Elállási jog | Fogyasztó Barát

Karácsony utáni fogyasztói igények – Így kezeld jogszerűen a visszaküldéseket webshopként

Ilcsik Tilla — Tue, 25 Nov 2025 09:08:15 +0000

Az ünnepek után sok webshop szembesül a megnövekedett termékvisszaküldésekkel, termék csere kérésekkel és hibabejelentésekkel.

De pontosan mire köteles a webáruház, és mikor nem kell teljesíteni a vásárlói kéréseket?

Összegyűjtöttük a leggyakoribb karácsony utáni helyzeteket – elállás, megajándékozott által jelzett igény, hibás termék – és tisztázzuk, milyen jogi kötelezettségek vonatkoznak a webshopot üzemeltetőkre.

Nem köteles minden esetben cserélni a webshop

Amennyiben a termékkel kapcsolatban nincs minőségi kifogás, hanem a vásárló egyszerűen rossz méretet, színt rendelt, vagy csak másikat szeretne helyette, akkor a webshopnak nincs jogi kötelezettsége a cserére. Nem köteles tehát akkor cserélni a terméket a vállalkozás, ha az egyébként hibátlan.

Sok webshop ennek ellenére biztosítja ezekben az esetekben is a cserét. Ez jó marketing eszköz, és növelheti a vásárlói elégedettséget.

Ilyenkor azonban fontos, hogy a vásárlót emailben tájékoztassuk arról, hogy

milyen feltételekkel tudjuk biztosítani a cserét,
milyen költségek merülnek fel (pl. szállítás),
és milyen határidővel tudjuk teljesíteni.

A 14 nap letelte után nem köteles elfogadni az elállást a webshop

A termék visszavételére sem köteles a webshop akkor, ha a termék átvételétől számított 14 nap már letelt és ez alatt az idő alatt nem jelezte a vásárló, hogy mégsem kell neki a termék. A 14 nap naptári napot jelent, tehát beletartozik a hétvége, a munkaszüneti nap és az ünnepnapok is.

Vannak webshopok akik figyelemmel a karácsonyi ajándékozásokra hosszabb időt is biztosítanak az elállásra. Ez szintén jó marketing eszköz, viszont figyelni kell arra, hogy a kibővített elállás feltételei rögzítésre kerüljenek az ÁSZF-ben és a weboldalon is. Azaz tájékoztassuk a vásárlókat arról, hogy pontosan mennyi idejük van jelezni azt, ha szeretnék visszaküldeni a terméket, és hogy a visszaküldés költsége kit terhel majd.

Elállás a megajándékozott részéről

Mi történik akkor, ha nem a vásárló, hanem a megajándékozott szeretne elállni?

Az elállási jogot a jogszabály szerint az a fogyasztó gyakorolhatja, aki a webshoppal szerződést kötött, azaz aki a rendelést leadta. Ha a terméket ajándékba vették, az elállási jog ezért jogilag a vásárlót illeti meg, nem a megajándékozottat.

A gyakorlatban ugyanakkor a webáruház dönthet úgy, hogy a megajándékozott jelzését is elfogadja – különösen, ha rendelkezésre állnak a rendelés azonosításához szükséges adatok, vagy a vásárló kifejezetten hozzájárul ahhoz, hogy helyette a megajándékozott intézze az elállást.

Ha a termék hibás - karácsony után is kötelező foglalkozni vele

A fentiektől eltérően, amennyiben a vásárló azt jelzi, hogy a termék hibás, vagy nem pontosan azt kapta amit megrendelt, a webáruháznak nincs döntési lehetősége, hanem jogszabályi előírások határozzák meg azt, mi ilyenkor a teendője a jelzett minőségi kifogással.

Hibás termék esetén első körben kijavítást vagy cserét kérhet a vásárló a kellékszavatosság vagy a jótállás szabályai szerint. Amennyiben hibás a termék nem kötelezhetjük a vásárlót a „levásárlásra”, ilyen lehetőséget a jogszabályok nem határoznak meg. Amennyiben pedig a termék ára a vásárlás óta megemelkedett akkor a vásárlótól nem kérhető a különbözet és fordítva: a fogyasztó sem kérheti vissza a különbözetet ha időközben a termék olcsóbb lett.

Fontos azt is megjegyezni, hogy a vásárlónak nem szükséges rögtön az átvételkor jeleznie azt, hogy a termékkel gondja van, azaz sajnos a minőségi kifogással foglalkoznunk kell akkor is, ha csak az ünnepek után jelzi számunkra a panaszát.

A megajándékozott is jelezheti a hibát?

Igen.

Jótállás esetén

A jótállásból eredő jogokat a termék mindenkori tulajdonosa érvényesítheti. A Ptk. kifejezetten kimondja ugynis, hogy a jótállásból eredő jogokat a dolog tulajdonjogának átruházása esetén az új tulajdonos érvényesítheti a jótállást vállaló kötelezettel szemben.
Ez azt jelenti, hogy ha a terméket ajándékba adták, akkor a megajándékozott is jogosult a hibát bejelenteni és jótállási jogait gyakorolni.

Ehhez azonban neki is szüksége lesz a vásárlást igazoló dokumentumokra (jótállási jegy, vagy számla).

Kellékszavatosság esetén

A jogszabályok szerint a kellékszavatossági jogokat a szerződő fél, vagyis az eredeti vásárló gyakorolhatja.
Jogilag tehát a hibás teljesítéssel kapcsolatos kellékszavatossági igények azt illetik meg, aki a terméket megvásárolta, önmagában a dolog tulajdonának átruházásával azonban az eredeti tulajdonost megillető kellékszavatossági jogok nem szállnak át az új tulajdonosra. Annak azonban nincs akadálya, hogy a jogosult (a terméket megvásárló) a kellékszavatossági igényét másra átruházza.

Amennyiben tehát a megajándékozott rendelkezik a vásárlás tényét igazoló dokumentummal (pl. a számlával), akkor a webáruháznak foglalkoznia kell a minőségi kifogással.

Kibontott termék esetén is kell foglalkozni a hibával?

Igen! Ahogy az elállás sem utasítható el azért, mert a terméket kibontották, és az eredeti csomagolással már nem rendelkezik a vásárló, úgy a minőségi kifogás elutasításának indoka sem lehet az, hogy a termék csomagolása már nincs meg.

3 munkanapos cseregarancia

Sok fogyasztó tévesen úgy tudja, hogy jogosult a termék cseréjét kérni 72 órán belül akkor is, ha annak egyébként nincs hibája. Fontos azt tisztázni, hogy a 3 munkanapos csere intézménye csak a jótállás köteles ún. tartós fogyasztási cikkekre vonatkozik (tehát pl. ruházati termékekre nem). Az azonnali csere kötelezettség pedig ezen termékek esetében is csak akkor terheli a webshopot, ha a termék meghibásodik ez idő alatt és a hiba a rendeltetésszerű használatot akadályozza.

Ne felejtsük el a jegyzőkönyvezést a minőségi kifogások jelzésekor

Amennyiben a vásárló jelezte, hogy a termék hibás, akkor minden esetben fel kell venni a jegyzőkönyvet a jelzett minőségi kifogásáról és azt meg kell küldeni részére. Fontos, hogy a jelzett panaszt dokumentáltan kezeljük, egy esetleges hatósági ellenőrzés esetén ugyanis minden esetben ellenőrzik a jegyzőkönyv meglétét a hatóságok.

