ÁSZF | Fogyasztó Barát

A KKV-k is élhetnek fogyasztói jogokkal hibás teljesítés esetén 2025.08.22. napjától

Ilcsik Tilla — Thu, 04 Sep 2025 11:48:04 +0000

A Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (továbbiakban: Ptk.) 2025.08.22. napjával történő módosításával az üzleti tevékenységi körükön kívül eljáró mikro-, kis és középvállalkozások is a fogyasztóknak járó védelemben részesülnek az eladó hibás teljesítése esetén.

Mi változik pontosan?

A Ptk. hibás teljesítésről szóló XXIV. fejezete 2025.08.22. napjával kiegészül azzal, hogy a fejezet fogyasztóra vonatkozó rendelkezéseit a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül eljáró, a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény szerinti mikro-, kis- és középvállalkozásra (továbbiakban: KKV) is alkalmazni kell. Ez azt jelenti, hogy ugyanazok a jogok illetik meg majd ezen vállalkozásokat a kellékszavatosság, a termékszavatosság körében, mint a természetes személy fogyasztókat. Ezeket a vállalkozásokat is úgy kell tehát majd tekinteni a szavatossági jogok érvényesítése esetén, mintha hagyományos értelemben vett fogyasztók lennének.

Fontos, hogy a jogszabálymódosítás nem változtatott a Ptk. fogyasztó fogalmán, a KKV-k továbbra sem tekinthetők fogyasztónak, a módosítás csak az eladó hibás teljesítése körében „vértezi fel” őket a fogyasztóknak járó védelemmel.

A jogszabálymódosítás indoklása szerint a konkrét jogosultságok körét külön rendeletben fogják meghatározni, erről azonban egyelőre nem lehet többet tudni, az is kérdéses továbbá, hogy a KKV-k ügyeiben a jövőben eljárhatnak-e majd a békéltető testületek.

Az alábbiakban idézzük az új jogszabályi rendelkezést vastagon szedetten:

„XXIV. Fejezet

Hibás teljesítés

A hibás teljesítés általános szabályai

6:157. § [Hibás teljesítés]

(1) A kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatás a teljesítés időpontjában nem felel meg a szerződésben vagy jogszabályban megállapított minőségi követelményeknek. Nem teljesít hibásan a kötelezett, ha a jogosult a hibát a szerződéskötés időpontjában ismerte, vagy a hibát a szerződéskötés időpontjában ismernie kellett.

(2) Fogyasztó és vállalkozás közötti szerződésben semmis az a kikötés, amely e fejezetnek a kellékszavatosságra és a jótállásra vonatkozó rendelkezéseitől a fogyasztó hátrányára tér el.

(3) E fejezet fogyasztóra vonatkozó rendelkezéseit a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül eljáró, a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény szerinti mikro-, kis- és középvállalkozásra is alkalmazni kell.”

A fenti (3) bekezdés hatályba lépésével tehát azt a KKV-t, aki nem üzleti körében eljárva köt szerződést az eladó vállalkozással, a kellékszavatosság, termékszavatosság szabályai tekintetében ugyanazon jogok illetik majd meg, mint a természetes személy fogyasztókat.

Mely vállalkozások a KKV-k?

A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény 3. § -ának (1)-(3) bekezdései értelmében:

KKV-nak minősül az a vállalkozás, amelynek

a) összes foglalkoztatotti létszáma 250 főnél kevesebb, és
b) éves nettó árbevétele legfeljebb 50 millió eurónak megfelelő forintösszeg, vagy mérlegfőösszege legfeljebb 43 millió eurónak megfelelő forintösszeg. (Középvállalkozások)

A KKV kategórián belül kisvállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelynek

a) összes foglalkoztatotti létszáma 50 főnél kevesebb, és
b) éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 10 millió eurónak megfelelő forintösszeg.

A KKV kategórián belül mikrovállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelynek

a) összes foglalkoztatotti létszáma 10 főnél kevesebb, és
b) éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 2 millió eurónak megfelelő forintösszeg.

KKV-nak minősülhet egy egyéni vállalkozás, és bármely társas vállalkozás.

A 2004. évi XXXIV. törvény értelmében:

vállalkozás: a gazdasági tevékenységet folytató jogalany, különösen az egyéni vállalkozó, az egyéni cég, a gazdasági társaság, az ügyvédi iroda, a szövetkezet, a vízitársulat, a víziközmű társulat, az erdőbirtokossági társulat, továbbá a mezőgazdasági termeléssel, halgazdálkodással, mezőgazdasági feldolgozással és forgalmazással, erdőgazdálkodással és vadgazdálkodással foglalkozó jogalany és természetes személy, a vagyonkezelő alapítvány, a külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe, az egyházi jogi személy.

Mely esetben kapnak fogyasztói jogokat a KKV-k?

Ehhez azt kell tisztázni mit jelent az, hogy egy KKV a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenységes körén jár el.

Ezzel kapcsolatban a jogszabálymódosítás nem ad pontosítást, de a jogalkotói szándékból lehet kiindulni: ha egy KKV terméket vagy szolgáltatást vásárol olyan célra, mely nem az ő üzleti működését szolgálja, akkor feltételezhetően – mivel az üzleti körén eső körben jár el – a fogyasztókhoz hasonlóan nem rendelkezik a vásárolt termék vagy szolgáltatás tekintetében megfelelő szakértelemmel így szükséges, hogy ezen kisebb vállalkozások is a hagyományos értelemben vett természetes személy fogyasztókhoz hasonló jogvédelmet kapjanak.

Korábban a békéltető testületi eljárások tekintetében is fogyasztónak minősültek a KKV-k, és ezen korábbi szabályok kapcsán a Budapesti Békéltető Testület oldalán bírósági döntésekből és a békéltető testületek eljárásaiból példákat hozott arra nézve, hogy mely KKV minősül fogyasztónak, azaz mit jelent az, hogy ezen vállalkozások a gazdasági tevékenységi körükön kívül eső körben járnak el. A tájékoztatás itt érhető el, de ebből idézünk pár – véleményünk szerint hasznos – részt:

„Mit mutat a bírósági és a békéltető testületi gyakorlat, mikor jár el a cég a gazdasági tevékenységi körén kívül?

A konkrét ügyben (554/2000. BH ítélet) a bíróság arra a következtetésre jutott, hogy önálló gazdálkodás és gazdasági tevékenységen kívül esik az, ha az adott áru vásárlása, illetőleg az adott szolgáltatás igénybevétele kapcsán a társaságnak a tevékenysége jellegéből adódóan szakmai tapasztalata nincsen, műszaki ismerettel nem rendelkezik. Az ügyben a bíróság megállapította, hogy a fogyasztóként fellépő gazdasági társaság fogorvosi szolgáltatást, illetőleg ruházat, lábbeli, bőráru, ügynöki nagykereskedelmet, egyéb szálláshely szolgáltatást, ingatlan bérbeadását, üzemeltetését, illetőleg egyéb humán egészségügyi ellátást nyújt, tevékenységi köreiben ezek kerültek feltüntetésre.

Mivel a fenti tevékenységekbe nem illett bele az a szolgáltatás, azaz egy épület építtetése, ennek keretében nyílászárók vásárlása, amelyet a szolgáltatást nyújtó vállalkozás, a másik vitás fél vállalt, ezért nyilvánvalóan gazdasági, illetőleg szakmai tevékenységi körén kívül eső célból vette igénybe a társaság a vállalkozásnál megrendelt szolgáltatást.

Nem volt fogyasztó ugyanakkor az a vállalkozás, mely a kéményseprési szolgáltatás megrendelésével kapcsolatos vitáját az általa értékesítés céljából épített épület kéményellenőrzésével, engedélyeztetésével kapcsolatosan terjesztette elő. A Budapesti Békéltető Testület eljáró tanácsa arra a következtetésre jutott, hogy mivel az épület engedélyezéséhez szükséges kéményseprési munkálatok a társaság gazdasági tevékenységébe tartozó cél érdekében kerültek megrendelésre, és nyújtásra, ezért a fogyasztóként fellépő gazdasági társaság nem fogyasztó az Fgytv. értelmében.”

Milyen fogyasztói szabályok fognak a KKV-kra is vonatkozni 2025.08.22. napjától?

Nézzük meg, hogy pontosan milyen fogyasztói rendelkezéseket tartalmaz a Ptk. azon fejezete, melyeket 2025.08.22 napjától a KKV-kra is alkalmazni kell:

Hibás teljesítési vélelem a KKV-k esetében is

A Ptk. 6:158. § értelmében a fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés esetén az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy a teljesítést követő hat hónapon belül a fogyasztó által felismert hiba már a teljesítés időpontjában megvolt, kivéve, ha e vélelem a dolog természetével vagy a hiba jellegével összeegyeztethetetlen.

