Egyéb kategória | Fogyasztó Barát

14 napos elállási jog és az új online elállási funkció – összefoglaló a Fogyasztó Barát szakmai webináriumáról

Ilcsik Tilla — Mon, 29 Jun 2026 07:05:50 +0000

A Fogyasztó Barát 2026.06.12. napján megtartott webináriumán Dr. Ilcsik Tilla ügyvéd tartott előadást a 14 napos elállási jog legfontosabb szabályairól, a webshopokat érintő gyakori hibákról, valamint a 2026. június 19-től kötelező online elállási funkció követelményeiről.

A 14 napos elállási jog lényege

Az előadás azzal kezdődött, hogy Tilla ismertette a 14 napos elállási jog lényegét. Ennek a fogyasztói jognak a célja az, hogy a vásárló az internetes vásárlás után kapjon egy rövid „meggondolási időt”, hiszen a terméket a rendelés leadásakor még nem tudja kézbe venni, kipróbálni vagy személyesen megvizsgálni ellentétben egy üzletben történő vásárláskor. A magyar szabályozás alapját a 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet (továbbiakban: rendelet) adja, amely részletesen szabályozza a távollévők között kötött fogyasztói szerződések esetén az elállási és felmondási jogot.

Mikor kezdődik a 14 napos határidő?

Az előadáson kiemelésre került, hogy termék vásárlása esetén a 14 napos határidő főszabály szerint a termék átvételétől indul. Ha egy rendelés több termékből áll, és azokat eltérő időpontban kézbesítik, akkor a határidő az utolsóként átvett terméktől vagy tételtől számít. Szolgáltatás esetén ezzel szemben a szerződés megkötésének napja az irányadó.

Fontos gyakorlati üzenetként hangzott el, hogy a 14 nap naptári nap, nem munkanap. Szintén lényeges, hogy a fogyasztó nemcsak a termék átvétele után, hanem már a szerződés megkötése és az átvétel közötti időszakban is élhet az elállási jogával. Ez azt is jelenti, hogy nem jogszerű az ha a webáruház kiköti, hogy a vásárló előbb vegye át a terméket, és csak utána gyakorolhatja az elállási jogát.

Az előadáson szó volt arról is, hogy az elállási jog kizárólag a fogyasztónak minősülő, természetes személy vásárlókat illeti meg. Vagyis ha valaki cégként, adószámmal vásárol, főszabály szerint nem hivatkozhat a 14 napos fogyasztói elállási jogra.

Hogyan jelezheti a fogyasztó az elállást?

Tilla előadásában hangsúlyozta, hogy a fogyasztó az elállási szándékát bármilyen egyértelmű nyilatkozattal jelezheti. Ez történhet e-mailben, postai úton, telefonon, személyesen, elállási nyilatkozat-minta használatával, illetve 2026. június 19-től az online elállási funkción keresztül is.

Az előadáson elhangzott, hogy a webáruházaknál tapasztalt gyakori hiba, hogy a weboldalon úgy fogalmaznak, mintha az elállást kizárólag írásban vagy kizárólag e-mailben lehetne jelezni. Ez félrevezető lehet, mert a fogyasztó elállási nyilatkozatának nem kell meghatározott formát követnie. Az elállási nyilatkozat-minta használata sem kötelező: az csak egy segítség a fogyasztó számára.

Ugyanakkor az is elhangzott, hogy az egyszerű át nem vétel önmagában nem minősül elállási nyilatkozatnak. Ha a fogyasztó nem veszi át a csomagot, de semmilyen módon nem jelzi az elállási szándékát, az nem azonos az elállási jog gyakorlásával.

Mit kell visszatéríteni elállás esetén?

Elállás esetén a vállalkozásnak főszabály szerint haladéktalanul, de legkésőbb az elállásról való tudomásszerzéstől számított 14 napon belül vissza kell térítenie a fogyasztó által a teljesítéssel összefüggésben felmerült teljes összeget. Ebbe nemcsak a termék ára tartozik bele, hanem az eredeti szállítási díj, sőt ha volt utánvételi díj, akkor az is.

A visszítérítés kapcsán kiemelésre került, hogy a visszatérítést főszabály szerint ugyanazzal a fizetési móddal kell teljesíteni, amelyet a fogyasztó használt. Ettől csak a fogyasztó kifejezett beleegyezésével lehet eltérni, és az eltérés nem okozhat számára többletköltséget. Például ha a vásárló készpénzben fizetett, de a vállalkozás utalni szeretne, ehhez a fogyasztó hozzájárulása szükséges.

A webináriumon szó volt arról is, hogy ha a fogyasztó a legolcsóbb szokásos szállítási módtól eltérő, drágább szállítási módot választott, például expressz szállítást, akkor az ebből eredő többletköltséget a vállalkozásnak nem kell visszatérítenie.

Visszatartható-e a visszatérítés?

Az előadáson szó volt arról is, hogy a vállalkozás bizonyos esetekben visszatarthatja a visszatérítést addig, amíg a termék vissza nem érkezik, vagy a fogyasztó nem igazolja kétséget kizáróan, hogy azt visszaküldte. A kettő közül a korábbi időpontot kell figyelembe venni.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha a fogyasztó még nem küldte vissza a terméket, és nem is igazolta a feladást, a webshop megvárhatja a termék visszaérkezését. Ha viszont a fogyasztó igazolja a feladást, akkor a vállalkozás már nem várhat pusztán arra hivatkozva, hogy a csomag fizikailag még nem érkezett meg.

Kipróbálás, használat és értékcsökkenés

A webináriumon részletesen szó esett az értékcsökkenés kérdéséről is, tekintettel arra, hogy ez gyakorta felmerülő kérdés a webáruházak működése során. A fogyasztó jogosult a terméket kibontani, megtekinteni és kipróbálni olyan mértékben, amely a termék jellegének, tulajdonságainak és működésének megállapításához szükséges. Ha azonban ezt meghaladóan használja a terméket, és emiatt értékcsökkenés következik be, azért felelőssé tehető.

Tilla kiemelte, hogy az értékcsökkenés mértékét nem lehet általánosan, előre százalékosan meghatározni. Nem célszerű tehát az ÁSZF-ben olyan kikötést szerepeltetni, hogy például minden sérült vagy használt termék esetén automatikusan 50% értékcsökkenést számít fel a vállalkozás. Az értékcsökkenést mindig egyedileg, az adott termék állapota alapján kell megállapítani, és annak arányosnak kell lennie.

Az előadáson az is elhangzott, hogy az eredeti csomagolás hiánya önmagában nem zárja ki az elállási jog gyakorlását. A fogyasztó a csomagolást főszabály szerint felbonthatja, hiszen sok esetben csak így tudja megvizsgálni a terméket. Más kérdés, ha a csomagolásnak különleges szerepe van, vagy a termék jellegéből adódóan a bontás ténylegesen jelentős értékcsökkenést okoz.

Mikor nem gyakorolható az elállási jog?

Az előadáson külön blokk foglalkozott az elállási jog alóli kivételekkel. A rendelet 29. §-a sorolja fel azokat az eseteket, amikor a fogyasztó nem gyakorolhatja az elállási jogát. Az előadáson mindegyik kivételi körröl szó volt, de részletesebben imsertetésre kerültek azok, melyek gyakorta előfordulhatnak a webshoponál.

Ide tartozhatnak például az egyedi, személyre szabott termékek, a romlandó vagy minőségüket rövid ideig megőrző áruk, a zárt csomagolású higiéniai termékek felbontás után, bizonyos időpontra szóló szolgáltatások, illetve meghatározott feltételek mellett a digitális tartalmak.

Tilla hangsúlyozta, hogy ezeket a kivételeket nem szabad túl tágan értelmezni. Az egyes kivételi köröknél példákat említett a jobb áttekinthetőség érdekében. Az egyedi termékek kapcsán külön jelezte, hogy például attól, hogy egy termék nincs raktáron, és a webshopnak külön be kell szereznie, még nem lesz automatikusan egyedi termék. Egyedi termékről akkor beszélhetünk, ha azt a fogyasztó utasítása alapján, kifejezett kérésére állítják elő, vagy egyértelműen a fogyasztó személyére szabják.

A higiéniai termékekekkel kapcsolatban kiemelésre került, hogy az elállási jog nem eleve kizárt, hanem a zárt csomagolás felbontása után szűnik meg. Vagyis az erre vonatkozó webshop tájékoztatásnál pontosan kell fogalmazni, hiszen cska a csomagolás megbontásával veszíti el az elállási jogát a vásárló.

Az elállás alóli kivételek között külön szó volt a digitális tartalmakról is, például e-bookokról, letölthető videós anyagokról vagy más, nem tárgyi adathordozón nyújtott digitális tartalomról. Elhangzott, hogy az elállási jog elvesztéséhez nem elegendő pusztán az ÁSZF-ben szerepeltetni egy általános kizárást. A fogyasztónak kifejezetten hozzá kell járulnia ahhoz a megrendelés során, hogy a teljesítés a 14 napos határidő lejárta előtt megkezdődjön, és egyidejűleg tudomásul kell vennie, hogy ezzel elveszíti az elállási jogát. A vállalkozásnak erről visszaigazolást is kell küldenie.

2026. június 19-től kötelező az online elállási funkció

A webinárium második fő témája a 2026. június 19-től kötelező online elállási funkció volt. Ettől az időponttól minden olyan webshopnak, amely fogyasztóknak értékesít, biztosítania kell a weboldalán az online elállási funkciót. A cél az, hogy a fogyasztó ugyanolyan egyszerűen tudjon elállni a szerződéstől, mint ahogyan leadta a rendelését. Az új követelmény a módosított fogyasztóvédelmi irányelvből ered, és a magyar jogalkotó a rendelet módosításával vezette be.

Az előadáson kiemelésre került, hogy az online elállási funkció nem szünteti meg a többi elállási módot. A fogyasztó továbbra is élhet az elállási jogával nyilatkozat-mintával vagy más egyértelmű nyilatkozattal is. Az új funkció tehát nem kizárólagos út, hanem egy kötelezően biztosítandó további lehetőség.

Mit kell tudnia az elállási funkciónak?

A rendelet alapján az elállási funkciónak egyértelműen megfogalmazott, könnyen olvasható online elállási nyilatkozatnak kell lennie. A funkcióval a fogyasztó közölheti az elállási döntését, megadhatja a nevét, az elállással érintett szerződést azonosító adatokat, valamint azt az elektronikus elérhetőséget, amelyen keresztül megkapja az elállási nyilatkozatról szóló visszaigazolást.