The post Karácsony utáni fogyasztói igények – Így kezeld jogszerűen a visszaküldéseket webshopként first appeared on Fogyasztó Barát.

A 14 napos elállási jog szabályai 14 pontban webshopoknak

Ilcsik Tilla — Tue, 28 Oct 2025 09:00:55 +0000

A 14 napos elállási jog az egyik leggyakoribb téma a webshopoknál. Itt röviden, érthetően összeszedtünk mindent róla, amit egy webshop üzemeltetőnek tudnia kell.

Határidők: 14 nap mindenkinek (nem munkanap!)

1. Az elállás jelzésének határideje: a fogyasztó a termék átvételétől számított 14 napon belül jelezheti az elállási szándékát a webshopnak.

2. Az elállás jelzése a termék átvétele előtt is: a fogyasztó a termék átvétele előtt is jelezheti az elállási szándékát, tehát gyakorolhatja ezt a jogát a szerződés megkötésének napja és a termék átvételének napja közötti időszakban is.

3. A 14 napos elállási határidő kezdete: a 14 napot a termék átvételét követő naptól kell számítani, ha több részletben kapja meg a terméket akkor az utolsó termék átvételét követő naptól.

4. A termék visszaküldésének határideje: amennyiben jelezte a fogyasztó az elállási szándékát, akkor onnantól számított 14 napja van arra, hogy visszaküldje a terméket, elég ha feladja a terméket 14 napon belül a webshop részére (nem kell, hogy 14 napon belül meg is érkezzen a webshophoz).

5. A webshop visszatérítési kötelezettségének határideje: A webshopnak 14 napja van arra, hogy a vételárat és az egyéb költségeket visszatérítse a fogyasztó részére. A határidő: haladéktalanul, de legkésőbb az elállásról való tudomásszerzéstől számított 14 napon belül.

Költségek - kinek mennyibe kerül az elállási jog?

6. A visszaküldés költsége: a termék visszaküldésének a költsége a fogyasztót terheli. Ez alól kivétel, ha a webáruház vállalta a visszaküldés díját.

7. A webshop visszatérítési kötelezettsége: a webshopnak vissza kell térítenie a fogyasztó részére a termék(ek) vételárát és a teljesítéssel összefüggésben felmerült költségeket is. Ez utóbbi az odaszállítási díjat, valamint – ha volt – az utánvétel díját és egyéb, a megrendeléskor fizetett vételáron felüli költséget jelenti. Ha a fogyasztó kifejezetten a legkevésbé költséges szokásos fuvarozási módtól eltérő fuvarozási módot választott, a vállalkozás nem köteles visszatéríteni az ebből eredő többletköltségeket.

8. A visszatérítés módja: a webáruháznak főszabály szerint ugyanolyan módon szükséges visszatérítenie az összeget, amilyen módon a fogyasztó eredetileg fizetett. Ettől a fogyasztóval megegyezve el lehet térni. (tehát pl. a vásárló utánvétel útján készpénzben fizetett, akkor a jogszabály szerint az eladónak is készpénzben kellene visszatéríteni, de a vásárlóval megállapodhat pl. utalással történő visszatérítésben.)

9. A sérülten, használtan visszaérkezett termék sorsa, értékcsökkenés: a fogyasztó jogosult arra, hogy a terméket kipróbálja. Abban az esetben, ha a terméket egyértelműen használt állapotban küldi vissza, és emiatt a termékben értékcsökkenés következett be, és nem tudja a webshop azt újraértékesíteni, jogosult arányos értékcsökkenés felszámítására. (itt fontos azt is megjegyezni, hogy az elállás esetén a termék eredeti csomagolása sajnos nem követelhető meg a fogyasztótól – kivéve pl. higéniai termékek – hiszen a terméket jogosult kipróbálni és a csomagolást nem köteles megőrizni)

Egyéb részletszabályok - ezeket is ismernie kell!

10. Az elállási jog jelzésének módja: fontos, hogy a fogyasztó bármilyen formában jelezheti az elállási szándékát, tehát írásban (email, postai út, weboldalon lévő űrlap) is és szóban (személyesen, vagy telefonon) is. Az elállási nyilatkozat-minta használata nem kötelező. Nem írható elő az sem, hogy csak emailben jelezheti a vásárló. Nem kell indokolnia a vásárlónak, hogy miért küldi vissza a terméket. Figyeljen tehát arra, hogyha a weboldalán űrlapot biztosít az elállás jelzésére, akkor a visszaküldés okát ne kérje be a vásárlótól.

11. Az elállási nyilatkozat-minta kötelező közzététele: a fogyasztó ugyan nem köteles a jogszabály szerinti elállási nyilatkozat-mintát használni, de a webshopnak kötelessége azt elérhetővé tenni a weboldalán. A nyilatkozat-minta a 45/2014. (II.26.) Korm. rendelet 2. számú mellékletében található.

12. Az elállási jog alóli kivételek: nem minden termék esetében élhet az elállási jogával a vásárló. Van olyan termék ahol eleve kizárt az elállási jog, és van olyan termék ahol a csomagolás megbontása után nem lehet élni ezzel a joggal, azaz a termék nem próbálható ki. Az elállás alóli kivételekről itt olvashat bővebben.

13. A cégeket nem illeti meg a 14 napos elállási jog: az elállás joga csak a fogyasztókat illeti meg, azaz a magánszemélyként vásárlókat. Amennyiben az Ön vásárlója cégként rendelt, akkor nem küldheti vissza 14 napon belül a terméket.

14. Az elállással kapcsolatos előzetes tájékoztatási kötelezettsége a webshopnak: aki webshopot üzemeltet, annak tájékoztatnia kell a vásárlókat a 14 napos elállás fenti szabályairól. Amennyiben ez elmarad, akkor nemcsak fogyasztóvédelmi eljárást vonhat maga után, hanem a jogszabály alapján az elállási határidő 12 hónappal meghosszabbodik.

The post A 14 napos elállási jog szabályai 14 pontban webshopoknak first appeared on Fogyasztó Barát.

A digitális tartalom és az elállás

Ilcsik Tilla — Fri, 13 Dec 2024 12:26:44 +0000

Ez a bejegyzés azoknak a webáruházaknak szól, akik digitális tartalmat (is) értékesítenek, pl. e-könyvet, vagy más letölthető tartalmat (pl. videó kurzusokat, letölthető játékokat, zenefájlokat).

Az ebben érintett webshop üzemeltetők általában tudják, hogyha ilyen terméket adnak el a vásárlóiknak, akkor kizárható az elállás joga.

Pontosan hogyan szól ennek az elállás alóli kivételnek a szabálya? Milyen feltétellel zárható ki az elállás joga e szolgáltatások esetében? Elég-e az, ha csak az ÁSZF-ben rendelkezünk róla?