Kellékszavatossági jogok – a KKV-k sem javíthatják a hibát önállóan a kötelezett költségére

A Ptk. 6:159. § (2a) bekezdése értelmében: Fogyasztó és vállalkozás közötti – ingó dolognak minősülő áru adásvételére, digitális tartalom szolgáltatására vagy digitális szolgáltatások nyújtására irányuló – szerződés esetén a fogyasztó kellékszavatossági jogai gyakorlása keretében a hibát a kötelezett költségére maga nem javíthatja ki, illetve mással sem javíttathatja ki azt.

A hiba közlése

A Ptk. 6:162. § (2) bekezdése kimondja, hogy a fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés esetén a hiba felfedezésétől számított két hónapon belül közölt hibát késedelem nélkül közöltnek kell tekinteni.

A kellékszavatosság ideje – 1 év helyett 2 év

A Ptk. 6:163. § (2) bekezdése alapján a fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés esetén a fogyasztó kellékszavatossági igénye a teljesítés időpontjától számított két év alatt évül el. Ha a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződés tárgya használt dolog, a felek rövidebb elévülési időben is megállapodhatnak; egy évnél rövidebb elévülési határidő ebben az esetben sem köthető ki érvényesen.

Ez tehát azt jelenti, hogy a KKV-kat is két év kellékszavatosság (a korábbi 1 év helyett) illeti meg, ha üzleti körükön kívül kötnek szerződést.

A fogyasztó hátrányára történő eltérés semmissége

A Ptk. 6:157. § (2) bekezdése kimondja, hogy a fogyasztó és vállalkozás közötti szerződésben semmis az a kikötés, amely a Ptk. hibás teljesítésről szóló fejezetnek a kellékszavatosságra és a jótállásra vonatkozó rendelkezéseitől a fogyasztó hátrányára tér el.

Termékszavatosság szabályai

A Ptk. 6:168. § -ában foglaltak szerint a KKV-k is követelhetik a gyártótól, hogy a termék hibáját javítsa ki, vagy a terméket cserélje ki.

A 14 napos elállási jog továbbra sem illeti meg a KKV-kat!

A Ptk. módosítás – ahogy az elején írtuk – nem változtat a fogyasztó fogalmán, nem általánosságban minősülnek tehát a KKV-k fogyasztónak. A hibás teljesítés esetén biztosít a változás fogyasztói jogokat a KKV-knak és csak akkor, ha nem üzleti körükben vásárolják a terméket vagy veszik igénybe a szolgáltatást. A 14 napos elállás joga, melyet a 45/2014. (II.26.) Korm. rendelet biztosít a fogyasztóknak továbbra sem vonatkozik majd a KKV-kra.

A jogszabálymódosítás részletes indoklása a következő:

„Az Alaptörvény M) cikk (2) bekezdése rögzíti, hogy „Magyarország biztosítja a tisztességes gazdasági versenyfeltételeit. Magyarországfellép az erőfölénnyel való visszaéléssel szemben, és védi a fogyasztók jogait”. Fontos tehát rögzíteni, hogy a kisebb vállalkozások esetén is biztosított legyen mindazon jogvédelem, ami a hagyományos értelemben vett természetes személy fogyasztókat is megilleti olyan ügyletek tekintetében, amikor üzleti tevékenységükön kívül járnak el. A szabályozás a vállalkozások közötti egyenlő versenyfeltételek megteremtését célozza. A mikro, kis- és középvállalkozások jogvédelmének erősítése várhatóan javítja a szerződéses pozícióikat, és növeli a piaci kiszámíthatóságot. Ezáltal mérséklődhetnek a nagyobb vállalatokkal szembeni joghátrányok, amelyeket eddig a kisebb szereplők gyakran tapasztaltak. A fogyasztóvédelem kiterjesztése az érintett vállalkozások számára fokozza a gazdasági stabilitást, és megelőzheti azokat a piaci torzulásokat, amelyek az erőfölénnyel való visszaélésből fakadnak. A jogosultságok pontos körét a Kormány rendeletben fogja megalkotni.”

The post A KKV-k is élhetnek fogyasztói jogokkal hibás teljesítés esetén 2025.08.22. napjától first appeared on Fogyasztó Barát.

Új szabályok a fogyasztói panaszkezelésben: frissíteni kell a webshop ÁSZF-ket.

Ilcsik Tilla — Fri, 18 Jul 2025 08:41:49 +0000

Ismét módosulni fog a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (továbbiakban: Fgytv.). A 2025.07.23. napjával hatályba lépő módosítások a fogyasztói panaszok kezelésének szabályait és a webáruházak ezzel kapcsolatos tájékoztatási kötelezettségét érintik.

Az alábbiakban összefoglaljuk a legfontosabb változásokat.

Melyek a webshopokat is érintő főbb változások?

1. a fogyasztói panaszok intézésének szabályai módosulnak

bővül a szóbeli panaszról felvett jegyzőkönyv kötelező tartalma;
csökken a vállalkozások adminisztrációs terhe, ha a fogyasztó a szóban közölt panasz esetén nem ad meg minden lényeges adatot;
új kötelezettség, hogy amennyiben a vállalkozás honlapján elektronikus felületet biztosít a panasz benyújtására, akkor köteles a benyújtott panaszt visszaigazolni;
minden panaszt (írásbeli vagy szóbeli) és az arra adott választ meg kell őriznie a vállalkozásoknak;
a békéltető tesületekkel kapcsolatos tájékoztatási kötelezettség kiterjed a fogyasztó székhelye szerinti testületről szóló tájékoztatásra is

2. a békéltető testületek az eljárásuk során 200.000 Ft helyett már 250.000 Ft összegig kötelezést tartalmazó hatarozatot hozhatnak

1. Változások a fogyasztói panaszkezelésben

Változik a szóbeli panaszfelvételi jegyzőkönyv tartalma

A fogyasztó által szóban közölt panaszról – amennyiben az rögtön nem orvosolható azonnal, vagy a fogyasztó nem ért egyet a panaszkezelés módjával – jegyzőkönyvet kell a vállalkozásoknak felvenni, melynek vannak az Fgytv. által meghatározott kötelező tartalmi elemei. Ide tartozik a fogyasztó neve és lakcímét jelenleg, de ez kiegészül a fogyasztó elektronikus levelezési címével, pontosabban a jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a fogyasztó neve mellett annak lakcímét vagy elektronikus levelezési címét.

A jegyzőkönyvnek ezen kívül a jövőben tartalmaznia kell a figyelmeztetést arra vonatkozóan, hogy a fogyasztó hibájából adathiányos jegyzőkönyv esetén a vállalkozás a szóbeli panasz kezelése során nem köteles az írásbeli panaszra irányadó szabályok szerint eljárni. Figyelni kell tehát arra, hogy a szóbeli panaszfelvételi jegyzőkönyvek is kiegészítésre kerüljenek!

A módosítással hatályba lépő új rendelkezés (Fgytv. 17/A. (5a)), értelmében, ha a fogyasztó a jegyzőkönyv felvétele során nem adja meg a nevét, lakcímét vagy elektronikus levelezési címét és a panaszának részletes leírását, valamint nem mutatja be a szükséges iratokat, dokumentumokat és egyéb bizonyítékokat, vagy a jegyzőkönyv aláírását megtagadja, akkor a vállalkozás nem köteles a szóbeli panasz intézése során az írásbeli panaszra irányadó szabályok szerint eljárni, azaz nem köteles a panaszt annak beérkezését követően harminc napon belül írásban érdemben igazolható módon megválaszolni és intézkedni annak közlése iránt.

Az Fgytv. 17/A. § (3)-(3b), (5) és (5a) bekezdésének módosítása a fogyasztói együttműködés hiányából fakadóan adat-, illetve aláíráshiányos jegyzőkönyvek kezelését hivatott egyszerűsíteni azzal, hogy a módosítás alapján a szóbeli panaszról felvett jegyzőkönyv kiküldési kötelezettsége alól kivételt képeznek ezek az esetkörök.

Ez utóbbi esetről a fogyasztókat szükséges tájékoztatni az ÁSZF-ben is, hogy tisztában legyenek a szóban közölt panaszbenyújtással kapcsolatos kötelezettségükről.

