Egyéb kategória | Fogyasztó Barát

Kötelező jótállás: mire figyeljenek a webáruházak a fogyasztóvédelmi ellenőrzések során?

Ilcsik Tilla — Wed, 14 Oct 2026 07:18:17 +0000

2026 őszén országos fogyasztóvédelmi ellenőrzés indult a kötelező jótállás témájában. Az ellenőrzések során a hatóságok kiemelt figyelmet fordítanak a papíralapú és elektronikus jótállási jegyek tartalmára, valamint a fogyasztók megfelelő tájékoztatására.

A blogbejegyzésünkben áttekintjük a webáruházakat érintő legfontosabb jótállási szabályokat, kitérve a jótállási jegyek tartalmára, a jótállási igények intézésére és a jegyzőkönyv-felvételi kötelezettségre.

Melyek a jótállás köteles termékek?

Elsőként azt nézzük meg mely termékek esetén beszélünk kötelező jótállásról.

A kötelező jótállás szabályait az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. rendelet) tartalmazza.

A Korm. rendeletben találjuk:

– a jótállás időtartamát, mely a termék vételárához igazodóan 2 vagy 3 év. (Fontos: 1 év jótállás már nincs, 2024. május 8. napjától minimum 2 év a jótállási idő),

– a jótállási idő kezdetére vonatkozó szabályokat,

– a jótállási jegyre vonatkozó előírásokat,

– a jótállás speciális kijavítási is kicserélési szabályait.

2024. július 1. napjától a 10/2024. (VI. 28.) IM rendelet 1. számú melléklete sorolja fel azokat a tartós fogyasztási cikkeknek minősülő termékkategóriákat, melyekre kiterjed a kötelező jótállás akkor, ha azok eladási ára eléri a 10.000 Ft-ot.

Ide tartoznak többek között: a háztartási készülékek, a villamos enregiával működtetett konyhai gépek, a közlekedési eszközök (kerékpár, roller, quad), a nyílászárók, az árnyékolástechnikai eszközök, a kamerás megfigyelőrendszerek, a mobiltelefonok, a számítástechnikai eszközök, a bútortok, az ékszerek és órák, az optikai eszközök, a hangszerek, a sporteszközök, a bel-és kültéri gyerekjátékok.

A fenti felsorolás nem teljes körű, a leggyakrabban előforduló termékketegóriákat emeltük ki.

Amennyiben a fenti rendelet mellékletében meghatározott kategóriába tartozó terméket értékesítesz a webshopdban vagy a fizikális üzletedben, és annak eladási ára eléri a 10.00 Ft-ot, az alábbi kötelezettségeid vannak eladóként:

tájékoztatni kell a vásárlóidat előzetesen a jótállás szabályairól: azaz a fogyasztókat megillető jótállási jogokról, azok gyakorlásának módjáról, a jótállás speciális szabályairól a 151/2003. Korm. rendelet alapján,
a termékhez jótállási jegyet kell adnod,
ha a termékkel kapcsolatban minőségi kifogás érkezik, akkor a fel kell venned a jegyzőkönyvet a bejelentett jótállási igényről és a minőségi kifogást a jótállás szabályai szerint kell kezelned.

A jótállási jegy

Az ellenőrzések kiterjednek kifejezetten a fogyasztók részére átadott jótállási jegyek tartalmára. Fontos, hogy a jótállás köteles termékekhez mindig adjunk jótállási jegyet a hatályos jogszabályok szerinti tartalommal.

A jótállás jegy átadása történhet:

– papír formában továbbra is,

– elektronikus úton történő átadással,

– letöltést biztosító elérési cím formájában, vagy

– a számlával, azaz maga a számla lesz a jótállási jegy.

Ez utóbbi esetben arra kell figyelni, hogy a fogyasztó részére elektronikusan átadott számla jótállási jegyként akkor fogadható el, ha tartalma megfelel a Korm. rendelet jótállási jegyre vonatkozó előírásainak is.

Amennyiben a jótállási jegyet papír alapon adod át, akkor ezt legkésőbb a termékkel együtt kell megtenned, tehát a termékhez csatoltan kell átadnod.

Amennyiben elektronikus úton adod át, akkor viszont legkésőbb a fogyasztási cikk átadását vagy üzembe helyezését követő napon vagy köteles erre.

Amennyiben pedig letöltést biztosító elérési cím formájában bocsátod a jótállási jegyet a fogyasztó rendelkezésére, akkor az elektronikus jótállási jegy letölthetőségét a jótállási idő végéig nem szüntetheted meg, a letöltési cím elérhetőségét biztosítanod kell.

Amennyiben a vállalkozás nem adja át a jótállási jegyet, akkor a fogyasztó a számlával tudja majd érvényesíteni a jogait.

100.000 Ft alatt nem kell jótállási jegy – de a tájékoztatás továbbra is kötelező

2026. március 1. napjától a vállalkozások nem kötelesek jótállási jegyet kiállítani és átadni, ha a kötelező jótállás alá eső termék ára nem haladja meg a 100.000 Ft-ot.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy a kereskedő mentesülne a jótállással kapcsolatos tájékoztatási kötelezettségei alól.

A jogszabály ilyen esetben is előírja, hogy a vásárló tájékoztatást kapjon a megvásárolt termék azonosító adatairól, a jótállásból eredő jogairól, azok érvényesítésének feltételeiről, valamint a békéltető testületi eljárás lehetőségéről.

A tájékoztatást olyan formában kell biztosítani, amely a teljes jótállási idő alatt lehetővé teszi annak jól olvashatóságát.

Hogyan teljesíthetik ezt a webshopok?

A szükséges információkat például a vásárlónak megküldött elektronikus dokumentumban, a rendeléshez kapcsolódó e-mailben vagy külön PDF-tájékoztatóban is biztosíthatják.

Nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy a vállalkozásnak a termék átadásával egyidejűleg fel kell hívnia a vásárló figyelmét arra, hogy a jótállási jogait a vásárlást igazoló számla vagy nyugta bemutatásával érvényesítheti.

A webshopok számára ezért célszerű felülvizsgálni a rendelési és számlázási folyamatokat, és ellenőrizni, hogy a vásárlók valóban megkapják-e a jogszabály által megkövetelt tájékoztatást.

A jótállási jegy tartalma

A hatóság vizsgálja többek között, hogy a jótállási jegy tartalmazza-e a fogyasztót a jótállás alapján megillető jogokra, azok érvényesítésére vonatkozó feltételeire, határidejére és helyére vonatkozó információkat.

A jótállási jegy kötelező tartalmi elemeit a Korm. rendelet határozza meg.

A jótállási jegyen az alábbi adatokat és tájékoztatásokat kell feltüntetni:

a vállalkozás nevét és címét;
a termék megnevezését, típusát, gyártási számát vagy annak hiányában más nyilvántartott termékazonosítóját;
a gyártó nevét és címét, ha eltér a vállalkozástól;
a szerződéskötés, valamint a termék átadásának vagy üzembe helyezésének időpontját;
a fogyasztó jótállási jogait, azok érvényesítésének határidejét, helyét és feltételeit;
tájékoztatást a békéltető testületi eljárás lehetőségéről;
a vállalkozás bélyegzőlenyomatát és képviselőjének aláírását (elektronikus jótállási jegy esetén nem szükséges);
a termék fogyasztó által fizetett vételárát;
a javítószolgálat nevét, címét, telefonos és elektronikus elérhetőségét, ha rendelkezésre áll.

Fontos: Ha a termék átadásának vagy üzembe helyezésének időpontja a jótállási jegy kiállításakor még nem ismert, azt – a jogszabályban meghatározott esetekben – az átadást vagy üzembe helyezést végző személynek kell utólag feltüntetnie.

A jótállási jegyen arra is utalni kell, hogy a jótállás nem érinti a fogyasztó jogszabályból eredő jogait.

A jótállás szabályairól tájékoztatás

Aki jótállás köteles terméket értékesít, annak még a szerződéskötés előtt egyértelmű és pontos tájékoztatást kell adnia a jótállás szabályairól. Fontos, hogy ezeket a kellékszavatosság szabályaitól megfelelően megkülönböztetve tegye meg a vállalkozás.

A jótállás szabályai az elmúlt években többször is változtak, így fontos, hogy a webáruházak ÁSZF-e mindig naprakészen tartalmazza a jótállás szabályait.

A kötelező jótállás szabályai legutóbb 2026. március 1-jén módosultak, ezért a webáruházaknak érdemes ellenőrizniük a vásárlóknak nyújtott tájékoztatásaik aktualitását.

Az alábbiakban összefoglaljuk a legfontosabb előírásokat.

A jótállási időtartama:

10 000–250 000 Ft közötti eladási ár esetén 2 év;
250 000 Ft feletti eladási ár esetén 3 év.

A jótállási idő a termék átadásával, illetve a jogszabályban meghatározott esetekben az üzembe helyezés napjával kezdődik. Ha azonban az üzembe helyezésre az átadástól számított hat hónapon túl kerül sor, a jótállási idő az átadás napjától számítandó.

A fogyasztó jótállási igényét a vállalkozás székhelyén, bármely telephelyén, fióktelepén vagy a jótállási jegyen feltüntetett javítószolgálatnál is bejelentheti.

Milyen jogok illetik meg a fogyasztót a jótállás esetén?

Ha a termék a jótállási idő alatt meghibásodik, a fogyasztó az alábbi jogokat érvényesítheti:

Kijavítást vagy kicserélést kérhet, kivéve, ha a választott igény teljesítése lehetetlen, vagy a másik megoldáshoz képest aránytalan többletköltséggel járna.
Árleszállítást kérhet, vagy megszüntetheti a szerződést, ha a kijavítás vagy kicserélés nem történik meg megfelelően, a vállalkozás azt nem vállalja, vagy a jogszabályban meghatározott egyéb feltételek fennállnak.

Fontos: A fogyasztó nem minden esetben követelheti azonnal a vételár visszatérítését. A jótállási jogok érvényesítésére meghatározott szabályok vonatkoznak, ugyanakkor a kötelező jótállás esetében speciális csere- és vételár-visszatérítési előírásokat is alkalmazni kell.

A kijavítás és csere speicális szabályai

A fogyasztó eltérő rendelkezése hiányában a vállalkozásnak 8 napon belül ki kell cserélnie a terméket, ha:

megállapítást nyer, hogy a termék nem javítható;
a termék három kijavítást követően ismét meghibásodik;
a kijavításra az igény bejelentésétől számított 30 napon belül nem kerül sor (ebben az esetben a 8 nap a 30 napos határidő lejártától számítandó).

Ha a csere nem lehetséges, a vállalkozásnak a vételárat kell visszatérítenie az előírt határidőben.

A rögzített bekötésű, a 10 kg-nál súlyosabb vagy tömegközlekedési eszközön kézi csomagként nem szállítható termékeket – a járművek kivételével – az üzemeltetés helyén kell megjavítani. Ha ez nem lehetséges, a le- és felszerelésről, valamint a szállításról a vállalkozásnak vagy a javítószolgálatnak kell gondoskodnia.

A három munkanapos csere szabálya

2026. március 1. napjától változás, hogy a három munkanapon belül érvényesített csereigény esetén az eladónak 8 napon belül ki kell cserélnie a terméket ha a meghibásodás a rendeltetésszerű használatot akadályozza.

Ilyenkor a vállalkozás nem hivatkozhat arra, hogy a csere aránytalan többletköltséggel járna. Ha pedig a csere nem lehetséges, a vételárat haladéktalanul vissza kell térítenie.

A jótállási igények kezelése

Ha a vásárló minőségi kifogást jelent be, a vállalkozásnak a 19/2014. (IV. 29.) NGM rendelet alapján jegyzőkönyvet kell felvennie a bejelentett jótállási igényről, amelynek tartalmaznia kell:

a fogyasztó nevét és címét;
a termék megnevezését, vételárát és a teljesítés időpontját;
a hiba bejelentésének időpontját és leírását;
a fogyasztó által érvényesíteni kívánt jogot;
az igény rendezésének módját vagy az elutasítás indokát;
tájékoztatást a békéltető testülethez fordulás lehetőségéről.

Ha a vállalkozás a fogyasztó által kért megoldástól eltérően rendezi az igényt, ennek indokát is rögzítenie kell.

A jegyzőkönyv másolatát haladéktalanul, igazolható módon a fogyasztó rendelkezésére kell bocsátani.

Amennyiben a vállalkozás az igény bejelentésekor nem tud dönteni annak teljesíthetőségéről, álláspontjáról 8 napon belül, igazolható módon értesítenie kell a fogyasztót, elutasítás esetén az indok és a békéltető testülethez fordulás lehetőségének megjelölésével.

Az eladó bizonyítási kötelezettsége: A jótállási idő teljes tartama alatt az eladót terheli a bizonyítási kötelezettség. Ez azt jelenti, hogy a vállalkozás csak akkor mentesülhet a jótállási felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a termék átadását követően keletkezett. Amennyiben tehát a kereskedő elutasítja a fogyasztó jótállási igényét, az elutasítást megfelelően indokolnia kell, és bizonyítania kell, hogy a meghibásodás oka a teljesítést követően keletkezett. Önmagában a hiba nem rendeltetésszerű használatra történő hivatkozással való minősítése nem elegendő, azt megfelelő bizonyítékokkal is alá kell támasztani.

The post Kötelező jótállás: mire figyeljenek a webáruházak a fogyasztóvédelmi ellenőrzések során? first appeared on Fogyasztó Barát.

Fogyasztóvédelmi webshop auditok ügyvédi tapasztalatai – összefoglaló a Fogyasztó Barát szakmai webináriumáról

Ilcsik Tilla — Mon, 28 Sep 2026 13:35:16 +0000

A Fogyasztó Barát legutóbbi ingyenes webináriumán Dr. Ilcsik Tilla, a Fogyasztó Barát állandó megbízott ügyvédje az általa eddig elvégzett fogyasztóvédelmi webshop auditok és próbavásárlások során tapasztalt leggyakoribb hibákat ismertette a webshop üzemeltetők részére. Az előadás célja az volt, hogy a webáruházak saját felületüket is át tudják vizsgálni abból a szempontból, hogy található-e rajta olyan hiányosság, amely egy fogyasztóvédelmi ellenőrzés során problémát jelenthet.