Vonatkozó jogszabály

Kezdjük a vonatkozó jogszabállyal:

A 45/2014. (II.26.) Korm. rendelet 29. § (1) bekezdésének m) pontja értelmében: „A fogyasztó nem gyakorolhatja a 20. § szerinti jogát a nem tárgyi adathordozón nyújtott digitális tartalom tekintetében, ha a vállalkozás a fogyasztó kifejezett, előzetes beleegyezésével kezdte meg a teljesítést, és a fogyasztó e beleegyezésével egyidejűleg nyilatkozott annak tudomásul vételéről, hogy a teljesítés megkezdését követően elveszíti a 20. § szerinti jogát, továbbá a vállalkozás a 12. § (2) bekezdés vagy a 18. § szerint visszaigazolást küldött a fogyasztó részére.”

Az első feltétel

A fenti jogszabályi rendelkezés első fordulata alapján a virtuális termékek esetén csak akkor zárható ki az elállás joga, ha a vásárló kifejezetten beleegyezett abba, hogy a vállalkozás kezdje meg a teljesítést (azaz szolgáltassa számára a digitális tartalmat) a 14 napos elállási időn belül, és ezzel a beleegyezéssel egyidejűleg nyilatkozott annak tudomásulvételéről, hogy elveszíti az elállási jogát.

Ez a gyakorlatban tehát azt jelenti, hogy amikor a vásárló megrendel pl. egy e-könyvet, akkor a megrendeléskor akár egy külön erre vonatkozó checkbox kipipálásával, vagy a tartalom letöltése előtt más módon szükséges a vásárló előzetes beleegyezése ahhoz, hogy a megrendelés leadását követően az eladó a teljesítést haladéktalanul kezdje meg, és ezzel a beleegyezésel egyben tudomásul is veszi, hogy elveszíti az elállási jogát.

A második feltétel

A jogszabályi rendelkezés második fordulata alapján az is feltétel még, hogy magának a megrendelés visszaigazolásának a vásárló fenti nyilatozata megtételének tényét is tartalmaznia kell.

Azaz a visszaigazoló emailben, vagy a letöltést követő emailben a vállalkozás tájékoztatja a vásárlót arról, hogy mivel a digitális tartalom letöltését a 14 napos elállási/felmondási időn belül kezdeményezte, ehhez kapcsolódóan tudomásul vette és elfogadta, hogy ezzel lemond elállási/felmondási jogáról.

The post A digitális tartalom és az elállás first appeared on Fogyasztó Barát.

Elállás: Mikor tarthatja vissza az össszeget a webshop?

Ilcsik Tilla — Fri, 06 Dec 2024 13:05:48 +0000

A fogyasztó elállása esetén a webáruháznak nemcsak kötelezettségei, hanem jogai is vannak. Az alábbiakban a visszatartás jogáról lesz szó.

A vételár visszafizetés fő szabálya (14 nap mindenre elálláskor)

Amennyiben a webáruház vásárlója él az elállás jogával, akkor ezt a szándékát jeleznie szükséges az eladó felé, majd pedig a jelzéstől számítva 14 napja van a termék visszaküldésére.

Az eladó kötelezettsége pedig az, hogy a vásárló által kifizetett összeget (a termék vételárát, és szállítási díját) visszafizesse részére.

A 45/2014. (II.26) Korm. rendelet 23. § (1) bekezdése értelmében. „Ha a fogyasztó a 22. §-nak megfelelően eláll az üzlethelyiségen kívül kötött vagy a távollevők között kötött szerződéstől, a vállalkozás haladéktalanul, de legkésőbb az elállásról való tudomásszerzésétől számított tizennégy napon belül visszatéríti a fogyasztó által ellenszolgáltatásként megfizetett teljes összeget, ideértve a teljesítéssel összefüggésben felmerült költségeket is.

A fenti rendelkezés alapján tehát ha a vásárló jelzi a webshop részére, hogy visszaküldené a terméket, akkor azt követően (tehát a jelzéstől számított) 14 napja van arra az eladónak, hogy a kifizetett összeget visszatérítse a vásárló számára.

Ezzel párhuzamosan a vásárló kötelezettsége pedig az, hogy legkésőbb az elállás közlésétől számított tizennégy napon belül visszaküldje a terméket a webáruháznak.

Összefoglalva: 14 napja van:

– a vásárlónak a termék visszaküldésére (elállás jelzésétől számítva),

– az eladónak arra, hogy a kifizetett összeget visszatérítse (elállás jelzésétől számítottan).

Mikor tarthatja vissza az össszeget a webshop?

A webshop üzemeltetők körében az szokott felmerülni gyakori kérdésként, hogy megfelelő-e az az eljárás, ha az elállás esetén csak az áru visszaérkezése után térítik vissza az összeget. Jogos a kérdés akkor, ha a termék nem érkezik meg 14 nap alatt, hiszen az eladó addig, amíg nem tudja, hogy egyáltalán vissza fogja-e a kapni a terméket, nem szívesen fizeti vissza az összeget.

A Korm. rendelet 23. § (4) bekezdése tartalmazza a webáruházaknak azt a jogát, miszerint elállás esetén a visszafizetendő összeget visszatarthatja meghatározott ideig:

„Áru adásvételére irányuló szerződés esetén a vállalkozás mindaddig visszatarthatja az (1) bekezdésben meghatározott összeget, amíg a fogyasztó az árut vissza nem szolgáltatta, vagy kétséget kizáróan nem igazolta, hogy azt visszaküldte; a kettő közül a korábbi időpontot kell figyelembe venni.„

A webáruház csak addig tarthatja vissza a termék vételárát, amíg vissza nem kapta azt, vagy ameddig a fogyasztó nem bizonyítja, hogy azt visszaküldte már.

A visszaküldés bizonyítékaként pedig a fogyasztó által választott fuvarozó cég, vagy postai szolgáltató által tett írásos
nyilatkozatot kell érteni, melyből kiderül, hogy ki a feladó és a címzett.

Értelemszerűen abban az esetben, ha a webshop vállalta, hogy a terméket maga a fuvarozza vissza, akkor ez a jog nem illeti meg.

Több webáruház oldalán olvasható az a tájékoztatás, hogy az eladó csak a termék visszaérkezését követő 14 napon belül fizeti vissza az összeget a vásárlója számára. Ez a tájékoztatás azonban a fenti szabály ellenére hibás, hiszen ahogy az elején leírtuk, főszabály szerint az elállásról való tudomásszerzéstől számított 14 napja van az eladónak a visszafizetésre, ha nem érkezik meg a termék 14 napon belül, akkor pedig a feladás igazolásáig vagy a termék megérkezéséig tarthatja csak vissza az összeget. A feladás igazolását vagy a termék megérkezését követően (egyébként nem 14 napon belül) pedig köteles már visszatéríteni a kifizetett összeget.

The post Elállás: Mikor tarthatja vissza az össszeget a webshop? first appeared on Fogyasztó Barát.

5 gyakori webshop tévhit az elállásról

Ilcsik Tilla — Fri, 15 Nov 2024 14:59:35 +0000

Az elállási jog az egyik legfontosabb fogyasztói jog az online vásárlások esetében.

Az elállás lényegét és annak alapszabályait már minden webshop tulajdonos ismeri, és mi is több alkalommal írtunk már ebben a témában.