A webshop honlapján keresztül jelzett panaszok kezelésének szabályai

Az Fgytv. 17/A. §-a kiegészül a (6a) bekezdéssel. A (6a) bekezdés értelmében, ha a vállalkozás az írásbeli panasz bejelentésére elektronikus felületet, űrlapot biztosít, köteles a fogyasztó által megadott elektronikus levelezési címen az írásbeli panasz beérkezését haladéktalanul visszaigazolni.

Az indoklás alapján az Fgytv. 17/A. § (6a) bekezdése bürokráciacsökkentési célú módosítás, amely alapján a vállalkozás által a fogyasztó részére küldendő visszaigazolást nem szükséges egyediesíteni.

A panaszkezelésről szóló tájékoztatási kötelezettségbe bele tartozik, hogy az ÁSZF-ben tájékoztatja a webshop a vásárlókat a panaszbenyújtás ezen módjának lehetőségéről is, javasolt tehát az ÁSZF-eket kiegészíteni ezzel a tájékoztatással.

Minden panaszról felvett jegyzőkönyvet meg kell őrizni

A jelenleg hatályos Fgytv. rendelkezés szerint csak a szóbeli panaszról felvett jegyzőkönyvet kell megőriznie a vállalkozásoknak. A jogszabály módosítás alapján (Fgytv. 17/A. § (7) bekezdés) viszont a megőrzési kötelezettség az írásbeli panaszokra is vonatkozik majd. A megőrzési kötelezettség továbbra is három évig tart. A változás indoka, hogy az írásbeli panaszlevél tartalmát és arra adott választ meg kell őriznie szintén a vállalkozásnak ahhoz, hogy ellenőrizhető legyen a válaszlevél teljes körűsége és szakszerűsége.

Változások a békéltető testületek eljárásban - kötelezést tartalmazó határozat már 250.000 Ft értékben

2024. január 1. napjától lépett életbe az az új szabály, hogy a békéltető testületek akkor is kötelezést tartalmazó hatarozatot hozhatnak, ha a vállalkozás alávetési nyilatkozatot nem tett, de a kérelem megalapozott és a fogyasztó által érvényesíteni kívánt igénye nem haladja meg a 200.000 Ft-ot.

2025. július 23. napjától ezt az összeghatárt felemelik 250.000 Ft-ra (Fgytv. 32. § ab) bekezdése).

Az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet szerinti 2 éves jótállási kötelezettség értékhatára az elmúlt évben 250.000 Ft-ra emelkedett, erre az összeghatárra tekintettel kerül módosításra az Fgytv. 32. § a) pont ab) alpontjában foglalt összeghatár is.

The post Új szabályok a fogyasztói panaszkezelésben: frissíteni kell a webshop ÁSZF-ket. first appeared on Fogyasztó Barát.

Megszűnik az ODR platform – webáruházakat érintő változás!

Ilcsik Tilla — Fri, 28 Feb 2025 09:24:59 +0000

Az 524/2013/EU rendelet, mely az EU online vitarendezési platformjának szabályait rögzíti, és előírja az online kereskedőknek, hogy a honlapjukon elérhetővé kell tenni az ODR-platformra mutató linket, 2025. július 20. napjával hatályát veszti. Az ODR-platformon az új panaszok benyújtásának utolsó határideje 2025. március 20. Az e határidőig benyújtott panaszok tekintetében még július 19. napjáig tudják használni a platformot a felhasználók. A fenti változás következtében megszűnik a webáruházak egyik eddig fontos tájékoztatási kötelezettsége is, az alábbiakban pontosítjuk mit jelent a változás a webshop üzemeltetőkre nézve.

Mi az az ODR platform?

Az Európai Bizottság által még 2016. januárjában létrehozott és azóta működtetett olyan platform, mely lehetőséget biztosít a fogyasztók számára az EU-n belüli, de határon átnyúló online vásárolt termékkel vagy szolgáltatással kapcsolatban felmerült panaszuk rendezésére.

Az ODR platformról szóló rendelet előírja az Unióban letelepedett, online adásvételi vagy szolgáltatási szerződésekben érintett kereskedőknek, hogy meg kell jeleníteniük a honlapjukon az online vitarendezési platformra mutató elektronikus linket. Ennek a linknek a fogyasztók számára könnyen elérhetőnek kell lennie.

Az ODR platform tehát az Eu-n belüli szereplőknek az internetes vásárlással kapcsolatos viták online rendezését teszi lehetővé jelenleg.

Az online viterendezési folyamat a fogyasztó platformon történő regisztrálásával és a kérelem kitöltésével indul, melyről a kereskedő értesítést kap. Amennyiben egymás között nem rendeződik a vita, a webshoppal közösen választhatják ki mely vitarendezési testület segítsen megoldani vitájukat

Mit kell tennie a webshopoknak?

Ahogy a bevezetőben írtuk, a megszűnő rendelet az online kereskedők számára – a fogyasztóvédelmi hatóságok által is ellenőrzött – tájékoztatási kötelezettséget állapít meg, mely kötelezettség 2025. március 20. napjával megszűnik, így az alábbi teendői vannak a webáruházat üzemeltető vállalkozásoknak: 2025. március 20. napján lehet utoljára a fogyasztóknak az ODR platformon keresztül panaszt benyújtani, azaz ezt követően már nem kell a vállalkozásoknak sem elérhetővé tenni a platformra mutató linket és gondoskodniuk kell arról, hogy a tájékoztatás ne maradjon fenn sehol, mert az megtévesztő lehet a fogyasztók számára.

Amennyiben az Ön weboldalán elhelyezésre került az ODR link, akkor gondoskodjon annak levételéről március 21-ig.
Amennyiben az ÁSZf-ben tájékoztatta erről a vitarendezési lehetőségről a vásárlókat, akkor módosítsa az ÁSZF-ét.

Az online vitarendezési platform és a változásról szóló tájékoztatás ezen a linken érhető el: https://ec.europa.eu/consumers/odr/main/index.cfm?event=main.home2.show&lng=HU

The post Megszűnik az ODR platform – webáruházakat érintő változás! first appeared on Fogyasztó Barát.

Az utánvétel díjának jogszerű felszámítása a webshopokban. – Ügyészi eljárások tapasztalatai

Ilcsik Tilla — Fri, 17 Jan 2025 11:28:18 +0000

Sok webáruházban választható fizetési mód az utánvétellel történő fizetés. A termék árának átvételkori kiegyenlítése azonban általában plusz költséggel jár a vásárlók számára.

Az alábbiakban arról lesz szó, hogy mely jogszabályi rendelkezésből vezethető le az utánvétel díjának jogszerű felszámítása, továbbá megosztjuk a Fogyasztó Barát állandó megbízott ügyvédjének tapasztalatait azokról az ügyészségi eljárásokról, melyek a webáruházak által alkalmazott utánvétel díjakkal voltak kapcsolatosak. Ez utóbbiak fontos információkkal szolgálnak a webáruházat üzemeltetőknek, így ha Ön is elérhetővé teszi webshopjában az utánvétel fizetési módot, akkor tartson velünk!

Fel kell tüntetni az utánvétel díját a webhopban

Kezdjük azzal, hogy az utánvétel díjának összegéről még a vásárlás előtt tájékoztatni kell a vásárlókat. Azt tapasztaljuk, hogy sok webshop megfeledkezik arról, hogy ezt a vételáron felüli költséget feltüntesse az oldalán, valamint az ÁSZF-ben.

Nem megfelelő, – ahogy a szállítási díjak esetében sem – ha csak a megrendelési folyamatban jelenik meg az utánvétel díja, és a vásárló nem kap tájékoztatást előzetesen arról, hogy az átvételkori fizetési mód választása számára mekkora összegű kezelési díjjal jár.

A webshop oldalának fizetési információi alatt, illetve az ÁSZF-ben is célszerű tehát feltüntetni az utánvétel kezelés díját. Amennyiben ingyenesen biztosítja ezt a fizetési módot a webshop, akkor tanácsos ennek tényét is az egyértelműség kedvéért feltüntetni!

Mennyi lehet jogszerűen az utánvétel díja?

A webáruházak különböző mértékű utánvétel díjakkal dolgoznak. Van, ahol a megrendelés összegéhez igazodik a díj és sávosan határozza meg az eladó a díjat, van ahol pedig egy összegben kerül meghatározásra ennek a fizetési módnak a költsége.