Tilla ismertette a funkció megjelenítésével kapcsolatos követelményeket is: követelmény, hogy a weboldalon az „elállás a szerződéstől” szövegnek jól láthatóan és könnyen hozzáférhetően kell megjelennie az elállási időszak alatt. Az online nyilatkozat elküldésére szolgáló megerősítő funkción pedig az „elállás megerősítése” szövegnek kell szerepelnie. Az előadásban külön kiemelésre került, hogy ez nem egy általános „küldés” gomb, hanem jogszabályban meghatározott szövegezésű funkció.

Az előadáson szó volt az automatikus átvételi elismervényről is. A vállalkozásnak az elállásról való tudomásszerzésről indokolatlan késedelem nélkül, tartós adathordozón kell átvételi elismervényt küldenie a fogyasztó részére. Ennek tartalmaznia kell az elállás tartalmát, valamint a megküldés napját és pontos időpontját.

Nemcsak ÁSZF-kérdés az elállási funkció, hanem technikai és adatkezelési feladat is

Az online elállási funkció nem kizárólag ÁSZF-módosítási kérdés. Természetesen az ÁSZF-ben tájékoztatni kell a fogyasztót az elállási jog gyakorlásának módjairól, de a kötelezettség gyakorlati teljesítése a webshop feladata.

Dr. Ilcsik Tilla arra is felhívta a figyelmet, hogy az elállási funkció adatkezeléssel jár, ezért az adatkezelési tájékoztatót is érintheti. Ha a funkciót külső szolgáltató biztosítja, akkor felmerülhet az adott szolgáltató adatfeldolgozóként történő feltüntetése is.

Gyakorlati kérdések, amelyek az előadáson felmerültek

A webinárium végén a résztvevők kérdéseire is sor került. Az alábbiakban témakörönként a legfontosabbakat ezek közül felsoroljuk:

1. Visszatérítéssel kapcsolatos kérdések:

Utánvétes futárszállítás esetén a teljes szállítási költséget és az utánvét díját is vissza kell téríteni a termék árával együtt?

Igen. A válaszban elhangzott, hogy elállás esetén a fogyasztó részére főszabály szerint a teljes megfizetett összeget vissza kell téríteni, ideértve az eredeti szállítási díjat és az utánvét díját is.

Miért kell a szállítási díjat is visszatéríteni elállás esetén?

Azért, mert elállás esetén az eredeti állapot helyreállítása a cél. A fogyasztó azt az összeget fizette meg, amely ahhoz kellett, hogy a termékhez hozzájusson, ezért főszabály szerint a termék ára mellett az eredeti szállítási költséget is vissza kell téríteni.

Ha a vásárló az ingyenes szállítás értékhatára fölött rendelt, majd a rendelés 80%-át visszaküldi, levonható-e a szállítási díj?

Tilla a válaszát azzal kezdte, hogy a „részleges elállás” nem önálló, kifejezetten szabályozott jogintézmény. Ha a webshop mégis biztosítja, hogy a fogyasztó csak a rendelés egy részét küldje vissza, akkor erről a feleknek meg kell állapodniuk. Ilyen esetben felmerülhet, hogy a nála maradó termékek értéke alapján az ingyenes szállítás már nem járt volna, ezért a szállítási díj érvényesítéséről külön megállapodás szükséges.

Ha a vásárlótól előre foglalót vagy előleget kértünk, elállás esetén ezt is vissza kell fizetni?

Igen, amennyiben nem olyan termékről vagy szolgáltatásról van szó, amelyre az elállási jog eleve kizárt.

A kezelési költséget is vissza kell téríteni?

Igen, ha a fogyasztó azt megfizette, akkor elállás esetén azt is vissza kell téríteni. Tilla ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy banki vagy bankkártyás tranzakciós díj főszabály szerint nem hárítható át a fogyasztóra a vásárlás során.

Ha a fogyasztó bankkártyával fizetett, visszatéríthető-e az összeg átutalással?

Csak akkor, ha a fogyasztó ebbe kifejezetten beleegyezik. Főszabály szerint ugyanazzal a fizetési móddal kell visszatéríteni az összeget, amellyel a fogyasztó fizetett. Ettől megállapodással el lehet térni, de a fogyasztót emiatt nem terhelheti többletköltség.

Készpénzes visszatérítés esetén elég, ha a boltban biztosítjuk az átvételt, vagy postai úton kell visszaküldeni?

A válasz szerint ez az adott helyzettől függ. Ha a fogyasztó ténylegesen be tud menni az üzletbe, akkor ez egyeztethető vele. Ha viszont ez számára nem reális, akkor az összeget el kell juttatni részére.

A legolcsóbb szállítási módba beleszámít-e az ingyenes személyes átvétel?

Nem. Tilla hangsúlyozta, hogy itt fuvarozási módról van szó, ezért az ingyenes személyes átvétel nem tekinthető a legolcsóbb szállítási módnak.

2. A határidőkkel kapcsolatos kérdések:

Elállás esetén hány napja van a fogyasztónak visszaküldeni a terméket?

A fogyasztónak az elállás közlésétől számított 14 napja van arra, hogy a terméket visszaküldje vagy feladja. Nem kell, hogy a termék 14 napon vissza is érkezzen a vállalkozáshoz, elegendő ha 14 napon belül feladja azt.

A visszaküldési határidő a rendeléstől, a kiszállítástól, az átvételtől vagy az elállás közlésétől számít?

A visszaküldési határidő az elállás közlésétől számít.

Ha több részletben szállítják ki a rendelést, az utolsó termék átvételétől számít a 14 nap az összes termékre?

Igen, ha egy szerződésen belül, egy rendelésben több terméket rendelt a fogyasztó, és azok eltérő időpontban érkeznek meg, akkor az utolsó termék átvételétől kell számítani a 14 napos elállási határidőt.

3. Személyes átvétel és elállás kérdése:

Ha a fogyasztó online rendelt, de személyesen vette át és fizette ki a terméket, akkor is megilleti az elállási jog?

Igen. Mivel ilyenkor a szerződés távollévők között, online jött létre, ezért a fogyasztót akkor is megilleti az elállási jog, ha a terméket személyesen veszi át, és akár ott meg is tudja nézni.

Ha a fogyasztó azt írja, hogy „nem tetszik” vagy „mégsem erre számított”, de 14 napon belül van, akkor elállásként kell kezelni?

Igen. Az előadáson elhangzott, hogy a fogyasztónak nem kell jogi kifejezéseket használnia. Ha a nyilatkozatából az derül ki, hogy nem tart igényt a termékre és vissza szeretné küldeni, azt 14 napon belül jellemzően elállásként kell kezelni.

4. Az értékcsökkenéssel kapcsolatos kérdések:

Ha a fogyasztó sérülten küldi vissza a terméket, alkalmazható-e értékcsökkenés?

Igen. Az előadáson elhangzott, hogy ha a termék sérült, használt, hiányos vagy nem olyan állapotban érkezik vissza, amely a szükséges kipróbálás keretein belül elfogadható lenne, akkor értékcsökkenés számítható fel.

Kozmetikumoknál és parfümöknél értékcsökkenést kell alkalmazni, vagy kizárható az elállás?

A kozmetikumok és parfümök esetén jellemzően higiéniai okból, zárt csomagolás felbontása után az elállási jog kizárható. Ilyenkor nem értékcsökkenésről van szó, hanem arról, hogy a fogyasztó a felbontás után már nem élhet az elállási jogával.

Ha a fogyasztó vitatja az értékcsökkenést, előbb a teljes vételárat kell visszautalni, és csak utólag lehet követelni az értékcsökkenést?

Amennyiben az értékcsökkenés egyértelműen megállapítható, akkor a vállalkozás az értékcsökkenéssel csökkentett összeget térítheti vissza. Ha a fogyasztó ezt vitatja, akkor békéltető testülethez fordulhat, ahol vizsgálják, hogy az értékcsökkenés jogszerű és arányos volt-e.

Ha a termék teljesen törötten, használhatatlanul érkezik vissza, lehet-e 100%-os értékcsökkenést alkalmazni?

Igen, ha a termék megsemmisült vagy teljesen használhatatlanná vált, akkor akár 100%-os értékcsökkenés is felmerülhet. Fontos azonban, hogy az elállást ilyenkor sem „elutasítani” kell, hanem az elállást tudomásul kell venni, és az értékcsökkenést kell érvényesíteni.

A bontatlan csomagolás lehet-e az elállás feltétele?

Nem. A fogyasztó a csomagolást főszabály szerint felbonthatja, hiszen enélkül sok esetben nem tudná megvizsgálni a terméket.

Elvárható-e, hogy a fogyasztó az eredeti csomagolásba tegye vissza a terméket?

Alap esetben nem. Az eredeti csomagolás nem kérhető az elállás gyakorlásához. Ugyanakkor az előadáson elhangzott, hogy a csomagolás kérdése nem mindig egyértelmű pl. a speciális csomagolások, gyári csomagolások eseétben, és a hatósági, illetve békéltető testületi gyakorlat sem minden esetben egységes.

Ha a cipő dobozára ragasztotta a fogyasztó a csomagcímkét, levonható-e értékcsökkenés?

Az előadáson elhangzott, hogy ilyen esetben általában nem javasolt értékcsökkenést levonni. Bár érthető, hogy a cipősdoboz sérülése nehezíti az újraértékesítést, ez önmagában nem feltétlenül alapozza meg az értékcsökkenést.

5. Az online elállási funkcióval kapcsolatos kérdések:

Az átvételi igazolást akkor is meg kell küldeni, ha a fogyasztó nem az online űrlapon, hanem például telefonon jelezte az elállást?

A jogszabály kifejezetten az online nyilatkozathoz kapcsolódó visszaigazolási kötelezettséget nevesíti, de gyakorlati okból minden elállási bejelentésről javasolt írásos visszaigazolást küldeni. Ez később bizonyítási és vitakezelési szempontból is hasznos lehet.

Ha a webshopmotor automatikus átvételi elismervényt küld, azt hogyan kell megőrizni?

Az átvételi elismervényeket célszerű megőrizni, hogy később igazolható legyen: a rendszer működött, és a fogyasztó megkapta a visszaigazolást. A konkrét technikai megőrzési módot az adott webshoprendszernél kell ellenőrizni.

Az elállási funkció használható anonim felhasználóként is? Beépíthető e-mailes azonosítás?