Az alábbiakban azonban néhány olyan részletszabályt fogunk tárgyalni, amelyekkel kapcsolatban a legtöbb tévhit kering a webshop tulajdonosok körében tapasztalataink szerint. Fontos ezeket a szabályokat tisztázni, mert egy fogyasztóvédelmi ellenőrzés keretében lefolytatott próbavásárlás során az alábbiakban részletezett szabályok betartását is vizsgálják.

„Személyes átvételt kért a vásárlóm, megnézhette a terméket, nem állhat már el.”

Nem így van. Sok webáruházban van lehetőség a személyes átvételt választani a megrendeléskor, és a vásárló a terméket vagy a webshop fizikális üzletében, vagy az átvételi pontján tudja átvenni. Ilyenkor sokszor van lehetősége a vásárlónak a webáruházban megrendelt terméket megnézni, kipróbálni. Joggal feltételezheti a webáruház üzemeltető, hogy ilyen esetben, ha már a személyes megtekintés után hazavitte a terméket a fogyasztó, akkor nem gondolhatja meg magát később, és a személyes átvétellel elveszítette az elállási jogát.

Ez azonban nem így van. Ennek oka az, hogy szerződés a személyes átvétel ellenére távollévők között jött létre, azaz a termék megvásárlásakor a fogyasztó nem láthatta a terméket, nem tudta még azt kipróbálni. Az elállási jogot pedig a jogszabály a távollévők között kötött szerződések esetén biztosítja a vásárlóknak.

Amennyiben tehát személyesen vette át a terméket a vásárló ugyanúgy gyakorolhatja az átvételtől számított 14 napig elállási jogát.

"Készpénzben fizetett a vásárlóm, elálláskor csak utalással tudom visszafizetni a vételárat"

A jogszabály egyértelmű a tekintetben, hogy az elállás esetén a vételárat és az egyéb kötségeket ugyanazon a módon kell visszafizetni a vásárló számára, amilyen módon fizetett (az eredeti fizetési móddal megegyezően). Ebből következik az, hogyha a vásárló pl. utánvétel során készpénzben fizetett a futárnak, akkor főszabály szerint a vállalkozásnak is készpénzben kell visszafizetni a fogyasztó részére az összeget. Ettől el lehet térni a vásárlóval egyeztetve.

Vonatkozó jogszabály: 45/2014. (II.26.) Korm. rendelet 23. § (2) bekezdése: „A 22. §-nak megfelelő elállás vagy felmondás esetén a vállalkozás a fogyasztónak visszajáró összeget a fogyasztó által igénybe vett fizetési móddal megegyező módon téríti vissza. A fogyasztó kifejezett beleegyezése alapján a vállalkozás a visszatérítésre más fizetési módot is alkalmazhat, de a fogyasztót ebből adódóan semmilyen többletdíj nem terhelheti.”

„Csak a vételárat kell visszafizetni, hiszen a szállítás megvalósult”

Sajnos nem. A jogszabály abban is egyértelműen fogalmaz, hogy az elállás esetén a vásárlónak a vételáron felül felmerülő minden költséget vissza kell téríteni. Ez egyébként nemcsak a szállítás díját jelenti, hanem ha volt az utánvételnek díja, akkor azt is.

Vonatkozó jogszabály: 45/2014. (II.26.) Korm. rendelet 23. § (1) bekezdése: „Ha a fogyasztó a 22. §-nak megfelelően eláll az üzlethelyiségen kívül kötött vagy a távollevők között kötött szerződéstől, a vállalkozás haladéktalanul, de legkésőbb az elállásról való tudomásszerzésétől számított tizennégy napon belül visszatéríti a fogyasztó által ellenszolgáltatásként megfizetett teljes összeget, ideértve a teljesítéssel összefüggésben felmerült költségeket is.”

"Visszahozta az üzletembe a terméket, de én megjelöltem a postai feladás címét, így nem kell átvennem”

Nem igaz. Amennyiben van fizikális üzlete is a webshopnak, akkor a vásárló személyesen is gyakorolhatja az elállási jogát, és a terméket az üzletbe is visszaviheti.

Ezt május 08. napjától már a jogszabály is egyértelművé tette.

Vonatkozó jogszabály: 45/2014. (II.26.) Korm. rendelet 24. § (4) bekezdése: „Távollévők között kötött szerződés esetén, ha a vállalkozás az árut üzlethelyiségben is értékesíti, és a fogyasztó a vállalkozás üzlethelyiségében személyesen gyakorolja a 20. § szerinti jogát, jogosult ezzel egyidejűleg az árut visszaadni a vállalkozásnak.”

The post 5 gyakori webshop tévhit az elállásról first appeared on Fogyasztó Barát.

Az elállási nyilatkozat-minta

Ilcsik Tilla — Fri, 23 Aug 2024 11:07:59 +0000

A webáruházban vásárló fogyasztó egyik legfontosabb joga az elállási jog, mely alapján jogosult a terméket visszaküldeni az eladó részére indoklás nélkül.

Az elállási szándékát a vásárló bármilyen formában jelezheti az eladó felé, szóban, írásban (postai úton, emailben, vagy elállási nyilatkozat-mintával).

Azért fontos ezzel kezdeni bejegyzésünket, mert még mindig sok eladó vállalkozás kiköti az ÁSZF-ében, vagy a honlapján, hogy csak pl. emailben fogadja el az elállási szándék bejelentését, mellyel azonban korlátozza a fogyasztó e jogának gyakorlását.

Az elállási szándék jelzésének egyik módja lehet az is, ha a vásárló a jogszabályban is megtalálható elállási nyilatkozat-mintát használja.

Az elállási nyilatkozat-mintáról tájékoztatni kell a vásárlót

Az elállási jog szabályait a 45/2014. (II.26.) Korm. rendelet tartalmazza, és annak 2. számú mellékletében található az a minta tájékoztató, melyet igénybe vehet a fogyasztó az elállási jog gyakorlásához.

Erről a mintáról tájékoztatni kell a vásárlót előzetesen, azaz közzé kell tennie minden webshopnak ahhoz, hogy a vásárló tudjon róla, és e minta segítségével gyakorolhassa e fogyasztói jogát.

A Korm. rendelet 11. § (1) bekezdésének i) pontja értelmében az üzlethelyiségen kívül kötött szerződés és távollévők között kötött szerződés megkötését megelőzően a vállalkozás köteles világosan és közérthető módon tájékoztatni a fogyasztót az elállási jog gyakorlásának határidejéről és egyéb feltételeiről (különösen a 22. §-ban foglaltakról), valamint a 2. melléklet szerinti nyilatkozat-mintáról.

A Korm. rendelet 22. § (1) bekezdése pedig kimondja a bevezetőben már írtakat, miszerint a fogyasztó az elállási jogát

a) a 2. mellékletben található nyilatkozat-minta felhasználásával; vagy

b) az erre vonatkozó egyértelmű nyilatkozat útján gyakorolhatja.

Az elállási nyilatkozat-mintát ne módosítsuk

Gyakori igény a webáruház üzemeltetők részről az elállási nyilatkozat-minta módosítása, kiegészítése.