Az előadás első része a próbavásárlásról szólt, azaz a webáruház vásárlási folyamata került áttekintésre bemutatva az előforduló leggyakoribb hibákat.

Az előadás második részében a webshop teljes felületének ellenőrzésével kapcsolatos tapasztalatokat osztotta meg Tilla, kitérve a termékoldalak megfelelőségére, az árak és akciók helyes feltüntetésére, valamint az ÁSZF-en kívüli fogyasztói tájékoztatások leggyakoribb hibáira.

Az alábbikaban összefoglaljuk az előadás menetét és az ott elhangzott legfontosabb információkat.

A szállítási és fizetési információknak mindenhol egyezniük kell

Tilla kiemelte, hogy az egyik leggyakrabban tapasztalt hiba a webshopoknál az, hogy a vásárlási folyamatban megjelenő szállítási módok és díjak nem egyeznek az ÁSZF-ben vagy a webshop külön szállítási tájékoztatójában szereplő adatokkal.

Tipikus eset, amikor egy futárszolgálat díjat emel, a checkoutban már az új összeg jelenik meg, az ÁSZF-ben vagy a „Szállítás” aloldalon azonban továbbra is a korábbi díj szerepel.

Az elóadó felhívta a figyelmet arra, hogy egy szállítási vagy fizetési mód, illetve díj módosításakor valamennyi kapcsolódó tájékoztatást frissíteni kell. Ugyanez igaz arra az esetre is, ha valamely fizetési vagy szállítási mód átmenetileg nem érhető el.

Az MPL kapcsán arra is felhívta a figyelmet, hogy nem elegendő pusztán feltüntetni ezt a szállítási lehetőséget: ahol a kötelezettség fennáll, annak ténylegesen választhatónak kell lennie a megrendelési folyamatban is.

Az utánvét díja különösen fontos

Gyakori hiba, hogy az utánvét díja csak a checkoutban válik láthatóvá. Tilla kiemelte, hogy a vásárlónak az ilyen költségekről már a rendelési folyamat megkezdése előtt megfelelő tájékoztatást kell kapnia.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy egy adott fizetési mód használatáért a vállalkozás nem számíthat fel a fogyasztónak magasabb díjat annál a költségnél, amely őt az adott fizetési móddal kapcsolatban ténylegesen terheli. Ez különösen az utánvét díjánál lehet lényeges.

Az előadáson szó esett arról is, hogy legalább egy megfelelő készpénzes fizetési lehetőség biztosítására vonatkozó szabályt is figyelembe kell venni.

Az ÁSZF elfogadása és a rendelés véglegesítése

A megrendelés véglegesítésénél alapvető követelmény, hogy a vásárló az ÁSZF-et a rendelés leadása előtt megismerhesse, és azt kifejezetten elfogadja.

Az előadáson elhangzott, hogy az ÁSZF elfogadására szolgáló checkbox nem lehet előre kipipálva, és a megrendelés nem lehet véglegesíthető annak elfogadása nélkül.

Gyakori problémaként kerül kiemelésre, hogy az ÁSZF-re mutató link hibás, régi, már nem hatályos dokumentumra vezet, vagy akár teljesen más aloldalt nyit meg. Érdemes ezért ellenőrizni magát a linket is minden webshop üzemeltetőnek.

Az előadó külön kitért a vásárlás közben történő hírlevél-feliratkozásra is. Itt szintén kerülendő az előre bejelölt checkbox, és a megfelelő adatkezelési tájékoztatásnak is elérhetőnek kell lennie.

„Fizetési kötelezettséggel járó megrendelés”

A fogyasztót a megrendelés leadása előtt figyelmeztetni kell arra, hogy a megrendelés leadása számára fizetési kötelezettséggel jár. A szabályozás lényege, hogy a fogyasztó számára egyértelmű legyen: a gomb megnyomásával fizetési kötelezettséggel járó megrendelést tesz.

Tilla ismertette, hogy a legbiztonságosabb megoldás az, ha erre maga a megrendelést véglegesítő gomb szövege utal. Nem feltétlenül szükséges szó szerint a „fizetési kötelezettséggel járó megrendelés” teljes szövegét alkalmazni, azonban a gomb feliratából egyértelműen ki kell derülnie, hogy a vásárló fizetési kötelezettséget vállal.

Egy egyszerű „Rendelés” felirat ezért nem elegendő.

Mit kell tartalmaznia a visszaigazoló e-mailnek?

A rendelés leadása után következik a megrendelést visszaigazoló email tartalmának vizsgálata. A visszaigazolásban a vásárló számára egyértelműen meg kell jelenniük a rendelés lényeges adatainak, így többek között annak, hogy:

milyen terméket vásárolt;
milyen áron;
milyen szállítási módot választott és annak milyen díja van;
milyen fizetési módot választott;
milyen végösszeget kell megfizetnie.

Tilla ismertette továbbá azt is, hogy a visszaigazoló emailhez kötelező csatolni a webáruház aktuális ÁSZF-ét és az elállási nyilatkozatmintát, továbbá az új szabályok alapján a harmonizált értesítést is.

Különösen gyakori hiba, hogy a visszaigazoló e-mailhez ugyan csatolnak ÁSZF-et a webshopok, de már nem a rendeléskor hatályos verziót. Fontos tehát, hogy minden webshop ellenőrizze mit tartalmaz a visszaigazoló email szövege és annak meg vannak-e a kötelező csatolmányai.

Ár- és akciófeltüntetés

Az előadás ezt követően a weboldalakon tapasztalt legyagkoribb fogyasztóvédelmi hibák és hiányosságok ismertetésével folytatódot.

Előszőr az árak és akciók helyes feltüntetése került részletezésre, mely kiemelt ellenőrzési terület.

A termék áraként mindig a fogyasztó által ténylegesen fizetendő árat kell feltüntetni, azaz a bruttó árat.

Az akció kommunikálásánál fontos megkülönböztetni a ténylegesen korábban alkalmazott árat például az ajánlott fogyasztói ártól.

Egy ajánlott fogyasztói ár önmagában nem válik attól „eredeti árrá”, hogy áthúzva jelenik meg a webshopban. Az ilyen megjelenítés megtévesztő lehet, ha azt a benyomást kelti, hogy a webshop korábban ténylegesen ezen az áron értékesítette a terméket.

Az előadó ezért azt javasolta, hogy az akciók kommunikációjánál lehetőség szerint maradjon egyértelmű a megjelenítés: a tényleges korábbi ár és az akciós ár jelenjen meg.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy problémát jelenthetnek a hónapokon át folyamatosan „akciós” termékek. Ha egy termék tartósan ugyanazon az „akciós” áron érhető el, felmerülhet, hogy valójában ez lett a termék tényleges ára.

Az egységár az egyik leggyakrabban hiányzó adat

Az árak kapcsán az egyik leggyakoribb hiba az egységár feltüntetésének elmaradása.

Ez nem minden terméket érint, de ahol az egységár feltüntetése kötelező, ott annak az eladási ár mellett jól láthatóan meg kell jelennie.

Ilyenek lehetnek például a tömeg, térfogat vagy hosszúság alapján értékesített termékek, illetve bizonyos esetekben a több darabból álló csomagok is.

Tilla kiemelte, hogy egy árfeltüntetésre irányuló hatósági ellenőrzés során az egységár meglétét is rendszeresen vizsgálják.

Mit kell tartalmaznia egy megfelelő termékleírásnak?

A termékleírásnak minden olyan információt tartalmaznia kell, amely a vásárló számára lényeges lehet annak eldöntésében, hogy meg kívánja-e vásárolni a terméket.

Ilyen lehet többek között:

a méret;
az anyag;
a szín;
a terhelhetőség;
a használati jellemzők;
vagy az adott termék más meghatározó tulajdonsága.

Az előadó hangsúlyozta: nem a termékleírás hossza a lényeg, hanem az, hogy a vásárlási döntéshez szükséges valamennyi lényeges információ rendelkezésre álljon.

A gyártótól kapott termékleírásért is a webshop felel

Gyakori, hogy a webáruház a gyártó vagy beszállító által rendelkezésre bocsátott termékleírásokat használja, de a webshop ettől még nem háríthatja át a felelősséget a gyártóra. A weboldalon közzétett tájékoztatások pontosságáért az eladó felel. Kerülendők ezért az olyan általános kijelentések, amelyek szerint a webshop nem vállal felelősséget a gyártótól kapott információk pontosságáért, vagy amelyek túl általánosan rögzítik, hogy a képek, színek vagy egyéb terméktulajdonságok eltérhetnek a valóságtól.

Egyes termékeknél speciális tájékoztatások is szükségesek

Tilla arra is felhívta a figyelmet, hogy egy általánosan megfelelő termékleírás önmagában még nem feltétlenül elegendő.

Bizonyos termékkategóriákra külön előírások vonatkoznak. Ilyenek lehetnek például:

élelmiszereknél az összetevőkre és allergénekre vonatkozó adatok;
egyes elektronikai termékeknél az energiacímke;
bizonyos adathordozóknál az adattörlő kódra vonatkozó tájékoztatás.

Ezért minden webshopnak külön is érdemes megvizsgálnia, hogy az általa forgalmazott termékkörre vonatkozik-e speciális tájékoztatási kötelezettség.

A termékadatlapokon megjelenő egyéb tájékoztatások

Az előadás során szó volt arról is, hogy miylen gyakori hibák fordulnak elő a termékek adatlapján.

„Garancia”, jótállás és pénzvisszafizetési garancia

A webshopok gyakran pontatlanul használják a „garancia” kifejezést. Ha például a termékre gyártói jótállás vonatkozik, célszerű egyértelműen feltüntetni, hogy gyártói garanciáról/jótállásról van szó. Ugyanakkor a garancia szó használata kerülendő, mert ez a kifejezés nem létező jogi kategória, így – annak ellenére hogy a fogyasztók ezt a kifejezést ismerik – a jótállás, kellékszavatosság kifejezéseket szükséges használni.

Ugyancsak fontos pontosítani az olyan kereskedelmi vállalásokat, mint a „pénzvisszafizetési garancia”. Egyértelműen meg kell határozni, hogy ennek milyen feltételei vannak, és nem szabad azt összekeverni a fogyasztó jogszabályon alapuló elállási vagy szavatossági jogaival.

A vásárlói értékelések szabályai

Ha a webshop vásárlói értékeléseket jelenít meg, tájékoztatást kell adnia arról is, hogy hogyan biztosítja vagy ellenőrzi, hogy az értékelések valóban olyan fogyasztóktól származnak-e, akik a terméket megvásárolták vagy használták.

Tilla kiemelte, hogy a webshopnak világosan ismertetnie kell az értékelések működését: például bárki írhat-e véleményt, kizárólag vásárlók értékelhetnek-e, külső szolgáltatótól érkeznek-e az értékelések, illetve milyen módon történik ezek ellenőrzése, valamint adott esetben törlése.

Az ÁSZF-en kívüli egyéb fogyasztói tájékoztatások (aloldalak)

Az előadás kitért a weboldalak azon tájékoztatásainak hibáira is, melyek a fogyasztók részére nyújtanak az ÁSZf-en kívül lényeges tájékoztatásokat. Ilyenek tipikusan a „visszatérítés” , „garancia” , „GYIK” aloldalak.

Tilla felhívta a figyelmet arra, hogy az ilyen tájékoztatásoknak is összhangban kell állniuk az ÁSZF-fel és a jogszabályokkal.

Különösen fontos, hogy a webshop ne szűkítse le az elállás gyakorlásának lehetőségét egyetlen kommunikációs csatornára. Nem megfelelő például azt állítani, hogy az elállás kizárólag e-mailben vagy kizárólag az online elállási funkción keresztül gyakorolható.

Az elállás kapcsán tiltott továbbá az olyan tájékoztatás, miszerint a fogyasztó csak bontatlan terméket küldhet vissza.

Ingyenes szállítás és kuponakciók

A főoldalon vagy bannerekben megjelenő marketingüzeneteket is ellenőrizhetik.

Ha a webshop például „Ingyenes szállítás” üzenetet használ, de ez valójában csak bizonyos értékhatár felett, meghatározott szállítási módra vagy más feltételekkel igaz, akkor ezeknek a korlátozásoknak a fogyasztó számára megfelelően megismerhetőnek kell lenniük.

Ugyanez vonatkozik a kuponokra is. Ha a kedvezmény igénybevételéhez például regisztráció, hírlevél-feliratkozás, minimum kosárérték vagy más feltétel szükséges, ez nem derülhet ki csak a vásárlási folyamat végén, hanem már előre kommunikálni kell a vásárló felé.

Új kötelezettségek 2026. évben a weboldalakon

A webinárium végén szó volt a 2026. évben megjelenő új kötelezettségekről is, melyek elsősorban a weboldalakat és nem az ÁSZF-eket érintik.

Harmonizált értesítés és GARAN címke

2026. szeptember 27-től alkalmazandó új fogyasztói tájékoztatási forma a harmonizált értesítés és a garan címke. Az előadáson röviden szó volt ezek lényegéről és helyes megjelenítéséről: harmonizált értesítést a webshop felületén jól látható módon kell elérhetővé tenni, és azt tartós adathordozón is át kell adni a fogyasztónak. A GARAN címke alkalmazása ezzel szemben nem minden terméknél kötelező. Annak alkalmazása a gyártó által vállalt, két évet meghaladó tartóssági kereskedelmi jótálláshoz kapcsolódik.

Az előadó arra is felhívta a figyelmet, hogy a GARAN címke alkalmazásához a kereskedőnek rendelkeznie kell a gyártótól származó megfelelő információkkal.