De milyen mértékű pénzkezelési díjat számolhat fel a webshop a vásárlója számára? Tapasztalataink szerint sok webáruház tulajdonos nem ismeri a következő jogszabályi rendelkezést, mely korlátozza a vállalkozások számára e díj felszámításának módját:

A 45/2014. (II.26.) Korm. rendelet 7. § (1) bekezdése értelmében: „ A vállalkozás az adott fizetési mód igénybevételéért a fizetési móddal összefüggésben felmerült általa viselt költséget meghaladó díjat nem számíthat fel.”

A webáruház tulajdonosok tehát a fenti jogszabályi előírás alapján csak a náluk is költségként jelentkező utánvétel beszedési díjat számíthatják fel a vásárlóknak. Azaz, a vállalkozás a futárszolgálat által részére is felszámított díjat háríthatja csak át a vásárlóra, és nem számolhatnak még fel erre a költségre plusz díjat.

A Korm. rendelet fent hivatkozott rendelkezése értelmében az eladó vállalkozás csak a fizetési móddal összefüggő és általa is viselt költség díját számíthatja fel.

Az ügyészség vizsgálja az utánvétel díjának szabályos felszámítását

Az ügyészség a Fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV törvény alapján jogosult a vállalkozások általános szerződési feltételeit vizsgálni, és amennyiben azok között tisztességtelen szerződési feltételt talál, akkor jogosult képviseleti kereset indítására, ha a vállalkozás nem szünteti meg a jogsértést.

Az elmúlt időszakban több ügyészi megkeresés is volt azoknál a webáruházaknál, akik utánvétel fizetési módhoz kapcsolódóan költséget számoltak fel a vásárlóik részére.

Az ügyészi felhívásokra a vállalkozásoknak nyilatkozniuk kell arról, hogy az utánvétel díjaként a webáruházban megállapított összeg milyen költségekből tevődik össze, és amennyiben az utánvétel díja a futárszolgálat által nyújtott szolgáltatásokból eredő költségek összessége, akkor az erre irányuló szerződést is meg kell küldeni igazolva azt, hogy a díj az eladónál is költségként jelentkezik, melyet a futárcég számít fel és azt részben vagy egészben hárítja át a fogyasztókra.

Amennyiben az eladó vállalkozás a részére megállapított utánvétel beszedési díjhoz képest a vásárlói számára magasabb díjat állapít meg, az a fentiekben írt jogszabályba ütközik és tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak minősül.

Az egyik eljárásban azt kifogásolta az ügyben eljáró ügyészség, hogy a webáruház a fogyasztók számára nem tette elérhetővé, hogy a fizetési móddal összefüggésben a vállalkozásnak mekkora költsége merült fel amit a fogyasztóra terhel, azaz az utánvétel díjával kapcsolatban nem állt rendelkezésre a webáruházban olyan információ a vásárló számára, mely alapján a fogyasztó számára is egyértelemű, hogy az eladó által felszámított utánvétel díj az a vállalkozás részére is felszámított teljes egészében vagy részben a vásárlóra hárított díj.

A fenti eljárásban az eladó azzal, hogy a fizetési módnál ezt az információt feltüntette (azaz az utánvétel díja mellett kiírta, az utánvétel díja teljes egészében az eladó által a szállító részére fizetett, a fogyasztóra hárított költség) eleget tett az ügyészi megkeresésnek.

Egy másik ügyben, ahol a vállalkozásnak igazolnia kellett azt, hogy az utánvétel beszedés díja számára is költségként jelentkezik, a vállalkozás a futárszolgálatok által részére sávosan felszámított utánvétel beszedési díjakat átlagolta, és az átlag díjhoz képest egy alacsonyabb összegű utánvétel költséget számított fel a vásárlók részére. Az ügyben eljáró ügyészség elfogadta a vállalkozás utánvétel díjának ilyen módon történő felszámítását (holott nem egy az egyben a részére felszámított sávos utánvétel beszedési díjakat hárította tovább a vásárlókra).

Összegzés

– Az utánvétel díját minden esetben fel kell tüntetni a webáruház fizetési információi között és az ÁSzf-ben is (ha ingyenes akkor annak tényét is)

– Az eladó vállalkozás az utánvétel díját nem állapíthatja meg magasabb összegben, mint amekkora összegben neki költségként jelentkezik, azaz az utánvétel díja teljes egészében az eladó által a szállító részére fizetett és a fogyasztóra hárított költség kell, hogy legyen.

The post Az utánvétel díjának jogszerű felszámítása a webshopokban. – Ügyészi eljárások tapasztalatai first appeared on Fogyasztó Barát.

Hogyan fogadja el a vásárló a webshop ÁSZF-ét?

Ilcsik Tilla — Fri, 13 Sep 2024 11:10:46 +0000

Amikor lead a vásárló egy megrendelést a webshopban és az a vállalkozás részéről visszaigazolásra kerül, akkor létrejön a felek között a szerződés.

A webáruházak az ÁSZF-ben határozzák meg azokat a feltételeket, melyeket valamennyi vásárlóval szemben alkalmazni kívánnak. Ezek viszont csak akkor válnak a szerződés részévé, ha annak tartalmát megismeri és elfogadja a másik fél, azaz a vásárló.

Az alábbiakban felsoroljuk azokat a technikai előírásokat, melyeket be kell tartania minden webshopnak az ÁSZF elfogadása során ahhoz, hogy érvényes szerződés jöjjön létre a vásárlóval.

1. Az ÁSZF kifejezett elfogadása a megrendelés leadásakor

Első fontos dolog, hogy a webáruház oldalán a megrendelés véglegesítése előtt biztosítani kell azt, hogy a vásárló el tudja fogadni az ÁSZF-et.

Ehhez rendelkezésre kell, hogy álljon a dokumentum elfogadására szolgáló bepipálandó checkbox, mellyel nyilatkozik a vásárló, hogy elolvasta és elfogadta az ÁSZF-ben foglalt feltételeket.

2. Ne legyen előre kipipált a checkbox, azaz ne fogadjuk el a vásárló helyett az ÁSZF-et

Ha alapértelmezetten kipipált a checkbox az ÁSZF elfogadásához, akkor a vállalkozás nem teszi lehetővé, hogy a vásárló kifejezetten saját maga nyilatkozzon az ÁSZF elfogadásáról. Az ÁSZF elfogadására szolgáló – a vásárló kifejezett elfogadását jelentő – jelölőnégyzet tehát nem pipálható ki előre a vásárló helyett.

3. Ne tudjon a vásárló megrendelést leadni, amíg nem fogadta el az ÁSZF-et

Nem megfelelő, ha a webáruházban a megrendelés leadható úgy, hogy nem kerül kipipálásra előzetesen a jelölőnégyzet a vásárló részéről, azaz nem szükséges, hogy a vásárló az ÁSZF-et kifejezetten elfogadja a megrendelés leadása előtt. Figyelni kell tehát arra, hogy a megrendelés lezárásának utolsó lépésénél technikailaig ne tudjon úgy leadni a webshopban megrendelést a vásárló, hogy nem kellett nyilatkoznia az ÁSZF elfogadásáról.

4. Legyen linkelve az ÁSZF annak elfogadásakor

Amikor elfogadja a vásárló az ÁSZF-et, akkor fontos, hogy annak tartalmát meg tudja ismerni az elfogadás előtt is, ehhez az szükséges, hogy az ÁSZF behivatkozása, linkelése megtörténjen. Így a vásárló hozzáfér az ÁSZF-hez a megrendelési folyamat végén, és a kifejezett elfogadás (jelölőnégyzet kipipálása) előtt el tudja olvasni a hatályos ÁSZF-et. Fontos, hogy mindig a hatályos ÁSZF-et hivatkozza be a webáruház.

5. Csatolja a vállalkozás a hatályos ÁSZF-ét a megrendelést visszaigazoló emailhez

Amikor sikeresen leadták a rendelést a webáruházban, akkor a vállalkozásnak a megrendelést visszaigazoló emailhez csatolnia is szükséges a hatályos ÁSZF-ét.

A fenti kötelezettséget a 45/2014. (II.26. ) Korm. rendelet 18. §-a írja elő az alábbiak szerint:

„A távollévők között kötött szerződés megkötését követően – ésszerű időn belül, de az áru adásvételére irányuló szerződés esetén legkésőbb az átadáskor, a szolgáltatásnyújtására irányuló szerződés esetén legkésőbb a szolgáltatás teljesítésének megkezdésekor – a vállalkozás tartós adathordozón visszaigazolást ad a fogyasztónak a megkötött szerződésről.”

Fontos felhívni a figyelmet arra, hogy nem elegendő az, ha a vállalkozás az ÁSZF-ét pdf-ben történő csatolás helyett a honlapjára mutató hiperhivatkozás útján teszi hozzáférhetővé a visszaigazolásban.