Az azonosítással kapcsolatban adatvédelmi kérdések merülhetnek fel, továbbá az elállási funkció követelményeivel kapcsolatos gyakorlat még nem ismert, ezért óvatosan kell kezelni az olyan megoldásokat, amelyek további azonosítást vagy ellenőrzést építenek a folyamatba ami megnehezíti az online nyilatkozat beküldését.

Ha a fogyasztó az online elállási funkción keresztül nyilatkozik, és automatikus visszaigazolást kap, de később kiderül, hogy kicsúszott a határidőből, hivatkozhat-e arra a vásárló, hogy a webshop már visszaigazolta az elállását?

Nem. Az automatikus visszaigazolás nem az elállás jogosságának elfogadását jelenti, hanem kizárólag az elállási nyilatkozat beérkezésének igazolását. Ha később kiderül, hogy a fogyasztó nem jogosult az elállásra, azt a webshop külön jelezheti.

Az online elállási funkciót elég úgy kialakítani, hogy csak a teljes rendeléstől lehessen elállni?

A webshop nem köteles részleges elállást biztosítani az űrlapon. Ha a fogyasztó csak egyes termékektől szeretne elállni, azt később egyeztetni lehet vele. Ugyanakkor praktikus lehet az űrlapon erre lehetőséget biztosítani.

Ha kizárólag egyedi termékeket árulok, nekem is kötelező online elállási funkciót biztosítani?

Amennyiben a webshop kizárólag olyan termékeket értékesít, amelyeknél az elállási jog jogszerűen kizárható, például valóban egyedi, fogyasztói utasítás alapján készített termékeket, akkor nem szükséges elállási funkciót biztosítani. Ha azonban van olyan termék is, amelyre elállási jog gyakorolható, akkor a funkció biztosítása kötelező.

Az online elállási funkció olyan honlapokra is vonatkozik, ahol csak ajánlatkérési lehetőség van, majd e-mailben vagy telefonon történik a megrendelés?

Anmagyar szabályozás szövege távollévők között kötött szerződésekre utal az elállási funkció esetében, ezért akár ilyen ajánlatkérős, e-mailben vagy telefonon véglegesített szerződéseknél is felmerülhet az online elállási funkció biztosításának kötelezettsége. Ugyanakkor az is elhangzott, hogy a hatósági gyakorlat ezen a területen még alakulhat.

Mit jelent az átvételi elismervénynél a tartós adathordozó? Az e-mail megfelelő?

Igen. Az e-mail tartós adathordozónak tekinthető, ezért az átvételi elismervény e-mailben is megküldhető.

6. Az elállás alól kizárt termékekkel kapcsolatos kérdések:

Fotóelőhívás és fotónyomtatott termékek esetén van elállási jog?

Ezek a termékek jellemzően egyedi, a fogyasztó utasítása alapján előállított termékek, ezért az elállási jog kizárható. A jogszabály nem teszi attól függővé a kizárást, hogy a gyártás ténylegesen megkezdődött-e, bár a webshop dönthet úgy, hogy méltányosságból még a gyártás előtt törli a rendelést.

Egy termék egyedinek számít-e, ha csak rendelés leadásakor kezdjük el megvarrni, de szabvány méretei vannak?

Nem feltétlenül. Az előadáson elhangzott, hogy ha szabvány méretekről van szó, és a fogyasztó csak előre meghatározott opciókból választ, akkor ez önmagában nem teszi a terméket egyedivé.

Egyedi terméknek számít-e a tekercses vinilpadló, ha a vásárló által kért méretre vágják?

Igen. Ha a vásárló mondja meg, hogy pontosan mekkora méretre kell levágni a terméket, akkor az egyedi terméknek minősül.

Élő növényre és magokra vonatkozik-e az elállási jog?

Az élő növényeknél az elállási jog kizárása felmerül, mivel romlandó vagy minőségét rövid ideig megőrző árunak minősülnek. A mag azonban nem élő növény ilyen értelemben, ezért a magokra Tilla álláspontja szerint főszabály szerint biztosítani kell az elállási jogot, különösen bontatlan csomagolás esetén.

Könyvek, szakkönyvek esetén is van 14 napos elállási jog, ha a fogyasztó beleolvashat és értékes információt szerezhet belőle?

Igen. Önmagában a könyv nem tartozik az elállás alóli kivételek közé. A kivétel inkább hírlapokra, folyóiratokra és időszaki lapokra vonatkozik. Ha a könyv sérülten vagy használatra utaló állapotban érkezik vissza, értékcsökkenés felmerülhet.

Tisztítószerek és illatosítók esetén kizárható-e az elállás kibontás után?

Igen, ha folyadék jellegű terméket a fogyasztó kibontott, akkor higiéniai vagy egészségügyi okból a visszaküldés kizárható lehet.

Workshopra való jelentkezésnél csak akkor zárható ki az elállás, ha a fogyasztó előre ki is fizette a részvételi díjat?

Nem. Az előadáson elhangzott, hogy nem az előzetes fizetés a döntő, hanem az, hogy konkrét időpontra szóló szolgáltatásról van-e szó és az szabadidős tevékenységhez kapcsolódik-e. Ha a szerződés meghatározott teljesítési időpontra vonatkozik, az elállási jog kizárható.

The post 14 napos elállási jog és az új online elállási funkció – összefoglaló a Fogyasztó Barát szakmai webináriumáról first appeared on Fogyasztó Barát.

Webshop ellenőrzések 2026: Itt a hivatalos fogyasztóvédelmi menetrend.

Ilcsik Tilla — Wed, 04 Feb 2026 10:18:30 +0000

Sokan gondolják úgy, hogy a fogyasztóvédelmi ellenőrzés pusztán szerencse vagy véletlen kérdése. A valóságban azonban a hatóságok nem találomra választanak: a kormányhivatalok minden évben egy szigorúan rögzített szakmai stratégia és éves ellenőrzési terv alapján dolgoznak.

A Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság (NKFH) közzétette a 2026. évi országos ellenőrzési programját. A dokumentum összesen 73 kiemelt területet nevesít – ezek közül pedig számos pont közvetlenül a webáruházakat célozza meg, vagy érinti azok működését.

Mire figyel a hatóság 2026-ban? Összeszedtük a webáruházakat érintő legfontosabb ellenőrzési pontokat.

Kigyűjtöttük a webshop üzemeltetőket érintő legfontosabb ellenőrzési pontokat.

Bár a meghirdetett program rendkívül széles körű, az alábbiakban azokra a területekre koncentrálunk, amelyek a webshopot üzemeltetők számára a legnagyobb kockázatot jelenthetik.

Az NKFH teljes, 2026. évi ellenőrzési terve itt érhető el.

1.Az online értékesítés átfogó ellenőrzése

Ez a pont „örökzöld” a hatóság listáján. A hatóságok nemcsak azt nézik, hogy van-e ÁSZF-ed, hanem azt is, hogy az megfelel-e a legfrissebb jogszabályoknak.

A fókuszban: A webshop ÁSZF-ek tartalma, valamint weboldalon közzétett egyéb fogyasztói tájékoztatások.

Fontos: A 2026. évben is több alkalommal kell az ÁSZF-eket a jogszabályváltozásokhoz igazítani, ezért az idei évben is fontos a dokumentumok naprakészen tartása.

2.Amikor a vásárló „hívja ki” a hatóságot: Panaszkezelés

A hatóságok nem csak hivatalból, hanem a fogyasztók bejelentései alapján is vizsgálódnak. Ha a vállalkozás nem megfelelően kezeli a reklamációkat, és a vásárló a hatósághoz fordul, az a teljes panaszkezelési gyakorlat átvilágítását vonhatja maga után. Az ellenőrzési tervben ez a vizsgálat “A kellékszavatossági és a jótállási igények intézésének átfogó ellenőrzése a hagyományos és az online kereskedelmi forgalomban a beérkezett fogyasztói beadványok alapján” címmel szerepel, azaz idén a hatóságok kiemelten foglalkoznak majd azokkal a fogyasztói panaszokkal, melyek tárgya a minőségi kifogások kezelése.

Mit ellenőrizhetnek? A jótállási jegyek szabályos átadását, a minőségi kifogásokról készült jegyzőkönyvek meglétét és a válaszadási határidők betartását.

3. Újdonság: Egyes jótállásra vonatkozó rendelkezések szektorspecifikus vizsgálata

Ez az idei évben egy új ellenőrzési pont. Ebbe a körbe a speciális szaktudást igénylő, tartós fogyasztási cikkekhez kapcsolódó beüzemelési és karbantartási feltételek ellenőrzése tartozik. Nem szabad elfelejteni, hogy vannak olyan javító-és karbantartó szolgáltatások melyekre vonatkozó jótállási szabályokat külön jogszabály tartalmazza.

4.A vállalkozások panaszkezelésének ellenőrzése

Az év elején a hatóságok kiemelten figyelik a vállalkozások működésével kapcsolatos panaszokat.

Célkeresztben: A késedelmes szállítások kezelése és az ünnepi időszak utáni elállási jog gyakorlásának akadálymentessége.

Ezen ellenőrzésekre tehát leginkább az év elején számíthatnak a webshopok a karácsonyi időszak utáni panaszok kezelésének vizsgálata miatt.

5.Készpénzes fizetés – már a webshopokban is!

A tavalyi év egyik fontos, webshopokat is érintő jogszabályváltozása miatt került be új vizsgálati pontként a „fogyasztók pénzhasználathoz kapcsolódó jogainak érvényesítése”.

A tavaly júliusi 1. napjától hatályos szabályozás értelmében minden vállalkozásnak – így az online kereskedőknek is – biztosítania kell a készpénzes fizetés lehetőségét a fogyasztók számára.

Ezen ellenőrzési pont alapján a hatóságok ellenőrizni fogják az elektronikus fizetés rendelkezésre állását, a készpénzes fizetés feltételeit és a nem önkiszolgáló kasszák működését.

Teendő: Ha a webshopod még mindig csak elektronikus úton teszi lehetővé a termékek ellenértékének kifizetését, minél előbb gondoskodj arról, hogy a webshopodban legalább egyféle módon biztosított legyen a készpénz útján történő fizetés is.

Erről a kötelezettségről itt írtunk részletesen: Készpénzzel a webshopban – Itt vannak a pontos részletek.