Az előadáson feltett kérdések és válaszok

Az előadás alatt végig lehetőség volt kérdezni, melyek megválaszolására az előadás végén került sor. Az alábbiakban összefoglaljuk ezek közül a legfontosabbakat, mely minden webshopnak hasznos lehet:

Szállítási módok, díjak

Ha a webshop nem tudja előre megmondani, hogy melyik futárszolgálat fogja kiszállítani a terméket, ezt fel kell tüntetni?

Dr. Ilcsik Tilla válasza szerint önmagában nem problémás, ha a webshop például általánosan „házhoz szállításként” jelöli meg a szállítási módot, és később választja ki a konkrét futárszolgálatot. A fogyasztó számára azonban a fizetendő szállítási díjnak egyértelműnek kell lennie. Az MPL-re vonatkozó külön kötelezettséget ettől függetlenül figyelembe kell venni.

Mi történik, ha az MPL egy adott terméket – például annak tömege miatt – nem vállal szállítani?

Ha az adott termék az MPL által nem szállítható termékek közé tartozik, és erről a webshop megfelelő információval rendelkezik, az előadó szerint nem szükséges olyan MPL-szállítási módot biztosítani, amely ténylegesen nem vehető igénybe. Célszerű lehet ezt a szállítási tájékoztatóban is jelezni.

Kötelező az MPL valamennyi átvételi módját – házhoz szállítást, automatát és átvételi pontot – biztosítani?

Dr. Ilcsik Tilla elmondta, hogy a gyakorlatban nem találkozott olyan hatósági kifogással, amely azért állapított volna meg jogsértést, mert a webshop nem az MPL valamennyi szolgáltatási módját biztosította. Tapasztalata szerint legalább egy ténylegesen választható MPL-megoldás biztosítása eddig megfelelőnek bizonyult.

Felszámítható külön csomagolási díj?

Igen, az előadásban elhangzottak szerint külön csomagolási díj felszámítható, amennyiben azt a vásárló előzetesen, egyértelműen megismerheti.

Használható „logisztikai költség” megnevezés?

Dr. Ilcsik Tilla szerint ez túlságosan általános megfogalmazás lehet. Célszerű pontosan megjelölni, hogy a díj mit takar – például csomagolási díjat vagy más konkrét költséget.

Fizetési módok

Alkalmazható-e átlagos utánvételi díj, ha a futárszolgálat sávos díjakat alkalmaz?

Dr. Ilcsik Tilla ismertette, hogy találkozott már olyan ügyészségi eljárással, amelyben végül elfogadtak egy átlagolt összeget, ez azonban nem tekinthető általánosan elfogadott megoldásnak. A szabály lényege továbbra is az, hogy a fogyasztóra az adott fizetési móddal kapcsolatban ténylegesen felmerülő költségnél magasabb összeg nem hárítható át.

Nagy értékű vagy egyedi termékeknél lehet kizárólag előrefizetést kérni?

Az előadó szerint a fizetési módok kialakításánál figyelembe kell venni a készpénzes fizetés biztosítására vonatkozó szabályokat. Alternatív megoldás lehet például a vállalkozás bankszámlájára történő készpénzes befizetés biztosítása.

Megrendelés visszaigazolás tartalma

Ha van online elállási űrlap, továbbra is csatolni kell az elállási nyilatkozatmintát a visszaigazoló e-mailhez?

Igen. Az online elállási funkció nem váltja ki a jogszabály szerinti elállási nyilatkozatminta biztosítását. A nyilatkozatmintát a weboldalon is elérhetővé kell tenni, és tartós adathordozón is át kell adni a fogyasztónak.

Elég, ha a visszaigazoló e-mailben csak link vezet az ÁSZF-re, az elállási nyilatkozatra vagy a harmonizált értesítésre?

Az előadásban elhangzottak szerint nem. A weboldalra mutató egyszerű link önmagában nem biztosítja a tartós adathordozón történő átadást. A dokumentumokat ezért olyan formában kell átadni, amelyet a fogyasztó tartósan meg tud őrizni.

Csak PDF lehet tartós adathordozó?

Nem. Dr. Ilcsik Tilla kiemelte, hogy a tartós adathordozó ennél tágabb fogalom. Ilyen lehet például az e-mail, a papír vagy akár más olyan adathordozó is, amelyen az információ változatlan formában megőrizhető és később visszaidézhető. Webshopok esetében azonban az e-mail és annak mellékletei jelentik a legpraktikusabb megoldást.

Fizetési kötelezettségre figyelmeztetés

Mit lehet írni a „Megrendelés” gombra?

A lényeg, hogy a gomb feliratából egyértelmű legyen: a kattintással fizetési kötelezettség keletkezik. Dr. Ilcsik Tilla szerint nem feltétlenül kell a teljes „fizetési kötelezettséggel járó megrendelés” fordulatot használni, de a puszta „Megrendelés” vagy „Rendelés” felirat helyett célszerű olyan megoldást választani, amely a fizetési kötelezettségre is utal.

Elállási jog, elállási funkció

Felbontott intim higiéniai termék esetében fennáll az elállási jog?

Dr. Ilcsik Tilla kiemelte, hogy bizonyos egészségvédelmi vagy higiéniai okból zárt csomagolású termékeknél a fogyasztó a csomagolás felbontását követően elveszítheti az elállási jogát.

Mi a helyzet az egyedileg, személyre szabottan készített termékekkel?

Az előadó hangsúlyozta, hogy önmagában attól még nem válik egy termék személyre szabottá, hogy kézzel készül. Ha azonban a terméket a fogyasztó kifejezett utasításai alapján – például egyedi méretben, egyedi felirattal vagy más személyre szabott módon – készítik el, az elállási jog kizárható.

Hogyan bizonyítható a telefonon közölt elállás?

Az elállási jog megfelelő gyakorlásának bizonyítása alapvetően a fogyasztót terheli. Dr. Ilcsik Tilla ugyanakkor azt javasolta, hogy ha a fogyasztó telefonon közli az elállását, a webshop küldjön számára rögtön egy e-mailes visszaigazolást arról, hogy az elállási nyilatkozatot fogadta. Ezzel egy későbbi vita könnyebben megelőzhető.

Felbontott mosószer vagy mosólap esetében kizárható az elállás?

Az előadásban elhangzott álláspont szerint az olyan megfelelően lezárt termékek esetében, amelyek higiéniai okból a felbontás után már nem értékesíthetők újra, alkalmazható lehet az egészségvédelmi vagy higiéniai kivétel.

Mi történik, ha a fogyasztó egy cipőt nemcsak felpróbált, hanem láthatóan használt is?

Dr. Ilcsik Tilla kiemelte, hogy ilyenkor önmagában az elállási jog gyakorlása nem utasítható el. A fogyasztó azonban felelhet a termék olyan értékcsökkenéséért, amely a szükséges kipróbálást meghaladó használatból ered. Ha a termék emiatt gyakorlatilag értékesíthetetlenné válik, az értékcsökkenés mértéke jelentős – adott esetben akár 100%-os – is lehet, ugyanakkor ennek arányossága vita esetén külön vizsgálható.

Kell külön magyarázatot tenni az új online elállási funkció mellé?

Az előadó szerint önmagában nem feltétlenül szükséges külön magyarázó szöveg, ha a menüpont megfelelő elnevezésű és az űrlap működése egyértelmű. Kiegészítő tájékoztatás természetesen elhelyezhető az oldalon.

Harmonizált értesítés, GARAN címke

A harmonizált értesítésnek egyetlen képernyőn teljes egészében látszania kell?

Dr. Ilcsik Tilla álláspontja szerint nem jelent problémát, ha digitális megjelenítés esetén a fogyasztónak görgetnie kell az értesítés teljes tartalmának megtekintéséhez. A lényeg, hogy a teljes tartalom jól olvasható és hozzáférhető legyen, valamint a szükséges link megfelelően működjön.

Ha a gyártó három év jótállást ad, további három évet pedig csak regisztráció esetén, „6 év garancia” tüntethető fel?

Dr. Ilcsik Tilla az előadáson ezt nem tekintette egyértelműen alkalmazható megoldásnak. Álláspontja szerint ha a további három év feltételhez – például regisztrációhoz – kötött, akkor ezt a feltételt is megfelelően kommunikálni kell, és nem célszerű egyszerűen feltétel nélkül hatéves garanciaként feltüntetni.

Mikor kell GARAN címkét alkalmazni?

Az előadásban elhangzottak szerint akkor, ha a gyártó az adott termékre a szükséges feltételeknek megfelelő, két évet meghaladó tartóssági kereskedelmi jótállást vállal, és erről a kereskedő rendelkezésére bocsátja a szükséges információkat.

Mi történik, ha a gyártó szeptember 27-ig nem adja meg a GARAN címkéhez szükséges információkat?

Dr. Ilcsik Tilla szerint a kereskedőtől nem várható el, hogy olyan információt jelenítsen meg, amelyet a gyártó nem bocsátott a rendelkezésére. Ha a kereskedő megkereste a gyártót, de nem kapta meg a szükséges adatokat, addig nem tudja a címkézési kötelezettséget megfelelően teljesíteni az adott terméknél.

A GARAN címkét fizikailag is rá kell ragasztani a csomagra?

Az előadó szerint az online megjelenítés mellett tartós adathordozón történő átadásról is gondoskodni kell. Ennek egyik lehetséges gyakorlati módja lehet, ha a címkét a termékhez fizikailag is mellékelik.

Elhelyezhető a harmonizált értesítés a webshop láblécében?

Igen. Dr. Ilcsik Tilla kiemelte, hogy a lényeg a jól látható és könnyen hozzáférhető elhelyezés. A lábléc is megfelelő lehet, ha onnan az értesítés egyértelműen elérhető, és a dokumentum olvasható módon jelenik meg.

A harmonizált értesítést e-mailben is át kell adni?

Az előadáson elhangzottak szerint igen, azt tartós adathordozón is át kell adni. Ennek tipikus megoldása a visszaigazoló e-mailhez csatolt dokumentum.

The post Fogyasztóvédelmi webshop auditok ügyvédi tapasztalatai – összefoglaló a Fogyasztó Barát szakmai webináriumáról first appeared on Fogyasztó Barát.

14 napos elállási jog és az új online elállási funkció – összefoglaló a Fogyasztó Barát szakmai webináriumáról

Ilcsik Tilla — Mon, 29 Jun 2026 07:05:50 +0000

A Fogyasztó Barát 2026.06.12. napján megtartott webináriumán Dr. Ilcsik Tilla ügyvéd tartott előadást a 14 napos elállási jog legfontosabb szabályairól, a webshopokat érintő gyakori hibákról, valamint a 2026. június 19-től kötelező online elállási funkció követelményeiről.

A 14 napos elállási jog lényege

Az előadás azzal kezdődött, hogy Tilla ismertette a 14 napos elállási jog lényegét. Ennek a fogyasztói jognak a célja az, hogy a vásárló az internetes vásárlás után kapjon egy rövid „meggondolási időt”, hiszen a terméket a rendelés leadásakor még nem tudja kézbe venni, kipróbálni vagy személyesen megvizsgálni ellentétben egy üzletben történő vásárláskor. A magyar szabályozás alapját a 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet (továbbiakban: rendelet) adja, amely részletesen szabályozza a távollévők között kötött fogyasztói szerződések esetén az elállási és felmondási jogot.

Mikor kezdődik a 14 napos határidő?

Az előadáson kiemelésre került, hogy termék vásárlása esetén a 14 napos határidő főszabály szerint a termék átvételétől indul. Ha egy rendelés több termékből áll, és azokat eltérő időpontban kézbesítik, akkor a határidő az utolsóként átvett terméktől vagy tételtől számít. Szolgáltatás esetén ezzel szemben a szerződés megkötésének napja az irányadó.

Fontos gyakorlati üzenetként hangzott el, hogy a 14 nap naptári nap, nem munkanap. Szintén lényeges, hogy a fogyasztó nemcsak a termék átvétele után, hanem már a szerződés megkötése és az átvétel közötti időszakban is élhet az elállási jogával. Ez azt is jelenti, hogy nem jogszerű az ha a webáruház kiköti, hogy a vásárló előbb vegye át a terméket, és csak utána gyakorolhatja az elállási jogát.

Az előadáson szó volt arról is, hogy az elállási jog kizárólag a fogyasztónak minősülő, természetes személy vásárlókat illeti meg. Vagyis ha valaki cégként, adószámmal vásárol, főszabály szerint nem hivatkozhat a 14 napos fogyasztói elállási jogra.

Hogyan jelezheti a fogyasztó az elállást?

Tilla előadásában hangsúlyozta, hogy a fogyasztó az elállási szándékát bármilyen egyértelmű nyilatkozattal jelezheti. Ez történhet e-mailben, postai úton, telefonon, személyesen, elállási nyilatkozat-minta használatával, illetve 2026. június 19-től az online elállási funkción keresztül is.

Az előadáson elhangzott, hogy a webáruházaknál tapasztalt gyakori hiba, hogy a weboldalon úgy fogalmaznak, mintha az elállást kizárólag írásban vagy kizárólag e-mailben lehetne jelezni. Ez félrevezető lehet, mert a fogyasztó elállási nyilatkozatának nem kell meghatározott formát követnie. Az elállási nyilatkozat-minta használata sem kötelező: az csak egy segítség a fogyasztó számára.

Ugyanakkor az is elhangzott, hogy az egyszerű át nem vétel önmagában nem minősül elállási nyilatkozatnak. Ha a fogyasztó nem veszi át a csomagot, de semmilyen módon nem jelzi az elállási szándékát, az nem azonos az elállási jog gyakorlásával.

Mit kell visszatéríteni elállás esetén?

Elállás esetén a vállalkozásnak főszabály szerint haladéktalanul, de legkésőbb az elállásról való tudomásszerzéstől számított 14 napon belül vissza kell térítenie a fogyasztó által a teljesítéssel összefüggésben felmerült teljes összeget. Ebbe nemcsak a termék ára tartozik bele, hanem az eredeti szállítási díj, sőt ha volt utánvételi díj, akkor az is.