Fontos, hogy a megrendelést visszaigazoló emailekhez nemcsak az ÁSZF-et, de az elállási nyilatkozat mintát is csatolni szükséges.

Amennyiben változtak az ÁSZF rendelkezései, akkor nem szabad elfelejteni a visszaigazoló emailekhez csatolt ÁSZF verziót lecserélni, mert ha nem a hatályos ÁSZF-ről kap visszaigazolást a vásárló, az jogsértő.

The post Hogyan fogadja el a vásárló a webshop ÁSZF-ét? first appeared on Fogyasztó Barát.

Így tájékoztasson webshopjában a költségekről

Ilcsik Tilla — Fri, 06 Sep 2024 10:55:40 +0000

Mielőtt a vásárló leadja a webáruházban megrendelését, tudnia kell, hogy pontosan milyen összeg fizetésére lesz köteles.

Az erre vonatkozó tájékoztatási kötelezettség minden webshop üzemeltető számára egyértelmű, mégis előfordul, hogy a költségekről szóló pontos információk elmaradnak, vagy félreérhetően, ellentmondásosan kerülnek feltüntetésre, ezért érdemesnek tartjuk összeszedni, hogy mire kell figyelni ezzel kapcsolatban.

Jogszabályi előírás

Kezdjük a vonatkozó jogszabályi rendelkezéssel, amely előírja a költségekről szóló tájékoztatási kötelezettséget a webáruházüzemeltetők részére:

A 45/2014. (II.26.) Korm. rendelet 11. § (1) bekezdésének e) pontja értelmében:

„Üzlethelyiségen kívül kötött szerződés és távollévők között kötött szerződés megkötését megelőzően a vállalkozás köteles világosan és közérthető módon tájékoztatni a fogyasztót a szerződés szerinti áruért vagy szolgáltatásért járó ellenszolgáltatás adóval megnövelt teljes összegéről vagy – ha az áru vagy szolgáltatás jellegéből adódóan az ellenértéket nem lehet előre ésszerűen kiszámítani – annak számítási módjáról, valamint az ezen felül felmerülő valamennyi költségről (így különösen a fuvardíjról vagy a postaköltségről), vagy ha e költségeket nem lehet ésszerűen előre kiszámítani, annak a ténynek a feltüntetéséről, hogy további költségek merülhetnek fel”

A fenti kötelezettséget az ÁSZF-el és a webshop oldalán található tájékoztatásokkal teljesíti a vállalkozás.

Vételár

A termék vételárának szabályos feltüntetéséről többször írtunk (Tipikus hibák a webshop áraknál, Az ár feltüntetésének szabályai).

Fontos azt tisztázni, hogy a termék bruttó vételárát minden esetben fel kell tünteni. Nem megfelelő, ha csak tájékoztató jellegű, vagy úgynevezett irányár kerül feltüntetésre azzal, hogy az későbbi egyeztetés eredményeként változhat.

A fentebb hivatkozott jogszabály úgy rendelkezik, hogy a fogyasztókat a ténylegesen fizetendő árról kell tájékoztatni. A megrendelt termék árában bekövetkező árváltozásra nem lehet hivatkozni a megkötött szerződések esetében, az árváltozás nem érintheti a már megkötött szerződéseket.

Amennyiben Ön értékesít olyan terméket, melynek pontos árát előre nem tudja megadni, mert például folyamatosan változik az, akkor megoldás lehet, ha a honlapon külön felületet biztosít e termékek részére, ahol a vásárló közvetlenül megrendelést nem, hanem árajánlat kérést tud leadni rájuk. Ebben az esetben az eladó megküldi az árajánlatot a termékre, mely már tartalmazza a pontos árat, és ha azt a vásárló elfogadja létrejön a szerződést a felek között.

Szállítási díjak

A vásárlóknak legtöbb esetben a váteláron felül a szállításért is fizetniük kell, ennek összegét pedig pontosan tudniuk kell a megrendelés leadása előtt.

A szállítási díjakat vagy azok számítási módját az ÁSZF-ben is fel kell tünteni, nemcsak a honlapon, valamint a megrendelési folyamatban.

Fontos, hogy mindenhol (azaz az ÁSZF-ben, a honlap szállítási infomációk alatt, és a megrendelési folyamat során) ugyanazok a díjak szerepeljenek, és ne legyen ellentmondás a díjak között. Éppen ezért mindig naprakészen kell tartani mind az ÁSZF-et, mind a webshop oldalát, és az információkat frissíteni kell a változások esetén.

A Fogyasztó Barát ügyfeleinek lehetőségük van önállóan, bármikor módosítani az ÁSZF szállítási módjain és azok díjain.

Utánvétel díja, egyéb költségek

Az utánvétel, mint fizetési mód költsége áthárítható a vásárlóra. Erre azonban csak akkor van lehetőség jogszerűen, ha előzetesen tájékoztatta a webshop a vásárlót arról, hogy az utólagos fizetésnek milyen plusz költsége van.

Ez azt jelenti, hogy nem elegendő, ha a vásárló csak a vásárlási folyamat végén látja, hogy az utánvételnek mennyi a díja. Az utánvétel díját az ÁSZF-ben, a honlapon a fizetési információk között és a megrendelési folyamat során is fel kell tüntetni.

Amennyiben az Ön webáruházában is van lehetőség az utánvétel útján történő fizetésre, ellenőrizze le, hogy annak költsége pontosan feltüntetésre került-e az oldalán! Figyelni kell arra, hogy a plusz költség összege ne csak a megrendelés véglegesítésénél, vagy rosszabb esetben a megrendelés visszaigazolásánál szerepeljen!

Egyéb költségek, csomagolás díja

Amennyiben a fenti – leggyakrabban előforduló – költségek mellett más díjjal is kell számolnia a vásárlónak a megrendeléskor, akkor természetesen azokról is előzetesen kell tájékoztatni őket. Ilyen lehet pl. a csomagolás díja, amit a szállíltási díjaknál célszerű feltüntetni.

A Korm.rendelet 11. § (2) bekezdése alapján “Ha a vállalkozás nem tett eleget az (1) bekezdés e) és f) pontjaiban meghatározott valamennyi járulékos költségre vagy az (1) bekezdés j) pontjában meghatározott költségre vonatkozó tájékoztatási követelménynek, a fogyasztó nem köteles megfizetni e költségeket.”

A fenti jogszabályi rendelkezés értelmében tehát, ha a vásárló nem kapott pontos információt arról, hogy milyen plusz költségei lesznek a vételáron felül, nem is köteles azt megfizetni az eladó részére.

A költségekről való előzetes tájékoztatás a webshop érdeke is, nemcsak jogszabályi előírás. Bizalomnövelő, ha egy webáruház egyértelműen tájékoztat minden nála felmerülő költségről. Ezzel az is elkerülhető, hogy a vásárló elhadja az oldalt vásárlás nélkül, mert pl. csak a megrendelés leadásakor derül ki számára, milyen költségei lesznek a megrendelés leadásával a vételáron felül.

The post Így tájékoztasson webshopjában a költségekről first appeared on Fogyasztó Barát.

Sérült csomagok. Előírhatja a webshop ÁSZF az átvételkori ellenőrzést?

Ilcsik Tilla — Fri, 22 Dec 2023 09:09:52 +0000

Gyakori probléma, hogy a termék kiszállítása után a vásárló jelzi, hogy az sérült. Ilyenkor nehéz helyzetbe kerül mind a kettő fél, hiszen vita alakulhat ki azzal kapcsolatban kit terhel ilyenkor a felelősség. Mit tehet vagy kell tennie a webshopnak, aki már átadta a terméket, és mi várható el a vásárlótól?

A kárveszély átszállásáról, azaz arról, hogy mikortól viseli a termékben bekövetkezett károkat a vásárló írtunk részletesen. Ezt itt elolvashatja: A kárveszély átszállása

A webshop ÁSZF előírhatja -e a vásárlónak a termék átvételkori ellenőrzését?

Jogosan kérdezte már tőlünk ezt több vállalkozás is, hiszen megoldást keresnek arra az esetre, ha a termék a szállításkor megsérül. Mindenkinek érdeke, hogy az átadáskor kiderüljön, ha van látható hiba a terméken, és azt jelezzék is egymásnak a felek jegyzőkönyv formájában. Ugyanakkor ezt előzetesen, a vásárló számára kötelezettségként előírni sajnos nem lehet.