6.Akciók, kuponok és a „fekete péntek”

Az év vége felé mindig kiemelten ellenőrzik a webshopok által meghirdetett akciókat, kuponnapokat. A fekete péntek időszaka alatt a hatóságok próbavásárlásokkal ellenőrzik a kuponok beválthatóságának feltételeit, valamint azt, hogy tényleges akció valósul-e meg a webshopban. Az akciózás szabályainak általános ellenőrzésére, valamint az akciós kuponok beválthatóságának ellenőrzésére azonban egész évben számíthatnak a webáruházak.

Ártörténet: Az ellenőrzések során egyrészt vizsgálják a webshopok által alkalmazott akciók szabályos feltüntetését, ártörténet bekérésével pedig az eredeti ár valódiságát vizsgálják.

Kuponok: A kuponok tekintetében kiemelten figyelik azt, hogy amennyiben a beválthatóságnak vannak feltételei (pl. értékhatár, hírlevélre feliratkozás), akkor arról kapnak-e előzetesen tájékoztatást a fogyasztók.

Kiemelt időszakok, termékek: Külön ellenőrzési pont az iskolakezdési ajánlatok ellenőrzése, valamint a húsvéti időszakban meghirdetett akciók, mely során szintén kiemelt figyelmet fordítanak az akciós árfeltüntésekre mind az online mind az offline térben

7.A zöld állítások ellenőrzése, veszélyes termékek keresése

A Greenwashing (alaptalan zöld állítások) 2026-ban is a hatóság célkeresztjében van. Legyen szó „100% természetes” összetevőkről vagy „környezetbarát” csomagolásról, minden állítást bizonyítani kell tudni.

Emellett a hatóság folyamatosan szűri a veszélyes termékeket (Safety Gate rendszer) A vizsgálat arra fog kiterjedni, hogy a Safety Gate (korábbi nevén RAPEX) rendszerbe bejelentett termékek megtalálhatóak-e a hazai hagyományos és online kereskedelemben.

Miért érdemes komolyan venni?

A számok önmagukért beszélnek: Az NKFH szakmai irányítása alatt álló kormányhivatalok 2025-ben több mint 13 600 fogyasztóvédelmi ellenőrzést végeztek, 26.908. db panaszt vizsgáltak ki, és összesen 2,6 milliárd forintnál is több fogyasztóvédelmi bírságot szabtak ki.

A 2026. évben folytatódik tehát a hatóságok összehangolt, szakmai felügyelet alatti ellenőrzési tevékenysége, a fenti ellenőrzési terv, valamint a korábban már bejelentett 7 pontos cselekvési terv alapján.

A hatóságok 2026-ban nemcsak szúrópróbaszerűen, hanem kockázatelemzés és fogyasztói panaszok alapján célzottan vizsgálódnak majd.

Érdemes tehát minél előbb felülvizsgálnod webáruházként az ÁSZF-edet, a weboldalad tartalmát (beleértve az akciókat, termékleírásokat), és még a panaszok beérkezése előtt auditálni a webshopod panaszkezelési folyamatait.

The post Webshop ellenőrzések 2026: Itt a hivatalos fogyasztóvédelmi menetrend. first appeared on Fogyasztó Barát.

A webshop minden tájékoztatása ÁSZF-nek minősül?

Ilcsik Tilla — Mon, 19 May 2025 12:43:49 +0000

Amikor az ÁSZF-ről van szó, akkor mindenki arra a hosszú több oldalas dokumentumra gondol, melyet kötelező minden webáruháznak közzé tennie weboldalán.

Egyre több webáruház tulajdonos tudja, hogy ennek a dokumentumnak meg kell felelnie a hatályos vonatkozó jogszabályi előírásoknak, és vannak olyan kötelező tartalmi elemei, amelyek nem hiányozhatnak a vásárlók szabályszerű előzetes tájékoztatása érdekében.

Azt viszont már kevesebben tudják, hogy az ügyészség vagy a fogyasztóvédelmi hatóság az ÁSZF dokumentumon kívül a webáruházak weboldalán kint lévő egyéb, fogyasztóknak szóló tájékoztatásokat is ellenőrzik.

Ide tartoznak az árfeltüntetések, a termékleírások, a szállítási információk, a webáruházban történő vásárlás menete is, az alábbiakban azonban azokról az ÁSZF dokumentumon kívül a honlapon feltüntetett fogyasztói tájékoztatásokról lesz szó, melyeket gyakran használnak a webáruházak a fogyasztói jogok ismeretetése céljából.

A panaszkezelés, reklamáció, termékvisszaküldés, garancia menüpontok, mint általános szerződési feltételeknek minősülő tájékoztatások

A webáruházakban a vállalkozások sokszor érthetőbben, és közvetlenebb módon szeretnék tájékoztatni a vásárlóikat az online vásárlással kapcsolatos szabályokról, mivel úgy gondolják, hogy az ÁSZF-et senki nem fogja elolvasni.

Amennyiben azonban a webáruház az ÁSZF-én kívül a weboldal egyéb menüpontjain keresztül is szeretné a vásárlóit informálni akkor figyelni kell arra, hogy pl. az elállásról, a jótállásról, vagy éppen a panaszkezelés menetéről ne jogi segítség nélkül, vagy más oldalakról másolva tájékoztassa az oldalára látogatókat, mert könnyen jogsértő, vagy olyan tartalom kerülhet fel a weboldalra, mely tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot valósít meg.

A webáruház minden, a weboldalára feltöltött információ a vásárlók előzetes tájékoztatását szolgálja, és mind a fogyasztók ügyleti döntésre kiható tényezők.

Tehát minden olyan információ, melyeket a távollevők között kötött szerződések kapcsán még a szerződéses nyilatkozat megtétele előtt megjelenít a webáruház a fogyasztók számára, lényeges, jelentős információnak minősülnek.

A Ptk. 6:77. § (1) bekezdése határozza meg az általános szerződési feltétel fogalmát, mely meghatározásból levezethető, hogy a weboldal fogyasztók tájékoztatására szolgáló tartalmai ugyanúgy általános szerződési feltételnek minősülnek, mint az ÁSZF elnevezéssel közzétett dokumentum.

Az ÁSZF dokumentumon kívül közölt minden lényeges tájékoztatásnak tehát pontosnak és jogszerűnek kell lennie, az alábbiakban felsorolt példákon keresztül felhívjuk a figyelmet arra, hogy miért problémás, ha a weboldalon a kötelező ÁSZF dokumentumon kívül – az annak egyébként kötelező tartalmi elemei – külön is szerepelnek a weboldalon.

Hiányos fogyasztói tájékoztatás a weboldalon

Az ÁSZF-en kívül a weboldalra közzétett fogyasztóknak szóló tartalmak általában a jogszabályban foglalt bonyolultnak tűnő szabályokat próbálják meg röviden összefoglalva átadni a fogyasztóknak, ennek azonban az a veszélye, hogy nem tartalmaznak minden fontos, a jogszabályok által előírt tájékoztatási elemet az adott témakörben. Ilyenre példa, hogy a 14 napos elállás lehetőségéről a tekintetben megfelelően tájékoztatja a webshop a vásárlóit, hogy az átvételtől számítottan 14 napja van a vásárlónak az elállási szándék jelzésére, de azt az egyébként lényeges részletszabályt már nem adja át, hogy a termék átvétele előtt is van lehetősége elállni a vásárlónak.

Már nem hatályos fogyasztói tájékoztatás a weboldalon

Sajnos nem elég egyszer feltölteni a hasznos tartalmakat a weboldalra, azokat folyamatosan karban kell tartani, ahogy az ÁSZF dokumentumot is, hiszen ahogy változnak a webshop működése során a szállítási díjak, fizetési módok, vagy ahogy változnak a termékek árai, úgy változnak azok a jogszabályok is folyamatosan, amelyek a fogyasztók részére történő értékesítés szabályait rögzítik.

Lehet, hogy az a tartalom amit ma a webáruház feltöltött a hatályos jogszabályoknak megfelel, de holnap egy részletszabály változása miatt hatálytalan és ezáltan megtévesztő tájékoztatás lesz.

Erre jó példa, hogy a jótállási szabályokat az ÁSZF dokumentum a hatályos jogszabályoknak megfelelően tartalmazza, de a weboldal „garancia” menüpontja az időközben bekövetkezett jogszabályváltozások ellenére nem került frissítésre és már hatálytalan rendelkezést tartalmaz pl. a jótállási idővel kapcsolatban.

Az ÁSZF dokumentum és a weboldal ellentmondása

Arra is figyelni kell, hogy az ÁSZF dokumentumban feltüntetett információk egyezzenek a weboldalon feltüntetett információkkal.

Amennyiben a webáruháznak van egy naprakész, a jogszabályoknak is megfelelő ÁSZF-e, de a weboldalának egyéb tartalmai is tartalmaznak fogyasztói tájékoztatásokat, akkor könnyen előfordulhat, hogy egy jogszabályváltozás vagy a webáruház működésében bekövetkező változás miatt a két helyen eltérő, vagy egymással teljesen ellentétes tájékoztatások lesznek.

Amikor ugyanazon tárgykörben eltérő tartalommal szerepel általános szerződési feltétel a webáruház oldalán, akkor az azt eredményezi, hogy a fogyasztók számára az adott feltétel nem egyértelmű és ezáltal tisztességtelennek is minősül.

A Ptk. 6:103. § (2) bekezdése szerint fogyasztó és vállalkozás közötti szerződésben az általános szerződési feltétel és a vállalkozás által előre meghatározott és egyedileg meg nem tárgyalt szerződési feltétel tisztességtelen voltát önmagában az is megalapozza, ha a feltétel nem egyértelmű.

Amennyiben tehát a weboldalon a fogyasztók részére közzétett, általános szerződési feltételeknek minősülő tartalmak, ugyanazon tárgykörben egymással ellentmondásosak, ellentétesek, és ezáltal a fogyasztók számára nem egyértelműek, a szerződési kikötések a Ptk. 6:103. § (2) bekezdése alapján tisztességtelennek minősülnek.

A leggyakoribb hiba, hogy a szállítási módok vagy díjak nem egyeznek az ÁSZF dokumentumban és a weboldal szállítási információk menüpontjában. Az is igen gyakori, hogy – ahogy azt az előző pontban már írtuk – jogszabály által meghatározott fogyasztói jog gyakorlásával kapcsolatos tájékoztatás nem kerül frissítésre a weboldalon a jogszabályváltozásnak megfelelően, így például az elállással kapcsolatban már évek óta hatálytalan szabály szerepel a webshop „termékvisszaküldés” aloldalán.