A visszítérítés kapcsán kiemelésre került, hogy a visszatérítést főszabály szerint ugyanazzal a fizetési móddal kell teljesíteni, amelyet a fogyasztó használt. Ettől csak a fogyasztó kifejezett beleegyezésével lehet eltérni, és az eltérés nem okozhat számára többletköltséget. Például ha a vásárló készpénzben fizetett, de a vállalkozás utalni szeretne, ehhez a fogyasztó hozzájárulása szükséges.

A webináriumon szó volt arról is, hogy ha a fogyasztó a legolcsóbb szokásos szállítási módtól eltérő, drágább szállítási módot választott, például expressz szállítást, akkor az ebből eredő többletköltséget a vállalkozásnak nem kell visszatérítenie.

Visszatartható-e a visszatérítés?

Az előadáson szó volt arról is, hogy a vállalkozás bizonyos esetekben visszatarthatja a visszatérítést addig, amíg a termék vissza nem érkezik, vagy a fogyasztó nem igazolja kétséget kizáróan, hogy azt visszaküldte. A kettő közül a korábbi időpontot kell figyelembe venni.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha a fogyasztó még nem küldte vissza a terméket, és nem is igazolta a feladást, a webshop megvárhatja a termék visszaérkezését. Ha viszont a fogyasztó igazolja a feladást, akkor a vállalkozás már nem várhat pusztán arra hivatkozva, hogy a csomag fizikailag még nem érkezett meg.

Kipróbálás, használat és értékcsökkenés

A webináriumon részletesen szó esett az értékcsökkenés kérdéséről is, tekintettel arra, hogy ez gyakorta felmerülő kérdés a webáruházak működése során. A fogyasztó jogosult a terméket kibontani, megtekinteni és kipróbálni olyan mértékben, amely a termék jellegének, tulajdonságainak és működésének megállapításához szükséges. Ha azonban ezt meghaladóan használja a terméket, és emiatt értékcsökkenés következik be, azért felelőssé tehető.

Tilla kiemelte, hogy az értékcsökkenés mértékét nem lehet általánosan, előre százalékosan meghatározni. Nem célszerű tehát az ÁSZF-ben olyan kikötést szerepeltetni, hogy például minden sérült vagy használt termék esetén automatikusan 50% értékcsökkenést számít fel a vállalkozás. Az értékcsökkenést mindig egyedileg, az adott termék állapota alapján kell megállapítani, és annak arányosnak kell lennie.

Az előadáson az is elhangzott, hogy az eredeti csomagolás hiánya önmagában nem zárja ki az elállási jog gyakorlását. A fogyasztó a csomagolást főszabály szerint felbonthatja, hiszen sok esetben csak így tudja megvizsgálni a terméket. Más kérdés, ha a csomagolásnak különleges szerepe van, vagy a termék jellegéből adódóan a bontás ténylegesen jelentős értékcsökkenést okoz.

Mikor nem gyakorolható az elállási jog?

Az előadáson külön blokk foglalkozott az elállási jog alóli kivételekkel. A rendelet 29. §-a sorolja fel azokat az eseteket, amikor a fogyasztó nem gyakorolhatja az elállási jogát. Az előadáson mindegyik kivételi körröl szó volt, de részletesebben imsertetésre kerültek azok, melyek gyakorta előfordulhatnak a webshoponál.

Ide tartozhatnak például az egyedi, személyre szabott termékek, a romlandó vagy minőségüket rövid ideig megőrző áruk, a zárt csomagolású higiéniai termékek felbontás után, bizonyos időpontra szóló szolgáltatások, illetve meghatározott feltételek mellett a digitális tartalmak.

Tilla hangsúlyozta, hogy ezeket a kivételeket nem szabad túl tágan értelmezni. Az egyes kivételi köröknél példákat említett a jobb áttekinthetőség érdekében. Az egyedi termékek kapcsán külön jelezte, hogy például attól, hogy egy termék nincs raktáron, és a webshopnak külön be kell szereznie, még nem lesz automatikusan egyedi termék. Egyedi termékről akkor beszélhetünk, ha azt a fogyasztó utasítása alapján, kifejezett kérésére állítják elő, vagy egyértelműen a fogyasztó személyére szabják.

A higiéniai termékekekkel kapcsolatban kiemelésre került, hogy az elállási jog nem eleve kizárt, hanem a zárt csomagolás felbontása után szűnik meg. Vagyis az erre vonatkozó webshop tájékoztatásnál pontosan kell fogalmazni, hiszen cska a csomagolás megbontásával veszíti el az elállási jogát a vásárló.

Az elállás alóli kivételek között külön szó volt a digitális tartalmakról is, például e-bookokról, letölthető videós anyagokról vagy más, nem tárgyi adathordozón nyújtott digitális tartalomról. Elhangzott, hogy az elállási jog elvesztéséhez nem elegendő pusztán az ÁSZF-ben szerepeltetni egy általános kizárást. A fogyasztónak kifejezetten hozzá kell járulnia ahhoz a megrendelés során, hogy a teljesítés a 14 napos határidő lejárta előtt megkezdődjön, és egyidejűleg tudomásul kell vennie, hogy ezzel elveszíti az elállási jogát. A vállalkozásnak erről visszaigazolást is kell küldenie.

2026. június 19-től kötelező az online elállási funkció

A webinárium második fő témája a 2026. június 19-től kötelező online elállási funkció volt. Ettől az időponttól minden olyan webshopnak, amely fogyasztóknak értékesít, biztosítania kell a weboldalán az online elállási funkciót. A cél az, hogy a fogyasztó ugyanolyan egyszerűen tudjon elállni a szerződéstől, mint ahogyan leadta a rendelését. Az új követelmény a módosított fogyasztóvédelmi irányelvből ered, és a magyar jogalkotó a rendelet módosításával vezette be.

Az előadáson kiemelésre került, hogy az online elállási funkció nem szünteti meg a többi elállási módot. A fogyasztó továbbra is élhet az elállási jogával nyilatkozat-mintával vagy más egyértelmű nyilatkozattal is. Az új funkció tehát nem kizárólagos út, hanem egy kötelezően biztosítandó további lehetőség.

Mit kell tudnia az elállási funkciónak?

A rendelet alapján az elállási funkciónak egyértelműen megfogalmazott, könnyen olvasható online elállási nyilatkozatnak kell lennie. A funkcióval a fogyasztó közölheti az elállási döntését, megadhatja a nevét, az elállással érintett szerződést azonosító adatokat, valamint azt az elektronikus elérhetőséget, amelyen keresztül megkapja az elállási nyilatkozatról szóló visszaigazolást.

Tilla ismertette a funkció megjelenítésével kapcsolatos követelményeket is: követelmény, hogy a weboldalon az „elállás a szerződéstől” szövegnek jól láthatóan és könnyen hozzáférhetően kell megjelennie az elállási időszak alatt. Az online nyilatkozat elküldésére szolgáló megerősítő funkción pedig az „elállás megerősítése” szövegnek kell szerepelnie. Az előadásban külön kiemelésre került, hogy ez nem egy általános „küldés” gomb, hanem jogszabályban meghatározott szövegezésű funkció.

Az előadáson szó volt az automatikus átvételi elismervényről is. A vállalkozásnak az elállásról való tudomásszerzésről indokolatlan késedelem nélkül, tartós adathordozón kell átvételi elismervényt küldenie a fogyasztó részére. Ennek tartalmaznia kell az elállás tartalmát, valamint a megküldés napját és pontos időpontját.

Nemcsak ÁSZF-kérdés az elállási funkció, hanem technikai és adatkezelési feladat is

Az online elállási funkció nem kizárólag ÁSZF-módosítási kérdés. Természetesen az ÁSZF-ben tájékoztatni kell a fogyasztót az elállási jog gyakorlásának módjairól, de a kötelezettség gyakorlati teljesítése a webshop feladata.

Dr. Ilcsik Tilla arra is felhívta a figyelmet, hogy az elállási funkció adatkezeléssel jár, ezért az adatkezelési tájékoztatót is érintheti. Ha a funkciót külső szolgáltató biztosítja, akkor felmerülhet az adott szolgáltató adatfeldolgozóként történő feltüntetése is.

Gyakorlati kérdések, amelyek az előadáson felmerültek

A webinárium végén a résztvevők kérdéseire is sor került. Az alábbiakban témakörönként a legfontosabbakat ezek közül felsoroljuk:

1. Visszatérítéssel kapcsolatos kérdések:

Utánvétes futárszállítás esetén a teljes szállítási költséget és az utánvét díját is vissza kell téríteni a termék árával együtt?

Igen. A válaszban elhangzott, hogy elállás esetén a fogyasztó részére főszabály szerint a teljes megfizetett összeget vissza kell téríteni, ideértve az eredeti szállítási díjat és az utánvét díját is.

Miért kell a szállítási díjat is visszatéríteni elállás esetén?

Azért, mert elállás esetén az eredeti állapot helyreállítása a cél. A fogyasztó azt az összeget fizette meg, amely ahhoz kellett, hogy a termékhez hozzájusson, ezért főszabály szerint a termék ára mellett az eredeti szállítási költséget is vissza kell téríteni.

Ha a vásárló az ingyenes szállítás értékhatára fölött rendelt, majd a rendelés 80%-át visszaküldi, levonható-e a szállítási díj?

Tilla a válaszát azzal kezdte, hogy a „részleges elállás” nem önálló, kifejezetten szabályozott jogintézmény. Ha a webshop mégis biztosítja, hogy a fogyasztó csak a rendelés egy részét küldje vissza, akkor erről a feleknek meg kell állapodniuk. Ilyen esetben felmerülhet, hogy a nála maradó termékek értéke alapján az ingyenes szállítás már nem járt volna, ezért a szállítási díj érvényesítéséről külön megállapodás szükséges.

Ha a vásárlótól előre foglalót vagy előleget kértünk, elállás esetén ezt is vissza kell fizetni?

Igen, amennyiben nem olyan termékről vagy szolgáltatásról van szó, amelyre az elállási jog eleve kizárt.

A kezelési költséget is vissza kell téríteni?

Igen, ha a fogyasztó azt megfizette, akkor elállás esetén azt is vissza kell téríteni. Tilla ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy banki vagy bankkártyás tranzakciós díj főszabály szerint nem hárítható át a fogyasztóra a vásárlás során.

Ha a fogyasztó bankkártyával fizetett, visszatéríthető-e az összeg átutalással?

Csak akkor, ha a fogyasztó ebbe kifejezetten beleegyezik. Főszabály szerint ugyanazzal a fizetési móddal kell visszatéríteni az összeget, amellyel a fogyasztó fizetett. Ettől megállapodással el lehet térni, de a fogyasztót emiatt nem terhelheti többletköltség.

Készpénzes visszatérítés esetén elég, ha a boltban biztosítjuk az átvételt, vagy postai úton kell visszaküldeni?

A válasz szerint ez az adott helyzettől függ. Ha a fogyasztó ténylegesen be tud menni az üzletbe, akkor ez egyeztethető vele. Ha viszont ez számára nem reális, akkor az összeget el kell juttatni részére.

A legolcsóbb szállítási módba beleszámít-e az ingyenes személyes átvétel?

Nem. Tilla hangsúlyozta, hogy itt fuvarozási módról van szó, ezért az ingyenes személyes átvétel nem tekinthető a legolcsóbb szállítási módnak.

2. A határidőkkel kapcsolatos kérdések:

Elállás esetén hány napja van a fogyasztónak visszaküldeni a terméket?

A fogyasztónak az elállás közlésétől számított 14 napja van arra, hogy a terméket visszaküldje vagy feladja. Nem kell, hogy a termék 14 napon vissza is érkezzen a vállalkozáshoz, elegendő ha 14 napon belül feladja azt.

A visszaküldési határidő a rendeléstől, a kiszállítástól, az átvételtől vagy az elállás közlésétől számít?

A visszaküldési határidő az elállás közlésétől számít.

Ha több részletben szállítják ki a rendelést, az utolsó termék átvételétől számít a 14 nap az összes termékre?

Igen, ha egy szerződésen belül, egy rendelésben több terméket rendelt a fogyasztó, és azok eltérő időpontban érkeznek meg, akkor az utolsó termék átvételétől kell számítani a 14 napos elállási határidőt.

3. Személyes átvétel és elállás kérdése:

Ha a fogyasztó online rendelt, de személyesen vette át és fizette ki a terméket, akkor is megilleti az elállási jog?

Igen. Mivel ilyenkor a szerződés távollévők között, online jött létre, ezért a fogyasztót akkor is megilleti az elállási jog, ha a terméket személyesen veszi át, és akár ott meg is tudja nézni.

Ha a fogyasztó azt írja, hogy „nem tetszik” vagy „mégsem erre számított”, de 14 napon belül van, akkor elállásként kell kezelni?

Igen. Az előadáson elhangzott, hogy a fogyasztónak nem kell jogi kifejezéseket használnia. Ha a nyilatkozatából az derül ki, hogy nem tart igényt a termékre és vissza szeretné küldeni, azt 14 napon belül jellemzően elállásként kell kezelni.

4. Az értékcsökkenéssel kapcsolatos kérdések:

Ha a fogyasztó sérülten küldi vissza a terméket, alkalmazható-e értékcsökkenés?

Igen. Az előadáson elhangzott, hogy ha a termék sérült, használt, hiányos vagy nem olyan állapotban érkezik vissza, amely a szükséges kipróbálás keretein belül elfogadható lenne, akkor értékcsökkenés számítható fel.

Kozmetikumoknál és parfümöknél értékcsökkenést kell alkalmazni, vagy kizárható az elállás?

A kozmetikumok és parfümök esetén jellemzően higiéniai okból, zárt csomagolás felbontása után az elállási jog kizárható. Ilyenkor nem értékcsökkenésről van szó, hanem arról, hogy a fogyasztó a felbontás után már nem élhet az elállási jogával.

Ha a fogyasztó vitatja az értékcsökkenést, előbb a teljes vételárat kell visszautalni, és csak utólag lehet követelni az értékcsökkenést?