Ezzel kapcsolatban a leggyakoribb hiba, ha a vállalkozás azt foglalja az ÁSZF-ébe, hogy „utólagos reklamációt nem fogad el”, vagy a „Webáruházunk semmilyen felelősséget nem vállal a szállítás közben esetlegesen előforduló károkért!”, vagy olyan kikötést tesz, miszerint ha nem ellenőrizte a terméket a vásárló az átvételkor, akkor már nem élhet szavatossági panasszal.

Az sem megfelelő, ha azt írja elő a vállalkozás, hogy mennyiségi ellenőrzésre köteles a vásárló az átvételkor, és ha ezt nem teszi meg és jegyzőkönyv felvételére nem kerül sor az átadáskor a hiányról, akkor már nem is élhet panasszal.

Az ilyen kikötések ugyanis tisztességtelen szerződési feltételnek minősülnek.

A Ptk. 6:102. § értelmében (1) „Tisztességtelen az az általános szerződési feltétel, amely a szerződésből eredő jogokat és kötelezettségeket a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a szerződési feltétel alkalmazójával szerződő fél hátrányára állapítja meg.

A Ptk. előírja, hogy a vásárlónak kötelessége ellenőrizni a szolgáltatás megfelelőséget?

Igen, a Ptk. 6:127. § (1) bekezdése előírja, hogy „A jogosult késedelem nélkül köteles meggyőződni arról, hogy a szolgáltatás minősége és mennyisége megfelelő-e.”

A fogyasztónak tehát kötelezettsége késedelem nélkül ellenőrizni, hogy a megérkezett termék nem sérült-e. Ez a rendelkezés azonban nem értelmezhető úgy, hogy a vásárlónak a teljesítés helyén és időpontjában kellene már minőségi és mennyiségi szempontból ellenőriznie a teljesítést.

Erre tekintettel az eladó tehát nem zárhatja ki a fogyasztó igényérvényesítését arra az esetre, ha csak a futár távozása után észleli, hogy a csomag hiányos, vagy a termék sérült.

A Ptk. fenti szakaszának (2) bekezdése pedig kimondja: „A dolog átvétele során nem kell vizsgálni azokat a tulajdonságokat, amelyeknek a minőségét tanúsítják, vagy amelyekre jótállás vonatkozik.”

Ez viszont azt jelenti, hogy például a tartós fogyasztás cikkek esetében, melyekre jogszabály szerint jótállásra köteles az eladó a termék hibája esetén a vállalkozásnak kell azt bizonyítania, hogy a hiba oka, tehát a sérülés az átvételt követően keletkezett. A jótállás teljeskörű, azaz a termék mindenféle hibájára kiterjed, így arra is ha átadáskor már sérült a termék.

Amennyiben nem kötelező jótállás alá eső termékről van szó, nem lehet eltekinteni az azonnali ellenőrzéstől, ez tehát a fogyasztó felelőssége, de ebben az esetben is a kellékszavatossági szabályok alapján az 1 éven belül felsimert hiba esetén az ellenkező bizonyításáig úgy kell tekinteni, hogy a termék eleve hibás volt, kivéve ha ez a dolog természetével vagy hiba jellegével összeegyeztethetetlen. Tehát az eladónak kell bizonyítani azt, hogy nem volt hibás teljesítés.

A fentiek alapján tehát a webáruház nem kötheti ki azt ÁSZF ben, hogy kötelező megvizsgálni az átvételkor a terméket, és ha aláírja a vásárló, hogy nem talált sérülést akkor már nem érvényesítheti jótállási vagy szavatossági jogait.

A Budapesti Békéltető Testület ajánlása a csomagok kézbesítése során tanúsítandó magatartásról

A Budapesti Békéltető Testület Az interneten rendelt csomagok kézbesítése során tanúsítandó körültekintő fogyasztói és vállalkozói magatartásról címmel ajánlást adott ki (3/2019. számú ajánlás), melyben – a címéből kiolvashatóan – kitér mind a fogyasztók mind a vállalkozásoktól elvárható eljárásra a csomagok átadás-átvétele során.

A vállalkozásokra nézve azt ajánlja, hogy a webáruházak és az általuk megbízott futárcégek egyeztessék a kiszállítási határidőket. A termék átvételét azzal is segítsék a webáruházak, hogy a vásárlót a kiszállítás pontos dátumáról értesítsék, akár a kiszállítást megelőző napon.

Hangsúlyozza, hogy nem fogyasztóbarát az a gyakorlat, amely során a vállalkozás egyáltalán nem értesíti a fogyasztót a várható szállítási határidőről, a konkrét kiszállítás időpontjáról és ennek következtében a kézbesítésre annak időpontjára vonatozó előzetes egyeztetés nélkül kerül sor.

Fontos, hogy a szerződött futárcégek tegyék lehetővé azt, hogy a fogyasztó ténylegesen ellenőrizhesse a csomagolás sérülésmentességét és csak akkor írassák vele azt alá. Ha a csomag jellege folytán könnyen ellenőrizhető annak tartalma, akkor célszerű a kibontást is megvárni, hogy a termék sérülésmentességéről is meggyőződjön a vásárló.

Az ajánlás felhívja a figyelmet arra, hogy nem követelhető meg a fogyasztótól, hogy írja előre alá a sérülésmentes átvétel tényét, ha arról valójában nem tudott meggyőződni. A fogyasztó számára biztosítani kell legalább a külső csomagolás ellenőrzését, mielőtt arra vonatkozóan aláírna.

A vásárlókat jó gyakorlat tájékoztatni arról, hogy hogyan járjanak el az átvételkor, és lehetőség szerint ellenőrizzék a csomagolás épségét, továbbá lehetőségük van kárfelvételi jegyzőkönyv felvételére, kötelezettségként azonban a fentiekben leírtak miatt ezt nem lehet előírni!

Az ajánlást teljes terjedelmében itt tudja elolvasni.

The post Sérült csomagok. Előírhatja a webshop ÁSZF az átvételkori ellenőrzést? first appeared on Fogyasztó Barát.

7+1 emlékeztető a webshopoknak karácsony előtt!

Ilcsik Tilla — Thu, 30 Nov 2023 11:48:48 +0000

Reméljük, hogy már minden webshop érzi a karácsony előtti rendelések miatti túlterheltséget.

Ez az időszak pörgősebb lehet a webshop működésében és felszaporodnak azok a problémák, amik máskor jobb esetben csak ritkán terhelik a webáruház üzemeltetőket.

A megrendelések növekedése több szervezést igényel, jobban szorítanak a határidők. A vásárlók is lehet türelmetlenebbek ilyenkor, hiszen minél előbb meg akarják kapni a fa alá kerülő terméket.

Ilyenkor:

a kiszállítási határidőket nehezebben lehet tartani,
előfordulhat, hogy kifogy a termékünk,
a futárunk rohan tovább és vásárlónk meg se nézhette a csomagolás sértetlenségét,
elmarad a jótállási jegy a csomagból,
nagyobb az esélye a félreárazásnak vagy az akció nem megfelelő feltüntetésének.

Ebben az írásban összeszedtünk a korábban már több helyen leírtakat emlékeztetőül. Felsoroltuk összefoglalóan mely szabályokról ne feledkezzen el most sem, valamint, hogy a fenti esetekben hogyan kell eljárni. Ha van pár perce a nagy rohanásban érdemes lehet átfutni a lenti sorokat!

1. Nem tudom kiszállítani időben a terméket

Ahogy korábban megírtuk, a szállítási határidőket pontosan fel kell tüntetni a vásárló számára. Ebben az időszakban különösen oda kell arra figyelni, hogy ha a szállítási határidők meghosszabbodnak, akkor arról megfelelően tájékoztassa a vásárlókat a honlapján és az ÁSZF-ben!

A teljesítési határidő 30 nap, mely a Ptk. szerinti végső határidő. Sokszor kérdezik tőlünk, megadható-e munkanapban a nap helyett ez a határidő. Sajnos nem, a jogszabály a 30 napról rendelkezik, mely idő alatt meg is kell kapnia a terméket a vásárlónak. A fogyasztóvédelem ugyanakkor elvárja, hogy a szállítási határidőt minél pontosabban adja meg a vállalkozás, hogy a fogyasztó konkrétabb idővel tudjon számolni. Természetesen, ha a megadott szállítási határidő nem teljesíthető, és a vásárló beleegyezik annak módosításába, akkor lehet ezt a határidőt egyedileg meghosszabbítani.