Javaslat

Az ÁSZF dokumentum – amennyiben a hatályos jogszabályoknak megfelelő tartalommal rendelkezik – elegendő a vásárlók előzetes tájékoztatására. Nem kell a jogszabályok által szabályozott fogyasztói jogokról az ÁSZF-en kívül külön is tájékoztatást adni a vásárlóknak.

Nézze át a weboldalát és gondoskodjon arról, hogy az ÁSZF dokumentuma minden, a hatályos jogszabályok által előírt kötelező tájékoztatási elemet tartalmazzon, és törölje a felesleges, akár évekkel ezelőtt közzétett tartalmakat a honlapján.

Amennyiben mégis szeretné a vásárlókat külön, kiemelten is tájékoztatni egy-egy fogyasztói jogról, akkor mindenképp javasolt a fogyasztóvédelmi jogszabályokban jártas szakember segítségét igénybe venni, mert nemcsak a tartalomnak, hanem a megfogalmazásnak is jelentősége van.

A Fogyasztó Barát állandó megbízott ügyvédje, dr. Ilcsik Tilla már több mint 100 webshop fogyasztóvédelmi auditját végezte el próbavásárlásokkal egybekötve. Az ellenőrzések tapasztalatait egy blogsorozatban fogja közzétenni itt a Fogyasztó Barát oldalán, segítve ezzel a webshop tulajdonosokat akár egy önellenőrzés elvégzésében.

A blogsorozatban az ügyvéd témákra bontva fogja megosztani az olvasókkal a webáruházak auditálása során tapasztalt leggyakoribb hibákat, hiányosságokat. Szó lesz továbbá a webshopoknál felmerülő visszatérő problémákról, kérdésekről és a kerülendő gyakorlatokról az auditált webáruházakkal folytatott ügyvédi konzultációk tapasztalatai alapján.

The post A webshop minden tájékoztatása ÁSZF-nek minősül? first appeared on Fogyasztó Barát.

A fogyasztóvédelem 2025. évi célellenőrzései

Ilcsik Tilla — Fri, 03 Jan 2025 13:31:13 +0000

A Nemzetgazdasági Minisztérium közzétette a Fogyasztói Portálon a 2025. évi Fogyasztóvédelmi Hatósági Ellenőrzési és Vizsgálati Programot.

A fogyasztóvédelmi hatóságok minden évben a közzétett éves vizsgálati program szerinti témavizsgálatok alapján végzik ellenőrzési tevékenységüket. Idén 39 fő pontból áll az ellenőrzési program, melyen belül mindösszesen 50 témakörben folytatják majd le ellenőrzéseiket a hatóságok.

Az előző évekhez hasonlóan a 2025. évben is kiemelt ellenőrzési terület az online kereskedelmi tevékenység. Az alábbiakban összefoglaljuk azokat a pontokat, melyek érinthetik a webáruház üzemeltetőket is:

A kellékszavatossági és jótállási igények intézésének átfogó ellenőrzése ebben az évben is külön vizsgálati pont mind a hagyományos és az online kereskedelmi forgalomban.
Külön pont az online értékesítés átfogó fogyasztóvédelmi ellenőrzése, mely alatt érteni kell a webáruházak ÁSZF-ének és a teljes működésének fogyasztóvédelmi szempontú ellenőrzését.
Az idei évben fenntarthatósági szempontból is ellenőrzik a vállalkozásokat az ún. „zöld állítások” valódiságának ellenőrzése keretében (termékleírásokban foglalt állítások valóságtartalmának vizsgálata).
Külön ellenőrzési pontként szerepel a harmadik országból érkező termékek átfogó fogyasztóvédelmi ellenőrzése, és a veszélyes termékek keresése a hagyományos, valamint az online kereskedelmi forgalomban (Safety Gate / RAPEX), a termékek biztonságával kapcsolatos koordinált tevélenységek (CASP vizsgálatok).
Továbbra is fokozottan ellenőrzik majd a hatóságok a gyermekek védelme érdekében a kereskedelmi forgalomban megtalálható játékokat (különösen a 3 év alattiaknak szánt játékokat), de ellenőrzés alá kerülnek a „mentes” termékek is (a bőrbarát és környezetbarát mosó- és tisztítószereket a megtévesztő jelölések vonatkozásában fogják vizsgálni).
Mint ahogy minden évben, idén is lesznek olyan vizsgálatok, melyek a szezonális termékekre irányulnak, de a specifikus csoportoknak szánt termékek ellenőrzése sem marad el (pl. étrendikegészítők, vagy mentes élelmiszerek megtévesztő jelöléseinek ellenőrzése).
Új ellenőrzési pontként szerepel a programban az energiacímkézés online kereskedelmi forgalomban történő piacfelügyeleti ellenőrzése.
A valótlan fogyasztói vélemények ellenőrzését szintén új területént említik, de már eddig is vizsgálták a hatóságok azt, hogy a webáruházak oldalán megjelenő értékelések tényleges vásárlóktól származnak-e.

Az alábbi linkre kattintva éri el a teljes vizsgálati programot:

A Nemzetgazdasági Minisztérium 2025. évi Fogyasztóvédelmi Hatósági Ellenőrzési és Vizsgálati Programja

The post A fogyasztóvédelem 2025. évi célellenőrzései first appeared on Fogyasztó Barát.

Mikor teljesít a webshop? Ezt kell feltüntetni a számlán és a jótállási jegyen!

Ilcsik Tilla — Fri, 08 Nov 2024 12:28:26 +0000

Sokan úgy tudják, hogy az online értékesítés esetén akkor minősül teljesítettnek az ügylet a webshop részéről, amikor a vállalkozás a vásárló részére a számlát kiállítja, vagy amikor a futárszolgálat részére átadja a terméket.

A teljesítés időpontja azonban az, amikor a vásárló a terméket átveszi. Ennek azért van jelentősége, mert a fogyasztói jogok gyakorlására – így az elállási jog, a kellékszavatossági jogok, vagy a jótállási jogok – nyitva álló határidő a termék átvételével kezdődik. Az elállási jog a termék átvételétől (nem a megrendeléstől) számított 14 napig illeti meg a vásárlót, a 2 éves kellékszavatosság a termék átvételével kezdődik, és ha jótállás köteles terméket értékesít a vállalkozás, akkor a jótállási idő sem a megrendeléssel, vagy a jótállási jegy megküldésével, hanem a termék átvételével kezdődik.

Miért fontos ezt tudni? Azért, mert előfordulhat, hogy a fogyasztóvédelmi hatóság próbavásárlás során azt is ellenőrzi, hogy milyen tartalmú számlát, jótállási jegyet kapott, és azon mi szerepel a teljesítés dátumaként.

A számla kiállítása - a teljesítés dátuma

Az online értékesítés esetén több időpontról is beszélünk. Először megtörténik a megrendelés, majd a fizetés a vásárló részéről, ehhez képest pedig pár nappal később az eladó átadja a futárszolgálatnak a terméket, a futárszolgálat azt kézbesíti, a vásárló pedig átveszi.

A teljesítés napja a fentiek közül az, amikor a vásárló átvette a terméket.

A számlázás szabályos módja ennek megfelelően az lenne, ha a megrendelést követően előlegszámlát, (az összeg beérkezését követően eladó teljesíti a megrendelést azzal, hogy átadja a futárnak a terméket, majd amikor a vásárló átvette a terméket akkor minősül teljesítettnek az ügylet), majd a termék átvétele után egy végszámlát állítana ki, amin a teljesítés dátuma a termék átvételének napja lenne.

Ezt a számlázási módszert azonban sokan nem használják, és pl. az online bankkártyás fizetés esetén egy számlát állít ki a webshop, így viszont a teljesítés dátuma a megrendelés lesz és nem az ügylet zárásának (termék átvétel) tényleges dátuma.

Ebben az esetben azonban egy hatósági ellenőrzés esetén azt kifogásolhatja a fogyasztóvédelem, hogy a számlán a teljesítés dátuma az korábbi mint a termék átvételének a napja, ezzel pedig lerövidül a fogyasztó igényérvényesítési határideje.

Az alábbiakban idézünk egy jogsértést megállapító határozatból melyben a hatóság kifogásolta a számla tartalmát ezzel kapcsolatban:

„A megküldött számla vizsgálata során a Kormányhivatal az alábbiakat állapította meg:

A mellékelt számlán a teljesítés időpontjaként szintén a megrendelés napja, vagyis 2024. július 15. került feltüntetésre. A termék kiszállítása 2024. július 16. napján történt meg. Azzal, hogy vállalkozás a számlán egy nappal korábbi teljesítési időt ad meg, és egyéb ezzel kapcsolatos megjegyzést nem tesz, az elállási jog gyakorlásának igazolásául a fogyasztó hátrányára egy nappal rövidebb idő áll rendelkezésre.”

Az idézett hatósági megállapítás „egyéb ezzel kapcsolatos megjegyzést nem tesz” rész arra, utal, hogy a számlán (amennyiben azon a teljesítés dátumaként a megrendelés dátuma szerepel) szükséges egy megjegyzést elhelyezni azzal, hogy a fogyasztói jogok a termék átvételének napjával kezdődnek.

Jótállási jegy - a termék átvételének napja

A fenti probléma a jótállási jegyek esetében is fennállhat. A jótállási jegy kötelező tartalmi eleme a termék átvételének napja, hiszen a jótállási idő a termék átvételével kezdődik. Amennyiben a vállalkozás a jótállási jegyet a termékkel együtt küldi meg a vásárlónak, értelemszerűen nem tudja arra felvezetni a termék átvételének napját, mert akkor még arról nincs információja. Ilyen esetben előfordul, hogy rászámolnak pár napot a megrendeléshez képest, de ez nem pontos és a vállalkozás számára is kevésbé előnyös.

A jobb megoldás ez esetben is az, hogy a jótállási jegyen egy megjegyzésben feltüntetésre kerül az, hogy a jótállás kezdete a termék átvételének napja.

Aki elektronikus úton adja át a jótállási jegyet annál nem merül ez fel problémaként, hiszen a jogszabály (151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés) azt mondja, hogy a jótállási jegyet legkésőbb a termék átadását követő napon kell kiállítani és megküldeni a vásárló számára, így azon már fel tudja tüntetni a termék átvételének napját a futárszolgálat értesítése alapján.