A Korm. rendelet szerinti minta tájékoztatót nem javasolt módosítani, ugyanis a fentiekben is idézett jogszabályi rendelkezés egyértelműen rögzíti, hogy a rendelet szerinti minta tájékoztatót közzé kell tenni a vásárlók számára a 2. számú melléklet szerinti tartalommal. Minden webáruháznak tehát gondoskodnia kell a jogszabályoknak megfelelő nyilatkozat-minta letölthetőségéről az oldalán.

A módosítás azért sem javasolt, mert ilyen esetekben olyan kiegészítésekkel bővülhet a nyilatkozat-minta, melyek jogsértőek, és megtévesztő tájékoztatásnak minősülnek fogyasztóvédelmi ellenőrzés esetén.

Leggyakoribb ilyen kikötés, hogy elállás esetén a vételár visszafizetést kizárólag banki átutalás utján teljesíti az eladó vállalkozás (és nem csak ilyen módon lehet fizetni a webáruházban), holott a Korm. rendelet vonatkozó rendelkezése kimondja, hogy a vételárat az eredeti fizetési móddal megegyezően kell visszatéríteni a vásárló számára. Az ilyen kikötés tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak minősül.

Másik gyakori kiegészítés az elállási nyilatkozat-mintákon, hogy csak bontatlan csomagolással, sértetlen állapotú terméket lehet visszaküldeni, mely tájékoztatás szintén jogsértő, ugyanis a csomagolás nem a termék része, és elállás esetén (mivel e jog pont azt biztosítja, hogy a vásárló a terméket megnézhesse, kipróbálhassa) az felbontható, és nem is szükséges visszaküldeni az eladó részére.

Nem köthető ki az sem a nyilatkozat-mintában, hogy több termék megrendelése esetén csak az összes termék visszaküldésével élhet az elállási jogával, ugyanis lehetősége van a vásárlónak részlegesen elállni, azaz csak a rendelésének egy részét visszaküldeni.

Ne felejtsük el csatolni az elállási nyilatkozat-mintát a megrendelést visszaigazoló emailhez

Végül egy fontos emlékeztető, hogy minden webáruházi megrendelést visszaigazoló emailhez szükséges csatolni pdf formátumban az ÁSZF mellett az elállási nyilatkozat-mintát is.

2. melléklet a 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelethez

Elállási-/Felmondásinyilatkozat-minta (csak a szerződéstől való elállási szándék esetén töltse ki és juttassa vissza)

Címzett [ide a vállalkozásnak a nevét, postai címét és elektronikus levelezési címét kell beillesztenie]:

Alulírott(ak) kijelenti(k), hogy gyakorlom/gyakoroljuk elállási/felmondási jogomat/jogunkat az alábbi áru(k) adásvételére vagy az alábbi szolgáltatás nyújtására irányuló szerződés tekintetében:

Szerződéskötés időpontja/átvétel időpontja:

Fogyasztó(k) neve:

Fogyasztó(k) címe:

A fogyasztó(k) aláírása (kizárólag papír alapon tett nyilatkozat esetén):

Kelt

The post Az elállási nyilatkozat-minta first appeared on Fogyasztó Barát.

Fogyasztó vagy vállalkozás vásárolt webshopjában? Megnézzük mi a kettő között a különbség.

Ilcsik Tilla — Fri, 31 May 2024 11:44:12 +0000

A hétköznapi szóhasználatban fogyasztónak szokás hívni mindenkit, aki terméket vásárol, valamilyen szolgáltatásra előfizet.

Ez lehet az oka annak, hogy sokszor elbizonytalanodhat a webáruházat üzemeltető is abban, hogy fogyasztónak minősül-e a vásárlója jogi szempontból. Nem minden vásárló fogyasztó, és bizony nem ugyanazok a jogok illetik meg a webáruházban vásárlók egy részét, mint a többit.

Fogyasztó fogalma a Ptk. szerint

Ahhoz, hogy világossá tegyük mi a különbség vásárló és vásárló között a szerződéskötés során, valamint a teljesítést követő jogérvényesítések körében, a fogyasztó jogi fogalmát kell figyelembe venni.

Ehhez a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényt (Ptk.) kell megnéznünk, mely az alábbiak szerint definiálja az értelmező rendelkezései között azt, hogy ki az a fogyasztó:

8:1. § [Értelmező rendelkezések]

3.fogyasztó: a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül eljáró természetes személy;

Az Fgytv. ugyan kicsit részletesebben határozza meg a fogalmat, de ez a lényegen nem változtat: a fogyasztó leegyszerűsítve az, aki magánszemélyként vásárol, és nem fogyasztó az, aki céges adószámra kéri a számlát, azaz jogi személyként (pl. cégként vásárol) szerződik a webáruházzal.

Ez természetes azért fontos, mert az e-kereskedelemre is vonatkozó jogszabályok (pl.: a Ptk.) sok esetben külön speciális szabályokat határoznak meg a fogyasztókra vonatkozóan, és vannak olyan jogszabályok, melyek viszont kizárólag a fogyasztókkal megkötött szerződésekre vonatkoznak (pl.. 45/2014. (II.26.) Korm. rendelet, 151/2003. (IX.22.) Korm. rendelet).

Ezeket a szabályokat nem kell alkalmaznia a webshopnak a céges vásárlóinál

Az alábbiakban nézzük meg azokat a leggyakrabban szóba kerülő szabályokat, jogintézményeket, melyek nem vonatkoznak a jogi személy vásárlókra.

Elállás

A webshop rendeletként is ismert 45/2014. (II.26.) Korm. rendelet elnevezésében is benne van, hogy az csak a fogyasztó és vállalkozások közötti szerződéses viszonyra határoz meg szabályokat.

E rendelet határozza meg az elállás szabályait is, mely jog tehát csak a fogyasztókat, a természetes személy vásárlókat illeti meg.

Cégeknek nincs elállási joga. Dönthet úgy persze a webáruház (tehát nem jogszabály kötelező előírása alapján), hogy minden vásárlójának biztosítja ezt a jogot, így a céges vevőinek is.

Jótállás

A jótállásnak két fajtája van. A jogszabályon alapuló kötelező jótállás, melynek szabályait a 151/2003. (IX.22.) Korm. rendelet határozza meg, és a szerződésen alapuló jótállás.

A jogszabályon alapuló jótállás csak a fogyasztókkal megkötött szerződések keretében eladott tartós fogyasztási cikkekre vonatkozik, tehát a jogi személy vásárlók számára nem kell jótállást biztosítani az általuk vásárolt tartós fogyasztási cikkekre. Ahogy az elállást, úgy a jótállást is azonban önként biztosíthatja a webáruház a céges vásárlói számára. Ez esetben azonban a jótállás feltételeit szabadon meghatározhatja, tehát nem kötelező a rendelet szabályai szerint eljárnia.

Nem szabad azonban elfelejteni, hogy a céges vásárlókat is megilleti a kellékszavatosság, melynek időtartama 1 év (fogyasztók esetében 2 év).

Kellékszavatosság, bizonyítási kötelezettség

Ahogy előzőekben írtuk a vállalkozások egymás közötti szerződéskötése esetén a jogi személy vásárlót kellékszavatosság illeti meg. Tehát egy cég is jelezheti minőségi kifogását az eladó felé a vásárolt termékkel kapcsolatban.