Amennyiben az értékcsökkenés egyértelműen megállapítható, akkor a vállalkozás az értékcsökkenéssel csökkentett összeget térítheti vissza. Ha a fogyasztó ezt vitatja, akkor békéltető testülethez fordulhat, ahol vizsgálják, hogy az értékcsökkenés jogszerű és arányos volt-e.

Ha a termék teljesen törötten, használhatatlanul érkezik vissza, lehet-e 100%-os értékcsökkenést alkalmazni?

Igen, ha a termék megsemmisült vagy teljesen használhatatlanná vált, akkor akár 100%-os értékcsökkenés is felmerülhet. Fontos azonban, hogy az elállást ilyenkor sem „elutasítani” kell, hanem az elállást tudomásul kell venni, és az értékcsökkenést kell érvényesíteni.

A bontatlan csomagolás lehet-e az elállás feltétele?

Nem. A fogyasztó a csomagolást főszabály szerint felbonthatja, hiszen enélkül sok esetben nem tudná megvizsgálni a terméket.

Elvárható-e, hogy a fogyasztó az eredeti csomagolásba tegye vissza a terméket?

Alap esetben nem. Az eredeti csomagolás nem kérhető az elállás gyakorlásához. Ugyanakkor az előadáson elhangzott, hogy a csomagolás kérdése nem mindig egyértelmű pl. a speciális csomagolások, gyári csomagolások eseétben, és a hatósági, illetve békéltető testületi gyakorlat sem minden esetben egységes.

Ha a cipő dobozára ragasztotta a fogyasztó a csomagcímkét, levonható-e értékcsökkenés?

Az előadáson elhangzott, hogy ilyen esetben általában nem javasolt értékcsökkenést levonni. Bár érthető, hogy a cipősdoboz sérülése nehezíti az újraértékesítést, ez önmagában nem feltétlenül alapozza meg az értékcsökkenést.

5. Az online elállási funkcióval kapcsolatos kérdések:

Az átvételi igazolást akkor is meg kell küldeni, ha a fogyasztó nem az online űrlapon, hanem például telefonon jelezte az elállást?

A jogszabály kifejezetten az online nyilatkozathoz kapcsolódó visszaigazolási kötelezettséget nevesíti, de gyakorlati okból minden elállási bejelentésről javasolt írásos visszaigazolást küldeni. Ez később bizonyítási és vitakezelési szempontból is hasznos lehet.

Ha a webshopmotor automatikus átvételi elismervényt küld, azt hogyan kell megőrizni?

Az átvételi elismervényeket célszerű megőrizni, hogy később igazolható legyen: a rendszer működött, és a fogyasztó megkapta a visszaigazolást. A konkrét technikai megőrzési módot az adott webshoprendszernél kell ellenőrizni.

Az elállási funkció használható anonim felhasználóként is? Beépíthető e-mailes azonosítás?

Az azonosítással kapcsolatban adatvédelmi kérdések merülhetnek fel, továbbá az elállási funkció követelményeivel kapcsolatos gyakorlat még nem ismert, ezért óvatosan kell kezelni az olyan megoldásokat, amelyek további azonosítást vagy ellenőrzést építenek a folyamatba ami megnehezíti az online nyilatkozat beküldését.

Ha a fogyasztó az online elállási funkción keresztül nyilatkozik, és automatikus visszaigazolást kap, de később kiderül, hogy kicsúszott a határidőből, hivatkozhat-e arra a vásárló, hogy a webshop már visszaigazolta az elállását?

Nem. Az automatikus visszaigazolás nem az elállás jogosságának elfogadását jelenti, hanem kizárólag az elállási nyilatkozat beérkezésének igazolását. Ha később kiderül, hogy a fogyasztó nem jogosult az elállásra, azt a webshop külön jelezheti.

Az online elállási funkciót elég úgy kialakítani, hogy csak a teljes rendeléstől lehessen elállni?

A webshop nem köteles részleges elállást biztosítani az űrlapon. Ha a fogyasztó csak egyes termékektől szeretne elállni, azt később egyeztetni lehet vele. Ugyanakkor praktikus lehet az űrlapon erre lehetőséget biztosítani.

Ha kizárólag egyedi termékeket árulok, nekem is kötelező online elállási funkciót biztosítani?

Amennyiben a webshop kizárólag olyan termékeket értékesít, amelyeknél az elállási jog jogszerűen kizárható, például valóban egyedi, fogyasztói utasítás alapján készített termékeket, akkor nem szükséges elállási funkciót biztosítani. Ha azonban van olyan termék is, amelyre elállási jog gyakorolható, akkor a funkció biztosítása kötelező.

Az online elállási funkció olyan honlapokra is vonatkozik, ahol csak ajánlatkérési lehetőség van, majd e-mailben vagy telefonon történik a megrendelés?

Anmagyar szabályozás szövege távollévők között kötött szerződésekre utal az elállási funkció esetében, ezért akár ilyen ajánlatkérős, e-mailben vagy telefonon véglegesített szerződéseknél is felmerülhet az online elállási funkció biztosításának kötelezettsége. Ugyanakkor az is elhangzott, hogy a hatósági gyakorlat ezen a területen még alakulhat.

Mit jelent az átvételi elismervénynél a tartós adathordozó? Az e-mail megfelelő?

Igen. Az e-mail tartós adathordozónak tekinthető, ezért az átvételi elismervény e-mailben is megküldhető.

6. Az elállás alól kizárt termékekkel kapcsolatos kérdések:

Fotóelőhívás és fotónyomtatott termékek esetén van elállási jog?

Ezek a termékek jellemzően egyedi, a fogyasztó utasítása alapján előállított termékek, ezért az elállási jog kizárható. A jogszabály nem teszi attól függővé a kizárást, hogy a gyártás ténylegesen megkezdődött-e, bár a webshop dönthet úgy, hogy méltányosságból még a gyártás előtt törli a rendelést.

Egy termék egyedinek számít-e, ha csak rendelés leadásakor kezdjük el megvarrni, de szabvány méretei vannak?

Nem feltétlenül. Az előadáson elhangzott, hogy ha szabvány méretekről van szó, és a fogyasztó csak előre meghatározott opciókból választ, akkor ez önmagában nem teszi a terméket egyedivé.

Egyedi terméknek számít-e a tekercses vinilpadló, ha a vásárló által kért méretre vágják?

Igen. Ha a vásárló mondja meg, hogy pontosan mekkora méretre kell levágni a terméket, akkor az egyedi terméknek minősül.

Élő növényre és magokra vonatkozik-e az elállási jog?

Az élő növényeknél az elállási jog kizárása felmerül, mivel romlandó vagy minőségét rövid ideig megőrző árunak minősülnek. A mag azonban nem élő növény ilyen értelemben, ezért a magokra Tilla álláspontja szerint főszabály szerint biztosítani kell az elállási jogot, különösen bontatlan csomagolás esetén.

Könyvek, szakkönyvek esetén is van 14 napos elállási jog, ha a fogyasztó beleolvashat és értékes információt szerezhet belőle?

Igen. Önmagában a könyv nem tartozik az elállás alóli kivételek közé. A kivétel inkább hírlapokra, folyóiratokra és időszaki lapokra vonatkozik. Ha a könyv sérülten vagy használatra utaló állapotban érkezik vissza, értékcsökkenés felmerülhet.

Tisztítószerek és illatosítók esetén kizárható-e az elállás kibontás után?

Igen, ha folyadék jellegű terméket a fogyasztó kibontott, akkor higiéniai vagy egészségügyi okból a visszaküldés kizárható lehet.

Workshopra való jelentkezésnél csak akkor zárható ki az elállás, ha a fogyasztó előre ki is fizette a részvételi díjat?

Nem. Az előadáson elhangzott, hogy nem az előzetes fizetés a döntő, hanem az, hogy konkrét időpontra szóló szolgáltatásról van-e szó és az szabadidős tevékenységhez kapcsolódik-e. Ha a szerződés meghatározott teljesítési időpontra vonatkozik, az elállási jog kizárható.

The post 14 napos elállási jog és az új online elállási funkció – összefoglaló a Fogyasztó Barát szakmai webináriumáról first appeared on Fogyasztó Barát.

Webshop ellenőrzések 2026: Itt a hivatalos fogyasztóvédelmi menetrend.

Ilcsik Tilla — Wed, 04 Feb 2026 10:18:30 +0000

Sokan gondolják úgy, hogy a fogyasztóvédelmi ellenőrzés pusztán szerencse vagy véletlen kérdése. A valóságban azonban a hatóságok nem találomra választanak: a kormányhivatalok minden évben egy szigorúan rögzített szakmai stratégia és éves ellenőrzési terv alapján dolgoznak.

A Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság (NKFH) közzétette a 2026. évi országos ellenőrzési programját. A dokumentum összesen 73 kiemelt területet nevesít – ezek közül pedig számos pont közvetlenül a webáruházakat célozza meg, vagy érinti azok működését.

Mire figyel a hatóság 2026-ban? Összeszedtük a webáruházakat érintő legfontosabb ellenőrzési pontokat.

Kigyűjtöttük a webshop üzemeltetőket érintő legfontosabb ellenőrzési pontokat.

Bár a meghirdetett program rendkívül széles körű, az alábbiakban azokra a területekre koncentrálunk, amelyek a webshopot üzemeltetők számára a legnagyobb kockázatot jelenthetik.

Az NKFH teljes, 2026. évi ellenőrzési terve itt érhető el.

1.Az online értékesítés átfogó ellenőrzése

Ez a pont „örökzöld” a hatóság listáján. A hatóságok nemcsak azt nézik, hogy van-e ÁSZF-ed, hanem azt is, hogy az megfelel-e a legfrissebb jogszabályoknak.

A fókuszban: A webshop ÁSZF-ek tartalma, valamint weboldalon közzétett egyéb fogyasztói tájékoztatások.

Fontos: A 2026. évben is több alkalommal kell az ÁSZF-eket a jogszabályváltozásokhoz igazítani, ezért az idei évben is fontos a dokumentumok naprakészen tartása.

2.Amikor a vásárló „hívja ki” a hatóságot: Panaszkezelés

A hatóságok nem csak hivatalból, hanem a fogyasztók bejelentései alapján is vizsgálódnak. Ha a vállalkozás nem megfelelően kezeli a reklamációkat, és a vásárló a hatósághoz fordul, az a teljes panaszkezelési gyakorlat átvilágítását vonhatja maga után. Az ellenőrzési tervben ez a vizsgálat “A kellékszavatossági és a jótállási igények intézésének átfogó ellenőrzése a hagyományos és az online kereskedelmi forgalomban a beérkezett fogyasztói beadványok alapján” címmel szerepel, azaz idén a hatóságok kiemelten foglalkoznak majd azokkal a fogyasztói panaszokkal, melyek tárgya a minőségi kifogások kezelése.

Mit ellenőrizhetnek? A jótállási jegyek szabályos átadását, a minőségi kifogásokról készült jegyzőkönyvek meglétét és a válaszadási határidők betartását.

3. Újdonság: Egyes jótállásra vonatkozó rendelkezések szektorspecifikus vizsgálata

Ez az idei évben egy új ellenőrzési pont. Ebbe a körbe a speciális szaktudást igénylő, tartós fogyasztási cikkekhez kapcsolódó beüzemelési és karbantartási feltételek ellenőrzése tartozik. Nem szabad elfelejteni, hogy vannak olyan javító-és karbantartó szolgáltatások melyekre vonatkozó jótállási szabályokat külön jogszabály tartalmazza.

4.A vállalkozások panaszkezelésének ellenőrzése

Az év elején a hatóságok kiemelten figyelik a vállalkozások működésével kapcsolatos panaszokat.

Célkeresztben: A késedelmes szállítások kezelése és az ünnepi időszak utáni elállási jog gyakorlásának akadálymentessége.

Ezen ellenőrzésekre tehát leginkább az év elején számíthatnak a webshopok a karácsonyi időszak utáni panaszok kezelésének vizsgálata miatt.

5.Készpénzes fizetés – már a webshopokban is!

A tavalyi év egyik fontos, webshopokat is érintő jogszabályváltozása miatt került be új vizsgálati pontként a „fogyasztók pénzhasználathoz kapcsolódó jogainak érvényesítése”.

A tavaly júliusi 1. napjától hatályos szabályozás értelmében minden vállalkozásnak – így az online kereskedőknek is – biztosítania kell a készpénzes fizetés lehetőségét a fogyasztók számára.

Ezen ellenőrzési pont alapján a hatóságok ellenőrizni fogják az elektronikus fizetés rendelkezésre állását, a készpénzes fizetés feltételeit és a nem önkiszolgáló kasszák működését.

Teendő: Ha a webshopod még mindig csak elektronikus úton teszi lehetővé a termékek ellenértékének kifizetését, minél előbb gondoskodj arról, hogy a webshopodban legalább egyféle módon biztosított legyen a készpénz útján történő fizetés is.

Erről a kötelezettségről itt írtunk részletesen: Készpénzzel a webshopban – Itt vannak a pontos részletek.

6.Akciók, kuponok és a „fekete péntek”

Az év vége felé mindig kiemelten ellenőrzik a webshopok által meghirdetett akciókat, kuponnapokat. A fekete péntek időszaka alatt a hatóságok próbavásárlásokkal ellenőrzik a kuponok beválthatóságának feltételeit, valamint azt, hogy tényleges akció valósul-e meg a webshopban. Az akciózás szabályainak általános ellenőrzésére, valamint az akciós kuponok beválthatóságának ellenőrzésére azonban egész évben számíthatnak a webáruházak.

Ártörténet: Az ellenőrzések során egyrészt vizsgálják a webshopok által alkalmazott akciók szabályos feltüntetését, ártörténet bekérésével pedig az eredeti ár valódiságát vizsgálják.

Kuponok: A kuponok tekintetében kiemelten figyelik azt, hogy amennyiben a beválthatóságnak vannak feltételei (pl. értékhatár, hírlevélre feliratkozás), akkor arról kapnak-e előzetesen tájékoztatást a fogyasztók.

