4/2009. (I. 30.) NFGM-SZMM (Árrendelet) együttes rendelet tartalmazza.

A termék egységárát akkor kell feltüntetni az Árrendelt szerint, ha az nem egyezik meg a termék árával.

Miért kell feltüntetni?

A fogyasztó a termék egységára alapján tud a hasonló termékek között válogatva árösszehasonlítást végezni, tehát az azonos vagy nagyon hasonló termékek árait a kiszerelési mennyiségtől függetlenül tudja így összehasonlítani.

Hogyan kell feltüntetni?

Az Árrendelet tételesen felsorolja, hogy térfogatra, tömegre, hosszúságra, felületre, darabra értékesített termékeknél mi a helyes egységár feltüntetés.

A térfogatra értékesített terméknél: literenként (Ft/l), vagy – ha ez a termék jellegéből adódóan megkönnyíti az összehasonlítást – milliliterenként (Ft/ml), centiliterenként (Ft/cl), deciliterenként (Ft/dl), illetve köbméterenként (Ft/m3),
a tömegre értékesített terméknél kilogrammonként (Ft/kg), vagy – ha ez a termék jellegéből adódóan megkönnyíti az összehasonlítást – grammonként (Ft/g), dekagrammonként (Ft/dkg) vagy tonnánként (Ft/t),
a hosszúságra értékesített terméknél méterenként (Ft/m), vagy – ha ez a termék jellegéből adódóan megkönnyíti az összehasonlítást – milliméterenként (Ft/mm) vagy centiméterenként (Ft/cm),
a felületre értékesített terméknél négyzetméterenként (Ft/m2),
a kizárólag darabra értékesített terméknél darabonként (Ft/db)
kell feltüntetni az egységárat.

Olyan termékeknél viszont, melyeket kimérve értékesítenek, csak egységárat kell feltüntetni.
A webáruház oldalán az egységárat közvetlenül a termék eladási ára mellett kell feltüntetni.

Mikor nem kell feltüntetni?

Természetesen vannak kivételek is az egységár feltüntetés alól. Az Árrendelet értelmében az 50 g, 50ml, vagy 5 cm alatti csomagolási egységű vagy méretű, továbbá az egy csomagban lévő, készletben értékesített, valamint a különleges díszcsomagolású, és az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló törvényben meghatározott élelmiszer esetén az ételek készítéséhez egy csomagba összeállított terméken nem kell feltüntetni az egységárat.

The post Mikor kell webshopjának egységárat feltüntetni? first appeared on Fogyasztó Barát.

Jogsértő webáruházak – Mire figyeljen a termék árának feltüntetésénél?

Ilcsik Tilla — Fri, 13 Jan 2023 08:00:00 +0000

A webáruház a szerződéskötést megelőző tájékoztatási kötelezettség keretén belül köteles a termékek vételárát feltüntetni, vagy ha azt előre nem lehet kiszámítani, akkor annak számítási módjáról kell tájékoztatni a fogyasztót.

A megvételre kínált termékek eladási ára és egységára tehát nem hiányozhat a webshop oldaláról!

Az árfeltüntetés szabályairól írtunk már korábban, melyekről itt érdemes olvasnia mielőtt mostani posztunkban megnézi, mik azok a leggyakoribb hibák, amikkel a Fogyasztó Barát találkozott az árak feltüntetésével kapcsolatban.

Egységár

Az átnézett 100 webshopból 20 nem tüntette fel egységárait. Volt aki egy termékénél sem adta meg az egységárat, de volt akinél csak egy -egy termék esetében maradt el az egységár feltüntetése.

Miért fontos az egységár és mikor kell Önnek erre figyelnie?

Az Ár rendelet értelmében egységárat akkor kell feltüntetni, ha az nem egyezik a termék árával. A jogszabály felsorolja, hogy a térfogatra, tömegre, hosszúságra, felületre, darabra értékesített termékeknél mi a helyes egységár feltüntetés.

Olyan termékeknél pedig, melyeket kimérve értékesítenek, csak egységárat kell feltüntetni!

Nettó vagy bruttó? Mit fizet a vásárló?

A 100 megvizsgált határozatból 3 esetben állapította meg a hatóság, hogy a termékeknek a nettó árát tüntették fel a ténylegesen fizetendő bruttó ár helyett.

Az Fgytv. előírja, hogy a fogyasztó által ténylegesen fizetendő, azaz az általános forgalmi adóval növelt és az egyéb kötelező terheket is tartalmazó árat kell feltüntetni.

Ármódosítás

Szintén 3 esetben találkoztunk olyannal, ahol “Az árak minden előzetes bejelentés nélkül megváltozhatnak” valamint a “Társaság módosíthatja a weboldalon közzétett termékek eladási árait.” tájékoztatás szerepelt. A webáruházaknak azonban minden esetben a ténylegesen fizetendő eladási árról kell tájékoztatást adnia, nem érintve a már megkötött szerződéseket.

A hatóság jogsértőnek tekintette az egyik webshop általános szerződési feltételeinek kikötését, miszerint a “termékek eladási árai nem minősülnek kötelező eladási árnak.”

The post Jogsértő webáruházak – Mire figyeljen a termék árának feltüntetésénél? first appeared on Fogyasztó Barát.