Míg azonban a fogyasztónak más dolga nincs is a hiba jelzése után (mert a bizonyítási kötelezettség 1 évig az eladón van) addig a jogi személy vásárlónak bizonyítania kell azt, hogy a hiba oka már a teljesítéskor fennállt, tehát a bizonyítási teher ilyen esetben a vevőn van.

A 3 munkanapos cseregarancia

A 3 munkanapos cseregaranciaként ismert szabályt a kötelező jótállásról szóló rendelet (151/2003. (IX.22.) ) tartalmazza, így e szabályt is csak a fogyasztók esetében kell alkalmazni, a cégek nem tarthatnak igényt a három munkanapon belüli cserére a fogyasztási cikk meghibásodása esetén.

Itt jegyezzük meg azonban azt is, hogy a fogyasztókat ez a jog csak értelemszerűen a jótállás köteles tartós fogyasztási cikkek esetében illeti meg.

The post Fogyasztó vagy vállalkozás vásárolt webshopjában? Megnézzük mi a kettő között a különbség. first appeared on Fogyasztó Barát.

Változhat az elállás egyik szabálya. A fogyasztóvédelmi hatóság jár el a Posta rendeletet megsértő webáruházakkal szemben.

Ilcsik Tilla — Thu, 18 Apr 2024 08:05:39 +0000

Legutóbbi blog bejegyzésünkben már írtunk “A fogyasztóvédelemmel összefüggő kormányrendeletek módosításáról szóló Korm. Rendelet” elnevezésű jogszabálytervezetről, mely több, a webáruházakat is érintő jogszabály módosítását tartalmazza.

A jótállással kapcsolatban várható módosításokról itt írtunk, ha lemaradt róla, nézze meg.

A jogszabálytervezet szerint módosulhat a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól szóló 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. rendelet) elállással kapcsolatos egyik szabálya, valamint A postai szolgáltatások nyújtásának és a hivatalos iratokkal kapcsolatos postai szolgáltatás részletes szabályairól, valamint a postai szolgáltatók általános szerződési feltételeiről és a postai szolgáltatásból kizárt vagy feltételesen szállítható küldeményekről szóló 335/2012. (XII. 4.) Korm. rendeletet (továbbiakban: Posta rendelet) is pontosítják a tekintetben, hogy mely hatóság jár el a webáruházakkal szemben, ha azok nem biztosítják a postai szolgáltatás igénybevételének lehetőségét az oldalukon.

Az alábbiakban részletezzük mi várható a módosítások életbe lépésével.

Elállás esetén a vásárló a webáruház üzletébe is visszaviheti a terméket

A jelenleg hatályos Korm. rendelet 24. § (2) bekezdése szerint „A fogyasztó kizárólag az áru visszaküldésének közvetlen költségét viseli, kivéve, ha a vállalkozás vállalta e költség viselését.”

Tehát a főszabály szerint a visszaküldés költsége a vásárlót terheli.

A fenti jogszabályhely módosulhat arra, hogy „A fogyasztó az áru visszaküldésének közvetlen költségét viseli, kivéve, ha a vállalkozás vállalta e költség viselését, vagy a (4) bekezdésben foglaltak fennállása esetén.”

A Korm. rendelet 24. §-a szakasza a jogszabálymódosítással kiegészülhet a következő (4) bekezdéssel:

„(4) Távollévők között kötött szerződés esetén, ha a vállalkozás az árut üzlethelyiségben is értékesíti, és a fogyasztó a vállalkozás üzlethelyiségében személyesen gyakorolja a 20. § szerinti jogát, jogosult ezzel egyidejűleg az árut visszaadni a vállalkozásnak.”

Ez tehát azt jelenti, hogy ha a webáruháznak az online üzletén kívül van fizikális üzlethelyisége is, és a vásárló az elállási jogát ott gyakorolja személyesen, akkor a terméket helyben vissza is adhatja az eladó vállalkozásnak, így a visszaküldés költsége nem terheli.

A Korm. rendeletnek ezen kívül módosulhat a 3. számú melléklete mely a kellékszavatosságról, a termékszavatosságról és a jótállásról szóló mintatájékoztatót tartalmazza.

A fogyasztóvédelmi hatóság jár el a Posta rendelet megsértése esetén

A Posta rendelet a következő 13/A. alcímmel egészülhet ki:

„13/A. Eljáró hatóság 32/A. § (1) A 3/A. §-ban foglalt rendelkezés megsértése esetén a fogyasztóvédelmi hatóság jár el a fogyasztóvédelemről szóló törvényben meghatározott szabályok szerint.

(2) Az (1) bekezdésben említett rendelkezés a fogyasztóvédelemről szóló törvény alkalmazásában fogyasztóvédelmi rendelkezésnek minősül.”

A jogszabálymódosítással tehát egyértelművé teszik, hogy a webáruházakra kötelezettséget megállapító, 2024. március 28. napjától hatályos rendelkezés fogyasztóvédelmi rendelkezésnek minősül, és annak megsértése esetén a fogyasztóvédelmi hatóság jár el az általános fogyasztóvédelmi hatósági és eljárási szabályok alapján.

The post Változhat az elállás egyik szabálya. A fogyasztóvédelmi hatóság jár el a Posta rendeletet megsértő webáruházakkal szemben. first appeared on Fogyasztó Barát.

Amiben még mindig bizonytalan lehet a webshop, ha elállásról van szó

Ilcsik Tilla — Fri, 08 Dec 2023 11:35:20 +0000

Minden webáruház tulajdonos tudja, hogy a vásárlójának 14 napja van arra, hogy elálljon a vásárlástól. E fogyasztói jog lényegéről, annak szabályairól több bejegyzésünkben is írtunk már.

A mindennapi működés azonban hozhat olyan kérdéseket az elállás kapcsán, amik nem minden esetben egyértelműek a vállalkozásoknak, annak ellenére, hogy az elállás gyakori téma.

Az alábbi felsorolás azokat a kérdéseket, bizonytalan pontokat gyűjti össze, melyek gyakran előfordulnak a webáruházaknál.

1. A vásárló csak akkor állhat el, ha átvette a terméket, mert ezt mondja a jogszabály, vagy mégsem?

A fogyasztó az elállási jogát a szerződés megkötésének napja és a termék átvétele közötti időszakban is gyakorolhatja. Ami még fontos, hogy ha már feladata a terméket a webshop, átadta pl. a futárszolgálatnak, akkor ebben a időszakban is élhet elállás jogával a vásárló. Nem kell tehát, hogy a terméket átvegye az elállási jog gyakorlásához.

Vonatkozó jogszabályhely: 45/2014. (II.26.) Korm. rendelet 20. § (3) bekezdése.

2. Átutalással térítené vissza a vételárat minden elállás esetén a webshop, rendben van ez így?

E témakörben a leggyakoribb kérdés: „Utánvétellel fizetett a vásárló, muszáj nekem készpénzben visszafizetni a vételárat?”