Az alábbiakban a jótállási jegy ezzel kapcsolatos tartalmára vonatkozó hatósági megállapításból idézünk:

„A megküldött jótállási jegy vizsgálata során a Kormányhivatal az alábbi megállapítást tette:

A mellékelt jótállási jegyen a termék átadásának vagy üzembehelyezésének időpontjaként a vállalkozás 2024. július 15. napját tüntette fel. A termék kiszállítása 2024. július 16. napján történt meg. Azzal, hogy a vállalkozás a jótállási jegyen egy nappal korábbi termék átadási napot ad meg, és egyéb ezzel kapcsolatos megjegyzést nem tesz, a szavatossági/jótállási idő kezdetét a fogyasztó hátrányára tévesen jelöli meg.”

A fentiek alapján nézze át Ön is a számlázási gyakorlatát, valamint a jótállási jegyeit, és figyeljen arra, hogy a fogyasztókat tájékoztassa e dokumentumokon is arról, hogy a fogyasztói jogok érvényesítési határideje mikortól kezdődik!

The post Mikor teljesít a webshop? Ezt kell feltüntetni a számlán és a jótállási jegyen! first appeared on Fogyasztó Barát.

Nagyfokú fogyasztóvédelmi ellenőrzés a webáruházaknál. Új fogyasztóvédelmi szerv jöhet létre.

Ilcsik Tilla — Thu, 24 Oct 2024 13:12:52 +0000

Fokozott ellenőrzés indul a webáruházakkal szemben

A nemzetgazdasági miniszter októberben a webáruházak és a futárcégek tájékoztatási és panaszkezelési kötelezettségének fokozott vizsgálatára szólította fel a fogyasztóvédelmi hatóságot.

Az erről szóló közlemény elérhető mind az NGM, mind pedig a Fogyasztóvédelmi Portál oldalán.

A webáruházak egész évben kiemelt ellenőrzési területnek számítanak a fogyasztóvédelmi hatáskörben eljáró kormányhivataloknál, azonban a fent említett miniszteri közlemény alapján nagyfokú és komolyabb ellenőrzésekre lehet számítani, mely során az online boltok tájékoztatási kötelezettsége kerül célkeresztbe a honlapok ellenőrzésével és próbavásárlások lefolytatásával.

Ahogy az a közleményből kiderült, júniusig már egyébként is közel 300 vizsgálatot folytattak le a hatóságok, melyek során 70 millió forint összegben szabtak ki bírságot. Az idén eddig vizsgált webáruházak 78%-ában találatak kifogásolnivalót első sorban a webáruházak tájékoztatási kötelezettségének megsértéséből adódóan.

A Fogyasztó Barát ügyfelei biztosak lehetnek abban, hogy az ÁSZF-ük miatt nem kell aggóniuk, és az megfelel a fogyasztóvédelmi előírásoknak. Nem árt azonban a weboldalak teljes tartalmát és a shopok megrendelési folyamatát is ellenőrizni, ugyanis a hatóságok ezek megfelelőségét is ellenőrizhetik.

Új hatóság jöhet létre a fogyasztóvédelem területén 2025.01.01.-től

2025.01.01. napjától új fogyasztóvédelmi és kereskedelmi hatóság állhat fel Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság (továbbiakban: NKFH) néven. A hatóság létrehozásáról, és annak feladatairól a kormány oldalán már elérhetők a jogszabálytervezetek.

Az NKFH a kereskedelemért felelős miniszter irányítása alá tartozó, központi hivatalként működő központi költségvetési szerv lenne.

A jogszabálytervezet szerint az NKFH feladatai többek között az lenne, hogy:

– közreműködne a kereskedelem- és fogyasztóvédelmi politika kialakításában és végrehajtásában,

– véleményezné a feladatkörét érintő jogszabálytervezeteket, szükség szerint javaslatot tenne a miniszternek a feladatkörét érintő jogszabályok módosítására,

– előkészítené a fővárosi és vármegyei kormányhivatal Ellenőrzési és Vizsgálati Programját (ez alapján folytatják le az ellenőrzéseket a hatóságok),

– működtetné a hazai Európai Fogyasztói Központot,

– több kormányhivatal illetékességi területét vagy a fogyasztók széles körét érintően eseti vizsgálatokat rendelhetne el.

A jogszabálytervezet tartalmazza az NKFH és kormányhivatalok (fogyasztóvédelmi hatóságok) közötti irányítási kapcsolatokat is, mely szerint az NFKH szakmai irányító tevékenysége keretében a kormányhivatalok ellenőrzései és szakmai tevékenysége során kötelezően alkalmazandó szakmai eljárásrendeket, útmutatókat, ellenőrzési és mintavételi terveket adna ki, az országos adatbázisok kialakítása és fenntartása érdekében adatgyűjtésre, nyilvántartásvezetésre és adatszolgáltatásra, valamint az elvégzett feladataik tekintetében jelentéstételre és beszámolóra kötelezheti a hatóságokat.

Egy másik jogszabálytervezet alapján pedig a fogyasztóvédelmi hatóság által a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény alapján kiszabott bírságokat az NKFH Magyar Államkincstárnál vezetett bírság és egyéb központosított bevételek beszedési számlájára kell majd befizetni.

The post Nagyfokú fogyasztóvédelmi ellenőrzés a webáruházaknál. Új fogyasztóvédelmi szerv jöhet létre. first appeared on Fogyasztó Barát.

Mit ellenőrizhet a webshop ÁSZF mellett a fogyasztóvédelem?

Ilcsik Tilla — Fri, 27 Sep 2024 13:01:29 +0000

A fogyasztóvédelmi ügyben eljáró hatóságok ellenőrzési programjában minden évben vannak olyan fogyasztóvédelmi célellenőrzések, melyek nemcsak a webshopok ÁSZF-ére, hanem a webáruház oldalán lévő egyéb tájékoztatásokra is kiterjednek. A hatóságok sokszor próbavásárlásokkal egybekötve nézik át a webáruház oldalát, hogy az mindenben megfelel-e a fogyasztóvédelmi előírásoknak.

A webáruházat üzemeltetőknek tehát az ÁSZF-en kívül másra is figyelniük kell, nem hiányozhatnak ugyanis a fogyasztóknak szóló kötelező tájékoztatások sem az oldalukról, de nem is írhatnak ki akármit a webshopjuk oldalára.

Az elmúlt időszakban több Fogyasztó Barát ügyfél ellen is indult fogyasztóvédelmi eljárás, melyek során a hatóságok az ÁSZF-üket érintően nem találtak kifogásolt tartalmat, azonban a webáruházuk oldala már nem felelt meg minden előírásnak. Az alábbiakban összegyűjtöttük segítségül, hogy milyen hiányosságok, illetve milyen jogsértő tájékoztatások miatt indítottak eljárást a illetékes hatóságok.

Érdemes velünk tartania, mert a lentiek alapján Ön is le tudja ellenőrizni, hogy a webáruházának oldala megfelelne-e az alábbi ellenőrzéseknek. Természetesen a lentiek csupán a szóban forgó eljárások során előforduló hibákat és hiányosságokat sorolja fel, minden webáruház esetén egyedileg kell megnézni, hogy megfelel-e a fogyasztóvédelmi előírásoknak.

Akciózás

A hatóság minden esetben megnézi, ha akciót hirdetett meg a webshop, hogy a korábbi árat helyesen tüntette -e fel. Erről itt írtunk korábban. Ezzel azonban nem ér véget a hatóság vizsgálódása, ugyanis ilyen esetben sokszor bekéri a vállalkozástól az akciós termék ártörténetét is, mely során hitelt érdemlően kell bizonyítania a vállalkozásnak, hogy az akciós ár előtt ténylegesen alkalmazta-e a korábbi árként megjelölt árat. Ennek bizonyítására több megoldás is van, a lényeg, hogy hiteles legyen a hatóság részére megküldött, korábbi ár alkalmazásáról szóló anyag (korábbi áron történő számla, webáruház oldalán lementett ártörténet). Amennyiben Ön is szokott akciót hirdetni shopjában, gondoskodjon a korábbi árak nyilvántartásáról.

Fizetési kötelezettségre figyelmeztetés

Arról már írtunk, hogy az is jogszabályi előírás, hogy a vásárlót a megrendelésének leadása előtt figyelmeztetni kell arra, hogy a megrendelés elküldése fizetési kötelezettséggel jár számára. Ennek a tájékoztatásnak a meglétét a hatóság próbavásárlás alkalmával ellenőrzi.

Erről a kötelezettségről itt olvashat bővebben: Jogsértő webáruházak – Erre kell figyelmeztetni a vásárlót az online értékesítés előtt!

Sok webáruházban még mindig hiányzik ez a figyelmeztetés, vagy nem jó helyen kerül feltüntetésre. Célszerű a megrendelés gombnál elhelyezni közvetlenül ezt a figyelmeztetést, vagy ott, ahol az ÁSZF-et elfogadja a vásárló.

Tegyen kosárba egy termékét, vigye végig a megrendelési folyamatot és ellenőrizze, hogy az Ön oldalán kint van-e ez a figyelmeztetés. A megrendelés folyamatában azonban sok más dologra is figyelni kell (szállítási módok, fizetési módok kiválasztása, díjtételek kosárba kerülése), érdemes tehát mindenképp végig menni rajta.

Szállítási információk a webshop oldalán és az ÁSZF-ben

A vásárlókat tájékoztatni kell előzetesen, tehát még a megrendelés leadása előtt arról, hogy milyen szállítási módok érhetők el a webáruházban, és azoknak mennyi a díja, továbbá, hogy mennyi a várható szállítási határidő az egyes szállítási módoknál (ha eltérő).

Ezeknek az információknak az ÁSZF-ben és a weboldal szállítási adatok menpontjában egyezniük kell, ha változás történik ezekben az adatokban (emelkedik a díj, változik a szállítási mód) akkor azt frissíteni kell mind a két helyen.

Gyakori hiba, hogy a vállalkozás elfelejti frissíteni az oldalán vagy ÁSZF-ben a szállítási díjakat, és a kosárban magasabb összegben jelenik meg a szállítási díj, mint amiről előzetesen tájékoztatta a vásárlókat. Sok vállalkozás erre megoldásként azt találja, hogy inkább fel sem tünteti a díjakat előzetesen, és elegendőnek találja a kosárban szerepeltetni azokat, ez azonban jogsértő, hiszen a szállítási díjakról előzetesen kell tájékoztatni a vásárlókat.

A Fogyasztó Barát ügyfelei számára lehetőség van arra, hogy a szállítási információkat a Szállítási módok modul beágyazásával megjelenítsék külön az oldalukon. Ez nagy segítség a vállalkozásoknak, hiszen így elegendő ha a Fogyasztó Barát admin felületén frissítik az egyes szállítási módokat és díjakat, és az automatikusan megjelenik az oldalon lévő szállítási információk alatt.