Kiemelt időszakok, termékek: Külön ellenőrzési pont az iskolakezdési ajánlatok ellenőrzése, valamint a húsvéti időszakban meghirdetett akciók, mely során szintén kiemelt figyelmet fordítanak az akciós árfeltüntésekre mind az online mind az offline térben

7.A zöld állítások ellenőrzése, veszélyes termékek keresése

A Greenwashing (alaptalan zöld állítások) 2026-ban is a hatóság célkeresztjében van. Legyen szó „100% természetes” összetevőkről vagy „környezetbarát” csomagolásról, minden állítást bizonyítani kell tudni.

Emellett a hatóság folyamatosan szűri a veszélyes termékeket (Safety Gate rendszer) A vizsgálat arra fog kiterjedni, hogy a Safety Gate (korábbi nevén RAPEX) rendszerbe bejelentett termékek megtalálhatóak-e a hazai hagyományos és online kereskedelemben.

Miért érdemes komolyan venni?

A számok önmagukért beszélnek: Az NKFH szakmai irányítása alatt álló kormányhivatalok 2025-ben több mint 13 600 fogyasztóvédelmi ellenőrzést végeztek, 26.908. db panaszt vizsgáltak ki, és összesen 2,6 milliárd forintnál is több fogyasztóvédelmi bírságot szabtak ki.

A 2026. évben folytatódik tehát a hatóságok összehangolt, szakmai felügyelet alatti ellenőrzési tevékenysége, a fenti ellenőrzési terv, valamint a korábban már bejelentett 7 pontos cselekvési terv alapján.

A hatóságok 2026-ban nemcsak szúrópróbaszerűen, hanem kockázatelemzés és fogyasztói panaszok alapján célzottan vizsgálódnak majd.

Érdemes tehát minél előbb felülvizsgálnod webáruházként az ÁSZF-edet, a weboldalad tartalmát (beleértve az akciókat, termékleírásokat), és még a panaszok beérkezése előtt auditálni a webshopod panaszkezelési folyamatait.

The post Webshop ellenőrzések 2026: Itt a hivatalos fogyasztóvédelmi menetrend. first appeared on Fogyasztó Barát.

A webshop minden tájékoztatása ÁSZF-nek minősül?

Ilcsik Tilla — Mon, 19 May 2025 12:43:49 +0000

Amikor az ÁSZF-ről van szó, akkor mindenki arra a hosszú több oldalas dokumentumra gondol, melyet kötelező minden webáruháznak közzé tennie weboldalán.

Egyre több webáruház tulajdonos tudja, hogy ennek a dokumentumnak meg kell felelnie a hatályos vonatkozó jogszabályi előírásoknak, és vannak olyan kötelező tartalmi elemei, amelyek nem hiányozhatnak a vásárlók szabályszerű előzetes tájékoztatása érdekében.

Azt viszont már kevesebben tudják, hogy az ügyészség vagy a fogyasztóvédelmi hatóság az ÁSZF dokumentumon kívül a webáruházak weboldalán kint lévő egyéb, fogyasztóknak szóló tájékoztatásokat is ellenőrzik.

Ide tartoznak az árfeltüntetések, a termékleírások, a szállítási információk, a webáruházban történő vásárlás menete is, az alábbiakban azonban azokról az ÁSZF dokumentumon kívül a honlapon feltüntetett fogyasztói tájékoztatásokról lesz szó, melyeket gyakran használnak a webáruházak a fogyasztói jogok ismeretetése céljából.

A panaszkezelés, reklamáció, termékvisszaküldés, garancia menüpontok, mint általános szerződési feltételeknek minősülő tájékoztatások

A webáruházakban a vállalkozások sokszor érthetőbben, és közvetlenebb módon szeretnék tájékoztatni a vásárlóikat az online vásárlással kapcsolatos szabályokról, mivel úgy gondolják, hogy az ÁSZF-et senki nem fogja elolvasni.

Amennyiben azonban a webáruház az ÁSZF-én kívül a weboldal egyéb menüpontjain keresztül is szeretné a vásárlóit informálni akkor figyelni kell arra, hogy pl. az elállásról, a jótállásról, vagy éppen a panaszkezelés menetéről ne jogi segítség nélkül, vagy más oldalakról másolva tájékoztassa az oldalára látogatókat, mert könnyen jogsértő, vagy olyan tartalom kerülhet fel a weboldalra, mely tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot valósít meg.

A webáruház minden, a weboldalára feltöltött információ a vásárlók előzetes tájékoztatását szolgálja, és mind a fogyasztók ügyleti döntésre kiható tényezők.

Tehát minden olyan információ, melyeket a távollevők között kötött szerződések kapcsán még a szerződéses nyilatkozat megtétele előtt megjelenít a webáruház a fogyasztók számára, lényeges, jelentős információnak minősülnek.

A Ptk. 6:77. § (1) bekezdése határozza meg az általános szerződési feltétel fogalmát, mely meghatározásból levezethető, hogy a weboldal fogyasztók tájékoztatására szolgáló tartalmai ugyanúgy általános szerződési feltételnek minősülnek, mint az ÁSZF elnevezéssel közzétett dokumentum.

Az ÁSZF dokumentumon kívül közölt minden lényeges tájékoztatásnak tehát pontosnak és jogszerűnek kell lennie, az alábbiakban felsorolt példákon keresztül felhívjuk a figyelmet arra, hogy miért problémás, ha a weboldalon a kötelező ÁSZF dokumentumon kívül – az annak egyébként kötelező tartalmi elemei – külön is szerepelnek a weboldalon.

Hiányos fogyasztói tájékoztatás a weboldalon

Az ÁSZF-en kívül a weboldalra közzétett fogyasztóknak szóló tartalmak általában a jogszabályban foglalt bonyolultnak tűnő szabályokat próbálják meg röviden összefoglalva átadni a fogyasztóknak, ennek azonban az a veszélye, hogy nem tartalmaznak minden fontos, a jogszabályok által előírt tájékoztatási elemet az adott témakörben. Ilyenre példa, hogy a 14 napos elállás lehetőségéről a tekintetben megfelelően tájékoztatja a webshop a vásárlóit, hogy az átvételtől számítottan 14 napja van a vásárlónak az elállási szándék jelzésére, de azt az egyébként lényeges részletszabályt már nem adja át, hogy a termék átvétele előtt is van lehetősége elállni a vásárlónak.

Már nem hatályos fogyasztói tájékoztatás a weboldalon

Sajnos nem elég egyszer feltölteni a hasznos tartalmakat a weboldalra, azokat folyamatosan karban kell tartani, ahogy az ÁSZF dokumentumot is, hiszen ahogy változnak a webshop működése során a szállítási díjak, fizetési módok, vagy ahogy változnak a termékek árai, úgy változnak azok a jogszabályok is folyamatosan, amelyek a fogyasztók részére történő értékesítés szabályait rögzítik.

Lehet, hogy az a tartalom amit ma a webáruház feltöltött a hatályos jogszabályoknak megfelel, de holnap egy részletszabály változása miatt hatálytalan és ezáltan megtévesztő tájékoztatás lesz.

Erre jó példa, hogy a jótállási szabályokat az ÁSZF dokumentum a hatályos jogszabályoknak megfelelően tartalmazza, de a weboldal „garancia” menüpontja az időközben bekövetkezett jogszabályváltozások ellenére nem került frissítésre és már hatálytalan rendelkezést tartalmaz pl. a jótállási idővel kapcsolatban.

Az ÁSZF dokumentum és a weboldal ellentmondása

Arra is figyelni kell, hogy az ÁSZF dokumentumban feltüntetett információk egyezzenek a weboldalon feltüntetett információkkal.

Amennyiben a webáruháznak van egy naprakész, a jogszabályoknak is megfelelő ÁSZF-e, de a weboldalának egyéb tartalmai is tartalmaznak fogyasztói tájékoztatásokat, akkor könnyen előfordulhat, hogy egy jogszabályváltozás vagy a webáruház működésében bekövetkező változás miatt a két helyen eltérő, vagy egymással teljesen ellentétes tájékoztatások lesznek.

Amikor ugyanazon tárgykörben eltérő tartalommal szerepel általános szerződési feltétel a webáruház oldalán, akkor az azt eredményezi, hogy a fogyasztók számára az adott feltétel nem egyértelmű és ezáltal tisztességtelennek is minősül.

A Ptk. 6:103. § (2) bekezdése szerint fogyasztó és vállalkozás közötti szerződésben az általános szerződési feltétel és a vállalkozás által előre meghatározott és egyedileg meg nem tárgyalt szerződési feltétel tisztességtelen voltát önmagában az is megalapozza, ha a feltétel nem egyértelmű.

Amennyiben tehát a weboldalon a fogyasztók részére közzétett, általános szerződési feltételeknek minősülő tartalmak, ugyanazon tárgykörben egymással ellentmondásosak, ellentétesek, és ezáltal a fogyasztók számára nem egyértelműek, a szerződési kikötések a Ptk. 6:103. § (2) bekezdése alapján tisztességtelennek minősülnek.

A leggyakoribb hiba, hogy a szállítási módok vagy díjak nem egyeznek az ÁSZF dokumentumban és a weboldal szállítási információk menüpontjában. Az is igen gyakori, hogy – ahogy azt az előző pontban már írtuk – jogszabály által meghatározott fogyasztói jog gyakorlásával kapcsolatos tájékoztatás nem kerül frissítésre a weboldalon a jogszabályváltozásnak megfelelően, így például az elállással kapcsolatban már évek óta hatálytalan szabály szerepel a webshop „termékvisszaküldés” aloldalán.

Javaslat

Az ÁSZF dokumentum – amennyiben a hatályos jogszabályoknak megfelelő tartalommal rendelkezik – elegendő a vásárlók előzetes tájékoztatására. Nem kell a jogszabályok által szabályozott fogyasztói jogokról az ÁSZF-en kívül külön is tájékoztatást adni a vásárlóknak.

Nézze át a weboldalát és gondoskodjon arról, hogy az ÁSZF dokumentuma minden, a hatályos jogszabályok által előírt kötelező tájékoztatási elemet tartalmazzon, és törölje a felesleges, akár évekkel ezelőtt közzétett tartalmakat a honlapján.

Amennyiben mégis szeretné a vásárlókat külön, kiemelten is tájékoztatni egy-egy fogyasztói jogról, akkor mindenképp javasolt a fogyasztóvédelmi jogszabályokban jártas szakember segítségét igénybe venni, mert nemcsak a tartalomnak, hanem a megfogalmazásnak is jelentősége van.

A Fogyasztó Barát állandó megbízott ügyvédje, dr. Ilcsik Tilla már több mint 100 webshop fogyasztóvédelmi auditját végezte el próbavásárlásokkal egybekötve. Az ellenőrzések tapasztalatait egy blogsorozatban fogja közzétenni itt a Fogyasztó Barát oldalán, segítve ezzel a webshop tulajdonosokat akár egy önellenőrzés elvégzésében.

A blogsorozatban az ügyvéd témákra bontva fogja megosztani az olvasókkal a webáruházak auditálása során tapasztalt leggyakoribb hibákat, hiányosságokat. Szó lesz továbbá a webshopoknál felmerülő visszatérő problémákról, kérdésekről és a kerülendő gyakorlatokról az auditált webáruházakkal folytatott ügyvédi konzultációk tapasztalatai alapján.

The post A webshop minden tájékoztatása ÁSZF-nek minősül? first appeared on Fogyasztó Barát.

A fogyasztóvédelem 2025. évi célellenőrzései

Ilcsik Tilla — Fri, 03 Jan 2025 13:31:13 +0000

A Nemzetgazdasági Minisztérium közzétette a Fogyasztói Portálon a 2025. évi Fogyasztóvédelmi Hatósági Ellenőrzési és Vizsgálati Programot.

A fogyasztóvédelmi hatóságok minden évben a közzétett éves vizsgálati program szerinti témavizsgálatok alapján végzik ellenőrzési tevékenységüket. Idén 39 fő pontból áll az ellenőrzési program, melyen belül mindösszesen 50 témakörben folytatják majd le ellenőrzéseiket a hatóságok.

Az előző évekhez hasonlóan a 2025. évben is kiemelt ellenőrzési terület az online kereskedelmi tevékenység. Az alábbiakban összefoglaljuk azokat a pontokat, melyek érinthetik a webáruház üzemeltetőket is:

A kellékszavatossági és jótállási igények intézésének átfogó ellenőrzése ebben az évben is külön vizsgálati pont mind a hagyományos és az online kereskedelmi forgalomban.
Külön pont az online értékesítés átfogó fogyasztóvédelmi ellenőrzése, mely alatt érteni kell a webáruházak ÁSZF-ének és a teljes működésének fogyasztóvédelmi szempontú ellenőrzését.
Az idei évben fenntarthatósági szempontból is ellenőrzik a vállalkozásokat az ún. „zöld állítások” valódiságának ellenőrzése keretében (termékleírásokban foglalt állítások valóságtartalmának vizsgálata).
Külön ellenőrzési pontként szerepel a harmadik országból érkező termékek átfogó fogyasztóvédelmi ellenőrzése, és a veszélyes termékek keresése a hagyományos, valamint az online kereskedelmi forgalomban (Safety Gate / RAPEX), a termékek biztonságával kapcsolatos koordinált tevélenységek (CASP vizsgálatok).
Továbbra is fokozottan ellenőrzik majd a hatóságok a gyermekek védelme érdekében a kereskedelmi forgalomban megtalálható játékokat (különösen a 3 év alattiaknak szánt játékokat), de ellenőrzés alá kerülnek a „mentes” termékek is (a bőrbarát és környezetbarát mosó- és tisztítószereket a megtévesztő jelölések vonatkozásában fogják vizsgálni).
Mint ahogy minden évben, idén is lesznek olyan vizsgálatok, melyek a szezonális termékekre irányulnak, de a specifikus csoportoknak szánt termékek ellenőrzése sem marad el (pl. étrendikegészítők, vagy mentes élelmiszerek megtévesztő jelöléseinek ellenőrzése).
Új ellenőrzési pontként szerepel a programban az energiacímkézés online kereskedelmi forgalomban történő piacfelügyeleti ellenőrzése.
A valótlan fogyasztói vélemények ellenőrzését szintén új területént említik, de már eddig is vizsgálták a hatóságok azt, hogy a webáruházak oldalán megjelenő értékelések tényleges vásárlóktól származnak-e.