A válasz az, hogy igen. A jogszabály értelmében ugyanazon a módon kell visszatéríteni a vásárló számára a vételárat, amilyen formában azt megfizette. Tehát, ha utánvétellel fizetett a vásárló, akkor készpénzben kell a webshopnak is visszafizetnie. Természetesen a vállalkozás más fizetési módot is alkalmazhat a visszatérítésre, ha a vásárló ebbe beleegyezett.

Fontos, hogy nem kötheti ki a webáruház előre, hogy csak átutalással fizeti vissza a termék árát akkor, ha más módon is lehetősége van a vásárlónak fizetni.

Vonatkozó jogszabályhely: 45/2014. (II.26.) Korm. rendelet 23. § (2) bekezdése.

3. Mi jár vissza a vásárlónak, ha eláll?

Amennyiben úgy döntött a vásárló, hogy eláll, akkor a jogszabály értelmében a vállalkozás visszatéríti a fogyasztó által ellenszolgáltatásként megfizetett teljes összeget, ideértve a teljesítéssel összefüggésben felmerült költségeket is. Ez tehát azt jelenti, hogy nemcsak a termék vételára, hanem például a szállítás díja is visszajár a vásárlónak. Ha utánvétellel fizetett a vásárló, és annak volt plusz költsége, akkor annak díját is vissza kell fizetni.

Vonatkozó jogszabályhely: 45/2014. (II.26.) Korm. rendelet 23. § (1) bekezdése.

4. A védőfóliát is felbontotta a vásárló, nem állhat el?

A fogyasztóvédelmi gyakorlat szerint a csomagolás nem része sajnos a terméknek. A vásárló jogosult felbontani azt ahhoz, hogy a megvásárolt terméket megnézhesse, kipróbálhassa. Amikor úgy dönt, mégsem kell neki a termék, akkor viszont ennek az eredeti csomagolásnak a megléte már nem feltétele az elállási jog gyakolráshoz, tehát nem kell, hogy azt megőrizze. Fontos azonban azt is nézni, hogy a fizikális üzletben milyen módon lenne lehetősége a vásárlónak a terméket megtekinteni.

Kérdés, hogy egy védőfólia eltávolítása szükséges-e a termék megtekintéséhez, kipróbálásához. Ezt mindig egyedi esetben szükséges nézni.

A termék csomagolásának megbontása egyértelműen az olyan termékek esetében nem megengedett, amelyek higéniai vagy egészségügyi okokból a felbontás után már nem küldhetők vissza. Ilyenek például a kozmetikai termék, de a fogyasztóvédelem egy állásfoglalása szerint például a füllhallgató fóliájának eltávolítása esetén már nem élhet az elállás jogával a vásárló higéniai okok miatt.

5. A tartozékokat nem küldte vissza a vásárló, vagy sérülten küldte vissza a terméket, így már nem állhat el?

De! Az elállás joga akkor sem tagadható meg, ha a terméket sérülten küldte vissza. Ez esetben értékcsökkenést lehet felszámítani, melyet az eladó határoz meg minden esetben egyedileg. A vásárlónak joga van az elálláshoz, és kipróbálhatja a terméket, de ugyanakkor felelősséggel tartozik a termékben bekövetkezett értékcsökkenését. Erre fel kell hívni azonban a vásárló figyelmét a megrendelés előtt.

Vonatkozó jogszabályhely: 45/2014. (II.26.) Korm. rendelet 25. §.

6. Személyesen vette át a terméket az üzletemben, mégis elállhat a vásárló?

Gyakori kérdés – nem véletlenül – az, hogy ha a vásárló ugyan a webáruházban rendelte meg a terméket, de a vállalkozás üzlethelyiségében vette át, akkor is elállhat-e a vásárló? Hiszen megnézhette a terméket így, mielőtt hazavitte.

Igen, ekkor is elállhat a vásárló, ennek oka, hogy maga a szerződéskötés, a termék megvásárlása távollévők között történt, és nem tudta azt a megvásárlás előtt megtekinteni.

7. Elállt a vásárló, a terméket még a 14 napon belül vissza is kéne kapnom, nem?

Nem.

A fogyasztónak a termék átvétele után 14 napja van arra, hogy jelezze elállási szándékát, majd ha ezt megtette, onnantól számítva haladéktalanul, de legkésőbb 14 napja van arra is, hogy feladja a terméket vállalkozásának. A visszaküldésre vonatkozó 14 napos határidő sem jelenti azt, hogy a visszaküldött terméknek 14 napon belül meg is kell érkeznie az eladóhoz, hanem elegendő, ha a 14 napos időtartamon belül feladásra kerül a termék a vásárló részéről.

Vonatkozó jogszabályhely: 45/2014. (II.26.) Korm. rendelet 24. § (1) bekezdése.

The post Amiben még mindig bizonytalan lehet a webshop, ha elállásról van szó first appeared on Fogyasztó Barát.

7+1 emlékeztető a webshopoknak karácsony előtt!

Ilcsik Tilla — Thu, 30 Nov 2023 11:48:48 +0000

Reméljük, hogy már minden webshop érzi a karácsony előtti rendelések miatti túlterheltséget.

Ez az időszak pörgősebb lehet a webshop működésében és felszaporodnak azok a problémák, amik máskor jobb esetben csak ritkán terhelik a webáruház üzemeltetőket.

A megrendelések növekedése több szervezést igényel, jobban szorítanak a határidők. A vásárlók is lehet türelmetlenebbek ilyenkor, hiszen minél előbb meg akarják kapni a fa alá kerülő terméket.

Ilyenkor:

a kiszállítási határidőket nehezebben lehet tartani,
előfordulhat, hogy kifogy a termékünk,
a futárunk rohan tovább és vásárlónk meg se nézhette a csomagolás sértetlenségét,
elmarad a jótállási jegy a csomagból,
nagyobb az esélye a félreárazásnak vagy az akció nem megfelelő feltüntetésének.

Ebben az írásban összeszedtünk a korábban már több helyen leírtakat emlékeztetőül. Felsoroltuk összefoglalóan mely szabályokról ne feledkezzen el most sem, valamint, hogy a fenti esetekben hogyan kell eljárni. Ha van pár perce a nagy rohanásban érdemes lehet átfutni a lenti sorokat!

1. Nem tudom kiszállítani időben a terméket

Ahogy korábban megírtuk, a szállítási határidőket pontosan fel kell tüntetni a vásárló számára. Ebben az időszakban különösen oda kell arra figyelni, hogy ha a szállítási határidők meghosszabbodnak, akkor arról megfelelően tájékoztassa a vásárlókat a honlapján és az ÁSZF-ben!

A teljesítési határidő 30 nap, mely a Ptk. szerinti végső határidő. Sokszor kérdezik tőlünk, megadható-e munkanapban a nap helyett ez a határidő. Sajnos nem, a jogszabály a 30 napról rendelkezik, mely idő alatt meg is kell kapnia a terméket a vásárlónak. A fogyasztóvédelem ugyanakkor elvárja, hogy a szállítási határidőt minél pontosabban adja meg a vállalkozás, hogy a fogyasztó konkrétabb idővel tudjon számolni. Természetesen, ha a megadott szállítási határidő nem teljesíthető, és a vásárló beleegyezik annak módosításába, akkor lehet ezt a határidőt egyedileg meghosszabbítani.