2. Készlethiányos a termékem és leadták rá a megrendelést

Törekedni kell arra, hogy csak olyan terméket tudjon megrendelni a vásárló, mely valóban el is érhető webshopjában. A fogyasztóvédelem is elvárja, hogy a webáruház készletnyilvántartása naprakész legyen. Most, hogy sokan a neten vesznek ajándékot különösen figyelni kell arra, hogy az elérhető termékek kerüljenek fel oldalára! Hiba azonban mindig előfordulhat és kaptunk már kérdést arra vonatkozóan, mit lehet akkor tenni, ha kiderül, már nincs készleten a termék, amit megrendelt a vásárló. Ha még nem került visszaigazolásra a megrendelés, akkor Önnek nem kell teljesíteni a megrendelést. Amennyiben viszont szerződéskötés megtörtént, akkor fel lehet ajánlani hasonló terméket, meg kell próbálni megegyezni a vásárlóval.

3. Eláraztam a terméket

Mindig visszatérő kérdés a hibás ár feltüntetés kérdése. Köteles-e e webshop értékesíteni a félreárazott terméket? Itt kérdés egyrészt a szerződés létrejötte, másrészt viszont az, hogy mennyire ment félre az árazás.

Amennyiben nem jött még létre a szerződés (csak az automata értesítő ment ki a vásárlónak) akkor nem kell hibás áron teljesíteni a megrendelést.

Amennyiben létrejött a szerződés, akkor fel kell ajánlani a helyes áron való értékesítést, vagy fel lehet mondani
a szerződést a hibás árra leadott termékek esetében.

Kerülni kell azonban azt, hogy erre sor kerüljön, és főleg ebben az időszakban érdemes többször ellenőrizni, hogy
a megfelelő áron szerepelnek-e az oldalon a termékek.

A fogyasztók felé is van elvárás ezen a téren: Abban az esetben, ha a termék ára nyilvánvalóan alacsonyabb, mint annak szokásos piaci ára, tehát maga a fogyasztó és tudhatta, hogy az ár hibás, akkor a webáruház nem köteles teljesíteni
a megrendelést.

A fogyasztóról tehát feltételezni kell, hogy a webáruházban történő válogatása, vásárlása során kellő körültekintéssel járt el, és tisztában van az általa keresett termék jellemzőivel, és így a piaci árával is.

Ha azonban az ár nem lényegesen alacsonyabb más hasonló termékek árához képest, és így a fogyasztó sem tudhatta, hogy tévedés miatt került feltüntetésre az az ár, akkor köteles a webáruház a megrendelést visszaigazolni, és azt teljesíteni.

4. Karácsonyi akció van nálam

Nem szabad elfelejteni az akciózás szabályait most sem!

Ha most külön akciókat nyújt vásárlóinak, akkor ne felejtse el megjelölni a termék korábbi, árcsökkentést megelőző 30 nap legalacsonyabb árát.

Árcsökkentés bejelentése alatt a jogszabály olyan akciózást ért, melyet a fogyasztó felé közöl a webáruház. Ha tehát a webáruház csak átáraz bizonyos termékeket, arra nem vonatkoznak az akciózás szabályai. Amennyiben például karácsonyi kupont ad törzsvásárlóinak, egyedi kedvezményként és nem kerültek meghirdetése a fogyasztók szélesebb körében, akkor az szintén nem minősül akciónak.

A fogyasztót megillető jogok (elállása, kellékszavatosság, jótállás) kizárása árcsökkentett termékekre is tilos! Tehát, ha karácsony után valaki visszavinné a terméket (pl. jótállást érvényesítve) akkor nem lehet arra hivatkozva azt elutasítani, hogy a vásárol terméket akciósan kapta!

5. Sérült termékek

A futárcégek leterheltsége miatt ilyenkor gyakrabban merülhetnek fel a sérült csomagokkal kapcsolatos problémák.

Ami javasolt, hogy a termék feladásakor a vállalkozás készítsen felvételt a becsomagolásról, arról, hogy a terméket sérülésmentesen adta át a futárnak.

Szerencsés, ha a futárcéggel úgy állapodik meg a vállalkozás, hogy legalább a csomagolás ellenőrzésére lehetősége van a vásárlónak az átvételkor, így a csomagolás sérülése esetén jegyzőkönyv felvétele lehetséges. Amennyiben pedig a csomag tartalma a jellege folytán könnyen ellenőrizhető és nem időigényes, lehetőleg várja meg a futárcég annak kibontását, és azt, hogy a fogyasztó meggyőződjön magának a terméknek a sérülésmentességéről is!

Ez utóbbiról érdemes külön is tájékoztatni a vásárlókat, hogy tisztában legyenek az átvételkori lehetőségeikkel!

6. Elállás

A bontatlan, sértetlen csomagolás nem követelhető meg a vásárlótól. Akkor is vissza kell venni a terméket, ha már nem az eredeti csomagolásban küldené vissza webshopjának. Ha a kipróbáláskor megsérült a termék, akkor viszont értékcsökkenést állapíthat meg, ennek mértékét pedig Ön határozhatja meg figyelembe véve a termék állapotát!

7. Ne felejtse el a jótállási jegyet, az adattörlő kódot

Ha jótállás köteles terméket is árul, akkor ne maradjon el a jótállási jegy átadása ilyenkor sem!

Fontos azonban, hogy ha elmaradt a jótállási jegy átadása, vagy a vásárló azt elvesztette, akkor a vásárlást bizonyító nyugta bemutatásával is érvényesítheti a vásárló a jótállásból eredő igényét!

Amennyiben tartós adathordozót is értékesít (pl. telefon, pendrive) akkor pedig az úgynevezett adattörlő kódot is át kell adnia a vásárlójának. Ennek átadását ellenőrzi a fogyasztóvédelem! Erre vonatkozó tudnivalókat itt foglaltuk össze:

A Fogyasztóvédelmi Hatóság célellenőrzése az adattörlő kódokkal kapcsolatban: az Ön webshopja érintett?

A Fogyasztóvédelmi Hatóság célellenőrzése az adattörlő kódokkal kapcsolatban: az Ön webshopja érintett?” — Fogyasztó Barát" src="https://fogyasztobarat.hu/a-fogyasztovedelmi-hatosag-celellenorzese-az-adattorlo-kodokkal-kapcsolatban-az-on-webshopja-erintett/embed/#?secret=kYlSfGMWWY#?secret=XqSkrvZqZ4" data-secret="XqSkrvZqZ4" width="500" height="282" frameborder="0" marginwidth="0" marginheight="0" scrolling="no">

+1 Fogyasztóknak szóló üzenetek

„Már csak két darab elérhető”, „Siessen, mert sokan viszik ezeket a termékeket”.

Kerülni kell ezeket a figyelemfelhívó mondatokat, mert a fogyasztóvédelem, ha ilyennel találkozik, akkor tisztességtelennek ítéli, mely a vásárló döntésének befolyásolására alkalmas.

Minden webshop üzemeltetőnek békés és problémamentes forgalmat kíván a Fogyasztó Barát!

The post 7+1 emlékeztető a webshopoknak karácsony előtt! first appeared on Fogyasztó Barát.

Szállítási költségek az ÁSZF-ben és a webshop oldalán

Ilcsik Tilla — Wed, 22 Nov 2023 07:11:32 +0000

Vásárlójának még a megrendelés leadása előtt tudnia kell, hogy ha rendelést ad le webshopjában, akkor a szállításnak milyen összegű díja lesz.

A már sokat emlegetett előzetes tájékoztatási kötelezettség többek között azt követeli meg, hogy a termék vételárán felül felmerülő valamennyi költségről (így különösen a fuvardíjról vagy a postaköltségről) is tájékoztassa vásárlóit.

Ezt a kötelezettséget pedig az ÁSZF-ben illetve az oldalán található erre vonatkozó menüpontokban történő feltüntetésével teljesíti.

Az ÁSZF-ben és az oldalon található szállítási díjak egyeznek?

Ellenőrizze le, hogy a szállítási díjakról szóló tájékoztatások ugyanazt “mondják” -e a vásárlóknak az ÁSZF-ben és a webshop oldalán!

Fontos, hogy a vásárló ne a vásárlási folyamat végén szembesüljön a plusz költségekkel, hanem azokat még a rendelés leadása előtt megismerje. Nagyon fontos továbbá, hogy ezek a tájékoztatások összhangban is legyenek egymással!

A fogyasztóvédelmi hatóság próbavásárlás során nemcsak az ÁSZF tartalmát ellenőrzi, hanem a webshop oldalán a vásárlóknak szóló egyéb tájékoztatásokat is, és gyakori, hogy azt állapítja meg, hogy az ÁSZF-ben foglaltak nem egyeznek az oldalon található adatokkal.