Az alábbi linkre kattintva éri el a teljes vizsgálati programot:

A Nemzetgazdasági Minisztérium 2025. évi Fogyasztóvédelmi Hatósági Ellenőrzési és Vizsgálati Programja

The post A fogyasztóvédelem 2025. évi célellenőrzései first appeared on Fogyasztó Barát.

Mikor teljesít a webshop? Ezt kell feltüntetni a számlán és a jótállási jegyen!

Ilcsik Tilla — Fri, 08 Nov 2024 12:28:26 +0000

Sokan úgy tudják, hogy az online értékesítés esetén akkor minősül teljesítettnek az ügylet a webshop részéről, amikor a vállalkozás a vásárló részére a számlát kiállítja, vagy amikor a futárszolgálat részére átadja a terméket.

A teljesítés időpontja azonban az, amikor a vásárló a terméket átveszi. Ennek azért van jelentősége, mert a fogyasztói jogok gyakorlására – így az elállási jog, a kellékszavatossági jogok, vagy a jótállási jogok – nyitva álló határidő a termék átvételével kezdődik. Az elállási jog a termék átvételétől (nem a megrendeléstől) számított 14 napig illeti meg a vásárlót, a 2 éves kellékszavatosság a termék átvételével kezdődik, és ha jótállás köteles terméket értékesít a vállalkozás, akkor a jótállási idő sem a megrendeléssel, vagy a jótállási jegy megküldésével, hanem a termék átvételével kezdődik.

Miért fontos ezt tudni? Azért, mert előfordulhat, hogy a fogyasztóvédelmi hatóság próbavásárlás során azt is ellenőrzi, hogy milyen tartalmú számlát, jótállási jegyet kapott, és azon mi szerepel a teljesítés dátumaként.

A számla kiállítása - a teljesítés dátuma

Az online értékesítés esetén több időpontról is beszélünk. Először megtörténik a megrendelés, majd a fizetés a vásárló részéről, ehhez képest pedig pár nappal később az eladó átadja a futárszolgálatnak a terméket, a futárszolgálat azt kézbesíti, a vásárló pedig átveszi.

A teljesítés napja a fentiek közül az, amikor a vásárló átvette a terméket.

A számlázás szabályos módja ennek megfelelően az lenne, ha a megrendelést követően előlegszámlát, (az összeg beérkezését követően eladó teljesíti a megrendelést azzal, hogy átadja a futárnak a terméket, majd amikor a vásárló átvette a terméket akkor minősül teljesítettnek az ügylet), majd a termék átvétele után egy végszámlát állítana ki, amin a teljesítés dátuma a termék átvételének napja lenne.

Ezt a számlázási módszert azonban sokan nem használják, és pl. az online bankkártyás fizetés esetén egy számlát állít ki a webshop, így viszont a teljesítés dátuma a megrendelés lesz és nem az ügylet zárásának (termék átvétel) tényleges dátuma.

Ebben az esetben azonban egy hatósági ellenőrzés esetén azt kifogásolhatja a fogyasztóvédelem, hogy a számlán a teljesítés dátuma az korábbi mint a termék átvételének a napja, ezzel pedig lerövidül a fogyasztó igényérvényesítési határideje.

Az alábbiakban idézünk egy jogsértést megállapító határozatból melyben a hatóság kifogásolta a számla tartalmát ezzel kapcsolatban:

„A megküldött számla vizsgálata során a Kormányhivatal az alábbiakat állapította meg:

A mellékelt számlán a teljesítés időpontjaként szintén a megrendelés napja, vagyis 2024. július 15. került feltüntetésre. A termék kiszállítása 2024. július 16. napján történt meg. Azzal, hogy vállalkozás a számlán egy nappal korábbi teljesítési időt ad meg, és egyéb ezzel kapcsolatos megjegyzést nem tesz, az elállási jog gyakorlásának igazolásául a fogyasztó hátrányára egy nappal rövidebb idő áll rendelkezésre.”

Az idézett hatósági megállapítás „egyéb ezzel kapcsolatos megjegyzést nem tesz” rész arra, utal, hogy a számlán (amennyiben azon a teljesítés dátumaként a megrendelés dátuma szerepel) szükséges egy megjegyzést elhelyezni azzal, hogy a fogyasztói jogok a termék átvételének napjával kezdődnek.

Jótállási jegy - a termék átvételének napja

A fenti probléma a jótállási jegyek esetében is fennállhat. A jótállási jegy kötelező tartalmi eleme a termék átvételének napja, hiszen a jótállási idő a termék átvételével kezdődik. Amennyiben a vállalkozás a jótállási jegyet a termékkel együtt küldi meg a vásárlónak, értelemszerűen nem tudja arra felvezetni a termék átvételének napját, mert akkor még arról nincs információja. Ilyen esetben előfordul, hogy rászámolnak pár napot a megrendeléshez képest, de ez nem pontos és a vállalkozás számára is kevésbé előnyös.

A jobb megoldás ez esetben is az, hogy a jótállási jegyen egy megjegyzésben feltüntetésre kerül az, hogy a jótállás kezdete a termék átvételének napja.

Aki elektronikus úton adja át a jótállási jegyet annál nem merül ez fel problémaként, hiszen a jogszabály (151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés) azt mondja, hogy a jótállási jegyet legkésőbb a termék átadását követő napon kell kiállítani és megküldeni a vásárló számára, így azon már fel tudja tüntetni a termék átvételének napját a futárszolgálat értesítése alapján.

Az alábbiakban a jótállási jegy ezzel kapcsolatos tartalmára vonatkozó hatósági megállapításból idézünk:

„A megküldött jótállási jegy vizsgálata során a Kormányhivatal az alábbi megállapítást tette:

A mellékelt jótállási jegyen a termék átadásának vagy üzembehelyezésének időpontjaként a vállalkozás 2024. július 15. napját tüntette fel. A termék kiszállítása 2024. július 16. napján történt meg. Azzal, hogy a vállalkozás a jótállási jegyen egy nappal korábbi termék átadási napot ad meg, és egyéb ezzel kapcsolatos megjegyzést nem tesz, a szavatossági/jótállási idő kezdetét a fogyasztó hátrányára tévesen jelöli meg.”

A fentiek alapján nézze át Ön is a számlázási gyakorlatát, valamint a jótállási jegyeit, és figyeljen arra, hogy a fogyasztókat tájékoztassa e dokumentumokon is arról, hogy a fogyasztói jogok érvényesítési határideje mikortól kezdődik!

The post Mikor teljesít a webshop? Ezt kell feltüntetni a számlán és a jótállási jegyen! first appeared on Fogyasztó Barát.

Nagyfokú fogyasztóvédelmi ellenőrzés a webáruházaknál. Új fogyasztóvédelmi szerv jöhet létre.

Ilcsik Tilla — Thu, 24 Oct 2024 13:12:52 +0000

Fokozott ellenőrzés indul a webáruházakkal szemben

A nemzetgazdasági miniszter októberben a webáruházak és a futárcégek tájékoztatási és panaszkezelési kötelezettségének fokozott vizsgálatára szólította fel a fogyasztóvédelmi hatóságot.

Az erről szóló közlemény elérhető mind az NGM, mind pedig a Fogyasztóvédelmi Portál oldalán.

A webáruházak egész évben kiemelt ellenőrzési területnek számítanak a fogyasztóvédelmi hatáskörben eljáró kormányhivataloknál, azonban a fent említett miniszteri közlemény alapján nagyfokú és komolyabb ellenőrzésekre lehet számítani, mely során az online boltok tájékoztatási kötelezettsége kerül célkeresztbe a honlapok ellenőrzésével és próbavásárlások lefolytatásával.

Ahogy az a közleményből kiderült, júniusig már egyébként is közel 300 vizsgálatot folytattak le a hatóságok, melyek során 70 millió forint összegben szabtak ki bírságot. Az idén eddig vizsgált webáruházak 78%-ában találatak kifogásolnivalót első sorban a webáruházak tájékoztatási kötelezettségének megsértéséből adódóan.

A Fogyasztó Barát ügyfelei biztosak lehetnek abban, hogy az ÁSZF-ük miatt nem kell aggóniuk, és az megfelel a fogyasztóvédelmi előírásoknak. Nem árt azonban a weboldalak teljes tartalmát és a shopok megrendelési folyamatát is ellenőrizni, ugyanis a hatóságok ezek megfelelőségét is ellenőrizhetik.

Új hatóság jöhet létre a fogyasztóvédelem területén 2025.01.01.-től

2025.01.01. napjától új fogyasztóvédelmi és kereskedelmi hatóság állhat fel Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság (továbbiakban: NKFH) néven. A hatóság létrehozásáról, és annak feladatairól a kormány oldalán már elérhetők a jogszabálytervezetek.

Az NKFH a kereskedelemért felelős miniszter irányítása alá tartozó, központi hivatalként működő központi költségvetési szerv lenne.

A jogszabálytervezet szerint az NKFH feladatai többek között az lenne, hogy:

– közreműködne a kereskedelem- és fogyasztóvédelmi politika kialakításában és végrehajtásában,

– véleményezné a feladatkörét érintő jogszabálytervezeteket, szükség szerint javaslatot tenne a miniszternek a feladatkörét érintő jogszabályok módosítására,

– előkészítené a fővárosi és vármegyei kormányhivatal Ellenőrzési és Vizsgálati Programját (ez alapján folytatják le az ellenőrzéseket a hatóságok),

– működtetné a hazai Európai Fogyasztói Központot,

– több kormányhivatal illetékességi területét vagy a fogyasztók széles körét érintően eseti vizsgálatokat rendelhetne el.

A jogszabálytervezet tartalmazza az NKFH és kormányhivatalok (fogyasztóvédelmi hatóságok) közötti irányítási kapcsolatokat is, mely szerint az NFKH szakmai irányító tevékenysége keretében a kormányhivatalok ellenőrzései és szakmai tevékenysége során kötelezően alkalmazandó szakmai eljárásrendeket, útmutatókat, ellenőrzési és mintavételi terveket adna ki, az országos adatbázisok kialakítása és fenntartása érdekében adatgyűjtésre, nyilvántartásvezetésre és adatszolgáltatásra, valamint az elvégzett feladataik tekintetében jelentéstételre és beszámolóra kötelezheti a hatóságokat.

Egy másik jogszabálytervezet alapján pedig a fogyasztóvédelmi hatóság által a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény alapján kiszabott bírságokat az NKFH Magyar Államkincstárnál vezetett bírság és egyéb központosított bevételek beszedési számlájára kell majd befizetni.

The post Nagyfokú fogyasztóvédelmi ellenőrzés a webáruházaknál. Új fogyasztóvédelmi szerv jöhet létre. first appeared on Fogyasztó Barát.

Mit ellenőrizhet a webshop ÁSZF mellett a fogyasztóvédelem?

Ilcsik Tilla — Fri, 27 Sep 2024 13:01:29 +0000

A fogyasztóvédelmi ügyben eljáró hatóságok ellenőrzési programjában minden évben vannak olyan fogyasztóvédelmi célellenőrzések, melyek nemcsak a webshopok ÁSZF-ére, hanem a webáruház oldalán lévő egyéb tájékoztatásokra is kiterjednek. A hatóságok sokszor próbavásárlásokkal egybekötve nézik át a webáruház oldalát, hogy az mindenben megfelel-e a fogyasztóvédelmi előírásoknak.

A webáruházat üzemeltetőknek tehát az ÁSZF-en kívül másra is figyelniük kell, nem hiányozhatnak ugyanis a fogyasztóknak szóló kötelező tájékoztatások sem az oldalukról, de nem is írhatnak ki akármit a webshopjuk oldalára.

Az elmúlt időszakban több Fogyasztó Barát ügyfél ellen is indult fogyasztóvédelmi eljárás, melyek során a hatóságok az ÁSZF-üket érintően nem találtak kifogásolt tartalmat, azonban a webáruházuk oldala már nem felelt meg minden előírásnak. Az alábbiakban összegyűjtöttük segítségül, hogy milyen hiányosságok, illetve milyen jogsértő tájékoztatások miatt indítottak eljárást a illetékes hatóságok.

Érdemes velünk tartania, mert a lentiek alapján Ön is le tudja ellenőrizni, hogy a webáruházának oldala megfelelne-e az alábbi ellenőrzéseknek. Természetesen a lentiek csupán a szóban forgó eljárások során előforduló hibákat és hiányosságokat sorolja fel, minden webáruház esetén egyedileg kell megnézni, hogy megfelel-e a fogyasztóvédelmi előírásoknak.

Akciózás

A hatóság minden esetben megnézi, ha akciót hirdetett meg a webshop, hogy a korábbi árat helyesen tüntette -e fel. Erről itt írtunk korábban. Ezzel azonban nem ér véget a hatóság vizsgálódása, ugyanis ilyen esetben sokszor bekéri a vállalkozástól az akciós termék ártörténetét is, mely során hitelt érdemlően kell bizonyítania a vállalkozásnak, hogy az akciós ár előtt ténylegesen alkalmazta-e a korábbi árként megjelölt árat. Ennek bizonyítására több megoldás is van, a lényeg, hogy hiteles legyen a hatóság részére megküldött, korábbi ár alkalmazásáról szóló anyag (korábbi áron történő számla, webáruház oldalán lementett ártörténet). Amennyiben Ön is szokott akciót hirdetni shopjában, gondoskodjon a korábbi árak nyilvántartásáról.

Fizetési kötelezettségre figyelmeztetés

Arról már írtunk, hogy az is jogszabályi előírás, hogy a vásárlót a megrendelésének leadása előtt figyelmeztetni kell arra, hogy a megrendelés elküldése fizetési kötelezettséggel jár számára. Ennek a tájékoztatásnak a meglétét a hatóság próbavásárlás alkalmával ellenőrzi.