Az utánvétel díja

Gyakori, hogy a webáruház az utánvétel díjáról egyáltalán nem tájékoztat, és csak a megrendelés véglegesítésekor derül ki a kosárban, hogy az utánvételnek van díja. Az is gyakori hiba, hogy az utánvétel díját feltünteti ugyan a vállalkozás, de annak díját változás esetén nem frissíti az oldalán és az ÁSZF-ben. A hatóság próbavásárlásakor minden esetben figyeli, hogy egyrészt lehet-e utánvétellel fizetni, ha azt feltüntette fizetési módként a vállalkozás, valamint, hogy azon a díjon tudja igénybe venni a vásárló ezt a fizetési módot, amelyről a webshop előzetesen tájékoztatott.

Amennyiben Ön is alkalmazza webshopjában az utánvétel fizetési módot, akkor aktualizája az oldalán és az ÁSZF-ében is annak díját. Amennyiben ingyen biztosítja azt vásárlóinak azt is célszerű feltüntetnie.

Megtévesztő tájékoztatások az egyes aloldalakon (elállás és garancia)

Sajnos tapasztaljuk, hogy a legjobb szándék ellenére is jogsértő tájékoztatás kerülhet ki a webshop oldalára, mert a vállalkozás nem megfelelő (jogilag nem megfelelő) szavakat vagy mondatokat használ.

A vállalkozások többsége szeretné a vásárlókat tájékoztatni külön az oldalán is (nemcsak az ÁSZF-ben) arról, hogy milyen jogaik vannak elállás esetén, de azt olyan elnevezés alatt részletezi, melyet a hatóság ellenőrzése során megtévesztőnek tekint. Ilyen gyakori megnevezés a pénzvisszafizetési garancia, vagy a visszaküldési garancia. Ezeket a kiírásokat tehát kerülni kell, és egyértelműen elállási jognak vagy visszaküldésnek kell hívni ahhoz, hogy megfeleljen egy esetleges fogyasztóvédelmi ellenőrzésen is.

Az elállás körében történő tájékoztatások esetén a leggyakoribb hiba, hogy a vállalkozás előírja, hogy csak egyfajta módon fizeti vissza a vétalárat, holott a webshopban más módon is lehet fizetni. Ez a kikötés azért jogsértő, mert a vételárat elállás esetén a vásárló által választott fizetési móddal megeggyező módon kell visszafizetni, tehát ha készpénzzel fizetett akkor a vállalkozásnak is készpénzben kell visszafizetni. Ettől csak a vásárlóval megegyezve lehet eltérni.

Másik gyakori jogsértő kikötés, hogy csak a vételárat fizetik vissza a vállalkozások, holott a jogszabály alapján minden egyéb költség is visszatérítendő a vásárlónak elállás eseétn, tehát a szálíltási díj is, ha volt.

Garancia

A vállalkozások érthető okból szeretnék a vásárlóikat arról is tájékoztatni, hogy az általuk értékesített termékek megfelelő minőségben kerülnek forgalomba. A legtöbb vásárló csak a garancia szót ismeri, így a webáruház is ezt a kifejezést szereti alkalmazni, azonban a garancia nem jogi kategória, helyette kellékszavatosságról vagy jótállásról lehet jogi értelemben beszélni. Kerülni kell tehát ennek a szónak a használatát. További problémát okozhat egy fogyasztóvédelmi ellenőrzés esetén, ha a garancia cím alatt a vállalkozás „személyre szabja” a jogszabályban előírt jótállási vagy kellékszavatossági szabályokat. Érdemes tehát szakemberrel átnézetni ezeket a tájékoztatásokat, hogy biztosan a hatályos jogszabályok szerinti tartalommal rendelkezzenek, és ne legyen bennük jogsértő, vagy vásárlókat megtévesztő kikötés. Ez utóbbiak közé tartozik, hogyha pl. előírja a vállalkozás, hogy a vásárló költsége a termék visszajuttatásának és bevizsgálásának díja, vagy, hogy csak kizárólag cserét biztosít a hibás teljesítés esetén.

The post Mit ellenőrizhet a webshop ÁSZF mellett a fogyasztóvédelem? first appeared on Fogyasztó Barát.

Ezeket a mondatokat ne használja webshopjában!

Ilcsik Tilla — Fri, 07 Jun 2024 12:16:48 +0000

Az alábbiakban olyan (a webshopok ÁSZF-ében, valamint a webáruházak oldalain előforduló) webshop tájékoztatásokat idézünk, melyeket a fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzése során megtévesztőnek tekintett.

Leszögezzük, hogy bár a minősítése megtévesztő ezeknek a mondatoknak, tudjuk, hogy mögötte nem a vállalkozások megtévesztési szándéka áll, hanem inkább a jogszabályok és a fogyasztóvédelmi gyakorlat ismeretének a hiánya, éppen ezért segítségül összeszedtük azokat a leggyakrabban alkalmazott mondatokat, amiket kerülni kell minden online vállalkozásnak.

Érdemes tehát velünk tartania, mert lehet, hogy Önnek is ismerős lesz a lenti mondatok valamelyike.

A Fogyasztó Barát ügyfeleinek nincs okuk amiatt aggódni, hogy az ÁSZF-ük tartalmazza a lenti tájékoztatások valamelyikét, hiszen a dokumentumok folyamatosan frissülnek a hatályos jogszabályoknak megfelelően, valamint a fogyasztóvédelem területén szerzett hosszú évek tapasztalatainak köszönhetően tudja mely tájékoztatások nem felelnek meg a hatóságok elvárásainak. Ugyanakkor a weboldalon található egyéb tájékoztatások miatt érdemes lehet nekik is átfutni a lenti írásunkat.

Szavatosság esetében a vélelem ideje

“A teljesítéstől számított hat hónapon belül a kellékszavatossági igénye érvényesítésének a hiba közlésén túl nincs egyéb feltétele, ha Ön igazolja, hogy a terméket, illetve a szolgáltatást a xy Kft. Szolgáltató nyújtotta. A teljesítéstől számított hat hónap eltelte után azonban már Ön köteles bizonyítani, hogy az Ön által felismert hiba már a teljesítés időpontjában is megvolt.”

A fenti mondat a már nem hatályos rendelkezések miatt maradhatott benne a fenti webshop ÁSZF-ében. 2022. január 1. napjától a 373/2021. (VI. 30.) Korm. rendelet hatályba lépésével a fogyasztó és vállalkozás közötti, az áruk adásvételére, valamint a digitális tartalom szolgáltatására és digitális szolgáltatások nyújtására irányuló szerződések esetében a vélelem időtartama 1 évre emelkedett. Fontos, hogy ha az ÁSZF a hatályos szabályok szerint tartalmazza a fenti mondatot, akkor az oldalon lévő erre vonatkozó tájékoztatást (ha van) is meg kell nézni, hogy megfelelő-e.

A jótállás ideje

” Termékeinkre 1 év jótállási időt biztosítunk! „

Szintén nem követte a jogszabályváltozást az a webshop, akinek az ÁSZF-e, és a garanciáról szóló aloldala egységesen 1 év jótállási időt ad meg a termékekre. Már 2021. január 1. napjától a termék árától függ a jótállási idő, és az úgynevezett sávos jótállási idő szabalyait ismertetni kell a fogyasztóval, hogy tudja, a termék, amit megrendel hány évig jótállás köteles. A korábban még három sávos jótállási idő (1, 2, 3 év) 2024.05.08. napjával megszűnt, és a minimum jótállási idő 2 évre emelkedett, tehát e naptól már nincs 1 év jótállási idő.

Elállás

“Nem érvényes az elállási jog az általában érzékelhetően tartósan használt termékekre sem.”

Logikus, hogy webshop üzemeltetőként nem szeretnénk olyan terméket visszakapni amin látszik, hogy használták, és nem, vagy csak jelentősen kevesebbért tudja eladni.

Ugyanakkor az elállási jog gyakorlását nem zárja ki a csomagolás felbontása, a termék kipróbálása, és a termék használata sem. Ez utóbbi esetben azonban értékcsökkenést lehet levonni amennyiben a használatnak látható nyomai vannak a terméken és sérült, melynek meghatározása a vállalkozás feladata a termékben bekövetkezett értékcsökkenés mértékéhez képest(erről részletesebben korábbi posztunkban írtunk, katt ide ha még nem látta).

„Pénzvisszafizetési garancia 14 napon belül!”

Elég sok webáruház alkalmazza még ezt a mondatot az oldalán, mely azonban megtévesztő, ugyanis ezzel a tájékoztatással a vállalkozás a jogszabály alapján a fogyasztót megillető elállási jogot úgy tünteti fel, mintha a webshop saját kedvezménye lenne. Amennyiben az Ön oldalán is szerpel ez, vagy hasonló mondat, akkor törölje, mert egy fogyasztóvédelmi ellenőrzés során kifogásolhatja a hatóság.

Garancia, azaz a jótállás

“100%-os garanciát vállalunk a termékeinkre!”

Sok helyen írják ki a webshopok, hogy a termékekre 100 % garanciát vállalnak. Mi ezzel a gond?

A garancia szó nem jogi kifejezés, a jótállás fogalmának használata és annak szabályai ismertetése a feladata a webáruháznak.

Továbbá az ilyen jellegű kiírás megtéveszti a vásárlókat, hiszen úgy tűnhet a webshop saját kedvezménye ez, nem pedig jogszabályi kötelezettsége.

Írásba vagy nem írásba foglalt szerződést köt a webshop?

“A megkötött szerződés írásban megkötöttnek minősül/ nem minősül annak. A megkötött szerződést iktatják/nem iktatják, utólag hozzáférhető lesz/nem lesz hozzáférhető. ”

Miért baj, ha szerez valahonnan a webáruház egy ÁSZF mintát, vagy másolja a többit? Többek között például ez. A fenti mondatból ugyanis jól látszik, hogy a webáruház egy mintát letöltött valahonnan, de elfelejtette azt személyre szabni. Meglepően sok ilyen ÁSZF-el találkoztunk mi is.

"Utólagos reklamációt nem fogadunk el"

„Vásárló köteles a csomagot kézbesítéskor a futár előtt megvizsgálni, és termékeken, csomagoláson észlelt esetleges sérülés esetén köteles jegyzőkönyv felvételét kérni. Utólagos tartalomhiányért, esetleg sérülésért felelősséget vállalni nem tudunk!”