Amennyiben a webshop a szállítási költségekről ellentmondásosan, félreérhetően informál, tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot valósít meg.

Fontos tehát, hogy az ÁSZF-ben feltüntetett szállítási költségek egyezzenek az oldalán található erre vonatkozó információkkal!

Amennyiben például a webshop ÁSZF-ében a szállítási költségre vonatkozóan alacsonyabb díj került feltüntetésre, mint a vásárlás véglegesítésekor feltüntetett ténylegesen felszámított szállítási költség, akkor a vállalkozás megsérti a 45/2014. Korm. rendelet 11.§ (1) bekezdés e) pontját (ez az előzetes tájékoztatási kötelezettség), valamint az Fttv. 3. § (1) bekezdését, ezzel tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot valósít meg.

Több olyan jogsértést megállapító határozattal is találkoztunk már, mely megállapította, hogy a „Szállítás” oldal és az ÁSZF eltérő összeg feletti vásárlás esetén biztosította az ingyenes kiszállítás lehetőségét vásárlóinak!

Azon felül, hogy az ÁSZF és az oldal például szállítási menüpontja alatti adatok megegyeznek, az is nagyon fontos, hogy a megrendelés összesítésekor is ugyanaz az összeg szerepeljen, mint az erről szóló tájékoztatásokban, azaz a vásárló ne a fizetési előtt szembesüljön más összeggel, mint amiről a megrendelés előtt információt kapott!

A szállítás költségeiről való tájékoztatás tehát nem megfelelő, ha csak a regisztráció után vagy csak a rendelési folyamat végén elérhető a vásárlóknak, ahogy az sem, ha ezekben az előzetes tájékoztatásokban eltérő összegek szerepelnek, mint amit a vásárlónak ténylegesen fizetnie kell a rendelés leadásakor!

A szállítási költségek változhatnak és időnként frissíteni szükséges az oldalon, így amikor ezeknek az összege változik vállalkozásánál, akkor figyeljen arra, hogy mind az ÁSZF-ben, mind pedig az oldalán erre vonatkozó tájékoztatásokban azok egységesen kerüljenek frissítésre!

Az utánvétel díja szerepel az ÁSZF-ben?

Amennyiben Önnél utánvétel útján is lehet fizetni, melynek van plusz díja van, akkor annak összegét az ÁSZF-ben szerepeltetni kell, nem elég ha csak az oldalon és a megrendelési folyamat végén adja hozzá az összeget.

A webshopnak tehát előzetes tájékoztatást kell biztosítania a fogyasztók számára erről a díjról is és természetesen itt is figyelni kell arra, hogy ne legyenek ellentmondásosak a feltüntetett díjak.

A fentieket összefoglalva, mivel a teljesítés egyéb feltételeiről való tájékoztatás szintén jelentős információ a fogyasztók számára, a szállítás költségeiről, valamint a fizetés feltételeiről is előzetesen és egyértelműen kell tájékoztatni a fogyasztót annak érdekében, hogy ezekkel előre számolhasson, és ehhez mind az ÁSZF-ben mind pedig a webshop oldalán található tájékoztatásnak egyeznie kell!

The post Szállítási költségek az ÁSZF-ben és a webshop oldalán first appeared on Fogyasztó Barát.

A webshop ÁSZF-ek leggyakoribb hibái!

Ilcsik Tilla — Tue, 22 Aug 2023 12:38:55 +0000

Egy naprakész, jogszabályoknak megfelelő ÁSZF nélkül nem működhet szabályosan a webáruház. Annak ellenére, hogy alapvető és minimum feltétel ez a dokumentum, nem könnyű feladat egy vállalkozás számára, hogy az minden szempontból kifogástalan legyen. Így például, hogy minden benne legyen amit a jogszabály megkövetel, kövesse folyamatosan a jogszabályváltozásokat, és persze olyan módon történjen mindez, hogy az a fogyasztó számára is érthető és könnyen befogadható legyen.

Az alábbiakban összefoglaljuk milyen problémák, hibák merülhetnek fel a webáruház oldalán fent lévő ÁSZF-el:

Az ÁSZF nem naprakész!

A leggyakoribb hiba, hogy az ÁSZF nem követi a jogszabálymódosításokat, vagy már hatálytalan jogszabályokra hivatkozik, és azzal együtt a webáruház régi szabályokat alkalmaz. Nem nyugodhat meg a webshop tulajdonos tehát azzal, hogy a honlapjára kikerült az ÁSZF, azt folyamatosan frissíteni szükséges. Az ÁSZF naprakészen tartása nemcsak a változó jogszabályok miatt, hanem a webshop működésében bekövetkezett esetleges változások miatt is szükséges, hiszen a vásárló az éppen hatályos ÁSZF alapján köt szerződést a vállalkozással.

Az ÁSZF hiányos! (Ezek hiányoznak a legtöbbször az ÁSZF-ből!)

A fogyasztóvédelmi hatóság sokszor találkozik hiányos ÁSZF-ekkel, melyekből leggyakrabban az alábbiak szoktak kimaradni:

Nem tájékoztat az ÁSZF arról, hogy a termék megrendelésének visszaigazolása 48 órán belül történik meg,
Nem tájékoztatja a vásárlókat arról, hogy a megkötött szerződés írásban kötött szerződésnek minősül-e, vagy hogy iktatják-e, és utólag hozzáférhető lesz-e,
Nem hívja fel a webáruház a fogyasztók figyelmét arra, hogy a szerződési nyilatkozata fizetési kötelezettséget von maga után,
Nem kapnak tájékoztatást a vásárlók arról, hogy mely békéltető testülethez fordulhatnak, továbbá, hogy a webshopnak együttműködési kötelezettsége van a békéltető testületi eljárásban,
Sok webshopnál hiányzik az ÁSZF-ből az ODR link és magáról az eljárásról szóló tájékoztatás,
Az elállás szabályai hiányosak illetve rossz határidőt tüntetnek fel az elállási jog gyakorlására
A szavatossági jogok és a jótállás szabályai vagy egyáltalán nincsenek ismertetve, vagy nagyon hiányosan kerülnek fel, ezek szabályai közötti különbségek nem világosak a tájékoztatásokban.

Az ÁSZF jogsértő! (Benne van az ÁSZF-ben, csak jogsértően)

A hiányosságok mellet gyakoriak az ÁSZF-ben szereplő jogsértő tájékoztatások is, melyek a jogszabályok félreértelmezéséből, vagy a már nem hatályos rendelkezések alkalmazásából adódnak. A “jogsértő webáruházak” blogsorozatunkban többek között azt is részletesen – a Fogyasztó Barát által átnézett 100 jogsértést megállapító határozattal – bemutattuk melyek azok a jogsértő tájékoztatások, melyek a leggyakrabban előfordulnak a webáruházakban.

Érdemes ezeket átnéznie ha még nem tette, mert szó van bennük az összes olyan jogsértő tájékoztatásról, melyeket kerülnie kell webáruházának! A sorozat részei elérhetők további blogbejegyzéseinkben!

Az ÁSZF és a webshop oldalán található egyéb tájékoztatások mást mondanak a fogyasztóknak!

Amennyiben az ÁSZF mellett a webshop oldalán máshol is találhatók fogyasztói tájékoztatók, akkor fontos, hogy azok ne legyenek ellentmondásban egymással. Amennyiben a fogyasztóvédelmi ellenőrzés ilyennel találkozik a fogyasztók megtévesztését állapítja meg, hiszen ez esetben a vásárló számára nem egyértelmű, hogy a webshop melyik tájékoztatását vegye alapul.

A legtöbbször, míg az ÁSZF-ben jogszabálynak megfelelő tartalommal szerepel a fogyasztónak szóló tájékoztatás, addig a weboldal másik tájékoztatójában már azzal ellentétes – jogszabályellenes – szabályok szerepelnek.

Így például lehet, hogy az ÁSZF helyesen tartalmazza a jótállás szabályait, de az oldal látogatója az ÁSZF-en kívül egy másik menüpontban már, például 100%-os garancia címszó alatt egészen más – sokszor hatálytalan jogszabályokon alapuló – információt talál jogainak érvényesítésével kapcsolatban.

Érdemes tehát átnéznie oldalát ezzel a szemmel, és az ÁSZF-ben foglaltakkal összhangban működtetni, mert vásárlója nem biztos, hogy csak az ÁSZF-ben tájékozódik.

The post A webshop ÁSZF-ek leggyakoribb hibái! first appeared on Fogyasztó Barát.