2. Készlethiányos a termékem és leadták rá a megrendelést

Törekedni kell arra, hogy csak olyan terméket tudjon megrendelni a vásárló, mely valóban el is érhető webshopjában. A fogyasztóvédelem is elvárja, hogy a webáruház készletnyilvántartása naprakész legyen. Most, hogy sokan a neten vesznek ajándékot különösen figyelni kell arra, hogy az elérhető termékek kerüljenek fel oldalára! Hiba azonban mindig előfordulhat és kaptunk már kérdést arra vonatkozóan, mit lehet akkor tenni, ha kiderül, már nincs készleten a termék, amit megrendelt a vásárló. Ha még nem került visszaigazolásra a megrendelés, akkor Önnek nem kell teljesíteni a megrendelést. Amennyiben viszont szerződéskötés megtörtént, akkor fel lehet ajánlani hasonló terméket, meg kell próbálni megegyezni a vásárlóval.

3. Eláraztam a terméket

Mindig visszatérő kérdés a hibás ár feltüntetés kérdése. Köteles-e e webshop értékesíteni a félreárazott terméket? Itt kérdés egyrészt a szerződés létrejötte, másrészt viszont az, hogy mennyire ment félre az árazás.

Amennyiben nem jött még létre a szerződés (csak az automata értesítő ment ki a vásárlónak) akkor nem kell hibás áron teljesíteni a megrendelést.

Amennyiben létrejött a szerződés, akkor fel kell ajánlani a helyes áron való értékesítést, vagy fel lehet mondani
a szerződést a hibás árra leadott termékek esetében.

Kerülni kell azonban azt, hogy erre sor kerüljön, és főleg ebben az időszakban érdemes többször ellenőrizni, hogy
a megfelelő áron szerepelnek-e az oldalon a termékek.

A fogyasztók felé is van elvárás ezen a téren: Abban az esetben, ha a termék ára nyilvánvalóan alacsonyabb, mint annak szokásos piaci ára, tehát maga a fogyasztó és tudhatta, hogy az ár hibás, akkor a webáruház nem köteles teljesíteni
a megrendelést.

A fogyasztóról tehát feltételezni kell, hogy a webáruházban történő válogatása, vásárlása során kellő körültekintéssel járt el, és tisztában van az általa keresett termék jellemzőivel, és így a piaci árával is.

Ha azonban az ár nem lényegesen alacsonyabb más hasonló termékek árához képest, és így a fogyasztó sem tudhatta, hogy tévedés miatt került feltüntetésre az az ár, akkor köteles a webáruház a megrendelést visszaigazolni, és azt teljesíteni.

4. Karácsonyi akció van nálam

Nem szabad elfelejteni az akciózás szabályait most sem!

Ha most külön akciókat nyújt vásárlóinak, akkor ne felejtse el megjelölni a termék korábbi, árcsökkentést megelőző 30 nap legalacsonyabb árát.

Árcsökkentés bejelentése alatt a jogszabály olyan akciózást ért, melyet a fogyasztó felé közöl a webáruház. Ha tehát a webáruház csak átáraz bizonyos termékeket, arra nem vonatkoznak az akciózás szabályai. Amennyiben például karácsonyi kupont ad törzsvásárlóinak, egyedi kedvezményként és nem kerültek meghirdetése a fogyasztók szélesebb körében, akkor az szintén nem minősül akciónak.

A fogyasztót megillető jogok (elállása, kellékszavatosság, jótállás) kizárása árcsökkentett termékekre is tilos! Tehát, ha karácsony után valaki visszavinné a terméket (pl. jótállást érvényesítve) akkor nem lehet arra hivatkozva azt elutasítani, hogy a vásárol terméket akciósan kapta!

5. Sérült termékek

A futárcégek leterheltsége miatt ilyenkor gyakrabban merülhetnek fel a sérült csomagokkal kapcsolatos problémák.

Ami javasolt, hogy a termék feladásakor a vállalkozás készítsen felvételt a becsomagolásról, arról, hogy a terméket sérülésmentesen adta át a futárnak.

Szerencsés, ha a futárcéggel úgy állapodik meg a vállalkozás, hogy legalább a csomagolás ellenőrzésére lehetősége van a vásárlónak az átvételkor, így a csomagolás sérülése esetén jegyzőkönyv felvétele lehetséges. Amennyiben pedig a csomag tartalma a jellege folytán könnyen ellenőrizhető és nem időigényes, lehetőleg várja meg a futárcég annak kibontását, és azt, hogy a fogyasztó meggyőződjön magának a terméknek a sérülésmentességéről is!

Ez utóbbiról érdemes külön is tájékoztatni a vásárlókat, hogy tisztában legyenek az átvételkori lehetőségeikkel!

6. Elállás

A bontatlan, sértetlen csomagolás nem követelhető meg a vásárlótól. Akkor is vissza kell venni a terméket, ha már nem az eredeti csomagolásban küldené vissza webshopjának. Ha a kipróbáláskor megsérült a termék, akkor viszont értékcsökkenést állapíthat meg, ennek mértékét pedig Ön határozhatja meg figyelembe véve a termék állapotát!

7. Ne felejtse el a jótállási jegyet, az adattörlő kódot

Ha jótállás köteles terméket is árul, akkor ne maradjon el a jótállási jegy átadása ilyenkor sem!

Fontos azonban, hogy ha elmaradt a jótállási jegy átadása, vagy a vásárló azt elvesztette, akkor a vásárlást bizonyító nyugta bemutatásával is érvényesítheti a vásárló a jótállásból eredő igényét!

Amennyiben tartós adathordozót is értékesít (pl. telefon, pendrive) akkor pedig az úgynevezett adattörlő kódot is át kell adnia a vásárlójának. Ennek átadását ellenőrzi a fogyasztóvédelem! Erre vonatkozó tudnivalókat itt foglaltuk össze:

A Fogyasztóvédelmi Hatóság célellenőrzése az adattörlő kódokkal kapcsolatban: az Ön webshopja érintett?

A Fogyasztóvédelmi Hatóság célellenőrzése az adattörlő kódokkal kapcsolatban: az Ön webshopja érintett?” — Fogyasztó Barát" src="https://fogyasztobarat.hu/a-fogyasztovedelmi-hatosag-celellenorzese-az-adattorlo-kodokkal-kapcsolatban-az-on-webshopja-erintett/embed/#?secret=kYlSfGMWWY#?secret=XqSkrvZqZ4" data-secret="XqSkrvZqZ4" width="500" height="282" frameborder="0" marginwidth="0" marginheight="0" scrolling="no">

+1 Fogyasztóknak szóló üzenetek

„Már csak két darab elérhető”, „Siessen, mert sokan viszik ezeket a termékeket”.

Kerülni kell ezeket a figyelemfelhívó mondatokat, mert a fogyasztóvédelem, ha ilyennel találkozik, akkor tisztességtelennek ítéli, mely a vásárló döntésének befolyásolására alkalmas.

Minden webshop üzemeltetőnek békés és problémamentes forgalmat kíván a Fogyasztó Barát!

The post 7+1 emlékeztető a webshopoknak karácsony előtt! first appeared on Fogyasztó Barát.