Gyakori probléma, hogy a termék kiszállítása után a vásárló jelzi, hogy az sérült. Ilyenkor nehéz helyzetbe kerül mind a kettő fél, hiszen vita alakulhat ki azzal kapcsolatban kit terhel ilyenkor a felelősség. Mit tehet vagy kell tennie a webshopnak, aki már átadta a terméket, és mi várható el a vásárlótól? Erről itt írtunk részletesebben: SÉRÜLT CSOMAGOK. ELŐÍRHATJA A WEBSHOP ÁSZF AZ ÁTVÉTELKORI ELLENŐRZÉST?

Amennyiben az ÁSZF mellett a webshop oldalán is találhatók a fogyasztóknak szóló tájékoztatók, akkor fontos, hogy azok ne legyenek ellentmondásban egymással. Amennyiben a fogyasztóvédelmi ellenőrzés ilyennel találkozik a fogyasztók megtévesztését állapítja meg, hiszen ez esetben a vásárló számára nem egyértelmű, hogy a webshop melyik tájékoztatását vegye alapul.

The post Ezeket a mondatokat ne használja webshopjában! first appeared on Fogyasztó Barát.

„A képek és leírások csak tájékoztató jellegűek” azaz a webshop vásárlója nem azt kapja, amit lát?

Ilcsik Tilla — Fri, 09 Feb 2024 12:28:03 +0000

Gyakran találkozunk mi is olyan webshopokkal, ahol az oldalon arra hívják fel a vásárlók figyelmét, hogy az értékesített termékekről feltöltött képek, vagy leírások nem a valóságot tükrözik, és ezért, valamint bármilyen elírásért nem tudnak felelősséget vállalni.

„A képek tájékoztató jellegűek”, ” A termék képe csak illusztráció”, vagy a „Képek tartalmazhatnak tartozékokat, amelyek nem szerepelnek az alapcsomagban” és ehhez hasonló kiírásokkal foglalkozunk részletesebben ebben a posztban.

Kezdjük azzal, hogy a webáruház az általa értékesített termékek tulajdonságairól, jellemzőiről a honlapján keresztül tájékoztatja a vásárlóit. A webshopot üzemeltető vállalkozásoknak tehát a termékek lényeges tulajdonságait fel kell tüntenie oldalán, mindezt úgy, hogy a termékre vonatkozó tájkoztatás ne legyen megtévesztő a vásárlók számára, egyértelmű legyen mit vásárolhatnak meg.

A 45/2014. (II.26.) Korm. rendelet 11. § (1) a) pontja is kimondja, hogy a távollévők között kötött szerződés megkötését megelőzően a vállalkozás köteles világosan és közérthető módon tájékoztatni a fogyasztót a szerződés szerinti áru vagy szolgáltatás lényeges tulajdonságairól, az adathordozónak és az árunak vagy szolgáltatásnak megfelelő mértékben.

A Ptk. 6:123. § (1) bekezdésének d) pontja azt rögzíti, hogy
„A szolgáltatásnak a teljesítés időpontjában alkalmasnak kell lennie a rendeltetés szerinti célra, így különösen rendelkeznie kell a kötelezett által adott leírásban szereplő vagy az általa a jogosultnak mintaként bemutatott szolgáltatásra jellemző tulajdonságokkal.„

A fenti Ptk. szakasz alapján tehát, ha nem olyan terméket kap a vásárló amit az oldalon látott, vagy a vásárolt termék nem rendelkezik azokkal a jellemzőkkel, amik a termék leírásában szerepeltek, akkor a vállalkozás teljesítése nem szerződésszerű.

A Ptk. 6:104. § (2) bekezdésének h) pontja értelmében „Fogyasztó és vállalkozás közötti szerződésben az ellenkező bizonyításáig tisztességtelennek kell tekinteni különösen azt a kikötést, amely kizárja vagy korlátozza a fogyasztó jogszabályon alapuló jogait a vállalkozás szerződésszegése esetén.„

A fentiekből az is következik, hogy tisztességtelennek tekinthető az, ha vállalkozás nem megfelelően tájékoztatja a vásárlóit a termék jellemzőit tekintve, és ki is zárja az erre vonatkozó felelősségét. A webáruház felelős azért, hogy a honlapján megjelenített tájékoztatások a valóságnak megfelelnek és, hogy azok ne legyenek megtévesztőek, félreérthetőek.

A Fogyasztó Baráthoz is érkezett már többször olyan kérdés, hogy a fentiekhez hasonló felelősségkorlátozó mondatok beemelhetők-e az ÁSZF-be.

Az ügyészség már több esetben is tisztességetelennek minősítette az ehhez hasonló ÁSZF kikötéseket, mivel online vásárlás esetében a termék fotója és leírása kifejezetten fontos szempont a vásárló döntéshozatala során, és nem korlátozhatják ilyen módon a webáruházak a felelősségüket.

A webáruház érdeke is, hogy a későbbi félreértések, vevői panaszok, elállások elkerülése érdekében egyértelmű legyen a vásárló számára a megrendelésének leadása előtt, hogy milyen terméket kap!

The post „A képek és leírások csak tájékoztató jellegűek” azaz a webshop vásárlója nem azt kapja, amit lát? first appeared on Fogyasztó Barát.

8 leggyakoribb tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat a webshopoknál a jótállás, kellékszavatosság körében

Ilcsik Tilla — Fri, 19 Jan 2024 11:07:07 +0000

Legutóbbi bejegyzésünkben írtunk arról, hogy a 2024. évben milyen témákban számíthatnak fogyasztóvédelmi ellenőrzésre a webshopot üzemeltető vállalkozások. Az ellenőrzési tervből az derül ki, hogy az előző évekhez hasonlóan ebben az évben is kiemelten fontos ellenőrzési terület a jótállás és a kellékszavatosság szabályainak helyes alkalmazása a webshopoknál.

Az alábbiakban megnézzük, melyek azok a – leggyakrabban előforduló – tájékoztatások, vagy gyakorlatok melyek jogsértőek ezen fogyasztói jogok tekintetében.

1. Egyes szavatossági, jótállási jogok kizárása

A vonatkozó jogszabályok egyértelműek a tekintetben, hogy a fogyasztókat milyen jogok illetik meg hibás teljesítés esetén. Ha a webshop egyes szavatossági vagy jótállási jogokat kizár, tehát például előre kiköti, hogy csak kijavítást vállal, az jogsértő.

Itt persze megjegyezzük, hogy kivétel az, ha az adott, fogyasztó által választott szavatossági jog teljesítése lehetetlen, vagy ha az a kötelezettnek – másik kellékszavatossági igény teljesítésével összehasonlítva – aránytalan többletköltséget jelent.

2. Nem tartjuk be a szavatossági, jótállási jogok sorrendjét

A jogszabály felsorolja, hogy a szavatossági, jótállási jogokat milyen lépcsőben gyakorolhatja a fogyasztó. Éppen ezért nem jogszerű, ha a vállalkozás e sorrendet nem tartja be, és mondjuk arról tájékoztatja a vásárlóját, hogy első körben pl. csak kijavítást vagy árleszítállítást biztosít, és cserét nem kérhet a vásárló.

3. Akciós termékekre nem biztosítjuk ezeket a jogokat

Fontos, hogy csak az ismert hibákra nem vonatkoznak az eladó kötelezettségei (tehát ha a vásárlót előzetesen tájékoztattuk a hibáról), egyéb hibák tekintetében nem mentesül a vállalkozás a hibás teljesítéssel járó kötelezettségek alól. Jogsértő, ha arról tájékoztatjuk a vásárlókat, hogy a leértékelt, vagy akciós termékekre nem vonatkozik a jótállás vagy a kellékszavatosság.

4. Jótállási időt egységesen 1 évben határozzuk meg

Figyelni kell arra, (sajnos még mindig sok helyen találkozni ezzel a jogsértő tájékoztatással), hogy már 2021. január 1. óta a sávos jótállási idő szabályai szerint kell eljárnunk, azaz a jótállási idő már nem 1 év egységesen, hanem a termék árától függően 1,2 vagy 3 év.

5. Az igényérvényesítéssel kapcsolatos költségeket a vásárlóra terheljük

Gyakori kérdés, hogy ha hibás a termék, akkor kinek a költsége annak visszajutattása az eladóhoz. Mivel eladó köteles viselni az igényérvényesítésel kapcsolatos költségeket, jogsértő, ha kikötjük, hogy a hibás termék visszajutattása a vásárló költsége, különösen figyelni kell erre azoknál a jótállás köteles termékeknél, melyek pl. a rögzített bekötésűek, illetve a 10 kg nál nehezebbek, vagy a tömegközlekedési eszközön kézi csomagként nem szállíthatók, hiszen ezek esetében a 151/2003. (IX.22.) Korm. rendelet szerint, ha nem az üzemeltetés helyén végzi el a kijavítást a vállalkozás, akkor a le- és felszerelésről és az el – és visszaszállításról is az eladónak kell gondoskodni!

6. Előírjuk az eredeti, bontatlan csomagolás meglétét igényérvényesítéskor

Ahogy az elállási jog gyakorlása során sem követelhető meg az eredeti csomagolás, úgy a jótállási és a kellékszavatossági jogok esetében is jogsértően járunk el, ha arról tájékoztjuk vásárlóinkat, hogy jótállási vagy szavatossági igényüket csak a termék eredeti dobozában történő visszavitel esetén fogadjuk el.

7. A hiba bizonyítását kérjük a vásárlótól

Hibás teljesítés esetén az eladó köteles bizonyítani, hogy a termék az átadáskor hibátlan volt, éppen ezért jogsértő, ha ennek ellenére a vásárlóknak szóló tájékoztatóban a hiba bizonyítására szólítjuk fel a fogyasztókat.

8. A jótállással és kellékszavatossággal kapcsolatos kereskedelmi kommunikáció

A jótállási jogok, és a kellékszavatossági jogok a fogyasztót jogszabály alapján illetik meg. Nem lehet tehát ezen jogokról úgy tájékoztatni a vásárlókat, mintha azok az eladó kedvezményei lennének. Fontos – és ez nem csak a vásárlók érdeke – , hogy a vásárlókat úgy tájékoztassuk ezekről a jogokról, hogy tisztában legyenek a jogszabályok által biztosított jogaikkal, kötelezettségeikkel és egyértelmű legyen számukra a két jogintézmény (jótállás és kellékszavatosság) közötti különbség.

The post 8 leggyakoribb tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat a webshopoknál a jótállás, kellékszavatosság körében first appeared on Fogyasztó Barát.