Erről a kötelezettségről itt olvashat bővebben: Jogsértő webáruházak – Erre kell figyelmeztetni a vásárlót az online értékesítés előtt!

Sok webáruházban még mindig hiányzik ez a figyelmeztetés, vagy nem jó helyen kerül feltüntetésre. Célszerű a megrendelés gombnál elhelyezni közvetlenül ezt a figyelmeztetést, vagy ott, ahol az ÁSZF-et elfogadja a vásárló.

Tegyen kosárba egy termékét, vigye végig a megrendelési folyamatot és ellenőrizze, hogy az Ön oldalán kint van-e ez a figyelmeztetés. A megrendelés folyamatában azonban sok más dologra is figyelni kell (szállítási módok, fizetési módok kiválasztása, díjtételek kosárba kerülése), érdemes tehát mindenképp végig menni rajta.

Szállítási információk a webshop oldalán és az ÁSZF-ben

A vásárlókat tájékoztatni kell előzetesen, tehát még a megrendelés leadása előtt arról, hogy milyen szállítási módok érhetők el a webáruházban, és azoknak mennyi a díja, továbbá, hogy mennyi a várható szállítási határidő az egyes szállítási módoknál (ha eltérő).

Ezeknek az információknak az ÁSZF-ben és a weboldal szállítási adatok menpontjában egyezniük kell, ha változás történik ezekben az adatokban (emelkedik a díj, változik a szállítási mód) akkor azt frissíteni kell mind a két helyen.

Gyakori hiba, hogy a vállalkozás elfelejti frissíteni az oldalán vagy ÁSZF-ben a szállítási díjakat, és a kosárban magasabb összegben jelenik meg a szállítási díj, mint amiről előzetesen tájékoztatta a vásárlókat. Sok vállalkozás erre megoldásként azt találja, hogy inkább fel sem tünteti a díjakat előzetesen, és elegendőnek találja a kosárban szerepeltetni azokat, ez azonban jogsértő, hiszen a szállítási díjakról előzetesen kell tájékoztatni a vásárlókat.

A Fogyasztó Barát ügyfelei számára lehetőség van arra, hogy a szállítási információkat a Szállítási módok modul beágyazásával megjelenítsék külön az oldalukon. Ez nagy segítség a vállalkozásoknak, hiszen így elegendő ha a Fogyasztó Barát admin felületén frissítik az egyes szállítási módokat és díjakat, és az automatikusan megjelenik az oldalon lévő szállítási információk alatt.

Az utánvétel díja

Gyakori, hogy a webáruház az utánvétel díjáról egyáltalán nem tájékoztat, és csak a megrendelés véglegesítésekor derül ki a kosárban, hogy az utánvételnek van díja. Az is gyakori hiba, hogy az utánvétel díját feltünteti ugyan a vállalkozás, de annak díját változás esetén nem frissíti az oldalán és az ÁSZF-ben. A hatóság próbavásárlásakor minden esetben figyeli, hogy egyrészt lehet-e utánvétellel fizetni, ha azt feltüntette fizetési módként a vállalkozás, valamint, hogy azon a díjon tudja igénybe venni a vásárló ezt a fizetési módot, amelyről a webshop előzetesen tájékoztatott.

Amennyiben Ön is alkalmazza webshopjában az utánvétel fizetési módot, akkor aktualizája az oldalán és az ÁSZF-ében is annak díját. Amennyiben ingyen biztosítja azt vásárlóinak azt is célszerű feltüntetnie.

Megtévesztő tájékoztatások az egyes aloldalakon (elállás és garancia)

Sajnos tapasztaljuk, hogy a legjobb szándék ellenére is jogsértő tájékoztatás kerülhet ki a webshop oldalára, mert a vállalkozás nem megfelelő (jogilag nem megfelelő) szavakat vagy mondatokat használ.

A vállalkozások többsége szeretné a vásárlókat tájékoztatni külön az oldalán is (nemcsak az ÁSZF-ben) arról, hogy milyen jogaik vannak elállás esetén, de azt olyan elnevezés alatt részletezi, melyet a hatóság ellenőrzése során megtévesztőnek tekint. Ilyen gyakori megnevezés a pénzvisszafizetési garancia, vagy a visszaküldési garancia. Ezeket a kiírásokat tehát kerülni kell, és egyértelműen elállási jognak vagy visszaküldésnek kell hívni ahhoz, hogy megfeleljen egy esetleges fogyasztóvédelmi ellenőrzésen is.

Az elállás körében történő tájékoztatások esetén a leggyakoribb hiba, hogy a vállalkozás előírja, hogy csak egyfajta módon fizeti vissza a vétalárat, holott a webshopban más módon is lehet fizetni. Ez a kikötés azért jogsértő, mert a vételárat elállás esetén a vásárló által választott fizetési móddal megeggyező módon kell visszafizetni, tehát ha készpénzzel fizetett akkor a vállalkozásnak is készpénzben kell visszafizetni. Ettől csak a vásárlóval megegyezve lehet eltérni.

Másik gyakori jogsértő kikötés, hogy csak a vételárat fizetik vissza a vállalkozások, holott a jogszabály alapján minden egyéb költség is visszatérítendő a vásárlónak elállás eseétn, tehát a szálíltási díj is, ha volt.

Garancia

A vállalkozások érthető okból szeretnék a vásárlóikat arról is tájékoztatni, hogy az általuk értékesített termékek megfelelő minőségben kerülnek forgalomba. A legtöbb vásárló csak a garancia szót ismeri, így a webáruház is ezt a kifejezést szereti alkalmazni, azonban a garancia nem jogi kategória, helyette kellékszavatosságról vagy jótállásról lehet jogi értelemben beszélni. Kerülni kell tehát ennek a szónak a használatát. További problémát okozhat egy fogyasztóvédelmi ellenőrzés esetén, ha a garancia cím alatt a vállalkozás „személyre szabja” a jogszabályban előírt jótállási vagy kellékszavatossági szabályokat. Érdemes tehát szakemberrel átnézetni ezeket a tájékoztatásokat, hogy biztosan a hatályos jogszabályok szerinti tartalommal rendelkezzenek, és ne legyen bennük jogsértő, vagy vásárlókat megtévesztő kikötés. Ez utóbbiak közé tartozik, hogyha pl. előírja a vállalkozás, hogy a vásárló költsége a termék visszajuttatásának és bevizsgálásának díja, vagy, hogy csak kizárólag cserét biztosít a hibás teljesítés esetén.

The post Mit ellenőrizhet a webshop ÁSZF mellett a fogyasztóvédelem? first appeared on Fogyasztó Barát.

Ezeket a mondatokat ne használja webshopjában!

Ilcsik Tilla — Fri, 07 Jun 2024 12:16:48 +0000

Az alábbiakban olyan (a webshopok ÁSZF-ében, valamint a webáruházak oldalain előforduló) webshop tájékoztatásokat idézünk, melyeket a fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzése során megtévesztőnek tekintett.

Leszögezzük, hogy bár a minősítése megtévesztő ezeknek a mondatoknak, tudjuk, hogy mögötte nem a vállalkozások megtévesztési szándéka áll, hanem inkább a jogszabályok és a fogyasztóvédelmi gyakorlat ismeretének a hiánya, éppen ezért segítségül összeszedtük azokat a leggyakrabban alkalmazott mondatokat, amiket kerülni kell minden online vállalkozásnak.

Érdemes tehát velünk tartania, mert lehet, hogy Önnek is ismerős lesz a lenti mondatok valamelyike.

A Fogyasztó Barát ügyfeleinek nincs okuk amiatt aggódni, hogy az ÁSZF-ük tartalmazza a lenti tájékoztatások valamelyikét, hiszen a dokumentumok folyamatosan frissülnek a hatályos jogszabályoknak megfelelően, valamint a fogyasztóvédelem területén szerzett hosszú évek tapasztalatainak köszönhetően tudja mely tájékoztatások nem felelnek meg a hatóságok elvárásainak. Ugyanakkor a weboldalon található egyéb tájékoztatások miatt érdemes lehet nekik is átfutni a lenti írásunkat.

Szavatosság esetében a vélelem ideje

“A teljesítéstől számított hat hónapon belül a kellékszavatossági igénye érvényesítésének a hiba közlésén túl nincs egyéb feltétele, ha Ön igazolja, hogy a terméket, illetve a szolgáltatást a xy Kft. Szolgáltató nyújtotta. A teljesítéstől számított hat hónap eltelte után azonban már Ön köteles bizonyítani, hogy az Ön által felismert hiba már a teljesítés időpontjában is megvolt.”

A fenti mondat a már nem hatályos rendelkezések miatt maradhatott benne a fenti webshop ÁSZF-ében. 2022. január 1. napjától a 373/2021. (VI. 30.) Korm. rendelet hatályba lépésével a fogyasztó és vállalkozás közötti, az áruk adásvételére, valamint a digitális tartalom szolgáltatására és digitális szolgáltatások nyújtására irányuló szerződések esetében a vélelem időtartama 1 évre emelkedett. Fontos, hogy ha az ÁSZF a hatályos szabályok szerint tartalmazza a fenti mondatot, akkor az oldalon lévő erre vonatkozó tájékoztatást (ha van) is meg kell nézni, hogy megfelelő-e.

A jótállás ideje

” Termékeinkre 1 év jótállási időt biztosítunk! „

Szintén nem követte a jogszabályváltozást az a webshop, akinek az ÁSZF-e, és a garanciáról szóló aloldala egységesen 1 év jótállási időt ad meg a termékekre. Már 2021. január 1. napjától a termék árától függ a jótállási idő, és az úgynevezett sávos jótállási idő szabalyait ismertetni kell a fogyasztóval, hogy tudja, a termék, amit megrendel hány évig jótállás köteles. A korábban még három sávos jótállási idő (1, 2, 3 év) 2024.05.08. napjával megszűnt, és a minimum jótállási idő 2 évre emelkedett, tehát e naptól már nincs 1 év jótállási idő.

Elállás

“Nem érvényes az elállási jog az általában érzékelhetően tartósan használt termékekre sem.”

Logikus, hogy webshop üzemeltetőként nem szeretnénk olyan terméket visszakapni amin látszik, hogy használták, és nem, vagy csak jelentősen kevesebbért tudja eladni.

Ugyanakkor az elállási jog gyakorlását nem zárja ki a csomagolás felbontása, a termék kipróbálása, és a termék használata sem. Ez utóbbi esetben azonban értékcsökkenést lehet levonni amennyiben a használatnak látható nyomai vannak a terméken és sérült, melynek meghatározása a vállalkozás feladata a termékben bekövetkezett értékcsökkenés mértékéhez képest(erről részletesebben korábbi posztunkban írtunk, katt ide ha még nem látta).

„Pénzvisszafizetési garancia 14 napon belül!”

Elég sok webáruház alkalmazza még ezt a mondatot az oldalán, mely azonban megtévesztő, ugyanis ezzel a tájékoztatással a vállalkozás a jogszabály alapján a fogyasztót megillető elállási jogot úgy tünteti fel, mintha a webshop saját kedvezménye lenne. Amennyiben az Ön oldalán is szerpel ez, vagy hasonló mondat, akkor törölje, mert egy fogyasztóvédelmi ellenőrzés során kifogásolhatja a hatóság.

Garancia, azaz a jótállás

“100%-os garanciát vállalunk a termékeinkre!”

Sok helyen írják ki a webshopok, hogy a termékekre 100 % garanciát vállalnak. Mi ezzel a gond?

A garancia szó nem jogi kifejezés, a jótállás fogalmának használata és annak szabályai ismertetése a feladata a webáruháznak.

Továbbá az ilyen jellegű kiírás megtéveszti a vásárlókat, hiszen úgy tűnhet a webshop saját kedvezménye ez, nem pedig jogszabályi kötelezettsége.

Írásba vagy nem írásba foglalt szerződést köt a webshop?

“A megkötött szerződés írásban megkötöttnek minősül/ nem minősül annak. A megkötött szerződést iktatják/nem iktatják, utólag hozzáférhető lesz/nem lesz hozzáférhető. ”

Miért baj, ha szerez valahonnan a webáruház egy ÁSZF mintát, vagy másolja a többit? Többek között például ez. A fenti mondatból ugyanis jól látszik, hogy a webáruház egy mintát letöltött valahonnan, de elfelejtette azt személyre szabni. Meglepően sok ilyen ÁSZF-el találkoztunk mi is.

"Utólagos reklamációt nem fogadunk el"

„Vásárló köteles a csomagot kézbesítéskor a futár előtt megvizsgálni, és termékeken, csomagoláson észlelt esetleges sérülés esetén köteles jegyzőkönyv felvételét kérni. Utólagos tartalomhiányért, esetleg sérülésért felelősséget vállalni nem tudunk!”

Gyakori probléma, hogy a termék kiszállítása után a vásárló jelzi, hogy az sérült. Ilyenkor nehéz helyzetbe kerül mind a kettő fél, hiszen vita alakulhat ki azzal kapcsolatban kit terhel ilyenkor a felelősség. Mit tehet vagy kell tennie a webshopnak, aki már átadta a terméket, és mi várható el a vásárlótól? Erről itt írtunk részletesebben: SÉRÜLT CSOMAGOK. ELŐÍRHATJA A WEBSHOP ÁSZF AZ ÁTVÉTELKORI ELLENŐRZÉST?

Amennyiben az ÁSZF mellett a webshop oldalán is találhatók a fogyasztóknak szóló tájékoztatók, akkor fontos, hogy azok ne legyenek ellentmondásban egymással. Amennyiben a fogyasztóvédelmi ellenőrzés ilyennel találkozik a fogyasztók megtévesztését állapítja meg, hiszen ez esetben a vásárló számára nem egyértelmű, hogy a webshop melyik tájékoztatását vegye alapul.

The post Ezeket a mondatokat ne használja webshopjában! first appeared on Fogyasztó Barát.